Szakmai munkaközösségek szervezése, a munkaközösségek feladatai és jogai 1.0.* Készítette: Szakál Ferenc Pál *A korábbi változatokban ma már nem aktuális, nem érvényes tartalmak lehetnek, így azok tartalmáért e változat közzétételétől kezdve nem vállalok szakmai felelősséget! A www.szakalferencpal.eoldal.hu weblapon mindig garantáltan a legfrissebb változat található.
Milyen szakmai munkaközösségeket lehet létrehozni? Leggyakrabban a tantárgyaknak, tantárgycsoportoknak vagy műveltségterületeknek megfelelő munkaközösségekkel találkozunk. Erre azonban szabály nincs. A törvény alapján az egyetlen kritérium, hogy szakmai munkaközösségnek kell lennie, hogy mi számít szakmainak pl. egy iskolában, az pedig elég tág fogalom.
Ki és mi határozza meg a munkaközösség tevékenységét? Nyilván az, hogy milyen munkaközösség. Kicsit pontosítva: A 20/2012 EMMI rendelet 118. (1) bekezdésének a) pontja szerint működési rendjéről és munkaprogramjáról a munkaközösség saját maga dönt. A jogszabályok számos jogot határoznak meg a munkaközösségeknek, erről később lesz szó. Vagyis a munkaközösségeknek van sok lehetősége, ezekkel élhet, viszont tevékenységet a munkaközösségen kívülről senki nem írhat elő neki. A fenti (5) bekezdése szerint az SZMSZ is megállapíthat további feladatokat a munkaközösség számára, de mivel az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el, ez a pedagógusok egyetértése nélkül nem történhet meg.
Milyen típusú intézményben lehet szakmai munkaközösséget létrehozni? Általában az iskola jut erről eszünkbe, de az Nkt. 71. -a szerint szakmai munkaközösség a nevelésioktatási intézményekben hozható létre. Az Nkt. 7. (1) bekezdése szerint nevelési-oktatási intézmény az óvoda, az iskola (ebből sokféle van), a kollégium és a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény. Vagyis mindezekben lehet szakmai munkaközösség.
Ki hozhat létre szakmai munkaközösséget? Az Nkt. 71. (1) bekezdése szerint: A nevelésioktatási intézményben legalább öt pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Sem a törvényben, sem máshol nem találunk másik erre utaló szabályt, amiből három dolog következik: A munkaközösség létrehozásához kell legalább öt pedagógus. Senki más, csakis a pedagógusok hozhatnak létre munkaközösséget, ez tehát egy alulról induló önszerveződési lehetőség. Értelemszerűen megszüntetni is csak a pedagógusok tudják a munkaközösséget.
Kötelező-e szakmai munkaközösségek létrehozása? Az előbb idézett szakaszban a hozhat létre kifejezés szerepel, vagyis ez egy lehetőség, nem kötelező ilyet létrehozni. Van ahol a törvény kifejezetten utal rá, hogy ha nincs szakmai munkaközösség, akkor ki gyakorolhatja a neki adott jogot [pl. 51. (4)].
Hány szakmai munkaközösség hozható létre egy intézményben? (1) Kiindulási alap ismét az Nkt. 71. (1) bekezdése, mely szerint: Egy nevelési-oktatási intézményben legfeljebb tíz szakmai munkaközösség hozható létre. Legfeljebb, tehát a munkaközösségek száma 0-tól 10-ig terjedhet. Mivel egy törvény adta önszerveződési jogról van szó, ezen a kereten belül sem az intézményvezető, sem más nem akadályozhatja meg új munkaközösség létrehozását. A legfeljebb kifejezés korlátot jelent, vagyis 10-ig nem akadályozható, 10 fölött viszont nem engedélyezhető szakmai munkaközösség létrehozása.
Hány szakmai munkaközösség hozható létre egy intézményben? (2) A 20/2012 EMMI rendelet 118. (6) bekezdése szerint azonos feladat ellátására egy munkaközösség hozható létre. Vagyis pl. nem lehet egy iskolában két matematika munkaközösség. Ugyanez a bekezdés viszont azt is leírja, hogy külön szakmai munkaközösség működhet a tagintézményben, tehát a példánknál maradva lehet a két tagintézménynek külön-külön matematika munkaközössége. Ugyanakkor ez a szabály nem írja felül a törvényt, miszerint legfeljebb tíz munkaközösség lehet! A (4) bekezdés szerint intézmények közötti munkaközösség is létrehozható, de csakis a pedagógusok kezdeményezésére, vagyis külön intézmények ilyen megoldásra senki által nem kényszeríthetők.
Megtagadható vagy megtiltható-e a szakmai munkaközösség létrehozása? Mivel a törvény erre jogot ad a pedagógusoknak, a munkaközösség létrehozása sem az intézményvezető sem a fenntartó által nem tagadható meg. Sőt, engedélyezés vagy megtagadás eleve szóba sem jöhet, mivel a törvény szerint a munkaközösség létrehozásáról nem az intézményvezető vagy a fenntartó dönt. Ők legfeljebb véleményt mondhatnak, és tudomásul vehetik a munkaközösséget létrehozó pedagógusok döntését. Természetesen szükség van két feltétel teljesülésére: legalább öt alapító pedagógus, még nincs 10 munkaközösség.
Kell-e az SZMSZ-ben rögzíteni a munkaközösségek számát, nevét,feladatát? A legtöbb intézmény ezt megteszi. Az SZMSZ kötelező tartalmát a 20/2012 EMMI rendelet 4. -a írja elő, ebben nem szerepel, hogy benne kellene lennie a munkaközösségek felsorolásának. Vagyis bele lehet írni, de nem kötelező. Vannak ugyan olyan kötelező tartalmak, amelyek a munkaközösségeket is érintik (pl. szervezeti felépítés, szervezeti egységek kapcsolattartása), de ezek a konkrét munkaközösségek felsorolása, feladatainak leírása nélkül is megoldhatók. FONTOS! Az semmiképp nem igaz, hogy a munkaközösség akkor létezik, ha az SZMSZ-ben szerepel. Akkor létezik, ha legalább öt pedagógus létrehozza.
Kötelező vagy automatikus-e a munkaközösségi tagság? Mint láttuk, a munkaközösség létrehozása sem kötelező, ebből logikusan az következik, hogy a tagság sem. Az Nkt. 62. (1) bekezdésének r) pontja szerint a pedagógus köteles kollégáival együttműködni. Ennek jó terepe lehet a munkaközösség, de kifejezetten ilyen tagságra nem kötelez a törvény. Jogszabály szerint tehát nem kötelező és nem automatikus a tagság, de pl. az intézmény SZMSZ-e írhat elő ilyet, ezt nem tiltja semmi. Megjegyzendő, hogy ez esetben is a pedagógusok döntésén múlik a tagság, mivel a törvény szerint az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el. A 326/2013. Korm. rendelet 17. (1) bekezdése szerint a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részében elrendelhető feladat, így tehát az intézményvezető előírhat ilyen tevékenységet a pedagógusnak, konkrét munkaközösségi tagságot azonban nem. (A munkában való részvétel egyébként sem jelent feltétlenül tagságot is.)
Lehet-e valaki több munkaközösség tagja? Erre vonatkozó szabály a jogszabályokban nincs, tehát igen. Hacsak SZMSZ nem rendelkezik erről, és nem korlátozza a tagságot.
Ki jelöli ki, bízza meg a munkaközösség vezetőjét? A munkaközösség létrehozása a pedagógusok joga, a vezető megbízása azonban az intézményvezetőé. Ez a 20/2012 EMMI rendelet 118. (7) bekezdéséből derül ki. Ugyanitt olvashatjuk azt is, hogy a megbízáshoz ki kell kérnie a munkaközösség véleményét. (A véleménykérés kötelező, a vélemény elfogadása nem!) Továbbá azt is itt találjuk, hogy a megbízás legfeljebb öt évre szól, vagyis szólhat ennél rövidebb időre is, hosszabbra nem. Természetesen az öt év letelte után meghosszabbítható. Értelemszerűen a hosszabbításhoz is véleményt kell kérni.
Lehetséges-e, hogy az intézményvezető nem bíz meg munkaközösség-vezetőt? Nem. Elképzelhető, hogy egy munkaközösséget az intézményvezető akarata ellenére hoznak létre, mivel ez a pedagógusok joga. Az is elképzelhető, hogy az intézményvezető nem azt bízza meg, akit a tagság szeretne, mivel a tagság csak véleményt ad a megbízáshoz. Az azonban elképzelhetetlen, hogy ne legyen a munkaközösségnek vezetője, mert a jogszabály a kategorikus kijelentő módot használja: A szakmai munkaközösséget munkaközösség-vezető irányítja, akit a munkaközösség véleményének kikérésével az intézményvezető bíz meg legfeljebb öt évre. Irányítja és bíz meg, tehát ha létrejött egy munkaközösség, akkor az intézményvezető köteles megbízni valakit a vezetésével.
Milyen juttatások és kedvezmények illetik meg a munkaközösség-vezetőt? Az Nkt. 8. melléklete és a 326/2013 Korm. rendelet 16. (3) bekezdése szerint a munkaközösség-vezetőnek pótlék jár, ami a törvény szerint az illetményalap legalább 5, legfeljebb 10%-a. A minimum és a maximum közötti differenciálás értelemszerűen munkáltatói jog, amelyre jogszabályi előírás nincs, erről a lehetőségeknek megfelelően az intézmény belső szabályzatában meghatározott szempontok szerint lehet dönteni. (De ilyen szabályzat használatát sem írja elő jogszabály.) Az Nkt. 62. (6) bekezdése szerint a nevelésseloktatással lekötött munkaidőbe heti 2 órában be KELL számítani a munkaközösség-vezetői feladatokat. (Értsd: Iskolában a munkaközösség-vezetőnek legfeljebb 24 órája lehet.)
Milyen jogai vannak a munkaközösségnek? (1) Döntési jogkörök a 20/2012 EMMI rendelet 118. (1) bekezdése szerint: Dönt saját működési rendjéről és munkaprogramjáról. Dönt a tanulmányi versenyek programjáról. Dönt a nevelőtestület által átruházott ügyekben (ezt az SZMSZ-ben kell szabályozni). A döntési jogkör eléggé magas szintű jog, köznapiasítva azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben az van, amit a munkaközösség mond. Egyben azt is jelenti, hogy ezekről a munkaközösségnek kötelessége döntenie.
Milyen jogai vannak a munkaközösségnek? (2) Egyetértési jog az Nkt. 96. (6) bekezdése alapján: A tankönyvre szánt költségvetési támogatásból a munkaközösség (továbbá a szülő szervezet) egyetértésével szerezhető be egyéb fejlesztő eszköz. Az egyetértési jog erős jog, azt jelenti, hogy csak olyan döntés hozható, amivel egyetért a munkaközösség.
Milyen jogai vannak a munkaközösségnek? (3) Véleményezési jogkörök az Nkt. és a 20/2012. EMMI rendelet alapján: a munkaközösség-vezető megbízása, az iskolába felvett tanulók osztályba, csoportba sorolása, tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések kiválasztása, pedagógiai program elfogadása, továbbképzési program elfogadása, a felvételi követelmények meghatározása, a tanulmányok alatti vizsga részeinek és feladatainak meghatározása, a pedagógiai munka eredményessége, vezetői pályázat, pedagógus minősítése A véleményezési jog azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben kérni kell a munkaközösség véleményét, vagyis maga a véleménykérés kötelező (kivéve a minősítést, ezzel kapcsolatban csak lehetőség a véleményezés). A vélemény elfogadása azonban sosem kötelező, tehát születhet a véleménnyel ellentétes döntés is.
Milyen jogai vannak a munkaközösségnek? (4) A 20/2012. EMMI rendelet 117. (1) bekezdése szerint a nevelőtestület bizonyos jogait átruházhatja a szakmai munkaközösségre (is). Ez nem vonatkozik a pedagógiai program, az SZMSZ és a házirend elfogadásának jogára. A rendelet 4. (1) bekezdésének h) pontja szerint az átruházásra vonatkozó rendelkezések az SZMSZ kötelező részét képezik.
Milyen jogai vannak a munkaközösségnek? (5) A 20/2012 EMMI rendelet 85. (3) bekezdése alapján a munkaközösség minden döntéséről és véleményezéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. Értelemszerűen ez vonatkozik a létrehozására és megszüntetésére is.