Országos Atomenergia Hivatal 2.4. sz. 5.2.4. sz. 6.2.4. sz. útmutató Verzió száma: 2. 2006. június
Kiadta: Dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója Budapest, 2006. június A kiadvány beszerezhető: Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság Budapest
ELŐSZÓ A nukleáris biztonság szabályozási rendszerének hierarchiája a következő: 1. A legfelső szintet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény képviseli. 2. A következő szintet alapvetően a törvény végrehajtására kiadott két kormányrendelet alkotja. A 114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) jogállását, míg a 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet az OAH nukleáris biztonsággal összefüggő hatósági ügyekben lefolytatott eljárásainak általános szabályait határozza meg. Ez utóbbi melléklete a kiadott hét nukleáris biztonsági szabályzat, melyek közül négy az atomerőművekre, az ötödik az oktató és kutató atomreaktorokra, a hatodik a kiégett nukleáris fűtőelemek átmenetitárolólétesítményeire szabja meg a konkrét nukleáris biztonsági követelményeket, míg a hetedik az NBSZ-ekben alkalmazott speciális fogalmak definícióit adja meg. Ezektől a követelményektől eltérni csak a kormányrendeletben foglaltak szerint szabad. 3. Azt, hogy a szabályzatokban meghatározott követelmények teljesítésére milyen módszert ajánl az eljáró hatóság, a szabályozás következő szintje, az egyes szabályzatokhoz kapcsolódó útmutatók tartalmazzák. Ezeket az útmutatókat az OAH főigazgatója adja ki, és az időről időre felhalmozódott tapasztalatok alapján módosult, újabb kiadásaik jelennek meg. Az eljárás gyors és akadálymentes lefolytatásának érdekében a hatóság az engedélyeseket az útmutatókban foglalt ajánlások minél teljesebb követésére ösztönzi. 4. Konkrét berendezésekre, tevékenységekre, eljárásokra a leírt általános jellegű szabályozások mellett egyedi hatósági előírások, állásfoglalások is vonatkozhatnak. 5. A felsorolt szabályozásokat magától értetődően kiegészítik az engedélyesek, ill. más, a nukleáris energia alkalmazásában közreműködő szervezetek (tervezők, gyártók stb.) belső szabályozási dokumentumai, amelyeket a minőségirányítási rendszerükkel összhangban készítenek és tartanak karban. Az útmutatók alkalmazása előtt mindig győződjön meg arról, hogy a legújabb, érvényes kiadást használja-e. Az aktuális érvényes útmutatókat az OAH honlapjáról (www.haea.gov.hu) töltheti le.
2.4., 5.2.4., 6.2.4. sz. útmutató 4/19 2. verzió TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS 5 1.1. Az útmutató tárgya és célja 5 1.2. Vonatkozó jogszabályok és előírások 5 2. MEGHATÁROZÁSOK 6 3. ÁTVÉTELI ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK 7 Általános szempontok 7 3.1. 7 3.1.1. Eljárásrendek és utasítások 7 3.1.2. Osztályba sorolás 7 3.1.3. Képzés és minősítés 8 3.1.4. Nemmegfelelőség kezelése és helyesbítő intézkedések 8 3.2. Ellenőrzés és vizsgálat 8 3.2.1. Ellenőrzési és vizsgálati fokozatok 8 3.2.2. Ellenőrzési és vizsgálati tervek 10 3.2.3. Ellenőrző és vizsgálóberendezések 11 3.2.4. Ellenőrzési és vizsgálati állapot 12 3.2.5. Vizsgálat 13 3.3. Termékek és szolgáltatások szállítótól történő átvétele 15 3.3.1. Előfeltételek 15 3.3.2. Átvételi módszerek 15 3.3.3. Gyártóművi átvételek 15 3.3.4. Átvétel bejövő ellenőrzéssel 16 3.4. Üzemi ellenőrzések és vizsgálatok 17 3.4.1. Üzemeltetést megelőző ellenőrzések és vizsgálatok 17 3.4.2. Üzem közbeni ellenőrzések és vizsgálatok 19
2.4., 5.2.4., 6.2.4. sz. útmutató 5/19 2. verzió 1. BEVEZETÉS 1.1. Az útmutató tárgya és célja Az útmutató ajánlásokat tartalmaz a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok 2. kötetében, valamint az 5. és 6. kötet 3. fejezetében rögzített, az átvételi ellenőrzésekre és vizsgálatokra vonatkozó előírások teljesítésének az OAH által lehetségesnek tartott módjára. Az útmutató célja, hogy ajánlásokat adva az átvételi ellenőrzésekkel és vizsgálatokkal kapcsolatosan egyértelművé tegye a hatósági elvárásokat,és ezzel elősegítse az érvényes előírásokban meghatározott nukleáris biztonsági kritériumok teljesülését. 1.2. Vonatkozó jogszabályok és előírások Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris biztonsággal összefüggő hatósági ügyekben történő eljárásáról szóló 89/2005. (V.05.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdése alapján kiadott szabályzatok (NBSZ) 2. kötetének 3.4. és a kötet Függelékének 8. pontja, illetve az 5. kötetének 3.2.4. és a 6. kötetének 3.2.4. pontjai határozzák meg az átvételi ellenőrzésekkel és vizsgálatokkal kapcsolatos minőségirányítási követelményeket.
2.4., 5.2.4., 6.2.4. sz. útmutató 6/19 2. verzió 2. MEGHATÁROZÁSOK Jelen fejezet a 89/2005. (V. 5.) Korm. rendelet 7. számú mellékletében ismertetett meghatározásokat nem tartalmazza. felső vezetőség személy vagy személyek olyan csoportja, aki vagy amely a szervezetet a legfelső szinten vezeti és szabályozott állapotban tartja folyamat egymással kapcsolatban vagy kölcsönhatásban álló tevékenységek olyan sorozata, amely bemeneteket kimenetekké alakít át minőségirányítási rendszer irányítási rendszer egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából nemmegfelelőség (eltérés) egy követelmény nem teljesülése szervezet az üzemeletető szervezete vezetőség vezetői feladatot ellátó személyek
2.4., 5.2.4., 6.2.4. sz. útmutató 7/19 2. verzió 3. ÁTVÉTELI ELLENŐRZÉSEK ÉS VIZSGÁLATOK 3.1. Általános szempontok 3.1.1. Eljárásrendek és utasítások a) Ellenőrzési és vizsgálati eljárásrendek és utasítások készítésekor különös figyelmet fordítanak az átvételi kritériumokra, az alkalmazott módszerekre, a berendezésekkel kapcsolatos követelményekre, vizsgálati jegyzőkönyvekre és a független tanúsítási követelményekre. Az eljárásrendekre és munkautasításokra a 2.1. (5.2.1., 6.2.1.) útmutató tartalmaz ajánlásokat. b) A vezetőség az átvételi ellenőrzéseket és vizsgálatokat figyelemmel kíséri. 3.1.2. Osztályba sorolás a) Az engedélyes a nukleáris biztonságot alapvető szempontként veszi figyelembe azon termékek, szolgáltatások és folyamatok azonosításánál, amelyekre minőségirányítási követelmények vonatkoznak. Az osztályba sorolásnál az egyes termékek, szolgáltatások vagy folyamatok nukleáris biztonság alapján differenciált szemléletet alkalmaznak. Az osztályba sorolás tükrözi a konkrét minőségirányítási követelmények alkalmazásában tervezett és elfogadott különbségeket. b) Az osztályba sorolható ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek az alábbiakat foglalják magukba: ellenőrzési és vizsgálati tevékenységek megfelelőség igazolásának szükségessége, az ellenőrzéseket és vizsgálatokat végző személyzet képzése és minősítése, ellenőrzési és vizsgálati tervek szükségessége, ellenőrzési és vizsgálati terveknél az információ szintje és részletessége, felelősségek az ellenőrzési és vizsgálati dokumentációk ellenőrzése és jóváhagyása során, a nemmegfelelőségek kezelése,
2.4., 5.2.4., 6.2.4. sz. útmutató 8/19 2. verzió vizsgálati jegyzőkönyvek készítésének és megőrzésének követelményei. Az osztályba sorolásra a 2.1. (5.2.1, 6.2.1.) útmutató tartalmaz további ajánlásokat. 3.1.3. Képzés és minősítés a) A személyzetet úgy képezik és minősítik, hogy alkalmassá váljon feladatainak ellátására, és tisztában legyen tevékenységének a nukleáris biztonságra gyakorolt hatásával. b) A műszaki személyzet képzését úgy tervezik és hajtják végre, hogy az kiegészítse az előzetes képzést, oktatást és jártasságot, és felkészítse az egyes személyeket tevékenységük ellátására. c) Az ellenőrző és vizsgáló személyzet képzése tartalmazza az üzemi gyakorlatot, és hangsúlyozza a saját maga által végzett ellenőrzési és vizsgálati tapasztalatot. d) Ha a minősítés és az újraminősítés tanúsítása szükséges, akkor az írásban történik. A képzésre a 2.1. (5.2.1, 6.2.1.) útmutató tartalmaz további ajánlásokat. 3.1.4. Nemmegfelelőség kezelése és helyesbítő intézkedések Ha az ellenőrzést és vizsgálatot nem a követelmények szerint végezték, vagy kiderült, hogy az eredmények jellege vagy jellemzői nincsenek összhangban az előírt követelményekkel, akkor ezt nemmegfelelőségnek tekintik. A nemmegfelelőségek kezelésére és a helyesbítő intézkedésekre a 2.2., (5.2.2, 6.2.2.) útmutató tartalmaz további ajánlásokat. 3.2. Ellenőrzés és vizsgálat 3.2.1. Ellenőrzési és vizsgálati fokozatok Az ellenőrzés és vizsgálat függetlenül attól, hogy azt az engedélyes vagy a szállító hajtja végre, három egymástól elválasztható időszakban kerül végrehajtásra. Ezek: a) bejövő ellenőrzés és vizsgálat a munka végrehajtása előtt, b) gyártásközi ellenőrzés és megfigyelés a munka végrehajtása során, c) végellenőrzés és átvételi vizsgálatok a munka befejezése után.
2.4., 5.2.4., 6.2.4. sz. útmutató 9/19 2. verzió Bejövő ellenőrzés és vizsgálat A termékeket és szolgáltatásokat ideértve a feldolgozandó alapanyagokat is nem használják fel, nem dolgozzák fel, amíg nem ellenőrizték azok megfelelőségét az előírt követelményekkel összhangban. Ezek az ellenőrzések ellenőrzési és vizsgálati tervek, vagy dokumentált eljárásutasítások szerint történnek. A bejövő ellenőrzést és vizsgálatokat a hozzátartozó dokumentáció átvizsgálásával egy időben végzik. Gyártásközi ellenőrzés a) A munka előrehaladtával a termékeket és szolgáltatásokat az ellenőrzési és vizsgálati tervek vagy eljárások szerint azonosítják, ellenőrzik és vizsgálják. b) A termékek és szolgáltatások megfelelőségét a folyamatok megfigyelésével és ellenőrzési módszerekkel vizsgálják. c) A munkát úgy szervezik, hogy a terméket visszatartják, illetve a munkát nem folytatják mindaddig, míg a szükséges ellenőrzések és vizsgálatok be nem fejeződtek, a hozzátartozó vizsgálati jegyzőkönyvek be nem érkeztek, és azokat a kijelölt személyzet jóvá nem hagyta. d) Szükséges lehet az eljárás minden lépésének igazolása a megfelelőség bizonyítása érdekében. e) Megfelelő statisztikai módszerek alkalmazhatók a mintavételezésre és az eljárás alkalmasságának meghatározására. Végellenőrzés és átvételi vizsgálatok a) A végellenőrzés és az átvételi vizsgálatok végrehajtásának feltétele annak igazolása, hogy az összes előzőleg előírt ellenőrzést és vizsgálatot végrehajtották, és az előírt követelmények teljesültek. b) A végellenőrzés és vizsgálat során, az ellenőrzési és vizsgálati tervvel összhangban, azt vizsgálják, hogy a késztermék megfelel-e az előírt követelményeknek. c) A termékeket és szolgáltatásokat mindaddig nem szállítják ki, vagy nem helyezik üzembe, míg az ellenőrzési és vizsgálati tervben felsorolt összes tevékenységet sikeresen be nem fejezték. Biztosítják a vonatkozó jegyzőkönyvek és dokumentáció rendelkezésre állását, és előírás szerinti jóváhagyását. Az atomerőműre vonatkozóan a kérdéskörrel kapcsolatban lásd még az NBSZ 2. kötet M.063. pontját.
2.4., 5.2.4., 6.2.4. sz. útmutató 10/19 2. verzió 3.2.2. Ellenőrzési és vizsgálati tervek a) Ellenőrzési és vizsgálati tervet készítenek és alkalmaznak az igazolási eljárások szabályozására és azok megfelelő végrehajtásának bizonyítására. b) Az ellenőrzési és vizsgálati tervben felsorolják az egymás után következő ellenőrzési és vizsgálati lépéseket, melyek a követelmények kielégítésének bizonyításához szükségesek, azok elfogadási módszereit és a vonatkozó átvételi kritériumot. c) Az ellenőrzési és vizsgálati terv a következőket tartalmazhatja: általános információk, mint pl. az üzem vagy a termék neve, csatlakozó rendszer, a szerződés megnevezése, dokumentáció száma és állapota, vonatkozó eljárások és rajzok; az összes ellenőrzés és vizsgálati tevékenység elvégzési sorrend szerinti felsorolása. Minden ellenőrizendő terméket és szolgáltatást megneveznek, és a tervben hivatkoznak rájuk; az eljárásutasítás, munkautasítás, specifikáció vagy szabvány (vagy annak fejezete, ha ez célszerű), melyet betartanak minden egyes művelet, ellenőrzés vagy vizsgálat esetén; hivatkozás a megfelelő átvételi kritériumra; annak megjelölése, hogy ki végezze az egyes ellenőrzéseket és vizsgálatokat, utalás annak dokumentálására, hogy azokat megfelelően végezték; a visszatartási pontok megnevezése, melyeken túl a munkát mindaddig nem lehet tovább folytatni, míg a kijelölt személyek vagy szervezetek azt írásban nem engedélyezték. A visszatartási pontoknál megjelölik a független ellenőrzések, vizsgálatok vagy a független tanúsítások szükségességét; az egyes ellenőrzésekről és vizsgálatokról készítendő jegyzőkönyvek típusa; az ellenőrzendő vagy vizsgálandó termékek és szolgáltatások száma, ha több termékről vagy ismétlődő műveletekről van szó; a végső elfogadásra feljogosított személyek vagy szervezetek.
2.4., 5.2.4., 6.2.4. sz. útmutató 11/19 2. verzió 3.2.3. Ellenőrző és vizsgálóberendezések a) A termékek és szolgáltatások állapotának ellenőrzésére és megfelelőségük igazolására megfelelő típusú, pontosságú, és méréshatárú szerszámokat, idomszereket, műszereket és egyéb ellenőrző és vizsgálóberendezéseket (ideértve az ellenőrző szoftvereket és eszközöket) használnak. b) A termékek minőségét vagy üzemi állapotát meghatározó ellenőrző és vizsgálóberendezések kiválasztását, azonosítását, használatát, ellenőrzési, kalibrálási vagy hitelesítési követelményeit, illetve azok gyakoriságát és a berendezések felügyeletéért viselt felelősséget meghatározzák. Az intézkedések a következőket tartalmazzák: az elvégzendő mérések megnevezése, a megkívánt pontosság és az alkalmas ellenőrző és vizsgálóberendezések kiválasztása; az összes olyan ellenőrző és vizsgálóberendezés megnevezése, pontosság ellenőrzése és beállítása előírt gyakorisággal vagy használat előtt tanúsított berendezéssel történik, melyek ismert és érvényes módon kapcsolódnak nemzeti vagy nemzetközileg elfogadott etalonokhoz. Ha ilyen etalonok nem léteznek, a kalibráció alapját dokumentálják; kalibrációs eljárások összeállítása, dokumentálása és karbantartása, melyek tartalmazzák a berendezéstípus részleteit, az egyedi azonosító számot, az ellenőrzések helyét és módszerét, az elfogadási kritériumot és a szükséges lépéseket, ha az eredmények nem kielégítők; annak biztosítása, hogy a berendezés a szükséges mértékben hibamentes és pontos; az ellenőrző és vizsgálóberendezések megjelölése alkalmas jelzéssel vagy jóváhagyott vizsgálati jegyzőkönyvvel a kalibrációs állapot feltüntetésére; az ellenőrző és vizsgálóberendezések kalibrációs jegyzőkönyveinek vezetése; a korábbi ellenőrzések érvényességének átvizsgálása és dokumentálása, ha az ellenőrző vagy vizsgálóberendezés mérési tulajdonsága megváltozott;
2.4., 5.2.4., 6.2.4. sz. útmutató 12/19 2. verzió szabályozás, mely biztosítja, hogy a kalibrált berendezések mozgatása, konzerválása, tárolása és használata úgy történik, hogy azok hibamentessége és használatra való alkalmassága fennmarad; az ellenőrző és vizsgálóberendezések védelme olyan elállítódástól, mely lerontaná a pontosságot; módszerek ellenőrző és vizsgálati eszközök pontosság-ellenőrzési programba való besorolására és abból történő kizárására, beleértve annak biztosítását is, hogy az új vagy javított eszközök pontosságát ellenőrizzék használat előtt; rendszer annak biztosítására, hogy az ellenőrző és vizsgálóberendezéseket csak minősített és felhatalmazott személyeknek adják ki. c) Az olyan vizsgálati eszközöket, mint a sablonok, minták és/vagy vizsgálati szoftverek ellenőrzik, mielőtt azokat a gyártás vagy szerelés során használnák, és időszakonként újravizsgálják. Az ilyen ellenőrzések terjedelmét és gyakoriságát meghatározzák, és az ellenőrzések jegyzőkönyveit megőrzik, mint bizonyítékot. Az ilyen jóváhagyott vizsgálati eszközöket megjelölik. 3.2.4. Ellenőrzési és vizsgálati állapot a) A termékek és szolgáltatások ellenőrzési állapotát feltüntetik annak biztosítására, hogy csak elfogadható termékek és szolgáltatások kerülnek használatra, szerelésre vagy működtetésre. Ennek elérési módszere változhat a termék formájától és besorolásától függően. Ilyenek lehetnek jelölések, bélyegzők, felerősített címkék, cédulák, üzemi kísérőjegyek, jegyzetekkel ellátott ellenőrzési és vizsgálati tervek, vizsgálati jegyzőkönyvek, vizsgálati szoftver, elkülönített elhelyezés és színjelölés. A módszert úgy választják ki, hogy a termékek és szolgáltatások állapotát könnyen és gyorsan lehessen meghatározni, különösen azokét, melyek nem felelnek meg az előírt követelményeknek. b) Az ellenőrzési és vizsgálati jegyzőkönyvek meghatározzák az ellenőrző szervezetet vagy személyt, aki a specifikációnak való megfelelőség igazolásáért felelős, az eljárás bármely pontján is történjen az ellenőrzés vagy vizsgálat.
2.4., 5.2.4., 6.2.4. sz. útmutató 13/19 2. verzió 3.2.5. Vizsgálat a) Meghatározzák a vizsgálati követelményeket, beleértve a gyakoriságot és az átvételi kritériumokat is. Hacsak nem döntenek másképp, ezeket az a szervezet hagyja jóvá, mely a termék vagy rendszer vizsgálatának specifikációjáért felelős. Bizonyos vizsgálatoknál felügyelet szükséges. Ilyen vizsgálatok lehetnek például Prototípus-minősítő vizsgálatok, gyártásközi vizsgálatok, igazoló vizsgálatok, szerelés előtt, szerelés közbeni vizsgálatok, üzemelést megelőző vizsgálatok, üzemelés közbeni vizsgálatok. A vizsgálati követelményeket és átvételi kritériumokat az alkalmazott terv vagy egyéb vonatkozó dokumentumok alapján határozzák meg. A vizsgálatok során azt vizsgálják, hogy a termék vagy szolgáltatás biztonsági funkciójának teljesülése biztosított-e. b) Számítógéprendszerek és szoftverek integrációjának megfelelő vizsgálata alapvető fontosságú, mielőtt arra alapoznák az üzemelést. c) A vizsgálati eljárás meghatározza a vizsgálatok tárgyát, intézkedik az adott vizsgálat előfeltételeinek biztosításáról, a megfelelő eszközök rendelkezésre állásáról, ill. használatáról, a szükséges felügyeletről és a megfelelő környezeti feltételek biztosításáról. A vizsgálati eljárások utalásokat tartalmaznak (ahol azok alkalmazhatók) a következőkre: megfelelően kalibrált műszerezés, alkalmas berendezés, kiképzett személyzet, a vizsgálóberendezés és a vizsgálandó termék állapota, alkalmas környezeti körülmények, adatgyűjtés, szükséges vizsgálatok és vizsgálati sorrend, a bemenő paraméterek megkívánt tartománya,
2.4., 5.2.4., 6.2.4. sz. útmutató 14/19 2. verzió azoknak a fokozatoknak a meghatározása, ahol a vizsgálat szükséges, vizsgált üzemmódok megfogalmazásának kritériumai, a szoftver logikájának vizsgálati követelményei, a hardver- és szoftverintegráció vizsgálatának követelményei, szoftver igazolása és működésének kritériumai, a megkívánt output értékek, átvételi kritériumok, jelentések, jegyzőkönyvek és egyeztetett dokumentálási formák, szükséges lépések, ha az eredmények nem elfogadhatóak, eljárási körülmények, előfeltételek és korlátozások a vizsgálat során, hivatkozás az alkalmazható dokumentumokra. d) A vizsgálati eredményeket dokumentálják, és értékelik annak bizonyítására, hogy a vizsgálati követelmények teljesültek. e) A vizsgálati jegyzőkönyvek az alábbiakat tartalmazzák: a vizsgálati eljárás vagy hivatkozás a vizsgálati tervre, a vizsgált termék és a készültség foka, a vizsgálat dátuma és ideje, a vizsgálóberendezés és hitelesítésének módja, ahol alkalmazható, a vizsgálatot végző és adatokat regisztráló személyek, megfigyelés módja, eredmények és azok elfogadhatósága, bármiféle észlelt nemmegfelelőséggel kapcsolatos lépések, a vizsgálati eredményeket értékelő személy(ek).
2.4., 5.2.4., 6.2.4. sz. útmutató 15/19 2. verzió 3.3. Termékek és szolgáltatások szállítótól történő átvétele 3.3.1. Előfeltételek a) Egy termék vagy szolgáltatás megrendelője megadja a rendelési dokumentációkban az átvétel módszerét és kritériumait. A megrendelő világosan meghatározza a felelősségeket, és azokat a dokumentumokat, amelyek az átvételi kritériumok teljesülését bizonyítják. b) Mielőtt a szállító egy terméket vagy szolgáltatást felajánlana átvételre, meggyőződik arról, hogy minden meghatározott rendelési kritérium teljesült-e. A rendelő részéről történő átvétel nem menti fel a szállítót felhasználásra alkalmas termékek és szolgáltatások szállítása alól, ill. nem zárhatja ki a későbbi visszautasítást. 3.3.2. Átvételi módszerek a) A termékekre és szolgáltatásokra a megrendelő által alkalmazott átvételi módszerek kiterjedhetnek bejövő ellenőrzésre és vizsgálatokra, vagy a gyártóművi ellenőrzésére, mielőtt engedélyeznék a kiszállítást. Ez utóbbiba beleértendő a felügyeletet igénylő eljárások megfigyelése, valamint a részvétel a gyártásközi ellenőrzésben és/vagy a végellenőrzésben és vizsgálatban. A berendezés teljes megfelelőségének demonstrálása esetenként nem lehetséges a szerelés és üzembe helyezés befejezése előtt (lásd 3.4.1. pont). b) Az átvételt úgy időzítik, hogy a szerelés vagy használat előtt rendelkezésre álljon annak megerősítése, hogy a rendelt termék vagy szolgáltatás megfelel a rendelési követelményeknek. A megerősítés formája lehet egy iratgyűjtő, mely a végrehajtott igazolások részleteit tartalmazza: hol, mikor és ki által kerültek elvégzésre; a kapott eredmények; a hozzátartozó bizonylatok, és a végellenőrzésről készült jegyzőkönyvek, melyek igazolják, hogy minden követelmény sikeresen teljesült. A dokumentáció érvényességét ellenőrzik. 3.3.3. Gyártóművi átvételek a) A gyártóművi átvétel indokolt lehet, ha például a termék vagy szolgáltatás fontos a nukleáris biztonság szempontjából,
2.4., 5.2.4., 6.2.4. sz. útmutató 16/19 2. verzió a termék vagy szolgáltatás olyan, hogy bizonyos tervezési paramétereket nehéz ellenőrizni szállítás, szerelés és összeszerelés után, a termék vagy szolgáltatás összetett a tervezés, gyártás vagy vizsgálat esetén. b) A gyártóművi átvételen megerősítik (ahol ez érvényesíthető), hogy a jóváhagyásokat, az anyagokat, a szükséges ellenőrzéseket és vizsgálatokat bizonyító dokumentáció a követelmények szerint készült; az eljárásokat és eljárásrendeket jóváhagyták és betartották; a szükséges minősítések (termékekre, eljárásokra vagy személyzetre), a gyártásra vonatkozó jegyzőkönyvek és bizonylatok rendelkezésre állnak; a termékeket és szolgáltatásokat a követelmények szerint ellenőrizték és vizsgálták, és a hozzátartozó ellenőrzési, vizsgálati és tanúsítási jegyzőkönyvek rendelkezésre állnak; a nemmegfelelőségeket megoldották; az elemeket és részegységeket a támasztott követelményekkel összhangban tisztították, konzerválták, csomagolták és jelölték. c) Ha egy terméket a megrendelő a gyártóműben vett át, ennek dokumentálását mellékeli. 3.3.4. Átvétel bejövő ellenőrzéssel a) A csak bejövő ellenőrzéssel történő átvételt akkor alkalmazzák, ha: a termékek viszonylag egyszerűek és szabványosak a tervek, a gyártás és a vizsgálat tekintetében; a termék minőségi jellemzőit szabványos vagy automatizált ellenőrzéssel és/vagy vizsgálattal lehet szállítás után igazolni; a bejövő ellenőrzés nem igényel olyan műveleteket, mely hátrányosan befolyásolná a termékek egységét, funkcióját vagy tisztaságát, a termékek szállítás közben sérülékenyek.
2.4., 5.2.4., 6.2.4. sz. útmutató 17/19 2. verzió b) A beérkező termékeket mindaddig nem használják fel vagy nem dolgozzák fel, amíg meg nem győződtek arról, hogy a termékek a velük szemben támasztott követelményeknek megfelelnek. Az igazolást minőségügyi terv vagy dokumentált eljárásrend szerint végzik. c) A bejövő ellenőrzés a szállított dokumentáció felülvizsgálatával párhuzamosan történik. Ha a rendelési dokumentumok előírják, akkor a dokumentáció a termékkel együtt, vagy még a bejövő ellenőrzés előtt megérkezik. Ilyen dokumentumok lehetnek: anyagbizonylatok; típusvizsgálati tanúsítványok; egyedi vizsgálati eredmények; meghatározott ellenőrzési adatok; kalibrációs bizonylatok; a szállító nyilatkozata a támasztott követelményeknek való megfelelésről; átvételi tanúsítvány; nemmegfelelőségi jegyzőkönyvek. 3.4. Üzemi ellenőrzések és vizsgálatok 3.4.1. Üzemeltetést megelőző ellenőrzések és vizsgálatok a) Alapvető fontosságú a létesítmény fő rendszereinek rendszeres ellenőrzése és vizsgálata a szerelést követően az üzembe helyezés közben. b) Lehetnek olyan körülmények, amikor a szállított termék végátvétele csak a szerelés után lehetséges. Ilyen esetek például nehéz meggyőződni a termék minden üzemi paraméteréről összeszerelés és üzemeltetés, vagy használat nélkül; a termék igényli az integrált rendszer ellenőrzését vagy vizsgálatát, vagy más termékeket és szolgáltatásokat, hogy meggyőződhessünk a tervezési paraméterekről és az üzemkészségről;
2.4., 5.2.4., 6.2.4. sz. útmutató 18/19 2. verzió a termék tervezett funkciója csak üzem közben demonstrálható, pl. amikor egy berendezésben radioaktív anyagot kell feldolgozni. c) Az üzemelést megelőző ellenőrzési és vizsgálati követelményeket és a hozzátartozó átvételi dokumentációt a rendelési és üzembe helyezési dokumentumokban határozzák meg. A minőségirányítási rendszer eljárásai világosan meghatározzák az egyes felelősségeket. d) Teljesítőképesség-vizsgálatokat végeznek annak bizonyítására, hogy a termék a követelményeknek megfelelően fog működni. Ehhez teljesítőképesség-vizsgálati programot hoznak létre. A program meghatározza azokat a feltételeket, melyek alapján az üzemeltetési utasítások hatályba léptethetők. e) A vizsgálati program tartalmazza az összes szükséges vizsgálatot és (ahol ez alkalmazható) a következőket: személyzetminősítési követelményeket; eljárás- és berendezésminősítő vizsgálatokat; prototípusminősítő vizsgálatokat; megfelelőségvizsgálatokat beépítés előtt; üzemelést megelőző és üzembe helyezési vizsgálatokat; üzemi vizsgálatokat, és vizsgálatokat a karbantartást követő megfelelő működés demonstrálására. f) A vizsgálati programban leírt vizsgálatokat konkrét eljárásutasítások szerint végzik. Ezekben az eljárásutasításokban szerepelnek a tervezési dokumentumokban meghatározott követelmények és elfogadási határértékek. Gondoskodnak arról, hogy az adott vizsgálat előfeltételei teljesüljenek, és a vizsgálatot képzett személyzet végzi hitelesített műszerek felhasználásával. g) Az ellenőrzési és vizsgálati eredményeket jegyzőkönyvezik és értékelik annak biztosítására, hogy az előírt követelmények teljesültek még azelőtt, hogy a terméket vagy rendszert üzemelésre alkalmas rendszerré nyilvánítják.
2.4., 5.2.4., 6.2.4. sz. útmutató 19/19 2. verzió 3.4.2. Üzem közbeni ellenőrzések és vizsgálatok a) Az üzemközi ellenőrzéseket és vizsgálatokat a megelőző karbantartás keretében hajtják végre azért, hogy a termékek lehetséges meghibásodását időben felismerjék. Ez ugyancsak adatokat szolgáltat a létesítmény folyamatos üzemének és az üzemidő hosszabbításának elbírálásához. b) Annak biztosítására, hogy az üzemeltetés nem okozott elfogadhatatlan tönkremenetelt vagy a tervezési szándékoktól való eltérést, az üzemközi ellenőrzések, vizsgálatok azokra a termékekre koncentrálnak, melyek befolyásolhatják a biztonságot, c) Az üzemközi ellenőrzések és vizsgálatok magukba foglalják a rutinellenőrzéseket és időszakos vizsgálatokat is, melyek szükségessé tehetik a leállást. Mindkét tevékenységet meghatározzák. d) A rutinellenőrzések és vizsgálati tevékenységek bizonyítják a rendszerek rendelkezésre állását és megbízhatóságát, és tükrözik a létesítmény aktuális állapotát. e) A reaktor leállása közben végzett ellenőrzések és vizsgálatok eredményét értékelés céljára megfelelő adathordozó és formátum alkalmazásával regisztrálják, mint például fénykép, videofelvétel, mérési eredmények vagy számítógépes jegyzőkönyvek kinyomtatása. f) Az üzem közbeni ellenőrzések és vizsgálatok eredményeit haladéktalanul átvizsgálják és ellenőrizik. A nemmegfelelőségeket kivizsgálják, és meghatározzák azok okát. A kapott eredmények trendjét statisztikai módszerekkel vizsgálják. g) A vezetőség az összefoglaló eredmények alapján időszakonként értékeli az üzemelő létesítményben végzett ellenőrzéseket és vizsgálatokat. Azokat a témákat, melyek figyelmet igényelnek, melyek kérdésessé tehetik a biztonságos üzemelést, külön kiemelik, értékelik. h) Az üzem közbeni ellenőrzésre és vizsgálatokra a 2.13. (5.2.13, 6.2.13) útmutató tartalmaz további iránymutatást.