BBN-KEL : Távol-keleti nyelvek és írások

Átírás

1 BBN-KEL : Távol-keleti nyelvek és írások a kurzus vezetője: Bartos Huba (Kínai tsz.) a kurzus honlapja: minimális előfeltételezett szakirodalom: Kenesei I. (szerk.), A nyelv és a nyelvek(6. kiad., Akadémiai Kiadó, Bp., 2011)

2 BBN-KEL : Távol-keleti nyelvek és írások Általános bevezetés 1: A nyelvek változatossága Bartos Huba

3 Az előadás menete: A nyelvek sokfélesége Nyelvcsaládok, nyelvrokonság nyelvrokoni kapcsolatok areális hatások A nyelvek tipológiája Belső-, Kelet- és Délkelet-Ázsia nyelvcsaládjai sino-tibeti altaji ausztrikus és a többiek

4 1. A nyelvek sokfélesége ma: kb nyelv sok közös vonás ( UG, a nyelvi képesség genetikai kódoltsága?) (R. Bacon (XII.sz.): univerzális nyelvtani szabályok N. Chomsky (XX. sz.): UG) történeti összefüggések (DE: lehetett-e egyetlen közös ősnyelv?) nosztratikus hipotézis (H. Pedersen 1903) eurázsiai hipotézis (J. Greenberg 1987) boreális hipotézis (Sz. Sztarosztyin): nosztratikus+ dené-sino-kaukázusi+ afroázsiai + ausztrikusnyelvek (csak a közép-afrikai zóna és Ausztrália bennszülött nyelvei maradnának ki) monogenetikus hipotézis ( ős-világnyelv ): M. Ruhlen

5 1.1. Dialektálisváltozatok hangkészleti, szókészleti és szerkesztési változatosság területi változatok(egyes jelenségek szerinti határok: izoglosszák) etnikai változatok(pl. fekete-amerikai angol) társadalmi réteg szerinti változatok egyénenkénti változatosság: idiolektusok

6 1.2. Nyelvi standard szabványosítási igényből az alapját képező dialektus kiválasztása önkényes(pl. elsőbibliaford. nyelve, központiterületv. fővárosnyelve, kultúrtörténeti esetlegesség(magyar!))

7 1.3. Közvetítő nyelvek, kétnyelvűség lingua franca: kül. nyelv(járás)i közösségek önkényesen választott közös nyelve/nyelvjárása (középkorieu.: latin( frank ), bantu Afrika: szuahéli, mai nk. tudomány: angol) pidgin:önállónyelv(járás)kéntnemlétező, komm. nehézségekleküzdésérelétrejöttlingua franca (tipikusan: domináns kultúra nyelvéből, sok helyi nyelvi hatással fűszerezve); gyakran laza, változékony nyelvtani rendszerrel kreol:anyanyelvvéváltpidgin (pl. haitifrancia, jamaicai angol) két-v. többnyelvűség anyanyelviszintűtudás; a kül. nyelvek gyakran az élet más-más területein dominánsak(pl. cigány magyar ~ otthon munka/iskola)

8 2. Nyelvcsaládok, nyelvrokonság 2.1. A nyelvek rokonítása nyelvazonosság(önálló nyelv vagy dialektus?) alapvetőenkulturális/politikaikérdés(pl. holland német, kínai nyelvjárások, stb.) nyelvi kritérium: kölcsönös érthetőség???

9 2.2. Nyelvrokonság nyelvállapotok összevetésével vizsgálható (diakrón ny.) kutatásának első virágkora: a romantika korszaka(~ nyelvi nemzettudat) családfaelmélet(stammbaumtheorie A. Schleicher) nyelvek családi leszármazása hullámelmélet(wellentheorie J. Schmidt) területi(areális) hatások változások hullámszerűterjedése( Sprachbund) (pl.: fn. utáni névelő: román/bolgár/albán)

10 A schleicheri IE-családfa ( Hutterer 1986)

11 és u.e. 160 évvel később (Nakhleh et al. 2005)

12 Az IE-nyelvek hullámelméleti tagolódása(à la Schmidt & Meillet) ( Hutterer 1986)

13 A rokonítás kritériumai szabályos, rendszeres hangmegfeleltetések (nyelvtörténet figyelembe vétele; történeti és összehasonlító nyelvészet) ( írásos emlékek és/vagy rekonstrukció) rokonszavak, rokon morfológiai jelenségek szókészlet? nem megbízható (könnyen változik: jövevényszavak) nyelvtani rendszer? erős indikáció lehet, de: (i) nagy az UG-hatás, (ii) erősek lehetnek az areális hatások

14 Illusztráció: Indo-Európai proto-ie görög orosz proto-germ. angol p pente pjat f five t treis tri θ three k kardia serdce h heart k w quid (lat.) čto hw what /hw-/ b lābi (lat.) slabyj p sleep d deka d esjat t ten g genos k kin g w gynē žena kw queen bh pherō beru b bear dh thyra dver d door gh khēn gus g goose g w h (thermos) goret w warm

15 PéldákrekonstruáltPIEalakokra a. óind bhrātar, lat. frāter, gót broþar, ószl. bratrь PIE *bhrātēr fivér b. óind dvē, lat. duo, gót twai, ószl. dъvĕ PIE *du9ai kettő c. óind vŕka-, lat. lupus, gót wulfs, ószl. vlъkъ PIE *u9lquos/*u9lpos farkas d. óind dāru-, gör. drys, gót triu fa, ószl. drĕvo fa PIE *dārus(?) tölgy

16 Egyéb megfontolandó tényezők népek együttélése-keveredése, nyelvátvétel, sztrátum-átvétel genetikai tényezők/eljárások bevonása (megerősítő tényező lehet az egyes hipotézisekhez) (Cavalli-Sforza2000: Genes, Peoples, and Languages)

17 2.2. A nyelvek egymásrahatása: arealitás földrajzi és kulturális közelség nyelvszövetségek (Sprachbund), pl.: Balkán mögöttes névelő, kötőmód infinitívusz helyett) Kelet-Ázsia: tónusok (sino-tibeti+ vietnami, thai)

18 3. A nyelvek tipológiai összevetése cél: a nyelvek osztályozása, strukturális tulajdonságaik szerint tipológiák: szórendi (OV ~ VO) morfológiai esetrendszer nom-acc ~ erg-abs morféma~szó viszony: izoláló, agglutináló, flektáló, poliszintetikus

19 Univerzálék (Greenberg1963, 1978) abszolút(= minden egyes emberi nyelvre), pl.: van mgh; vannévmás; statisztikai(= a nyelvek többségére), pl.: van nazális msh.; van a mondatoknak alanya implikációs( ha egy nyelvben A, akkor B is ) abszolút (pl: ha a nyelvben van triálisszám, akkor van duális is) statisztikai (pl.: ha a nyelv OV, akkor posztpozíciók, nem prepozíciók)

20 Tipológiai alapolvasmányok Comrie, B. (1989). Language universals and linguistic typology: Syntax and morphology.(oxford: Blackwell) Croft, W. (2002). Typology and universals(cambridge: Cambridge UP) Greenberg, J. H. (ed.) (1963) Universals of Languages. (Cambridge, Mass.: MIT Press); ebből: Greenberg, J. H.: Some universals of grammar with particular reference to the order of meaningful elements ( Greenberg, J. H. (ed.) (1978) Universals of Human Language(Stanford, California: Stanford University Press)

21 4. Kelet-és Délkelet-Ázsia valamint Belső-Ázsia nyelvei, nyelvcsaládjai lényegében három nagy nyelvcsalád + bizonytalan besorolású nyelvcsoportok + egyes egyedi, rokoníthatatlan nyelvek: sino-tibeti nyelvek altaji nyelvek ausztrikusnyelvek (ausztronéz, ausztroázsiai; e két család rokonítása megkérdőjelezhető) és a többi (miao-jao/hmong-mien, kamthai/tai-kadai; koreai, japán (buyeo?))

22 4.1. A sino-tibetinyelvcsalád a második legnagyobb nyelvcsalád (beszélők száma szerint, IE után) kb nyelv (9-nek van >1millió beszélője) hosszabbírásbeliség: kínai(kb év), tibeti(kb év), burmai(kb. 900 év) sok a bizonytalanság a besorolásban ( kevés nyelvnek van írásbelisége, azok egy része sem hangjelölő + genetikus vs. areális hatások)

23 Alternatív hipotézisek a kínai mint önálló főág + tibeto-burmai (Shafer, Benedict, Matisoff) mint szétszórt levelek, sino-bódikushipotézis (Van Driem) ausztronéz kapcsolat? (Sagart)

24 A standard elképzelés

25 A sino-bódikus levélhullás brahmaputrai déli tibetoburmai sino-bód. kacsin kínai karen dhimal bodo-garo tibeti tamang lolo-burmai

26 Ókínai~ tibeti ~ burmai Ókínai Írott tibeti Írott burmai jelentés *ngag 我 nga Na 'én' *s m 三 gsum su^m 'három' *ngag 五 lnga Na^ 'öt' *mj k 目 mig mjak 'szem' *ngjag 鱼 nya Na^ 'hal' *khwin 犬 khyi khwe 'kutya' *srat 杀 bsat sat 'megöl' *sjin 薪 shing sac '(tűzi)fa' *mjing 名 ming -man) név *khag 苦 kha kha^ keserű

27 A rokonszavakon túl: szerkezeti hasonlóságok sok a tonális nyelv (pl. kínai, tibeti, burmai) tipikus a monoszillabikusságés az analitikus (izoláló) jelleg gyakori a számlálószavak használata SVO(kínai, karen, paj) vs.sov(a többi tibetoburmai nyelv) DE: mennyi ebből az arealitás? a TB-ág tipológiai és kulturális felosztás: indoszféravs. sinoszféra (az indo-árja ill. a kínai nyelv/kultúra domináns hatása)

28 A sino-tibetinyelvek eloszlása Forrás: WALS

29 Alapvető irodalom a sino-tibetiről: Benedict, P. K. (1972) Sino-Tibetan: A Conspectus (Cambridge: Cambridge University Press) Shafer, R. (1974), Introduction to Sino-Tibetan (Wiesbaden) Matisoff, J. (2003). Handbook of Proto-Tibeto- Burman: System and Philosophy of Sino-Tibetan Reconstruction. (Berkeley: University of California Press.) Matisoff, J.: Van Driem, G. (1997). "Sino-Bodic". Bulletin of the School of Oriental and African Studies 60(3):

30 4.2. Az altaji nyelvek török/türk + mongol + (mandzsu-)tunguz (nyelvcsalád vagy nyelvszövetség?) mintegy nyelv, kb. 350 millió anyanyelvi beszélővel egyes feltevések szerint idetartozna még: koreai, japán, ainu egy másik (erősen vitatott) felfogás szerint az urali nyelvekkel közösen alkotják e nyelvek az ural-altaji nyelvcsaládot(sőt: eurázsiai nyelvcsalád? ld. fentebb) tipikus közös jellegzetességek: mgh-harmónia, agglutináció, SOV alapszórend

31 A kutatás története Matthias Castrén(finn): 1844 ural-altaji (beleértve: finnugor + szamojéd) G.J. Ramstedt(finn-svéd): Einführung in die altaische Sprachwissenschaft(urali ki, koreai be) N. Poppe: 1965 a koreaivagynemaltaji, vagyon nagyon rég elvált tőlük R. A. Miller: 1971 a japánis altajinyelv

32 folyt. G. Clauson (1956), Róna-Tas A.: nincs kellő érv az altaji hipotézisre nem nyelvcsalád, hanem nyelvszövetség (a népek hosszú együttélésének eredménye) Sztarosztyin (1991), Sztarosztyin és mtsai (2003): nagy rokonszó-leltár, a nyelvszövetség-hipotézis megdöntésére

33 Az altaji népek eredete korai történetükről alig tudunk valamit; legrégebbi írásemlék: i.sz. VIII. sz-i ha volt egyáltalán egy közös ősnép, már a kései paleolitikumban(~ éve) megkezdődhetett a szétválásuk ( mára igen jelentősek a nyelvi eltérések)

34 Az altaji nyelvek eloszlása Forrás: WALS

35 Alapvető irodalom az altaji nyelvekről Clauson, G "The case against the Altaic theory." Central Asiatic Journal 2, Miller, R. A Japanese and the Other Altaic Languages.(Chicago: University of Chicago Press) Poppe, Nicholas Introduction to Altaic Linguistics.Ural-altaische Bibliothek 14. (Wiesbaden: Otto Harrassowitz) Sztarosztyin, Sz. A Altajszkaja problema i proiszhozsgyenije japonszkogo jazika. (Moszkva: Nauka) Starostin, S. A., A. V. Dybo, és O. A. Mudrak Etymological Dictionary of the Altaic Languages. (Leiden: Brill)

36 4.3. Az ausztronéznyelvek DK-Ázsiában és a csendes-óceáni szigetvilág nagy részén beszélt nyelvek, kb. 350 millió ember anyanyelvei; több mint 1200 nyelv (vagyis az ismert nyelvek közel negyede!) a nyelvek genetikai összetartozása igen megalapozott, nemigen vonják kétségbe L. Sagart: a sino-tibetinyelvekkel is rokonságban állhatnak

37 Az ausztronéznyelvek tagozódása a feltételezett ősnép a mai Dél-Kínából vándorolhatott a mai Tajvanra (kb éve), majd onnan szerte a szigetvilágba (kb éve?) két primér csoport: formózai és maláj-polinéz a kilenc fő ágból nyolc formózainyelvcsoport (a legismertebb nyelvek: tsou, atayal, seediq, amis, rukai, puyuma, paiwan) a kilencedik főág a maláj-polinézcsoport feltevés: a nyelvcsalád beszélői mind Formózáról rajzottak ki

38 Forrás: Wikipedia A formózai nyelvek eloszlása

39 Az ausztronéznyelvek tagozódása a maláj-polinéz ág alágai: borneói Fülöp-szigeteki (pl.: tagalog, malagasy(madagaszkári)) középső maláj-polinéz szunda-szulavézi(pl.: maláj, indonéz, palaui, csamorró) középső-keleti maláj-polinéz(timor, Új- Guinea, Melanézia, Polinézia és Mikronézia nyelvei)

40 Forrás: Wikipedia A maláj-polinéz nyelvek eloszlása

41 A legnagyobb beszélőközösségű ausztronéznyelvek jávai (>70 millió) maláj/indonéz (>40 millió) tagalog(v. filippínó) (>22 millió) malgas(>15 millió)

42 Alapvető irodalom az ausztronéznyelvekről Blust, R. (1999). "Subgrouping, circularity and extinction: some issues in Austronesiancomparative linguistics" in E. Zeitoun& P.J.K Li (Ed.) Selected papers from the Eighth International Conference on AustronesianLinguistics. (Taipei: Academia Sinica) Sagart, Laurent "Sino-Tibetan-Austronesian: an updated and improved argument." In: Laurent Sagart, Roger Blench & Alicia Sanchez-Mazas, eds. The Peopling of East Asia: Putting Together Archaeology, Linguistics and Genetics. (London: Routledge Curzon) Wouk, Fay and Malcolm Ross (szerk.) (2002), The history and typology of western Austronesianvoice systems.pacific Linguistics. (Canberra: Australian National University)

43 4.4. Az ausztroázsiainyelvek DK-Ázsia és ÉK-India egyes nyelveinek családja; egyesek szerint ezek a térség őslakosainak nyelvei; csak kettő hivatalos nyelv közülük (vietnami, khmer) össz. kb. 170 ismert nyelv; háromnak van régikeletűírásbelisége (mon, khmer, vietnami) tipikusan és nagymértékben asszimilálódtak a szomszédos népek nyelveihez tipológiailag jellegzetesen SVO-nyelvek, nyelvtanuk analitikus

44 Az ausztroázsiainyelvcsalád tagozódása a két főág: mon-khmer(dk-ázsia) munda(ék-india) a mon-khmerág alágai: keleti: khmer, viet, stb. északi: khasi, palaung, khmu déli: mon, nikobári, aszli, stb.

45 Az ausztroázsiai nyelvek eloszlása Forrás: Wikipedia

46 Alapvető irodalom az ausztroázsiainyelvekről Diffloth, G Austro-Asiatic Languages. Encyclopaedia Britannica Diffloth, G The contribution of linguistic palaeontology to the homeland of Austro-asiatic. In: Sagart, Laurent, Roger Blench and Alicia Sanchez-Mazas (eds.). The Peopling of East Asia: Putting Together Archaeology, Linguistics and Genetics. (RoutledgeCurzon) Peiros, I Comparative Linguistics in Southeast Asia. (Canberra: Australian National University)

47 4.5. Japán, koreai egyesek szerint egyikük (vagy mindkettejük) altaji nyelv, mások szerint egymás rokonai ( buyeohipotézis ), de lehet, hogy mindkettő izolált nyelv bizonyos hasonlóságok: igen fejlett nyelvtani udvariassági rendszer merev SOV szórend agglutináló morfológia mindkettő sok kínai eredetű morfémát használ

48 4.6. A tai-kadai(kam-thai) nyelvek domináns kínai nézet: ST-nyelvek( sok rokonszó ), DE: alig van olyan feltételezett ST-rokonszó, amely mindegyik kam-thai nyelvben meglenne egy másik nézet: az ausztronéznyelvekkel rokonok ( ausztro-tai hipotézis ) a tai-kadainépek őshazája valószínűleg a mai Dél-Kína, a tai-ágnépei csak később vándoroltak a mai Laosz és Thaiföld területére

49 A tai-kadaicsalád fő ágai hlai(hajnan-sziget) kra(főleg Vietnam): gelao, lachi, yerong stb. be(hajnan) tai északi: saek(laosz), stb. középső: csuang(kína), nung(vietnam), turung (India), buyi(kína), délnyugati: thai, thaisong, phuan(thaiföld), tai dam(vietnam), lao(laosz), san(burma), khamyang(india), kam-sui(dél-kína): dong, sui, stb.

50 Forrás: Wikipedia A taikadai nyelvek eloszlása

51 4.7. A hmong-mien(miao-jao) nyelvek a kínaiak szerint ST-nyelvek, mások szerint vagy az ausztro-tai családba tartoznak, vagy önálló nyelvcsaládot alkotnak a hmongés a mienmellet csupán egy nyelv: ho-nte (she), a többi ismert változat ezek valamelyikének dialektusaként van számontartva beszélői nagyrészt Dél-Kína hegyvidékein élnek, kisebb számban DK-Ázsiában (Thaiföld, Laosz, Vietnam) tipológiailag: monoszillabikus, analitikus, tonális, SVO

52 A hmong-miennyelvek eloszlása Forrás: WALS

53 A folytatásban: az írás története, típusai a kelet-ázsiai népek írásrendszerei