Esztétika BA sillabusz

ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Esztétika BA sillabusz a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője irodalomjegyzékkel 2011-2012-2. félév

BBN-ESZ-101.02 Bacsó Béla: Esztétikai tapasztalat ea Időpont: csütörtök 10.30-12 hely: 34-es terem A bevezető óra során egy a jelenkori esztétikai gondolkodást meghatározó alapvető kérdéssel kívánok foglalkozni az esztétikai tapasztalattal. Mennyiben tekinthető ez az emberi tapasztalatszerzés egy különös módjának, mennyiben épül bele, illetve rá arra, ahogy az ember magát éppen egy műtárgy, egy műalkotás vonatkozásában egyébként tapasztalja. Van-e különös jellemzője annak az állapotnak, miről Schiller egykor azt írhatta az esztétikai állapotban az ember nulla. Más értelmezők éppen ebben a vélt semmitől sem meghatározottságban látják a modernkori esztétikai megértés legnagyobb problémáját (Gadamer). A félév során a kezdeteknél kezdjük (Platón, Arisztotelész) és a kezdetekhez kapcsolódó jelenkori aiszthészisz jelentős értelmezéséhez nyúlunk magyarázatért (W. Welsch). Olvasni a vizsgára: Arisztotelész Poétika ford. Ritoók Zs. PannonKlett 1997. H.-G. Gadamer Igazság és módszer ford. Bonyhai G. (fejezet címeket adok, mert két kiadás létezik eltérő oldalszámmal: I./3. A művészet igazságára vonatkozó kérdés visszanyerése, valamint II./1-2. A műalkotás ontológiája és ennek hermeneutikai jelentősége) R. Ingarden Az esztétikai tapasztalat ismeretelméleti vizsgálatának alapelvei. ford. Bonyhai G. in. Az esztétika vége Ikon kiadó 1995. 29-40.o. H. R. Jauss Esztétikai tapasztalat és irodalmi hermeneutika, valamint Az esztétikai élvezet in. Jauss: Recepcióelmélet esztétikai tapasztalat irodalmi hermeneutika ford. Bernáth Cs. és Kulcsár-Szabó Z. Osiris 1997. 139-177.o. G. Boehm Az élő toposza. Képtörténet és esztétikai tapasztalat in. Boehm: Válogatott művészeti írások ford. Kelemen P. Kijárat kiadó 2005. 141-154.o. P. Szondi - Bevezetés az irodalmi hermeneutikába ford. Bonyhai G. Twins kiadó 1996. 1-21.o. és 129.o-tól végig BBN-ESZ-201.03 Somlyó Bálint: Bevezetés a műértelmezésbe gy Időpont: csütörtök 10.30-12 hely: 39-es terem A félév első felében klasszikussá lett, eltérő iskolákhoz tartozó műértelmezéseket olvasunk közösen, megvizsgálva azok módszereit, a második felében pedig közösen fogunk műveket elemezni. Végleges lista helyett álljon itt néhány lehetséges példa a klasszikus elemzésekre: Friedrich Schlegel kritikája a Wilhelm Meisterről Goethe híressé lett betételemzése a Hamletről, magában a Wilhelm Meisterben Foucault Las Meninas elemzése A szavak és a dolgok Bevezetőjében Riffaterre kettős Baudelaire elemzése (A macskák) A közösen elemzett műalkotásokról az órákon egyeztetünk majd. Jegyet beszámolóval vagy szemináriumi dolgozattal lehet szerezni. 2

BBN-ESZ-201.04 Seregi Tamás: Bevezetés a műértelmezésbe gy Időpont: hétfő 9-10.30 hely: 42-es terem A kurzuson a művészettörténet elméletének alapszövegeit olvassuk magyar nyelven. Teljesítési feltétel: szemináriumi dolgozat BBN-ESZ-201.05 Pintér Tibor: Bevezetés a műértelmezésbe gy Időpont: csütörtök 15-16.30 hely: 39-es terem A félév során irodalmi, képzőművészeti és zenei alkotások értelmezéséről lesz szó a hallgatóság preferenciáit szem előtt tartva, közös munka keretében. Az adott órára a megismerendő művet egy hallgató kiválasztja, mindenki elolvassa / megnézi / meghallgatja, majd az ötletet adó hallgató referátumot tart a műről, s ezt követően közösen diszkusszáljuk az elhangzottakat. Így a félév során mindenki tart egy referátumot. BBN-ESZ-211 Bárány István: Művészetelmélet-történet 1. ea Időpont: péntek 9-10.30 hely: 39-es terem Az előadás az esztétikai gondolkodás kezdeteit tekinti át röviden. A következő témaköröket tárgyaljuk általában egy rövidebb szöveg részletes elemzésén keresztül: A görög (antik) művészet kontextusa. / Költői önreflexió Homérosznál, Hésziodosznál, és a görög lírában. Költészet és isteni megszállottság. / Az interpretáció kezdetei. A szofisztika. Relativizmus és interpretáció. A kifejezés művészete: a rétorika. / Matematikai (pütagoreus?) arányelmélet és a zene, képzőművészet (szobrászat, építészet) kapcsolata. / Platón költészetkritikája. / A mimészisz Arisztotelésznél és Platónnál. / Hogyan írjunk tragédiát? Arisztophanész: Békák. / Hogyan írjunk tragédiát? Arisztotelész Poétikája. / Az arisztotelészi poétika hatásai: Horatius: Ars poetica. / Bevezető gondolatok a középkor és reneszánsz esztétikájához és poétikájához. Rövidebb szemelvényeket, részleteket a félév során fogok megjelölni, kiadni, a részletesebb tájékozódást segítő bibliográfia és minden egyéb információ (egyéb kötelező olvasmányok, vizsgatematika) elérhető lesz honlapomon: mmi.elte.hu/~ibarany BBN-ESZ-212.08 Bárány István: Ideaelmélet, filozófia, mimészisz Platónnál gy Időpont: péntek 11-12.30 hely: 39-es terem A szemináriumon olyan Platón műveket és műrészleteket fogunk feldolgozni, amelyek különösen relevánsak az ideaelmélet, a platóni filozófia-felfogás és a mimészisz és költészet kapcsolatának a megértéséhez. Többbek között a következő dialógusokra támaszkodunk: Menón, az Állam, Parmenidész, Phaidón. 3

A részletes olvasmánylista és irodalom, a kurzus teljesítésének a feltételei, és minden egyéb információ honlapomon lesz elérhető: mmi.elte.hu/~ibarany. BBN-ESZ-212.09 Bárány István: Erény és költészet gy Időpont: szerda 11.30-13 hely: 42-es terem A kurzus az erény és a költészet (vagy tágabb értelemben a művészet) kapcsolatának problematikus viszonyát kívánja feltárni, különösen de nem kizárólag az antik szerzőknél. Azzal a kérdéssel kívánok foglalkozni, hogy a platóni és az arisztotelészi költészetelméletben, melyek a költészet- és művészetteória fogalmi apparátusát a XVIII. század filozófiai esztétikájának megteremtéséig biztosítják, az autonóm művészet és a műalkotás fogalma miért nem értelmezhető, s hogy a költészet a teória szerinti céljai tekintetében - az erény és az etikai vizsgálódás célkitűzéseinek miként rendelődik alá. Kiemelt szövegeink lesznek Platóntól: Ión, Állam, Phaidrosz, Arisztotelésztől: Poétika, Nikomakhoszi etika. A részletes olvasmánylista és irodalom, a kurzus teljesítésének a feltételei, és minden egyéb információ honlapomon lesz elérhető: mmi.elte.hu/~ibarany. BBN-ESZ-221, BBN-ESZ-222 Papp Zoltán: Német idealizmus és a romantika esztétikája ea + gy Időpont: csütörtök 10-11.30 és 12-13.30 hely: 40-es terem Az egymást kiegészítő ezért lehetőleg egyszerre felveendő előadásból és szemináriumból álló kurzus átfogó, de amennyire a terjedelmi korlátok engedik, egyszersmind differenciált képet ad az esztétika és a művészetfilozófia történetének egyik legfontosabb, Kanttól Hegelig terjedő időszakáról. A vezérfonal az esztétikum autonómiája, vagyis az a 18. század végén megszülető belátás, hogy a műalkotások befogadása önérvényű, sem az elméleti tudásnak, sem a morálnak nem alárendelhető tapasztalattal szolgál. E felismerés a korszak összes meghatározó gondolkodójánál megjelenik, de eltérő kontextusban és hangsúlyokkal. A félév során Kant, Schiller, Friedrich Schlegel, Novalis, Schelling és Hegel műveiről lesz szó, a pontos olvasmánylistát az első órán adom meg. BBN-ESZ-231 Radnóti Sándor: Művészetelmélet-történet 3. ea Időpont: szerda 12-13.30 hely: 39-es terem A kurzus szövegekre alapozott történeti összefoglaló a 19. század második és a 20. század első felének művészetelméleti gondolkodásáról. Az előadások egy-egy fontos szövegre koncentrálnak, elsősorban értelmezési szempontokat kínálva az önálló szövegolvasáshoz. A félévet kollokvium zárja. Előzetes bibliográfia (még módosulhat, és ajánlott olvasmányokkal is kiegészülhet): Schopenhauer, Arthur: A világ mint akarat és képzet [1819]. Fordította Tandori Ágnes és Tandori Dezső. Budapest, Európa, 1991. 235 361. o. [Harmadik könyv] 4

Kierkegaard, Søren: A közvetlen erotikus stádiumok avagy a zenei erotikus [1843]. In: Uő: Vagy-vagy. Fordította Dani Tivadar. Budapest, Osiris, 2001. 45 132. o. Nietzsche, Friedrich: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus [1872]. Fordította Kertész Imre. Budapest, Európa, 1986. Dilthey, Wilhelm: A hermeneutika keletkezése [1900]. Fordította Erdélyi Ágnes. In Uő: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban: tanulmányok. Budapest, Gondolat, 1974. 469 494. o. Riegl, Alois: A későrómai iparművészet [1901]. Fordította: Rajnai László. Budapest, Corvina, 1989. 11-23 és 208-218.o. Lukács György: Heidelbergi esztétika: művészetfilozófiai rész [1912 14?]. Fordította Tandori Dezső. In Uő: A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. A regény elmélete. Budapest, Magvető, 1975. 15 161. o. Freud, Sigmund: A kisérteties [1919]. Fordította Bókay Antal és Erőss Ferenc. In: Sigmund Freud Művei IX. Művészeti írások. Filum Kiadó, é.n. 245-282.o. Simmel, Georg: Az arc esztétikai jelentősége ; A fogantyú ; A képkeret ; A táj filozófiája. Fordította Berényi Gábor. In Uő: Velence, Firenze Róma. Művészetelméleti írások. Atlantisz, Budapest, 1990. 75 110. o. Heidegger, Martin: A műalkotás eredete [1935]. Fordította Bacsó Béla. Budapest, Európa, 1988. Benjamin, Walter: A műalkotás a technikai sokszorosítás korszakában [1936]. Fordította Barlay László. In Zoltai Dénes (szerk.): Kommentár és prófécia. Budapest, Gondolat, 1969. 301 334. o. Horkheimer, Max Adorno, Theodor W.: A felvilágosodás dialektikája [1947], Budapest, Gondolat Atlantisz, 1990. 9 102. o BBN-ESZ-232.10 Somlyó Bálint: Walter Benjamin gy Időpont: hétfő 16-17.30 hely: 40-es terem A szeminárium bevezetést kíván nyújtani a század egyik legizgalmasabb gondolkodójának művészetelméleti munkásságába, kiegészítve ezzel az esztétikatörténeti előadást. Ennek megfelelően szeretném a hangsúlyt a korszakkal való összefüggésre helyezni, a választott szövegeket abból a szempontból is bemutatni, hogy miként kapcsolódnak a kortársakhoz és a történeti folyamatokhoz, nem feledve persze, hogy egy egészen sajátlagos és eredeti gondolkodóról van szó. Elsősorban kisebb tanulmányokat vizsgálnánk, a végleges listát együtt fogjuk eldönteni, de mindenképpen szeretném, ha a korai, nyelvfilozófiához kapcsolódó szövegekből (A nyelvről általában..., A műfordító feladata) is kerülne bele, és a későbbi, művészetkritikai jellegűekből is (Kafka, Leszkov, Szürrealizmus tanulmány), valamint a műfajteremtő, Denkbild-jellegű, szépirodalommal határos szövegekből (Egyirányú utca) 5

Az a résztvevők teherbíróképességétől függ, mennyire kerülhetnek terítékre a nagy művek, vagy legalább azok részletei (Goethe-tanulmány, Szomorújáték-könyv, Baudelaire-írások). A lehetőségekhez mérten (ezek gyakorta elég talányos szövegek) szeretnék valódi szemináriumot, aktív hallgatói részvétellel. Jegyet szemináriumi dolgozattal vagy beszámolóval lehet szerezni. BBN-ESZ-232.11 Darida Veronika: A hisztéria felfedezése gy Időpont: kedd 13.30-15 hely: 40-es terem Az orvoslás története során a hisztéria mindig rejtélyes betegségként jelentkezett. Hol tipikusan női, szervi eredetű betegséget láttak benne (a méh helyváltoztató, vándorló betegségét), hol elmebetegségként kezelték. Ugyanakkor a hisztéria kapcsán szüntelenül felvetődött a szimuláció lehetősége és vádja, a XIX. századig ezért nem is létezett valódi gyógyítása. Először az 1880-as években, a párizsi Salpêtrière klinikán, Jean-Marie Charcot látványos demonstrációkkal egybekötött előadásai teszik széles körben ismertté a betegség tüneteit és rohamait. Ezeknek a híres bemutatóknak (melyeket joggal nevezhetnénk korabeli performance-oknak, vagy látványos viviszekcióknak ) egyik nézője a fiatal Sigmund Freud, aki részben ezen élmény hatására kezd el komolyabban foglalkozni a hisztériával, majd vizsgálódásai eredményeként 1895-ben (Bécsben, Breuer-rel együtt) saját hisztéria könyvét is megjelenteti. A Tanulmányok a hisztériáról már tartalmazza az ekkor születő pszichoanalízis elméletének szinte valamennyi jelentős alapfogalmát (tudattalan, elfojtás, áttétel, ismétlés...), valamint már ezekben a hisztéria-analízisekben is fontos szerepet kapnak a fantáziák és az álomelemzések. Az órákon részint a freudi fordulatot elemezzük, egészen az Álomfejtés megjelenéséig és áttörő hatásáig. Az órák középpontjában emellett a hisztéria különféle formái állnak: a viktoriánus hisztéria, az északi szorongások, a bécsi és párizsi századvég (és századelő) dekadenciája. Ezeknek a megismertetésére irodalmi (Ibsen, Flaubert, Mallarmé, Wilde, Hofmannstahl, Schnitzler), valamint képzőművészeti (Gustav Klimt, Edvard Munch, Gustave Moreau, Odilon Redon) példákat nézünk. Mindezek az elemzések persze felvetik a kérdést: a XX. század valóban túllép a hisztéria nagy korszakán? Vagy a hisztéria minden későbbi kornak így napjainknak is hol rejtőzködő, hol manifeszt jelensége/tünete marad? BBN-ESZ-241 Sajó Sándor-Seregi Tamás-Teller Katalin: Kortárs művészetelméletek ea Időpont: szerda 16.30-18 hely: 39-es terem A kurzus áttekintést nyújt a legfontosabb 1945 utáni nyugati művészetelméleti irányzatokról tisztázva ezek előzményeit is: a művészetfogalom változásait a formalizmustól, a marxizmustól és a strukturalista művészetelméleti koncepcióktól kezdve a hermeneutikán és fenomenológián át a különböző posztstrukturalista és analitikus megközelítésekig követjük nyomon. A vizsga két részből (írásbeli és szóbeli) áll. 6

Kötelező olvasmányok: Theodor W. Adorno: A Művészet és a művészetek. In: uő: A Művészet és a művészetek. Irodalmi és zenei tanulmányok. Helikon, Budapest, 1998, 7 22. Roland Barthes: A szöveg öröme. In: uő: A szöveg öröme. Irodalomelméleti tanulmányok. Osiris, Budapest, 1996, 75 116. Homi K. Bhabha: A posztkoloniális és a posztmodern. In: Helikon, 1996/4, 484 509. Pierre Bourdieu: A tiszta esztétika keletkezéstörténete. In: Rákai Orsolya (szerk.): A háló, a halászok és a halak. Tanulmányok a mezőelmélet, a rendszerelmélet és az irodalomtörténet-írás néhány kapcsolódási pontjáról. Budapest Szeged, Osiris Pompeji, 2001, 7 50. Judith Butler: Jelentős testek. In: Bókay Antal é. m. (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Osiris, Budapest, 2002, 538 559. Arthur Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? In: uő: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz, Budapest, 1997, 15 36. Arthur Danto: A művészetvilág. In: Enigma 1994/4, 41 52. Jacques Derrida: A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diszkurzusában. In: Helikon 1994/1 2, 21 36. George Dickie: A művészet definiálása. In: Szkholion 2007/2, 40 47. Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer. Osiris, Budapest, 2003, 343 379. Clifford Geertz: A művészet mint kulturális rendszer. In: uő: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest, Osiris, 1994, 239 267. Clifford Geertz: Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez. In uő: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest, Osiris, 1994, 170 199. Ernst Gombrich: Freud esztétikája. In: Bókay Antal Erős Ferenc (szerk.): Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Filum, Budapest, 1998, 142 152. Nelson Goodman: Az újraalkotott valóság. In: Horányi Özséb (szerk.): A sokarcú kép. Typotex, Budapest, 2003, 41 68. Clement Greenberg: Avantgarde és giccs. In: Józsa Péter (szerk.): Művészetszociológia. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1978, 93 103. Ian Hunter: Esztétika és kritikai kultúrakutatás. In: Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris, Budapest, 1998, 71 95. Roman Jakobson: Két verselemzés. In: Bókay Antal Vilcsek Béla (szerk.): A modern irodalomtudomány kialakulása. A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Osiris, Budapest, 1998, 470 478. Fredric Jameson: A kései kapitalizmus kulturális logikája: kultúra. In: uő: A posztmodern, avagy a kései kapitalizmus kulturális logikája. Noran Libro, Budapest, 2010, 23 73. Hans-Robert Jauß: Az esztétikai élvezet és a poieszisz, aisztheszisz és katharszisz alaptapasztalatai. In: uő: Recepcióelmélet esztétikai tapasztalat irodalmi hermeneutika. Osiris, Budapest, 1997, 158 177. Jurij Lotman: A művészet a modelláló rendszerek sorában. In: Hankiss Elemér (szerk.): A strukturalizmus. Második kötet. Európa, Budapest, [1971], 42 67. Lukács György: A meghatározatlan tárgyiasság. In: uő: Az esztétikum sajátossága. Akadémiai, Budapest,1965, I. k., 666 685. Craig Owens: Az allegorikus impulzus. Egy posztmodern elmélet felé. I II. rész. In: Enigma 66 (2010), 24 39. és 67 (2010), 5 20. 7

Paul Ricoeur: Freud filozófiai interpretációja. In: Bókay Antal Erős Ferenc (szerk.): Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Filum, Budapest, 1998, 253 263. Jean-Paul Sartre: A kép intencionális szerkezete. In: Bacsó Béla (szerk.): Kép, fenomén, valóság. Kijárat, Budapest, 1997, 97 119. Richard Shusterman: Szomaesztétika. Javaslat egy új diszciplínára. In: uő: Pragmatista esztétika. A szépség megélése és a művészet újragondolása. Kalligram, Pozsony, 2003, 469 503. Raymond Williams: A kultúra elemzése. In: Bókay Antal é. m. (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Osiris, Budapest, 2002, 385 395. Richard Wollheim: Valamiként-látás, benne-látás és képi reprezentáció. In: Bacsó Béla (szerk.): Kép fenomén valóság. Kijárat, Budapest, 1997, 229 241. BBN-ESZ-242.12 Sajó Sándor: Merleau-Ponty: Az észlelés fenomenológiája gy Időpont: kedd 12-13.30 hely: 42-es terem Az imitáció-elmélet (vagy annak egy lehetséges változata) szerint az ábrázolás az észlelésre megy vissza, hiszen az észleléshez képest bizonyul valami ábrázolásnak. E A kurzus a múlt századi francia fenomenológia egyik legnagyobb hatású szerzőjének, Maurice Merleau-Ponty-nak a filozófiájával foglalkozik. A félév során a korai főművet, Az észlelés fenomenológiájá-t olvassuk. Olvasmány: Phénoménologie de la perception, Paris, Gallimard, 1945. Az észlelés fenomenológiája, L Harmattan, 2012, megjelenés előtt. BBN-ESZ-251.20 Teller Katalin: Kánon és kanonizáció ea Időpont: csütörtök 9-10.30 hely: 39-es terem Az előadás során a kulturális (irodalmi, művészeti) kánon fogalmát, a kánon történeti alakulásának értelmezéseit és a kánonvitákat tekintjük át. Ezenkívül sor kerül egyes diszciplináris kánonelméletek és -kritikák számbavételére is. A vizsgán az órák anyaga és a kötelező irodalom mellett egy szabadon választott, idegen nyelvű szakirodalmi tanulmány ismertetését is kérem. Kötelező irodalom: Assmann, Jan: A kánon. A fogalom tisztázása. In: Uő: A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz 2004, 103 128. o. Beck Zoltán: Cigány/roma irodalom Magyarországon. In: Forray R. Katalin (szerk.): Ismeretek a romológia alapképzési szakhoz. Pécs: PTE 2006, 75 91. o. Cikkek a Magyar Lettre Internationale 2008-2009/71. számából Gyáni Gábor: A múlt kollektív emlékezete és A Habsburg-múlt emlékezeti kánonjai. In: Uő: Relatív történelem. Budapest: Typotex 2007, 89 123. o. Radnóti Sándor: Válasz a kérdésre: mi a klasszikus? In: Holmi XII. (2000) 7. 832-850. o. 8

Rohonyi Zoltán (szerk.): Irodalmi kánon és kanonizáció. Budapest: Osiris 2001. Szegedy-Maszák Mihály: A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképződés a posztmodern korban. In: Uő: Minta a szőnyegen. A műértelmezés esélyei. Budapest: Balassi 1995, 76 89. o. BBN-ESZ-251.21 Bartha Judit: Franz Kafka: A per ea Időpont: szerda 15-16.30 hely: 39-es terem Franz Kafka híresen talányos regénye közel száz éve kimeríthetetlen forrásként szolgál az értelmező közönség számára. A mű olvasása során megidézzük a hanyatló Monarchia világát, a kulturális, nyelvi, vallási, identitásbeli határok problémáját, a századelő divatos bécsi stílusirányzatainak (pl. szecesszió, szimbolizmus, expresszionizmus) kölcsönhatását, a freudi pszichoanalízis születését és az egzisztencialista filozófia kezdetét. BBN-ESZ-251.26 Szécsényi Endre W. Blake: Laokoón ea Időpont: kedd 8.30-10 hely: 42-es terem William Blake "Laokoón" c. metszetének művészetfilozófiai és -teológiai értelmezésével foglalkozunk http://emc.elte.hu/sze/blake BBN-ESZ-261.08 Károlyi Csaba: Kritikaírás gy Időpont: kedd 14-15.30 hely: 40-es terem A kurzus célja: ismerkedés a napi és hetilapokba való rövid könyvkritikák írásával. A recenziók írását csak a gyakorlatban lehet megtanulni, ezért az órákat a következő rend szerint képzelem el: az első alkalommal megadok kb. 10-15 mostanában megjelent könyvet (főleg kortárs magyar szépirodalmi köteteket), ezek közül minden résztvevőnek választania kell egyet, és 3-4 flekkes (max. 6000 karakteres) bírálatot kell írnia róla. Az órák az elkészült szövegek megbeszélésére épülnek, lehetőleg úgy, hogy egy alkalommal két, ugyanarról a témáról szóló kritikát beszélünk meg. BBN-ESZ-261.19 Szécsényi Endre: Írásgyakorlat gy Időpont: péntek 8.30-10 hely: 42-es terem A félév folyamán 6 rövidebb írásbeli művet kell mindenkinek határidőre elkészíteni. Többek között a beadott munkák közös megbeszélése és értékelése zajlik majd az órákon. A kurzus más módon (tehát utólag vizsgával, beszámolóval vagy késve leadott írásbeli anyagokkal stb.) nem teljesíthető. Kérem, ezt mindenki vegye számításba, amikor feliratkozik! A kurzus honlapja a feladatokkal és egyéb tudnivalókkal: http://emc.elte.hu/sze/iras 9

BBN-ESZ-261.20 Bartha Judit: E. T. A. Hoffmann elbeszélései gy Időpont: szerda 17-18.30 hely: 42-es terem A szeminárium a német kora romantika kulcsfontosságú fogalmait és azok továbbörökítésének lehetőségét vizsgálja E. T. A. Hoffmann elbeszéléseiben. Az elemzések fókuszában a romantikus dualizmus problémája áll. Ebben a vonatkozásban merül fel Hoffmann ismert művei alapján: a pszeudonim szerzőség és a hasadt identitás kérdése, az abszolútum és a fragmentum viszonya, a fantasztikus művészi és a hétköznapi filiszteusi létforma, az égi költészet, zene, szerelem és a földi realitás kibékíthetetlennek tűnő ellentéte, az idillikus mesevilág és a kísérteties szorongás problémája, a szélsőségek retorikai és teoretikus kiélezése az iróniában és feloldási kísérlete a humorban. BBN-ESZ-261.30 Bartha Judit: Szakszövegírás gy Időpont: hétfő 15.30-17 hely: 42-es terem A szakmai írásgyakorlat bevezetést nyújt a tudományos munkák írásába az anyaggyűjtéstől a munkaterv elkészítésén át a végső szerkezeti vázlat kialakításáig. A félév során áttekintjük a különböző tudományos műfajokat különös tekintettel a témaválasztás, a terjedelem, a mondanivaló tagolása és strukturálása, az érvelés, a stílus, a hivatkozások és az irodalomjegyzékek szabályaira. A teljesítés feltétele az órai részvétel mellett a megadott határidőkre elkészített anyagok leadása, amelyek a következők: az egyénileg választott témákhoz szerkezeti vázlat, bibliográfia, rezümével ellátott nyolc-tíz oldalas dolgozat elkészítése, valamint egy másik dolgozathoz egyoldalas minirecenzió megírása. Szakirodalom Aczel, Richard: Hogyan írjunk esszét? Ford. Szegedy-Maszák Anna. Budapest, Osiris, 2006. Baintner Károly: Hogyan írjunk tudományos közleményeket? Budapest, Takeft, 1982. Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Ford. Klukon Beatrix. Budapest, Gondolat, 1992. Eco, Umberto: Hogyan írok?. Ford. Barna Imre. In Uő: La Mancha és Babel között. Irodalomról. Budapest, Európa, 2004. 450 498. o. Eco, Umberto: A stílus. Ford. Gecser Ottó. In Uő: La Mancha és Babel között. Irodalomról. Budapest, Európa, 2004. 239 265. o. Fish, Stanley: Bizonyítás vagy meggyőzés: a kritikai tevékenység két modellje. In Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei III. Pécs, Jelenkor, 1997. 5-27. o. Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest, Osiris, 1997. L. Aczél Petra: Retorika a szóból épült gondolat. Budapest, Krónika Nóva, 2001. Szabó G. Zoltán Szörényi László (szerk.): Kis magyar retorika. Budapest, TK., 1988. 10

BBN-ESZ-261.46 Pintér Tibor: Zenészregények és novellák gy Időpont: kedd 16-17.30 hely: 39-es terem A szemináriumon a zenész típus- és személyiségváltozataival kívánunk közelebb kerülni a zenéről és a zenész alakjáról alkotott irodalmi elképzelésekhez. A félév folyamán a kiválasztott műveket közösen diszkusszáljuk. A közös műértelmezéseket előre vállalt referátumok indítják, azaz a félév során mindenki tart egy referátumot. Néhány ötlet: Mörike: Mozart prágai utazása; Hoffmann: Kreisleriana, Gluck lovag, Don Juan; Tolsztoj: Kreutzer-szonáta; Cholnoky Viktor: Tartini ördöge; Delblanc: Heréltek; Carpentier: Barokk zene; Bernhard: A menthetetlen. BBN-ESZ-261.47 Teller Katalin: Megfilmesített Berlin-regények gy Időpont: szerda 14.30-16 hely: 40-es terem A szemináriumon Alfred Döblin Berlin, Alexanderplatz (1929) című regényét és ennek két filmes adaptációját (Phil Jutzi, 1931 és Rainer Werner Fassbinder, 1980), valamint Christopher Isherwood Isten veled, Berlin (1939) című írását, illetve az ez alapján készült Kabaré című filmet (Bob Fosse, 1972) elemezve egyfelől a korabeli nagyváros fikcionalizálásának módozatait, másfelől a megfilmesítések eljárásait vizsgáljuk. A szeminárium teljesítésének feltétele egy kiselőadás megtartása, aktív órai munka és egy szemináriumi dolgozat elkészítése. BBN-ESZ-261.48 Darida Veronika: Beckett: Drámák gy Időpont: hétfő 17.30-19 hely: 40-es terem A szemináriumon kísérletet teszünk Beckett, későn induló, drámaírói életművének az áttekintésére. Az ismert darabok mellett (Godot-ra várva, A játszma vége, Ó, azok a szép napok!) más rövidebb, ám jelentős darabokat is elemzünk (Az utolsó tekercs, Nem én, Monológ, Altatódal, Katasztrófa)- nem feledkezve meg a Színműtöredékekről és a tévéjátékokról sem (Kísértettrió, Nacht und Träume). Az órák középpontjában az adott darabok szoros elemzése áll majd, de természetesen kitérünk a szövegek fordításának a kérdésére (Beckett gyakori önfordítási vagy inkább önátírási gyakorlata kapcsán); valamint tárgyaljuk Beckett saját színházi rendezéseit és egyes későbbi, jelentős Beckett színpadra állításokat. BBN-ESZ-261.49 Teller Katalin: Múzeum- és kiállításkritika a 20. században gy Időpont: csütörtök 13.30-15 hely: 39-es terem A szemináriumon elméleti és történeti tanulmányok alapján vizsgáljuk a 20. századi múzeum- és kiállítás-kultúra alakulását. Súlyponti elemzési szempont lesz az esztétika tudománytörténeti szerepe, a világkiállítások és háborús kiállítások helyi értéke a múzeumi gyakorlat változása szempontjából, a múzeumlátogatók társadalmi 11

rétegződése, az etnográfiai szemlélet kritikája, valamint a század végén az emlékezetkultúra alakulásában és a virtualizálás terén tapasztalható elmozdulások. A szeminárium teljesítésének feltétele aktív órai munka, valamint egy-egy esettanulmány kiselőadás formájában történő ismertetése vagy szemináriumi dolgozat formájában való bemutatása. Figyelem: angol nyelvismeret szükséges az órai anyagok feldolgozásához. Kötelező irodalom: Hans Belting: A művészettörténet vége. Budapest, Atlantisz, 2006, 151 167. és 223 232. o. Tony Bennett: The Birth of the Museum: History, Theory, Politics. London New York: Routledge, 1995, 59-88. o. Pierre Bourdieu Alain Darbel: L Amour de l art. Les musées d art européens et leur public. Párizs: Ed. de Minuit, 1967, 2. rész. (angolul vagy németül is) James Clifford: Kiállított kultúrák (a nem nyugati tárgyak európai gyűjteményekben). In: Magyar Lettre Internationale 2001/2002 tél, 23 26. o. Alexander C. T. Geppert: Fleeting cities. Imperial expositions in Fin-de-Siècle Europe. Basingstoke: Palgrave Macmillan, 2010, 201 247. o. Boris Groys: Gyűjteni, gyűjteni. In: uő: Az utópia természetrajza. Budapest: Kijárat 1997, 63 80. o. Maureen Healy: Exhibiting a War in Progress. Entertainment and Propaganda in Vienna, 1914-1918. In: Austrian History Yearbook 31 (2000), 57 85. o. James J. Sheehan: Museums in the German Art World. From the End of the Old Regime to the Rise of Modernism. Oxford New York: Oxford UP, 2000, 139 184. o. BBN-ESZ-261.50 Kovács Ágnes: A Józsefvárosi Galéria és a 70-es 80-as évek művészetkritikája gy Időpont: péntek 14-15.30 hely: 42-es terem A szeminárium keretében feldolgozzuk a Józsefvárosi Galéria egyedülálló helyzetét a rendszerváltás előtti művészeti szcénében, és felkeressük a még ma is alkotó művészeket. A jegy megszerzésének feltétele, önálló kutatás, illetve interjúk készítése. BBN-ESZ-271.26 Pintér Tibor: Zeneesztétika ea Időpont: kedd 11.30-13 hely: 39-es terem Az előadások a zeneesztétikának a 19. századi filozófiai és művészetelméleti diskurzusba való beépülésétől kezdődően a kortárs zenefelfogásokig tekintik át az elmúlt két évszázad zenefelfogásának változásait. Címszavakban: A modern zeneesztétika 19. századi gyökerei: Wackenroder és Tieck zenei érzésesztétikája. A hegeli zeneesztétika mint szintézis-kísérlet. Az abszolút zene esztétikai paradigmaváltása. Schopenhauer zenei metafizikája. Kierkegaard és a zenei démonium. A programzene problémái. Hanslick esztétikája: a zene mint hangozva mozgó forma. Az új zene esztétikája: Schönberg és Adorno. Avantgárd és experimentalitás. Cage és a csend. 12

BBN-ESZ-271.43 Kovács Ágnes: Művészeti akadémiák régen és ma 2. ea Időpont: hétfő 12-13.30 hely: -135-ös terem (alagsor) Tanítható-e a művészet? Ez a kérdés éppen olyan régi, mint maga a művészet. A művészeti akadémiák megalakulása mindenesetre azt bizonyítja, hogy a művészet (gyakorlati értelemben) és bizonyos mértékig tanítható, még akkor is, ha a művészeti akadémia, mint oktatási intézmény, története folyamán állandó támadások kereszttüzébe került. Az előadás a legfontosabb európai akadémiák történetének bemutatása mellett a művészeti, esztétikai fordulópontok tükrében bemutatja a mindenkori akadémia- ellenesség főbb mozgatórugóit is. A vizsgafeltételeket az első órán beszéljük meg, a részvétel az első órán kötelező! BBN-ESZ-271.44 Darida Veronika: A tragédia halála (XX. századi tragédiaelméletek) ea Időpont: hétfő 16-17.30 hely: 39-es terem A tragédia halálának kérdése és próféciája az egész XX. századot áthatja. Vajon lehetséges még tragédiát írni? Létezik még igazi tragikum? Találhatók még tragikus hősök? Kiváltható még a tragikus hatás, a katharszisz? Ugyanakkor - mindezen kétségek ellenére, vagy éppen ezek hatására - a XX. században is születtek tragédiák, még ha ezek meglehetősen különböztek is a klasszikus tragédiaelméletekben felvázolt, tökéletes tragédiáktól. Habár az előadások során a XX. századi tragédiafogalom teoretikus megközelítéseit is tárgyaljuk (pl. Lukács, Benjamin, Szondi, Steiner, Esslin, Bentley, Barthes, Vitez, Scherer, Lehman szövegei nyomán), az előadások középpontjában mégsem az elmélet, hanem a gyakorlat áll. Elsősorban tehát az ekkor megjelenő új tragédiaformákat és kísérleteket vizsgáljuk, olyan XX. századi tragédiákat elemezve, melyek szerzői maguk is reflektáltak az általuk újrateremtett műfaj ellentmondásosságára és új követelményeire. Összegezve, az órák fő témája: Bertold Brecht, Jean-Paul Sartre, Albert Camus, Jean Genet, Friedrich Dürrenmatt, Eugene O Neill, Arthur Miller, John Osborne, Samuel Beckett, Sarah Kane, Heiner Müller, Thomas Bernhard dramurgiája. Az órákon olvasandó darabok listáját az első órán közösen állítjuk össze. A kollokvium teljesítési feltétele a kiválasztott darabok alapos ismerete és értő olvasata. BBN-ESZ-281.24 Kovács Ágnes: München a századfordulón (szecesszió) ea Időpont: hétfő 14-15.30 hely: -135-ös terem (alagsor) Az előadások igyekeznek Münchent, mint a 19. századi Európa egyik legfontosabb művészeti központját bemutatni, ahol virágzott a szecesszió (Jugendstil) és ahol az absztrakt képalkotás is megszületett. A vizsgafeltételeket az első órán beszéljük meg, az első órán a részvétel kötelező! 13

BBN-ESZ-281.25 Sajó Sándor: Bevezetés a kontinentális filozófiába ea Időpont: kedd 14.30-16 hely: 39-es terem Az előadás a múlt század és a jelenkor egyik meghatározó filozófiai vonulatát, az úgynevezett kontinentális filozófiát mutatja be. A hangsúly a kifejezés tág értelmében vett fenomenológián lesz, melybe az alapító Edmund Husserl mellett Heidegger, Fink, Sartre, Merleau-Ponty, Lévinas, Gadamer, Ricoeur, Derrida, Marion filozófiája is besorolható. tematika Edmund Husserl: Ideen zu einer reinen Phänomenologie und phänomenologischen Philosophie. Erstes Buch, Allgemeine Einführung in die reine Phänomenologie. 1950. (Husserliana, Band III) Edmund Husserl: Fantázia, képtudat, emlékezet, in: Athenaeum 1993/4, 3-25 (németül: Husserliana XXIII, 498-524) Edmund Husserl: Fantázia, képtudat, emlékezet, in: Bacsó Béla szerk., Kép, fenomén, valóság (a továbbiakban: KFV), Kijárat, Budapest, 1997, 9-47. (németül: Husserliana XXIII, 170-192, 486-496, 571-590) Edmund Husserl: Az európai tudományok válsága és a transzcendentális fenomenológia I-II., Atlantisz, Budapest, 1998. Edmund Husserl: Karteziánus elmélkedések, Atlantisz, Budapest, 2000. Edmund Husserl: Előadások az időről, Budapest, Atlantisz, 2002. Martin Heidegger: Lét és idő, Gondolat, Budapest, 1984. Martin Heidegger: A műalkotás eredete, Európa, Budapest, 1988. Eugen Fink: Megjelenítés és kép, in: KFV, 47-97. Hans-Georg Gadamer: Igazság és módszer, Budapest, Gondolat, 1960. Maurice Merleau-Ponty: A nyelv fenomenológiájáról, in: A filozófia dícsérete, Európa, Budapest, 2004. Maurice Merleau-Ponty: A közvetett nyelv és a csend hangjai, in: KFV, 142-178. (franciául: Signes, 1960, 49-105.) Jean-Paul Sartre: A kép intencionális szerkezete, in: KFV, 97-142. Jean-Paul Sartre: L imaginaire, Gallimard, Paris, 1986 (magyarul részlet in: KFV, 97-142, ld. fent.) Jean-Paul Sartre: A lét és a semmi, ford. Seregi Tamás, L Harmattan, Budapest, 2006. Emmanuel Lévinas: A valóság és árnyéka, in: Nappali Ház 4 (1992). Emmanuel Lévinas: Nyelv és közelség, Jelenkor-Tanulmány, Pécs, 1997. Emmanuel Lévinas: Teljesség és végtelen. Tanulmány a külsőről, Jelenkor, Pécs, 1999. Paul Ricoeur: Temps et récit, Paris, Seuil, 1983-1985. Paul Ricoeur: Soi-même comme un autre, Paris, Seuil, 1990. Jacques Derrida: Az elkülönböződés, in: Bacsó Béla szerk.: Szöveg és interpretáció, Cserépfalvi, é. n. 14

BBN-ESZ-281.26 Seregi Tamás-Nemes Zoltán Márió: Test és művészet ea Időpont: szerda 10.30-12 hely: 34-es terem A kurzuson a test kultúr- és művészettörténetével foglalkozunk a modern korszakra koncentrálva. A részletes tematikát az első órán osztjuk ki. Teljesítési feltétel: zárthelyi dolgozat BBN-ESZ-401.10 Radnóti Sándor: Politikai esztétika ea Időpont: szerda 13.30-15 hely: 39-es terem A kurzus a politikai filozófia egyik nevezetes és aktuális problémájával, a politikai esztétikával foglalkozik. Megvizsgálja a politika és az esztétika fogalmának közös vonásait, s kitér a politika esztétizálásának illetve az esztétika politizálásának kérdésére. Ami az utóbbit illeti, a két lehetséges értelmezés közötti térben (1. mint társadalmi képződmény, minden művészi alkotás és tevékenység kitett a politikának; 2. vannak olyan művészi alkotások és tevékenységek, amelyek tudatosan részt kívánnak venni a maguk eszközeivel a konkrét politikai akaratképzésben) vázoljuk fel a fogalom a 1.-nél szűkebb, de a 2.-nál szélesebb értelemben vett lehetőségeit. BBN-ESZ-401.11 Szécsényi Endre: Gótikus rettegés: Burke és a 18. századi angol rémregény ea Időpont: kedd 10-11.30 hely: 42-es terem A kurzuson Edmund Burke "Filozófiai vizsgálódás"-ának (1757/59) elemzésével foglalkozunk, megnézzük, ez a különös esztétika mennyiben volt ihletője a 18. század második felében kibontakozó angol gótikus (rém)regény irodalomnak. http://emc.elte.hu/sze/burke BBN-ESZ-401.12 Bartha Judit: Mi a szöveg? ea Időpont: szerda 13-14.30 hely: 40-es terem A félév során olyan XX-XXI. századi elméleti szövegeket vizsgálunk, amelyek önreflexív módon a Mi a szöveg? kérdésre keresik a választ a hermeneutika, a strukturalizmus, a posztstrukturalizmus, a dekonstrukció és a feminista kritika eszköztárával, esztétika, filozófia és irodalomtudomány határvonalán. BBN-ESZ-402.30 Szonday Szandra: A cirkusz a 21. században gy Időpont: csütörtök 8.30-10 hely: 42-es terem Az előző félévben részletesebben megismerkedhettünk a cirkusz történetével, a cirkuszkutatás különféle történeti, kommunikációelméleti, filozófiai, stb. aspektusaival. A mostani szeminárium keretében amellett, hogy továbbkeressük a válaszokat a cirkusszal kapcsolatosan legtöbbször felmerülő kérdésekre (Hol húzható meg a határ magas és populáris művészet között? Művészet-e a cirkusz? Lehet e 15

mondanivalója a cirkusznak? Cirkusz-e az újcirkusz?), közelebbről is megismerkedünk a kortárs cirkuszművészet különböző irányzataival, megvizsgáljuk a cirkusz és más művészetek közti kölcsönhatásokat, határelmosódásokat. A félév során az órák nagyobb részén előadásokat tekintünk meg, hogy aztán közösen elemezzük a látottakat, ill. látogatást tennénk a cirkusz művésztelepére. Követelmény: a szemináriumokon való aktív részvétel (pl. referátummal) vagy egy szabadon választott témájú dolgozat. Tájékoztató szakirodalom: Cirkusz és tudomány (szerk. H. Orlóci Edit), Jószöveg, Budapest, 2005. H. Orlóci Edit: Szabad a porond, Jószöveg, Budapest, 2006. Cirkuszkutatás 2006-2007 (szerk. Tóvay Nagy Péter), Jószöveg, Budapest, 2007. Cirkuszkutatás 2008-2009 (szerk. Tóvay Nagy Péter), Jószöveg, Budapest, 2009. Fuchs Lívia: Száz év tánc, L Harmattan Kiadó, 2008. www.cirkusziakrobatika.hu www.cirkuszkutato.hu BBN-ESZ-402.31 Kovács Ágnes: Kiállítások, műtermek 2. gy Időpont: péntek 10-11.30 hely: -135-ös terem (alagsor) A speciális kollégium keretében a tavaszi szemeszterben látható fontosabb budapesti kiállításokat tekintjük meg. Amennyiben alkalom és lehetőség adódik úgy a kiállító művészeket, illetve a kurátorokat személyesen is megismerhetik a hallgatók. A kiállításokról szerzett benyomásokról, kritikai észrevételekről a megadott szempontok alapján rövid, egy-két oldalas esszé formájában kell beszámolni. A megírt esszéket a hallgatók egymásnak is elküldhetik és a félév végén egymás írásait véleményezhetik. A legjobb esszéket elküldjük az adott kiállítási intézménynek, illetve a kiállító művésznek. BBN-ESZ-402.32 Kovács Ágnes: Szemben a főárammal 2. Ismeretlen kortárs életművek gy Időpont: péntek 12-13.30 hely: -135-ös terem (alagsor) Az országban számos olyan jó művész él (iparművész is), aki az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult, nem kapott kellő figyelmet, mert alkotásai vagy művészi attitűdje nem illeszkedett bele a művészeti mozgások főáramába, viszont a kortárs művészet megértése nélkülük meglehetősen egyoldalúvá válna. A téma iránt érdeklődő hallgatókkal e művészek nyomába szegődünk. A jegy feltétele egy kiválasztott művész bemutatása (önálló kutatás és dokumentáció alapján) a szemináriumon résztvevők számára. 16

BBN-ESZ-402.33 Pálfalusi Zsolt: Husserl: Kartéziánus elmélkedések gy Időpont: péntek 18-19.30 hely: 251-es terem A kurzus során Husserl késői munkásságával ismerkedünk meg, különös tekintettel az alteritás fenomenológiájára. Ebből adódóan a kartéziánus elmélkedéseknek különösen az V. darabja lesz releváns, ahol elsősorban arra kell választ keresnünk, miként kíván Husserl számot vetni a másik fenomenológiai leírásával. Jegy szerzésének feltétele aktív órai részvétel, valamint a kurzus során megadott szakirodalom valamelyikének referátuma. BBN-ESZ-402.34 Pintér Tibor: A zenei előadóművészet esztétikája gy Időpont: csütörtök 12-13.30 hely: 39-es terem A félév központi témája a mai zenei előadóművészet sajátos, plurális helyzetéből adódó sokszínűség áttekintése. A kurzus első harmadában magának a zenei előadóművészetnek mint önálló művészetnek a történeti létrejöttét vizsgáljuk, majd a szerző mű előadó történetileg változó hermeneutikai hármasságát járjuk körül. Végül a harmadik témánk az előadóművészeti praxis gyakorlati kérdései lesznek, amelyek utat nyitnak általánosabb zenekritikai kérdések felvetéséhez és remélhetőleg megválaszolásához. BBN-ESZ-402.35 Bárány István: Görög nyelvű szövegolvasás gy Időpont: péntek 15.30-17 hely: F. ép. II. Ókortörténeti filozófiai kutatókönyvtár Az óra célja a görög filozófia alapszövegeinek az eredeti nyelven való tanulmányozása. A szövegeket filológiai, filozófiai és hatástörténeti szempontból egyaránt feldolgozzuk. A szövegek fordítása mellett különös hangsúlyt fektetünk a felvetődő kérdések minél alaposabb tisztázására. A félév során Platón Timaiosz c. dialógusának egyes részleteit olvassuk. A részletes bibliográfia, az olvasandó szöveg (pdf) és minden egyéb információ honlapomon található: mmi.elte.hu/~ibarany Bibliográfia: Szövegkiadás: Platonis opera I-V, ed. I. Burnet, OCT BBN-ESZ-402.36 Pálfalusi Zsolt: Lelki alkat és művészi mimesis - Platón Állam IX-X. könyv gy Időpont: csütörtök 16-17.30 hely: 251-es terem A kurzus során megvizsgáljuk azt a kérdést, milyen lelki alkatokat tart számon Platón és azok miként viszonyulnak a művészi mimesis problémájához. Fő témánk az ún. eikaszia fogalmának körében mozog, mivel Platón a dokszák eme legalsó formájához 17

utasít minden művészetet. Innen ered művészetellenessége és itt van a forrása annak a kérdésnek, milyen érvekhez térnek vissza a filozófia történetében azok, akik elutasítják vagy lealacsonyítják a művészi attitűdöt a filozofáló attitűdhöz képest. Végső soron a filozófus és a művész szembenállásának problémájával fogunk foglalkozni. Jegy szerzésének feltétele aktív órai részvétel. BBN-ESZ-402.37 Pálfalusi Zsolt: Nietzsche Zarathustrája - az Übermensch története gy Időpont: csütörtök 18-19.30 hely: 251-es terem A kurzus célja, választ találni arra a kérdésre, milyen mitológiai és történelmi alapokon áll Nietzsche Übermensch-elmélete. Mivel Nietzsche élete során egyetlen egyszer sem utal konkrét személyre, eme maszk alatt csupán találgatni lehet a valós szereplők kilétét illetően (Napóleon, Byron, Goethe?). A kurzus során az Im ígyen szóla Zarathust című mű szoros szövegolvasásáról lesz szó. A kurzus teljesítéséhez német vagy angol olvasási készség szükséges. Jegyszerzés feltétele aktív órai részvétel. BBN-ESZ-402.38 Pálfalusi Zsolt: Az ismétlés: Kierkegaard- Heidegger gy Időpont: péntek 14-15.30 hely: 251-es terem A kurzus célja betekintést nyújtani a huszadik századi filozófiát útjára indító fogalmak csoportjának egyik legfontosabbikát: az ismétlést. Nem csak Kierkegaard egyik művének címéről van szó, hanem életművének egyik legsúlyosabb teóriájáról, mely egészen a XX. század nagy mesterének Heideggernek a fő művéig hatol. Az ismétlés Kierkegaardnál még nem jelenti azt, amit később Freudnál a pszichoanalitikus gyakorlatban: nem jelent ismétlés kényszert. Kierkegaardnál és Heideggernél az ismétlést egy képesség teszi lehetővé és nem egy defektus. A kurzus célja megismerkedni azokkal a szövegekkel, melyekből kiindulva az ismétlés pótolhatatlan szerepet tölt a modern nyugati gondolkodás történetében. A kurzus teljesítésének feltétele órai részvétel és félévvégi beszámoló. 18