HALLGATÓI FEHÉR KÖNYV

Átírás

1 DUÁLIS KÉPZÉS Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügy és Számvitel HALLGATÓI FEHÉR KÖNYV 2016

2 Preambulum Tartalomjegyzék PREAMBULUM... 3 I. A DUÁLIS KÉPZÉS CÉLRENDSZERE... 5 I. 1. FOGALMAK, DEFINÍCIÓK... 5 I.2. A DUÁLIS KÉPZÉS FILOZÓFIÁJA... 7 I.2.1. Alapelvek... 7 I.2.2. SMART koncepció... 8 I. 3. A DUÁLIS KÉPZÉS PEDAGÓGIAI CÉLKITŰZÉSEI... 9 I.4. A TANULÁSI CÉLOK TAXONÓMIÁJA I.5. A DUÁLIS KÉPZÉS MÓDSZERTANA I.5.1. A probléma-alapú tanulás (Problem-based learning/pbl) I.5.2. Projekt alapú tanulás (Project-based learning) I. A DUÁLIS KÉPZÉS FELTÉTELRENDSZERE II.1. JOGI FELTÉTELRENDSZER II.1.1. Irányadó jogszabályok II.1.2. A Duális Képzés időtartama II.2. A DUÁLIS KÉPZÉSI MODELL ALAPELVEI II.2.1. DUÁLIS FELSŐOKTATÁS SZEREPLŐI ÉS MOTIVÁCIÓK II.3. A DUÁLIS KÉPZÉS SZERVEZETI MODELLJE II.4. A BGF SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE II. A DUÁLIS KÉPZÉS FOLYAMATAI III.1. A FELVÉTELI ELJÁRÁS DUÁLIS KÉPZÉSBEN III.1.1. Felvételi eljárás összefoglalása két lépésben III.1.2. A partnerszervezeti kiválasztási folyamat III.1.3. A partnerszervezeti pótjelentkezés III.1.4. A felvételi eljárás modellje III.2. A TANULMÁNYOK MEGKEZDÉSE III.2.1. Hallgatói vállalások III.2.2. Kollégiumi elhelyezés III.2.3. A Duális Képzés szemesztereinek rendje III.2.4. Duális Képzés folyamata a felsőoktatási intézményben III.2.5. Tanulmányi ösztöndíj III.3. A JOGVISZONY HALLGATÓ ÉS MUNKÁLTATÓ KÖZÖTT III.3.1. A hallgatói munkaszerződés III.4. A PARTNERSZERVEZETI GYAKORLATVÉGZÉS IV. ELSAJÁTÍTANDÓ KOMPETENCIÁK IV.1. A DUÁLIS KÉPZÉS ÁLTALÁNOS KÉSZSÉGEI, KOMPETENCIÁI IV.2. A NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS ALAPSZAK SZAK-SPECIFIKUS KÉSZSÉGEI, KOMPETENCIÁI II. A PROJEKTFELADAT V.1. A PROJEKTFELADAT ELKÉSZÍTÉSE V.2. A PROJEKTFELADAT ÉRTÉKELÉSE V.2.2. A projektfeladat partnerszervezeti bírálati lapja V.2.2. A projektfeladat egyetemi bírálati lapja O l d a l 1 85

3 Preambulum VI. A DUÁLIS KÉPZÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSA VI.1. A PARTNERSZERVEZETI-INTÉZMÉNYI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉRTÉKELÉSE VI. 2. A HALLGATÓ MUNKAVÉGZÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE VI.3. A PARTNERSZERVEZETI MUNKAVÉGZÉS HALLGATÓI ÉRTÉKELÉSE VII. NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK-SPECIFIKUS PROJEKTFELADATAI (GYAKORLATI KÉPZÉS) 45 VIII. MELLÉKLETEK VIII.1. INTÉZMÉNYI-PARTNERSZERVEZETI EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZERZŐDÉS VIII.2. NÉV,- ÉS MÁRKAJELZÉS HASZNÁLATI MEGÁLLAPODÁS VIII.3. HALLGATÓI MUNKASZERZŐDÉS VIII.4. A DUÁLIS KÉPZÉS IDŐRENDJE VIII.5. VIZSGAJELENLÉT IGAZOLÁS IX. HATÁLYBALÉPÉS O l d a l 2 85

4 Preambulum Preambulum Az Európai Unió célja, hogy 2020-ig 1 olyan oktatási rendszert hozzon létre, amely az amerikai és a távol-keleti hatékony képzési struktúrák versenytársaként hosszú távon olyan kulcskompetenciák megszerzését teszi lehetővé, melyek révén a jövő munkavállalói rugalmasan és eredményesen tudnak alkalmazkodni a világgazdaság globális változásaihoz. Az Európai Unió a december 7-i bruges 2 közleményében meghatározta az oktatás (illetve a szakképzés) prioritásait, melyek között kiemelt figyelmet szentel a piaci fejleményekhez való alkalmazkodás és az újonnan megjelenő ágazatok megértése képességének, valamint a személyre, egyénre szabott tanulási formáknak. Magyarország Kormánya ezen uniós célkitűzések szellemében döntött a Duális Képzés felsőoktatásban történő bevezetéséről. Az Oktatás és képzés 2020 uniós munkaprogram négy stratégiai célkitűzése egyrészt az egész életen át tartó tanulás (lifelong learning) képességének elsajátításához szükséges eszközrendszer megteremtését emeli ki, másrészt fontos feladatnak tekinti a transzverzális kompetenciák megszerzését biztosító oktatási formák létrehozását. A fenti célok eléréséhez a felsőoktatás területén paradigmaváltásra van szükség. A magyar felsőoktatásban bevezetésre került Duális Képzés az egész életen át tartó tanulás nyolc kulcskompetenciájából elsődlegesen az idegen nyelven folytatott kommunikáció, a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetencia,- így különösen a kockázatvállalás, a kreativitás, az innováció, és az új üzleti lehetőségek megteremtése- valamint a változó piacgazdasághoz való alkalmazkodás képességének kialakításához járul hozzá. A fenti célkitűzések sikeres megvalósításához a magyar felsőoktatási Duális Képzésben olyan új oktatási, kutatási módszertant kell alkalmazni, amely hatékonyan támogatja az Európai Unió és a hazai oktatás távlati céljait. A felsőoktatásban, az intenzív partnerszervezeti, gyakorlat-orientált oktatással együttesen megvalósuló Duális Képzés két oktatási módszertannal, egyrészt az ún. probléma-alapú tanulás módszerével, másrészt az ún. projekt-alapú 1 A Tanács következtetései az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről május A brugesi közlemény a szakképzés terén folytatott megerősített európai együttműködésről időszakra vonatkozóan. O l d a l 3 85

5 Preambulum oktatással segítheti elő az oktatási-képzési hatékonyság javulását, a fiatalok elhelyezkedési, pályakezdési készségeinek fejlesztését, valamint az Európai Unió és Magyarország tudásalapú gazdaságának megteremtésére irányuló stratégiai célkitűzéseket. A Duális Képzés hosszú távú oktatási céljait (learning outcomes) az oktatási intézmény és a partnerszervezet egységes szemléletmód és összehangolt tematika alapján valósítja meg. Az intézményi-partnerszervezeti közös képzés gondolatisága a következő főbb attribútumokon alapszik: a kijelölt elméleti témakör és a hozzá kapcsolódó partnerszervezeti projektfeladat legyen konkrét, egyedileg és egzaktan definiált; illetve illeszkedjen a partnerszervezeti operatív munkafolyamatokhoz. a projektfeladat elvégzésének eredménye legyen mérhető és ellenőrizhető, a kijelölt elméleti tárgykör és a projektfeladat lényeges gazdálkodási feladatok részét képezze, kapcsolódjon a valós munkavégzéshez és megoldása jelentsen kihívást a hallgató számára, az oktatás létező, valós problémára, a gazdasági realitásra fókuszáljon, végezetül a képzési célok és kompetenciák elérése legyen időben meghatározott. O l d a l 4 85

6 A Duális Képzés célrendszere I. A Duális Képzés célrendszere I. 1. Fogalmak, definíciók A Duális Képzés gyakorlatigényes nappali munkarendű alapképzési szakon folytatott képzés, melyben a Duális Képzési Tanács által szakmailag minősített partnerszervezeteknél folyó gyakorlati és elméleti képzések mind tartalmukban, mint struktúrájukban illeszkednek a BA alapképzés kimeneti követelményeihez. A partnerszervezeteknél megszerzett munkatapasztalat bővíti a hallgatók szakmai ismereteit, fejleszti munkavállalói készségeiket és kompetenciájukat, illetve kialakítja a hatékony partnerszervezeti munkavégzés kultúráját. A Duális Képzési rendszer segítségével olyan felkészült munkaerő kerül ki az intézményből, aki további anyagi ráfordítás nélkül rugalmasan és azonnal képes belépni a munka világába. A Duális Képzés a minőségi munkaerő-utánpótlás hatékony eszközrendszere. A Duális Képzés definícióját a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 108. (1)a. pontja határozza meg, mely szerint: a Duális Képzés: a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak - képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó - tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik; A hallgatói munkavégzés definíciója a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 44. (1.) a. pontja értelmében: A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen. Gyakorlatigényes szaknak minősül a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 85. (3) bekezdése alapján a jogszabályban meghatározott képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak. O l d a l 5 85

7 A Duális Képzés célrendszere Duális Képzési Tanács: A Duális Képzéstípus koordinálását a Duális Képzési Tanács látja el, amely a Duális Képzés minőségbiztosítása révén hozzájárul a minőségelvű, teljesítményen alapuló felsőoktatás kialakításához. A Duális Képzési Tanács kialakította a képzésben részt vevő partnerszervezetek minősítési követelményrendszerét, és összeállította a gyakorlati képzőhelyek számára a minősítéshez szükséges önértékelési kérdőívet. Az önértékelési kérdőív: A Duális Képzést folytatni kívánó partnerszervezetek nyilatkozata, melyben igazolja, hogy a képzéshez szükséges tárgyi, személyi feltételekkel rendelkezik. Az önértékelési kérdőívet a Duális Képzési Tanács bírálja el. A Duális Képzésben részt vevő együttműködő szervezeteket a Duális Képzési Tanács minősítési eljárását követően az Oktatási Hivatal veszi nyilvántartásba. A hallgatói portfólió: A Duális Képzésben résztvevő hallgatók partnerszervezeti munkateljesítményének, és gyakorlati tanulásának összefoglaló dokumentuma, amely tartalmazza a hallgató által elkészített projektmunkák szinapszisát, a projektfeladatok értékelését, valamint a hallgató partnerszervezeti teljesítményének szemeszterenkénti értékelését. A hallgatói portfólió készítésének célja, hogy a hallgató megszerzett kompetenciáiról, és készségeiről átfogó képet nyújtson, és ez által növelje munka-erőpiaci esélyeit. A Duális Képzés minőségbiztosítása: A Duális Képzéshez kapcsolódó célok megvalósulásának nyomon követését szolgáló mutató és mérőszámok együttese, illetve az ezek alapján készült éves beszámolók. Intézményi szakasz: A Duális Képzésben a felsőoktatási intézménynél, elméleti tanulmányokkal eltöltött idő. Partnerszervezeti szakasz: A Duális Képzésben a partnerszervezeteknél, illetve szervezeteknél a gyakorlati tanulmányokkal eltöltött idő. Mentor: a partnerszervezeti gyakorlati képzésben, a hallgató tanulását támogató szakember, szakmai oktató. Vezető tanár: a partnerszervezeti mentorral a Duális Képzés minőségéért szorosan együttműködő intézményi oktató. O l d a l 6 85

8 A Duális Képzés célrendszere I.2. A Duális Képzés filozófiája A Duális Képzés stratégiai célja olyan szakmailag kompetens fiatal munkaerő kinevelése, aki képes az egyetemi, illetve a főiskolai tanulmányai során megszerzett elméleti ismeretanyagot a partnerszervezeti munkafolyamatokba integrálni és a több tudományágból származó tudást szintetizálni. A Duális Képzés partnerszervezeti oktatási része is curriculum szemléletű, és kiemelt feladatát képezi, hogy a hallgató tematikus tudásának fejlesztése mellett a hazai és a nemzetközi gazdasági illetve üzleti életben hatékonyan alkalmazható kompetenciákat közvetítsen. A Duális Képzés teljesítményelvű és projektfeladat-központú koncepciója révén a hallgató képessé válik új, hozzáadott értéket képviselő tudás létrehozására is. I.2.1. Alapelvek A Duális felsőoktatás alapkövetelményei a Duális Képzési Tanács elfogadott határozata alapján az alábbiak: A képzés szigorú minőségi ellenőrzés mellett zajlik, a gyakorlati képzésben részt vevő szervezetek folyamatos minőségi auditálásával. A résztvevő oktatók erős elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, a partnerszervezeti szakemberek részvétele a felsőoktatási modulokban ajánlott. A Duális Képzési folyamattal a résztvevő partnerszervezetek közvetlenül elérik a képzésben résztvevő hallgatókat, továbbá az együttműködés alkalmas a hallgatók integrálására a partnerszervezeti szervezetbe, kultúrába és folyamatokba. A Duális Képzésben részt vevő hallgató a szorgalmi időszakot a hagyományos nappali munkarendű hallgatóval együtt végzi a felsőoktatási intézménynél (intézményi szakasz). Ezt követően részt vesz a partnerszervezeti szakaszban történő oktatásban és gyakorlatban. Lehetséges további partnerszervezeti gyakorlati idő teljesítése a hallgató számára rendelkezésre álló szabad időben a szorgalmi időszak alatt is, a tanrendet és az intézményi jelenlétet nem sértve. A partnerszervezetnél eltöltött gyakorlati idő során specifikus szakmai gyakorlati ismereteket és munkavégzési gyakorlatot is szereznek a hallgatók. O l d a l 7 85

9 A Duális Képzés célrendszere A partnerszervezetnél töltött időért, illetve az ennek során elvégzett munkáért a hallgatót díjazás (munkabér) illeti, melyet a Duális partner partnerszervezet fizet, a képzés teljes időszaka alatt fizet a partnerszervezet (évente 12 hónap). A partnerszervezeti gyakorlatok szervezésében résztvevő oktatók, mentorok megfelelő elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek, illetve képesek a hallgatók szakmai és munkavégzési kultúra terén megvalósuló fejlődését támogatni. I.2.2. SMART koncepció A Duális Képzés filozófiája az ún. SMART koncepció, azaz minden képzési elem: S Specifikus (egzaktan, egyedileg meghatározott) M Mérhető (a kimeneti követelmények, elérendő kompetenciák értékelhetők) A Attraktív (a kijelölt feladatok érdekesek, fejlődést és eredményt hordozók) R Reális (a partnerszervezeti gazdálkodásban szükségesek, az üzleti világban lényegesek, a partnerszervezeti teljesítményben fontosak) T Tervezettek, időben ütemezettek. O l d a l 8 85

10 A Duális Képzés célrendszere I. 3. A Duális Képzés pedagógiai célkitűzései A Duális Képzés jövőképe, hogy az intézményi oktatás és a partnerszervezeti projektfeladat együttesen, mégis megosztva járuljon hozzá a stratégiai célok eléréséhez. Kiindulási helyzet (hagyományos BA oktatás) Elérendő cél (a Duális Képzés eredményei) Egyoldalú szakmai képzés, melynek középpontjában a szakmai kompetenciák és tudás fejlesztése áll. Sokoldalú, business practice - oriented szempontú szakmai képzés, mely megteremti a metodikai kompetenciák és a szakmai tudás, valamint a személyiségfejlesztés egységét. A hallgató egyedül tanul. Tanári utasítások követése, reprodukálható tudás passzív visszaadása; Az elméleti és a gyakorlati tudás relatív elválasztottsága; A figyelem a tanárra irányul. (tudás, képesség, személyiség fejlesztése, fejlődési képesség) A hallgató szakmai munkaközösségben tanul és elsajátítja az eredményes "team" munka alapjait. Probléma-, és projektalapú tanulás, amely lehetővé teszi az önálló kérdésfelvetést, gondolkodást, az egyéni cselekvés megtervezését és feladat aktív végrehajtását. Az elmélet és a gyakorlat egymásba illesztése; A tanár és partnerszervezeti a mentor példakép, de figyelem középpontjában a hallgató áll. Javasolt, hogy minden a partnerszervezet és az intézmény által közösen oktatott tárgykör esetében: Az oktatási intézmény a javasolt tárgykörökhöz igazodóan: határozza meg a kör oktatásának fő és mellékcéljait, azokat a definíciókat, összefüggéseket és tárgyi tartalmat, amely az adott témakör megtanulásához, megértéséhez és reprodukálásához szükséges. határozza meg azokat a számonkérési módszereket, amelyekkel mérhető a témakör analitikus feldolgozásának, szintetizálásának képessége. A partnerszervezet a projektfeladatban partnerszervezeti mentorok aktív támogatásával: határozza meg a konkrét üzleti problémát és annak illeszkedését a partnerszervezeti folyamatba; (szintetizálás) O l d a l 9 85

11 A Duális Képzés célrendszere világít rá az elmélet és a gyakorlat kapcsolódási pontjaira (szintetizálás); támogatja a feladat önálló megoldását (kreativitás) és a hallgató újítási javaslatait;(innováció) értékeli a hallgatói megoldást (feedback). I.4. A tanulási célok taxonómiája Intézményi cél Partnerszervezeti cél Megtanulás Megértés Reprodukálás Elméleti tudás megszerzése Saját szavakkal, gondolatokkal történő visszaadás Analizálás Szintetizálás Probléma-felismerés és a probléma elemekre bontása Analizálás Szintetizálás Probléma felismerés, és a probléma aktív, és eredményes megoldása; Gyakorlati tudás elsajátítása Változásokat javasolni (kreativitás) Újításokat létrehozni (innováció) Teljesítményközpontú értékelés Business-practice-integrated tudás (saját táblázat, amely készült a Német Rektori Konferencia Lernzieltaxanomie koncepciója alapján) O l d a l 10 85

12 A Duális Képzés célrendszere I.5. A Duális Képzés módszertana I.5.1. A probléma-alapú tanulás (Problem-based learning/pbl) A Duális Képzésben alkalmazott ún. PBL alapú tanulás jellemzője, hogy a hallgató, a megszerzendő tudást (ismeretanyagot) aktív közreműködésével hozza létre, a passzív befogadást és reprodukálást felváltja az elméleti tudás alkalmazásának képessége, a tanulás folyamata részben önirányított, így személyre szabott, a tanulás a team-munka révén (ezen a ponton csatlakozik az ún. PBL tanulás a projekt-alapú tanuláshoz) nemcsak egyéni konstrukciós folyamat, hanem a feladatok megvitatása, megmagyarázása révén a társas kompetenciák (elfogadás, alkalmazkodó képesség, lojalitás) kialakulását is elősegíti. A partnerszervezeti curriculum fókuszpontjait bonyolult, több összetevős problémák (a projektek) képezik, melyben a partnerszervezeti tanárok, azaz a mentorok segítői, azaz ún. facilitátor szerepet töltenek be; Az ún. PBL módszer lehetővé teszi a folyamatos hallgatói értékelést, melynek összefoglalója a szemeszterenként elkészülő partnerszervezeti feedback. A probléma-alapú tanulás kimeneti kompetenciái a Duális Képzésben: Reális problémamegoldás képessége; Időbeosztás; Stressz kezelése; A döntéshozás készsége; Vezetői készségek kialakulása; Kritikus, kreatív érvelés; Tervezés; Önértékelés (önkontroll, önfejlesztés, önirányító tanulás); I.5.2. Projekt alapú tanulás (Project-based learning) A Duális Képzésben alkalmazott ún. projekt-alapú tanulás jellemzője, hogy az időben meghatározott projektfeladat révén a hallgató tapasztalati úton szerez meg konkrét, és közvetlenül hasznosítható kompetenciákat, illetve gyakorlati tudást, melynek színvonalát növeli a folyamatos és értékelő visszacsatolás. O l d a l 11 85

13 A Duális Képzés célrendszere A partnerszervezeti projektben a hallgatóknak nemcsak egységes, hanem individuális feladata is van, így a hallgató képességeinek és ismereteinek megfelelően tud hozzájárulni a projektfeladat sikeres megoldásához. A projektmunka jól tagolható, egységnyi feladatokra bontható folyamatsor, melyet az intézmény által javasolt, összefoglaló jellegű témakörök egzaktan leírnak. A projekt feladat jellegzetessége, hogy a feladatkiírásban összegzi a meghatározott output eléréséhez szükséges tevékenységeket és rendszerben kezeli a közöttük fennálló térbeli és időbeli kapcsolódásokat. Mindezek eredményeképpen az elméleti képzés és a partnerszervezeti munka hatékonyan összekapcsolható mind a szakmai témakörökben, mind azok időbeli ütemezésében. A projektekben való részvétel javítja a hallgatók szociális kompetenciáit és a partnerszervezeti kollégákkal való együttműködés, a szervezeti szocializáció és a munkahelyi alkalmazkodás fejleszti a kommunikációs készségeket is. A projektfeladatok igénylik az informatika által támogatott kommunikációs eszközök készségszintű használatát is, melyek elsajátítása különösen a nagyvállalati szektorban jelent versenyképes kompetenciát. A projekt-alapú tanulás kimeneti kompetenciái a Duális Képzésben: Aktív cselekvőképesség; A döntéshozatali folyamatokban való aktív részvétel; A valóságra vonatkoztatott, kritikus és interdiszciplináris szemléletmód; Az együttműködés készsége és képessége; Csoportmunka és egymás munkájának értékelése, megbecsülése; Projekteredmények kommunikálása; Kritikus helyzetek, és pontok felismerése; Önkorrekció képessége; A Duális Képzésben a fenti két módszerrel közösen oktatott tárgykörök megvalósítják a Duális Képzés business-practice oriented koncepciójának kettős követelményrendszerét, egyrészt, mert a tárgyakat olyan oktatói állomány tanítja, amely több éves partnerszervezeti gyakorlattal rendelkezik, másrészt azon okból, hogy az oktatás, illetve az egyéni tanulás folyamatos és strukturált intézményi-partnerszervezeti interakciókon alapul. O l d a l 12 85

14 A Duális Képzés feltételrendszere I. A Duális Képzés feltételrendszere II.1. Jogi feltételrendszer II.1.1. Irányadó jogszabályok A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény a. pontja határozza meg a Duális Képzés fogalmát. A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet, amely kiterjed a Magyarország területén működő, és a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 1. mellékletében felsorolt felsőoktatási intézmények alapképzésében, mesterképzésében részt vevő hallgatóira, továbbá szakmai gyakorlatára, és a szakmai gyakorlóhelyekként működő együttműködő szervezetekre. A felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet meghatározta a Duális Képzési Tanácsot. A Duális Képzési Tanács (DKT) az oktatásért felelős miniszter felsőoktatás fejlesztési kérdésekben közreműködő véleményező és javaslattevő testülete. A évi I. tv a munka törvénykönyvéről, amely háttérjogszabályul szolgál a hallgatói munkaszerződések esetében. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény 11. -a alapján a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvény 455. (3) d) pontja szerint: nem eredményez adófizetési kötelezettséget a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény 44. (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszony. A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény rendelkezik az adómentességet élvező tevékenységekről, így különösen a törvény 1. sz. melléklet pontja alapján: adómentes bevétel a hallgató részére O l d a l 13 85

15 A Duális Képzés feltételrendszere b) nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló a évi CLV. törvény rendelkezik a szakképzési hozzájárulás Duális Képzés keretében szervezett gyakorlati képzés szakmai gyakorlattal történő teljesíthetőségéről államilag támogatott létszám tekintetében. A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezik a gyakorlati képzés szervezésével teljesíthető hozzájárulás számításáról. A 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet rendelkezik a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képesítések jegyzékbe történő felvételéről. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet határozza meg a szakokon szerezhető kompetenciákat. A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 11., 12 (1) bekezdés, 15. határozza meg a felsőoktatási intézmények által szakmai gyakorlatra kötött megállapodások nyilvántartásba vételét. A felsőoktatási felvételi eljárásról 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 41. (4) bekezdése értelmében, a jelentkező az Nftv a. pontja szerinti képzési területhez tartozó szakra vonatkozó felvételi döntést követően a felsőoktatási intézményhez benyújtott kérelmére, a Duális Képzésre jogosult felsőoktatási intézmény külön döntése alapján Duális Képzésben vehet részt. A Duális Képzésért felelős kormányzati szerv: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság Felsőoktatási Intézmények Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (TVSZ) Felsőoktatási Intézmények Szervezeti és Működési Szabályzata (SZMSZ) O l d a l 14 85

16 A Duális Képzés feltételrendszere II.1.2. A Duális Képzés időtartama A Duális Képzés 26 hetes intézményi és 26 hetes partnerszervezeti szakaszból áll. A Duális Képzésben részt vevő hallgató az intézményi szakaszt, azaz a főiskolai szorgalmi időszakot a hagyományos nappali munkarendű hallgatóval együtt teljesíti a felsőoktatási intézménynél. Az intézményi szakaszt követő partnerszervezeti szakaszban, a hallgató a szerződött partnerszervezetnél, a szakmai gyakorló helyén történő oktatásban vesz részt. A partnerszervezeti gyakorlati idő tartalmazza a Munkatörvénykönyve által előírt kötelező szabadág időtartamát is. A hallgató a partnerszervezeti szakaszban tesz eleget az intézményi vizsgakötelezettségeinek is. Az intézményi szakasz alatt további partnerszervezeti gyakorlat is teljesíthető, az alábbi két feltétel együttes teljesülése esetén: a munkavégzésre, a hallgató és a munkaadó közös megállapodása alapján a hallgató számára rendelkezésre álló szabad időben, de csak oly módon kerülhet sor, ha a munkavégzés nem sérti a tanrendet, az intézményi jelenlétet és az intézményi kötelezettségek teljesítését (pld. zárthelyi dolgozatok megírása). Az adott tanévben az intézményi és a partnerszervezeti szakaszok bontását a VIII.4. Melléklet az Intézményi - Partnerszervezeti szakasz időbeosztása tartalmazza. O l d a l 15 85

17 A Duális Képzés feltételrendszere II.2. A Duális Képzési modell alapelvei a) A felsőoktatási intézmény és a hozzá kapcsolódó partnerszervezetek együttműködésén alapuló Duális Képzés; az elméleti tudás mellett gyakorlati tapasztalatokkal és készségekkel rendelkező fiatal minőségi szakemberek (közgazdászok) képzését szolgáló modell. b) A felsőoktatási intézmény és a bekapcsolódott partnerszervezetek mind a képzési területeken, mind a képzés időtartamán osztoznak: Míg a felsőoktatási intézmény elsősorban (de nem kizárólagosan) a hallgatók elméleti képzését nyújtja, addig az együttműködő partnerszervezetek a gyakorlati képzést biztosítják. A Duális Képzésben résztvevő hallgatók a képzési időt 50-50%-ban töltik a felsőoktatási intézményben, illetve a Duális partner partnerszervezetnél. c) A Duális Képzésben résztvevő hallgatókat a felsőoktatási felvételi rendszer szabályai és eljárásai mellett előzetes jelentkezés alapján a partnerszervezetek választják ki, a saját eljárásaik (tesztek, interjú, csoportos feladatok, nyelvismeret felmérése, stb.) szerint. d) A tanulmányok idejére (pl. adott BA képzés 7 szemesztere alatt) a partnerszervezet és a hallgató között Hallgatói munkaszerződés jön létre, mely alapján a hallgató vállalja a mintatanterv szerinti előrehaladást, a partnerszervezet pedig a hallgatói munkaszerződésben rögzített munkabér megfizetését és esetleges egyéb juttatások folyósítását. e) Duális Képzésre kizárólag csak a nappali munkarendű BA képzés megkezdésekor (az első évfolyam első félévében) lehet jelentkezni, illetve felvételt nyerni. Ezt követően a Duális Képzési formába történő átjelentkezés már nem lehetséges. f) A Hallgató munkaszerződés szerződés egyik szerződő (munkaadó partnerszervezet, illetve a munkavállaló hallgató) fél számára sem fogalmaz meg kötelezettséget a képzés befejezése utáni időre. O l d a l 16 85

18 A Duális Képzés feltételrendszere g) A Duális Képzésben részt vevő minden szereplő között szerződéses jogviszony alakul ki: hallgatói jogviszony: a hallgató-felsőoktatási intézmény között, az állami szabályzás szerinti; együttműködési megállapodás: a felsőoktatási intézmény Duális partnerszervezet között. (Llsd. VIII.1. számú melléklet) hallgató munkaszerződés: a hallgató - partnerszervezet között létrejött jogviszony, melynek keretei közt a hallgató munkavállalóvá válik (lsd. VIII.2. számú melléklet); h) A partnerszervezetekkel összehangolt ún. Beiskolázási marketing, melynek során folyamatos kommunikáció valósul meg a partnerszervezet és az intézmény között. i) Csak azon partnerszervezetek lehetnek a felsőoktatási intézmény Duális partnerei, amelyek kinyilvánítják szándékukat a hallgatók közös oktatására, aktívan bekapcsolódnak a felsőoktatási intézmény Duális Képzési oktatási folyamatba és a Duális Képzési Tanács előminősítési folyamata (akkreditáció) alapján alkalmasnak bizonyulnak a magas színvonalú képzésre. II.2.1. Duális felsőoktatás szereplői és motivációk O l d a l 17 85

19 A Duális Képzés feltételrendszere II.3. A Duális Képzés szervezeti modellje A szervezeti modelljének kiindulási pontjai Fokozatváltás a felsőoktatásban - A teljesítményelvű felsőoktatás Felsőoktatás fejlesztési stratégiai koncepció - EEMI Felsőoktatási Államtitkárság; A Duális Képzés minősítési követelményrendszere - Duális Képzési Tanács Duális Képzés alapelvei - Duális Képzési Tanács; Küldetésnyilatkozat - Duális Képzési Tanács; Nftv évi CCIV sz. A nemzeti felsőoktatásról szóló, többször módosított Nemzeti Felsőoktatási Törvény - EEMI Felsőoktatási Államtitkárság; Felsőoktatási Intézmény hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat; O l d a l 18 85

20 A Duális Képzés feltételrendszere II.4. A BGE Szervezeti és Működési Rendje Rektor: meghatározza a Főiskolán folyó Duális Képzés oktatási és tudományos célkitűzéseit, feladatait és fejlesztési irányait. Irányítja a Duális Képzés oktatási és tudományos szervezetét. Kancellár: a főiskola rendelkezésére álló források felhasználásával gondoskodik a Duális Képzés hosszú távú fenntarthatóságáról. Általános Rektorhelyettes: képviseli, és fejleszti a Duális Képzést a Főiskola nemzetközi kapcsolataiban. Oktatási és Szolgáltatási Rektorhelyettes: a Főiskolán folyó Duális Képzés oktatási ügyeiben a rektor helyetteseként jár el. Gondoskodik a Duális Képzés oktatásmódszertani fejlesztésének koordinálásáról. Koordinálja a BGF és a Karok Duális Képzésének oktatási és szolgáltatási tevékenységét. Együttműködik a Duális Képzési Tanáccsal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a partner felsőoktatási intézményekkel. Ellátja a Duális Képzés minőségbiztosításával együtt járó feladatokat. Oktatási Igazgató: koordinálja a Duális Képzési tevékenységet. Az adminisztrációs feladatok végrehajtása érdekében kapcsolatot tart a vállalkozásokkal és a hallgatókkal, elvégzi a tevékenységhez kapcsolódó dokumentációs feladatokat és annak archiválását. (104. (2). bek. v.) Karrier és Alumni Központ: részt vesz a Duális Képzés marketing és promóciós munkáiban, melynek során kapcsolatot tart a partnerszervezeti személyzeti osztályokkal, és a vezető tanárokkal. Nyilvántartja a Duális Alumni hallgatókat. A Duális Alumni bevonásával részt vesz a Duális Képzés népszerűsítésében. Oktatási Dékánhelyettes: a szakfelelősökkel egyetértésben koordinálja a kari Duális Képzéseket. Munkaerő-piaci Kapcsolatok Iroda: feltárja a Duális Képzésben érdekelt gazdálkodó szervezetek körét, és folyamatosan bővíti a velük való kapcsolatokat. Előkészíti a Duális Képzésbe bekapcsolódó partnerszervezetekkel az intézményipartnerszervezeti együttműködési megállapodásokat. Vezető tanár: olyan oktató, aki a Duális Képzést folytató Karon, az akkreditált Specializációban a képzés minőségéért, folyamatos fejlesztéséért és a partnerszervezeti kapcsolattartás hatékonyságáért felelős. A vezető tanár egyidejűleg 5 partnerszervezettel tart kapcsolatot. A szakmai mentorral történő O l d a l 19 85

21 A Duális Képzés feltételrendszere intenzív együttműködésében, szakmai tudásával támogatja a hallgatót a gyakorlati projektfeladatok megoldásában és értékelésében. A vezető tanárt a Kar dékánja nevezi ki, a Szakfelelős javaslata alapján. A vezető tanár operatív feladatai a Duális Képzés során: Részt vesz a Duális Képzés intézményi és partnerszervezeti promóciójában; Részt vesz az intézményi és a partnerszervezeti felvételi eljárás előkészítésében; Folyamatosan fejleszti a Duális Képzés javasolt projektfeladatait, a kapcsolódó tantárgyak tantárgyfelelőseivel és a partnerszervezeti mentorokkal; Folyamatosan konzultál a partnerszervezeti szakemberekkel a curriculum fejlesztési kérdéseiben; A szakmai mentorral, illetve a partnerszervezet munkatársaival szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli az intézményipartnerszervezeti együttműködés eredményeit; Feltárja a Duális Képzés továbbfejlesztési lehetőségeit mind az együttműködő partnerszervezeteken belül, mind új partnerszervezetek bevonásával; Szemeszterenként egy alkalommal felkészíti a hallgatókat az intézményi, és a partnerszervezeti elvárásokra; Együttműködik a partnerszervezetekkel a gyakorlati hely, illetve a munkakörök kiválasztásában; Meghatározza, és egyezteti a projektfeladatok mérési rendszerét; Az intézményi oktatás minőségének javítása céljából a vezető tanár és a partnerszervezeti mentor szorosan együttműködik, így különösen előadások megtartásában, közös K+F tevékenységben, konferenciák megszervezésében, illetve közös publikációk készítésében; A vezető tanár a partnerszervezeti mentorral együtt szemeszterenként legalább egy alkalommal értékeli a Duális Képzésben résztvevő hallgatók teljesítményét. A vezető tanár szervezőként, vagy bírálóként részt vesz a projektfeladatok értékelésében; A vezető tanár szemeszterenként írásos beszámolót készít az elvégzett tevékenységéről, melyet a Kar dékánjának illetve a Duális Képzésbe bevont Szak szakfelelősének nyújt be; O l d a l 20 85

22 A Duális Képzés feltételrendszere Duális Képzésért felelős oktató Amennyiben a Karon, a Duális Képzésben több szak, illetve specializáció érintett valamint több, mint öt partnerszervezeti együttműködés van érvényben, úgy az Oktatási Rektorhelyettes és a Szakfelelős javaslatára, a Kar dékánja Duális Képzésért felelős oktatót jelölhet ki. Duális Képzésért felelős oktató operatív feladatai: Szakmailag kezdeményezi az új partnerszervezeti együttműködéseket. Szakmailag támogatja a Munkaerő-piaci kapcsolatok Iroda munkáját az új partnerszervezetek bevonásában. Folyamatosan fejleszti a meglévő szakmai együttműködéseket (vendégelőadók meghívása, üzemlátogatások szervezése); Tájékoztatja az együttműködő partnerszervezeteket a Duális Képzést érintő jogszabályi előírásokról; Folyamatosan tájékoztatja a partnerszervezeteket a Duális Képzési Tanács határozatairól, állásfoglalásairól; Partnerszervezeti igény esetén közreműködik a kiválasztási és a felvételi eljárásban; Rendszeresen áttekinti és folyamatosan fejleszti a Duális Képzés projektfeladatait, melynek érdekében folyamatosan konzultál a vezető tanárokkal és a partnerszervezeti szakemberekkel a curriculum fejlesztési kérdéseiben; Szakmai kérdésekben rendszeresen kapcsolatot tart azon tantárgyak oktatóival, illetve felelőseivel, melyek a partnerszervezeti gyakorlati oktatás részét is képezik; Rendszeresen (szemeszterenként legalább egy alkalommal) kapcsolatot tart a partnerszervezetek vezető, illetve szakmai mentoraival a hallgatói előmenetelről, és erről tájékoztatja a szakfelelőst; A partnerszervezeti mentorokkal, személyzeti osztállyal egyeztetve kezeli a hallgatói munkavégzéssel kapcsolatos problémákat; Együttműködik a Karrier Irodával a partnerszervezeti rendezvények előkészítésében. Összegzi a partnerszervezeti-intézményi értékelési kérdőíveket, és azokról beszámol az Oktatási Rektorhelyettesnek, illetve a kar dékánjának és a szakvezetőjének; Duális Képzés Kapcsolattartó: az intézmény által kijelölt oktató, akinek feladata, hogy a Duális Képzési Tanács Titkársága, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által közzétett információkat közvetítse a Duális Képzésben részt vevő karok számára. O l d a l 21 85

23 A Duális Képzés feltételrendszere Duális Képzés koordinátora: a Kancellár által kijelölt munkatárs, akinek a feladata, hogy személyzeti, munkaügyi kérdésekben kapcsolatot tartson a partnerszervezettel, illetve koordinálja a Duális Képzéssel összefüggő ügyviteli, adminisztratív és jogi feladatokat. Duális Képzés koordinátorának operatív feladatai: Partnerszervezeti Igény esetén előkészíti és segít megszervezni a kiválasztási és a felvételi eljárást; Naprakész kommunikációt ápol a partnerszervezetekkel, illetve a belépni kívánó szervezetekkel. A partnerszervezeteknek megküldi a szükséges információs és tájékoztató anyagokat (jogszabályok, Duális Képzési Tanács határozatai, Duális Képzés Fehér Könyve); A Duális Képzés minőségbiztosításának kari felelőse. Évenként jelentést készít a Duális Képzés teljesítményének mérőszámairól, amelyet megküld az Oktatási-rektorhelyettesnek. Nyilvántartja a partnerszervezeteknél az oktatásba bevont szakemberek (mentorok) elérhetőségét; A hallgató adminisztratív ügyeinek intézésében kapcsolatot tart a partnerszervezeti mentorral, és a HR osztállyal; (hiányzás, betegség, rendszerből való kilépés stb.); Nyilvántartja a partnerszervezetek által készített hallgatói értékeléseket; Nyilvántartja a partnerszervezeti-intézményi értékelési kérdőíveket; Részt vesz a szakmai együttműködések (előadások, üzemlátogatások) szervezésében (termet foglal, jegyzőkönyvet vezet, hallgatókat értesít, stb.) A Duális Képzéshez rendelt oktatásszervező: a Kancellár által kijelölt munkatárs, aki az Oktatási Igazgatósággal együttműködve ellátja a Duális Képzésben részt vevő hallgatók tanulmányi-adminisztratív ügyeit. A Duális Képzéshez rendelt oktatásszervező operatív feladatai: Közvetíti a hallgatói kérelmeket, illetve a munkavégzés során felmerült problémákat a vezető tanár felé. Ellenőrzi, hogy a hallgató eleget tett-e a tanulmányi kötelezettségeinek (beiratkozás, tárgyfelvétel stb.); Figyelemmel kíséri a hallgatók rendszeres óralátogatását; kapcsolatot tart azon tantárgyak oktatóival, amelyek a partnerszervezeti gyakorlati oktatás részét is képezik; A projektfeladatokról elkészült beszámolók beadási határidejét figyelemmel kíséri. Amennyiben a projektfeladatról készült beszámolót nem elektronikus formában kell benyújtani, úgy azokat formailag ellenőrzi, összegyűjti és eljuttatja az érintett oktatókhoz; O l d a l 22 85

24 A Duális Képzés feltételrendszere Nyomon követi a hallgatói érdemjegyek beírását; Hiányzó jegyek esetén egyeztet az érintett oktatóval; Ellátja a vezető tanár, illetve a Duális Képzésért felelős oktató adminisztratív, ügyviteli oktatásszervezési feladatait; Ellátja a Duális Képzésbe bevont mentorok intézményi oktatási tevékenységével kapcsolatos adminisztratív, ügyviteli feladatait. (szerződéskötés stb.) O l d a l 23 85

25 A Duális Képzés folyamatai II. A Duális Képzés folyamatai A legfontosabb főfolyamatok olyan a Főiskola és a Duális partnerszervezetei által közösen végzett folyamatok, melyek a Duális felsőfokú képzés magas színvonalú megoldására irányulnak, és amelyhez mindkét érintett fél kialakítja és biztosítja az együttműködés megfelelő feltételrendszerét. Az együttes feladat végrehajtás során az alábbi elvek érvényesülnek és valósulnak meg: reprodukálhatóság (megismételhetőség), transzparencia (átláthatóság), és szisztematikusság (időszakonkénti ismétlődés) illetve rendezettség. A hallgatói szemszögből három főfolyamat érdemel kiemelt magyarázatot: A felvételi eljárás menete a Duális Képzésben; A partnerszervezeti kiválasztási folyamat; A partnerszervezeti pótfelvételi eljárás; III.1. A felvételi eljárás Duális Képzésben A Duális Képzési formájú szakokra történő jelentkezés esetében a felvételi eljárás két, egymással párhuzamosított részből áll: az állami, általános felvételi eljárásból (amely semmilyen szempontból sem tér el a nem Duális szakokra való jelentkezés menetétől), és a partnerszervezeti felvételi szakaszból. Amennyiben a szak Duális Képzési formában is indul, akkor ez a tény a felvételi tájékoztatóban is feltüntetésre kerül (főszabály szerint, minden év január 31-ig) a meghirdetett, nem Duális formájú szak mellett, lábjegyzetben. A felvételi tájékoztató egyidejűleg tartalmazza azon partnerszervezetek listáját is, amelyek az adott intézménnyel, az adott szakon Duális Képzésben együttműködnek. (Minden év januárig a felsőoktatási intézmények honlapján elérhetővé válik, hogy várhatóan mely szakok indulnak Duális Képzés keretében). A jelentkezőnek, akár Duális, akár hagyományos formájú képzésre szeretne felvételt nyerni, az általános eljárás szerint kell benyújtania a jelentkezését az állami felvételi eljárásban. O l d a l 24 85

26 A Duális Képzés folyamatai Amennyiben a Duális képzési formájú szakra szeretne a jelentkező felvételt nyerni, úgy a felvételi jelentkezésével egyidejűleg, egyénileg kell fölvennie a kapcsolatot a felvételi tájékoztatóban, az adott szak mellett feltüntetett egy vagy több partnerszervezettel. Több partnerszervezet esetén a jelentkező választja ki az általa preferált(ak)at. A partnerszervezet, a honlapján közzéteszi elérhetőségét, és a saját felvételi (pályázati) eljárásának részletezését. A partnerszervezeti felvételi eljárás szakaszában, a jelentkező diák, a partnerszervezettől kapott tájékoztatás szerint vesz részt a kiválasztási, pályázati folyamatban. A partnerszervezet legkésőbb az adott év júliusának első hetében tájékoztatja a jelentkezőket a kiválasztás eredményéről (azaz, hogy az adott jelentkezővel a BA tanulmányainak idejére munkaszerződést kíván-e kötni.) Amennyiben a jelentkező a partnerszervezet felvételi eljárását is sikerrel zárta (azaz megkapta a hivatalos értesítést arról, hogy vele hallgatói munkaszerződést fognak kötni) és Duális képzési formában kívánja folytatni tanulmányait, úgy ezt a beiratkozáskor kell jeleznie a felsőoktatási intézményben. A sikeres partnerszervezeti felvételi ugyanakkor nem kötelezi a hallgatót a munkaszerződés létrehozására; dönthet úgy is, hogy a hagyományos", azaz a nem Duális formában kezdi meg tanulmányait. A jelentkezőnek a sikeres, vagy a sikertelen partnerszervezeti felvételi eljárás tudatában még van lehetősége arra, hogy az állami felvételi eljárásban a jelentkezésének sorrendjét a besorolási döntés (ponthatár meghatározás) időpontját megelőző 14. napig terjedő határidőn belül módosítsa (erre egy alkalommal nyílik lehetősége). A sikertelen partnerszervezeti felvételi eljárás nem befolyásolja az általános felvételi eljárást, így a ponthatár meghatározásának eredményére sincs hatással. III.1.1. Felvételi eljárás összefoglalása két lépésben A Duális Képzésre tehát kétlépcsős felvételi eljárásban lehetséges bekerülni: 1. lépcső: A felsőoktatási felvételi jelentkezés beadása a választott intézmény adott szakjára a felvételi jelentkezési határidőig (ennek határideje a szeptemberben induló képzések esetében rendszerint február 15-e) a felvi.hu-n. Július végén, a ponthatárok nyilvánosságra hozatalával derül ki, hogy a jelentkező felvételt nyert-e a felsőoktatási intézménybe. O l d a l 25 85

27 A Duális Képzés folyamatai 2. lépcső: A választott partnerszervezethez való jelentkezés az általuk megadott módon, melyhez célszerű folyamatosan nyomon követni a cégek honlapját. A Duális Képzésben részt vevő partnerszervezeteknek legkésőbb a sorrend módosítási határidejéig (mely rendszerint július eleje) értesíteniük kell a hozzájuk jelentkezőket a kiválasztás eredményéről. A felvételizők ennek tudatában még módosíthatják a felsőoktatási intézmények sorrendjét a felvételi jelentkezésükben. A hallgatóknak célszerű alaposan átgondolniuk az intézmények megjelölésének felépítését, mivel előfordulhat, hogy egy cég a Duális Képzésben több felsőoktatási intézménnyel is kapcsolatban áll. Amennyiben a felvételiző diák nemcsak a partnerszervezethez, hanem valamely általa megjelölt, az adott céggel Duális Képzést folytató intézményhez is felvételt nyert, akkor a Duális Képzési felvételi eljárása sikeres lehet. (Például, ha egy diák felvételt nyert XY Kft-hez, de az általa megjelölt Szegedi Tudományegyetemre nem lett elegendő pontszáma, viszont a cég kapcsolatban áll a Debreceni Egyetemmel is, melyhez viszont a pontjai alapján bekerült a diák, akkor a felvételi eljárása sikeres lehet. ) III.1.2. A partnerszervezeti kiválasztási folyamat A partnerszervezetek a pályázati/felvételi szempontrendszerüket és a kiválasztási folyamatukat egyénileg szabják meg, a felsőoktatási intézményeknek ebbe egyáltalán nincs beleszólása. Valamennyi partnerszervezet esetében számítani kell egy állásinterjúhoz hasonló felvételi és motivációs beszélgetésre, de akár különböző tesztekre, beküldendő feladatokra (pl. gazdaságtudományi területen matematikai feladatok, nyelvtudást felmérő tesztek, IQ-teszt, stb.) is számítani lehet. Ezekről érdemes a partnerszervezetek kapcsolattartóinál, HR-es kollégáinál érdeklődni. Abban az esetben, ha egyetlen partnerszervezet sem választja ki a felvételizőt, akkor Duális Képzésben nem, ugyanakkor a hagyományos BA képzésben a hallgatói tanulmányok természetesen megkezdhetők, feltéve, ha a jelentkező elérte a bekerüléshez szükséges pontszámot. A partnerszervezeti kiválasztás eredménye tehát nem befolyásolja az állami felvételi eljárást. Amennyiben az adott intézményhez a felvételiző nem érte el az elegendő pontszámot, akkor még abban az esetben sem lehet a jelentkező Duális képzésű hallgató, ha egyébként valamelyik cég kiválasztotta. O l d a l 26 85

28 A Duális Képzés folyamatai III.1.3. A partnerszervezeti pótjelentkezés Annak függvényében, hogy hány olyan hallgató nem nyert felvételt az adott felsőoktatási intézménybe, akit egy partnerszervezet kiválasztott, a cégeknek lehetőségükben áll pótfelvételt hirdetni a megüresedett helyekre. Ebben az esetben azonban már csak olyan céghez van lehetőség jelentkezni, amely partnere annak az intézménynek, ahová felvették a jelentkező diákot. Minderről a jelentkezőnek tájékozódni érdemes az intézményeknél és partnerszervezeteknél. III.1.4. A felvételi eljárás modellje O l d a l 27 85

29 A Duális Képzés folyamatai III.2. A tanulmányok megkezdése A felsőoktatási intézménnyel való jogviszony a beiratkozással jön létre, különben a felvételi döntés érvényét veszti. A beiratkozáshoz az intézmény által előírt dokumentumokat, a megszabott példányszámban biztosítania kell a hallgatóknak. Általában minden felsőoktatási intézmény a szorgalmi időszak kezdetekor regisztrációs hetet tart, melynek keretében segítik eligazodni tanulmányaikban az újonnan felvett hallgatókat tájékoztatók, tréningek és előadások keretében. III.2.1. Hallgatói vállalások Párhuzamos kötelezettségek A Duális hallgatóknak egyszerre kell megfelelni egy gyakorlati helyen és a főiskolán. Ehhez nélkülözhetetlen a megfelelő elhivatottság, a hatékony szervezői készség és a jó időgazdálkodásra való képesség. A Duális hallgatók a vizsgaidőszak alatt a szakmai gyakorlati helyen dolgoznak, vagyis egyidejűleg, párhuzamosan kell a céges feladataiknak eleget tenniük és a vizsgákat sikeresen teljesíteniük. Mintatanterv szerinti haladás Minden Duális hallgatótól elvárás, hogy az egyes tantárgyakat akkor teljesítse, amikor azok az ún. mintatanterv szerint elő vannak írva, ugyanakkor a partnerszervezet meghatározhatja az elvárt tanulmányi eredményt is. Az sem kizárt, hogy a jobb tanulmányi eredmény az egyes partnerszervezeteknél a magasabb díjazás feltétele. Megfelelően átgondolt időbeosztás A tanulmányokban és a gyakorlaton való helytállás alapos, és előre megtervezett időbeosztást igényel minden Duális hallgatótól annak érdekében, hogy gördülékenyen vegye az akadályokat. A Duális hallgatóknak a többi munkavállalóhoz hasonlóan lehetőségük van szabadság igénybevételére, amelyet a partnerszervezet megoszthat nyári és téli időszak között. Megfelelő informáltság Mivel nem csak egyetlen terepen kell helyt állnia a hallgatóknak, így érdemes minden szituációt átlátni, az új információkat nyomon követni, folyamatosan tájékozódni mind partnerszervezeti, mind felsőoktatási intézményi oldalról. O l d a l 28 85

30 A Duális Képzés folyamatai III.2.2. Kollégiumi elhelyezés A felsőoktatási intézmény gondoskodik a Duális Képzésben részt vevő kollégisták nyári kollégiumi elhelyezéséről, a hagyományos tanév alatti feltételekkel, külön állami támogatás nélkül. III.2.3. A Duális Képzés szemesztereinek rendje A szorgalmi időszak végén vehető észre leginkább az eltérés Duális és nem Duális hallgatók időbeosztása között, hiszen a Duális hallgatók ekkor kezdik meg a gyakorlati időszakot a partnerszervezetnél. A hagyományos képzésben részt vevő hallgatók a vizsgaidőszakban csupán a vizsgákra összpontosítanak, míg a Duális hallgatók ezzel párhuzamosan partnerszervezeti kötelességeiknek tesznek eleget. Projektmunkákban, szakmai képzéseken és tréningeken vesznek részt, így a levelező tagozatos hallgatókhoz hasonlóan a munkahelyi feladatok plusz terhe mellett kell a vizsgáikra felkészülni, és teljesíteni azokat. A partnerszervezetek és a felsőoktatási intézmények közösen törekednek arra, hogy a partnerszervezeti gyakorlat a lehető legjobban illeszkedjen az intézmény képzési anyagához, továbbá ezt az anyagot szem előtt tartva igyekeznek a cégek bővíteni, színesíteni a Duális hallgatók tudását. Annak érdekében, hogy a Duális Képzésben részt vevők a tananyagot a lehető legmélyebben és legjobban elsajátítsák, a partnerszervezetek a vizsgákra elengedik a hallgatókat gyakorlati idejük alatt is. A partnerszervezet munkavállalóiról lévén szó, a Duális hallgatók számára nincs a nyári időszakban iskolai szünet, viszont a munkatörvénykönyv előírásai szerint szabadságot kapnak, melyet a partnerszervezet megoszthat téli és nyári időszak között. A záróvizsga menetének rendszerét a felsőoktatási intézmény határozza meg. A Duális hallgatók a felsőoktatásban eltöltött évek folyamán elsajátítják a munkahely által igényelt készségeket, képességeket (pl. vezetői készség, kommunikációs gyakorlat, projektirányítási ismeretek). A Duális Képzést végzett hallgató, a munkaerőpiacra olyan versenyképes munkavállalóként kerül ki, aki azonnal képes teljes értékű munkavégzésre. O l d a l 29 85

31 A Duális Képzés folyamatai III.2.4. Duális Képzés folyamata a felsőoktatási intézményben III.2.5. Tanulmányi ösztöndíj A Duális Képzésben részt vevő nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatók az általános szabályok szerint 10 hónapig részesülhetnek a hallgatói juttatásból. Tanulmányi ösztöndíjakról bővebben a Tanulmányi Osztályon érdemes érdeklődni, illetve a Hallgatói Önkormányzati tagoktól. O l d a l 30 85