A fenntartható fejlődés gazdaságtana /42M004/ és a Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás /42MN20/ kurzusok előadásainak vázlata (2018. tavasz MSc-kurzusok) Előadó: Dr. Valkó László c. egyetemi tanár /valkol@eik.bme.hu/ Horváth György egyetemi tanársegéd
A kurzus építkezése 1. A kurzus szerepe, tárgya, tematikája 2. Világgazdasági szintű összefüggések, stratégiák 3. Fenntartható fejlődés 4. Természet és gazdaság kapcsolatrendszere 5. Környezetpolitika-környezetszabályozás 6. A természeti környezet gazdasági értékelése 7. Öko-marketing
1. A kurzus szerepe, tárgya, tematikája A környezettudomány építkezése Környezeti kihívás és az üzleti világ A Környezetgazdaságtan és menedzsment kurzus tárgya A kurzus építkezése, tematikája
Jelenkori környezeti problematika Jelenkor értelmezése Környezeti problémák sajátosságai Komplexitás Globalitás Az együttműködés igénye és szervezeti keretei Az együttműködés gyakorlata, stratégiái és paradigmaváltó állomásai
Környezettechnológiai szintek költségarányai (beruházási kontra üzemeltetési költségek) - Releváns környezeti eljárások választásának alapkritériumai -
2. Nemzetközi környezetvédelmi együttműködés (világgazdasági szintű összefüggések stratégiák) I. szakasz: 1972. Stockholm ENSZ I. Környezetvédelmi Világértekezlet ( Római Klub Leontief-modell ) Stratégia I.: 0 növekedés 1975. Helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (környezetbiztonság!) 1979. Genf Első összeurópai környezetvédelmi egyezmény ( levegő keretegyezmény ) 1985. Helsinki-1994. Oslo Kéndioxid jegyzőkönyv I-II. 1988. Szófia Nitrogénoxid jegyzőkönyv 1985. Bécs-1987. Montreal Ózon egyezmény és jkönyv 1999. Göteborg Jegyzőkönyv a Genfi Egyezmény végrehajtására 1984-87. Brundtland Bizottság = ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága Stratégia II.: Harmonikus növekedés
II. szakasz: 1992. Rio de Janeiro - ENSZ II.Környezetvédelmi Világértekezlet Stratégia III.: Fenntartható fejlődés Rio-i Dokumentumok: 1. Nyilatkozat a környezetről és fejlődésről 2. Feladatok a XXI. századra (AGENDA 21., GEF) 3. Nyilatkozat az erdőkre vonatkozó elvekről 4. Biológiai Sokféleség Egyezmény 2010. október Nagoja /Stratégiai terv 2020-ig/ 5. Éghajlat-változási Keretegyezmény 1997. december Kyoto-i Jegyzőkönyv 2005. február 16.- Hatálybalépés 2007. Bali /EU 3x20%/ 2009. Koppenhága 2015. Párizs COP 21 2002. Johannesburg - ENSZ III. Környezetvédelmi Világértekezlet 2012. Rio de Janeiro Rio + 20 konferencia 2015. New York Világunk-2030 /A fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programja/
Rio-i Nyilatkozat a környezetről és fejlődésről /27 elv/ A fenntartható fejlődés középpontjában az ember áll /1. elv/ Erőforrások hasznosításának szuverenitása, de /2. elv/ Jövő nemzedékek szükségleteinek tekintetbe vétele /3. elv/ A környezetvédelem a fejlődési folyamat szerves része /4. elv/ A szegénység leküzdése az elsődleges feladat /5. elv/ Közös, de megkülönböztetett felelősség /7. elv/ A termelés és fogyasztás nem fenntartható módjainak csökkentése, kiküszöbölése /8. elv/ Környezeti információkhoz való hozzájutás és a döntéshozatali folyamatban való részvétel biztosítása /10. elv/ A környezeti jogszabályok, célkitűzések ne okozzanak indokolatlan költségeket és társadalmi feszültségeket /11. elv/ A környezeti költségek nemzetközi megosztása ne torzítsa el a nemzetközi kereskedelmi folyamatokat /16. elv/ Indokolt esetben környezeti hatástanulmányok készítése /17. elv/
Kyoto-i jegyzőkönyv /1997/ Tartalmi elemei: 1. ÜHG kibocsátás-csökkentés mértéke, megoszlása 2. Hatálybalépés feltétele 3. Kyoto-i mechanizmusok Hatálybelépés folyamata (parafálás, ratifikálás) (2005. február, 2012-ben meghosszabbítva 2020-ig) Hogyan tovább Kyoto (jelenlegi helyzet)? (2007. Bali /EU 3x20%/, 2009. Koppenhága, 2010. Cancún/Mexikó, 2012. Doha, 2013. Varsó, 2014. New York, 2015. Párizs,?????)
2002. Johannesburg - ENSZ III. Környezetvédelmi Világértekezlet Dokumentumok: 1. Nyilatkozat a fenntartható fejlődésről /szintek és dimenziók értelmezése/ 2. Végrehajtási terv /~2015-ig/ Szegénység felszámolása Fenntarthatatlan fogyasztási és termelési minták megváltoztatása Természeti erőforrás-alapok (pl. föld, víz, élővilág) védelme és kezelése Fenntartható idegenforgalom támogatása (pl. nem-fogyasztó - és ökoturizmus) Egészség és fenntartható fejlődés Fenntartható fejlődés a. kis fejlődő szigetállamokban Afrikában egyéb régiókban
Párizsi Klímakonferencia (Cop 21) (2015. december) Egyezményhez csatlakozott: 195 ország. Konkrét vállalást tett: 183 ország (az ÜHG-kibocsátás 95 %-ért felelősek). Vélelmezett hatás: 2100-ig csak 2,7 C -os hőmérséklet emelkedés. Elvárás (cél): max. 2 C -os emelkedés az iparosodás előtti szinthez képest).
Agenda 2030 Fenntartható Fejlődési célok - Sustainable Development Goals (SDGs) Forrás: UN Information Service Vienna http://www.unis.unvienna.org/unis/hu
3. Fenntartható fejlődés Fogalma/üzenete: generációs felelősségvállalás Szintjei: globális (például: AGENDA 21) regionális (nemzeti, nemzetközi intézményi pl. EU) lokális (települési például: LA 21) Dimenziói: Típusai: cél szociális/társadalmi eszköz ökonómiai/gazdasági módszer ökológiai/környezeti + technikai - intézményi/szabályozási háttér gyenge fenntarthatóság erős (szigorú) fenntarthatóság Indikátorai: Újtípusú jóléti/fenntarthatósági mutatók (Például: GDP?)-Hiányosságai: (1) Számbavételi kör probléma (2) Előjel probléma
A GDP hiányosságai (a jólét mérésének szempontjából) A GDP csak a piacon realizálódó ügyleteket veszi számba A piacok közül is csak a fehér gazdaság számít a GDP-be A GDP-ben csak azt lehet kimutatni, ami pénzmozgással jár (a házimunka vagy a szabadidős tevékenység nem érték; a családok kiváltképp bűnösek ) A GDP a természeti erőforrásokat nem tekinti tőkének (ezek amortizációjával sem számol) A GDP-ben minden tranzakció pozitív előjelű (a gazdaságnak nincsenek működési költségei) A GDP nem alkalmas a jólét mérésére! Környezeti szempontból: A GDP csak a produktív tőkéről ad információt, a természeti tőkéről nem A GDP-t alkotó jövedelmek között nem szerepelnek a természet által nyújtott szolgáltatások Számos környezetvédelmi kiadás ennek ellenére GDP- növelőként jelenik meg
ÚJTÍPUSÚ / FENNTARTHATÓSÁGI mutatók HDI /Human Development Index=Emberi fejlődési index/ NEW /Net Economic Welfare=Nettó gazdasági jólét/ ISEW /Index of Sustainable Welfare=Fenntartható jóléti index/ GPI EFp /Genuine Progress Indicator=Valódi fejlődési mutató/ /Ecological Footprint=Ökológiai lábnyom/
HDI rangsor 2014 Forrás: Bericht über die menschlichen Entwicklung 2015 (http://hdr.undp.org) Ranghely 2014. (2009) Ország HDI Várható Élettartam (év) Iskolázottság (év) GDP/fő ($/2011) GDP/fő rangsor 1. (1) Norvégia 0,944 81,6 12,6 64.992 6. 2. (2) Ausztrália 0,935 82,4 13,0 42.261 19. 3. (3) Svájc 0,930 83,0 12,8 56.431 9. 4. (5) Dánia 0,923 80,2 12,7 44.025 15. 6. (9) Németország 0,916 80,9 13,1 43.919 17. 8. (5) USA 0,915 79,1 12,9 52.947 11. 20. (17) Japán 0,891 83,5 11,5 36.927 27. 23. (24) Ausztria 0,885 81,4 10,8 43.869 18. 28. (28) Csehország 0,870 78,6 12,3 26.660 38. 31. (32) Brunei 0,856 78,8 8,8 72,570 5. 32. (31) Katar 0,850 78,2 9,1 123.124 1. 35. (38) Szlovákia 0,844 76,3 12,2 25.845 40. 36. (37) Lengyelország 0,843 77,4 11,8 23.177 46. 43. (43) Portugália 0,830 80,9 8,2 25.757 41. 44. (40) Magyarország 0,829 75,2 11,6 22.916 47. 45. (39) Bahrein 0,824 76,6 9,4 38.599 25. 50. (58) Oroszország 0,798 70,1 12,0 22.352 52. 52. (51) Románia 0,793 74,7 10,8 18.108 62. 188. Niger 0,348 61,4 1,5 908 - Világ átlag 0,711 71,5 7,9 14.301 -
NEW versus GDP (USA, 1930-1985)
GDP versus ISEW (Ausztria, 1955-1992)
Kérdések az I. zh-hoz Nevezze meg és röviden értelmezze az ENSZ II. Környezetvédelmi Világkonferencia (Rio de Janeiro, 1992.) alapvető dokumentumait! Mutassa be az ENSZ keretében folyó nemzetközi környezetvédelmi együttműködés jelentősebb állomásait! Röviden mutassa be a Kyoto-i jegyzőkönyv tartalmát és meghosszabbítási folyamatát! Fogalmazza meg a fenntartható fejlődés lényegét, értelmezze szintjeit és dimenzióit! Hasonlítsa össze a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés stratégiákat, benne a GDP szerepét /saját gondolatokkal, megfogalmazásban/! Hasonlítsa össze a hagyományos makrogazdasági és az újtípusú fenntartható fejlődési mutatókat, mutassa be közülük a NEW és a HDI mutatókat!