Szám: 308-3/2014/HAT. Tárgy: Ügyintéző: Telefon: A KERESE Bt. terhére bírság kiszabása a veszélyes áruk közúti szállításra vonatkozó rendelkezések megsértése miatt H A T Á R O Z A T A KERESE Bt. (székhelye: 2225 Üllő, Hatháza utca 3., adószáma: 20714592-2-13, cégjegyzékszáma: 13-06-064303, a továbbiakban: Ügyfél) terhére a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 1.000.000,- forint összegű bírságot szabok ki. A bírság összegét jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494- 20000002 számlaszámára, a csatolt postai készpénz-átutalási megbízás felhasználásával vagy banki átutalás útján köteles megfizetni. (Külföldről történő utalás esetén, a Hungarian National Bank 1054 Budapest, Szabadság tér 8/9. IBAN HU89 1002 3002 0028 3494 2000 0002, SWIFT CODE: MANEHUHB, azonosítók felhasználásával kell az utalást teljesíteni.) A banki átutalás közlemény rovatába a következőket kell szerepeltetni: JNSZ MKI, ADR bírság, 308-3/2014/HAT. A kötelezett késedelmi pótlékot köteles fizetni, ha pénzfizetési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget. A késedelmi pótlék napi összege a határozatban megállapított pénzfizetési kötelezettségek együttes összegének a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-ödével számított része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárást kezdeményezek. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak címzett, de a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezés illetékköteles, melynek mértéke a fellebbezésben vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5.000,- Ft, és legfeljebb 500.000,- Ft. Ha a fellebbezési eljárás tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- forint. A közigazgatási hatósági eljárási illetéket az eljárás megindításakor illetékbélyeggel az eljárást kezdeményező iraton kell megfizetni, de a 10.000,- forintot meghaladó eljárási illeték kiszabás alapján készpénz-átutalási megbízás útján vagy az állami adóhatóság által meghatározott számlaszámra bankszámlák közötti átutalással, illetőleg amennyiben erre lehetőség van, bankkártyával is megfizethető. Ebben az esetben az illetékköteles iratot annak egy másolatával az illetékes adóhatósághoz kell benyújtani. Az irat illetékkiszabására történő bemutatását az eredeti iraton hitelt érdemlően igazolja az állami adóhatóság. A bírság összegének megfizetése indokolt esetben kérelemre részletekben is teljesíthető. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. 1
I N D O K O L Á S A KERESE Bt. (székhelye: 2225 Üllő, Hatháza utca 3., adószáma: 20714592-2-13, cégjegyzékszáma: 13-06-064303) ügyfelet 1.000.000,- Ft, azaz egymillió forint összegű bírsággal sújtottam, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás A és B Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben (a továbbiakban: ADR) és a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X.17.) NFM rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott rendelkezések megsértése miatt az alábbiakban részletezettek szerint: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szolnoki Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. -ban kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I.11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R1.) rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte 2014. április 30. napján a 4-es számú főközlekedési útvonal és a 32-es számú főútvonal csomópontjában. A közúti ellenőrzés során az. forgalmi rendszámú, narancssárga táblával nem jelölt tehergépjármű teljes ADR ellenőrzése került végrehajtásra. A tehergépjármű fuvarokmányainak és rakományainak ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy UN 3264 MARÓ, FOLYÉKONY, SAVAS, SZERVETLEN ANYAG M.N.N. (foszforsavat tartalmaz) 8, III veszélyes anyagból összesen 1500 kilogramm volt a tehergépjárművön 60 darab 25 kilogrammot tartalmazó műanyag kannákban. A tehergépjármű a mentességi határ feletti mennyiség ellenére semmilyen jelöléssel nem rendelkezett. A és a.. számú szállítólevélben foglaltak, valamint a szállított veszélyes áru mennyisége alapján a küldeménydarabos szállítás az ADR hatálya alá tartozott. Az ADR 1.1.3 szakaszában, 3.3, 3.4 és 3.5 fejezetben foglalt előírások nem alkalmazhatóak, tekintettel a szállított veszélyes anyag összmennyiségére és csomagolóeszközeire. Az írásbeli utasításban felsorolt személyi és egyéb felszerelések közül csak a jólláthatósági mellény (EN471) és egy pár védőkesztyű állt rendelkezésre. A kerékkitámasztó ék, két önmagában megálló figyelmeztető jelző, szemöblítő folyadék, szemvédelmére alkalmas eszköz, lapát, csatornanyílás lefedésére alkalmas eszköz, illetve gyűjtőedény nem állt rendelkezésre a tehergépjárművön. Az ellenőrzéskor megállapítást nyert, hogy a tehergépjárművön az ellenőrzés időpontjában 1 darab 2 kg-os (oltóképessége 13A 89B C) tűzoltó készülék állt rendelkezésre, amelynek érvényességi ideje 2011 év február hónapjában lejárt. A tehergépjármű. számú forgalmi engedélye alapján 3500 kilogramm össztömegű, így az ADR előírásai szerint további 1 darab 2 kg-os tűzoltó készülékkel nem rendelkezett. A gépjárművezető személyes okmányai rendben voltak, azonban ADR oktatási bizonyítvánnyal nem rendelkezett. A fuvarokmány kitöltése (helyes szállítási megnevezés) a szállítás során használt (.,..) szállítólevélen és egyéb fuvarokmányban az ADR előírásainak megfelelően nem került feltüntetésre. A fuvarokmányok nem tartalmazták a címzettek pontos adatait, illetve a küldeménydarabok típusát és darabszámát. Nem minden küldeménydarabon szerepelt teljes körűen a veszélyes anyag UN száma, illetve veszélyességi bárcája. A küldeménydarabokból egyesítő csomagolás került összeállításra, amelyen nem szerepelt az ADR szerinti felirat (egyesítőcsomagolás). Az egyesítőcsomagolás semmilyen rögzítéssel (kitámasztás, heveder, stb.) nem rendelkezett, valamint további 20 darab kanna esetében a rendelkezésre álló rakfelületet nem töltötte ki és rögzítésük sem történt meg. A rakomány rögzítéséhez rögzítő eszközök a járművön nem álltak rendelkezésre. Az ellenőrök a jármű általános műszaki állapotában hiányosságot nem tapasztaltak. Az ADR ellenőrzés során az Ügyféllel történt egyeztetést követően mentesítő járművet küldtek az ellenőrzés helyszínére, amelyre a teljes rakomány az egyesítőcsomagolás megbontásával átrakodásra került. Az átrakással egyidejűleg a.. forgalmi rendszámú, mentesítő tehergépjármű ADR ellenőrzése is végrehajtásra került (ellenőrzési jegyzék száma:.), és az megfelelt az ADR előírásoknak. Kényszervárakoztatásra a fentiekben részletezettek alapján nem került sor. Az ellenőrzés során 2
megállapítást nyert, hogy a veszélyes anyag (UN 3264) feladását, berakását és a szállítását a KERESE Bt. (székhelye: 2225 Üllő, Hatháza utca 3.) végezte. 1.) A tehergépjárműre nem került elhelyezésre a narancssárga tábla jelölés. A. és a.. számú szállítólevélben foglaltak, valamint a szállított veszélyes áru mennyisége alapján ADR 1.1.3.6.3 pontjában foglaltak figyelembevételével meghatározott érték (1500) meghaladja az 1000 pontértéket a szállítás az ADR hatálya alá tartozott. Az ADR 1.1.3 szakaszában, 3.3, 3.4 és 3.5 fejezetben foglalt előírások nem alkalmazatóak, tekintettel a szállított veszélyes anyag összmennyiségére és csomagolóeszközére. Az ADR 5.3.2 szakasza alapján a veszélyes árukat szállító szállítóegységekre két, függőleges síkban elhelyezett, narancssárga, téglalap alakú táblát kell elhelyezni, amelyek megfelelnek az 5.3.2.2.1 pontnak. Az egyik táblát a szállítóegység elejére, a másikat a hátuljára, a jármű hossztengelyére merőlegesen kell rögzíteni. A tábláknak jól láthatónak kell lenniük. Az ADR 1.2.1 szakaszában foglaltak alapján a: - feladó: az a vállalkozás, amely a veszélyes árut a saját nevében vagy harmadik fél megbízásából feladja. Ha a szállítási műveletet fuvarozási szerződés alapján végzik, a feladó a fuvarozási szerződés szerinti feladót jelenti ; - berakó: az a vállalkozás, amelyik a) a küldeménydarabos veszélyes árut, kiskonténert vagy mobil tartányt a kocsira/járműre, ill. a kocsiba/járműbe vagy a konténerbe rakja ; - szállító: az a vállalkozás, amely a szállítási műveletet végrehajtja, akár fuvarozási szerződés alapján, akár anélkül, valamint az ADR 1.4 fejezetében foglalt kötelezettségek terhelik a veszélyes áru szállításban résztvevőket. A fentiekben foglaltakra tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.3 szakaszában, az ADR 5.3.2 szakaszában, az ADR 1.4.2.1.1 c) pontjában, ADR 1.4.2.2.1 f) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet I. kockázati kategória 15. sorszámában (A járművön semmilyen jelölés, illetve nagybárca nincs) foglalt előírásba tartozik. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII.29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R2.) 5. számú melléklet 1. számú táblázatának (I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 15. sorszámában (A járművön nincs semmilyen jelölés, illetve nagybárca) foglaltak alapján a feladó és a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának 15. sorszámában foglaltak alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető feladó és szállító felelősségének súlyát figyelembe véve 800.000,- Ft (azaz nyolcszázezer forint) bírságot állapítottam meg. A feladó és a szállító között a bírság összegét nem kellett megosztani, illetve mérlegelni, tekintve, hogy a két veszélyes áru szállításban érintett résztvevő egy és ugyanaz. 2.) A tehergépjármű rakománya semmilyen formában nem került rögzítésre. Az ADR 7.5.7.1 szakasza szerint a kocsit/járművet, ill. a konténert ahol szükséges a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a kocsiban/járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a kocsiban/járműben, ill. konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha rögzítés pánttal vagy 3
hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön vagy eldeformálódjon. 2) Ezen bekezdés követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a rakományt az EN 12195:2010 szabvány előírásainak megfelelően rögzítik. A fentiekben foglaltakra tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 7.5.7 szakaszában, az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában, ADR 1.4.3.1.1 c) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. sorszámában (A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása) foglalt előírásba tartozik. A R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának (I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 10. sorszámában (A rakomány elhelyezésére és rögzítésére vonatkozó szabályok be nem tartása) foglaltak alapján a berakó és a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának 10. sorszámában foglaltak alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető berakó és szállító felelősségének súlyát figyelembe véve 800.000,- Ft (azaz nyolcszázezer forint) bírságot állapítottam meg. A berakó és a szállító között a bírság összegét nem kellett megosztani, illetve mérlegelni, tekintve, hogy a két veszélyes áru szállításban érintett résztvevő egy és ugyanaz. 3.) A gépjárművezetőnek nem volt érvényes ADR oktatási bizonyítványa. Az ADR 8.2.1.1 bekezdésében a veszélyes árut szállító jármű vezetőjének az illetékes hatóság által kiállított bizonyítvánnyal kell rendelkeznie, amely igazolja, hogy részt vett a veszélyes áruk szállítása során betartandó különleges követelményekre vonatkozó képzésen és sikeresen levizsgázott., valamint az ADR 8.1.2.2 bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a járművezetői oktatási bizonyítványt a szállítóegységen kell tartani. Az ADR 1.4.2.2.1 b) pontja szerint a szállító kötelezettsége, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen legyenek. A fentiekben foglaltakra tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.2.2 bekezdés b) pontjában és az ADR 1.4.2.2.1 b) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet I. kockázati kategória 17. sorszámában (A járművezetőnek nincs érvényes oktatási bizonyítványa) foglalt előírásba tartozik. A R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának (I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 17. sorszámában (A járművezetőnek nincs érvényes oktatási bizonyítványa) foglaltak alapján a berakó és a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának 17. sorszámában foglaltak alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető berakó és szállító felelősségének súlyát figyelembe véve 600.000,- Ft (azaz hatszázezer forint) bírságot állapítottam meg. A berakó és a szállító között a bírság összegét nem kellett megosztani, illetve mérlegelni, tekintve, hogy a két veszélyes áru szállításban érintett résztvevő egy és ugyanaz. 4.) A tehergépjárművön nem állt rendelkezésre írásbeli utasítás. Az ADR 5.4.3.1 bekezdésében A szállítás során esetlegesen bekövetkező baleset vagy más veszélyhelyzet esetén a teendőkhöz segítségként a jármű vezetőfülkéjében könnyen hozzáférhető helyen az 5.4.3.4 bekezdésében meghatározott formájú írásbeli utasítást kell tartani. ; az ADR 5.4.3.2 bekezdésében Az írásbeli utasítást a szállítónak (fuvarozónak) az indulás előtt kell biztosítani a járműszemélyzet számára. Az írásbeli utasításnak olyan nyelve(ke)n kell készülnie, amelyet a személyzet minden tagja képes elolvasni és megérteni. A szállítónak (fuvarozónak) gondoskodnia kell arról, hogy az érintett személyzet minden tagja megértse az utasítást és képes legyen az abban foglaltakat megfelelően végrehajtani. és az ADR 5.4.3.3 bekezdésében Indulás előtt a jármű személyzetének tájékozódnia kell a berakott veszélyes áruról és tanulmányoznia kell az írásbeli utasítást, hogy tudja, mi a teendője baleset vagy más veszélyhelyzet esetén., az ADR 8.1.2.1 bekezdésében Az egyéb szabályok által előírt okmányokon kívül a következő okmányoknak kell a szállítóegységen lenniük: b) az 5.4.3 szakaszban előírt írásbeli utasításnak és az ADR 4
8.1.2.3 bekezdésében Az 5.4.3 szakaszban előírt írásbeli utasítást könnyen hozzáférhető helyen kell tartani foglaltak alapján a szállítás során írásbeli utasítást kell a szállítóegységen tartani. Az ADR 1.4.2.2 bekezdésében foglaltak alapján a szállító kötelezettsége, hogy az előírt okmányok a szállítóegységen legyenek. A fentiekben foglaltakra tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 5.4.3 szakaszában és az ADR 1.4.2.2.1 b) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 11. sorszámában (Nincsenek az ADR-nek megfelelő írásbeli utasítások, vagy az írásbeli utasítások nem a szállított árura vonatkoznak) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú mellékletének 2. számú táblázatának (II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 11. sorszámában (Írásbeli utasítás hiánya) foglaltak alapján a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 11. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető szállító felelősségének súlyát figyelembe véve 500.000,- Ft (azaz ötszázezer forint) bírságot állapítottam meg. 5.) Nem volt a tehergépjárművön az előírt kerékkitámasztó ék. Az ADR 8.1.5.1 bekezdésében Minden veszélyes árut szállító egységet el kell látni a 8.1.5.2 bekezdés szerinti, általános felszerelésekkel és személyes védőfelszereléssel. A felszerelés tételeit a berakott áru veszélyességi bárca száma szerint kell megválasztani. A bárcák száma a fuvarokmányból állapítható meg., továbbá az ADR 8.1.5.2 bekezdésében foglaltak alapján A következő felszerelést a szállítóegységen kell tartani: minden járműre egy, a jármű legnagyobb megengedett össztömegének és a kerekek átmérőjének megfelelő méretű kerék kitámasztó éket., valamint számára az írásbeli utasításban előírt eszközök a járművön vannak. 6.) Nem volt a tehergépjárművön az előírt két darab, önmagában megálló figyelmeztető jelző. Az ADR 8.1.5.1 bekezdésében, továbbá az ADR 8.1.5.2 bekezdésében foglaltak alapján A következő felszerelést a szállítóegységen kell tartani: két, önmagában megálló figyelmeztető jelzőt, valamint 5
7.) Nem volt a tehergépjárművön az előírt szemöblítő-folyadék. Az ADR 8.1.5.1 bekezdésében, továbbá az ADR 8.1.5.2 bekezdésében foglaltak alapján A következő felszerelést a szállítóegységen kell tartani: szemöblítő-folyadékot, valamint 8.) Nem volt a tehergépjárművön a szem védelmére alkalmas eszköz. Az ADR 8.1.5.1 bekezdésében, továbbá az ADR 8.1.5.2 bekezdésében foglaltak alapján A következő felszerelést a szállítóegységen kell tartani: a szem védelmére alkalmas eszközt (pl. védőszemüveget), valamint 9.) Nem volt a tehergépjárművön a szállított veszélyes anyag alapján előírt lapát. Az ADR 8.1.5.1 bekezdésében, továbbá az ADR 8.1.5.3 bekezdésében foglaltak alapján Bizonyos osztályokhoz a következő kiegészítő felszerelés szükséges: lapát, valamint 6
10.) Nem volt a tehergépjárművön a szállított veszélyes anyag alapján előírt csatornanyílás lefedésére alkalmas eszköz. Az ADR 8.1.5.1 bekezdésében, továbbá az ADR 8.1.5.3 bekezdésében foglaltak alapján Bizonyos osztályokhoz a következő kiegészítő felszerelés szükséges: csatornanyílás lefedésére alkalmas eszköz, valamint 11.) Nem volt a tehergépjárművön a szállított veszélyes anyag alapján előírt gyűjtőedény. Az ADR 8.1.5.1 bekezdésében, továbbá az ADR 8.1.5.3 bekezdésében foglaltak alapján Bizonyos osztályokhoz a következő kiegészítő felszerelés szükséges: gyűjtőedény, valamint 12.) A tehergépjárművön nem állt rendelkezésre az ADR-ben előírt darabszámú tűzoltó készülék. A forgalmi rendszámú tehergépjármű.. számú forgalmi engedélyében bejegyzett legnagyobb össztömege 3500 kilogramm. Az ADR 8.1.4.1 bekezdésében foglaltak szerint A következő táblázat mutatja a 8.1.4.2 bekezdésben említett szállítóegységek kivételével a veszélyes árut szállító szállítóegységekre vonatkozó minimális előírásokat az A, B és C tűzosztályú tüzek 1) oltására alkalmas, hordozható tűzoltó készülékek tekintetében az engedélyezett össztömeg alapján kell a veszélyes árut szállító szállítóegységet tűzoltó készülékkel ellátni az ADR 8.1.4.5 bekezdésben foglaltak alapján A tűzoltó készüléket a jármű személyzete által könnyen elérhető helyre kell elhelyezni oly módon, hogy az időjárás viszontagságaitól védve legyenek és 7
üzemképességük ne csökkenjen.. A.. forgalmi rendszámú tehergépjárművet összesen, minimum 2 darab tűzoltó készülékkel kellett volna ellátni. Egyik tűzoltó készülék kapacitása legalább 2 kilogramm motor vagy fülke tüzek oltására, a másik kapacitása legalább 2 kilogramm szállítóegységen keletkező tüzek oltására szolgál. A fentiekben foglaltakra tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.4 szakaszában és az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. sorszámában (A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek. A tűzoltó készülék üzemképesnek tekinthető akkor is, ha az előírt plomba és/vagy a lejárat ideje hiányzik, de nem tekinthető üzemképesnek, ha szemmel láthatóan nem az, például a nyomásmérő 0-t mutat) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázatának (II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 3. sorszámában (A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek) foglaltak alapján a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 3. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető szállító felelősségének súlyát figyelembe véve 300.000,- Ft (azaz háromszázezer forint) bírságot állapítottam meg. 13.) A küldeménydarabok nem kerültek jelölésre a bennük tárolt veszélyes anyagra vonatkozó bárcákkal, UN számmal. Az ADR 5.2.1.1 bekezdésében Hacsak a RID/ADR-ben nincs másként előírva, minden küldeménydarabon jól látható módon és tartósan fel kell tüntetni a benne lévő veszélyes áru UN számát, amely elé az UN rövidítését kell írni. Az UN számok és az UN betűk magassága legalább 12 mm kell legyen, kivéve a legfeljebb 30 liter űrtartalmú vagy legfeljebb 30 kg nettó tömegű küldeménydarabokat és a legfeljebb 60 liter víztérfogatú palackokat, amelyeknél a betűmagasság legalább 6 mm kell legyen, és kivéve a legfeljebb 5 liter térfogatú vagy legfeljebb 5 kg nettó tömegű küldeménydarabokat, ahol azoknak alkalmas méretűnek kell lenniük. Csomagolatlan tárgyak esetén a feliratot magán a tárgyon, vagy a kereten, a kezelő-, tárolóeszközön vagy indítóállványon kell feltüntetni., az ADR 5.2.1.2 bekezdésében Minden e fejezetben előírt jelölésnek a) jól láthatónak és olvashatónak kell lennie; és b) tartóssága az időjárás hatására lényegesen nem csökkenhet., az ADR 5.2.2.1.1 bekezdésében A 3.2 fejezet A táblázatában felsorolt minden anyagnál vagy tárgynál az 5 oszlopban megadott bárcá(ka)t kell elhelyezni, kivéve, ha 6 oszlopban valamely különleges előírás másként rendelkezik., valamint az ADR 5.2.2.1.6 pontjában Az 5.2.2.2.1.2 pontban előírtak kivételével minden bárcát a) küldeménydarab egyazon felületére kell elhelyezni, ha ezt a küldeménydarab méretei lehetővé teszik; az 1 és a 7 osztály anyagait tartalmazó küldeménydaraboknál a helyes szállítási megnevezés közelében; b) úgy kell a küldeménydarabra elhelyezni, hogy sem a csomagolás valamely része, vagy tartozéka, sem másik bárca vagy jelölés ne takarja vagy ne fedje el; c) egymás mellé kell elhelyezni, ha egynél több bárca van előírva. Ha küldeménydarab alakja szabálytalan vagy a küldeménydarab túl kicsi ahhoz, hogy a bárca megfelelően elhelyezhető legyen, a bárca egy biztonságosan rögzített függőcímkére is ragasztható, vagy más alkalmas módon a küldeménydarabhoz erősíthető. foglalt előírások kerültek megsértésre. A tehergépjárművön szállított egyesítőcsomagoláson kívüli műanyag kannák felületén nem került feltüntetésre a tartalmukra vonatkoztatott UN szám, valamint több kanna esetében hiányzott a veszélyes anyag veszélyességét jelölő bárca, illetve a meglévő bárcával rendelkező kannák közül több esetében szakadt, kopott volt. Az egyesítőcsomagolás esetében az ADR 5.1.2.1 pontjában foglalt előírás alapján nem került feltüntetésre az EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS felirat, továbbá a veszélyes anyag UN száma. Az egyesítőcsomagolásban szállított veszélyes anyagra vonatkozó bárca jól látható maradt, mivel az egyesítőcsomagolást áttetsző, nyújtható fóliával végezték el. 8
A fentiekben foglaltakra tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 5.2.1 szakaszában, az ADR 5.2.2.1 pontjában, az ADR 5.1.2 szakaszában, az ADR 1.4.2.1.1 c) pontjában, az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában, valamint az ADR 1.4.3.1.1 a) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 10. sorszámában (Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás) foglalt előírásba tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázatának (II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 10. sorszámában (Helytelen bárcázás, jelölés vagy nagybárcázás, vagyok azok hiánya) foglaltak alapján a feladó, berakó és szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 2. számú táblázat 10. sorszámában foglaltak alapján a bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető feladó, berakó és szállító felelősségének súlyát figyelembe véve 400.000,- Ft (azaz négyszázezer forint) bírságot állapítottam meg. A feladó, berakó és a szállító között a bírság összegét nem kellett megosztani, illetve mérlegelni, tekintve, hogy a három veszélyes áru szállításban érintett résztvevő egy és ugyanaz. 14.) A tehergépjárművön rendelkezésre álló 2 kg-os kapacitású tűzoltó készülék érvényességi ideje lejárt. Az ADR 8.1.4.4 bekezdésében foglaltak szerint a tűzoltó készüléke(ke)t Az előző 8.1.4.1, ill. 8.1.4.2 bekezdés előírásainak megfelelő hordozható tűzoltó készülékeket olyan zárral (plombával) kell ellátni, amely lehetővé teszi annak megállapítását, hogy még nem használták. Ezenkívül el kell látni olyan jelöléssel, amely tanúsítja, hogy az illetékes hatóság által elismert szabványnak megfelel, ill. az érvényesség lejártának időpontját (hónap, év) vagy a legnagyobb megengedett használati időtartamot is fel kell tüntetni. Az üzemképesség biztosítása céljából a tűzoltó készülékeket az érvényes nemzeti szabványok előírásai szerint időszakosan ellenőrizni kell. Az fentiekben foglaltakra tekintettel az Ügyfél megsértette az ADR 8.1.4.4 bekezdésében és az ADR 1.4.2.2.1 c) pontjában foglalt előírásokat. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet II. kockázati kategória 3. sorszámában (A járművön nincsenek meg az előírt, üzemképes tűzoltó készülékek. A tűzoltó készülék üzemképesnek tekinthető akkor is, ha az előírt plomba és/vagy a lejárat ideje hiányzik, de nem tekinthető üzemképesnek, ha szemmel láthatóan nem az, például a nyomásmérő 0-t mutat) foglalt előírásba tartozik. Tekintve, hogy a tűzoltó készülék érvényességi ideje 2011 év február hónapjában járt le, de a készülék nyomásmérő mutatója a zöld tartományban helyezkedett el, ezért a tűzoltó készülék üzemképesnek tekinthető, mivel rendeltetését be tudta tölteni. Az előzőek figyelembevételével a szabálytalanság a R2. 5. számú melléklet 3. számú táblázatának (III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 6. sorszámában (III. kockázati kategóriába tartozó egyéb mulasztás) foglaltak alapján a szállító tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 3. számú táblázatának 6. sorszámában foglaltak alapján a 15.) A tehergépjárművön rendelkezésre álló fuvarokmányok (.. és.. számú szállítólevél) nem tartalmazták az ADR-ben előírt kötelezően megadandó információkat. Az ADR 8.1.2.1 bekezdés alapján Az egyéb szabályok által előírt okmányokon kívül a következő okmányoknak kell a szállítóegységen lenniük: a) mindegyik szállított anyagra vonatkozóan az 5.4.1 szakasz szerinti fuvarokmánynak, és ha szükséges, az 5.4.2 szakasz szerinti nagykonténer, ill. jármű megrakási bizonyítványnak, valamint az ADR 5.4.1.1.1 pontja szerint a fuvarokmánynak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia: a) a veszélyes anyag UN számát; b) helyes szállítási megnevezést, a veszélyes anyagra vonatkozó bárca számot; c) a veszélyes anyagra vonatkozó csomagolási csoportot; 9
d) küldeménydarabok szállítása esetén küldeménydarabok számát és fajtáját; e) a veszélyes árunkénti összes mennyiséget (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz; f) a feladó nevét és címét; g) a címzettek nevét és címét, továbbá az ADR 5.4.1.1.2 pontja szerint a fuvarokmányban az előírt információknak jól olvashatónak kell lenniük. Az Ügyfél által az ellenőrzés időpontjában bemutatott, a szállított anyagra vonatkozó biztonsági adatlap 14. szakaszában feltüntetett információk megfeleltek az ADR 5.4.1.1.1 pontjában foglalt kritériumnak, miszerint az egyes információk helye és sorrendje a fuvarokmányban tetszőleges, kivéve, hogy az a), b), c), d) és k) pont szerinti adatokat ebben a sorrendben [azaz a), b), c), d), k) sorrendben] kell beírni, minden más információ közbeszúrása nélkül, kivéve amit az ADR előír. Az ADR 5.4.1.1.1 pontjában feltüntetett kötelezően megadandó információk közül nem állt rendelkezésre a küldeménydarabok száma és fajtája, továbbá a címzett pontos neve és címe. A szabálytalanság nem tartozik a R1. 2. számú melléklet I. kockázati kategória 16. sorszámában nevesített szabálytalanság alá, tekintve, hogy a rendelkezésre álló információk alapján meg lehetett határozni, hogy I. kockázati kategóriába tartozó mulasztás fenn áll-e. A szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet III. kockázati kategória 2. sorszámában (Az okmányokban valamely információ hiányzik (de nem az I. kockázati kategória 16. pontja alá tartozó információ)) foglalt előírásba tartozik. A R2. 5. számú melléklet 3. számú táblázatának (III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás) 2. sorszámában (Az okmányokban valamely információ hiányzik) foglaltak alapján a feladó tehető felelőssé. A fentiek alapján a R2. 5. számú melléklet 3. számú táblázatának 2. sorszámában foglaltak alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető feladó felelősségének súlyát figyelembe véve 100.000,- Ft (azaz egyszázezer forint) bírságot állapítottam meg. Az egyes bírságtételek egyesített összegét a R2. 13. (2) bekezdése a) pontja figyelembevételével állapítottam meg, melyben foglaltak szerint a kiszabott bírság összege legfeljebb 1.000.000,- forint lehet. A jelen határozatomban megnevezett szállítóeszköz által végzett veszélyes áru szállításának fenti időpontban végrehajtott közúti ellenőrzés során felvett számú ellenőrzési jegyzék, illetve. számú jegyzőkönyv alapján megállapítást nyert, hogy az ADR-ben meghatározott kötelezettségét a KERESE Bt. (székhelye: 2225 Üllő, Hatháza utca 3., adószáma: 20714592-2-13, cégjegyzékszáma: 13-06-064303)., mint a veszélyes áru feladója, berakója és szállítója megszegte, ezért a fentiekben részletezettek alapján határozatom rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII.11.) NFM rendelet (a továbbiakban R3.) 3. (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A késedelmi pótlékra vonatkozó rendelkezések a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 132. -án alapulnak. A bírság meg nem fizetése esetén a végrehajtás szabályait a Ket. 124. -144. -a rögzíti. A jogorvoslat lehetőségét a Ket. 98. -ban meghatározottak szerint biztosítottam. A fellebbezési illeték mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. (2) bekezdése, módját a 73. -a írja elő. Eljárási költség nem merült fel. Határozatom a Kkt. 20.. (1), (2) és (4) bekezdésében, R1. 3. (1) bekezdésében, R2.-ben, ADR-ben, R.-ben és a Ket. 71. -ban foglalt rendelkezéseken alapul. 10
Az I. fokú hatósági határozat elleni jogorvoslati eljárás keretében további irányadó jogszabályi rendelkezések: a) természetes személy esetében: a Ket. 40. (2) bekezdése Ha az Ügyfél nem személyesen jár el, a hatóság az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálja. A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát a 40/A. -ban meghatározott módon köteles igazolni, valamint a Ket. 40/A. (1) bekezdése A meghatalmazást írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. Írásbeli meghatalmazás esetében a meghatalmazott köteles eredeti meghatalmazását vagy annak hitelesített másolatát az első kapcsolatfelvétel alkalmával az iratokhoz csatolni. b) jogi személy esetében: a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 8. (1)-(4) és 9. (1)-(3/a) bekezdéseiben foglaltak alapján közhiteles aláírási címpéldányt kell csatolni a képviseleti jog igazolásához. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság hatáskörét a Kkt. 20. (2) bekezdése, továbbá R3. 2. bf) pontjában rögzítettek alapján gyakorolta. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékessége a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. (1) bekezdés b) pontjában és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI.10.) Kormányrendelet 3. (3) bekezdésében és 1. számú mellékletének a) pontjában rögzítetteken alapul. Szolnok, 2014. május 26. Jogerőre emelkedés napja:2014.07.11. 11