Nemzeti Környezetügyi Intézet. ig ra - Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó

Átírás

1 Riótól l Rióig ig - felkész szülés s a Rio+20 konferenciára ra - Mi valósult meg az első riói i konferencia óta? Dr. Teplán István főigazgató - Dr. Gellér Zita főtanácsadó 1

2 Stockholm Rió Johannesburg - Rió 1972: Stockholm Ember és Környezete Konferencia - Stockholmi Nyilatkozat, UNEP létrehozása 1992: Rió de Janeiro Környezet és Fejlődés Konferencia - Riói Nyilatkozat (a fenntartható fejlődés alapelvei), - Agenda 21 ( Feladatok a 21. századra átfogó program), - riói egyezmények (klíma, biodiverzitás, sivatagosodás) + erdők - CSD 2002: Johannesburg ( Rió+10 ) Fenntartható Fejlődés Csúcs - Johannesburgi Végrehajtási Terv (JPoI) 2012: Rio de Janeiro ( Rió+20 ) Fenntartható Fejlődés Konferencia 2

3 Rió (1992) után Megvalósító ENSZ szervezetek programjai (UNEP, UNDP) Globális Környezeti Alap (GEF) ENSZ Fenntartható Fejlődés Bizottság (1993) EU Fenntartható Fejlődési Stratégia (2001, 2006) Magyarországon: Fenntartható Fejlődés Bizottság ( ) Környezetvédelmi Törvény (1995) Nemzeti Környezetvédelmi Programok NKP NKP NKP Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (2007, 2012) 3

4 A fenntartható fejlődés átfogó céljai (Johannesburgi Végrehajtási Terv) a szegénység csökkentése, a természeti erőforrások fenntartható használata, és a fenntarthatatlan fogyasztási szokások és termelési mód megváltoztatása. Holisztikus szemlélet, hosszú távú tervezés szükséges 4

5 Az Agenda 21 fejezetei 1. Bevezető 2. Kereskedelem, finanszírozás és adósságkezelés, gazdaságpolitikák 3. Küzdelem a szegénység ellen 4. A fogyasztási modellek megváltoztatása 5. Demográfiai dinamizmusok 6. Egészség 7. Településfejlesztés 8. Integráció a döntéshozatalba 9. A légkör védelme 10. Erőforrások tervezése és kezelése 11. Küzdelem az erdőpusztulás ellen 12. Küzdelem a sivatagosodás és a szárazság ellen 13. Hegyvidékek 14. Mezőgazdaság és vidékfejlesztés 15. Biológiai sokféleség 16. Biotechnológia 17. Óceánok és tengerek, tengerparti területek 18. Édesvízi erőforrások 19. Vegyi anyagok 20. Veszélyes hulladékok 21. Szilárd hulladékok és szennyvíz 22. Radioaktív hulladékok 23. Érdekcsoportok szerepe 24. Nők 25. Gyermekek és fiatalok 26. Bennszülött népek és közösségek 27. Nem kormányzati szervezetek 28. Helyi hatóságok 29. Dolgozók és szakszervezetek 30. Üzleti élet és ipar 31. Tudományos és műszaki közösség 32. Gazdálkodók 33. Pénzügyi források és mechanizmusok 34. Környezetbarát technológia-átadás és együttműködés 35. Tudomány 36. Oktatás, képzés, szemléletformálás 37. Kapacitásbővítés 38. Nemzetközi intézmények 39. Nemzetközi jogi eszközök és mechanizmusok 40. Információ a döntéshozatalhoz 5

6 Globális szinten történt előrelépés néhány területen, de számos területen messze vagyunk a kitűzött célok elérésétől Éhínség Biológiai sokféleség védelme Éghajlatváltozás Energia Légszennyezés Általános értékelés A fenntartható fejlődés elve elfogadottságot nyert, de sokszor a környezetvédelemmel azonosítják és figyelmen kívül hagyják a társadalmi és gazdasági vonatkozásokat. 6

7 A gazdasági teljesítmény változása 1990 és 2005 között (Forrás: Nordhaus et al. 2008) 7

8 Gazdasági fejlődés 1992 óta DE: Az emberek ma egészségesebbek, tovább élnek, tanultabbak, jobban hozzáférnek a javakhoz és szolgáltatásokhoz. Óriási egyenlőtlenségek alakultak ki régiók/országok között, társadalmi rétegek között; A gazdasági növekedés együtt járt a természeti erőforrások használatának növekedésével és a környezet terhelésével/szennyezésével. 8

9 Globális trendek - Pénzügyi támogatások Cél: a fejlett országok GNI 0,7%-a fejlesztési támogatásként (ODA) a fejlődő országoknak Tény: csupán néhány ország érte el 9

10 Globális trendek - Szegénységcsökkentés Cél: (MDG) 8 cél a szegénység, éhínség, írástudatlanság és az egészség területén Tény: a szegénység csökkent a fejlődő országok minden régiójában, de még mindig több, mint 1 milliárd ember él szegénységben; Az abszolút szegénységben élők aránya 46%-ról 27%-ra csökkent globális szinten 1992 óta. A várható élettartam 3,5 évvel nőtt; 10

11 A szegénység csökkentése 1970 és 2006 között 11

12 Globális trendek - Biológiai sokféleség Cél: a biológiai sokféleség csökkenésének jelentős mérséklése 2010-ig (Egyezmény a Biológiai Sokféleségről) Tény: nem teljesült 12%-kal tovább csökkent a biológiai sokféleség globális szinten; A védett területek világszerte 42%kal növekedtek, de még így is csak a szárazföld területének 13%-a, a parti vizek 7%-a és az óceánok területének 1,4%-a védett; A fajok %-át veszélyezteti kihalással az éghajlatváltozás ig, ha a középhőmérséklet 2-3 fokkal emelkedik. 12

13 A biológiai sokféleség csökkentése (Élő Bolygó Index) 1970 és 2007 között (Forrás: WWF 2010.) 13

14 Globális trendek Városok Cél: A városok növekedése ne jelentsen további terhet az ökológiai rendszerekre Tény: A városi népesség 42%-kal nőtt 1992 óta globális szinten; a városi lakosság mintegy harmada szegénynegyedekben él, de a vonatkozó MDG millió szegénynegyedben lakó ember életkörülményeinek jelentős javítása - teljesült; 11 mega-város (10 millió feletti népesség) 2011-ben 2025-re számuk várhatóan 37-re nő. 14

15 A városi lakosság aránya 1950 és 2050 között (Forrás:UNEP GEO5) 15

16 Globális trendek Víz Cél: A vízhez való hozzáférés javítása Tény: Évente mintegy 2 millió ember főként gyermek hal meg a rossz ivóvíz, illetve a szanitáció és a higiénia hiánya miatt; A világ népességének csupán 63%-a jut megfelelő szanitációhoz, és ez az arány 2015-ig várhatóan csak 67%-ra nő; A világ népességének 89%-a jut ivóvízhez (az MDG cél teljesült), de 783 millió ember még mindig nem jut egészséges ivóvízhez. 16

17 A megfelelő ivóvizet nélkülöző népesség az MDG célokhoz viszonyítva 1990 és 2015 között (Forrás: WHO 2012.) 17

18 A megfelelő szanitációt nélkülöző népesség az MDG célokhoz viszonyítva 1990 és 2015 között (Forrás: WHO 2012.) 18

19 Globális trendek Élelmezés Cél: egészséges élelmiszer biztosítása a Föld növekvő népessége számára Tény: bővült a mezőgazdasági termelés, de egyúttal a talajok, az édesvíz készletek, óceánok, erdők és a biológiai sokféleség rohamosan romlanak. Az éghajlatváltozás további terhet jelent alapvető természeti erőforrásainkra. Az élelmiszer-termelés folyamatosan, a népesség növekedését meghaladó mértékben növekedett, de még így is 925 millió ember éhezik világszerte. 19

20 Globális trendek - Energia Cél: energiához jutás biztosítása Tény: ötből egy (összesen 1,4 milliárd) ember nem jut modern energiaforráshoz. 3 milliárd ember fával, szénnel vagy trágyával fűt illetve ezt használja főzéshez. Az energiafelhasználás a legjelentősebb okozója az éghajlatváltozásnak; a globális üvegház-gáz kibocsátás 60%-át okozza. A megújuló energiaforrások jelenleg a globális energiakészlet 13%-át adják. 20

21 Globális trendek Éghajlat Cél: az éghajlatváltozás csökkentése, a globális hőmérsékletemelkedés 2 C alatt tartása Tény: 1992 óta 195 ország csatlakozott az Éghajlatváltozási Keretegyezményhez és 192 ratifikálta a Kiotói Jegyzőkönyvet. A széndioxid-kibocsátás 37%-kal emelkedett 1990 óta; A valaha mért 10 legforróbb év 1998 után fordult elő. 21

22 Globális trendek - Óceánok és tengerek Cél: az óceánok és tengerek védelme Tény: A tengeri halállományok mintegy 85%-a túlhalászott, kimerült, vagy a kimerülés közelében van óta a tengerszint évente átlagosan 2,5 mm-t emelkedett; A világ széndioxid-kibocsátásának mintegy 25%-át a tengerek és óceánok nyelik el, miközben az szénsavvá alakul és ezáltal veszélyezteti a korallokat és egyéb tengeri élőlényeket. 22

23 Globális trendek Erdők Cél: az erdők védelme és fenntartható használata Tény: A világ népességének negyede, mintegy 1,4 milliárd ember megélhetése az erdőktől függ; 1990 óta az elsődleges erdőterületek mennyisége 300 millió hektárral csökkent; A becslések szerint a világ erdőterületeinek 80%-a köztulajdonban van. 23

24 Erdőirtás és (újra)erdősítés 1990 és 2010 között (millió km2) (A Világbank évi adatai alapján) 24

25 Globális trendek Ózon Cél: az ózonréteg védelme (Montreali Jegyzőkönyv) Tény: 196 részes féllel az ENSZ történetének egyik legtöbb állam által ratifikált egyezménye; 1990 és 2009 között a Montreali Jegyzőkönyvben szereplő ózonkárosító anyagok kibocsátása 90%-kal csökkent. 25

26 Környezetvédelmi egyezmények ratifikálása 1971 és 2011 között (Forrás: UNEP) 26

27 Globális trendek Talajok romlása Cél: a talajok termőképességének megőrzése illetve javítása Tény: A Föld szárazabb régióinak megművelhető területe több mint 2 milliárd ember lakóhelye, akik növekvő veszélyben vannak a termőföld-gazdálkodás hiányosságai és az éghajlatváltozás miatt. Évente több, mint 12 millió hektár termőföld (évtizedenként Dél-Afrika méretű terület) vész el a sivatagosodás miatt; Az elmúlt 25 évben a talajok romlása akár 12%-os csökkenést is okozhatott az élelmiszertermelésben, aminek következtében az élelmiszerárak világszerte 30%-kal emelkedtek. 27

28 Globális trendek - Erőforrások és hulladék Cél: fenntartható erőforrás-gazdálkodás és a hulladék csökkentése Tény: erőforrásaink túlhasználata és kimerítése aláássa a globális fejlődés eredményeit és erőforrás gazdálkodásunk, termelési és fogyasztási szokásaink újragondolását igényli és 2005 között a természeti erőforrások globális használata 40%-kal növekedett óta a cement iránti igény több mint 170%-kal, az acél iránti kereslet több mint 100%-kal nőtt; A műanyag termelés 130%-kal növekedett. 28

29 Globális erőforrás kitermelés 1900 és 2005 között (Forrás: Krausmann et al. 2009) 29

30 ENSZ Fenntartható Fejlődés Konferencia június Rio de Janeiro - Magyar felkészülés - 30

31 ENSZ Közgyűlési határozat 2009 december, A/RES/64/236 Cél: a fenntartható fejlődés melletti elkötelezettség megújítása, az eddigi vállalások teljesítésében elért eredmények és a meglévő hiányosságok értékelése, válaszok keresése az új kihívásokra. Témák: zöld gazdaság a fenntartható fejlődés és a szegénység-csökkentés vonatkozásában és a fenntartható fejlődés intézményi keretei. 31

32 A konferencia előkészítése ENSZ szinten A CSD keretében (hivatalos előkészítő + informális ülések) ENSZ fórumok, regionális előkészítő ülések, UNEP Bureau, Titkárság, koordinátorok, társelnökök A jövő, amit akarunk záró nyilatkozat tervezete ( zero draft ) EU felkészülés: Az Európai Bizottság közleménye (2011. június) Tanácsi következtetések (2011. október és március) EU javaslatok a zero draft -hoz (2011. november 1.) a magyar EU elnökség szerepe EU pozíció kidolgozása: WPIEI Global 32

33 Kormányelőterjesztés (a május 30-i Kormányülés fogadta el) Cél: a magyar álláspont, szerepvállalás és részvétel meghatározása Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) Prioritások: A víz szerepe ( Víz Barátai csoport) Kis- és középvállalkozások, innováció, környezetvédelmi ipar Az élelmezés biztonsága, fenntartható mezőgazdaság Megújuló energia Katasztrófák veszélyének csökkentése Fenntartható városfejlesztés Nemzeti örökség védelme 33

34 Intézményi keretek: Hatékonyság, Mindhárom dimenzió (társadalom, gazdaság, környezet) kiegyensúlyozott figyelembevétele, A meglévő intézményekre építsen Átlátható működés (átfedések kiszűrése, szinergiák erősítése) A kommunikáció és az együttműködés javítása Pénzügyi stabilitás, költség-hatékonyság Környezeti dimenzió erősítése (UNEP átalakítása ENSZ szakosított szervezetté) Civil részvétel Jövő Nemzedékek Főbiztosa poszt létrehozása Magyar delegáció: a köztársasági elnök vezetésével 34

35 35

36 Köszönöm a figyelmet! 36