143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetıleg alapvetı biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintı vagy különleges biztonsági intézkedést igénylı beszerzések sajátos szabályairól A Kormány a közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. -a (1) bekezdésének h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következıket rendeli el: I. Fejezet A RENDELET HATÁLYA 1. (1) A rendelet hatálya a Kbt. által ajánlatkérıként meghatározott szervezeteknek a Kbt. szerinti egyszerő közbeszerzési eljárás mindenkori értékhatárait elérı vagy azt meghaladó értékő olyan beszerzéseire terjed ki, amelyek államtitkot, szolgálati titkot, illetıleg alapvetı biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintenek, illetve különleges biztonsági intézkedést igényelnek. (2) A Kbt. IV. és VI. fejezete szerinti ajánlatkérık esetében a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérı vagy azt meghaladó értékő (1) bekezdésben meghatározott beszerzésekre a rendelet hatálya akkor terjed ki, ha a beszerzésre az Országgyőlés illetékes bizottsága a Kbt. alkalmazását kizáró elızetes döntést hozott. (3) Amennyiben a beszerzés a NATO Biztonsági Beruházási Program keretében valósul meg, abban az esetben az arra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. Értelmezı rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában: 1. adatbiztonsági ellenırzés: a cégnél elvégzett olyan ellenırzés, melynek célja annak megállapítása, hogy a cég teljesíti-e a más jogszabályokban meghatározott, a minısített adatok védelmére vonatkozó elıírásokat; 2. 3. ajánlattevı: az a cég, amelyik a beszerzési eljárásban ajánlatot tesz; Ajánlattevınek minısül a külföldi székhelyő vállalkozás magyarországi fióktelepe is. 4. alvállalkozó: az a cég, amellyel az ajánlattevı a beszerzési eljárás alapján megkötött szerzıdés teljesítése céljából, e szerzıdésre tekintettel fog szerzıdést kötni vagy módosítani, kivéve, ha a cég tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi; 5. az ország alapvetı biztonsági érdeke: az ország alapvetı biztonsági érdekével kapcsolatos a beszerzés, ha a beszerzés tárgya közvetlenül kapcsolódik az ország lakosságának fizikai, környezeti, egészségügyi, gazdasági, honvédelmi biztonságát befolyásolni képes építési beruházáshoz, árubeszerzéshez, illetıleg szolgáltatás megrendeléséhez; 6. államtitok, illetve szolgálati titok: az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ttv.) 3. -ának (1) és 4. -ának (1), valamint 5/B. -ának (2)-(7) bekezdéseiben meghatározott titokfajták; 7. beszerzési eljárás: az e rendeletben meghatározott kétlépcsıs eljárás (versenypárbeszéd), keretmegállapodásos eljárás, azonnali eljárás, könnyített eljárás; 8. cég: az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, aki, illetıleg amely a jegyzékbe való bekerülés, illetve részvételre jelentkezés céljából elızetes minısítési kérdıívet tölt ki; a részvételre jelentkezik; a beszerzési eljárásban ajánlatot tesz, vagy a tárgyalásra meghívják; 9. cégellenırzés: az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat által az elızetes minısítési kérdıív alapján végzett ellenırzés, melynek célja annak megállapítása, hogy a cég bevonása a beszerzési eljárásba jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot;
10. ellenırzésre jogosult ajánlatkérı: a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 1. -ában meghatározott nemzetbiztonsági szolgálatok; 11. ellenırzésre nem jogosult ajánlatkérı: a nemzetbiztonsági szolgálatokon kívül minden más e rendelet hatálya alá tartozó ajánlatkérı; 12. elızetes minısítés: a cégek nemzetbiztonsági szempontból történı elızetes vizsgálata a jegyzékre való felkerülés céljából; 13. illetékes nemzetbiztonsági szolgálat: a nemzetbiztonsági szolgálatok saját beszerzéseik tekintetében, egyéb ajánlatkérı esetén - a Katonai Biztonsági Hivatal (a továbbiakban: KBH) hatáskörét nem érintve - a Nemzetbiztonsági Hivatal (a továbbiakban: NBH). Egyéb ajánlatkérı haditechnikai terméket érintı beszerzési eljárásában, továbbá mindazon beszerzési eljárásban, amelyben az ajánlatkérı a Honvédelmi Minisztérium vagy a Magyar Honvédség, az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat a KBH; 14. jegyzék: az ellenırzésre jogosult ajánlatkérık, továbbá a Külügyminisztérium által kezelt, az elızetes minısítésen átesett, a beszerzési eljárásokra való meghívásra alkalmas cégek listája, amely tartalmazza a cég nevét, címét, illetve székhelyét, valamint jellemzı tevékenységi körét; 15. irányadó jegyzék: az ellenırzésre jogosult ajánlatkérık és a Külügyminisztérium esetében a saját maguk által vezetett jegyzék, ellenırzésre nem jogosult ajánlatkérı esetében az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat által vezetett jegyzék; 15/A. írásbeli konzultáció: írásbeli egyeztetés az e rendelet 4/C. számú mellékletében meghatározott feltételek összességérıl; 16. különleges biztonsági intézkedés: különleges biztonsági intézkedést igényel a beszerzés, ha a beszerzés tárgyának elıállításánál, az elıállításhoz szükséges alapanyagok és termékek szállításánál, illetıleg a felhasználásnál, a beszerzés tárgyának szállításánál hatóság vagy jogszabály különleges követelményt ír elı, illetve az általánostól eltérı élıerıs vagy technikai ellenırzés szükséges; 17. Minısített NATO Beszállító: az Észak-atlanti Szerzıdés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülı pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeirıl, a jogosultság megszerzésével kapcsolatos eljárás szabályairól és az eljáró szervezetrıl szóló 164/2002. (VIII. 2.) Korm. rendelet alapján kiadott Minısített NATO Beszállításra Alkalmas határozattal rendelkezı cég; 18. nemzetbiztonsági ellenırzés: az Nbtv. 68. -ában meghatározott ellenırzés; 19. nemzetbiztonsági érdek: az Nbtv. 74. -ának a) pontjában meghatározottak; 20. pénzügyi-gazdasági ellenırzés: az ajánlatkérı által elvégzett ellenırzés, melynek célja annak megállapítása, hogy a cég pénzügyi-gazdasági szempontból alkalmas-e a szerzıdés teljesítésére; 20/A. részvételi dokumentáció: az ajánlatkérı által a kétlépcsıs eljárás, illetve a versenypárbeszéd részvételi szakaszában a megfelelı részvételi jelentkezés benyújtásának érdekében készíthetı, egyebek mellett a részletes szerzıdési feltételeket vagy a szerzıdéstervezetet, valamint a beszerzés tárgyára vonatkozó mőszaki követelményeket tartalmazó dokumentum; 21. részvételre jelentkezı: az a cég, amelyik a kétlépcsıs eljárás részvételi szakaszában a részvételre jelentkezik; 22. személyellenırzés: az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat által az elızetes minısítési kérdıívben megjelölt személyeknek a külön jogszabály felhatalmazása alapján rendelkezésre álló adatkezelési rendszerekben történı ellenırzése abból a célból, hogy az adott személy bevonása az e rendelet szerinti beszerzési eljárásokba jelent-e nemzetbiztonsági kockázatot; 23. teljesítési segéd: az a cég, akit az alvállalkozó a nyertes ajánlattevıvel kötött szerzıdés teljesítése céljából vesz igénybe, továbbá az is, akinek a közremőködése - akár a beszerzési eljárás alapján létrejött szerzıdés megkötését megelızıen is - hozzájárul ahhoz, hogy az alvállalkozó a nyertes ajánlattevıvel kötött szerzıdésben vállalt kötelezettségét teljesítse, feltéve hogy a teljesítési segéddel akár közvetlen, akár a szerzıdési láncolat távolabbi résztvevıjeként közvetett szerzıdéses jogviszonyban áll. II. Fejezet A BESZERZÉSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
3. (1) A beszerzési eljárásban - az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerzıdés megkötése tekintetében - az ajánlatkérı köteles biztosítani, az ajánlattevı pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát. (2) Az ajánlatkérınek esélyegyenlıséget és egyenlı bánásmódot kell biztosítania az ajánlattevık számára. (3) A beszerzési eljárásban biztosítani kell az államtitok és a szolgálati titok, az alapvetı biztonsági érdek, valamint a nemzetbiztonsági érdek védelmét, illetve a különleges biztonsági intézkedés érvényesítését. (4) A minısített adat védelméhez szükséges jogszabályban elıírt személyi, tárgyi és szervezeti feltételek meglétét a Ttv. vonatkozó elıírásai szerint az ajánlattételi felhívás megküldése elıtt, továbbá az eljárás befejezéséig, illetve a szerzıdés lejártáig rendszeresen ellenırizni kell. (5) E rendelet szerinti beszerzési eljárásban való részvételére bármely cég referenciaként csak az ajánlatkérı elızetes, írásos engedélyével hivatkozhat. 4. (1) A beszerzési eljárás hirdetmény nélkül, a részvételi felhívás, vagy az ajánlattételi felhívás megküldésével indul. (2) A beszerzési eljárásban az a cég vehet részt, amelyik szerepel az irányadó jegyzékben, és amelyet az ajánlatkérı meghív. (3) Az ajánlatkérı a részvételi felhívásban vagy az ajánlattételi felhívásban meghatározhatja, hogy mely eljárási cselekmények és milyen feltételek teljesülése esetén gyakorolhatóak elektronikusan is. (4) Ahol e rendelet vagy e rendelet alapján az ajánlatkérı a beszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elı, az igazolás egyszerő másolatban is benyújtható. A közösségi, valamint a nemzeti értékhatárokat elérı vagy meghaladó értékő beszerzések esetében az ajánlatkérı azonban elıírhatja az igazolás hiteles másolatban történı benyújtását is. A hatósági igazolásban meg lehet jelölni, hogy azt a 143/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet szerinti beszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki, a beszerzési eljárás ajánlatkérıjének, tárgyának megjelölése nélkül. 4/A. (1) Az ajánlatkérınek a részvételi, illetıleg az ajánlattételi felhívásban rendelkeznie kell arról, hogy a beszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetıségét biztosítja-e, továbbá milyen körben biztosítja azt. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott beszerzésekre irányuló eljárások esetében az ajánlatkérı legalább egy alkalommal köteles biztosítani a hiánypótlás lehetıségét. (2) Ha az ajánlatkérı teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetıségét és az ajánlatok, részvételre jelentkezések vizsgálata alapján ez szükséges, az összes ajánlattevı, illetve részvételre jelentkezı számára azonos feltételekkel lehetıséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetıleg az ajánlattételi vagy részvételi felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat, illetve részvételre jelentkezés részeként benyújtásra elıírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal vagy részvételre jelentkezéssel kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. Ha az ajánlattételi, illetıleg részvételi felhívásban a hiánypótlást korlátozott körben tette lehetıvé, a hiánypótlást ebben a körben biztosítja. (3) A hiánypótlásról az ajánlatkérı egyidejőleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevıt, illetıleg részvételre jelentkezıt, megjelölve a hiánypótlási határidıt, továbbá ajánlatonként, részvételi jelentkezésenként a hiányokat. (4) Az ajánlattevı, illetıleg részvételre jelentkezı a hiánypótlási felhívásban nem szereplı hiányokat is pótolhat, korlátozott hiánypótlás esetén az ajánlattételi, részvételi felhívásban szereplı körben. (5) A hiánypótlást követıen az ajánlatkérı jogosult szükség esetén akár több alkalommal is újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplı hiányt észlelt és ezt az ajánlattevı, részvételre jelentkezı a (4) bekezdés alapján sem pótolta. (6) Ha az ajánlatkérı több hiánypótlást biztosít, a korábban megjelölt hiányok a késıbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók. (7) A hiánypótlás nem eredményezheti az ajánlatnak, illetıleg részvételre jelentkezésnek az ajánlattételi vagy részvételi felhívásban meghatározott, értékelésre kerülı tartalmi elemeinek módosítását, továbbá a hiánypótlás során az ajánlattevı vagy részvételre jelentkezı új közösen ajánlatot tevı, részvételre
jelentkezı, illetıleg alvállalkozó megjelölésével és a rá vonatkozó iratokkal nem egészítheti ki az ajánlatot, részvételre jelentkezést, továbbá a korlátozott körő hiánypótlás kizárólag az ajánlatkérı által az ajánlattételi felhívásban meghatározott ajánlati elemekkel összefüggı, illetıleg a részvételi felhívásban meghatározott körő hiányokra terjedhet ki. (8) Az ajánlatkérı köteles meggyızıdni arról, hogy a hiánypótlás(oka)t követıen - adott esetben - a benyújtott ajánlattételi, illetve részvételre jelentkezési példányok hiánypótlással nem érintett tartalma megegyezik-e az eredeti ajánlat, részvételre jelentkezés tartalmával. Eltérés esetén, vagy ha a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelıen teljesítették, kizárólag az eredeti ajánlattételi, illetıleg részvételi jelentkezési példányt (példányokat) lehet figyelembe venni az elbírálás során. 5. (1) Az ajánlatkérık e rendelet szerint lefolytatott beszerzéseikkel kapcsolatban kizárólag az ajánlatkérı felett irányítási vagy felügyeleti jogkört gyakorló szerv felé tartoznak adatszolgáltatási kötelezettséggel. Ez a más jogszabályokban meghatározott ellenırzési jogosultságokat nem érinti. (2) Az ajánlatkérı köteles meghatározni e rendelet szerinti beszerzési eljárásai elıkészítésének, lefolytatásának, belsı ellenırzésének felelısségi rendjét, a nevében eljáró, illetıleg az eljárásba bevont személyek, illetıleg szervezetek felelısségi körét és a beszerzési eljárásai dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal. Ennek körében különösen meg kell határozni az eljárás során hozott döntésekért felelıs személyt, személyeket, illetıleg testületeket. E szabályozást az ajánlatkérınek legkésıbb az elsı, e rendelet szerinti beszerzési eljárásának megindításáig kell megalkotnia. (3) Az ajánlatkérı minden egyes, e rendelet szerinti beszerzési eljárását - annak elıkészítésétıl az eljárás alapján kötött szerzıdés teljesítéséig terjedıen - írásban köteles dokumentálni. A dokumentumokat az ajánlatkérınek minısítési idejük lejártáig, de legalább a szerzıdés teljesítését követı öt évig kell megıriznie. (4) Az ajánlatkérı az ajánlatok elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásos szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérı nevében a beszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzıkönyvet kell készíteni, amelyben a tagok esetleges különvéleményét fel kell tüntetni. A beszerzés tárgya, értéke 6. (1) A beszerzés tárgya árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése, illetve szolgáltatási koncesszió. E rendelet alkalmazásában árubeszerzés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatás megrendelése és szolgáltatási koncesszió alatt a Kbt. 242. -ában így meghatározott fogalmakat kell érteni. (2) Az Országgyőlés illetékes bizottsága külön felmentése alapján szolgáltatás nyújtására - e rendelet szerint - kiválasztott nyertes ajánlattevı szolgáltatásainak igénybevétele is e rendelet szabályai szerint történik. 6/A. 7. A beszerzés értéke a beszerzési eljárás 4. (1) bekezdés szerinti megkezdésekor annak tárgyáért általában kért, illetıleg kínált - általános forgalmi adó nélkül számított - legmagasabb összegő teljes ellenszolgáltatás (a továbbiakban: becsült érték). 8. (1) Az árubeszerzés becsült értéke olyan szerzıdés esetében, amelynek tárgya dolog használatára, illetıleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése: a) határozott idıre, egy évre vagy annál rövidebb idıre kötött szerzıdés esetén a szerzıdés idıtartama alatti ellenszolgáltatás; az egy évnél hosszabb idıre kötött szerzıdés esetén pedig a szerzıdés idıtartama alatti ellenszolgáltatás, beleértve a becsült maradványértéket is; b) határozatlan idıre kötött szerzıdés esetén, vagy ha a szerzıdés idıtartama pontosan nem megállapítható, a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. (2) Ha az árubeszerzés több részbıl áll, illetıleg több szerzıdés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. 9. (1) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen, illetıleg az idıszakonként visszatérıen kötött szerzıdés esetében: a) az elızı költségvetési év vagy tizenkét hónap során kötött azonos vagy hasonló tárgyú szerzıdés, illetıleg szerzıdések szerinti ellenszolgáltatás, módosítva a következı tizenkét hónap alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagy
b) az elsı teljesítést követı, a következı tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb idıre kötött szerzıdés, illetıleg szerzıdések idıtartama alatti ellenszolgáltatás. (2) Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke olyan szerzıdés esetében, amely vételi jogot is tartalmaz, a vételárral együtt számított legmagasabb ellenszolgáltatás. (3) Ha a szerzıdés árubeszerzést és szolgáltatás-megrendelést is magában foglal, a becsült érték megállapításakor az árubeszerzés és a szolgáltatás becsült értékét egybe kell számítani. Úgyszintén be kell számítani adott esetben az árubeszerzés becsült értékébe a beállítás és üzembe helyezés becsült értékét is. 10. (1) A szolgáltatás becsült értéke olyan szerzıdés esetében, amely nem tartalmazza a teljes díjat: a) határozott idıre, négy évre vagy annál rövidebb idıre kötött szerzıdés esetén a szerzıdés idıtartama alatti ellenszolgáltatás; b) határozatlan idıre kötött szerzıdés vagy négy évnél hosszabb idıre kötött szerzıdés esetén a havi ellenszolgáltatás negyvennyolcszorosa. (2) A szolgáltatás becsült értékének megállapításakor a következıket kell figyelembe venni: a) biztosítási szerzıdés esetében a fizetendı biztosítási díjat és egyéb ellenszolgáltatásokat; b) banki és egyéb pénzügyi szolgáltatás esetében a díjat, a jutalékot, kamatot és egyéb ellenszolgáltatásokat; c) a tervezést is magában foglaló szolgáltatás esetében a fizetendı díjat vagy jutalékot és egyéb ellenszolgáltatásokat. (3) Ha a szolgáltatás több részbıl áll, illetıleg több szerzıdés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. 11. (1) Az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a több év alatt megvalósuló építési beruházás esetében a teljes beruházásért járó ellenszolgáltatást kell számítani. (2) Ha az építési beruházás több részbıl áll, illetıleg több szerzıdés alapján kerül teljesítésre, mindegyik rész becsült értékét egybe kell számítani. (3) Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérı által rendelkezésre bocsátott áruk, illetıleg szolgáltatások becsült értékét is. (4) Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés, illetıleg szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani. 11/A. A keretmegállapodás becsült értéke a megállapodás alapján az adott idıszakban kötendı szerzıdések becsült legmagasabb összértéke. 12. (1) Tilos e rendelet megkerülése céljával a beszerzést a (2) bekezdésbe ütközı módon részekre bontani. (2) A becsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek a) beszerzésére - a 11. (1) bekezdése szerinti eset kivételével - egy költségvetési évben vagy tizenkét hónap alatt kerül sor, és b) beszerzésére egy ajánlattevıvel lehetne szerzıdést kötni, továbbá c) rendeltetése azonos vagy hasonló, illetıleg felhasználásuk egymással közvetlenül összefügg. (3) Ha a (2) bekezdés alapján több - egyenként a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat el nem érı értékő - beszerzési tárgy együttes értéke miatt beszerzési eljárást kell lefolytatni, nem minısül e rendelet megkerülésének, ha az egybeszámított értékő beszerzési tárgyakat több, e rendelet szerinti beszerzési eljárásban szerzik be. (4) Ha a becsült érték kiszámításakor a (2) bekezdésben foglaltakat nem vették figyelembe, az e rendelet szerinti beszerzésnek a költségvetési évben vagy az adott tizenkét hónapban még beszerzendı tárgyaira - azok értékétıl függetlenül - csak e rendelet szerinti beszerzési eljárás alapján lehet szerzıdést kötni, könnyített eljárás azonban nem alkalmazható. Összeférhetetlenség 13. (1) A beszerzési eljárás elıkészítése, a részvételi és az ajánlattételi felhívás, valamint a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérı nevében nem járhat el, illetıleg az eljárás lebonyolításába nem vonható be olyan cég, amelynek az ajánlatkérı részvételi vagy
ajánlattételi felhívást küld (a továbbiakban: érdekelt cég), illetıleg az olyan személy vagy szervezet, aki, illetıleg amely a) az érdekelt céggel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; b) az érdekelt cégvezetı tisztségviselıje vagy felügyelıbizottságának tagja; c) az érdekelt cégben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; d) az a)-c) pont szerinti személy a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. b) pontja szerinti hozzátartozója. (2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdést, ha az ajánlatkérı nevében eljáró, illetıleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt cég, illetıleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti jogviszonyban álló érdekelt cég írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevıként vagy alvállalkozóként. (3) A beszerzési eljárás elıkészítésébe vagy más szakaszába bevont bármely személy vagy szervezet a beszerzési eljárásban nem lehet ajánlattevı vagy alvállalkozó. (4) Ha az ajánlatkérı nevében valamely személy tulajdonosi jogokat gyakorol az érdekelt cégben, az ajánlatkérı nevében e személy vagy hozzátartozója nem járhat el a beszerzési eljárás elıkészítésében vagy az eljárás más szakaszában, kivéve, ha az érdekelt cég írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevıként vagy alvállalkozóként. Ezt a szabályt kell megfelelıen alkalmazni az ajánlatkérı vezetı tisztségviselıje vagy felügyelıbizottsági tagja, illetve azok hozzátartozója tekintetében is, ha az érdekelt cégben az ajánlatkérı rendelkezik tulajdoni részesedéssel. (5) Ha az (1), (3) és (4) vagy (7) bekezdésben foglaltakat megsértették, az eljárás további részében nem lehet ajánlattevı vagy alvállalkozó az (1) bekezdés hatálya alá tartozó vagy abban a bekezdésben felsorolt személyekkel, szervezetekkel az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt cég, a (3) bekezdés szerinti személy vagy szervezet, illetıleg a (4) bekezdés szerinti érdekelt cég. (6) Az e szerinti összeférhetetlenség nem áll fenn azzal a személlyel vagy szervezettel szemben, aki, vagy amely szervezet a beszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy egyéb mőszaki tervdokumentáció elkészítésében vett részt. (7) Az ajánlatkérı nevében eljáró, illetıleg az eljárásba bevonni kívánt cég írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e az e szerinti összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos nyilatkozathoz - a (2) vagy (4) bekezdés szerinti esetben - csatolni kell az érintett cég nyilatkozatát arról, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevıként vagy alvállalkozóként (távolmaradási nyilatkozat). A beszerzési eljárás alapján megkötött szerzıdés módosítása és teljesítése 13/A. A felek csak akkor módosíthatják a szerzıdésnek az ajánlattételi felhívás, a dokumentáció feltételei, illetıleg az ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a szerzıdéskötést követıen - a szerzıdéskötéskor elıre nem látható ok következtében - beállott körülmény miatt a szerzıdés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti. 13/B. (1) Az ajánlattevıként szerzıdı fél teljesítésében csak az ajánlatban megjelölt alvállalkozó mőködhet közre; ebben az esetben az alvállalkozó sem vehet igénybe saját teljesítését meghaladó mértékben teljesítési segédet. (2) Ha a szerzıdéskötést követıen - a szerzıdéskötéskor elıre nem látható ok következtében - beállott lényeges körülmény miatt a szerzıdés vagy annak egy része nem lenne teljesíthetı a megjelölt alvállalkozóval, az ajánlatkérıként szerzıdı fél más megjelölt cég közremőködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelel a beszerzési eljárásban az alvállalkozókra meghatározott követelményeknek. III. Fejezet A BESZERZÉSI ELJÁRÁSOK
14. (1) A beszerzési eljárás kétlépcsıs eljárás (versenypárbeszéd), keretmegállapodásos eljárás, azonnali eljárás, könnyített eljárás lehet. (2) Kétlépcsıs eljárást kell tartani a rendelet hatálya alá tartozó, a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérı vagy azt meghaladó értékő beszerzés esetén. (3) Azonnali eljárást lehet tartani a rendelet hatálya alá tartozó beszerzés esetén, ha a) az ajánlatkérı által elıre nem látható okból elıállt rendkívüli sürgısség miatt az e rendeletben elıírt határidık nem lennének betarthatóak. A rendkívüli sürgısséget indokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérı mulasztásából; b) a szerzıdést biztonsági okok, mőszaki-technikai sajátosságok, mővészeti szempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt háromnál kevesebb személy vagy szervezet képes teljesíteni; c) a kétlépcsıs eljárás bármely szakasza eredménytelen volt; d) árubeszerzés vagy építési beruházás esetében, ha az kizárólag kutatási, kísérleti vagy fejlesztési célból szükséges; e) az ellenszolgáltatás vagy egyéb szerzıdéses feltételek meghatározása nem lehetséges olyan pontossággal, illetve egyértelmőséggel, mely lehetıvé teszi a kétlépcsıs eljárásban a legkedvezıbb ajánlat kiválasztását; f) építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetén, ha a korábban megkötött szerzıdésben nem szereplı, de elıre nem látható körülmények miatt kiegészítı építési beruházás, illetıleg szolgáltatás megrendelése szükséges a beruházás, illetıleg szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítı építési beruházást, illetıleg szolgáltatást mőszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérıt érintı jelentıs nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerzıdéstıl, vagy ha a kiegészítı építési beruházás illetıleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetıleg szolgáltatás teljesítéséhez. Az ilyen kiegészítı építési beruházásra, illetıleg szolgáltatásra irányuló - a korábbi nyertes ajánlattevıvel kötött - szerzıdés, illetve a szerzıdések összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetıleg szolgáltatás értékének felét; g) a korábban beszerzett dolog részbeni kicserélése vagy bıvítése során a korábbi ajánlattevınek másikkal történı helyettesítése azzal a következménnyel járna, hogy mőszaki-technikai szempontból eltérı és nem illeszkedı dolgokat kellene beszerezni, vagy az ilyen beszerzés aránytalan mőszaki-technikai nehézséget eredményezne a mőködtetésben és a fenntartásban. Az ilyen - a korábbi nyertes ajánlattevıvel kötött - szerzıdés, illetve a szerzıdések együttes idıtartama azonban nem haladhatja meg a három évet; h) ingatlan tulajdonjogának vagy használatára, illetıleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzésére irányul a beszerzés; i) olyan új építési beruházásra, illetıleg szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevıvel köt meg ugyanazon ajánlatkérı azonos vagy hasonló építési beruházás, illetıleg szolgáltatás teljesítésére, feltéve hogy az új építési beruházás, illetıleg szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerzıdést a kétlépcsıs eljárásban megkötötték, és a kétlépcsıs eljárás részvételi felhívásában az ajánlatkérı jelezte, hogy azonnali eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi kétlépcsıs eljárásban az építési beruházás, illetıleg szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás, illetıleg szolgáltatás becsült értékét is; ilyen beszerzési eljárást azonban csak a korábbi elsı szerzıdés megkötésétıl számított három éven belül lehet indítani. (4) Könnyített beszerzési eljárást lehet tartani a rendelet hatálya alá tartozó, a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat el nem érı beszerzés esetén. (5) Az Nbtv. 63. -ának (1) bekezdése szerinti speciális mőködési kiadásokból finanszírozott beszerzésekre - a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérı vagy azt meghaladó beszerzéseknél az Országgyőlés illetékes bizottsága által meghozott, a Kbt. alkalmazását kizáró elızetes döntés esetén - szintén könnyített beszerzési eljárást lehet tartani. 15. (1) A beszerzési eljárásban - az 56/A. (6) bekezdése, a 61/D. (3) bekezdése szerinti eset és az azonnali eljárás kivételével - az ajánlatkérı az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevı pedig az ajánlatához kötve van. (2) A beszerzési eljárás során nem lehet áttérni egyik eljárási fajtáról a másikra. Kizáró okok 16. (1) Az eljárásban nem lehet részvételre jelentkezı, ajánlattevı vagy alvállalkozó, aki
a) végelszámolás alatt áll, vagy az ellene indított csıdeljárás vagy felszámolási eljárás folyamatban van, illetıleg ha az ajánlattevı (részvételre jelentkezı, alvállalkozó) személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van; b) tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették; c) gazdasági, illetıleg szakmai tevékenységével kapcsolatban jogerıs bírósági ítéletben megállapított bőncselekményt követett el, amíg a büntetett elıélethez főzıdı hátrányok alól nem mentesült; illetıleg akinek tevékenységét a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetıjogi intézkedésekrıl szóló 2001. évi CIV. törvény 5. -a (2) bekezdésének b), illetıleg f) pontja alapján a bíróság jogerıs ítéletében korlátozta, az eltiltás ideje alatt, illetıleg ha az ajánlattevı tevékenységét más bíróság hasonló okból és módon jogerısen korlátozta; d) közbeszerzési eljárásokban való részvételtıl jogerısen eltiltásra került, az eltiltás ideje alatt; e) egy évnél régebben lejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének - a letelepedése szerinti ország vagy az ajánlatkérı székhelye szerinti ország jogszabályai alapján - nem tett eleget, kivéve, ha azok megfizetésére halasztást kapott; f) korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési, vagy e rendelet szerinti eljárásban hamis adatot szolgáltatott és ezért az eljárásból kizárták, illetıleg a hamis adat szolgáltatását jogerısen megállapították; g) a rendelet hatálya alá tartozó korábbi beszerzési eljárásban történı ajánlattételhez rendelkezésére bocsátott összes okmányt a 60. (4) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételét követı 31. napig nem szolgáltatja vissza. (2) Az (1) bekezdés e) pontjában említett adófizetési kötelezettség alatt a belföldi székhelyő ajánlattevı vagy alvállalkozó tekintetében a központi adóhatóság által nyilvántartott adófizetési kötelezettséget kell érteni. (3) Az ajánlatkérı köteles a részvételi, illetve az ajánlattételi felhívásban hivatkozni az (1) bekezdésben felsorolt kizáró okokra. 17. (1) Az ajánlatkérı a részvételi, illetve az ajánlattételi felhívásban elıírhatja, hogy az eljárásban nem lehet részvételre jelentkezı, ajánlattevı, vagy alvállalkozó, aki a) gazdasági, illetıleg szakmai tevékenységével kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerıs bírósági ítéletben megállapított jogszabálysértést követett el; b) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. -a (2) bekezdésének e) pontjával kapcsolatban - öt évnél nem régebben meghozott - jogerıs és végrehajtható verseny-felügyeleti határozatban vagy a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerıs és végrehajtható határozatában megállapított jogszabálysértést követett el, illetıleg a jogszabálysértést más versenyhatóság vagy bíróság - öt évnél nem régebben - jogerısen megállapította; c) korábbi - öt évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési vagy e rendelet szerinti eljárás alapján vállalt szerzıdéses kötelezettségének megszegését jogerıs közigazgatási, illetıleg bírósági határozat megállapította; d) a letelepedése szerinti ország nyilvántartásában nincs bejegyezve; e) a szolgáltatás nyújtásához a letelepedése szerinti országban elıírt engedéllyel, jogosítvánnyal, illetıleg elıírt szervezeti, kamarai tagsággal nem rendelkezik. (2) Az ajánlatkérı a részvételi felhívásban elıírhatja, hogy az eljárásban az sem lehet részvételre jelentkezı, ajánlatkérı vagy alvállalkozó, aki az ajánlatkérı székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott, egy évnél régebben lejárt adófizetési kötelezettségének nem tett eleget, kivéve, ha annak megfizetésére halasztást kapott. (3) Ha a részvételre jelentkezı, az ajánlattevı vagy az alvállalkozó a letelepedése szerinti országban jogosult az adott szolgáltatás nyújtására, az ajánlatkérı nem zárhatja ki az eljárásból azon az alapon, hogy a hazai jogszabályok szerint az adott szolgáltatás nyújtásához elıírt jogi-szervezeti feltételnek (így például, hogy jogi személyiséggel rendelkezzen) a részvételre jelentkezı, az ajánlattevı vagy az alvállalkozó nem felel meg, vagy arra hivatkozással, hogy a hazai jogszabályok szerint a szolgáltatás nyújtására kizárólag természetes személy jogosult. 18. (1) Az ajánlatkérınek az eljárásból ki kell zárnia az olyan részvételre jelentkezıt, illetıleg ajánlattevıt, akinek alvállalkozója a) három évnél nem régebben súlyos, jogszabályban meghatározott szakmai kötelezettségszegést vagy szakmai etikai szabályokba ütközı cselekedetet követett el, vagy korábbi - három évnél nem régebben lezárult - közbeszerzési vagy e rendelet szerinti eljárás alapján vállalt szerzıdéses kötelezettségét súlyosan megszegte, és amelyet az ajánlatkérı bizonyítani tud; b) e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során hamis adatot szolgáltatott, illetıleg hamis nyilatkozatot tett.
(2) Az ajánlatkérı köteles a részvételi vagy az ajánlattételi felhívásban hivatkozni az (1) bekezdés szerinti kizáró okokra. 19. (1) Az ajánlatkérınek az eljárásból ki kell zárnia az olyan részvételre jelentkezıt, illetve ajánlattevıt, aki, illetıleg akinek alvállalkozója az 1. és 2. számú melléklet szerinti kérdıívet nem töltötte ki, illetve a kitöltött kérdıíveket ajánlatához nem csatolta. (2) Ugyancsak ki kell zárni az olyan részvételre jelentkezıt, illetıleg ajánlattevıt, akivel szemben az elızetes minısítési vizsgálatban, illetve a nemzetbiztonsági ellenırzés során nemzetbiztonsági kockázati tényezı merült fel, továbbá akinek nemzetbiztonsági ellenırzését megszüntették. (3) Ha a részvételre jelentkezı, illetıleg ajánlattevı valamelyik alvállalkozójával szemben nemzetbiztonsági kockázati tényezı merült fel, egy esetben a részvételre jelentkezı vagy ajánlattevı ezen alvállalkozó helyett mást jelölhet meg. Második ilyen esetben, vagy ha kettı vagy annál több alvállalkozónál merül fel nemzetbiztonsági kockázati tényezı, a részvételre jelentkezıt, illetıleg ajánlattevıt az eljárásból ki kell zárni. (4) Az ajánlatkérı köteles a részvételi, illetve az ajánlattételi felhívásban hivatkozni az (1)-(3) bekezdésben felsorolt kizáró okokra. 20. (1) A részvételre jelentkezınek, illetıleg az ajánlattevınek és alvállalkozójának az ajánlatban a (2)- (3) bekezdés szerint kell igazolnia, illetıleg írásban nyilatkoznia, hogy a 16-19. -okban meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn. (2) Az ajánlatkérı a következı igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni: a) a 16. (1) bekezdésének a)-d) és f) pontja, valamint a 17. (1) bekezdésének a)-c) pontja esetében az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást; b) a 16. (1) bekezdésének e) pontja esetében az érintett ország illetékes hatóságainak igazolását; c) ha az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevı (részvételre jelentkezı, alvállalkozó) teljes bizonyító erejő magánokiratban, vagy ha ilyen okirat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevı (részvételre jelentkezı, alvállalkozó) által az illetékes bíróság, hatóság, közjegyzı, kamara vagy szakmai szervezet elıtt tett nyilatkozatot; d) a 17. (1) bekezdésének d) pontja esetében az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásmegrendelésre irányuló közbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelvnek árubeszerzés esetében a IX B. mellékletében, építési beruházás esetében a IX A. mellékletében, szolgáltatásmegrendelés esetében a IX C. mellékletében felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást vagy nyilatkozatot; e) a 17. (1) bekezdésének e) pontja esetében az engedély vagy a jogosítvány hiteles másolatát, illetıleg a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást; f) a 17. (2) bekezdése esetében hatósági igazolást; g) a Kbt. szerinti minısített ajánlattevık hivatalos jegyzéke szerinti igazolást azokban az esetekben, amelyekben a jegyzék bizonyítja, hogy a részvételre jelentkezıvel, illetıleg az ajánlattevıvel (alvállalkozóval) szemben nem állnak fenn a 16-17. -okban foglalt kizáró okok. (3) A részvételre jelentkezı, illetıleg az ajánlattevı és alvállalkozója az (1) bekezdésnek megfelelıen köteles csatolni a 16. (1) bekezdésének e) pontja és - ha az ajánlatkérı azt elıírta - a 17. (2) bekezdése szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságoknak az eljárás eredménye kihirdetésének idıpontját legfeljebb egy évvel megelızıen kelt igazolását arról, hogy az igazolás kiállításának idıpontjában nincs a hatóság által nyilvántartott köztartozása, vagy ha van, milyen idıpontban járt le, és annak megfizetésére halasztást kapotte. (4) Ha jogszabály a 16. (1) bekezdése e) pontjában vagy a 17. (2) bekezdésének hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban az eljárásokban kell csatolni, amelyekben az eljárás eredményének kihirdetése a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követı egy évnél késıbbi idıpontban történik. A jegyzék és az elızetes minısítés 21. (1) Az elızetes minısítés célja az e rendelet 1. -a szerinti beszerzési eljárásokra való meghívásra alkalmas cégek jegyzékének összeállítása. (2) Az elızetes minısítés cégellenırzésbıl és személyellenırzésbıl áll. 22. (1) Bármely cég az 1. számú mellékletben meghatározott elızetes minısítési kérdıív kitöltésével és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatnak való megküldésével kérheti a jegyzékekbe való felvételét.
Amennyiben valamelyik nemzetbiztonsági szolgálat észleli, hogy a megküldött kérdıív alapján történı ellenırzésre nem illetékes, a kérdıívet továbbítja az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatnak. (2) A kitöltött kérdıív alapján az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat elvégzi a cégellenırzést és a személyellenırzést. Az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat az ellenırzések elvégzése után, a kérdıív beérkezését követı 55 napon belül nemzetbiztonsági szakvéleményt készít. Ez a határidı indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. (3) A jegyzékbe való bekerülésrıl az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat dönt. A jegyzékbe olyan cég kerülhet, amelynél a nemzetbiztonsági szakvélemény alapján biztonsági kockázati tényezı nem merült fel. (4) Az elızetes minısítés befejezése után az érintett céget, és ha van, az azt kezdeményezı ajánlatkérıt értesíteni kell a jegyzékbe való bekerülésrıl, illetve a jegyzékbe való bekerülés elutasításáról. Az elutasító értesítésben az elutasítást indokolni nem kell, az elutasítás ellen jogorvoslatnak helye nincs. (5) Ha a (3) bekezdés alapján egy cég az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatnál jegyzékbe kerül, errıl az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat a többi nemzetbiztonsági szolgálatot is tájékoztatja. E tájékoztatás birtokában minden nemzetbiztonsági szolgálat felveszi az érintett céget saját jegyzékébe. (6) A Minısített NATO Beszállításra Alkalmas határozattal rendelkezı cégek - e minısítésük idıtartamára - automatikusan bekerülnek az irányadó jegyzékekbe. (7) A jegyzékbe bekerült cég minden, a jegyzékbe való bekerülést követı, illetve az e rendelet szerinti beszerzési eljárások során végrehajtott nemzetbiztonsági ellenırzést követı 12. hónap utolsó napjáig köteles az elızetes minısítési kérdıívet ismét kitölteni, és azt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatnak megküldeni. Az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat mérlegeli, hogy a jegyzékben való tartáshoz milyen ellenırzéseket kell elvégezni. Amennyiben a céggel szemben nemzetbiztonsági kockázati tényezı nem merült fel, a cég továbbra is a jegyzéken marad. Amennyiben nemzetbiztonsági kockázati tényezı merült fel, vagy a cég az e bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat az érintett céget törli jegyzékébıl és errıl a többi nemzetbiztonsági szolgálatot is értesíti. 23. (1) Az ellenırzésre nem jogosult ajánlatkérı megkeresésére az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat adott beszerzési tárgy tekintetében tájékoztatást ad az irányadó jegyzékben szereplı cégekrıl. (2) Ellenırzésre jogosult ajánlatkérı saját kezdeményezésre az elızetes kérdıívnek az érintett cégnek való megküldésével elindíthatja konkrét cég elızetes minısítését és az irányadó jegyzékbe való felvételét. Az érintett cégnek a kitöltött kérdıívet 30 napon belül kell visszaküldenie, vagy nyilatkoznia kell, hogy az adott jegyzékbe nem kíván felkerülni. Az ilyen jegyzékbe kerülésrıl, illetve az abba történı felvétel elutasításáról a többi nemzetbiztonsági szolgálatot is értesíteni kell. (3) Az ellenırzésre nem jogosult ajánlatkérı az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól kérheti konkrét cég elızetes minısítését és az irányadó jegyzékbe való felvételét. 24. Figyelemmel a különleges biztonsági és protokolláris követelményekre a 22-23. -okban foglaltaktól eltérıen a) a külügyminiszter, a honvédelmi miniszter feladatkörébe és az állami protokoll körébe tartozó nemzetközi rendezvény megszervezéséhez és lebonyolításához, b) a külföldi államok és nemzetközi szervezetek képviselıinek magyarországi programjához, c) az állami vezetık külföldi hivatalos programjához, d) a diplomáciai hálózat fenntartásához kapcsolódó beszerzések tekintetében a beszerzési eljárásokra való meghívásra alkalmas cégekrıl a külügyminiszter - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterrel egyetértésben - külön jegyzéket állít össze. IV. Fejezet AZ EGYES ELJÁRÁSOK 1. Cím A KÉTLÉPCSİS ELJÁRÁS
25. (1) A kétlépcsıs eljárás részvételi szakaszból és ajánlattételi szakaszból áll. (2) A kétlépcsıs eljárás során a 26-61. szerinti eljárás, valamint versenypárbeszéd folytatható le. A részvételi szakasz 26. (1) A kétlépcsıs eljárás a részvételi felhívás megküldésével indul, melynek során az ajánlatkérı köteles legalább három céget meghívni. (2) Az ajánlatkérı a részvételi felhívást, valamint az 1. és 2. számú melléklet szerinti kérdıíveket kizárólag az irányadó jegyzékben szereplı cégeknek küldheti meg. (3) A részvételi szakaszban az ajánlatkérı nem kérhet, a részvételre jelentkezı pedig nem tehet ajánlatot. (4) A részvételi felhívás kötelezı tartalmi elemeit a 3. számú melléklet tartalmazza. A részvételi felhívásban a beszerzés tárgyának - a Ttv. elıírásait figyelembe véve - olyan részletezettséggel kell szerepelnie, hogy az a részvételre vonatkozó döntést megalapozhassa. A részvételi felhívásnak a Ttv. figyelembevételével tartalmaznia kell továbbá a minısített adatok védelmével kapcsolatos információkat. 27. (1) Az ajánlatkérı - a megfelelı részvételi jelentkezés benyújtásának elısegítése érdekében - részvételi dokumentációt készíthet. Ebben az esetben az ajánlatkérı a részvételi felhívásban köteles megadni a részvételi dokumentáció rendelkezésre bocsátásának módját, határidejét, annak beszerzési helyét és pénzügyi feltételeit is. Az ajánlatkérı a részvételi felhívásban elıírhatja, hogy a részvételi dokumentáció megvásárlása vagy átvétele az eljárásban való részvétel feltétele. (2) Az ajánlatkérı köteles gondoskodni arról, hogy a részvételi dokumentáció a részvételi felhívás megküldésének napjától kezdve a részvételi határidı lejártáig rendelkezésre álljon. (3) Ha a részvételi dokumentáció megküldését kérik, az ajánlatkérı a kérelem kézhezvételétıl számított két munkanapon belül köteles ennek eleget tenni, feltéve, hogy ésszerő idıben kérték, illetıleg annak ellenértékét megfizették. (4) A részvételi dokumentáció ellenértékét az annak elıállításával és a részvételre jelentkezık részére történı rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban a beszerzési eljárásra tekintettel felmerült költséget alapul véve kell megállapítani. (5) A részvételi dokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha a) az ajánlatkérı visszavonja a részvételi felhívást; b) az eljárás részvételi szakasza a 41. alapján eredménytelen; c) az ajánlatkérı a részvételi szakasz eredményét a részvételi felhívásban megjelölt vagy a módosított eredményhirdetési idıpontig nem hirdeti ki; d) az ajánlatkérı az ajánlattételi felhívást az eredményhirdetéstıl számított öt munkanapon belül nem küldi meg. 28. (1) A részvételre jelentkezı - a megfelelı részvételi jelentkezés benyújtása érdekében - a részvételi felhívásban, illetıleg a részvételi dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítı (értelmezı) tájékoztatást kérhet az ajánlatkérıtıl a részvételi határidı lejárta elıtt legkésıbb nyolc nappal. (2) A kiegészítı tájékoztatást a részvételi határidı lejárta elıtt legkésıbb négy nappal kell megadni. (3) A kiegészítı tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse a részvételre jelentkezık esélyegyenlıségét. A tájékoztatást a jelentkezık számára közvetlenül, egyidejőleg, írásban kell megküldeni. A tájékoztatás nem eredményezheti a részvételi felhívásban, illetıleg a részvételi dokumentációban foglaltak módosítását. (4) Kiegészítı tájékoztatás nyújtható konzultáció formájában is. Ebben az esetben a részvételi felhívásban meg kell adni a konzultáció helyét és idıpontját. A konzultációt legkésıbb a részvételi határidı lejárta elıtt négy nappal meg kell tartani. A konzultációról jegyzıkönyvet kell készíteni, amelyet a konzultáció napjától számított három napon belül meg kell küldeni az összes jelentkezınek. 29. (1) A részvételre jelentkezınek a részvételi felhívásban, valamint a részvételi dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelıen kell részvételi jelentkezését elkészítenie és benyújtania, valamint vissza kell küldenie az 1. és 2. számú melléklet szerinti, kitöltött kérdıíveket. (2) Sem a részvételi, sem az ajánlattételi szakaszban nem vehet részt, aki a kizáró okok hatálya alá tartozik. (3) A részvételre jelentkezı köteles továbbá - a részvételi felhívásban elıírt módon - igazolni a szerzıdés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági, valamint mőszaki, illetıleg szakmai alkalmasságát, és az erre vonatkozó igazolásokat a részvételi jelentkezésben kell megadnia.
(4) Amennyiben a részvételi szakaszba meghívott cég a meghívástól számítva 12 hónapnál nem régebben megkezdett e rendelet szerinti beszerzési eljárás részvételi szakaszában eredményesen vett részt a beszerzést kiíró ajánlatkérınél, az igazolások helyett elegendı a cég nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérınél lévı igazolások tartalma továbbra is megfelel a valóságnak. 30. (1) A részvételi jelentkezésben meg kell jelölni a) a beszerzésnek azt a részét, amellyel összefüggésben a részvételre jelentkezı harmadik személlyel szerzıdést fog kötni, e szervezet (személy) meghatározásával, illetıleg b) a részvételre jelentkezı által a szerzıdés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozókat és teljesítési segédeket. (2) Az (1) bekezdés szerinti megjelölés és igénybevétel nem érinti a részvételre jelentkezı teljesítésért való felelısségét, az továbbra is a részvételre jelentkezıt terheli. 31. (1) A részvételre jelentkezınek saját magával, valamint a 30. (1) bekezdésének b) pontja szerinti összes alvállalkozójával kapcsolatban meg kell küldenie az 1. és 2. számú melléklet szerinti, kitöltött kérdıíveket. (2) Az ellenırzésre nem jogosult ajánlatkérınek az 1. számú melléklet szerinti kérdıívnek az illetékes nemzetbiztonsági szolgálathoz való megküldésével kezdeményeznie kell a részvételre jelentkezı, továbbá alvállalkozói cégellenırzését, valamint a kérdıívben szereplı személyek nemzetbiztonsági ellenırzését. (3) A kérdıívben szereplı személyek tekintetében az Nbtv. elıírásainak megfelelı típusú nemzetbiztonsági ellenırzést kell végezni. (4) Az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat a kérdıívben megkapott adatok alapján elvégzi a cégellenırzést, valamint a személyek nemzetbiztonsági ellenırzését, majd a vizsgálat befejezéseként nemzetbiztonsági szakvéleményt készít. (5) A nemzetbiztonsági szakvéleményt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat a kezdeményezı ajánlatkérınek küldi meg. Az ajánlatkérı e szakvélemény alapján dönt valamely részvételre jelentkezı vagy alvállalkozó kizárásáról. 32. Az ajánlatkérı a 2. számú melléklet szerinti kérdıív alapján elvégzi a pénzügyi-gazdasági ellenırzést, valamint elvégzi vagy kezdeményezi a minısített adata védelmi szintjének megfelelı adatbiztonsági ellenırzést. Amennyiben az adatbiztonsági ellenırzés nem hoz kielégítı eredményt, az ajánlatkérı felhívhatja a részvételre jelentkezıt vagy alvállalkozóját a védelmi szintnek megfelelı biztonsági feltételek biztosítására, amit a részvételre jelentkezı és alvállalkozója a részvételi határidı lejártáig pótolhat. 33. (1) A részvételi határidıt az ajánlatkérı nem határozhatja meg a részvételi felhívás megküldésének napjától számított tíz napnál rövidebb idıtartamban. (2) A részvételi határidıt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendı idıtartam álljon rendelkezésre a megfelelı részvételi jelentkezéshez. (3) Az ajánlatkérı a részvételi felhívásban meghatározott részvételi határidıt - indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb húsz nappal meghosszabbíthatja. Errıl az érintett cégeket az eredeti határidı lejárta elıtt egyidejőleg, közvetlenül és írásban értesíteni kell. (4) A részvételi határidıt rövidíteni nem lehet. (5) 34. (1) Az ajánlatkérı a részvételi határidı lejártáig módosíthatja a részvételi felhívásban meghatározott feltételeket. A módosított feltételekrıl e határidı lejárta elıtt egyidejőleg, közvetlenül és írásban tájékoztatni kell az érintett cégeket, s egyben új részvételi határidıt kell megállapítani. A határidı ebben az esetben sem lehet a 33. (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb, ami a módosításról szóló tájékoztatás megküldésének napjától számít. (2) Az ajánlatkérı a részvételi felhívást a részvételi határidı lejártáig visszavonhatja, amirıl az érintett cégeket írásban kell tájékoztatni. (3) A részvételre jelentkezı a részvételi határidı lejártáig módosíthatja, illetıleg visszavonhatja részvételi jelentkezését. 35. A részvételi jelentkezést írásban és zártan, a részvételi felhívásban megadott címre közvetlenül kell benyújtani a részvételi határidı lejártáig. 36. (1) A részvételi jelentkezéseket tartalmazó iratok felbontását a részvételi határidı lejártának idıpontjában kell megkezdeni. A bontás mindaddig tart, amíg a határidı lejártáig benyújtott összes részvételi jelentkezés felbontásra nem kerül.