A tibeti írás és nyelv. Péter Alexa

Átírás

1 A tibeti írás és nyelv Péter Alexa

2 Tibeti írás

3 A tibeti írás kialakulása 7. század: Szongcen Gampo, tibeti államalapító király megbízta tudós tanácsosát, Thonmiszambhotát, hogy készítsen írást. A tudós megalkotta a tibeti írást és nyolc nyelvészeti munkát is írt, ezzel az irodalmi nyelv alapjait is lefektette. Az új írás alkalmas minden nyelvjárás számára és egységes volt a teljes tibeti nyelvterületen. 9. század: Ralpacsen, a harmadik tankirály megreformálta a helyesírás szabályait. Mind a mai napig ezt az írást használják és ezt a helyesírást alkalmazzák.

4 A tibeti ábécé

5 A tibeti ábécé az indiai betűrendet követi, melyben a hangképzés helye szabja meg a betűk sorrendjét. A hét és fél sor: 1. ka-sor: torokhangok, 2. csa-sor: szájpadlás hangok, 3. ta-sor: fogíny hangok, 4. pa-sor: ajakhangok, 5. sor: új betűk, 6-8. sor: réshangok A négy oszlop: 1. zöngétlenek, 2. zöngések, 3. hehezetesek, 4. orrhangok. Magánhangzókat mellékjelek jelölik (inherens a )

6 A szótag A szótagon belül a vízszintes mellett függőleges építkezést is alkalmaz. A szótag szerkezete maximálisan 6 mássalhangzót tartalmazhat: - alapbetű (az ábécé bármelyik betűje lehet), - eléírt: alapbetű előtt (g, d, b, m, a-cshung) - mögéírt: alapbetű mögött (g, ng, d, n, b, m, r, l, sz, a-cshung) - még-mögéírt: mögéírtat követheti (sz, d) - föléírt: alapbetű fölött (r, l, sz) - aláírt: alapbetű alatt (v, j, l, sz) A magánhangzójel az alapbetű, vagy a függőleges betűsor alá/fölé kerül.

7 A betűk balról jobbra, sorok felülről lefelé haladnak Elméleti vonalról csüngenek le Szövegtagoló jelek: cheg, sad Szótagos helyesírású, nincs szóelválasztás Nincs nagybetű-kisbetű megkülönböztetés

8 Írásfajták

9 Nyelvtani jellemzők Az alapszókincs egy szótagú (monoszillabikus) Szóképzés: az egyetlen mássalhangzóból álló elő- és utóképzők (prefixumok és szuffixumok), illetve a hangváltás alkalmazása. A több szótagú szavak képzett, ragozott vagy összetett szavak: rta (ló) rta-pa (lovas) rta-lasz (lóról) rta-szkad (nyerítés) Igék: mindig egy szótagúak, négy alak, nincs személyragozás Tiszteleti szavak és választékos kifejezés: meghal: cshi (jelöletlen), gum (választékos), grong (tiszeteleti) A szófaji határok nem élesek, egy szó lehet névszó és ige, vagy főnév és melléknév: zer: mond (ige), fénysugár (névszó) dar: selyem (főnév), fiatal (melléknév)

10 Igei szószerkezetek: alanyeset, eszközhatározó eset (ergatív szerkezet), hely- és időhatározó (eredet-, vég- és tartamhatározó) Névszói szószerkezet: birtokosjelzős, tulajdonságjelzős (minősítő, mennyiségi, kijelölő jelző) A mondat szórendje: az állítmány (igei, összetett, névszói) helye szigorúan kötött: a mondat végén áll. A többi mondatrész sorrendje általában: időhatározó, helyhatározó, alany, többi határozó, tárgy. Az egyszerű mondatokat mondatzáró toldalék fejezi be. Ezek önálló jelentéssel nem rendelkeznek, feladatuk a mondat fajtájának jelzése. khjod-kjisz mdo-szde rtogsz-szo - Te a Szútra-gyűjteményt megérted. khjod-kjisz mdo-szde rtogsz-csig - Te a Szútra-gyűjteményt értsd meg! Az összetett mondatok mindig mellérendelő mondatok, a mellékmondatok a főmondat előtt állnak. A mellékmondatokat szintén mondatzáró toldalék jelzi. mda khje u-la ma szong-gi rgjal-po i drung-du lhung-ngo A nyíl a gyerekhez nem ért el, HANEM a király elé hullott. khjod-kjisz ma rnyed-na khjod-kji lusz dum-bur gcsad-do HA te nem találod, AKKOR én testedet darabokra vágom.

11 Tibeti nyelv Genetikai kapcsolat: tibeti-burmai / kínai-tibeti, kínai-tibeti-burmai Beszélő közösség: - a Pamirtól kiinduló Himalája és Tien-san hegyvonulatok által határolt Tibeti-fennsík - kedvezőtlen természeti viszonyok 5-6 millió ember anyanyelve.

12 A politikai értelemben szétszórt tibetiek összefüggő területen, egységes kultúrában élnek: - Tibeti Autonóm Terület: Bráhmaputra völgyében, mely 1951 óta a Kínai Népköztársaság része. Fővárosa: Lhásza. - Kham (Szecsuan tartományban) és Amdo (Csinghaj tartományban): az Autonóm Területtől keletre, a Bráhmaputra-könyök és a Kuku-nor tó képzeletbeli vonalán - Ladak: az Autonóm Területtől nyugatra. Ez a tibeti királyság 1834-ben vesztette el függetlenségét, akkor Dzsammu állam része lett. - Himacsal Pradés: India szövetségi állama, Dharamszala székhellyel. - Szikkim: India szövetségi állama, melynek fővárosa Gangtok. Ez a tibeti kis állam a 19. században vesztette el függetlenségét és lett India része. - Észak-Nepál: a 3000 m feletti részeken csaknem kizárólag tibetiek élnek (legismertebbek a serpák). - Bhután: egyetlen független tibeti állam.

13

14 Főbb nyelvjárások, nyelvváltozatok A tibeti nyelvjárásokat leggyakrabban földrajzi elhelyezkedésük szerint szokás megkülönböztetni: Közép-tibeti nyelvjárások: Közép-Tibet három kerülete egyúttal egy-egy nyelvjárási csoport: Ngari, Cang, Ü. Az ü nyelvjáráson belül a lhászai az államigazgatás és a kereskedelem nyelve. Nyugati nyelvjárások: Nyugat-Himalája vidéke - Kasmír állam, Ladak és szomszédos tartományai. A legnagyobb nyelvjárás a ladaki. Déli nyelvjárások: Szikkimben és Bhutánban a déli nyelvet (lhoke) beszélik Keleti nyelvjárások: Délkelet-Ázsia nagy folyamainak forrásvidékén. Tájegység szerinti megkülönböztetésük alapján két jelentős keleti nyelvjáráscsoport: khami és az amdói (erős népességkeveredés) Északi nyelvjárás: a Brahmaputra folyóvölgyétől északra húzódó Csang-tang (Északi fennsík) nomád lakosságának (drokpa) nyelve

15

16 A tibeti nyelv tipológiai felosztása Archaikus nyelvjárások: a tibeti szó(tag) ősi formáját őrzik - az egyetlen magánhangzóhoz több mássalhangzó társul mássalhangzótorlódással (pl. bszgrubsz). Modern nyelvjárások: ezeket a torlódásokat megszüntették (pl. bszgrubsz dup) és ezzel szükségszerűen együtt járt az ún. zenei hangsúly és a hosszú magánhangzók kialakulása. Az archaikus szótagkezdet mássalhangzói határozzák meg a hangmagasságot (magas vagy mély). Az archaikus szótagvég pedig a hanglejtést (emelkedő vagy ereszkedő) szabja meg.

17 A tibeti írásbeliség A legkorábbi emlékei a tunhuangi barlangból és a keletturkesztáni ásatásokból kerültek elő. A többsége vallásos jellegű század: többezer szanszkrit nyelvű buddhista művet fordítottak le tibetire. Ezek alkotják a tibeti buddhista kánon két gyűjteményét: - Kágyur: Buddha kinyilatkoztatásainak fordítása (108 kötet) - Tengyur: A tanítások magyarázatának fordítása (225 kötet) 11. századtól: eredeti tibeti művek keletkezése - jelentős mennyiségű, magas színvonalú, döntő többségében vallási tárgyú mű 17. századtól: a tibeti kolostori képzésben részesülő mongol szerzetesek is hozzájárultak a tibeti nyelvű irodalom gyarapításához.

18 A tibeti nyelv kutatása A tibeti nyelv és műveltség megismerése Kőrösi Csoma Sándor ( ) átfogó és elmélyült kutatómunkájának köszönhető. Nyelvtana, tibeti angol szótára, a buddhista terminológiai szótár angol fordítása, a tibeti műveltség számos területetét bemutató tanulmányai a mai napig alapvető értéket jelentenek, a kutatások kiindulópontjául szolgálnak. Magyarországon tibeti szakos képzés csak az ELTE-n, a Ligeti Lajos professzor által 1942-ben alapított Belső-ázsiai Tanszéken folyik, amely feladatának tekinti a tibeti műveltség sokoldalú, tudományos szemléletű megismertetését. Tibeti nyelvet oktatnak, illetve a tibeti kultúra egyes aspektusait tanulmányozzák A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen. A felsőokatatási intézményeken kívül az MTA Könyvtárának Keleti Gyűjteményét is fontos kutatóhelyként tartjuk számon, itt őrzik Európa egyik legjelentősebb tibeti kézirat- és fanyomat-gyűjteményét, amelynek alapja Kőrösi Csoma Sándor tibeti hagyatéka.

19 Bibliográfia Csoma de Kőrös, Alexander 1834a. Grammar of the Tibetan Language. Calcutta, The Asiatic Society of Bengal. Reprint: Budapest, Akadémiai Kiadó Csoma de Kőrös, Alexander 1834b. Essay towards a Dictionary, Tibetan and English. Calcutta, The Asiatic Society of Bengal. Reprint: Budapest, Akadémiai Kiadó, Csoma de Kőrös, Alexander Sanskrit Tibetan English Vocabulary: Being an Edition and Translation of the Mahāvyutpatti. Calcutta, The Asiatic Society of Bengal. Reprint: Budapest, Akadémiai Kiadó Das, Sarat Chandra A Tibetan English Dictionary. Delhi, Motilal Banarsidass. Denwood, Philip Tibetan. Amsterdam Philadelphia, John Benjamins Publishing Company. Goldstein, Melvyn C Tibetan English Dictionary of Modern Tibetan. Kathmandu, Ratna Pustak Bhandar. Goldstein, Melvyn C English Tibetan Dictionary of Modern Tibetan. Dharamsala, Library of Tibetan Works and Archives. Goldstein, Melvyn C Essentials of Modern Literary Tibetan. New Delhi, Munshiram Manoharlal Publishers. Jäschke, H. A A Tibetan English Dictionary. London, Routledge & Kegan Paul. Krang-dbji-szun (főszerk.) Bod Rgja chig-mdzod cshen-mo. Peking, Mi-rigsz dpe-szkrunkhang. Suzuki, D. T (ed.): The Tibetan Tripitaka. Peking Edtion. Kyoto, Tibetan Tripitaka Research Institute. Terjék József Tibeti magyar szótár. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság. Terjék József A klasszikus tibeti nyelv szerkezeti felépítése. Budapest, Kőrösi Csoma Társaság. Terjék József Bod-szkad-kji szlob-deb. Rig-pa i pad-ma rgjasz-pa i nyin-bjed. Kézirat. Tóth Erzsébet (szerk.) A bölcs és a balga. Klasszikus tibeti olvasókönyv. Budapest, Universitas.

20 Hasznos honlapok Szótárak: - diamondway tibeti angol szótár - nitartha tibeti angol szótár - Linkgyűjtemények - szövegeket tibeti eredetiben vagy angol fordításban - tematikus: a négy fő tibeti buddhista iskolához kapcsolódó linkek egybegyűjtve: - tematikus: szinte mindenről, ami Tibettel kapcsolatos: Tibetan Religious and Cultural Centers & Foundations: The Tibetan & Himalayan Digital Library: - vegyes linkgyűjtemény:

21 Internet rádiók - Tibetan Buddhist Internet Radio - Radio Free Asia On-line tibetinyelv-oktató program Könyvtár katalógusok ml Letölthető szövegek Asian Classics Input Project