A HÍR Program és az Erdetvédelmi Program értékelése kérdőíves felmérés alapján Termelői Közösségek Napja 2017. december 07. Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc-kutatási Osztály Osztályvezető
Felmérések készítésének éve HÍR Program értékelése FM-AKI éves felmérés (2012-2017) Vizsgált időszak Beérkezett válaszok Válaszolási arány a kiküldött kérdőívek arányában 2012 2009-2011. évek 30 50 % 2013 2012. év 48 55% 2014 2013. év ** 61 * 51% 2015 2014. és 2015. I. félév 36 76 % 2016 2015. II. félév és 2016. I. félév 2017 2016. II. félév és 2017. I. félév * ** Megjegyzés: A csoportosulás tagjai külön válaszai miatt Módszertani váltás 44 78 % 38 53 %
HÍR védjegyet használó termelők és termékek száma a felmérések évében Évente átlag 6-7 új termelő 13 új termék 2016-ban 19 új termelő 24 új termék Eredetvédelmi Program eredménye 119 130 154 112 85 95 79 34 41 47 54 60 2012 2013 2014 2015 2016 2017 HÍR védjegyes termelők HÍR védjegyes termékek
A HÍR védjegyes termékek forgalmazásának aránya az értékesítésből Jellemzően 25 % alatti a HÍR termékek értékesítési aránya A termelők több mint 10 százaléka nyeri a teljes forgalmát a védjegyes termékekből 100% 75-100% 50-75% 25-50% 0-25% 0% 8,3 10,0 18,2 13,8 13,2 3,4 20,9 20,0 7,9 6,9 15,1 7,9 5,0 13,8 3,0 20,8 7,5 18,0 21,2 25,0 4,2 32,5 20,8 25 33,3 9,2 58,7 40,0 61,5% 3,4 13 6,2% 4,6% 7,7% 17,0% 2012 2013 2014 2015 2016 2017 3,1
Értékesítés mennyiségének változása a HÍR védjegy megszerzése óta A termelők több mint a felénél nőtt az értékesítés mennyisége 2017 53 41 6 2016 46 46 8 2015 * 72 22 6 2014 46 42 12 2013 44 42 14 2012 40 50 10 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% * 1,5 év adata nőtt nem változott csökkent
A HÍR védjegyes termékek értékesítési csatornái A HÍR védjegyes termékekre jellemző a rövid ellátási láncok használata A közvetlen értékesítés mellett a kisboltok, és a vendéglátás az értékesítési fő területei Közvetlen értékesítés Független kisbolt Vendéglátás Egyéb Szuper-és hipermarket lánc Magyar tulajdonú lánc Nagykereskedő Intézményi vevő Export Feldolgozóipar 2017 2016 2015 2014 2013 2012 27 16 26 14 15 29 16 33 20 33 15 29 15 15 11 7 0 7 11 11 13 10 4 5 8 9 5 4 11 17 9 5 4 4 7 7 6 7 5 6 10 5 4 3 10 5 5 3 1 12 0 6 4 2 0% 20% 40% 60% 80% 100%
Az értékesítési csatornák aránya 48% A közvetlen értékesítés bír a legnagyobb részesedéssel 42% 40% 38% 25 % 22 21 21 A kevesek által használt nagykereskedelem, a feldolgozóipar és a szuper- és hipermarketek csatornái hasonlóan magas értékesítési arányt eredményeznek 18 18 12 11 9 4 Magyar tulajdonú láncok szerepe nő 2016-os adatok alapján
A HÍR Programban való részvétel okai és értékelése Az elvárások minden esetben magasabbak voltak, mint a tapasztaltak Legjobbra értékelt szempont: hagyományos előállítási mód megőrzése Legnagyobb különbségek az elvárás és a tapasztalt között: támogatási lehetőségek kihasználása, nyereség növelése Elvárt átlag(1-5) Tapasztalt átlag (1-5) Hagyományos előállítási mód megőrzése 4,6 4,1 Marketingérték, ismertség növelése 4,3 3,4 Értékesítés növelése 3,8 2,9 Támogatási lehetőség kihasználása 3,7 2,7 Nyereség növelése 3,7 2,7 2016-os adatok alapján
A HÍR védjegy megjelenítése, hatásosságuk Üzletben és a rendezvények helyszínén, reklámanyagban, honlapon tüntetik fel a termelők jellemzően a HÍR védjegyet Leghatásosabb a reklámanyagban való megjelenítés Közösségi portálok szerepe erősödik, nagy hatásfokkal reklámoznak 2017 2016 2015 32 41 13 11 20 19 18 20 29 17 19 11 11 10 7 Üzletben, rendezvényen Reklámanyagban Hatásosság értékelése (1-5) 4,0 4,4 2014 24 32 28 26 8 Honlapon 3,7 2013 19 39 23 20 4 Termék csomagolásán 3,7 2012 9 23 14 13 2 Közösségi portálokon 4,2 0% 20% 40% 60% 80% 100%
A termelők HÍR-es termékeik népszerűsítése érdekében Többféle marketingtevékenységet folytatnak: reklámozást, személyes megismertetést, rendezvényeken, közösségi portálokon való megjelenítést Együttműködési hajlandóság a legkevésbé jellemző, de javuló tendenciát mutat Marketing eszközök Fogyasztók véleményének megismerése 80 77% 82 84% 93 92 2017 Termékminőség javítása 88% 87 92 2016! Termékfejlesztés Együttműködés más HÍR védjegyes termelőkkel 31 38 46% 69 77 79% 2015
Elégedettségmérés Szakmai segítségnyújtással és a közösségi marketingprogramokban megjelenéssel a legelégedettebbek Leginkább a kiadványokban, promóciós anyagokban való megjelenés javítását igénylik a termelők Közösségi marketingprogramokban való részvételre lehetőség biztosítása (pl. Terra Madre, OMÉK) Szakmai segítségnyújtás (pl. védjegy, uniós oltalmi formák) Rendszeres hírlevél Közösségi oldal ( Hagyományok-Ízek-Régiók facebook oldal) 4,28 4,24 4,21 4,17 Ingyenes vagy kedvezményes megjelenés kiállításokon Bemutatkozási lehetőség különböző fórumokon (pl. Helyi Termék Éve rendezvénysorozat Tájékoztatás kiállítási, pályázati lehetőségekről (pl. hungarikum pályázat) Kiadványokban, promóciós anyagokban való megjelenés 3,62 3,94 3,91 3,97 Értékelés: 1-5 skála ; Adatok: 2015-2017 átlaga
Eredetvédelmi Program értékelése Az FM Eredetvédelmi Programjában az AKI, mint szakmai közreműködő a HÍR termelők körében végzett felmérésben vizsgálta (2015-2017): Az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők ismeretét Eredetvédelemből származó előnyök ismeretét HÍR termékek követelményeknek való megfeleltetését A HÍR termékek uniós oltalomba való helyezésének szándékát Ehhez a termelők milyen segítséget igényelnek Termelői csoportosuláshoz tartozás felmérését
Uniós eredetvédelem megszerzése, mint a HÍR Programban való részvétel oka Az uniós eredetvédelem megszerzése a HÍR Programban részt vevő termelők számára egyre fontosabb szempont A tapasztaltak értékelése 2017-ben meghaladta az elvárásokat 3,06 3,25 3,88 2,1 2016 2017 Elvárt Tapasztalt Értékelés: 1-5 skála
Földrajzi árujelzők szabályainak ismerte A HÍR védjegyes termelők 37 %-a ismeri a hagyományos különleges termékek (HKT) uniós elismerésének szabályait 55 %-a ismeri az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) eljárás folyamatát 58 %-a ismeri az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) eljárás folyamatát 72 %-a ismeri az eredetmegjelölések, földrajzi jelzések uniós oltalmának szabályait
A magyar földrajzi árujelzők ismerete Szinte mindenki ismeri a régóta oltalom alatt álló jellemző termékeket, mint a Szegedi vagy a Kalocsai fűszerpaprika-őrleményt, a Gyulai vagy a Csabai kolbászt A Hajdúsági tormát és a Szőregi rózsatövet már csak minden második termelő nevezte meg Szegedi téliszalámi/szegedi szalámi Kalocsai fűszerpaprika-őrlemény Gyulai kolbász/gyulai pároskolbász Csabai kolbász/csabai vastagkolbász Szegedi fűszerpaprika-őrlemény/szegedi paprika Makói vöröshagyma/makói hagyma Magyar szürkemarha hús Szentesi paprika Gönci kajszibarack Alföldi kamillavirágzat Budapesti téliszalámi Szőregi rózsatő Hajdúsági torma Ismeri Nem ismeri Nem válaszolt 95 95 95 95 92 92 92 82 82 71 58 50 50 40 45 45 16 13 26 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 3 3 3 3 5 5 5
A földrajzi jelzések előnyeinek ismerete A válaszolók 79 százaléka gondolja úgy, hogy az ország megítélése javul, és emellett egyfajta garanciát nyújt a fogyasztók számára, ha egy termék uniós oltalom alatt áll. A termelők háromnegyede a jogtalan névhasználat elleni fellépés lehetőségét is előnyként említette. Legkevesebben, már csak a válaszolók fele gondolta, hogy magasabb jövedelmet is eredményezhet Országimázs növelése Garanciát nyújt a fogyasztók számára Jogtalan névhasználat elleni fellépés Növeli az ismertséget a hazai piacon Uniós pályázati lehetőségek kihasználása Növeli a termék hozzáadott értékét Növeli az ismertséget a nemzetközi piacon Javítja az értékesítési lehetőségeket Magasabb jövedelmet eredményez 79 79 76 71 68 68 66 63 53 11 8 16 18 16 18 21 21 34 Igen Nem Nem válaszolt 0% 20% 40% 60% 80% 100%
Tervezi-e HÍR termékét uniós oltalom alá vetetni? 1/3-át érdekli, de szakmai segítséget kér hozzá 1/3-a nem tervezi HÍR termékét uniós oltalom alá vetetni 1/3-a szeretné, ha uniós oltalomban részesülne a HÍR terméke és szánna rá időt és költséget is, ezek: Baráthegyi kecskesajt Bodzavirágszörp Borecet tokaji furmintból Diósgyőri Vitéz kolbász Fertőd-vidéki sárgarépa Hagyományos Kevi kolbász Hegykői petrezselyemgyökér Jászsági fekete szarvasgomba Magyartarka marhahús Orosházi búzacsíramálé Rongyos kifli Szoboszlói vegyes virágméz Újfehértói fürtös meggy Vert mézes
Segítség az uniós oltalom megszerzésében Azok, akik szeretnék HÍR védjegyes terméküket uniós oltalomban részesíttetni, leginkább személyes konzultációt (15 említés) várnak el a minisztérium részéről A termékleírás elkészítésében (10 említés) történő segítségre is nagy igény mutatkozik Csoportosulás létrehozásában kevesen szeretnének segítséget kérni Személyes konzultáció Segítség a termékleírás elkészítésében Nyomtatott tájékoztatás küldése Hírlevél küldése a témában Weboldalon tájékoztatás Szemináriumon, workshopon, regionális szakmai Segítség csoportosulás létrehozásában 3 4 6 8 8 10 15
Termelői csoportosuláshoz tartozás A válaszok alapján a termékek harmadához kapcsolódóan létezik a termelőknek vagy előállítóknak valamilyen csoportosulása, termelői köre. Ezzel párhuzamosan a HÍR termelők nagyobb része, 62 százaléka nem tagja semmilyen csoportosulásnak! HÍR Védjegyesek Klubja Pálinkafőzők Országos Egyesülete Kamra Túra Homokhátság Egyesület OMME Szegedi Fűszerpaprika Konzorcium Újfehértói Meggy Termelői Csoport Pálinka Nemzeti Tanács Bor- és Gyümölcsecetgyártók Egyesülete Magyar Pékek Fejedelmi Rendje Civilek a Lakóhelyért Egyesület Karcagi Birkafőzők Egyesülete Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete Magyartarka Tenyésztők Egyesülete MOSZI Termelői Közösségek Napja
Köszönöm a figyelmet! Kürthy Gyöngyi gyongyi@aki.gov.hu