INTÉZMÉNYI FEHÉR KÖNYV

00011 EFOP-3.5.1-16-2017- Duális és gyakorlatorientált képzések Eszterházy Károly fejlesztése az DUÁLIS KÉPZÉS Gazdaságtudományi képzési terület Gazdaságinformatikus (BSc) alapképzési szak INTÉZMÉNYI FEHÉR KÖNYV Eszterházy Károly Egyetem

Tartalomjegyzék PREAMBULUM... 4 I. A DUÁLIS KÉPZÉS CÉLRENDSZERE... 6 I. 1. FOGALMAK, DEFINÍCIÓK... 6 I. 2. 1. A DUÁLIS KÉPZÉS FILOZÓFIÁJA... 8 I. 2. 1. ALAPELVEK... 8 I. 2. 2. SMART KONCEPCIÓ... 9 I. 3. A DUÁLIS KÉPZÉS ELŐNYEI AZ INTÉZMÉNY SZÁMÁRA... 9 I. 4. A DUÁLIS KÉPZÉS ELŐNYEI GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK SZÁMÁRA... 9 I. 4. A DUÁLIS KÉPZÉS PEDAGÓGIAI CÉLKITŰZÉSEI... 10 I. 4.1. A TANULÁSI CÉLOK TAXONÓMIÁJA... 11 1.4.2.1. A probléma-alapú tanulás (Problem-based learning/pbl)... 12 1.4.2.2. Projekt alapú tanulás (Project-based learning)... 12 II. A DUÁLIS KÉPZÉS FELTÉTELRENDSZERE... 14 II. 1. JOGI FELTÉTELRENDSZER... 14 II.1.1. Irányadó jogszabályok... 14 II.1.2. Magánjogi Szerződések... 16 II.1.2.1. Intézményi-vállalati együttműködés (1. számú melléklet)... 16 II.1.2.2. Név-és Márkajelzés használati megállapodás (2. számú melléklet)... 16 II.1.2.3. Hallgatói munkaszerződés (3. számú melléklet)... 16 II.1.3. A Duális képzés időtartama... 16 II.2. INTÉZMÉNYI SZERVEZETI FELTÉTELRENDSZER... 18 II.3. A DUÁLIS KÉPZÉS INTÉZMÉNYI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSE... 22 II.4. VÁLLALATI SZERVEZETI FELTÉTELRENDSZER... 22 II.4.1. Személyzeti osztály... 22 II.4.2. A Mentorálás rendszere... 23 II.4.2.1. A vezető mentor... 23 II.4.2.2. A szakmai mentor... 24 III. A DUÁLIS KÉPZÉS FOLYAMATAI... 25 III. 1. ELŐKÉSZÍTŐ FOLYAMATOK... 25 III.1.1. A vállalati csatlakozás folyamata... 25 III.1.2. A hallgatói csatlakozás folyamata... 26 III. 2. MŰKÖDTETÉSI FOLYAMATOK... 27 III.2.1.Az Egyetem és a vállalat közös munkafolyamatai... 27 III.2.1.1. A képzés általános promóciója... 27 III.2.1.2. A hallgatói akvizíció... 27 III.2.1.3. A gyakorlati és az akadémiai képzési tematika összehangolása... 27 III.2.1.4. A mentor és a vezető tanár együttműködése... 28 III.2.1.5. Hallgatói személyzeti ügyekben való kapcsolattartás... 28 III.2.2. Vállalat-specifikus folyamatok... 29 III.2.2.1. A képzési infrastruktúra biztosítása... 29 III.2.2.2. A képzés személyi, szervezeti feltételeinek kialakítása... 29 III.2.2.3. A hallgatói kiválasztási és felvételi eljárás... 30 III.2.2.4. A hallgatói munkavégzés dokumentálása... 30 IV. ELSAJÁTÍTANDÓ KOMPETENCIÁK... 32 IV.1. A DUÁLIS KÉPZÉS ÁLTALÁNOS KÉSZSÉGEI, KOMPETENCIÁI... 32 IV.2. A TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPSZAK SZAK-SPECIFIKUS KÉSZSÉGEI, KOMPETENCIÁI... 33

V. A TURIZMUS-VENDÉGLÁTÁS ALAPSZAK GYAKORLATI KÉPZÉS AJÁNLOTT SZAK-SPECIFIKUS PROJEKTFELADATAI... 34 VI. A DUÁLIS KÉPZÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA... 66 VI.1. A VÁLLALATI-INTÉZMÉNYI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉRTÉKELÉSE... 66 VI. 2. A HALLGATÓI PORTFÓLIÓ... 68 VI.2.1. A hallgató teljesítményének értékelése... 68 VI.2.2. A projektfeladat értékelése... 70 Összegezett pontszám... 73 Osztályzat... 73 Elért eredmény... 73 VI.3. A VÁLLALATI MUNKAVÉGZÉS HALLGATÓI ÉRTÉKELÉSE... 74 VII. MELLÉKLETEK... 75 Preambulum Az Európai Unió célja, hogy 2020-ig1 olyan oktatási rendszert hozzon létre, amely az amerikai és a távol-keleti hatékony képzési struktúrák versenytársaként hosszú távon olyan kulcskompetenciák megszerzését tegye lehetővé, amelyek révén a jövő munkavállalói rugalmasan és eredményesen tudnak alkalmazkodni a világgazdaság globális változásaihoz. 1 A Tanács következtetései az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről. 2009. május 12. 2 A brugesi közlemény a szakképzés terén folytatott megerősített európai együttműködésről 2011-2020 időszakra vonatkozóan Az Európai Unió a 2010. december 7-i bruges2 közleményében meghatározta az oktatás (illetve a szakképzés) prioritásait, melyek között kiemelt figyelmet szentel a piaci fejleményekhez való alkalmazkodás és az újonnan megjelenő ágazatok megértése képességének, valamint a személyre, egyénre szabott tanulási formáknak. Magyarország Kormánya ezen uniós célkitűzések szellemében döntött a duális képzés felsőoktatásban történő bevezetéséről. Az Oktatás és képzés 2020 uniós munkaprogram négy stratégiai célkitűzése egyrészt az egész életen át tartó tanulás (lifelong learning) képességének elsajátításához szükséges eszközrendszer megteremtését emeli ki, másrészt kiemelt feladatnak tekinti a transzverzális kompetenciák megszerzését biztosító oktatási formák létrehozását. A fenti célok eléréséhez a felsőoktatás területén paradigmaváltásra van szükség. A magyar felsőoktatásban bevezetésre került duális képzés az egész életen át tartó tanulás nyolc kulcskompetenciájából elsődlegesen az idegen nyelven folytatott kommunikáció, valamint a kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia, így különösen a kockázatvállalás, a kreativitás, az innováció, és az új üzleti lehetőségek megteremtése, illetve a változó piacgazdasághoz való alkalmazkodás képességének kialakításához járul hozzá. A fenti célkitűzések sikeres megvalósításához a magyar felsőoktatási Duális

Képzésben olyan új oktatási, kutatási módszertant kell alkalmazni, amely hatékonyan támogatja az Európai Unió és a hazai oktatás távlati céljait. A felsőoktatásban az intenzív vállalati, gyakorlat-orientált oktatással együttesen - megvalósuló duális képzés két oktatási módszertannal, egyrészt az ún. probléma-alapú tanulás módszerével, másrészt az ún. projekt-alapú oktatással segítheti elő az oktatási-képzési hatékonyság javulását, a fiatalok elhelyezkedési, pályakezdési készségeinek fejlesztését, valamint az Európai Unió és Magyarország tudásalapú gazdaságának megteremtésére irányuló stratégiai célkitűzéseit. A duális képzés hosszú távú oktatási céljait (learning outcomes) az oktatási intézmény és a vállalat egységes szemléletmód és összehangolt tematika alapján valósítja meg. Az intézményi-vállalati közös képzés gondolatisága a következő főbb attribútumokon alapszik: a kijelölt elméleti témakör és a hozzá kapcsolódó vállalati projektfeladat legyen konkrét, egyedileg és egzaktan definiált; illeszkedjen a vállalati operatív munkafolyamatokhoz. a projektfeladat elvégzésének eredménye legyen mérhető és ellenőrizhető, a kijelölt elméleti tárgykör és a projektfeladat lényeges gazdálkodási feladatok részét képezze, kapcsolódjon a valós munkavégzéshez és megoldása jelentsen kihívást a hallgató számára, az oktatás létező, valós problémára, a gazdasági realitásra fókuszáljon, valamint a képzési célok és kompetenciák elérése legyen időben meghatározott, (tantárgy / szemeszter vállalati projekt / előírt időtartam). I. A Duális Képzés célrendszere I. 1. Fogalmak, definíciók A Duális Képzés gyakorlatigényes alapképzési szakon folytatott képzés, melyben a Duális Képzési Tanács által szakmailag minősített vállalatoknál folyó gyakorlati és elméleti képzések mind tartalmukban, mint struktúrájukban illeszkednek a BA alapképzés kimeneti követelményeihez. A vállalatoknál megszerzett munkatapasztalat bővíti a hallgatók szakmai ismereteit, fejleszti munkavállalói készségeiket és kompetenciájukat, illetve kialakítja a hatékony vállalati munkavégzés kultúráját. A Duális Képzési rendszer segítségével olyan felkészült munkaerő kerül ki az intézményből, aki további anyagi ráfordítás nélkül rugalmasan és azonnal képes belépni a munka világába. A Duális Képzés a minőségi munkaerő-utánpótlás hatékony eszközrendszere.

A Duális Képzés definícióját a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. (1)a. pontja határozza meg, mely szerint: a Duális Képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik; A hallgatói munkavégzés definíciója a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44 (1.) a. pontja értelmében: A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen. Gyakorlatigényes szaknak minősül a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 85 (3) bekezdése alapján a jogszabályban meghatározott képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak. Duális Képzési Tanács: A Duális képzéstípus koordinálását a Duális Képzési Tanács látja el, amely a duális képzés minőségbiztosítása révén hozzájárul a minőségelvű, teljesítményen alapuló felsőoktatás kialakításához. A Duális Képzési Tanács kialakította a képzésben részt vevő vállalatok minősítési követelményrendszerét, és összeállította a gyakorlati képzőhelyek számára a minősítéshez szükséges önértékelési kérdőívet. Az önértékelési kérdőív: A Duális Képzést folytatni kívánó vállalatok nyilatkozata, melyben igazolja, hogy a képzéshez szükséges tárgyi, személyi feltételekkel rendelkezik. Az önértékelési kérdőívet a Duális Képzési Tanács bírálja el. A Duális Képzésben részt vevő együttműködő szervezeteket a Duális Képzési Tanács minősítési eljárását követően az Oktatási Hivatal veszi nyilvántartásba. A hallgatói portfólió: A Duális Képzésben résztvevő hallgatók vállalati munkateljesítményének, és gyakorlati tanulásának összefoglaló dokumentuma, amely tartalmazza a hallgató által elkészített projektmunkák szinapszisát, a projektfeladatok értékelését, valamint a hallgató vállalati teljesítményének szemeszterenkénti értékelését. A hallgatói portfólió készítésének célja, hogy a hallgató megszerzett kompetenciáiról, és készségeiről átfogó képet nyújtson, és ez által növelje munka-erőpiaci esélyeit. A Duális Képzés minőségbiztosítása: A Duális Képzéshez kapcsolódó célok megvalósulásának nyomon követését szolgáló mutató és mérőszámok együttese, illetve az ezek alapján készült éves beszámolók. Intézményi szakasz: A Duális Képzésben a felsőoktatási intézménynél, elméleti

tanulmányokkal eltöltött idő. Vállalati szakasz: A Duális Képzésben a vállalatoknál, illetve szervezeteknél a gyakorlati tanulmányokkal eltöltött idő. Mentor: a vállalati gyakorlati képzésben, a hallgató tanulását támogató szakember, szakmai oktató. Duális Képzési Iroda: koordinálja a Duális Képzési tevékenységet. Az adminisztrációs feladatok végrehajtása érdekében kapcsolatot tart a vállalkozásokkal és a hallgatókkal, elvégzi a tevékenységhez kapcsolódó dokumentációs feladatokat és annak archiválását. I. 2. 1. A Duális Képzés filozófiája A Duális Képzés stratégiai célja olyan szakmailag kompetens fiatal munkaerő kinevelése, aki képes az egyetemi, illetve az egyetemi tanulmányai során megszerzett elméleti ismeretanyagot a vállalati munkafolyamatokba integrálni és a több tudományágból származó tudást szintetizálni. A Duális Képzés vállalati oktatási része is curriculum szemléletű, és kiemelt feladatát képezi, hogy a hallgató tematikus tudásának fejlesztése mellett a hazai és a nemzetközi gazdasági illetve üzleti életben hatékonyan alkalmazható kompetenciákat közvetítsen. A Duális Képzés teljesítményelvű és projektfeladat-központú koncepciója révén a hallgató képessé válik új, hozzáadott értéket képviselő tudás létrehozására is. I. 2. 1. Alapelvek A duális felsőoktatás alapkövetelményei a Duális Képzési Tanács elfogadott határozata alapján az alábbiak: A képzés szigorú minőségi ellenőrzés mellett zajlik, a gyakorlati képzésben részt vevő szervezetek folyamatos minőségi auditálásával. A résztvevő oktatók erős elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, a vállalati szakemberek részvétele a felsőoktatási modulokban ajánlott. A Duális Képzési folyamattal a résztvevő vállalatok közvetlenül elérik a képzésben résztvevő hallgatókat, továbbá az együttműködés alkalmas a hallgatók integrálására a vállalati szervezetbe, kultúrába és folyamatokba. A Duális Képzésben részt vevő hallgató a szorgalmi időszakot a hagyományos nappali munkarendű hallgatóval együtt végzi a felsőoktatási intézménynél (intézményi szakasz). Ezt követően részt vesz a vállalati szakaszban történő oktatásban és gyakorlatban. Lehetséges további vállalati gyakorlati idő teljesítése a hallgató számára rendelkezésre álló szabad időben a szorgalmi időszak alatt is, a tanrendet és az intézményi jelenlétet nem sértve. A vállalatnál eltöltött gyakorlati idő során specifikus szakmai gyakorlati ismereteket és munkavégzési gyakorlatot is szereznek a hallgatók. A vállalatnál töltött időért, illetve az ennek során elvégzett munkáért a hallgatót díjazás (munkabér) illeti, melyet a duális partner vállalat fizet, a képzés

teljes időszaka alatt fizet a vállalat (évente 12 hónap). A vállalati gyakorlatok szervezésében résztvevő oktatók, mentorok megfelelő elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, illetve képesek a hallgatók szakmai és munkavégzési kultúra terén megvalósuló fejlődését támogatni. I. 2. 2. SMART koncepció A Duális Képzés filozófiája az ún. SMART koncepció, azaz minden képzési elem S Specifikus (egzaktan, egyedileg meghatározott) M Mérhető (a kimeneti követelmények, elérendő kompetenciák értékelhetők) A Attraktív (a kijelölt feladatok érdekesek, fejlődést és eredményt hordozók) R Reális (a vállalati gazdálkodásban szükségesek, az üzleti világban lényegesek, a vállalati teljesítményben fontosak) T Tervezettek, időben ütemezettek. I. 3. A Duális Képzés előnyei az intézmény számára Az Egyetem akadémiai tevékenységében az intenzív vállalati kapcsolattartás révén a következő pozitív hatások, és azok szinergiája jön létre, melyek a Duális Képzés hosszú-távú sikerét és fejleszthetőségét biztosítják: Az üzleti világ, az adott iparág fejlődésének naprakész követése, és leképezése az akadémiai tananyagban; A 4.0 ipari társadalom új trendjeihez való gyors és rugalmas alkalmazkodás; Modern vállalat-gazdaságtani ismeretek megjelenítése a tananyagban, így növelve az Egyetem Alkalmazott Tudományok Főiskolája elismertségét; Magyar és uniós K+F projektekben való közös részvétel; Rangos hazai és külföldi szakmai konferenciákon való közös részvétel; Közös publikáció szakmailag elismert folyóiratokban, szaklapokban; I. 4. A Duális Képzés előnyei gazdálkodó szervezetek számára A szervezetfejlesztés területén költségmegtakarítást és hatékonyságnövekedést biztosít, hogy a Duális Képzésben a hat akadémia szemeszter elméleti, alapozó ismereteivel felkészített, de egyidejűleg a vállalati sajátosságok rugalmas és gyors adaptálására képes, és a vállalati célok iránt elkötelezett ún. munkaerő-pool hozhatnak létre; A Duális képzés természetéből a vállalatnál gazdasági hozzáadott érték (EVA) keletkezik, mert a hallgató-munkavállaló a gyakorlati helyén projektszemléletben tanul, és így a vállalat olyan projektfeladatokat határozhat meg, amely számára többlet információval, hozzá adott értékkel szolgálhat. (pld. versenytárselemzés, folyamatelemzés, K+F).

I. 4. A Duális Képzés pedagógiai célkitűzései A Duális Képzés jövőképe, hogy az intézményi oktatás és a vállalati projektfeladat együttesen, mégis megosztva járuljon hozzá a stratégiai célok eléréséhez. Kiindulási helyzet (hagyományos BA oktatás) Egyoldalú szakmai képzés, melynek középpontjában a szakmai kompetenciák és tudás fejlesztése áll. Elérendő cél (a Duális Képzés eredményei) Sokoldalú, business practice - oriented szempontú szakmai képzés, mely megteremti a metodikai kompetenciák és a szakmai tudás, valamint a személyiségfejlesztés egységét. A hallgató egyedül tanul. A hallgató szakmai munkaközösségben tanul és elsajátítja az eredményes "team" munka alapjait. Tanári utasítások követése, reprodukálható tudás passzív visszaadása; Probléma-, és projektalapú tanulás, amely lehetővé teszi az önálló kérdésfelvetést, gondolkodást, az egyéni cselekvés megtervezését és feladat aktív végrehajtását. Az elméleti és a gyakorlati tudás relatív elválasztottsága; A figyelem a tanárra irányul. (tudás, képesség, személyiség fejlesztése, fejlődési képesség) Az elmélet és a gyakorlat egymásba illesztése; A tanár és vállalati a mentor példakép, de figyelem középpontjában a hallgató áll. Javasolt, hogy minden a vállalat és az intézmény által közösen oktatott tárgykör esetében: Az oktatási intézmény a javasolt tárgykörökhöz igazodóan: határozza meg a kör oktatásának fő és mellékcéljait, azokat a definíciókat, összefüggéseket és tárgyi tartalmat, amely az adott témakör megtanulásához, megértéséhez és reprodukálásához szükséges. határozza meg azokat a számonkérési módszereket, amelyekkel mérhető a témakör analitikus feldolgozásának, szintetizálásának képessége. A vállalat a projektfeladatban vállalati mentorok aktív támogatásával: határozza meg a konkrét üzleti problémát és annak illeszkedését a vállalati folyamatba; (szintetizálás) világít rá az elmélet és a gyakorlat kapcsolódási pontjaira (szintetizálás);

támogatja a feladat önálló megoldását (kreativitás) és a hallgató újítási javaslatait;(innováció) értékeli a hallgatói megoldást (feedback). I. 4.1. A tanulási célok taxonómiája Elméleti tudás megszerzése Intézményi cél Vállalati cél Gyakorlati tudás elsajátítása Megtanulás Megértés Reprodukálás Saját szavakkal, gondolatokkal történő visszaadás Analizálás Szintetizálás Probléma-felismerés és a probléma elemekre bontása Analizálás Szintetizálás Probléma felismerés, és a probléma aktív, és eredményes megoldása; Változásokat javasolni (kreativitás) Újításokat létrehozni (innováció) Business-practice-integrated tudás Teljesítményközpontú értékelés

(saját táblázat, amely készült a Német Rektori Konferencia Lernzieltaxanomie koncepciója alapján) I. 4.2. A Duális Képzés módszertana 1.4.2.1. A probléma-alapú tanulás (Problem-based learning/pbl) A Duális képzésben alkalmazott ún. PBL alapú tanulás jellemzője, hogy a hallgató, a megszerzendő tudást (ismeretanyagot) aktív közreműködésével hozza létre, a passzív befogadást és reprodukálást felváltja az elméleti tudás alkalmazásának képessége, a tanulás folyamata részben önirányított, így személyre szabott, a tanulás a team-munka révén (ezen a ponton csatlakozik az ún. PBL tanulás a projekt-alapú tanuláshoz) nemcsak egyéni konstrukciós folyamat, hanem a feladatok megvitatása, megmagyarázása révén a társas kompetenciák (elfogadás, alkalmazkodó képesség, lojalitás) kialakulását is elősegíti. A vállalati curriculum fókuszpontjait bonyolult, több összetevős problémák (a projektek) képezik, melyben a vállalati tanárok, azaz a mentorok segítői, azaz ún. facilitátor szerepet töltenek be; Az ún. PBL módszer lehetővé teszi a folyamatos hallgatói értékelést, melynek összefoglalója a szemeszterenként elkészülő vállalati feedback. A probléma-alapú tanulás kimeneti kompetenciái a Duális Képzésben: Reális problémamegoldás képessége; Időbeosztás; Stressz kezelése; A döntéshozás készsége; Vezetői készségek kialakulása; Kritikus, kreatív érvelés; Tervezés; Önértékelés (önkontroll, önfejlesztés, önirányító tanulás); 1.4.2.2. Projekt alapú tanulás (Project-based learning) A Duális képzésben alkalmazott ún. projekt-alapú tanulás jellemzője, hogy az időben meghatározott projektfeladat révén a hallgató tapasztalati úton szerez meg konkrét, és közvetlenül hasznosítható kompetenciákat, illetve gyakorlati tudást, melynek színvonalát növeli a folyamatos és értékelő visszacsatolás.

A vállalati projektben a hallgatóknak nemcsak egységes, hanem individuális feladata is van, így a hallgató képességeinek és ismereteinek megfelelően tud hozzájárulni a projektfeladat sikeres megoldásához. A projektmunka jól tagolható, egységnyi feladatokra bontható folyamatsor, melyet az intézmény által javasolt, összefoglaló jellegű témakörök egzaktan leírnak. A projekt feladat jellegzetessége, hogy a feladatkiírásban összegzi a meghatározott output eléréséhez szükséges tevékenységeket és rendszerben kezeli a közöttük fennálló térbeli és időbeli kapcsolódásokat. Mindezek eredményeképpen az elméleti képzés és a vállalati munka hatékonyan összekapcsolható mind a szakmai témakörökben, mind azok időbeli ütemezésében. A projektekben való részvétel javítja a hallgatók szociális kompetenciáit és a vállalati kollégákkal való együttműködés, a szervezeti szocializáció és a munkahelyi alkalmazkodás fejleszti a kommunikációs készségeket is. A projektfeladatok igénylik az informatika által támogatott kommunikációs eszközök készségszintű használatát is, melyek elsajátítása különösen a nagyvállalati szektorban jelent versenyképes kompetenciát. A projekt-alapú tanulás kimeneti kompetenciái a Duális Képzésben: Aktív cselekvőképesség; A döntéshozatali folyamatokban való aktív részvétel; A valóságra vonatkoztatott, kritikus és interdiszciplináris szemléletmód; Az együttműködés készsége és képessége; Csoportmunka és egymás munkájának értékelése, megbecsülése; Projekteredmények kommunikálása; Kritikus helyzetek, és pontok felismerése; Önkorrekció képessége; A Duális Képzésben a fenti két módszerrel közösen oktatott tárgykörök megvalósítják a Duális Képzés business-practice oriented koncepciójának kettős követelményrendszerét, egyrészt, mert a tárgyakat olyan oktatói állomány tanítja, amely több éves vállalati gyakorlattal rendelkezik, másrészt azon okból, hogy az oktatás, illetve az egyéni tanulás folyamatos és strukturált intézményivállalati interakciókon alapul. II. A Duális Képzés feltételrendszere II. 1. Jogi feltételrendszer II.1.1. Irányadó jogszabályok A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. 1.a. pontja

határozza meg a Duális Képzés fogalmát. A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet, amely kiterjed a Magyarország területén működő, és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 1. mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények alapképzésében, mesterképzésében részt vevő hallgatóira, továbbá szakmai gyakorlatára, és a szakmai gyakorlóhelyekként működő együttműködő szervezetekre. A felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet meghatározta a Duális Képzési Tanácsot. A Duális Képzési Tanács (DKT) az oktatásért felelős miniszter felsőoktatás fejlesztési kérdésekben közreműködő véleményező és javaslattevő testülete. A 2012. évi I. tv a munka törvénykönyvéről, amely háttérjogszabályul szolgál a hallgatói munkaszerződések esetében. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 11. -a alapján a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 455. (3) d) pontja szerint: nem eredményez adófizetési kötelezettséget a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezik az adómentességet élvező tevékenységekről, így különösen a törvény 1. sz. melléklet 4.12.1. pontja alapján: adómentes bevétel a hallgató részére b) nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik a szakképzési hozzájárulás duális képzés keretében szervezett gyakorlati képzés szakmai gyakorlattal történő teljesíthetőségéről államilag támogatott létszám tekintetében. A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezik a gyakorlati képzés szervezésével teljesíthető hozzájárulás számításáról. A 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet rendelkezik a felsőoktatásban szerezhető

képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet határozza meg a szakokon szerezhető kompetenciákat. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 11., 12 (1) bekezdés, 15. határozza meg a felsőoktatási intézmények által szakmai gyakorlatra kötött megállapodások nyilvántartásba vételét. A felsőoktatási felvételi eljárásról 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. (4) bekezdése értelmében, a jelentkező az Nftv. 108. 1.a. pontja szerinti képzési területhez tartozó szakra vonatkozó felvételi döntést követően a felsőoktatási intézményhez benyújtott kérelmére, a Duális Képzésre jogosult felsőoktatási intézmény külön döntése alapján Duális Képzésben vehet részt. A Duális Képzésért felelős kormányzati szerv: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság Felsőoktatási Intézmények Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSZ) II.1.2. Magánjogi Szerződések II.1.2.1. Intézményi-vállalati együttműködés (1. számú melléklet) II.1.2.2. Hallgatói munkaszerződés (2. számú melléklet) II.1.3. A Duális képzés időtartama A Duális Képzés legalább 26 és legfeljebb 28 hetes intézményi és legalább 24 és legfeljebb 26 hetes partnerszervezeti szakaszból áll. A Duális Képzésben részt vevő hallgató az intézményi szakaszt, azaz az egyetemi szorgalmi időszakot a hagyományos nappali munkarendű hallgatóval együtt teljesíti a felsőoktatási intézménynél. Az intézményi szakaszt követő vállalati szakaszban, a hallgató a szerződött vállalatnál, a szakmai gyakorló helyén történő oktatásban vesz részt. A vállalati gyakorlati idő tartalmazza a Munkatörvénykönyve által előírt kötelező szabadág időtartamát is. A hallgató a vállalati szakaszban tesz eleget az intézményi vizsgakötelezettségeinek is. Az intézményi szakasz alatt további vállalati gyakorlat is teljesíthető, az alábbi két feltétel együttes teljesülése esetén: a munkavégzésre, a hallgató és a munkaadó közös megállapodása alapján a hallgató számára rendelkezésre álló szabad időben, de csak oly

módon kerülhet sor, ha a munkavégzés nem sérti a tanrendet, az intézményi jelenlétet és az intézményi kötelezettségek teljesítését (pld. zárthelyi dolgozatok megírása). II.2. Intézményi szervezeti feltételrendszer Rektor: meghatározza a Egyetemen folyó Duális Képzés oktatási és tudományos célkitűzéseit, feladatait és fejlesztési irányait. Irányítja a Duális Képzés oktatási és tudományos szervezetét. Kancellár: az Egyetem rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik a Duális Képzés hosszú távú fenntarthatóságáról. Tudományos, kutatási és nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettes: képviseli, és fejleszti a Duális Képzést az Egyetem nemzetközi kapcsolataiban. Oktatási, képzésfejlesztési és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes: az Egyetemen folyó Duális Képzés oktatási ügyeiben a rektor helyetteseként jár el. Gondoskodik a Duális Képzés oktatás-módszertani fejlesztésének koordinálásáról. Koordinálja a Karok Duális Képzésének oktatási és szolgáltatási tevékenységét. Együttműködik a Duális Képzési Tanáccsal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a partner felsőoktatási intézményekkel. Ellátja a Duális Képzés minőségbiztosításával együtt járó feladatokat. Tanulmányi és Oktatásszervezési Osztály: részt vesz a Duális Képzés marketing és promóciós munkáiban, melynek során kapcsolatot tart a partnerszervezeti személyzeti osztályokkal, és a szakfelelősökkel. Nyilvántartja a Duális Alumni hallgatókat. A Duális Alumni bevonásával részt vesz a Duális Képzés népszerűsítésében. Duális Képzési Iroda: koordinálja a Duális Képzési tevékenységet. Az adminisztrációs feladatok végrehajtása érdekében kapcsolatot tart a vállalkozásokkal és a hallgatókkal, elvégzi a tevékenységhez kapcsolódó dokumentációs feladatokat és annak archiválását. (104. (2). bek. v. Feltárja a Duális Képzésben érdekelt gazdálkodó szervezetek körét, és folyamatosan bővíti a velük való kapcsolatokat. Előkészíti a Duális Képzésbe bekapcsolódó partnerszervezetekkel az

intézményi-partnerszervezeti együttműködési megállapodásokat. kiválasztási és a felvételi eljárást; kívánó szervezetekkel. A partnerszervezeteknek megküldi a szükséges információs és tájékoztató anyagokat (jogszabályok, Duális Képzési Tanács határozatai, Duális Képzés Fehér Könyve); jelentést készít a Duális Képzés teljesítményének mérőszámairól, amelyet megküld az Oktatási-rektorhelyettesnek. (mentorok) elérhetőségét; solatot tart a partnerszervezeti mentorral, és a HR osztállyal; (hiányzás, betegség, rendszerből való kilépés stb.); -intézményi értékelési kérdőíveket; szervezésében (termet foglal, jegyzőkönyvet vezet, hallgatókat értesít, stb.) Szakfelelős a Duális képzésben: olyan oktató, aki a Duális Képzést folytató Karon, az akkreditált Specializációban a képzés minőségéért, folyamatos fejlesztéséért és a partnerszervezeti kapcsolattartás hatékonyságáért felelős. szakfelelősa szakmai mentorral történő intenzív együttműködésében, szakmai tudásával támogatja a hallgatót a gyakorlati projektfeladatok megoldásában és értékelésében. A szakfelelős operatív feladatai a Duális Képzés során: promóciójában; előkészítésében; z az intézményi és a partnerszervezeti felvételi eljárás kapcsolódó tantárgyak tantárgyfelelőseivel és a partnerszervezeti mentorokkal; partnerszervezeti szakemberekkel a curriculum fejlesztési kérdéseiben; szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli az intézményipartnerszervezeti együttműködés eredményeit; rja a Duális Képzés továbbfejlesztési lehetőségeit mind az együttműködő partnerszervezeteken belül, mind új partnerszervezetek bevonásával; és a partnerszervezeti elvárásokra; Együttműködik a partnerszervezetekkel a gyakorlati hely, illetve a munkakörök kiválasztásában;

partnerszervezeti mentor szorosan együttműködik, így különösen előadások megtartásában, közös K+F tevékenységben, konferenciák megszervezésében, illetve közös publikációk készítésében; legalább egy alkalommal értékeli a Duális Képzésben résztvevő hallgatók teljesítményét. értékelésében; tevékenységéről, melyet a Kar dékánjának illetve a Duális Képzésbe bevont Szak szakfelelősének nyújt be; Duális Képzésért felelős oktató Amennyiben a Karon, a Duális Képzésben több szak, illetve specializáció érintett valamint több, mint öt partnerszervezeti együttműködés van érvényben, úgy az Oktatási, képzésfejlesztési és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettes és a Szakfelelős javaslatára, a Kar dékánja Duális Képzésért felelős oktatót jelölhet ki. Duális Képzésért felelős oktató operatív feladatai: új partnerszervezetek bevonásában. -piaci kapcsolatok Iroda munkáját az (vendégelőadók meghívása, üzemlátogatások szervezése); érintő jogszabályi előírásokról; Tanács határozatairól, állásfoglalásairól; eljárásban; projektfeladatait, melynek érdekében folyamatosan konzultál a szakfelelősokkal és a partnerszervezeti szakemberekkel a curriculum fejlesztési kérdéseiben; oktatóival, illetve felelőseivel, melyek a partnerszervezeti gyakorlati oktatás részét is képezik; renként legalább egy alkalommal) kapcsolatot tart a partnerszervezetek vezető, illetve szakmai mentoraival a hallgatói előmenetelről, és erről tájékoztatja a szakfelelőst;

hallgatói munkavégzéssel kapcsolatos problémákat; előkészítésében. Összegzi a partnerszervezeti-intézményi értékelési kérdőíveket, és azokról beszámol az Oktatási, képzésfejlesztési és tanulmányi ügyekért felelős rektorhelyettesnek, illetve a kar dékánjának és a szakvezetőjének; II.3. A Duális Képzés intézményi teljesítményértékelése Az Egyetem az intézményi Duális Képzés teljesítményét minden évben értékeli és az értékeléshez használt mutatószámokat folyamatosan felülvizsgálja. A Duális Képzés mutatószámai: i. A Képzés elterjedtsége: A Duális Képzésbe bevont Szakok száma; A Képzésekbe beiskolázott hallgatói létszám; ii. A partnerszervezetekkel való együttműködés: A Duális partnerszervezetek száma; A vállalati-intézményi kérdőív súlyozott átlaga, karonként bontásban; (lsd. Intézményi-vállalati együttműködés értékelése) iii. A Duális Képzéssel kapcsolatos elégedettség: A hallgatói értékelés egyszerű átlaga, karonkénti bontásban; (lsd. Vállalati munkavégzés hallgatói értékelése) Lemorzsolódott hallgatók száma; iv. Duális hallgatók teljesítménye: Duális hallgatók teljesítményének átlaga, karonként bontásban; (lsd. Hallgató teljesítményének értékelése) Tovább foglalkoztatottak száma; II.4. Vállalati szervezeti feltételrendszer II.4.1. Személyzeti osztály A Duális Képzésben a vállalati személyzeti (Human Resources HR) osztály feladatát képezi, hogy részt vesz az intézmény és a vállalat közös promóciós munkájában (workshopok, Karrier Börze, Duális Képzési Börze) kidolgozza a gyakorlati képzésben való részvétel pályázati feltételeit és azt közzéteszi a vállalat, illetve az intézmény weboldalán; megszervezi, lebonyolítja és dokumentálja a képzésre jelentkezett jövőbeni munkavállaló-hallgató kiválasztási, felvételi eljárását;

előkészíti, megköti és nyilvántartja a Duális Képzésben résztvevő hallgatók munkaszerződéseit; tájékoztatja az intézményt a felvételt nyert, és munkaszerződést kötött munkavállaló-hallgatókról; értesíti az intézményt, ha a hallgató munkaviszonya megszűntetésre került; írásban és szóban is tájékoztatja a munkavállaló-hallgatót azokról a többlet információs kötelezettségekről, amelyek a duális képzéssel együtt járnak. (pl. tanulmányi előmenetelének bemutatása) írásban és szóban is tájékoztatja a munkavállaló-hallgatót azokról az okokról, körülményekről, amelyek esetén a mind a munkavállaló-hallgató, mind a munkaadó rendkívüli felmondással élhet; (pl. félév passzíváltatása) részt vesz a munkavállaló-hallgató szemeszterenkénti teljesítményértékelésében; II.4.2. A Mentorálás rendszere A Duális Képzésben részt vevő hallgatók valós vállalati környezetben projekteket, azaz gyakorlati feladatokat oldanak meg önállóan, vagy csoportmunkában, A vállalati mentorok, alapvetően, mint coach -ok kapcsolódnak be az oktatásba, így elsődleges feladatuk, hogy segítsék, támogassák és értékeljék a hallgatókat a munkavégzésük során. A vállalati mentor szakmai, vezetői és emberi kompetenciái a Duális Képzés sikere szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak. A vállalati mentor szükséges és fejlesztendő kompetenciái: alapos szakmai és vállalati ismeret; jó kapcsolatteremtő képesség; asszertivitás; motivációs készség; türelem; II.4.2.1. A vezető mentor A vezető mentor olyan szakmai, vagy HR vezető, illetve munkatárs, aki a szakmai mentorok munkáját összefogja, koordinálja. Vezető mentor kijelölésére több hallgatót egyidejűleg több évfolyamon foglalkoztató nagyvállalati munkakörnyezetben lehet szükség, az egymás mellett futó projektfeladatok, illetve vállalati osztályok közötti közreműködés, feladatmegosztás összehangolása céljából. A vezető mentor intézményi kapcsolata a kari Duális Képzésért felelős oktató. II.4.2.2. A szakmai mentor A szakmai mentor olyan szakmai vezető vagy munkatárs, aki tudásával és felkészültségével segíti a hallgató-munkavállalót abban, hogy az előírt elméleti és gyakorlati tudást elsajátítsa. A mentor szakmai és emberi támogatásával a hallgató-munkavállaló megtanulja, hogy milyen módon tudja képességeit és ismereteit a leghatékonyabban alkalmazni, és folyamatosan fejleszteni.

A szakmai mentor intézményi kapcsolata a kari Szakfelelős. A mentor általános feladatai: A szakmai tudás interaktív átadása; A hallgató-munkavállaló szakmai fejlődésének folyamatos nyomon kísérése, rendszeres értékelése; A hallgató-munkavállaló napi munkájában előremutató és építő visszajelzések biztosítása; Kreatív és innovatív megoldások keresésének ösztönzése; Önálló munkavégzés támogatása; (helyes rávezető kérdésekkel) Vállalati kapcsolatépítés, illetve kapcsolattartás bátorítása; A felmerülő szociális problémák megoldásában való segítségnyújtás; A szakmai mentor operatív feladatai a képzés során: Szakmai kérdésekben folyamatosan konzultál a hallgatóval; Segíti a hallgató-munkavállaló fejlődését, félévenként egy alkalommal, a hallgatói értékelési kérdőív kitöltésével értékeli. Az értékelés eredményét a hallgató-munkavállalóval megbeszéli, és lehetőséget biztosít arra, hogy azt a hallgató munkavállaló is véleményezze; Az elkészült hallgatói kérdőíveket megküldi a képzőintézménynek; Segítséget nyújt a hallgató számára a szakirodalmi források megkeresésében és feldolgozásában; A kijelölt szakmai vezetővel, illetve munkatárssal közösen irányítja a hallgató-munkavállaló napi munkavégzését; Folyamatosan kapcsolatot tart a szakfelelőssel; jelzi, ha a hallgatómunkavállaló vállalati tanulmányaival kapcsolatban, bármilyen olyan ok merülne föl, amely hallgatói munkaszerződés felmondását eredményezheti Elfoglaltsága szerint, szemeszterenként egy alkalommal részt vesz a szakmai területébe tartozó tantárgy előadásán vagy szemináriumi óráján; A szakfelelőssel együttműködve, félévente egyszer értékeli az intézményivállalati együttműködést és a képzés fejlesztésével kapcsolatosan javaslatokat fogalmaz meg. Javaslatot tesz a hallgató-munkavállaló szakdolgozati témájára, és a projektfeladatokat e kutatási téma köré csoportosítva jelöli ki. III. A Duális Képzés folyamatai A Duális Képzés folyamataira az alábbi alapelvek jellemzőek: reprodukálhatóság (megismételhetőség), transzparencia (átláthatóság), és szisztematikusság (időszakonkénti ismétlődés) illetve rendezettség.

III. 1. Előkészítő folyamatok Az előkészítő folyamatok végrehajtásának célja, hogy a vállalat teljes körűen megismerje a duális képzés célkitűzését, és feltételrendszerét, melynek révén megalapozott üzleti döntést tud hozni. A releváns és megbízható információkra és dokumentumokra támaszkodó intézményi-vállalati információcsere a hosszú-távú és sikeres partneri együttműködés záloga, amely csökkenti a rendszerelhagyás valószínűségét, így a Duális Képzésben stabilitást és fenntarthatóságot biztosít. III.1.1. A vállalati csatlakozás folyamata A vállalati-intézményi kapcsolatfelvétel történhet bármelyik fél kezdeményezésére; A vállalat megfogalmazza azokat a munkaterületeket (munkaköröket), amelyekkel az intézményi duális képzéshez csatlakozni kíván; A vállalat megfogalmazza a rövid (1-3 éves) illetve a középtávú (3-5 éves) szervezetfejlesztési igényét, azt a hallgatói létszámot, amelynek oktatását szakmailag és pénzügyileg is vállalni tudja; Az intézmény a Duális Képzés Vállalati Fehér Könyvének átadásával tájékoztatja a vállalatot a képzés jogszabályi hátteréről, a képzési kimenetek követelményéről, és a javasolt projektfeladatokról; Az intézmény és a vállalat közösen áttekinti, hogy rendelkezésre állnak-e a Duális Képzés vállalati indításának infrastrukturális, és szervezeti feltételei; Az Egyetem döntést hoz a Duális Képzéshez történő csatlakozásáról; A vállalat döntést hoz a Duális Képzéshez történő csatlakozásáról; A vállalat és az intézmény megköti az Együttműködési Megállapodást, és kapcsolattartásra kijelöli a mentor (vezető mentor) valamint a szakfelelős munkatársakat, illetve oktatókat. Az Egyetemmel szerződött vállalatok a Duális Képzési Tanács (DKT) döntése alapján akkor válnak minősített partnerszervezetekké, ha eleget tesznek a DKT által elfogadott általános követelményrendszernek. A követelményrendszer legfontosabb elemeit egy ún. önértékelési kérdőív (4. számú melléklet) tartalmazza, amelynek kitöltéséhez a vállalatnak, a http://dualisdiploma.hu weboldalon kell regisztrálniuk. A Duális Képzési Tanács a vállalati önértékeléseket felülvizsgálja, az együttműködő szervezeteket minősíti, és az elfogadott gazdálkodó szervezetekről határozatban rendelkezik. A Duális Képzési Tanács minősítő-elfogadó határozata alapján az Egyetem az Oktatási Hivatalnál az együttműködő partnerszervezeteinek nyilvántartásba vételét kezdeményezi. A vállalat elkészíti az önértékelési kérdőívet és azt jóváhagyásra beterjeszti a Duális Képzési Tanácsnak, elektronikus úton a http://dualisdiploma.hu oldalon; (lsd. Csatlakozás című fejezetet) III.1.2. A hallgatói csatlakozás folyamata

A Duális Képzési formájú szakokra történő jelentkezés felvételi eljárása két, egymással párhuzamos szakaszból áll: az állami általános felvételi eljárásból, amely megegyezik a BA képzések nem duális szakokra történő jelentkezés eljárási rendjével, és a vállalati felvételi szakaszból. A felvételi tájékoztatóban meghirdetett, hagyományos, nem duális formájú szakok mellett feltüntetésre kerülnek az adott szak duális formájú képzései is. A hallgató, a felvételi eljárás megindulásakor a felvi.hu honlapon, a felvételi tájékoztatóból értesül azokról a vállalatokról, amelyek az Egyetemmel, egy adott szakon Duális Képzést indítanak. A hallgató az Egyetem (és az érintett Karok), illetve az együttműködő vállalatok honlapját meglátogatva megismerheti a Duális Képzésben való részvétel általános feltételeit, és a vállalati felvételi eljárás követelményeit, így különösen a határidőket, a benyújtandó okmányokat (pld. érettségi bizonyítvány, nyelvvizsga bizonyítvány motivációs levél, stb.) A hallgató egyénileg és közvetlenül a kiválasztott vállalattal veszi föl a kapcsolatot. III. 2. Működtetési folyamatok III.2.1. Az Egyetem és a vállalat közös munkafolyamatai A legjelentősebb főfolyamatok az intézmény és a duális partnerszervezetei által közösen végzett munkatevékenységek, amelyek a Duális Képzés célkitűzéseinek közös, és összehangolt megvalósítására irányulnak. Ezen folyamatok sikerességét és hatékonyságát a mindkét érintett szervezet által biztosított megfelelő személyi, szervezeti és tárgyi feltételrendszer, illetve a felek folyamatos konzultációja, egyeztetése és információcseréje biztosítja. III.2.1.1. A képzés általános promóciója Az Egyetem és a vállalat az offline illetve az online promóciós anyagain, kommunikációs felületein folyamatosan megjeleníti az együttműködő szervezet nevét és logóját. (lsd. Név és márkajel használati megállapodás) Az intézmény és a vállalat mind a külső, mind a belső marketing és PR kommunikációjában naprakészen tájékoztatja az érdekelteket az együttműködés létéről, eredményeiről és fejlesztéséről. III.2.1.2. A hallgatói akvizíció Az Egyetem és a vállalat elektronikus úton (weboldal) hozzáférhetővé teszi a Duális Képzésben való részvétel általános és vállalati pályázati feltételeit; Az intézmény és a vállalat meghatározza a hallgatói kampányokban való közös részvétel mértékét és formáit; A felvi.hu-n történt jelentkezést követően az intézmény a jelentkezettek figyelmét felhívja a Duális Képzésben résztvevő vállalatok nyújtotta tanulmányi,

munkavégzési lehetőségekre; A vállalat felkérése alapján az intézmény részt vesz a hallgatók kiválasztási, felvételiztetési eljárásában; III.2.1.3. A gyakorlati és az akadémiai képzési tematika összehangolása A gyakorlati képzés alapvetően a Duális Képzés Vállalati Fehér Könyvében meghatározott projektekre épül. A Fehér Könyvben megfogalmazott projektfeladatok ajánlások, melytől a vállalat az iparági, működési specifikuma miatt eltérhet, és az intézményi szakfelelőssel történt előzetes konzultáció alapján, a szakmai mentor új projektfeladatot is kijelölhet. A projektfeladatnak illeszkedni kell a hallgató által választott Szak Képzési Kimeneti Követelményeihez, az adott gazdaságtudományi szakon oktatott elméleti-gyakorlati tárgykörökhöz. A szakmai mentor és a vezető tanár félévenként egyszer áttekinti a javasolt projektfeladatokat, melyeket igény esetén módosít, modernizál, így alkalmazkodva az iparági új tendenciákhoz és a vállalati igényekhez. III.2.1.4. A mentor és a szakfelelős együttműködése A szakmai mentor és a szakfelelős folyamatosan konzultálnak a curriculum fejlesztési kérdéseiben; Az intézményi oktatásban a szakmai mentor és a szakfelelős szorosan együttműködik, így különösen előadások megtartásában, közös K+F tevékenységben, konferenciák megszervezésében, illetve közös publikációk készítésében; A szakmai mentor (illetve a vezető mentor) az intézményi Duális Képzésért felelős személlyel, valamint a szakfelelős együtt szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli az intézményi-vállalati együttműködés eredményeit, fejlesztési lehetőségeit; A szakfelelős a vállalat igénye esetén részt vesz a hallgatói kiválasztásban és felvételiztetésben; A szakfelelős vállalati megkeresés esetén részt vesz a hallgató képzéssel kapcsolatos problémájának (pl. képzés elhagyása stb.) megoldásában; A szakmai mentor (illetve a vezető mentor) az intézményi Duális Képzésért felelős személlyel, valamint a szakfelelősökkel együtt szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli a Duális Képzésben résztvevő hallgatók teljesítményét. A szakfelelős részt vesz a projektfeladatok értékelésében (szervezőként, illetve bírálóként); III.2.1.5. Hallgatói személyzeti ügyekben való kapcsolattartás A hallgató-munkavállaló személyzeti ügyeiben a vállalati-intézményi kapcsolattartás, és kommunikáció felelősei: intézményi oldalon a Duális Képzési Iroda, a kari Duális Képzésért felelős oktató, és a szakfelelős. vállalati oldalon a személyzeti osztály, illetve a vezető mentor,

Intézményi feladatok: Beiratkozáskor a Tanulmányi és Oktatási Hivatal a hallgatóhoz duális státuszt rendel; A regisztrációs héten, illetve a vállalati szakasz megkezdése előtt a Duális Képzésért felelős oktató, illetve szakfelelősök tájékoztatják a képzésben részt vevő hallgatókat a vállalati munkavégzés követelményrendszeréről. A Duális Képzésért felelős oktató, illetve a szakfelelősök szemeszterenként tájékoztatják a vállalatot az összesített hallgatói értékelés eredményéről; A Duális Képzésért felelős oktató, illetve a szakfelelős tájékoztatja a vállalatot, ha a hallgató intézményi tanulmányait más intézményben kívánja folytatni, vagy meg kívánja szakítani; Vállalati feladatok: A vállalati személyzeti osztály tájékoztatja a Duális Képzésért felelős oktatót, illetve a szakfelelőst a megkötött hallgató munkaszerződésekről; A vezető mentor, illetve a szakmai mentor szemeszterenként, és hallgatónként tájékoztatást ad a hallgatói teljesítményekről (lsd. Hallgatói portfólió); A vállalati személyzeti osztály tájékoztatja a Duális Képzésért felelős oktatót, illetve a szakfelelőst, ha a hallgató munkavégzésével kapcsolatosan súlyos problémák (rendszeres igazolatlan hiányzás, fegyelmezetlen munkavégzés stb.) merülnének föl; A vállalati személyzeti osztály 5 munkanapon belül tájékoztatja a Duális Képzésért felelős oktatót, illetve szakfelelőst ha a hallgatói munkaszerződés megszűnt; III.2.2. Vállalat-specifikus folyamatok III.2.2.1. A képzési infrastruktúra biztosítása A Duális Képzésben részt vevő vállalat vállalja, hogy a képzés időtartama alatt az adott szakterülethez tartozó Képzési Kimeneti Követelmények teljesítéséhez szükséges IKT, technológiai és munkavégzési infrastruktúrát, saját költségviselése mellett, folyamatosan azonos szinten biztosítja. (lsd. Önértékelési kérdőív) III.2.2.2. A képzés személyi, szervezeti feltételeinek kialakítása A Duális Képzésben részt vevő vállalat vállalja, hogy a képzés időtartama alatt a hallgató-munkavállaló gyakorlati oktatásához szakmailag felkészült gyakorlati oktatókat - szakmai mentorokat rendel. A vállalat saját hatáskörében, és költségviselése mellett alakítja ki a mentori rendszert, és vállalja, hogy a mentorok a szak-specifikus kompetenciák ismeretében irányítják, felügyelik és ellenőrzik a hallgatók gyakorlati munkáját. A vállalat a mentori rendszer működtetésével hozzájárul a Duális Képzés minőségbiztosításához. (lsd. Mentori rendszer)

Az intézmény és a vállalat megállapodhatnak abban, hogy a továbbfoglalkoztatott hallgatókról Duális Alumni adatbázist hoznak létre. III.2.2.3. A hallgatói kiválasztási és felvételi eljárás A vállalat saját rendszerében és költségvetése mellett szervezi meg és bonyolítja le a Duális Képzésre jelentkezettek felvételi és kiválasztási eljárását. A képzésben részt vevő vállalatok legkésőbb az állami felvételi eljárásban a jelentkezési sorrend módosítására biztosított határidőt megelőző munkanapig tájékoztatják a jelentkezőket a kiválasztási folyamat eredményéről. Amennyiben a hallgató felvételt nyert, akkor a vállalat által biztosított válaszadási határidőn belül, írásban, és tértivevényes levélben köteles nyilatkozni, hogy a munkaszerződést meg kívánja-e kötni. A határidő elmulasztásából eredő minden felelősség a hallgatót terheli, mely tényre azonban a vállalat köteles felhívni a felvételt nyert jelentkezett figyelmét. A jelentkezők a vállalattól kapott információ birtokában a besorolási döntés (ponthatárhúzás) időpontját megelőző 14. napig egy alkalommal módosíthatják a képzési intézményhez történt jelentkezésük sorrendjét. A sikertelen vállalati felvételi eljárás nem érinti az állami felvételi eljárást, és nem befolyásolja a ponthatárhúzás eredményét sem. Az állami felvételi eljárásban a sikeres ponthatárhúzást követően a hallgató az adott tanév szeptemberében iratkozhat be a felsőoktatási intézménybe. Amennyiben a hallgató egy adott vállalatnál felvételt nyert, és duális formában kívánja folytatni tanulmányait, úgy ezt a döntését a beiratkozáskor kell jeleznie a Tanulmányi és Oktatási Hivatalnál, a megfelelő formanyomtatvány kitöltésével, és egyidejűleg csatolni köteles a hallgatói munkaszerződését. Amennyiben a hallgató érvényes munkaszerződéssel még nem rendelkezne, mert azt a vállalat csak a beiratkozást követően kívánja megkötni, akkor a beiratkozáskor köteles bemutatni a vállalat által hivatalosan aláírt kötelezettségvállaló nyilatkozatot, majd ezt követő 48 órán belül az érvényes és hatályos munkaszerződést. Az Oktatási Igazgatóság a hallgatót, kérelmére és az által bemutatott formailag hibátlan, érvényes és hatályos munkaszerződés alapján veszi föl a Duális Képzési Státuszra. III.2.2.4. A hallgatói munkavégzés dokumentálása A Munkaszerződés A vállalat a hallgatóval a 2012. évi I. tv a munka törvénykönyvéről szabályai szerint határozott idejű, 3,5 évre (7 szemeszterre) szóló hallgatói munkaszerződést köt, melyben vállalja, hogy a képzés vállalati szakasza alatt a hallgató számára gyakorlati oktatást nyújt. A hallgató-munkavállalót a vállalati munkavállalókkal azonos jogok illetik meg, és azonos kötelezettségek terhelik. (pl. túlóra elrendelés) A hallgató-munkavállaló az intézményi szakaszban kizárólag közös megegyezés alapján, a hallgató szabad idejének terhére és csak oly módon foglalkoztatható, hogy az a hallgatót a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésében ne akadályozza. A munkaadó vállalat vállalja, hogy a vállalati szakaszban a hallgató számára a

vizsgák letételéhez, szükség szerint munka-időkedvezményt biztosít. A hallgatói munkaszerződés alapján a hallgatót a hatályos törvényi előírások szerint a Duális Képzés teljes idejére díjazás illeti meg, azaz a hallgató mind a vállalati, mind az intézményi periódusok alatt munkabérre jogosult. A díjazás mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér 15%-a), amely havonta legalább a minimálbér 60%-át jelentő összeg. A kötelező törvényi minimumtól magasabb összeget a vállalat saját hatáskörében megállapíthat. Semmis a munkaszerződés bármely olyan kikötése, amely bármilyen jogcímen a hallgató munkavégzéseséért járó díjazást a vállalathoz visszaszármaztatná. (pl. költségtérítés a mentori oktatással, vagy a vállalati tananyagokkal kapcsolatban) A vállalat saját határkörében, a Munkatörvénykönyv Általános Magatartási Szabályainak egyidejű betartása mellett előírhatja, hogy a hallgató az intézményi tanulmányi előmeneteléről rendszeres tájékoztatást adjon. A tájékoztatás formáját, rendszerességét a vállalat határozza meg. A felsőoktatási intézmény a hallgató-munkavállaló tanulmányi előmeneteléről tájékoztatást nem adhat a vállalatnak. Ez alól az általános tilalom alól a hallgató ellen meghozott fegyelmi eljárás képez kivételt. A vállalat a saját hatáskörében és költségére gondoskodik a vállalati gyakorlati tananyagok biztosításáról. A vállalat és az intézmény egyeztethet a tananyagok kiválasztásában. (lsd. mentor és szakfelelős együttműködése) IV. Elsajátítandó kompetenciák IV.1. A Duális Képzés általános készségei, kompetenciái A Duális Képzés vállalati oktatási része curriculum szemléletű, így elsőrendű feladata, hogy a hallgató elméleti és gyakorlati tudásának fejlesztése mellett olyan kompetenciákat is közvetítsen, amelyek a hazai és a nemzetközi gazdasági, illetve üzleti életben hatékonyan alkalmazhatóak. Tekintve a hallgató-munkavállalónak a vállalati értékteremtő folyamatokba történő integráltságát, olyan hosszútávon és sikeres alkalmazható középvezetői kompetenciák is létrejöhetnek, amelyek a képzettség és a munkakör rugalmas, és hatékony illeszthetőségét, valamint a szakmai fejlődési életpályát tervezhetőségét is biztosíthatják mind a hazai, mind a nemzetközi munkaerőpiacon. A vállalat a hat szemeszter időtartamú gyakorlat során a következő kompetenciák megszerzéséhez nyújt támogatást a hallgató-munkavállalónak. Learning Outcomes - Kompetencia profil

IV.2. A Gazdaságinformatikus alapszak szak-specifikus készségei, kompetenciái Szakmai kompetenciák Knowledge and understanding Általános Egyes tudáselemek (tudományágak) integrálásának képessége, és alkalmazása A közgazdasági és az informatikai szakterületek ismeretanyagának alkalmazása Az üzleti problémák IT-vel támogatott megoldása Szakspecifikus Üzleti folyamatok megértésére, elemzésére, a végrehajtást segítő szoftveralkalmazások tervezési munkáinak elvégzésére, egyszerűbb programozási feladatok végrehajtására Rendszerfejlesztési elvek és módszerek alkalmazására, fejlesztőeszközök(üzleti modellezés és/vagy számítógéppel támogatott fejlesztés eszközei) használatára Adatbázisok tervezésével, létrehozásával és menedzselésével kapcsolatos feladatok ellátására A gazdasági alkalmazások adaptációjára, az IT alkalmazások bevezetéséhez szükséges szervezeti változtatások kezdeményezésére, a végrehajtásban az együttműködésére. Analitikus Kognitív készségek Szintetizáló