városi főépítész Javaslat Kazincbarcika város új Településfejlesztési koncepciójának és Településrendezési tervének előkészítésére

Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Szitka Péter polgármester Lautner Emőke városi főépítész Javaslat Kazincbarcika város új Településfejlesztési koncepciójának és Településrendezési tervének előkészítésére Tisztelt Képviselő-testület! Kazincbarcika város Településrendezési terve 2005- ben került jóváhagyásra. Időszerűvé vált jogszabályi és egyéb, műszaki és elavultsága miatt Kazincbarcika város új településfejlesztési koncepciójának, és Településrendezési tervének elkészítése. További indok a településfejlesztési koncepció és az új településrendezési terv elkészítésének előkészítésére a BorsodChem Zrt területére vonatkozó Településrendezési terv módosítása, részben fejlesztési kérdések, részben hibajavítás okán. A Településrendezési terv készítésének időszerűségét több tényező is indokolja. 1. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ: A város Településfejlesztési koncepciója tíz évvel ezelőtt került jóváhagyásra és gyakorlatilag elavult. Nem szerepel benn a város Ipari Parkja, valamint sem a funkcióbővítő és szociális városrehabilitáció, és egyéb fejlesztések sem. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet új jogi kereteket fogalmazott meg a településfejlesztési koncepciókkal kapcsolatosan, melynek a jelenleg hatályos Településfejlesztési koncepciónk nem felel meg. 2. KAZINCBARCIKA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet szerinti tartalommal felül kell vizsgálni Kazincbarcika város integrált városfejlesztési stratégiáját a Településfejlesztési koncepcióval párhuzamosan, hiszen átfedések lehetnek a tartalomban, és egymásra épülő dokumentumokról van szó. A párhuzamos felülvizsgálatot az is indokolja, hogy a helyzetfeltáró és helyzetelemző munkarészek átfedésben vannak, egyik kiegészíti a másikat. 3. KAZINCBARVIKA VÁROS GAZDASÁGI PROGRAMJA Meg kell alkotni, illetve felül kell vizsgálni Kazincbarcika város gazdasági programját, melynek tartalmaznia kell a kis és nagyobb térségi koncepciókhoz való kapcsolódás lehetőségeit. A gazdasági programot a város integrált városfejlesztési stratégiájának és a Településfejlesztési koncepciójának felülvizsgálatával párhuzamosan lenne érdemes elkészíteni, hiszen itt is egymásra épülő elemzések és feladatok jelentkeznek. 1

4. BORSODCHEM ZRT. TERÜLETÉRE VONATKOZÓ KOMPLEX TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV BORSODCHEM ZRT. (3700 Kazincbarcika, Bólyai tér 1. sz.) a Kazincbarcika város és Berente község területén lévő iparterületeinek és az iparterületeken kívül a Sajó folyóig elhelyezkedő területeinek komplex településrendezési tervét kívánja elkészíttetni az új településfejlesztési koncepció és Kazincbarcika város településendezési tervének tíz éves felülvizsgálatával kapcsolatosan. Az iparterületen belül kijelölésre kerülnek azok a fejlesztési területek, melyek az elkövetkezendő mintegy 5-15 év beruházásait fogadják, és nagyobb távlatokban is lehetőséget biztosít a fejlesztésekre. Fontos szempont továbbá, hogy a két település területén fekvő ipari üzem szabályozása egységes legyen és épüljön be mindkét település Településrendezési tervébe és Helyi Építési Szabályzatába. A két település területén lévő üzemi területekre két, azonos tartalmú tervanyaggal külön eljárásban kerül sor az államigazgatási eljárás lefolytatására További rendkívül fontos szempont az, hogy a tervezett szabályozás az üzem sajátos adottságaihoz igazodjon, és akár az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet alóli felmentéssel oldja meg az üzem sajátos adottságainak szabályozását a kialakult viszonyokat is figyelembe véve A készülő Településrendezési Terv teljes körű, rendelkezik majd mindazokkal a kötelező alátámasztó munkarészekkel (környezetvédelem, közlekedés, közmű, biztonsági tervfejezet), amit magasabb rendű jogszabályok írnak elő. A szabályozási terv hozzájárul az ipari üzem belső ingatlanviszonyainak rendezéséhez is. A Településrendezési Terv módosításnak költségviselésére a BorsodChem Zrt.-vel várhatóan településrendezési szerződés kerül kidolgozásra és megkötésre, azonban az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény alapján a Településrendezési Terv megrendelője csak a település Önkormányzata lehet. Ezért a Megrendelő, a Költségviselő és a kiválasztott Tervező között háromoldalú szerződés megkötésére kell, hogy sor kerüljön mindkét település esetében. Fontos szempont az, hogy a Településfejlesztési koncepció ( és ha lehetséges időben ) az IVS- jóváhagyásának meg kell előznie a BC Zrt területére vonatkozó Településrendezési terv jóváhagyását. 5. KAZINCBARCIKA VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Kazincbarcika város Településrendezési terve 2005 évben készült el és került elfogadásra. Az azóta eltelt időszakban a Településrendezési tervünk 11 Korszerűségi felülvizsgálatot élt meg, azonban teljes körű felülvizsgálatra nem került sor. A településrendezési tervünk egy elavult, 15 éves, nem a hiteles állami alapadatokat tartalmazó térképen van jelenleg feldolgozva, aminek következményében napi problémák adódnak, ezért a digitális tervállományt meg kell újítani. Kazincbarcika város hatályos Településrendezési terve nincs összhangban a magasabb szintű területrendezési tervekkel, így például nincsenek feltüntetve a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Területrendezési terv övezetei, melynek szabályozási tartalmát, mint magasabb rendű jogszabályi előírást a terveken jelölni kell. Továbbá, ha azt a 2

Területrendezési tervek előírják, akkor a Helyi Építési Szabályzatban is szerepeltetni szükséges egyes sajátos előírásokat. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény - és annak módosításai szerint a településszerkezeti tervet korábban a település önkormányzatának elég volt 10 évenként felülvizsgálnia. A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló hatályos 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 16. (1) bekezdése alapján az önkormányzat a településszerkezeti tervet legalább 10 évente, a helyi építési szabályzatot legalább 4 évente áttekinti, ellenőrzi és dönt arról, hogy, módosítja, vagy újat készít. Idézzük a vonatkozó jogszabályt: 11. A településrendezési eszközök módosítása 16. (1) Az önkormányzat a településszerkezeti tervet legalább 10 évente, a helyi építési szabályzatot legalább 4 évente áttekinti, ellenőrzi és dönt arról, hogy a) továbbra is változatlan tartalommal alkalmazza, b) módosítja, vagy c) újat készít. Esetünkben a Településszerkezeti terv 10 éves felülvizsgálata időszerű, illetve a Helyi Építési Szabályzatot újra kell alkotni a várható Szabályozási tervi változások és a jelkulcsok változása, és a jogszabályi környezet változása miatt, illetve a BC Zrt területével kapcsolatos OTÉK alóli felmentés okán. Egyidejűleg a helyi építési szabályzatot és a szabályozási tervet is felülvizsgálni és módosítani szükséges, a településszerkezeti tervvel való összhang és a magasabb rendű jogszabályi változásoknak megfelelően. A hatályos törvény már nem tartalmazza ezeket az előírásokat, viszont az egyéb jogszabályok az egyes tervek hatályosságával szabályozzák a tervek érvényességi határidejét. A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK ELKÉSZÍTÉSÉNEK ÜTEMEI AZ EGYES TERVFÁZISOK FELADATMEGHATÁROZÁSA A. MEGALAPOZÓ TANULMÁNYOK, ÉS ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁLATOK A megalapozó tanulmányok, és előkészítő munkarészek mind felhasználhatóak az új Településfejlesztési koncepció Integrált Településfejlesztési Stratégia és Településrendezési terv elkészítéséhez, illetve más, a városüzemeltetés napi munkájához is. Tervezési alaptérkép A településrendezési terv készítéséhez szükség van megvásárolni az állami alapadatokat tartalmazó hiteles digitális térképre, hiszen a jogszabályok szerint a tervet ezen kell elkészíteni. A hatályos terv nem ilyen digitális térképen készült, hanem az akkori időkben papíralapú térképekről került átrajzolásra, ezért részben pontatlan, részben pedig nem tartalmazza az elmúlt 15 év alatt történt telekalakításokat, változásokat. 3

A többszöri módosítások és állomány dokumentálások során eltűntek a házszámok, ezért azokat is meg kell vásárolni a térképhez, valamint ki kell egészíteni és meg kell vásárolni külön a magassági adatokat, rétegvonalakat is. Ez a térkép már olyan rendszerű, hogy a későbbi korszerűsítések során az új térképet minden nehézség nélkül lehet cserélni a tervfelülvizsgálat során. Ezt a térképállományt, mivel a város másra is használja, - később a térinformatikai rendszer alapja lehet célszerű a Hivatalnak megvásárolni. Az állami alapadatok megvásárlása és a magassági adatok megvásárlása megtörtént, jelenleg a frissítést kell megvásárolni, hogy a térkép napra kész legyen. Várható költsége mintegy 150.000,- Ft + ÁFA Az új digitális tervállomány előállítása Az új közhiteles alaptérképen elő kell állítani a frissített digitális tervállományt. Az átdolgozások során meg kell vizsgálni és ki kell gyűjteni minden ellentmondást, hibát, ami a térképi pontatlanságokból adódott, és gondoskodni kell a felülvizsgálat során az ellentmondások feloldásáról, akár egy hibajavító Településrendezési terv módosítás beiktatásával, még az új településrendezési eszközök készítése előtt. Ennek a munkának az elvégzését a polgármesteri Hivatal Lautner Emőke főépítész szakmai irányításával végzi el, a javasolt díj a számítógépes feldolgozásra vonatkozik. Várható költsége mintegy 930.000.- ÁFA-val Közmű genplan A város 2008- ban elkészíttette a belterületre vonatkozóan a közművek genplanját. Az azóta eltelt időszakban megvalósult közművek nem szerepelnek a genplanon, és az alaptérkép is elavult alatta. Közben új szolgáltatók is megjelentek a városban. A külterületi közműveket is fel kell tüntetni. A térkép megújításához be kell szerezni a közmű szolgáltatóktól az adatokat. Az adatokat a szolgáltatók költségtérítéssel, vagy ingyenesen bocsátják rendelkezésre. Az ajánlatkéréseket a Polgármesteri hivatal elvégezte, a díjakat az összefoglaló táblázat tartalmazza. Várható költsége mintegy 1.477.000,- Ft ÁFA-val A számítógépes feldolgozást a Polgármesteri Hivatal saját hatáskörben végzi el A Polgármesteri Hivatal megkereste a szolgáltatókat és az átadott adatokért cserébe felajánlotta az elkészült digitális összközműves digitális állományt az alapadatokért cserébe. Egyes cégek és szolgáltatók ennek ellenére is ragaszkodnak az adatdíjhoz. További tárgyalásokat kellene folytatni a T com - mal az adatdíj csökkentésére vonatkozóan. Az ÉRV- vel is tárgyalások megkezdése indokolt az adatátadás ingyenessé tételére. A csapadékvíz rendszer állapotfelmérése hiányos, nincsenek bemérve a vízelvezető árkok, és a zárt rendszerű csapadék csatornák aknái és azok mélységei. Ez az adatállomány szükséges a vízrendezési tanulmányterv elkészítéséhez is. A városon keresztül haladó vízfolyások medrei nincsenek bemérve. ez a patakok kezelőjével történő tárgyalásokhoz elengedhetetlen. 4

A Polgármesteri Hivatal olyan előkészítő munkát kezdett el, hogy kigyűjtik a meglévő, ismert csapadék csatorna és nyílt árkos csapadékvíz elvezetés elemeit, becsült hosszát, hogy a csapadékcsatorna rendszer geodéziai felmérésére egyáltalán ajánlatot lehessen kérni. Tehát a jelenlegi genplan elkészítésénél csak a meglévő papír alapú adatbázis digitális feldolgozásával számolunk. Örökségvédelmi hatástanulmány Két részből áll. Az egyik rész a helyi értékvédelemmel érintett egyedi épületek és a területi értékvédelem felülvizsgálatát szolgálja. Az értékvizsgálat elkészítésének költsége mintegy 300.000,- Ft ÁFA-val (Ez a munkarész felhasználható a város Helyi Értékvédelmi Rendeletéhez is.) A másik rész az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti munkarésze, melyet korábban már elkészíttetett a város, bár területi bejárást előírhat az illetékes múzeum a régészettel érintett fejlesztési területekre, de ezzel jelenleg nem számolunk.. Mind a két munkarész eredményeit a településrendezési tervre át kell vezetni. Vízügyi szakvélemény A Vízügyi szakvéleményt elkészíttettük. A vízügyi szakvélemény az állami alapadatok hiányában nem tér ki a belvízveszélyes, illetve belvízzel már elöntött területekre, ezt a hiányzó munkarészt a város egészére kiterjedő csapadékvíz elvezető rendszer készülő tanulmánytervében kell elvégezni. Ez a munkarész elengedhetetlen az új Szabályozási terv elkészítéséhez Környezeti alapállapot felmérés Valószínűsíthető, hogy az egyeztetésekre jogosult államigazgatási szervek előírják majd mindkét település (Kazincbarcika és Berente) teljes igazgatási területére a környezeti alapállapot felmérését, különös tekintettel arra, hogy környezetértékelési munkarészeket kell készíteni. Itt is megfontolandó, hogy a BorsodChem Zrt a saját környezetvédelmi cégével készíttesse el az anyagot a BorsodChem Zrt területére, hiszen minden alapadat ott áll rendelkezésre. Kazincbarcika város igazgatási területére az alapállapot felmérés tovább már nem halasztható, mintegy 8- éve van napirenden, többször is volt ajánlatkérés a témában, de még nem jutott rá forrás. Ezt a munkát el lehet egyben készíteni a BorsodChem Zrt területére és a város igazgatási területére, de a város területére független szakértők is felkérhetőek. Kazincbarcika város környezeti állapotának értékelése a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 4. melléklete szerinti tartalommal készül. A környezetvédelmi alapállapot felmérés várható költsége a BorsodChem Zrt területét nem számolva mintegy 3.000.000,- Ft ÁFA- val. Tekintettel a város környezeti terheltségére ez a feladat tovább nem halasztható. Bányászati szakvélemény A bányászati szakvéleményt korábban elkészíttettük, ennek jelenleg költségvonzata nincs. 5

Környezeti értékelés A Környezeti értékelés elvégzése szükséges, tekintettel arra, hogy új településfejlesztési koncepció és településrendezési terv készül, különös tekintettel a BorsodChem területére vonatkozó OTÉK alóli felmentés kérelem valószínűségére. Az értékvizsgálat elkészítésének költsége mintegy 443.000,- Ft ÁFA-val Kazincbarcika város gazdasági programja TEMATIKÁJA 1. Kazincbarcika jövőképe Kazincbarcika gazdasági jövőképe Kazincbarcika társadalmi jövőképe Kazincbarcika térségi szerepének jövőképe 2. Kazincbarcika stratégiai céljai Átfogó és részcélok meghatározása 3. Általános helyzetértékelés, Kazincbarcika adottságai Stratégiai adottságok Földrajzi potenciál Elhelyezkedés Természeti adottságok Demográfia, népmozgalom Gazdasági potenciál A város társadalmi-gazdasági szerkezetét jellemző adatok Kazincbarcika és a regionális fejlődés Népesség, humán erőforrások Népességszám alakulása napjainkig Foglalkoztatottsági helyzet, a munkanélküliség jellemzői A gazdasági környezet jellemzői Ágazati jellemzők Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások Turisztika, kultúra Vállalkozói közérzet A meghatározó gazdasági szereplők fejlesztési stratégiája A város gazdasági fejlődésének belső meghatározói A nagyvállalatok multiplikatív hatása A területi potenciál feltárása, a területi fogadóképesség megteremtése Gazdasági infrastruktúra A gazdaságfejlesztés intézményi háttere Infrastruktúra Közlekedés, megközelíthetőség Közműellátottság 6

Épített környezet Hulladékgazdálkodás Társadalmi befektetési környezet Foglalkoztatottság Oktatás Helyi nemzetiségek Civil szervezetek Szociális helyzetkép Egészségügy Szociális ellátások, szolgáltatások Szociális gazdaság a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának lehetősége Környezetvédelem Tájvédelem Települési zöldfelületek, rekreáció Környezetminőség fejlesztése Nemzetközi kapcsolatok, projektek Nemzetközi kapcsolatok, testvér- és partnervárosok Nemzetközi projektek 4. A fejlesztési stratégia megalapozása A fejlesztési stratégia kidolgozásának szükségessége Fejlesztési alapstratégia Alapcél, jövőkép Stratégiai eszköztár 5. A program kialakításának és megvalósításának keretei SWOT elemzés, a gazdasági környezet erős és gyenge pontjai, lehetőségek, veszélyek Az önkormányzat szerepvállalásának lehetséges területei Források Az önkormányzat saját fejlesztési forrás prognózisa Külső fejlesztési források Fejlesztési programterületek Gazdaságfejlesztési politika Területi politika 7

Kistérségi politika Térségi politika Regionális politika Területfejlesztési politika Terület rehabilitáció Új fejlesztési területek Partnerségi politika Együttműködés a nagyvállalkozói körrel Együttműködés a kis- és középvállalkozói körrel Együttműködés az intézményi, képviseleti körrel Támogatási rendszer, preferenciák Helyi adó politika Közvetett támogatások Közvetlen részvétel 6. Fejlesztési cél-programok Kiemelt cél-programok Vállalkozásfejlesztési program Befektetés-ösztönzés, városmarketing Szolgáltatás- és kereskedelemfejlesztés Területfejlesztési program Harmonikus városi környezet fejlesztése Rehabilitációs területfejlesztési program Új fejlesztési területek előkészítése Tudásalapú gazdaság, innováció Társadalmi megújulás program Népességmegtartás A humán szolgáltatások bővítése A szociális biztonság erősítése Esélyegyenlőség az élet minden területén Közlekedésfejlesztés A külső közlekedési kapcsolatok (távolsági közlekedés fejlesztése) Belső közlekedési rendszer (városi közlekedés fejlesztése) 7. A gazdaságfejlesztési program várható hatásai Társadalmi hatások Gazdasági hatások Környezeti hatások 8. A gazdaságfejlesztési program megvalósításának eszközei és azok nyomon követése A Gazdasági program elkészítésének várható költsége 700.000,- Ft ÁFA-val 8

ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁLATOK VÁRHATÓ KÖLTSÉGEINEK ÖSSZESÍTÉSE FELADAT MEGNEVEZÉS KÖLTSÉGE Tervezési alaptérkép 150.000.- Digitális tervállomány elkészítése 930.000.- Közmű genplan.- Adatdíjak - ÉMÁSZ 92.000,- - T Com 1.385.000,- - ÉRV, kérni kell az ingyenes adtaátadást, mert több milliós adatdíjat kérnek - Tigáz, ingyen átadja 0.- - Parisat, ingyen átadja 0.- - Távhő ingyen átadja - Csapadékvíz elvezetés a (meglévő papír alapú adatok felvitele) 0.- Adatdíjak összesen 1.477.000,- Digitális feldolgozás (saját hatáskörben) 0.-. Közmű genplan MIDÖSSZESEN 1.477.000,- Örökségvédelmi hatástanulmány 300.000.- Vízügyi szakvélemény 0.- Környezeti alapállapot felmérés 3.000.000.- Bányászati szakvélemény 0.- Környezeti értékelés 443.000.- Gazdasági program 700.000.- ÖSSZESEN: 7.000.000,- B. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÉSZÍTÉSÉNEK ÜTEMEI: I. ELŐKÉSZÍTÉS Az államigazgatási szervek előzetes tájékoztatása AZ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSA A Polgármesteri Hivatalon belül a főépítész feladatkörén belül intézi. A megalapozó vizsgálat 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Kazincbarcika város sajátosságait figyelembe véve 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai 9

1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések 1.6. A település településrendezési terv előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek 1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok 1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása 1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettsége, K+F stb.) 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység 1.10.4 Foglalkoztatáspolitika 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás 1.10.6. Intézményfenntartás 1.10.7. Energiagazdálkodás 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet tájtörténeti vizsgálat tájhasználat értékelése Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek zöldfelületi ellátottság értékelése 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái 1.14. Az épített környezet vizsgálata 10

1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata a település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata az ingatlan-nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) alulhasznosított barnamezős területek konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület 1.14.2. A telekstruktúra vizsgálata telekmorfológia és telekméret vizsgálat tulajdonjogi vizsgálat 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter 1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése 1.14.5. Az építmények vizsgálata funkció, kapacitás beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség). magasság, szintszám, tetőidom településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok 1.14.6. Az épített környezet értékei településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők világörökségi és világörökségi várományos terület. műemlékek, műemléki terület: műemléki környezet helyi védelem 1.14.7. Az épített környezet konfliktusai, problémái 1.15. Közlekedés 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok 1.15.2. Közúti közlekedés 1.15.3. Közösségi közlekedés közúti kötöttpályás 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés 1.15.5. Parkolás 1.16. Közművesítés 1.16.1. Víziközművek vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) szennyvízelvezetés csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés 1.16.2. Energia 11

energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 1.17.1. talaj 1.17.2. felszíni és a felszín alatti vizek 1.17.3. levegőtisztaság és védelme 1.17.4. zaj- és rezgésterhelés 1.17.5. sugárzás védelem 1.17.6. hulladékkezelés 1.17.7. vizuális környezetterhelés 1.17.8. árvízvédelem 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák 1.18. Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) 1.18.1. Építésföldtani korlátok alábányászott területek, barlangok és pincék területei csúszás-, süllyedésveszélyes területek földrengés veszélyeztetett területei 1.18.2. vízrajzi veszélyeztetettség árvízveszélyes területek belvízveszélyes területek mély fekvésű területek árvíz és belvízvédelem 1.18.3. egyéb kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl. lejtés, falszakadás) mélységi, magassági korlátozások tevékenységből adódó korlátozások 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhelyek 1.20. Városi klíma 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ, 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásragyakorolt hatásuk összevetése 2.2. A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis A tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a település- 12

veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével. A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata 3.2. Problématérkép/értéktérkép A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Az önkormányzat dönt a koncepció kiválasztott fejlesztési irányáról, és arról, hogy a megalapozó vizsgálat megfelel a tervezés alapjának. A Polgármesteri Hivatalon belül a főépítész feladatkörén belül intézi, előterjesztést készít. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZAKMAI ELŐKÉSZÍTÉSE KÖLTSÉGE Helyzetfeltáró munkarészek Településhálózati összefüggések 100.000.- Területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata 300.000.- Területrendezési tervvel való összhang 100.000.- Szomszédos települések tervei 100.000.- Hatályos településfejlesztési döntések IVS 200.000.- Településrendezési előzmények 100.000.- A település társadalma (IVS felhasználásával) 100.000.- A település humán infrastruktúrája (IVS felhasználásával) 100.000.- A település gazdasága 100.000.- Önkormányzati gazdálkodás 150.000.- Településüzemeltetési szolgáltatások (Barcika Park saját hatáskörben) 0.- Táj- és természetvédelem 300.000.- Zöldfelületi rendszer vizsgálata 300.000.- Épített környezet vizsgálata (Örökségvédelmi hatástanulmány alapján) 100.000.- Közlekedés 250.000.- Közművesítés (alapadatokból) 200.000.- Környezetvédelem 100.000.- Katasztrófavédelem 250.000.- Ásványi nyersanyag lelőhelyek 50.000.- Helyzetfeltáró munkarészek összesen 2.900.000,- 13

HELYZETELEMZŐ, HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK Helyzetelemző munkarészek Vizsgált tényezők elemzése 500.000.- Tényleges állapotok elemzése Helyzetértékelő munkarészek Eredmények értékelése 400.000.- Problématérkép/értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek HELYZETELEMZŐ, HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK ÖSSZESEN 900.000.- II. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TERVEZETÉNEK ELKÉSZÍTÉSE 1. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 1.1 JÖVŐKÉP 1.1. A település jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetére vonatkozóan 1.2. Város esetében a város jövőképe a térségi szerepére vonatkozóan 1.3. A településfejlesztési elvek rögzítése 1.2 CÉLOK 2.1. A település átfogó fejlesztését szolgáló célok meghatározása 2.2. Részcélok és a beavatkozások területei egységeinek meghatározása A jövőkép, a településfejlesztési elvek, az átfogó cél és a részcélok kapcsolata A fejlesztési célok értelmezése az egyes településrészekre 1.3 KIINDULÓ ADATOK A TOVÁBBI TERVEZÉSI FELADATOKHOZ 3.1. A stratégiához és a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges társadalmi, gazdasági és környezeti adatok meghatározása 3.2. A meghatározott területigényes elemek alapján, javaslat a műszaki infrastruktúra fő elemeinek térbeli rendjére és a terület-felhasználásra irányuló településszerkezeti változtatásokra 3.3. Az örökségi értékek és a védettség bemutatása, javaslatok az örökség védelmére és az örökségi érték alapú, fenntartható fejlesztésére 1.4 JAVASLAT A KONCEPCIÓ ÉS A VÁLTOZÁSOK NYOMON KÖVETÉSÉRE, A FELÜLVIZSGÁLAT RENDJÉRE A településfejlesztési koncepció tervezetének államigazgatási egyeztetése A Polgármesteri Hivatalon belül a főépítész feladatkörén belül intézi, előterjesztést készít. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TERVEZETÉNEK ELKÉSZÍTÉSE Jövőkép 550.000,- Célok 550.000,- Kiinduló adatok a további tervezési feladatokhoz 550.000,- Javaslat a koncepció és a változások nyomon követésére, a felülvizsgálat rendjére 550.000,- ÖSSZESEN: 2.200.000 14

A településfejlesztési koncepció várható költsége mindösszesen (a helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekkel együtt) 6.000.000,- Ft ÁFA-val III. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ JÓVÁHAGYÁSA Az államigazgatási és a partnerségi egyeztetés véleményeinek beépítése a koncepcióba, a polgármester a koncepciót tartalmazó előterjesztésben ismerteti az el nem fogadott véleményeket és azok indokolását. A Polgármesteri Hivatalon belül a főépítész feladatkörén belül intézi, előterjesztést készít. C. KAZINCBARCIKA VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA Az érvényben lévő előírásoknak megfelelően a járási székhelyeknek és a kis- és középvárosoknak a meglévő IVS-ét felül kell vizsgálni, és új ITS-t kell készíttetni 2015. április végéig. Mindehhez a KMOP-; ÉAOP-; DAOP-; DDOP-; KDOP-; NYDOP-; ÉMOP-6.2.1 konstrukciókódú, Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című projekt keretében a BM szakértőket küldd a segítségünkre, és közreműködik a z Integrált Települési Stratégia elkészítésében. Ebben a munkában a feladatunk az, hogy időben és megfelelő minőségben dokumentumokat kell a rendelkezésre bocsátanunk, műszaki előkészítést és adatszolgáltatást kell végezni és szakmai konzultációra is rendelkezésre kell állnunk. Meg kell határoznunk a közép- és hosszú távú a fejlesztési elképzeléseinket, igényeinket. Az ITS elkészítéséhez egy helyi kapcsolattartó személy kijelölése vált szükségessé, erre már sor is került Medgyesy Anett személyében, aki a helyi munkacsapatot megszervezi a városi főépítész bevonásával. AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Kazincbarcika város sajátosságait figyelembe véve A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet meghatározza az ITS tartalmi követelményeit, mely szerint a dokumentumot el kell készíteni. I. ELŐKÉSZÍTÉS, HELYZETFELTÁRÁS, HELYZETÉRTÉKELÉS 1. Kazincbarcika szerepe a településhálózatban 1.1 Geográfiai jellemzők 1.2 Településszerkezet 1.3 Közlekedési kapcsolatok 1.4 Városi funkciók a térségben 2. A város egészére vonatkozó helyzetértékelés 2.1 Gazdaság 2.1.1.A gazdaság jelenlegi szerkezete, versenyképessége 2.1.2.Kis- és középvállalkozások 15

2.1.3 Mezőgazdaság 2.1.4 Foglalkoztatási lehetőségek, helyi gazdaságfejlesztés 2.1.5 Kutatás fejlesztés helyzete 2.1.6 Idegenforgalom 2.1.7 Információs társadalom, külső elérhetőség 2.2 Társadalom 2.2.1 Demográfiai helyzetértékelés 2.2.2 Képzettség műveltség 2.2.3 Foglalkoztatás, ingázás 2.2.4 A lakosság egészségi állapota 2.2.5 Jövedelmi helyzet 2.2.6 Társadalmi szolgáltató szervezetek, civil szervezetek 2.2.7 Szegregációs területek lehatárolása 2.3 Környezet 2.3.1 A városi épített környezet értékelése 2.3.2 Városi Infrastruktúra 2.3.3 Környezeti állapot, terhelés 2.3.4 Környezeti civil szerveződések 2.4 Közszolgáltatások 2.4.1 Oktatás-nevelés intézmények, jellemzők, kihasználtság, fejlesztések 2.4.2 Egészségügy 2.4.3 Közösségi közlekedés bemutatása 2.4.4 Közigazgatás (intézmények, vonzáskörzet, feladatok) 2.4.5 Szociális ellátás 2.4.6 Hulladékgazdálkodás 2.4.7 A városi közműhálózat bemutatása 2.5 Városi szintű SWOT elemzés 2.6 Városrészek területi megközelítésű elemzése 2.7 Városrészek beazonosítása 2.8 Városrészenkénti elemzés: Városszerkezet Épületállomány Lakosság Infrastruktúra Közszolgáltatások Vállalkozások Környezet Közbiztonság SWOT elemzés 3. A fejlesztési igények összefoglalása (fejlesztési szempontból kiemelendő városrészek meghatározása) II. AZ ITS MEGALKOTÁSA 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása 1.2. A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása 2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 16

2.1 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával 2.2. Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése 2.3. A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve 2.4. Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz 3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM 3.1. A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) 3.2. A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések 3.3. A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések 4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 4.1 Külső összefüggések (a stratégia illeszkedése a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a települési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a területfejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatása) 4.2. Belső összefüggések (a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra ad-e megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása) 5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 6.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 6.2. Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása 6.3. Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok 6.4. Monitoring rendszer kialakítása (output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az integrált településfejlesztési stratégia intézkedéseire, azok mérési módjának, gyakoriságának rögzítése; a monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása) III. AZ ITS EGYEZTETÉSE ÉS ELFOGADÁSA Az integrált településfejlesztési stratégia egyeztetésének és elfogadásának szabályai A stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a jogszabályban meghatározott résztvevőknek, így a partnereknek és az államigazgatási szerveknek. A résztvevők a stratégia tervezetét véleményezik. A polgármester a beérkezett véleményeket, illetve a vélemények alapján átdolgozott stratégiát ismerteti a képviselő-testülettel. Az Integrált Települési Stratégia elkészítésének költsége 2.000.000,- Ft ÁFA-val 17

D. A BORSODCHEM ZRT. TERÜLETÉRE VONATKOZÓ KOMPLEX TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSÉNEK ÜTEMEI: I. ELŐKÉSZÍTÉS A településrendezési szerződés elkészítése A 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 10. fejezete határozza meg a Telepítési tanulmányterv és beépítési terv készítésének feltételeit. A kormányrendelet 15. (1) bekezdése előírja, hogy telepítési tanulmánytervet kell készíteni a településrendezési szerződés előkészítéséhez. A TELEPÍTÉSI TANULMÁNYTERV TARTALMA 1.1. Az érintett terület (ingatlan) rövid bemutatása 1.2. A telek és a környezet vizsgálati bemutatása a döntéshez szükséges mélységben 1.3. Beépítési tervjavaslat legfontosabb elemei_ 1.3.1 ÉPÜLETEKRE VONATKOZÓ JELÖLÉSEK Meglévő, megmaradó épület (jellemző tetőfelülnézet) Tervezett épület Jellemző funkció Jellemző szintszám 1.3.2 FELSZÍNI KIALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ JELÖLÉSEK Zöldfelület Meglévő, illetve tervezett fa, fasor 1.3.3 KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰ FELÜLETEKRE VONATKOZÓ JELÖLÉSEK Gyalogos felület Kerékpárút Vegyes használatú felület Gépjármű közlekedésre szolgáló felület 2.3.5. Felszíni parkoló 2.3.6. Kötöttpályás közlekedés Közmű sávok (magas-mély) Technológiai berendezések 1.3.4 2.4. EGYÉB JELÖLÉSEK Tervezési terület határa Javasolt telekhatár Védőtávolságok Biztonsági övezetek Szomszédos területek megjelenítése 1.4. A módosítás során elérendő célok összefoglalása, a szabályozás e célból módosítandó elemeinek összefoglalása 1.5. Szabályozási koncepció javaslat a szabályozás módosítására 1.6. A javasolt fejlesztések várható infrastrukturális igényei közlekedés, közműfejlesztés, humán infrastruktúra fejlesztése, igénye 1.7. A javasolt fejlesztések várható környezeti hatásai, rövid összefoglaló (az önkormányzat részletes kidolgozását kérheti) 18

1.8. Örökségi vagy környezeti érték sérülésének lehetőségei, rövid összefoglaló (az önkormányzat részletes kidolgozását kérheti) Várható költsége: Ha a BorsodChem Zrt készítteti, akkor csak konzultációs díjat számolunk fel, mintegy 200.000,- Ft + ÁFA összeggel Ha BorsodChem Zrt adatszolgáltatásai alapján a városi tervezőiroda készíti el, akkor a díj mintegy 800.000,- Ft + ÁFA Az államigazgatási szervek előzetes tájékoztatása II. TERVEZÉS 1. AZ ELŐZETES TÁJÉKOZTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSA A Polgármesteri Hivatalon belül a főépítész feladatkörén belül intézi. A megalapozó vizsgálat 2. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ A BorsodChem iparterületének sajátosságait figyelembe véve 2.1. A BorsodChem Iparterület településrendezési tervének területi lehatárolása: A tervkészítés teljes összefüggő területe a települések igazgatási területének BC Zrt. területeire terjedjen ki, és északi irányban a Sajó folyóig vegye figyelembe a területeket, valamint foglalja magába a BC Zrt. biztonsági övezeteinek területeit is. Az ipari zóna - Kazincbarcika város igazgatási területére terjedő része - Berente község igazgatási területére terjedő része 2.2. Környezetvédelem A 2/2005 (I.11) Kormányrendelet szerint el kell készíteni a terület környezeti vizsgálatát, mely a Településszerkezeti és Szabályozási Terv alátámasztó munkarésze lesz. A szükséges alapadatokat a BC Zrt. adja a Tervezőknek. A munkarészt az alapadatok beszerzését és a tervvel összefüggő javaslatokat a BC ZRT készítteti el saját megbízottjával, azonban a kiválasztott tervező folyamatos konzultációt és szakmai egyeztetést biztosít a feladat elvégzéséhez. 19

(Ezt a megoldást azért javasoljuk, mert akkor csak a szükséges és elégséges adatok kerülnek az anyagba beépítésre, és az ott dolgozó cég helyismerete gyorsítja a feladat elvégzését). Tájékoztatásul részletezve: Az előzmények, és adottságok összefoglaló értékelése során rendszerezni kell a tervi munkarészeket megalapozó vizsgálatokat. Rögzíteni és értékelni kell a jelenlegi környezetvédelmi állapotot, valamint össze kell vetni a prognosztizált igényekkel. Az e téren végzett vizsgálatoknak ki kell terjednie a föld, a víz, a levegő, az élővilág, az épített környezet, a hulladékgazdálkodás, a zaj- és rezgésvédelem területi minőségi követelményeire. Az értékelés tartalmának és részletezettségének meghatározásához ki kell kérni az illetékes Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakmai véleményét. A környezetvédelmi értékelés a szabályozási terv önálló része, melyben véglegesíteni kell a környezet minőségére javasolt legfontosabb területi követelményeket, valamint lehetséges fejlesztési irányokat kell megfogalmazni a követelmények teljesítése érdekében az előzőekben felsorolt környezeti elemek vonatkozásában, összhangban a Nemzeti Fejlesztési Terv-, a Nemzeti Környezetvédelmi Program-, a megyei környezetvédelmi program és az Országos Területrendezési Terv célkitűzéseivel (és Kazincbarcika környezetvédelmi programjával is.). Az értékelésnek vizsgálnia kell a terv befolyását a terület érzékenységére; a környezeti hatások időtartamára, gyakoriságára, bekövetkezésének valószínűségére, visszafordíthatóságára; - a hatások esetleges összegződésére; - az esetleges környezeti problémák megoldására; - a fenntartható fejlődés elősegítésére. Az egyes környezeti elemek terhelhetősége szerint meghatározott területfelhasználási egységeket, illetve a vonatkozó határértékeket elkülönítve, térképen is meg kell jeleníteni. A településrendezési terv készítésénél javasolt továbbá az alábbi vízgazdálkodási szempontok figyelembe vétele: - állandóan, vagy időszakosan magas talajvízszintű területek lehatárolása - állandóan, vagy időszakosan belvízzel elöntött területek lehatárolása - a területek vízrendezésének vizsgálata, a beépítésre vonatkozó előírások megadása - a rendezési tervnek általánosságban tartalmaznia kell a meglévő és tervezett vízi-közmű létesítményeket - a vízbázisokat, vízi-létesítményeket fokozott védelemben kell tartani. A védelem érdekében a felszín alatti vízbázis esetében a védőidomot és védőterületet, belső, külső, valamint hidrogeológiai, felszíni vízkivételnél a védőterület, belső, külső és hidrológiai védőövezetekre osztva kell meghatározni, kijelölni, kialakítani és fenntartani - Esetleges további vízügyi kérdésekkel kapcsolatban az illetékes hatóságokhoz kell fordulni Célszerű vízügyi szakvéleményt készíttetni. A konzultáció és az egyeztetés várható költsége 300.000,- Ft+ÁFA. 2.3. Katasztrófavédelem - A kijelölt biztonsági övezetek feltüntetése 20

- A pontos és korrekt előkészítés megkívánja azt is, hogy egy olyan elemzés készüljön, ami katasztrófavédelmi és biztonságtechnikai szempontok szerint vizsgálja a területet. Ez a szakvélemény térjen ki a technológiák, védőtávolságok, tűztávolságok, veszélyes és nem veszélyes üzemi területek, stb. vizsgálatára. Ez a munkarész később a szabályozási terv alátámasztó munkarésze lesz, illetve lehetőséget ad arra, hogy elkülöníthetőek legyenek azok a területek, amik nem tartoznak a veszélyes üzemi területek közé, így egyéb iparterületbe, vagy kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe átsorolhatóak. A tervfejezetet a BorsodChem Zrt. szolgáltatja. A munkarészt, az alapadatok beszerzését és a tervvel összefüggő javaslatokat a BC ZRT készítteti el saját szakembereivel vagy megbízottjával, a tervező azonban folyamatos konzultációt és szakmai egyeztetést biztosít a feladat elvégzésére. (Ezt a megoldást azért javasoljuk, mert akkor csak a szükséges és elégséges adatok kerülnek az anyagba beépítésre, és az ott dolgozó cég helyismerete gyorsítja a feladat elvégzését). A konzultáció és az egyeztetés várható költsége 300.000,- Ft+ÁFA. 2.4. Településrendezési vizsgálatok - El kell készíteni egy településrendezési vizsgálatot, mely telkenként vizsgálja a területnagyságokat, a beépítettség mértékét, az építési magasságokat és a telken belüli zöld felületeket, az egyes épület elhelyezéseket, és az épületek, létesítmények közötti telepítési távolságokat és egyéb, a szabályozással összefüggő kérdéseket. - A vizsgálatok teljes körűen térjenek ki a közlekedési és közmű létesítményekre is., a kapacitások megnevezésével együtt. - Pontos a földhivatali nyilvántartási térképet kell beszerezni, gondoskodni kell arról geodéziai felméréssel, hogy az összes épület és műtárgy (csőhidak stb.) feltüntetésre kerüljön, valamint a közművezetékek is szerepeljenek az alaptérképen. - Az alapadatokat a BC Zrt. szolgáltatja. A konzultáció és az egyeztetés várható költsége 300.000,- Ft+ÁFA. 3. TERVEZÉSI FÁZIS - Az előzetes vélemények és adatszolgáltatások figyelembe vételével el kell készíteni a Településrendezési Terv módosítását, mind a Településszerkezeti Terv, mind a Szabályozási Terv vonatkozásában. Az alátámasztó munkarészeknél az illetékes államigazgatási szervek állásfoglalásait figyelembe kell venni (Környezetvédelmi Katasztrófavédelem, Biztonsági Felügyelet, stb.) - Az előzetes véleményezési eljárás és a környezeti vizsgálatok alapján a környezeti hatásvizsgálat és az egységes környezethasználási engedélyezési eljárás szabályairól szóló 314/2005. számú Kormányrendelet alapján szükséges dönteni arról (a Környezetvédelmi Felügyelőség részvételével), hogy milyen eljárások, milyen sorrendben kerüljenek lefolytatásra. - Valószínűsíthetően, tekintettel a jelenleg kialakult állapotokra, a túlépítettségre, valamint a zöldfelületi mutató tarthatatlanságára OTÉK alóli felmentést kell kérelmezni a területileg illetékes állami főépítésztől. Ezt a felmentési kérelmet csatolni kell a TRT egyeztetési tervanyagához. 21

- Amennyiben az előzetes vizsgálatok lehetővé teszik, elképzelhető, hogy bizonyos területek átsorolása OTÉK alóli felmentés nélkül is megoldható. A terv véleményeztetése - Az elkészített településszerkezeti, és szabályozási tervek elkészülte után le kell folytatni véleményezési eljárást. - A tervet az illetékes területi tervtanácson be kell mutatni. - A tervet a partnerségi egyeztetés szabályai szerint, valamint lakossági fórumok megtartásával kell a város lakosságával ismertetni, valamint a végleges egyeztetést a területen működő vállalkozásokkal le kell folytatni. A Polgármesteri Hivatalon belül a főépítész feladatkörén belül intézi. III. JÓVÁHAGYÓ FÁZIS - Az egyeztetési eljárás lefolytatását követően kell a tervet véglegesíteni, a végleges szakmai véleményre az állami főépítésznek benyújtani jóváhagyásra, és az OTÉK alóli felmentés birtokában a tervet a Képviselőtestület elé kell terjeszteni jóváhagyásra. A Polgármesteri Hivatalon belül a főépítész feladatkörén belül intézi. IV. DOKUMENTÁLÁSI FÁZIS: - A jóváhagyott szabályozási tervek egységes szerkezetben történő dokumentálása. 1. A BC ZRT Településrendezési tervek egységes szerkezetben (Berente és Kazincbarcika területére is). 2. Berente község településrendezési terve a község településrendezési tervébe beépítve egységes szerkezetben. 3. Kazincbarcika város településrendezési tervébe beépítve egységes szerkezetben. 4. (A 2. pont teljesítéséhez a hatályos településrendezési terv digitális tervanyagát a településektől el kell kérni, csak akkor teljesíthető). Várható költsége településenként 500.000,- FT+ ÁFA A tervezői díj várható összegei és megosztása korábbi árajánlatok becslésével a BorsodChem adatszolgáltatásai és feladatvállalásai nélkül: Ütem Berente Kazincbarcika (50%) (50%) Összesen I. Előkészítő fázis 2.500.000,- 2.500.000,- 5.000.000,- Ft + Áfa II. Tervezési fázis 3.000.000,- 3.000.000,- 6.000.000,- Ft + Áfa III. Egyeztetési fázis - - - IV. Jóváhagyási fázis 500.000,- 500.000,- 1.000.000,- Ft + Áfa V. Dokumentálási fázis 500.000,- 500.000,- 1.000.000,- Ft + Áfa Összesen 6.500.000,- 6.500.000,- 13.000.000,- Ft + Áfa A megadott adatok tájékoztató jellegűek, a költségek viselésével kapcsolatosan Kazincbarcika Város Önkormányzatának és a BorsodChem Zrt- nek településrendezési szerződés keretében kell megállapodnia, de ezek költségei várhatóan nem Önkormányzatunkat terhelik. V. Önkormányzatok közös tervezése A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 12. fejezet előírásai az Önkormányzatok közös tervezésének feltételeit szabályozza. 22

A 17. (1) bekezdés előírja, hogy az önkormányzatok által megállapodás alapján társulásban készített településszerkezeti tervet, illetve helyi építési szabályzatot a közös tervezésben részt vevő minden települési önkormányzat a saját közigazgatási területére külön-külön dokumentumként fogadja el. A (2) bekezdés szerint a közös tervezés során a településrendezési eszközök közös dokumentumként is készíthetők és véleményeztethetők. A BorsodChem Zrt területére Berente községgel mindenképpen, de lehetőleg Múcsony községgel isközös tervezést kellene szorgalmazni, mert a BorsodChem Zrt területére vonatkozó településenkénti külön tervek nehezen értelmezhetőek, illetve az egyeztetési eljárások párhuzamossága rengeteg adminisztrációs problémát vethet fel. A BorsodChem Zrt területére elkészítendő Településrendezési terv tartalmi követelményei megegyeznek a Kazincbarcika város új településrendezési tervénél megadott műszaki tartalommal. E. KAZINCBARCIKA VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Kazincbarcika város az új Településfejlesztési Koncepció, a felülvizsgálat Integrált Települési Stratégia és a BorsodChem Zrt területére vonatkozó Településrendezési tervvel összhangban készíti el az új Településrendezési tervet. A Településrendezési terv két részből áll: A Településszerkezeti tervből és a Településszerkezeti terv leírásából a szükséges alátámasztó munkarészekkel együtt A Településszerkezeti tervet az Önkormányzat határozattal hagyja jóvá A Helyi Építési Szabályzatból és a mellékletét képező szabályozási tervből. A Helyi Építési Szabályzatot az Önkormányzat rendelettel hagyja jóvá. A településszerkezeti tervet a település teljes közigazgatási területére kell elkészíteni. A hosszútávra szóló településszerkezeti tervet az önkormányzat a megállapításról szóló döntés (határozat) mellékleteként fogadja el. A településszerkezeti tervben kell megállapítani a táj, az épített és a természeti környezet alakításának és védelmének területfelhasználással összefüggő módját, valamint ki kell jelölni a település fejlesztésének területi irányait. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a település egyes területrészeinek területfelhasználását, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeknek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését. A településszerkezeti tervhez el kell készíteni a megalapozó vizsgálatot és az alátámasztó terv javaslatot. Amennyiben a koncepcióhoz elkészült a megalapozó vizsgálat, az szükség szerint aktualizálva a településszerkezeti tervhez is felhasználható. A 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben meghatározott tartalom elemei összevonhatók, egyes fejezeteken belül átcsoportosíthatók, bővíthetők, egyes részelemei a településrendezési feladatnak megfelelően a település adottságainak, valamint a település településhálózatban elfoglalt helyének figyelembevételével indokolt esetben elhagyhatók. A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TARTALMI KÖVETELMÉNYEI 1. SZERKEZETI TERVLAP 1.1. A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területeket, valamint az azokon belüli területfelhasználási egységek 23