Egységes tájékztató szakdlgzat készítéséhez a Gábr Dénes Főiskla nappali, levelező és távktatási alap-, felsőktatási szakképzési, főisklai és szakmérnöki képzés hallgatói részére a magyar nyelvű képzéseken Elfgadta az Oktatási Bizttság 2012. március 20-án Utlsó váltztatás: 2018. április 04.
Tartalm 1. A szakdlgzat elkészítésének célja... 3 2. Diplmáztatás menete... 3 3. Témaválasztás... 4 Mérnök infrmatikus (BSc és felsőktatási szakképzés) és Műszaki infrmatikai (hagymánys főisklai) szakn... 4 Gazdaságinfrmatikus (BSc és felsőktatási szakképzés) szakn... 4 Műszaki menedzser (BSc és hagymánys főisklai) szakn... 5 Gazdálkdási és menedzsment (BA és felsőktatási szakképzés) szakn... 5 Infrmatikus közgazdász (Gazdasági infrmatika) hagymánys főisklai szakn... 5 4. Szakdlgzatterv készítése... 5 5. A knzulens... 6 6. A szakdlgzat elkészítése... 6 Tartalmi felépítés... 7 Frmai követelmények... 7 A szakdlgzat kötelező dkumentumai, a szakdlgzat felépítése... 7 A szakdlgzat kötelező dkumentumai és srrendjük... 7 A szakdlgzat felépítése... 7 Kötés... 7 CD... 8 7. Útmutató az irdalmjegyzék összeállításáhz és a hivatkzáshz... 8 Irdalmjegyzék... 8 Szövegközi hivatkzás... 9 Szakirdalm feldlgzása... 10 8. Szakdlgzat leadása... 11 9. A záróvizsga... 11 Záróvizsgára bcsátás feltétele... 11 Bírálat, értesítés a vizsga időpntjáról... 12 Záróvizsga menete... 12 A prezentáció... 12 A védés előkészítése... 13 Sikertelen záróvizsga... 13 2
1. A szakdlgzat elkészítésének célja A szakdlgzatból ki kell tűnnie, hgy a hallgató: a szakdlgzat megírásáhz szükséges ismereteket főisklai tanulmányai srán kellő alapssággal elsajátíttta, a vnatkzó szakirdalmban jártas és az tt lvasttakat megfelelően alkalmazni képes, a szakmáhz kapcslódó kutatási módszereket ismeri, a megfelelőt kiválasztani és alkalmazni tudja, megfelelő képességgel rendelkezik ahhz, hgy szakmáján belül egy adtt prblémát elméleti és gyakrlati síkn megközelítve kifejtsen, önálló véleményt alkssn, és megldási javaslatt tegyen, alkalmas a főisklán elsajátíttt elméleti ismeretek gyakrlati alkalmazására, képes önálló prblémamegldásra, alkalmas a megismert módszerek, módszertank és egyéb infrmatikai hardver és szftver eszközök célszerű és indklt felhasználásával önálló tervezési feladatk megldására, a szakdlgzattal szemben támaszttt stiláris követelményeknek megfelel; a szakmáhz és annak tudmányterületeihez kapcslódó szakkifejezéseket elsajátíttta, és helyesen alkalmazni tudja. 2. Diplmáztatás menete Az itt leírt általáns eljárás vnatkzik a hagymánys főisklai, a BSc/BA, a felsőktatási szakképzésben, valamint szakirányú tvábbképzésben részt vevő hallgatókra. A szakdlgzat készítése a témaválasztással indul. Témát választhat a főisklai illetve külső cégek által ajánlttak közül, vagy hzhat saját témát is, amivel már fglalkztt a munkahelyén vagy máshl. A témának lyannak kell lennie, amely alkalmas arra, hgy 50-100 ldalban kerüljön kifejtésre illetve szakirányú tvábbképzésben 30-40 ldal, és meg kell feleljen az adtt képzésben elvártaknak. A kiválaszttt témáról a hallgató szakdlgzattervet készít. Ennek az a funkciója, hgy az illetékes szakmai intézet előzetesen jóváhagyja a kiválaszttt témát, a dlgzat szerkezetét, és kijelölje hzzá a knzulenst, vagy jóváhagyja a hallgató által javaslt knzulens személyét. A tervben a hallgató 10 15 mndatban részletezi a dlgzatban megldásra kerülő prblémát, a kutatási célt, és egy vázlatt (tervezett tartalmjegyzéket) ad a dlgzat felépítéséről. Alapképzésben infrmatikai és műszaki szakterületen a Szakdlgzat-készítés tárgy aláírás megszerzésének feltétele az elfgadtt szakdlgzatterv. A knzulens segíti a hallgatót a szakdlgzat elkészítésben. A knzulens lehet a főiskla ktatója, vagy lyan külső szakember, akit a hallgató javasl. A javaslt személyt a szakdlgzattervhez csatlt dkumentumk (rövid szakmai önéletrajz és klevélmáslat) alapján az illetékes intézet igazgatója hagyja jóvá. A csatlt dkumentumk a szakdlgzatterv részei, azkat a szakdlgzatba is be kell kötni. A szakdlgzat írása az anyaggyűjtéssel, annak szelektálásával és feldlgzásával, a dlgzat megfgalmazásával flytatódik. A befejező szakasz a dlgzat szerkesztése és a betördelése a megfelelő frmátumba. A nymtatás után a köttetés és a megfelelő adatlapk kitöltése következik, majd a dlgzat eljuttatása a főisklára. 3
Záróvizsgára az a hallgató bcsátható, aki a záróvizsga napja előtt minimum 2 héttel: az összes vizsgáját letette, amivel a végbiznyítványt (abszlutóriumt) megszerezte, a szakdlgzatt idejében benyújttta, és azt a bíráló elfgadta, teljesítette a szakmai gyakrlatt (amennyiben az a képzés része), nincs pénzügyi tartzása. 3. Témaválasztás A különböző szakkn a szaknak megfelelő témát kell választani a hallgatónak. Szerencsés, ha a választtt téma a végzett specializációnak/szakiránynak megfelelő. Témát választhat a főisklai illetve külső cégek által ajánlttak közül, vagy hzhat saját témát is, amivel már fglalkztt a munkahelyén vagy máshl. A főiskla által ajánltt szakdlgzattémák az ILIAS-ról letölthetők. Milyen jellegű prbléma megldását várjuk a főiskla különböző szakjain? Mérnökinfrmatikus alapképzési (BSc és felsőktatási szakképzés) és Műszaki infrmatikai (hagymánys főisklai) szakn A szakdlgzat készítésének célja az, hgy a hallgató biznyítsa: képes infrmatikai tárgyú feladat önálló megldására. Elvárjuk a magas színvnalú, alktókészséget biznyító dlgzatk készítését. A szakdlgzat elkészítése fejlesztési munka, melynek srán alkalmazni kell a feladatmegldás általáns, illetve az adtt témára specifikus elveit és eszközeit; ez a tanult vagy önállóan megismert módszerek, módszertank és egyéb infrmatikai hardver és szftver eszközök célszerű és indklt felhasználásában realizálódik. Részletesebben: az infrmatikai módszereket igénylő műszaki alktásk tervezési, fejlesztési és létrehzási feladatai; infrmatikai és infrmációs infrastrukturális rendszerek telepítési és üzemeltetési feladatainak ellátásáhz szükséges mérnöki gyakrlati módszerek alkalmazása; prgramzás bjektum rientált és vizuális prgramzási környezetben; szftverfejlesztési metdikák alkalmazása, fejlesztési eszközök használata; infrmációs rendszerek mdellezése, a teljesítmény és megbízhatósági jellemzők szimulációs vizsgálata; krszerű, általáns célú perációs rendszerek telepítése, knfigurálása, hibaelhárítása, üzemeltetése, tvábbfejlesztése. Gazdaságinfrmatikus alapképzési (BSc és felsőktatási szakképzés) szakn Gazdasági területhez kapcslódó infrmatikai alrendszerek elemzése, tervezése egy ismert és elérhető algritmussal, valamint az elérhető gazdasági előnyök és az alkalmazhatósági krlátk illusztrálása példákkal. Optimalizálási feladatk. A prbléma választásakr az ismert és elérhető módszerek közül egy vagy néhány implementálása, tesztelése, valamint az előnyök és a krlátk bemutatása alkalmas mintafeladatkn. Gazdaságban, iparban felmerülő kérdéshez mdell felállítása, ennek infrmatikai szempntból való vizsgálata, az alkalmazhatóság krlátainak ismertetése. 4
Műszaki menedzser (BSc és hagymánys főisklai) szakn Műszaki technlógiai, gyártási, lgisztikai, minőségbiztsítási és infrmatikai flyamatk irányításának, szervezésének, ellenőrzésének megtervezése. Üzleti tervek készítése. Innvációs stratégiák, döntés-előkészítési prjektek tervezése. Termékek és szlgáltatásk anyagi, infrmatikai, pénzügyi és humán flyamatainak integrált megldása. Gazdálkdási és menedzsment alapképzési (BA és felsőktatási szakképzés) szakn Közgazdasági, társadalmelméleti, alkalmaztt gazdaságtudmányi és módszertani prblémák megldása. Gazdálkdó szervezetek flyamatainak tervezése, elemzése. Infrmatikus közgazdász (Gazdasági infrmatika) hagymánys főisklai szakn Szakdlgzatként egy elméleti összefglaló munkát várunk a választtt témában. Nem elegendő valamilyen gazdálkdó egység bemutatása, tevékenységének megújítása. Egyetlen vállalkzás knkrét gazdálkdási ügyei esettanulmányként, példaként szerepelhetnek a diplmamunkában (max. 20%). Ezt az esettanulmányt egy tágabb összefüggésrendszerbe (ágazati, rszágs, reginális stb.) kell ágyazni. A vizsgált téma elméleti összefüggéseit, módsulásait a szakirdalmi anyagkban össze kell gyűjteni, rendszerezni, feltárni azt, miben különbözik egyes kutatók véleménye. 4. Szakdlgzatterv készítése A szakdlgzatterv funkciója, hgy a munka megkezdése előtt az illetékes szakmai intézet elfgadja szakdlgzat témáját, szerkezetét és a knzulens személyét. A szakdlgzattervet a megfelelő űrlapn, géppel kitöltve kell beadni, amely az ILIAS-ról letölthető. Máshnnan letöltött űrlapn beadtt szakdlgzattervet a főiskla nem fgad el. A tervből derüljön ki: a szakdlgzatban megldandó prbléma, a szakdlgzat szerkezete, felépítése (rövid vázlat). 10 15 mndat terjedelemben írja le a megldandó feladatt, az alkalmazni kívánt módszereket, a témáhz való személyes kapcslatát. Utána meg kell tervezni a dlgzat szerkezetét, az egyes fejezetek címét. Nem célszerű nagyn részletes vázlatt írni, mert a dlgzat készítése srán az alpntk biztsan váltznak, és az később gndt kzhat. A kitöltött szakdlgzattervet a Neptun hallgatói weben KELL feltölteni. FONTOS: papírn behzva nem fgadjuk el szakdlgzattervét. A tervet az illetékes intézet bírálja el. A tervek elbírálásának ideje váltzó, általában 2 3 hét. A terv elfgadást/elutasítását minden hallgató a Neptunban (Tanulmányk\Szakdlgzat) tekintheti meg. Az elutasíttt tervet átdlgzás után újból be kell adni! 5
Az elfgadtt szakdlgzatterv két évig érvényes. Ha a tervből az elfgadástól számíttt két éven belül nem lesz beadtt szakdlgzat, a terv elévül, új tervet kell a hallgatónak beadnia. A hallgató kérhet knzulens váltást. Ebben az esetben a szakdlgzattervet újra be kell adni, az előző terv pedig visszavnásra kerül. Új szakdlgzattervet kell beadni akkr is, ha a hallgató a tervben megadtt és elfgadtt címtől és tartalmtól lényegesen eltér. 5. Belső és Külső knzulens A knzulens feladata a szakdlgzat elkészítésének szakmai segítése. A hallgató szakdlgzatának témájáhz egy knzulenst választhat. Amennyiben a hallgató külsős knzulenst választ, a szakdlgzat beadása előtt célszerű egy belsős knzulenssel is egyeztetni a frmai követelményeket. Knzulens lehet a GDF ktatója, vagy lyan külsős, a témában jártas szakember, akit a hallgató választ. Külső knzulens szakirányú, legalább főisklai végzettségű, a témában gyakrlattal rendelkező szakember lehet. A knzulens személyét az illetékes intézetigazgató hagyja jóvá, ezért a szakdlgzatterv mellé csatlni kell a külső knzulens rövid szakmai önéletrajzát és klevele fénymáslatát. Ezek a dkumentumk a terv részei, így ezeket is be kell majd kötni a szakdlgzatba. A hallgatók lehetőség szerint a Gábr Dénes Főiskla ktatói közül válasszanak knzulenst. Előzetes választás hiányában az intézet jelöli azt ki. Indklt esetben a hallgatóknak az illetékes intézetigazgató külső knzulenst is engedélyezhet vagy javaslhat. A szakdlgzatterv elfgadása után a knzulenssel harminc napn belül fel kell venni a kapcslatt, és közös ütemtervet kell kidlgzni a szakdlgzat elkészítésének menetéről. A szakdlgzat készítése alatt legalább hárm knzulens hallgató találkzás kötelező, amelyeket a knzulens felvezet a knzulensi lapra. (A knzulens lap letölthető az ILIAS-ról.) A szakdlgzat leadásának határideje előtt az ütemtervnek megfelelően idejében el kell juttatni a knzulenshez a véglegesnek szánt verziót, hgy azt még egyszer átnézhesse, és amennyiben rendben találja, azt beadhatóként elfgadja, ellenkező esetben legyen idő az esetleges hibák kijavítására. A hallgató érdekében így van lehetősége a knzulensnek arra, hgy a szakdlgzatt szakmailag ellenőrizni, és annak elkészültét követni tudja. Ennek hiányában a knzulens megtagadhatja a szakdlgzat elfgadását. Belső knzulens esetén: A végleges verzió elfgadása után a szakdlgzatt a Neptunba kell feltölteni. Feltöltés előtt a szakdlgzatt a knzulens bírálja és kitöltve feltölti a knzulensi lapt. A szakdlgzatba a knzulens lapt NEM kell bekötni. Külső knzulens esetén: A Külső knzulens feladata, hgy aláírva adja át a hallgatónak a knzulensi lapt, amit a hallgatónak KÖTELEZŐ bekötnie a szakdlgzatába. A Szakdlgzat fizikai leadását követően a szakdlgzatt a Neptunba kell feltölteni. Knzulens váltás esetén a szakdlgzattervet újra be kell adni engedélyeztetésre. Célszerű mellékelni a már elfgadtt terv máslatát. 6. A szakdlgzat elkészítése A titks ügyiratkezelés feltételeit és a zártkörű védést nem tudjuk biztsítani. Úgy kell megírni a szakdlgzatt, hgy abban állam-, szlgálati, bank- és üzleti titkk ne szerepeljenek. Ugyancsak kerülni kell lyan személyes adatk publikálását, amelyek máskra vnatkznak. A szakdlgzatnak speciális tartalmi és frmai követelményei vannak. 6
Tartalmi felépítés A szakdlgzatban a hagymánys hármas felépítést célszerű követnie: Bevezető rész: - a megldásra váró prbléma, a feladat ismertetése, - a témaválasztás indklása, célkitűzések. Téma kifejtése: - a körülmények ismertetése, helyzetfelmérés, - prbléma és annak tágabb összefüggésrendszerének bemutatása, - a prbléma elemzése, részekre bntása, - alkalmazásra kerülő módszertan rövid ismertetése, - megldási alternatívák felvetése, - a kiválasztási kritériumk kidlgzása, - a megldási javaslat kidlgzása. Befejező, záró gndlatk: - az eredményeinek összefglalása, - önálló vélemény, javaslattétel, - tvábbi teendők, amelyek túlmutatnak a dlgzatn. Irdalmjegyzék Mellékletek Frmai követelmények A/4 lapn (nrmál géppapír), egyldalas nymtatással; ldalszám mellékletek nélkül: minimum 50, maximum 100 ldal; igazítás: srkizárt betűtípus: lvasható legyen, javaslt a 10 12 pnts Arial vagy Times New Rman; javaslt srköz: 1,5 sr; javaslt margó: bal margó: 3 cm a többi körben: 2,5 cm; térköz: bekezdés előtt 6 vagy 12 pt; srszámztt címsrk, alcímsrk. A szakdlgzat kötelező dkumentumai, a szakdlgzat felépítése A szakdlgzat kötelező dkumentumai és srrendjük szakdlgzatterv Külső knzulens önéletrajza és diplmájának máslata Külső knzulens esetén a knzulensi lap A szakdlgzat felépítése belső brító, tartalmjegyzék, maga a munka, irdalmjegyzék, mellékletek. Kötés keményfedelű, brítása klasszikusan sötét műbőr, 7
feliratk (Szakdlgzat, Név, évszám) egymás alatt, középre igazítva, arany- vagy ezüstszínű nymással, a könyv gerincére csak a hallgató neve kerüljön. Az első példányba bele kell köttetni a szakdlgzat kötelező dkumentumait. A másdik példányt ezek nélkül kell beköttetni (spirálzás technikával), és a bekötött példány elejére kell beilleszteni e dkumentumk máslatát. Az első példány archiválásra kerül. A másdik példány a védésig a tartalék példány. Sikeres záróvizsga után a hallgató visszakapja azt. Neptun A végleges szakdlgzatt elektrnikusan kell feltölteni a Neptunba. Amíg ez nem kerül feltöltésre, addig a bíráló sem kapja meg a szakdlgzatt bírálatra. CD/DVD Amennyiben a szakdlgzathz valamilyen prgram, alkalmazás, frráskód stb. is tartzik, azt CD/DVD-n adja be; annak papírtasakját be kell ragasztani a szakdlgzat utlsó ldalára. 7. Útmutató az irdalmjegyzék összeállításáhz és a hivatkzáshz Irdalmjegyzék Az irdalmjegyzék a szakdlgzat esetében kettős funkciót tölt be: bemutatja a hallgató választtt témában való jártasságát: milyen frráskat ismer, mennyire nézett utána a szakirdalmnak; az érdeklődő lvasónak támpntt ad a kérdéskörben való búvárkdáshz. Első lépésben érdemes átnézni a témára vnatkzó irdalmat: a választtt témában másk eddig mit írtak, (pl. az idevágó diplmamunkákat is), hl tart a szakma, megldtták-e a felvetett prblémát, ha igen, a gyakrlatban milyen válaszk, megldásk születtek, milyen irányba fejlődik a feldlgztt téma. Az egyes frrásk bibligráfiai adatainak közlése az alábbi példák szerint történjen (természetesen a kategóriát nem kell megjelölni). Általáns szabály srszám. szerző: cím, kiadás helye, kiadó neve, kiadás dátuma (esetleg ldalszám) 8
Könyv (jegyzet): 1. A. Einstein: Hgyan látm a világt? Budapest, Gladiátr Kiadó, 1994. 2. Dennis Gabr: Innvatins: Scientific, Technlgical and Scial. Lndn, Oxfrd University Press, 1970. Testületi szerző: 3. Országs Műszaki Infrmációs Közpnt és Könyvtár: Védekezés ipari katasztrófák ellen. Gyakrlati kézikönyv, Budapest, OMIKK, 1990. Közlemény a könyvben: 4. Kindler J.: A kckázat döntéselméleti megközelítése. In: Kckázat és társadalm. Szerk.: Vári A. Budapest, Akadémia Kiadó. 1987. pp. 13-24. Időszaki kiadványk cikkei (pl. flyóiratban megjelent cikk): 5. Izsó L.: Az ember-gép rendszerek megbízhatóságának meghatárzására szlgáló módszerek áttekintése. In: Ergnómia, 1982. XV. évf. 4. sz., pp. 220-228. Szabvány: 6. MSZ ISO 690: Bibligráfiai hivatkzásk, 1994. Cikk az Internetről: 7. Mlnár L.: Infrmációs vagy tudás társadalm? Néhány gndlat a tudásról és az infrmációról In: INCO 2000/01 számából. http://www.inc.hu/inc3/tudas/cikk1h.htm (letöltés dátuma 2008.03.29.) (Tehát nem elég az éppen aktuális elérési cím! Cikkeket archiválják, így törvényszerűen váltzik az elérési lehetőségük is!) Internetről (nem flyóirat): Itt is az alapelv az anyaghz való hzzáférés. Ezért a cím mellé a szerzőt, a főcímet és a letöltés dátumát is le kell jegyezni. Kiegészítő szabályk Adathiány esetén a következő rövidítéseket kell alkalmazni: megjelenési hely ismeretlen: h.n. (azaz hely nélkül, vagy s.l., azaz sine lc); kiadó ismeretlen: i.k. (azaz ismeretlen kiadó ); megjelenési év ismeretlen: é.n. (azaz év nélkül, vagy s.a., azaz sine ann). A tételek rendezésekr (betűrendbe srlásakr) a névelőt nem kell figyelembe venni. A szerző(k) tudmánys fkzatát (pl. Dr.), vagy besrlását (pl. fősztályvezető) nem kell megadni! Szövegközi hivatkzás A hivatkzáskat szögletes zárójelben (azaz [ ] jelekkel) kell megadni, tehát [az irdalm srszáma az irdalmjegyzékben], pl.: [24]. Példa a szövegközi hivatkzásra: Az elkészült prgram alapján az adatbiztnsági előíráskat [19] túlzttnak tartm, míg más szerzők [10, 11, 17] előírását célszerű betartani a rendszer jó működése érdekében. 9
Hivatkzás nélkül a dlgzat nem értékelhető a plágium fegyelmi vétség! A szakdlgzat plágiumnak számít az alábbi esetekben: szó szerinti idézet idézőjel és hivatkzás megjelölése nélkül; tartalmi idézet hivatkzás megjelölése nélkül; más publikált gndlatainak saját gndlatként való feltüntetése. A hivatkzás a szerző érdeke, hgy elkülönüljön a saját munkája máskétól. Ajánlásk a szövegközi hivatkzásra: Lehetőleg a szerző legfrissebb munkáira hivatkzzn! Pntsan meg kell jelölni az idézett ábra, táblázat frrását. Ha váltztat az eredeti ábrán, táblázatn, azt jelölni kell, pl.: [33] p.42 alapján a szerző kiegészítésével. A lábjegyzetben való hivatkzás nem ajánltt! Szakirdalm feldlgzása Elsődleges frrásk az eredeti kiadású szakkönyvek, vagy a kérdéses mű egyik kritikai kiadása, kéziratk, hiteles dkumentumk. Másdlags frrás az intézményekben szerzett tapasztalatk, adatk, amelyekre a kidlgzandó feladatt alapzni kell. Ezek azért döntő fntsságúak, mert a főisklán megtanuljuk a számítógép használatát, alkalmazását a gyakrlatban és az azkat alkalmazó intézményekben jutunk el azkhz a tapasztalataikhz, amelyek a számítógépes rendszerek gyakrlati hasznsítását, alkalmazását jelentik. Egy ilyen szakdlgzat értéke önmagáért beszél. Képet kaphatunk a másdlags frráskból a gyakrlatban már elfgadtt feladatmegldáskra is. Első lépés: szerző, cím, kiadó, kiadási idő és hely szerinti kutatás. A kutatómunka első lépése: a frrásk szelektálása. Könyvek, szakkatalógusk, knferencia kiadványk Milyen jellegű szakirdalmi anyagkat, könyveket keressünk a szakdlgzat kidlgzásáhz? A kézikönyv egy tématerületet összefglaló mű. A mngráfiák egyetlen témakört tárgyalnak részletesen. A szakkatalógusk ún. termékkatalógusk részletesen tárgyalják egy-egy intézmény termékeit. Knferencia-kiadványk, hiszen a knferencián elhangzó előadásk a lehető legkrszerűbb technlógiai lépéseket igyekeznek a hallgatóság elé tárni. A fentieken túlmenően jó hasznát vehetjük a lexiknknak, enciklpédiáknak, szótáraknak, statisztikai kimutatásknak, évkönyveknek, jgszabálygyűjteményeknek. A könyvekkel, egyetemi jegyzetekkel kapcslatban megjegyezzük, hgy érdemes figyelmesen áttekinteni azk irdalmjegyzékeit is, mert azk a témában vagy a témáhz közeli tárgykörökben jelenthetnek eligazítást, áttekintést a fellelhető szakirdalmban. Vagyis a szakkönyvek végén található név- és tárgymutató és bibligráfiai felsrlás jól használható tvábbi irdalm keresésére. Minden nagy könyvtárban igénybe lehet venni Szakdlgzatk A legfntsabb szakirdalmi anyagaink a szakdlgzat készítéséhez azk, amelyeket nem publikálnak széles körben; dktri, kandidátusi, PhD értekezések, a már elkészült disszertációk és habilitációs munkák, knferencia anyagk, nem publikált tanulmányk stb. 10
A már elkészült dlgzatk adhatják a legtöbb jó ötletet arra, hgyan tudjuk minél alapsabbá, kulturáltabbá, szebbé tenni dlgzatunkat. Felhívjuk a figyelmet arra, hgy szakdlgzatk fellelhetők az intézmények tanszéki könyvtáraiban is. A könyvtárakban számítógépes kölcsönzéshez igénybe lehet venni a nemzetközi hálózatkat is, amelyek skszr ingyenesen állnak az érdeklődök rendelkezésére és várják az érdekes témakörök felvetését. Katalógusk általában témakör, illetve szerző szerint készülnek. A nagy budapesti könyvtárakkal Főisklánk hallgatói bármikr, bárhnnan Magyarrszágn felvehetik a kapcslatt. 8. Szakdlgzat leadása A szakdlgzatt két nymattt, bekötött példányban és egy példányban a Neptun HWEBen feltöltve, pdf frmátumban kell leadni. Az első példány kemény brító kötéses, mely archiválásra kerül, a másdik példányt spirálzva kell beköttetni, amit a záróvizsga után visszaadunk a hallgatónak. Záróvizsgát követően aláírásával igazlja, hgy szakdlgzatát átvette vagy a könyvtárnak adja, melyet követően a könyvtárban megjelenhet az. A szakdlgzat első példányába bele kell kötni az elfgadtt, eredeti szakdlgzattervet külső knzulens esetén annak szakmai önéletrajzával és diplmájának fénymáslatával együtt. Hiánysan beadtt szakdlgzatt nem fgadunk el! A záróvizsgára való jelentkezés a Hallgatói WEB-en lehetséges az Ügyintézés/Záróvizsga menüpnt alatt. Ezzel kapcslats részletes tájékztató a Neptun főldaln található Hallgatói web - szakdlgzat - záróvizsga gyrstalpaló v6.dcx A szakdlgzatt személyesen az Infrmációs Közpntban kell leadni, vagy pstán a Záróvizsga csprt címére küldje meg. A szakdlgzatt legkésőbb a tervezett záróvizsga-időszak előtti másdik hónap 15-ig kell leadni. Ez után történik meg a szakdlgzat elbírálása, a szervezési és adminisztrációs munkák elvégzése. Amennyiben a hallgató a terv elfgadását követő két éven belül nem adja be a szakdlgzatát, a terv elévül. Ebben az esetben újabb tervet kell készítenie és jóváhagyásra benyújtania. 9. A záróvizsga Hallgatói jgviszny keretében, illetve a hallgatói jgviszny megszűnése utáni első és másdik -időszakban tett első záróvizsga ingyenes. A hallgatói jgviszny megszűnése utáni harmadik záróvizsga-időszaktól a záróvizsga díjköteles, melynek mértékét a hatálys Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza. A záróvizsga két részből áll: a szakdlgzat megvédéséből és a két szakmai tételsrból húztt 1 1 tételre adtt válaszból. Januárban és júniusban van az általáns záróvizsga-időszak, augusztusban pedig a javító záróvizsga-időszak. Amennyiben a hallgató a szakdlgzat beadását követően egy éven belül nem kezdi meg a záróvizsgát, a szakdlgzat elévül, és újra kezdődik a flyamat a szakdlgzatterv benyújtásával. Ha a szakdlgzat védése sikertelen, akkr a bizttság döntése alapján azt vagy újra meg kell védeni, vagy új szakdlgzatt kell készíteni. Ha a szakdlgzat újra megvédhető, azt egy éven belül meg kell tenni, különben a szakdlgzat elévül, és újra kezdődik a flyamat a szakdlgzatterv beadásától. Ha a bizttság új szakdlgzat megírására kötelezi a hallgatót, a flyamat újrakezdődik a szakdlgzatterv beadásától. Záróvizsgára bcsátás feltétele 11
A 2006. szeptember 1-je előtt hallgatói jgvisznyt szerzett hallgatók számára a záróvizsga letételének határideje az abszlutórium dátumától függetlenül 2018. szeptember 1. (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőktatásról) A 2005. évi felsőktatási törvény alapján, a 2006/2007-es tanévtől megkezdett képzésekben a záróvizsga határidő nélkül letehető, de váltzatlan feltételek mellet csak az abszlutórium megszerzésétől számíttt hetedik évig (2011. évi CCIV. törvény. a nemzeti felsőktatásról 112. (2), 2005. évi CXXXIX törvény a felsőktatásról 60. (4)). A 2011. évi nemzeti felsőktatási törvény alapján, a 2012/2013-as tanévben indult képzésekkel kezdődően, a záróvizsga a hallgatói jgviszny megszűnése után két éven belül váltzatlan feltételek mellett tehető le, de az ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőktatásról 50. (3)). Bírálat, értesítés a vizsga időpntjáról A szakdlgzat bírálóját a főiskla jelöli ki. Amennyiben a bíráló védésre nem tarja alkalmasnak a szakdlgzatt, azt a hallgató a knzulenssel együttműködve a következő záróvizsga-időszakra átdlgzva újra beadhatja, vagy új témát választhat. Minden esetben a flyamat a szakdlgzatterv beadástól indul újra. Itt csatlja a régi tervet is hzzá. A szakdlgzatk jegy nélküli bírálatát és a vizsgaértesítést a Neptun egységes tanulmányi rendszeren keresztül küldjük meg a hallgatónak. (Bírálat megtekintése: Tanulmányk\Szakdlgzatk menüpntban az ppnensnél. Záróvizsga napja: Ügyintézés\Záróvizsgák menüpntban.) Záróvizsga menete Záróvizsgára való jelentkezés után azt lemndani nem lehet. Igazlt hiányzás esetén (például betegség, halálzás, sérülés) az igazlást 15 napn belül be kell nyújtani a Záróvizsga csprtnak. Ezek hiányában a hallgató a záróvizsga ismétlési díja (nem jelent meg) díjtétel HKR-ben szereplő mindenkri összegét köteles megfizetni. A záróvizsga napján módsítani nem lehet. A záróvizsga reggel 8-kr kezdődik a kijelölt teremben. A záróvizsga megkezdése előtt, a tételhúzásnál, a hallgató köteles igazlnia személyaznsságát érvényes személyi igazlvány vagy útlevél bemutatásával. Az a hallgató, akinek neve, születési dátuma és helye nem egyezik a Neptunban nyilvántartttal, nem kezdheti meg a záróvizsgát. Új tétel húzására nincs lehetőség. A hallgatók maguk között döntik el, hgy milyen srrendben vizsgáznak az adtt napn. A záróvizsga a szakdlgzat megvédéséből és a szóbeli vizsgából áll. A hallgató a Záróvizsga-bizttság előtt megvédi a szakdlgzatát, a bíráló által kifgáslt részekre és a Bizttság kérdéseire válaszl. A szakdlgzatvédésre a hallgató 5 perces számítógépes prezentációt köteles bemutatni. A prezentáció bármilyen, erre alkalmas szftverrel készülhet. Ezután a kihúztt tételekből felel, a feltett kérdésekre válaszl. Egy vizsgázóra átlagsan 25 perc jut. A záróvizsga eredményét az összes vizsgázó felelete után, rövid, zártkörű tanácskzás után hirdeti ki a Bizttság. A prezentáció A prezentációban mutassa be a szakdlgzat eredményeit, illetve reagáljn a bíráló által megfgalmaztt kritikákra amennyiben kaptt. Ez utóbbi különösen fnts, hiszen a Bizttság azt is vizsgálja, hgy Ön milyen mértékben képes megvédeni véleményét, téziseit; ez a jegyet is jelentősen beflyáslhatja! A prezentációban nem a szakdlgzat tartalmát, hanem a vizsgálati eredményeket, megállapításkat, következtetéseket, javaslatkat, illetve a bíráló kritikájára való válaszait kérjük összegezni. 12
A dlgzat tárgyára térve közölje, hgy mi vlt a célja, mennyiben sikerült azt megvalósítani, és mit kíván jelen alkalmmal különösen figyelembe ajánlani. Ismertetése a dlgzathz mérten nagy léptékű legyen. A prezentációban nincs helye semmilyen részletkérdésnek. Ha ismertetője közben kérdéseket tesznek fel, akkr ezeket aznnal válaszlja meg, majd flytassa a tájékztatót, hgy az a feltett kérdések ellenére is kerek egésszé váljn. A befejezés lényeges eleme a bemutatásnak, éppen ezért hangsúlys legyen. Nincs nagybb hiba, mint egyszerűen abbahagyni a szöveget, elbiznytalanítani a bizttságt afelől, hgy szándékában áll-e még mást is megemlíteni. A befejezés legegyszerűbb és egyben talán leghatássabb megldása, amikr egy mndatban összefglalja dlgzata és munkája célkitűzését és alapvető eredményét. Nagyn ügyeljen arra, hgy egész prezentációja srán, különösen pedig annak befejezésekr negatív megállapításkat, nehézségekre való utalást ne hzzn fel mentségére. A prezentáció elkészítéséhez segítséget talál az ILIAS-n (Taneszköztárló\Záróvizsgáztatás) a letölthető dkumentumk között, Prezentáció minta néven. Amennyiben a prezentációja eltér a.ppt,.pptx illetve.pdf-től, abban az esetben kérjük vegye fel a Záróvizsgacsprttal a kapcslatt, illetve záróvizsgára saját laptppal érkezzen, amin az előadását betudja mutatni. A védés előkészítése A prezentációját legkésőbb a záróvizsga előtti másdik nap délig (hétfői és keddi vizsganapnál az előző hét péntek délig) töltse fel az ILIAS felültére a Záróvizsga/Taneszköztárló/Záróvizsgáztatás felületre az adtt záróvizsga időszakn belül megadtt napra, amelyiket részt vesz. A prezentációt küldheti.ppt,.pps vagy.pptx, ppsx frmátumban. A fájlnév a saját neve legyen, a következő frmátumban: Gipsz_Jakab.pps. A védés reggelén az aznapi vizsgázók prezentációja a vizsgatermi gépen lesz, az Asztalra kirakva. Biztnsági kkból javaslt saját pendrive-n is elhzni a prezentációt. Sikertelen záróvizsga Ha a záróvizsgán nem sikerül a szóbeli, azt meg kell ismételni az augusztusi javító záróvizsga-időszakban. a szakdlgzat védése (védését nem fgadták el): Ha a bizttság úgy dönt, hgy a dlgzatt nem kell újra írni, akkr a védés megismételhető a következő javító-időszakban. Ha a bizttság úgy dönt, hgy a szakdlgzatt újra kell írni (akár új témával), akkr a diplmáztatási flyamat újrakezdődik a szakdlgzatterv benyújtásával. Sikertelen záróvizsgát tett hallgatók ismétlési díjat kötelesek fizetni, melynek mértékét az aktuális Hallgatói Követelményrendszer határzza meg. Sikertelen záróvizsga legfeljebb kétszer ismételhető. Sikeres záróvizsga, záróvizsgarész nem ismételhető. 13