PPKE JÁK Tahyné Dr. Kovács Ágnes
A személyiség visszatükröződései
a personal branding vagy máskor self branding - ként használt kifejezés, magyarul a személyes márka fogalmát semmiképpen nem szabad olyan értelemben használnunk, hogy az a személy/személyiség valamiféle áruként való használatát jelentené. Legalábbis számunkra semmiképp.
Az ember, teremtett természetességében több minden gazdasági haszonnál, hasznosságnál. -az ember, a személyiség egy bizonyos aspektusát vizsgáljuk, közelebbről azt, hogy az általa kialakított sajátos világkép és személyiségének fejlesztése, jellegzetességei miképpen kerülnek a külvilág elé, miképpen tudja azt hitelesen kommunikálni. - cél, hogy a saját énkép szinkronban legyen azzal a képpel, amit kifelé a személyiség mutat, és fordítva. A másik azonnal tisztázandó vonatkozás, hogy ennek a fogalomnak a használata a jelen vizsgálódásban nem azt a célt szolgálja, hogyan lehet a külvilágot ügyeskedéssel megtéveszteni és valótlan vagy értéktelen vonásokat kifizetődővé tenni.
A személyes márka fogalmát nehéz egyértelműen definiálni, pontosabban számos különféle felfogás van. Meghalljuk valakinek a nevét, és egy kép jelenik meg előttünk az illetőről. Lehet egy erős benyomás vagy képzet, ami megjelenik a személyről, amikor találkozunk vele vagy gondolunk rá. Mindegyikünknek van személyes márkája, csak talán nincs tudatosan összerakva. Az elmúlt húsz-harminc évben rengeteg minőségi, ezzel kapcsolatos ismeret árasztotta el a köztudatot, az üzleti- és közélet szereplőinek egy új világot kellett megtanulniuk.
A Te márkád az, amit akkor mondanak rólad, amikor nem vagy ott a szobában. Jeff Bezos, az Amazon alapítója
Self/personal branding:
Az ember maga, azzal, amilyen hatást gyakorol másokra, ahogyan a többiek gondolkodnak róla, amit éreznek iránta. A jó és a rossz tulajdonságokkal együtt. A személyes márka (personal branding) és az énmárka (me brand) kifejezéseket egyaránt használják. Énmárkát régebben a politikusokhoz, ismert emberekhez, színészekhez, művészekhez lehetett kötni. A web elterjedése tette lehetővé, hogy bárkiből személyes márka lehessen, ugyanis a megnyilvánulás, a nyilvánosság lehetősége ezzel vált hozzáférhetővé. (Bárki megmutathatja, mit tud, akár egy blogon keresztül, akár a YouTube-on. Az más kérdés, hogy hányan lesznek kíváncsiak rá...) A személyes márka vagy énmárka felépítése marketing szempontból nem különbözik bármilyen más márka felépítésétől.
Célja A személyes márka haszna elsősorban az egy személy körül összpontosuló vállalkozások, szolgáltatások esetében mutatkozik meg, bár előszeretettel alkalmazzák a HR területén is (mondván, hogy könnyebb álmaink állását megszerezni, ha van személyes márkánk). Az olyan szolgáltatások esetében lép ez előtérbe, ahol fontos a szolgáltató személye, és ahol különösen fontos a szaktanácsadás.
A hatékony időkezelés, a munkatársakkal való kapcsolatok alakítása, a konfliktusok kezelése és a biztos döntések mellett szerepet kapott a személyiség megjelenítése is. A személyes márka nem az önadminisztráció-, a túlnyomulás-, a PR túlfeszítése. Ideig-óráig adminisztrálhatja magát valaki, de ez a tágabb környezetben nem észrevehető, a hamisság hamar kiderül. Akkor, ha a személyes márka egészségesen megjelenik, elkezd élni a kreativitás, mind a saját, mind a közösségi munka terén, és lehetőség nyílik az egyes munkatársak személyisége rejtette erők felszínre kerülésére. A személyes márka-építése egy olyan felfedező út az önnevelés során, amely a pozitív különbözőségről, a kisugárzásról szól.
Az elmúlt éveket is figyelembe véve, az üzleti és a közéletben egyértelmű az a trend, hogy a fejlődést két meghatározó tényező alakítja a technológia és a személyiség. Napjainkban a személyiség szerepe előtérbe került, kutatások igazolják, hogy sokkal hamarabb döntünk valamely személyiség, mint valamilyen termék, szolgáltatás mellett. A márkázás a termékek vagy a szolgáltatások oldaláról indult el, és a szó hallatán először erre is gondolunk. A személyes márka viszont az egyén személyes márkája, sajátosságok, jellemzők összessége, amiből a személy is és mások is, például egy (szociális/üzleti/oktatási/termelői/szervezési) közösség bizonyos előnyökre tehet szert. A személyes márka magában foglalja a belső tulajdonságokat, kreativitást, vezetői készséget, a jó konfliktuskezelő képességet, mediációs háttérismereteket, versenyszellemet (feltéve, hogy valaki versenyezni akar). Összefoglalva, a személyhez határozottan kötődő megfogható és kevésbé megfogható jellemzők sokasága.
A névjegy Mikor megbetegedtem, egy ismeretlen orgonát küldött nekem. Orgonát és rózsát. Estefelé hozták a virágokat, névjegy és címzés nélkül. Ma sem tudom, ki küldte. Csodálatos orgonák voltak ezek. (...) S mintha mondtak volna valamit, nem sokat, csak egy szót. (Márai Sándor)
A személyiség egyik, a magán-, az üzleti- és közéletben egyaránt elfogadott, nagy múltra visszatekintő megnyilvánulási formája a névjegykártya. Szigorúan az írásjelek által hordozott információkon kívül számos más jegyet is hordoz, kommunikál, - sokszor tulajdonosát megelőzve. A névjegykártya eredetileg látogatójegy volt. A telefon elterjedése előtt az emberek nem tudták mindig látogatásukat előre jelezni egymásnak, pedig ez a társasági élet elengedhetetlen része volt.
Kínai kezdetek Történészek egyetértenek abban, hogy a névjegykártya eredete a 15. századi Kínába vezethető vissza. Az akkoriban még látogatókártyának hívott apró papírdarabok küldésével fejezték ki előkelő emberek egymásnak azon szándékukat, hogy találkozni szeretnének. Ajtónállóknak is gyakran a kezébe adták ezeket a Meishiket, akik a kártyát megnézve tudták eldönteni, hogy az adott intézménybe beengedjék-e a látogatót, ellenőrizve a kártya alapján, kit, milyen tekintélyt tisztelhetnek személyében. Ezek a kártyák már akkoriban az önérvényesítés eszközeivé nőtték ki magukat a felsőbb osztályokban. Már akkor fel volt tüntetve ezeken a lapokon a név, a pozíció és a cím, ezen kívül a névjegy méretével is igazodott tulajdonosa tekintélyéhez. Nagyon fontos volt, hogyan adják át, és természetesen az is, hogy ne legyen gyűrött.
Francia idők A 17. századi Európában, a Napkirály idejétől az előkelőségek egy városba vagy saját otthonukba utazásuk előtt szolgájukat küldték el egy kártyával, hogy bejelentsék érkezésüket. Ekkor elég volt, ha valaki egy kártyára ráírta a nevét, de címerekkel és más jelzésekkel ellátott lapocskák is léteztek. Ekkor már gazdagon díszített vizitkártyák is készültek: szegélydísz és metszett figurák is helyet kaptak, és a rajzok mellett helyet hagytak az illető saját kezű aláírásának is.
Nagykövetek, földesurak, bankárok, orvosok és más magas rangú urak készítettek olyan vizitkártyát is, amelyre a nevüket felfestették. A névjegyet, mint etikett-kártyát felhasználták gratuláció, értesítés, meghívás, részvétnyilvánítás közlésére is. Később különböző eseményekről eljegyzésről, esküvőről, születésről, halálesetről stb. többnyire külön kártyákon adtak hírt. A mai formájában 1796-ban jelent meg az első névjegykártya.
Gr. Andrássy Gyula vizitkártyája
Ma Ez a kis papírcetli sokkal több annál, mint amit első látszatra hinnénk, hiszen az emberek közötti hivatalos érintkezés legegyszerűbb gyakorlati, tájékoztató jellegű segédeszköze lett. Segítségével könnyebbé válik a tájékozódás két fél között, legyen az hivatalos vagy félhivatalos személyes kapcsolat. Bizonyos, egészen kivételes esetekben még a személyes találkozást is helyettesítheti, viszont azzal sohasem egyenlő! Postán küldeni névjegyet udvariatlanság!!!
Ma már nemcsak a kimondottan protokolláris, hanem a hétköznapi vagy baráti, ismerősök közötti kapcsolatokban is elterjedt a használata. Nemcsak esztétikus megjelenése fontos, hanem a személyes átadás eseménye is a kommunikáció egyik fontos eleme. Általában találkozások, ismerkedések, bemutatások és különféle egyeztetések alkalmával cserélnek névjegyet, mintegy a bemutatkozás kiegészítéseként. Ahogy a bemutatkozás szabályainál megtaláljuk, először az alárendelt mutatkozik be, a fölérendelt nyújtja a kezét és mondja a nevét. Az aktus következő mozzanata, hogy ha hosszabban elbeszélgetnek, az alárendelt átadja a névjegyét. A fölérendeltnek nem kell viszonoznia ezt, de jó, ha megteszi.
Hivatalos jellegű találkozások alkalmával illendő a kártyát elolvasni, picit tanulmányozni, hiszen ezzel megtiszteljük a másik felet, és lehetőségünk van a helyes megszólításra, illetve nevének pontos használatára, ami különösen fontos az illem szempontjából. A bemutatkozás alkalmával kapott névjegyet illik azonnal sajátunk átadásával viszonozni. Tárgyalásnál a névjegy segít abban, hogy partnerünk nevét el ne tévesszük megszólításkor. Több fél esetén kiteszik az asztalra egymás kártyáit annak érdekében, hogy partnereik nevét ne keverjék össze. Amikor a felek leülnek, a kapott névjegykártyákat maguk elé teszik abban a sorrendben, ahogy szemben a vendégek is ülnek. Második találkozáskor ezt már nem lehet megtenni.
A névjegyet nem célszerű a zsebből előhúzni, sokféle névjegytartó kapható, így elkerülhető az, hogy gyűrötten vegyük elő. További elvárás, hogy ne legyen rajta áthúzás, javítás, ne legyen foltos. Az egyetlen kivétel, ha hosszabb beszélgetés után úgy döntünk, hogy valamely magán adattal kiegészítjük a kártyát és a beszélgető partner jelenlétében ezt megtesszük. A partnertől kapott névjegyet nem ajánlatos a sajátunk mellé tenni, mert sajnálatos esetben előfordulhat, hogy másét adjuk át. Ugyancsak visszatetsző, ha valaki egy köteg névjegyet vesz elő azzal a kísérő szöveggel, hogy kell, hogy legyen valahol egy saját is.
A névjegykártya hátrahagyása A névjegy leadásának két fontosabb esetben lehet különleges jelentősége. Előfordulhat, hogy egy társasági összejövetel alkalmával a vendéglátó vagy a házigazda igényt tart arra, hogy utólag áttekinthesse, számba vehesse, hogy kik jelentek meg nála, kik tisztelték meg látogatásukkal, részvételükkel. Ilyen esetben egy előre - erre a célra - elhelyezett tálcán illendő a vendégeknek távozáskor leadni a névjegyüket.
Abban az esetben pedig, ha előre be nem jelentett látogatás alkalmával nem jöhet létre a személyes találkozás azzal, akivel szeretnénk, távozáskor célszerű magunk után névjegyet hagyni, esetleg a hivatalban, titkárnőnél, munkatársaknál ezen felül még szóbeli üzenetet is, amely az utólagos kapcsolatfelvétel lehetősége, illetve az udvariasság megnyilvánulása. Ha a leadott névjegyre valamit írunk, azt a bal alsó sarokba ceruzával írjuk, mert ez jelzi a személyes leadás tényét. A tinta használata a névjegykártya elküldésére utal.
A névjegykártya küldése Bizonyos esetekben névjegyünk elküldése pótolhatja, valamiképpen helyettesítheti (általában ideiglenes jelleggel) a személyes találkozást. A névjegykártya küldés csak protokolláris szempontból felel meg a látogatásnak, a személyes találkozással nem egyenlő. Postán küldeni névjegyet udvariatlanság. Az alkalmi és megválaszolandó névjegyeket egy napon belül viszonozni kell, a bemutatkozó, bemutatkozást kezdeményező névjegyek esetén ez néhány napon belül teendő meg. Ha több személynek ugyanabban a borítékban küldünk névjegyet, akkor minden névjegyre rá kell írni a címzettet. Küldhet ugyanannak a személynek ugyanabban a borítékban több személy is névjegyet.
A névjegy tartalma szempontjából megkülönböztetünk hivatalos és magánnévjegyet. A hivatalos névjegyen az emblémát, a cég logót általában a bal felső sarokba, de mindenképpen a felső egyharmad tartományba helyezzük..középen, de legalábbis erősen elkülönített helyen feltüntetjük a nevet, a rangot, tudományos fokozatot, beosztást, amely az adott cégnél az adott munkakör ellátásához szükséges. Ez alá kerül a cég neve, majd a kártya jobb és bal alsó sarkaiba a postai cím, másik oldalon a telefonszám, fax, e-mail cím.
Egy kis érdekesség: Országosan ismert, vagy éppen európai hírű embernek elég, ha egyszerűen nevét íratja a látogatójegyre akik sok címet és tisztséget halmoznak rá, azoknak nagy szükségük lehet arra, hogy nevük nyomatékot nyerjen (Szabó István Andor (1923))
Hivatalos névjegy esetén kötelező követni az intézmény saját arculata szerint megadott névjegykártyaformát. Hivatalos névjegykártyára magán adat nem kerülhet. Erős kivétel ez alól, akinek munkaköre megkívánja az állandó elérhetőséget, például egy orvos esetén. A magán névjegyen csak személyes információk szerepelnek, mint a név és a telefonszám, magán e- mail cím, stb
Akik szabadon beszélnek egy idegen nyelvet, azok készíttethetnek azon a nyelven is névjegykártyát. A gyakorlatban legcélszerűbb, ha az idegen nyelvű változat a magyar hátoldalára kerül. Idegen nyelvű kártya esetén a cég logója természetesen eredeti formájában marad, középen a név pedig sorrendjében változik, előre kerül a keresztnév és utána a családnév. A nevet nem szabad lefordítani. (Kivétel, hogy míg a magyar oldalon a nő férjezett neve található, pl. Nagy Sándorné, addig az idegen nyelvű oldalon a keresztneves változat: Katalin Nagy.) A nevek elé nem teszünk Mr., Mrs., Ms., Frau, Herr stb szócskát. Minimális elvárás, hogy emlékezzenek ránk. Ugyanezen okból az európai protokoll szerint nem fogadják el a fényképes névjegykártyát sem. Az idegen nyelvű névjegykártyán a beosztást, a tudományos fokozatot lefordítjuk és a cég nevét is. Viszont eredeti marad a címzés.
A névjegyek általános mérete 9 5 cm, (ekkor fér bele a szabvány tokba). Az EU névjegykártya mérete kisseb, 8,5x5,5 cm, ez egy átlagos pénztárcába is belefér. A szín tekintetében általában az a jó, ha maximum 2-3 színt használunk, akkor is, ha a céglogó színes. Gondoljunk a tervezéskor a színek erős hatására. Tudnunk kell, hogy a névjegy nem reklámhordozó.
Jelentőségét tekintve a névjegy legfőbb funkciója a kapcsolattartás kezdeményezése, ismerkedés. Vannak bizonyos helyzetek, amikor nem is számítunk rá, hogy szükség lesz a névjegyre, de ha kell és nincs éppen a közelben, az nagy hiba is lehet. Elveszíthetünk egy új érdeklődőt. Megfontolandó még, hogy ne szórjuk, mint a kártyalapokat, boldogboldogtalannak, mert ekkor a szakmai hitelesség forog kockán, és egy ilyen gesztus azt sugallhatja, hogy a névjegy tulajdonosa kissé felszínes, vagy ügynök.
Jelzések arra az esetre, he nem vagyunk személyesen jelen névjegykártyánk érkezésekor: a.c. (avec compliment), jelentése üdvözlettel. Ezt írjuk a kártyára, ha ajándékot, virágot küldünk. p.r. (pour remercier) jelentése köszönettel. például ha egy segítséget utólag megköszönünk egy titkárságon. p.f. (pour féliciter) jelentése szerencsekívánat. Például születésnapra, névnapra ajándék, virág mellé. p.f.n.a. (pour féliciter la nouvelle année) jelentése BUÉK p.c. (pour condoléances) jelentése részvétnyilvánítás Ritkábban: p.f.c. (pour faire connaissance) jelentése megismerkedés céljából. p.p. (pour présenter) jelentése bemutatás. A bemutató írja saját névjegyére, csatolva mellé a bemutatandó személy névjegyét, amire semmit sem kell írni.
Aláírás Amióta a gépírás általánossá vált, üzleti leveleket nem szokás kézzel írni, ám azoknak elvárt kelléke a kézzel (is) írott aláírás hiszen a papír alapú dokumentumok hitelességét mindenekelőtt ez biztosítja. A saját készítésű dokumentum aláírásával igazoljuk, hogy az tőlünk származik, hogy annak tartalmát önmagunkra nézve felelősséggel vállaljuk. Mások dokumentumára vonatkozó aláírásunkkal azt igazoljuk, hogy azt elolvastuk, megértettük, elfogadjuk annak tartalmát, egyetértünk a benne foglaltakkal, esetleg igazoljuk, hogy átvettük az adott dokumentumot, vagy más dolgot
Aláírásunk tehát minden esetben bizonyíték a fenti állításokra vonatkozóan, ami nélkül az üzleti életben kölcsönös bizalom nem igen létezik. A név jóval több, mint megkülönböztető formula, mint az adott személy puszta azonosítására szolgáló néha a külön értelemmel bíró, egy vagy több szó: a név egész életünket végigkíséri születésünktől halálunkig (sőt azon túl is), szorosan egybefonódva mindennapjainkkal, életünkkel, sorsunkkal. Nevünk, személyiségünk és sorsunk soha el nem választható, s mindez az aláírásunkban is jelen van. Az aláírás tehát az (alá)író személy legtömörebb írásos önmegjelenítése.
Aláírásával az aláíró személy nem pusztán a nevét közli, hanem nevében jeleníti meg teljes önmagát a külvilág felé. Személyiségünk logója: az aláírás. Egyedi alkotás, különleges grafikum, amely grafológiai vizsgálata az íráselemzés általános eszközeivel és módszertanával nem végezhető el: az aláírás grafológiai értelmezésének egyedi sajátosságai vannak, ezért ez a grafológia önálló fejezetét képezi. Csupán az aláírásból teljes személyiségkép nem alkotható, ám aláírás hiányában nem lehet igazán teljes a kézírás alapján készített (még oly alapos) elemzés sem.
Közösségi oldalak Az alcím ebben a témakörben talán meglepő. Mégis a mai kor embere és különösen diákjai esetén, a személyiség társadalmi-szociális megjelenése kapcsán a közösségi portálok kapcsán is érdemes kicsit együtt vizsgálódnunk. A Facebookon és egyéb közösségi portálokon való jelenléttel kapcsolatosan számos jó tanács olvasható az interneten, amelyeknek valós köze van témánkhoz. Aki él a szociális háló ezen formájával, és hivatása, munkaköre engedi, annak alaposan át kell gondolnia, milyen széles körben és milyen tartalommal kíván elérhető, megismerhető lenni, illetve milyen személyiségjegyeket kíván magáról megjeleníteni.
Ahogy a fentiekből kitűnik, a személyiséget nem elég fejleszteni, tudatosan kell készülni arra is, hogy a személyes értékek mások, a társadalom, vagy egy közösség felé megfelelő formában nyilvánuljon meg. A személyiség erősségeinek felfedezésén, fejlesztésén és azok kamatoztatásán munkálkodni tehát érdekes és hasznos feladat, a talentumok kamatoztatása pedig kötelezettség