A sino-tibeti nyelvek Bartos Huba http://budling.nytud.hu/~bartos/kurzus/kinai.html
A sino-tibeti nyelvcsalád a második legnagyobb nyelvcsalád (beszélők száma szerint, IE után) kb. 350 400 nyelv (9-nek van >1millió beszélője) hosszabb írásbeliség: kínai (kb. 3000 év), tibeti (kb. 1300 év), burmai (kb. 900 év) sok a bizonytalanság a besorolásban ( kevés nyelvnek van írásbelisége, azok egy része sem hangjelölő + genetikus vs. areális hatások)
A sino-tibeti nyelvcsalád a legnagyobb ST-nyelvek: kínai: 1,3 milliárd burmai: 42 millió lolo / yi: 7 millió tibeti: 6 millió karen: 5 millió dzongkha (bhutáni): 1,5 millió bodo: 1,5 millió naga: 1,2 millió csingpo: 1 millió
A sino-tibeti nyelvek eloszlása Forrás: WALS
A sino-tibeti nyelvek eloszlása Forrás: G. Jacques
A régió nyelvcsaládjai sino-tibeti ausztroázsiai ausztronéz tai-kadai hmong-mien Forrás: G. Jacques
és az altaji nyelvek (?) Forrás: G. Jacques
Egy kis tudománytörténet A sino-tibeti nyelvcsalád hipotézisének fejlődéstörténete
Kezdeti tévutak John Leyden (1808): indo-kínai nyelvcsalád az India és Kína közti régió, Kína, és a keleti tengerek népeinek nyelvei Max Müller (1855): turáni elmélet (ural-altaji + dravida ( + kaukázusi?) nyelvek ( + kínai?) ( + japán?)) főleg tipológiai jegyek alapján (nem komparatív alapokon) (turáni = resztli : eurázsiai nyelvek = sémi (afroázsiai) + árja (indo-európai) + turáni)
Korai sejtések a helyes irányról Julius Heinrich Klaproth (Asia Polyglotta, 1823): a tibeti és a kínai közeli rokonok, de a vietnami és a thai nem tartoznak ebbe a rokonsági körbe egy nehézség: a kínai írás nem hangjelölő és ami ebből következik: nem tudunk meg belőle semmit az ókínai és a proto-kínai morfológiai rendszeréről, komplexitásáról nehéz a rokonítás alátámasztása a tibetoburmai nyelvekkel
Korai sejtések a helyes irányról DE mégis: C. R. Lepsius (1861): az ókínaiban lehettek olyan morfológiai mozzanatok (affixumok) melyek történetileg eltűntek (és pl. a tónusok eredeteként azonosíthatók) Wilhelm Grube (1881): az ókínaiban lehettek affixumok a tibeti-kínai rokonítás lehetősége
Tibeto-burmai Nathan Brown (1854): a karen nyelv rokon a tibetivel, a burmaival, a csingpóval (Jinghpaw), és további himalájai nyelvekkel James R. Logan (1859): tibeto-burmai nyelvcsalád (a karen is bennefoglaltatik)
Indo-kínai sino-tibeti August Conrady (1896): indo-kínai = tibeto-burmai + kínai + kadai nyelvtani tulajdonságokkal igyekezett alátámasztani a hipotézist Jean Przyluski (1924): sino-tibétain (az indo-kínai fr. fordítása) a hmong-mien nyelvek is belekerülnek (a kadai ágon)
Indo-kínai sino-tibeti sino-tibeti = átcímkézett és pontosított indo-kínai (?) indo-kínai = sino-tibeti sino-thai (v. sino-dai) tibeto-burmai (karen nélkül) kínai tai-kadai (benne: hmong-mien)
Robert Shafer (1893-1973?) a UC Berkeley sino-tibeti filológia projektjében (1935-1941) dolgozott nem volt szakképzett komparativista, de hatalmas munkával óriási adattömeget rendszerezett a tibetoburmai nyelvekről
Robert Shafer Shafer (1966 1974): ingadozó vélemény az elsődleges tagozódásról, valamint a kadai nyelvek esetleges idetartozásáról sino-tibeti kínai dai bodikus burmai barikus karen
Robert Shafer Shafer (1966 1974): ingadozó vélemény az elsődleges tagozódásról, valamint a kadai nyelvek esetleges idetartozásáról sino-tibeti kínai tibeto-burmai dai
Robert Shafer Ókínai Írott tibeti Írott burmai jelentés *ngag 我 nga Na 'én' *s m 三 gsum su^m 'három' *ngag 五 lnga Na^ 'öt' *mj k 目 mig mjak 'szem' *ngjag 鱼 nya Na^ 'hal' *khwin 犬 khyi khwe 'kutya' *srat 杀 bsat sat 'megöl' *sjin 薪 shing sac '(tűzi)fa' *mjing 名 ming -man) 'név' *khag 苦 kha kha^ 'keserű'
Shafer öröksége Paul K. Benedict (1941/1972, 1976): ST = kínai + tibetoburmai/tibeto-karen kadai nyelvek száműzése a ST-ből; a családfa (Stammbaum) reprezentáció problémái a jelenleg legszélesebb körben ismert és elfogadott hipotézis alapja sino-tibeti tibeto-karen tibeto-burmai karen kínai
Shafer öröksége Paul K. Benedict (1941/1972, 1976): ST = kínai + tibetoburmai/tibeto-karen kadai nyelvek száműzése a ST-ből; a családfa (Stammbaum) reprezentáció problémái a jelenleg legszélesebb körben ismert és elfogadott hipotézis alapja tibeto-burmai sino-tibeti kínai
Benedict1971
De mit gondolnak a kínaiak? (Li Fang-Kuei ( 李方桂 ), Luo Changpei ( 罗常培 ))
A sino-tibeti hipotézis nagy summázata : Matisoff / STEDT James A. Matisoff (2003) proto-sino-tibeti őshaza: a himalájai fennsíkon, a nagy folyók (Sárga-folyó, Jangce, Mekong, Brahmaputra, Salween, Irrawaddy) forrásvidékénél, i.e. 4000 körülig STEDT projekt: http://stedt.berkeley.edu/index.html
A sino-tibeti hipotézis nagy summázata : Matisoff / STEDT őshaza?
A sino-tibeti hipotézis nagy summázata : Matisoff / STEDT
A STEDT és a nagy változások kora kínai rekonstrukció: a karlgreni rendszer felülvizsgálata (Pulleyblank, Jaxontov, Li Fang-Kuei, Coblin, Baxter, ) proto-st-morfológia feltárása (Sagart, Baxter) a TB-oldalon: terepmunkák jelentős mennyiségű új adat, új nyelvleírások
A STEDT és a nagy változások kora Benedict rendszerének globális felülvizsgálata: lehetséges és szükséges és ami még más tudományágak hozadéka ill. befolyása: régészet, genetika teljesen új komplex interdiszciplináris szemlélet
Későbbi módosítási javaslatok Nicholas Bodman (1980): a tibeti közelebbi rokonságban áll a kínaival, mint a himalájai és burmai nyelvekkel sino-himalájai hipotézis sino-himalájai sino-tibeti tibeto-burmai (himalájai) kínai tibeti
Későbbi módosítási javaslatok Szergej A. Sztarosztyin (1994): a kínai legközelebbi rokonai a TB-n belül a kiranti (bódikus stb.) nyelvek sino-kiranti hipotézis sino-tibeti sino-kiranti tibeto-burmai kínai kiranti
Későbbi módosítási javaslatok Sztarosztyin redux (2005): a nosztratikus elméletek hatása alatt sino-dene-kaukázusi hipotézis
Variációk a sino-bodikus hipotézisre: Van Driem legfőbb alapja: a rekonstruált ókínai és a leírt TB morfológiai viselkedésminták (Van Driem 1997) lexikostatisztikai, régészeti és genetikai evidenciákat is keresnek hozzá (Van Driem 1999)
Variációk a sino-bodikus hipotézisre: Van Driem proto-tb őshaza: a mai Szecsuan területén, i.e. 10.000 körülig PTB nyugati TB keleti TB indiai keleti neolit k. keveredés Ausztroázs. (munda?) északi TB ÉNy-TB ÉK-TB Macsiajao neolit k. Jangsao neolit k. bodikus kínai déli TB lolo-burmai, karen, csiang
Variációk a sino-bodikus hipotézisre: Van Driem
Kelet-Indiai neolit k. (Assam, KacharHills)
Macsiajaoneolit k. (ÉNy-Kína) a Sárga-folyó felső folyásánál i.e. 3000 körül
Jangsaoneolit k. (ÉNy-Kína) a Sárga-folyó középső folyásánál i.e. 5000-3000
Van Driemv2.0 (2011): transzhimalájai lehullott levelek
Sagart: Sino-ausztronéz Laurent Sagart (1993, 1995, 2005): rokonság keresése az ausztronéz nyelvekkel v1.0: sino-ausztronéz + távoli/kérdéses kínai ~ TB kapcsolat v1.5: sino tibeto-burmai ausztronéz v2.0: tibeto-burmo ausztronéz (?)
Sagart: Sino-ausztronéz Proto- Ausztronéz Ókínai Tibeto-Burmai Jelentés *punuq *nuk 脑 (s-)nuk agy *qicelur *c -lo(r?) 卵 twiy tojás *-kut *m-khut 掘 kot (csingpo) ás *nunux *nok 乳 nuw emlő *urung *k-rok 角 rung szarv *kurung *k -rong 笼 krungh ketrec
Sagart: Sino-ausztronéz
A rokonszavakon túl: szerkezeti hasonlóságok sok a tonális nyelv (pl. kínai, tibeti, burmai) tipikus a monoszillabikusság és az analitikus (izoláló) jelleg gyakori a számlálószavak használata SVO (kínai, karen, paj) vs. SOV (a többi tibeto-burmai nyelv) DE: mennyi ebből az arealitás? ÉS: miért nincsenek kellően rendszeres hangmegfeleltetések?
Indoszféra ~ sinoszféra a TB-ág tipológiai és kulturális felosztása: indoszféra vs. sinoszféra (az indo-árja ill. a kínai nyelv/kultúra domináns hatása) indoszféra szintetikus/agglutináló poliszillabikus nem tonális sinoszféra analitikus/izoláló monoszillabikus tonális
A mai mainstream : Thurgood& LaPolla 2006 ST TB Sinitikus bodikus lolo-burmai sal kuki-csin-naga rung karen (egyéb) északi középső déli
A mai mainstream : Thurgood& LaPolla 2006 bodikus (Tibet, Bhután): bod: tibeti nyelvváltozatok: klasszikus tibeti modern centrális (lhaszai, shigatsei, ) nyugati (ladakhi, lahul, ) déli (amdói, szikkimi, khams, dzongkha, ) tamang-gurung-thakali takpa tshangla
A mai mainstream : Thurgood& LaPolla 2006 bodikus (Tibet, Bhután): bod : az eredeti tibeti népnévből mind SOV közös innováció: *-s abl/erg N-szuffixum a bod nyelvek jórészt tonálisak, a többi nem lhaszai tibeti: standard, a régió lingua franca -ja
A mai mainstream : Thurgood& LaPolla 2006 lolo-burmai: burmai ág (Burma/Myanmar): burmai, maru, acsang, atszi, lolo/yi ( 彝 ) ág (Kína, Burma, Laosz): északi: noszu, naszu, niszu, középső: lahu, liszu, déli: akha, hani, a lolo ágon a noszu a kiemelt presztízsű változat, saját szillabikus-logografikus írással (yi írás)
A mai mainstream : Thurgood& LaPolla 2006 lolo-burmai: SOV-nyelvek közös innováció: proto-lb tónus a mon-khmer nyelvek nagyon szoros közelsége erős egymásrahatások burmai: tonálisak, jórészt monoszillabikusak lolo: ma már csak egy részük tonális
forrás: www.paulnoll.com
A lolo-burmainyelvcsoport ji (északi lolo): hagyományosan erős identitástudat kb. 5 millió beszélő; 6 fő nyelvjárás bonyolult msh- ÉS mghrendszer, tonális (3 7 tónus); SOV; gazdag főnévi osztályozószó-rendszer forrás: Wikipedia
A lolo-burmainyelvcsoport ji (északi lolo): > 500 éves saját logografikus írás, kb. 8 10 ezer jellel forrás: ancientscripts.com 1974 óta: hivatalos szillabikus írás, kb. 800 jellel forrás: ancientscripts.com
A lolo-burmainyelvcsoport nahszi (mo-szo): kb. 300.000 beszélő; két fő nyelvjárás; erős nyelvi identitástudat komplex msh-rendszer, tonális (4 5 tónus); SOV forrás: www.trekearth.com
A lolo-burmainyelvcsoport nahszi (mo-szo): kétféle írás: komplex ideografikus írás (dongba rituális eredetű/célú, mnemonikus, nem a nyelvet kódolja ), kb. 1400 jel szillabikus írás (geba szintén rituális; nincs standard, sok az egyediség)
A lolo-burmainyelvcsoport hani: kb. 500.000 beszélő; 3 fő nyelvjárás; erős nyelvi identitástudat tonális (3 tónus); SOV liszu: kb. 600.000 beszélő; erős nyelvi identitástudat tonális (4 tónus); SOV háromféle írásrendszer (két latinbetűs alfabetikus, egy szillabikus)
A lolo-burmainyelvcsoport lahu: beszélőik nagyobbrészt DK-Ázsiában élnek, de Kínában is találni kb. 100.000-et nagyon közel áll a ji nyelvhez; talán a legjobban leírt lolo nyelv
A mai mainstream : Thurgood& LaPolla 2006 sal nyelvek: bodo-garo-kocs (ÉK. India): bodo, tiva, garo, konyak (India-Burma határvidék): konyak, tangsza, jungli, csingpó (Jingphaw ( 景颇 )) (É. Burma)
A mai mainstream : Thurgood& LaPolla 2006 sal nyelvek: közös lexikai innováció: sal nap egyéb tekintetben nagyon heterogén csoport (nem mind szigorú SOV, nem mind tonális stb.) a csingpót sokszor LB-nyelvnek sorolják (beszélői, a kacsinok, tipikusan kétnyelvűek: csingpó + atszi)
A mai mainstream : Thurgood& LaPolla 2006 kuki-csin-naga nyelvek (ÉK. India/Burma határvidék): alig-alig leírt, nagyon változatos nyelvek a csoport belső struktúrája lényegében meghatározhatatlan a large dialect area [where] adjacent languages share some characteristics but where distant languages are no more alike than any two randomly chosen Tibeto-Burman languages (Th&LaP: 188 189)
A mai mainstream : Thurgood& LaPolla 2006 kuki-csin-naga nyelvek: ao: ao-csungli, szangtam, angami-pocsuri: angami, pocsuri, csokri, zeme: zeme, liangmaj, zsungmej, tangkhul: tangkhul, maring mizo-kuki-csin: kuki: kom, aimol, bete, csin: thado, mizo, lai, daai, karbi/mikir meithei
A mai mainstream : Thurgood& LaPolla 2006 rung: közös innovációk: személyjelölő rendszer *-si refl/mediális szuffixum rendkívül heterogén csoport földrajzilag is diffúz egyik alcsoportját (qiang) mások önálló ágként tekintik
A mai mainstream : Thurgood& LaPolla 2006 rung: rgyalrong (ÉK-Szecsuán): rgyalrong ( 嘉戎 ), situ, japhug, lavrung, horpa, kiranti (K-Nepál): athpare, dumi, nyugat-himalájai csiang (ÉK-Szecsuán): csiang, pumi, muja, tangut(?), kinauri (Ny-Tibet): kinauri, pattani,
A mai mainstream : Thurgood& LaPolla 2006 rung: rgyalrong, csiang: nagyon erős kínai befolyás nyomai kiranti: nepáli hatások alatt
A csiang(qiang) nyelvcsoport Szecsuan, Jünnan, Tibet komplex szótageleji msh-csoportok (v.ö. tibeti); sok csiang nyelv tonális, mások nem ideális terep a tonogenezis vizsgálatához jellegzetesen gazdag a főnévi osztályozószók rendszere; a nyelvtani viszonyok jelölése részben flektáló, részben agglutináló, részben reduplikáló; SOV
forrás: www.paulnoll.com
A csiang(qiang) nyelvcsoport csiang: két fő variáns: északi (nem tonális), déli (tonális); erősen fogynak az aktív beszélők északi: kb 130.000 beszélő; bonyolult msh-rendszer déli: kb. 80.000 beszélő; tonális (6 tónus) erszu: < 10.000 beszélő saját rituális célú piktografikus írás (shaba): a színnek is megkülönböztető szerepe van SOV, tonális (3 tónus), monoszillabikus morfémák
A csiang(qiang) nyelvcsoport pumi: kb. 50.000 beszélő tonális (2 3 tónus); SOV; az északi változatban sok a tibeti,a déliben a kínai jövevényszó rgjalrong: kb. 80.000 beszélő, erős nyelvi identitástudattal SOV, nem tonális; szerkezetében nagyon közel áll a tibetihez
A mai mainstream : Thurgood& LaPolla 2006 karen (burmai-thai határvidék): bizonyított összetartozás, DE bizonytalan külső rokonítás csupa tonális, SVO-nyelv(!) erős tai és mon kontakthatás?
A mai mainstream : Thurgood& LaPolla 2006 karen: északi: pao középső: kajah li, bwe, déli: pwo karen, sgaw
A mai mainstream : Thurgood& LaPolla 2006 és a maradék: paj ( 白语 ) (Jünnan): vitatott hovatartozás (TB vagy sinitikus?) tonális, SVO viszonylag jól leírt; nyelvjárások tucsia ( 土家语 ) (Hunan/Kujcsou határv.): vitatott hovatartozás: LB vagy csiang csop.? tonális, SOV
A pajnyelvcsoport ÉNy-Jünnan erősen elsinizálódott (pl.: SVO)
A pajnyelvcsoport paj: kb. 1,2 millió beszélő; három fő nyelvjárás; erős nyelvi identitástudat a nyelv TB-volta nem tökéletesen igazolt tonális nyelv (5 8 tónus), igen gazdag mghrendszerrel a szókészlet 60%-a kínai eredetű; a morfémák csaknem mind monoszillabikusak volt saját rituális célú írás (a kínai írás alapján), de sosem volt széleskörű használatban
A mai mainstream : Thurgood& LaPolla 2006 és a maradék: serdukpen-bugun-lispa-szulung tani idu-digaru hrusz
És a teljes tagadás: Ch. Beckwith: a kínai egyáltalán nem rokona a TBnyelveknek a szisztematikus hangmegfelelések teljesen hiányoznak nem rekonstruálható érdemi közös morfológiai rendszer a látszólagos rokonszavak valójában kölcsönzések (kínai TB)
Irodalom Beckwith, Ch. 2002. The Sino-Tibetan problem, in: Beckwith, Ch. Medieval Tibeto- Burman languages, Brill, Leiden, pp. 113 158 Benedict, P.K. 1972. Sino-Tibetan: A Conspectus (Cambridge UP, Cambridge, UK) van Driem, G. 1997. Sino-Bodic. Bulletin of the SOAS 60: 455-488. van Driem, G. 1999. A new theory on the origin of Chinese. Indo-Pacific Prehistory Association Bulletin 18: 43-58. van Driem, G. 2011. The Trans-Himalayan Phylum and its Implications for Population Prehistory. Communication on Contemporary Anthropology, 2011, 5, 135-142/ e20 Li Fang-Kuei 1973. 'Languages and Dialects of China'. Journal of Chinese Linguistics 1: 1-13 Ma Xueliang 1991. A General Introduction to Sino-Tibetan Languages. (Beijing University Press, Beijing) Matisoff, J.A. 2003. Handbook of Proto-Tibeto-Burman (Univ. of California Press, L.A.) Shafer, R. 1966-1974. Introduction to Sino-Tibetan I-IV. (Harrassowitz, Wiesbaden) Sagart, L. 1993. Chinese and Austronesian: Evidence for a genetic relationship. Journal of Chinese Linguistics, 21(1): 1 62. Sagart, L. 2005. Sino-Tibetan-Austronesian: an updated and improved argument. In: L. Sagart, R.M. Blench and A. Sanchez-Mazas (szerk.) The Peopling of East Asia:Putting Together Archaeology, Linguistics and Genetics (RoutledgeCurzon, London) Thurgood, G. & R. LaPolla (eds.) 2006. The Sino-Tibetan Languages. (Routledge, London)