Esztétika BA sillabusz

Átírás

1 ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet Esztétika BA sillabusz a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője irodalomjegyzékkel 2011/2012. I. félév

2 BBN-ESZ Somlyó Bálint: Bevezetés / Mi az esztétika K, 2ó Időpont: csütörtök MUK 34. A félév során a művészetelmélet néhány alapfogalmával foglalkozunk (reprezentáció, tárgyiság, akció, médium stb.) a modern korszakból kiválasztott példákon keresztül. A kurzus célja annak körbejárása, milyen tényezők alakították ki az esztétika szűkebb értelemben vett, jellegzetesen modernkori diszciplínáját. Melyek azok a szellemi problémák, amelyek megválaszolására a művészet modern elmélete kínált lehetséges megoldást. Felsorolnék itt néhány kérdéscsoportot, egyedül üdvözítő rendszer hiányában többé-kevésbé történeti egymásra következésük rendjében, azzal a megszorítással, hogy a kollégium nem nyíltan történeti jellegű, inkább csak kihasználja a történelem felkínálta variációkat a problémák csoportosítására. A lista nem feltétlenül szigorú órabeosztás is egyben, esetenként eltérhetünk tőle, vezérfonálnak azonban talán megteszi. Jegyet várhatóan órai vizsgadolgozattal lehet szerezni, amelynek alapja egyes, a félév során kijelölt szövegek ismerete és meghatározott szempontok szerinti elemzése. 1. Az esztétika mint a modernitás önértelmezési kísérlete 2. A művészetértelmezés lehetőségei a XVIII. század közepén: performancia, reprezentáció, kifejezés 3. A művészet mint reflexió Schiller: A naiv és szentimentális költészetről, in: Esztétikai írásai, Helikon, 1962., A végtelen igézetében Athenaeum-töredékek, in: August W. Schlegel és Friedrich Schlegel Válogatott esztétikai írásai, Gondolat, Az eszme érzéki látszása és a művészet halála Hegel: Esztétikai előadások, I., Akadémiai Kiadó, o 6. A művészet mint a ma egyedül lehetséges metafizika. Nietzsche: A tragédia születése, Európa, Művészet és megértés Dilthey: A hermeneutika keletkezése, in: Uő.: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban, Gondolat, Esztétikai univerzalizmus: a megformált élet Lukács György: Levél a "kísérlet"-ről, ajánlott: Uő.: Esztétikai kultúra, in: Ifjúkori művek, Magvető, Történelem és utópia Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában, in: Uő: Kommentár és prófécia, Gondolat, 1969., vagy Uő: Tapasztalat és szegénység, in: Angelus Novus, Helikon, Bp Művészet és társadalomelmélet Adorno: Fétis-karakter a zenében és a zenehallgatás regressziója, in: Uő: Zene, filozófia, társadalom, Gondolat, Budapest, Vagy uő: A művészet és a művészetek, in: Az esztétika vége, Ikon Kiadó, Budapest, (szerk. Bacsó Béla), Művészet és igazság M. Heidegger: A műalkotás eredete, Európa, Univerzális hermeneutika? H-G. Gadamer: Igazság és módszer, , Gondolat,

3 13. Konstruáljunk vagy dekonstruáljunk - a modernitás alkonya? A lista a fent említett szűkebb értelem okán nem tartalmaz 18. század előtti olvasmányokat, mindazonáltal feltételezi bizonyos klasszikus alapszövegek (Platón: A lakoma, Arisztotelész: Poétika) ismeretét, háttérolvasmányként pedig szívesen folyamodik néhány történeti összefoglaláshoz: Ernesto Grassi: A szépség ókori elmélete (Tanulmány Kiadó, Pécs, 1997.) Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2002.) Alfred Baeumler: Az irracionalitás problémája a XVIII. századi esztétikában és logikában Az ítélőerő kritikájáig (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002.) BBN-ESZ Szécsényi Endre: Az esztétika születése K, 2ó Időpont: kedd MUK. 39. A szabad bölcsészeti BA-program egyik bevezető előadása a modernitás kialakulását és ezzel párhuzamosan az esztétika megszületését, e két folyamat szoros kölcsönviszonyát mutatja be. Az előadás nem történeti sorrendet követ, hanem olyan jelentős téma- és problémaköröket vonultat fel mindegyik esetében egy-két reprezentatív szöveg kommentálásával a középpontban, amelyek meghatározóak mind a korabeli esztétikai gondolkodásra, mind a jelen művészetelméleti és kritikai gondolkodás alapvető kérdésfeltevéseire nézve (pl. ízlés-zseni, szép-fenséges, utánzás-kifejezés, antik-modern stb.). Az előadás fő célja, hogy világossá tegye a szabad bölcsész hallgatók számára az esztétika lényegi modernségét. A kurzus honlapja: BBN-ESZ Radnóti Sándor: Bevezetés a műértelmezésbe G, 2ó Időpont: szerda MUK 39. Az órán irodalmi és képzőművészeti alkotásokat elemzek. Minden órán megadom a következő órán elemzendő műalkotást, elvárva a hallgatóktól, hogy azokra fölkészüljenek. Az óra első felében bemutatom és analizálom a művet, a második felében pedig közösen diszkutáljuk BBN-ESZ-211 Bárány István - Pintér Tibor: Művészetelmélettörténet 1. Antikvitás és reneszánsz K, 2ó Időpont: kedd 17:30-19 MUK 40. Az esztétika története még ha az esztétika mint filozófiai tudomány nem is született meg a 18. század közepéig a görögséggel veszi kezdetét. Annak az elemi tapasztalatnak az első teoretikus reflexióiról van szó, amelyet a görög aiszthészisz az érzékelés fogalmába beleértett. E tapasztalat egyik első számú tárgya a szépség lett. Az antik görög esztétikai gondolkodás kulcsfogalma az utánzás, és mint minden nagy antik filozófiai fogalom ez is hatalmas karriert fut be az esztétika történetében. Az első órákon Xenophón, Platón és Arisztotelész utánzásfelfogását, valamint az ezzel rokon filozófiai fogalmak körét (ideatan, éthoszelmélet, katarzis stb.) járjuk körül mindezzel a hallgatóság el tudja sajátítani az esztétika történetében újra meg újra 3

4 felbukkanó alapvető kategóriákat. A római hagyomány elsősorban a horatiusi Ars poetica és a Cicero nevével fémjelezhető poétika illetve retorika révén vált fontossá a későbbi tradíció számára. A középkori anyagban két fontos elem áll a középpontban: a késő-antikvitás keresztény művészet-kritikája (Tertullianus), és a hét szabad művészet rendszere. Az antik esztétikai gondolkodás a reneszánszban bontakozik ki ismét, mintegy másodvirágzásként. Ezért azokat a problémákat, szerzőket érintik a kurzus reneszánsz tematikájú órái, amelyek és akik a legnagyobb szerepet játszották az antik esztétika koramodern recepciójában. Ebben elsődleges szerepet játszik a 16. századi kommentárirodalom, illetőleg a régiek és modernek vitájának kezdeti szakasza, valamint a képzőművészetek elméletének kora képviselői. A kurzus teljesítése a kötelező irodalomjegyzék ismeretét előfeltételezi, melyről a hallgatók a kollokvium első részében írásos teszt formájában számot adnak, majd a kollokvium szóbeli részében probléma- és szövegértelmezési témákból vizsgáznak. Kötelező olvasmányok: Antikvitás Hésziodosz: Istenek születése Platón: Nagyobbik Hippiász. Atlantisz, (vagy: Platón összes művei III. Bp o.) Ión. Atlantisz, (vagy: Platón összes művei III o.) Az állam. In: Platón összes művei II. II. 357a-367e ( o.); II. 376e-IV. 412c ( o.); VI. 505a-511e ( o.); VII. 514a-521b ( o.); X. 595a- 608b ( o.) A lakoma. Atlantisz, 1999, vagy In: Platón összes művei III o. Phaidrosz. In: Platón összes művei III o. További rövid szemelvények a Kratüloszból és a Timaioszból (a szemelvényeket elektronikus formában tesszük közzé.) Xenophón: Emlékeim Szókratészről, III. könyv, 10. fejezet. Bp o. Arisztotelész: Poétika. Bp o. Horatius: Ars poetica. Bp o. [624 o.] Középkor Tertullianus: A látványosságokról. In: Az égi és a földi szépről - Források a középkori esztétika történetéhez. Budapest, Gondolat, 1988, o. Augustinus: A rendről. In: Az égi és a földi szépről o. Cassiodorus: A szabad művészetekről és tudományokról. In: Az égi és a földi szépről o. Hugo de Sancto Victore: Didascalicon. In: Az égi és a földi szépről o. Reneszánsz Marsilio Ficino: A szerelemről, avagy magyarázat Platón A lakoma című művéhez. In: Reneszánsz etikai antológia. Bp o. Giovanni Pico della Mirandola: Az ember méltóságáról. In: Reneszánsz etikai antológia o. Francesco Robortello, Arisztotelész-magyarázataiból. In: Az olasz reneszánsz irodalomelmélete o. Giulio Cesare Scaligero, A Poétikából. In: Az olasz reneszánsz irodalomelmélete o. 4

5 Lodovico Castelvetro, Poétikájából. In: Az olasz reneszánsz irodalomelmélete o. Francesco Patrizio, A Poétikából. In: Az olasz reneszánsz irodalomelmélete o. Leon Battista Alberti: A festészetről, I. könyv. [A perspektíva]. In: A reneszánsz művészet történetének olvasókönyve XV. század. Szerk. Hajnóczi Gábor. Bp o. Baldassare Castiglione: Az udvari ember. In: Az udvari élet művészete Itáliában. Szerk. Vígh Éva. Bp [205 o.] Ajánlott szakirodalom: Ritoók Zsigmond: Vágy, költészet megismerés in: Holmi IV, 1992 május, Helikon. 2002, 1-2. (A Poétika újraolvasása) (Válogatott tanulmányok, szerk. Bolonyai Gábor, Hajdú Péter) E. Grassi: A szépség ókori elmélete. Pécs, Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában. Bp Paul Oskar Kristeller: Szellemi áramlatok a reneszánszban. Bp Paul Oskar Kristeller: A művészetek modern rendszere. ( ) Cesare Vasoli: A humanizmus és a reneszánsz esztétikája. Bp BBN-ESZ Bacsó Béla-Bárány István: Tragédia és komédia G, 2ó Időpont: kedd MUK 40. A félév során Aiszkhülosz, Szophoklész és Menandrosz műveit értelmezzük. Kötelező olvasmányok: Aiszkhülosz: Oreszteia (számos kiadásban) Szophoklész: Oidipusz király, Antigoné (számos kiadásban) Menandrosz komédiák (In: Menandrosz: A lenyírt hajú lány, Európa Könyvkiadó, Kiegészítő olvasmányok: Eric R. Dodds: A görögség és az irracionalitás. Ford. Hajdú Péter, Gond-Palatinus Könyvkiadó, Friedrich Nietzsche: A tragédia születése, Európa könyvkiadó, 1986 A pontos utalásokat, a használandó kiadásokat, további irodalmat és a kurzus teljesítésének a részletes követelményeit az órán adjuk meg. A kurzushoz tartozó minden egyéb információ, letölthető szövegek a honlapomon elérhetők lesznek (mmi.elte.hu/~ibarany). BBN-ESZ-221 K, 2ó csütörtök MUK 40. BBN-ESZ-222 G, 2ó csütörtök MUK 40. Papp Zoltán: Német idealizmus és a romantika esztétikája 5

6 Az egymást kiegészítő ezért lehetőleg egyszerre felveendő előadásból és szemináriumból álló kurzusnak két nagy témája lesz. Az előadáson az első néhány órán áttekintjük a 18. századi angol ízléselméleteket (Burke, Hume), a félév hátralévő részében pedig az esztétika és a művészetfilozófia történetének egyik legfontosabb időszakával foglalkozunk, nevezetesen a német idealizmussal és kora romantikával, Kanttól és Schillertől Novalison és Schlegelen át Hegelig. A szemináriumon behatóbban tanulmányozunk néhány, az előadáson vagy nem, vagy csak röviden érintendő szöveget. Olvasmánylista: Baltasar Gracián (1647): Az életbölcsesség kézikönyve. Helikon, Budapest, A következő számú aforizmák: és Baltasar Gracián (1637/1647): A tudom-is-én-micsoda. In: Bartha-Kovács K. és Szécsényi E. (szerk.): A tudom-is-én-micsoda fogalma. Források és tanulmányok. L Harmattan, Bp., Lord Shaftesbury (1709): Sensus communis. Esszé a szellem és a jó kedély szabadságáról. Atlantisz, Bp., és (Utóbbi részlet a végjegyzetekben található, más Shaftesbury-művekből származó szemelvényeket tartalmaz.) Joseph Addison (1712): Az ízlésről [The Spectator No. 409.]. A képzelőerő gyönyörei [No ]. Jelenkor, 2007/11, ( - Archívum) David Hume (1757): A jó ízlésről. In: Uő: Összes esszéi I. Atlantisz, Bp., Edmund Burke (1759): Bevezetés: Az ízlésről. In: Uő: Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való ideáink eredetét illetően. Magvető, Budapest, Alexander Gottlieb Baumgarten (1750, 1758): Esztétika. Atlantisz, Budapest, és paragrafusok. (ford. Bolonyai Gábor). Johann Joachim Winckelmann (1755): Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a szobrászatban. In: Uő: Művészeti írások. Helikon, Budapest, 1978 vagy 2005, (ford. Tímár Árpád) Gotthold Ephraim Lessing (1766): Laokoón. In: Uő: Válogatott esztétikai írásai. Gondolat, Budapest, (ford. Vajda György Mihály) Immanuel Kant (1790): Az ítélőerő kritikája. Osiris / Gond-Cura Alapítvány, Budapest, 2003, vagy Ictus, Szeged, és paragrafusok. (ford. Papp Zoltán) 6

7 Friedrich Schiller (1795): Levelek az ember esztétikai neveléséről. In: Uő: Művészet- és történelemfilozófiai írások. Atlantisz, Budapest, (ford. Papp Zoltán) Friedrich Schlegel (1795): A görög költészet tanulmányozásáról. In: Uő és August Wilhelm Schlegel: Válogatott esztétikai írások. Gondolat, Budapest, (ford. Tandori Dezső) ( ): Válogatott töredékek a Kritikai töredékek, az Athenäumtöredékek és az Eszmék c. gyűjteményekből. In: i. m. (1800): Az érthetetlenségről. In: Salyámosi Miklós (szerk.): Kultusz és áldozat. A német esszé klasszikusai. Európa, Budapest, (ford. Vámosi Pál) Novalis ( ): Válogatott töredékek. Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1823): Előadások a művészet filozófiájáról. Atlantisz, Budapest, (ford. Zoltai Dénes) Ajánlott szakirodalom: Alfred Baeumler: Az irracionalitás problémája a XVIII. századi esztétikában és logikában Az ítélőerő kritikájáig. Enciklopédia, Bp., Ernst Cassirer: A felvilágosodás filozófiája. Atlantisz, Bp., Radnóti Sándor: Ízlés. In: Uő: Jöjj és láss! A modern művészetfogalom keletkezése. Winckelmann és a következmények. Atlantisz, Bp., BBN-ESZ-231 Somlyó Bálint: Művészetelmélet-történet 3. K, 2ó Időpont: hétfő MUK 40. A kurzus szövegekre alapozott történeti összefoglaló a 19. század második és a 20. század első felének művészetelméleti gondolkodásáról. Az előadások egy-egy fontos szövegre koncentrálnak, elsősorban értelmezési szempontokat kínálva az önálló szövegolvasáshoz. A félévet kollokvium zárja. Előzetes bibliográfia (még módosulhat, és ajánlott olvasmányokkal is kiegészülhet): Schopenhauer, Arthur: A világ mint akarat és képzet [1819]. Fordította Tandori Ágnes és Tandori Dezső. Budapest, Európa, o. [Harmadik könyv] Kierkegaard, Søren: A közvetlen erotikus stádiumok avagy a zenei erotikus [1843]. In: Uő: Vagy-vagy. Fordította Dani Tivadar. Budapest, Osiris, o. Nietzsche, Friedrich: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus [1872]. Fordította Kertész Imre. Budapest, Európa, Dilthey, Wilhelm: A hermeneutika keletkezése [1900]. Fordította Erdélyi Ágnes. In Uő: A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban: tanulmányok. Budapest, Gondolat, o. 7

8 Riegl, Alois: A későrómai iparművészet [1901]. Fordította: Rajnai László. Budapest, Corvina, és o. Lukács György: Heidelbergi esztétika: művészetfilozófiai rész [ ?]. Fordította Tandori Dezső. In Uő: A heidelbergi művészetfilozófia és esztétika. A regény elmélete. Budapest, Magvető, o. Freud, Sigmund: A kisérteties [1919]. Fordította Bókay Antal és Erőss Ferenc. In: Sigmund Freud Művei IX. Művészeti írások. Filum Kiadó, é.n o. Simmel, Georg: Az arc esztétikai jelentősége ; A fogantyú ; A képkeret ; A táj filozófiája. Fordította Berényi Gábor. In Uő: Velence, Firenze Róma. Művészetelméleti írások. Atlantisz, Budapest, o. Heidegger, Martin: A műalkotás eredete [1935]. Fordította Bacsó Béla. Budapest, Európa, Benjamin, Walter: A műalkotás a technikai sokszorosítás korszakában [1936]. Fordította Barlay László. In Zoltai Dénes (szerk.): Kommentár és prófécia. Budapest, Gondolat, o. Horkheimer, Max Adorno, Theodor W.: A felvilágosodás dialektikája [1947], Budapest, Gondolat Atlantisz, o BBN-ESZ Bartha Judit: Az irónia története G,2ó Időpont: hétfő MUK. 42. A szeminárium ókori görög (Arisztophanész, Xenophón, Platón, Arisztotelész) és római szerzők (Cicero, Quintilianus) Szókratész-értelmezéseiből kiindulva vizsgálja az irónia fogalmának modern kori megközelítéseit. A részletes elemzés a nem pusztán retorikai és magatartási formaként, hanem egyszersmind a filozofálás módjaként értett iróniára összpontosít, amely először a XVIII. század végi és a XIX. századi német irodalomban és filozófiában kap fontos szerepet, mindenekelőtt Friedrich Schlegel, Tieck, Solger, Hoffmann, Hamann, Hegel, valamint a dán bölcselő, Kierkegaard írásaiban. Ajánlott magyar nyelvű irodalom: Források: Arisztophanész: Felhők. In Arisztophanész vígjátékai. Ford. Arany János. Budapest, Európa, o. Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Ford. Szabó Miklós. Budapest, Európa, ; o. Arisztotelész: Rétorika. Ford. Adamik Tamás. Budapest, Gondolat, o.; o.; 232. o. Hamann, Johann Georg: Szókratészi érdemes gondolatok. Ford. Rathmann János. Pécs, Jelenkor, o. Hegel, G. W. F.: Előadások a filozófia történetéről. 2. köt. Ford. Szemere Samu. Budapest, Akadémiai, o.; A jogfilozófia alapvonalai. Ford. Szemere Samu. Budapest, Akadémiai, par o.; Esztétikai előadások I. Ford. Zoltai Dénes. Budapest, Akadémiai, o.; Előadások a 8

9 világtörténet filozófiájáról. Ford. Szemere Samu. Budapest, Akadémiai, o., o., o. (Tekintettel a vonatkozó szakaszokra!) Kierkegaard, Søren: Az irónia fogalmáról állandó tekintettel Szókratészra. Ford. Miszoglád Gábor. Pécs, Jelenkor, o., valamint a vonatkozó jegyzetek: o. Platón: A lakoma (Ford. Telegdi Zsigmond), Prótagorasz (Ford. Faragó László), Phaidón (Ford. Kerényi Grácia), Szókratész védőbeszéde (Ford. Devecseri Gábor). In Falus Róbert (vál.): Platón válogatott művei. Budapest, Európa, o., o., o., o.; Az Állam (1. könyv). Ford. Jánosy István. Budapest, Gondolat, o. (Lásd még: Platón összes művei az Atlantisz kiadásában!) Quintilianus, Marcus Fabius: Szónoklattan. Ford. Adamik Tamás és mások. Pozsony, Kalligram, , 2, 15; 6, 3, ; 8, 6, 54 56; 9, 1, 3. 7; 9, 2, Schlegel, Friedrich: Az érthetetlenségről. In Salyámosy Miklós (szerk.): Kultusz és áldozat. A német esszé klasszikusai. Ford. Vámosi Pál. Budapest, Európa, o. Athenäum töredékek. In A. W. Schlegel F. Schlegel: Válogatott esztétikai írások. Budapest, Gondolat, o.; Kritikai töredékek. Ford. Tandori Dezső. In uo o. Lucinda. Ford. Tandori Dezső. In uo o. Theophrasztosz: Jellemrajzok. Ford. Szepessy Tibor. Budapest, Európa, o.; o. Xenophón: Emlékeim Szókratészról. Ford. Németh György. Budapest, Európa, BBN-ESZ-241 Seregi-Teller-Sajó: Kortárs művészetelméletek K, 2ó Időpont: szerda MUK 39. A kurzus áttekintést nyújt a legfontosabb 1945 utáni nyugati művészetelméleti irányzatokról tisztázva ezek előzményeit is: a művészetfogalom változásait az Új Kritikától, a marxizmustól és a strukturalista művészetelméleti koncepcióktól kezdve a hermeneutikán és fenomenológián át a különböző posztstrukturalista és analitikus megközelítésekig követjük nyomon. A vizsga két részből (írásbeli és szóbeli) áll. Kötelező olvasmányok: Theodor W. Adorno: A művészet és a művészetek. In: uő: A Művészet és a művészetek. Irodalmi és zenei tanulmányok. Helikon, Budapest, 1998, Roland Barthes: A szöveg öröme. In: uő: A szöveg öröme. Irodalomelméleti tanulmányok. Osiris, Budapest, 1996, Homi K. Bhabha: A posztkoloniális és a posztmodern. In: Helikon, 1996/4, Pierre Bourdieu: A művészeti észlelés szociológiai elméletének elemei. In: Józsa Péter (szerk.): Művészetszociológia. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1978, Pierre Bourdieu: A tiszta esztétika keletkezéstörténete. In: Rákai Orsolya (szerk.): A háló, a halászok és a halak. Tanulmányok a mezőelmélet, a rendszerelmélet és az irodalomtörténet-írás néhány kapcsolódási pontjáról. Budapest Szeged, Osiris Pompeji, 2001, Judith Butler: Jelentős testek. In: Bókay Antal é. m. (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. 9

10 Osiris, Budapest, 2002, Arthur Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? In: uő: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz, Budapest, 1997, Arthur Danto: A művészetvilág. In: Enigma 1994/4, Jacques Derrida: A struktúra, a jel és a játék az embertudományok diszkurzusában. In: Helikon 1994/1 2, George Dickie: A művészet definiálása. In: Szkholion 2007/2, Hans-Georg Gadamer: A szép aktualitása. In: uő: A szép aktualitása. T-Twins, Budapest, 1994, Ernst Gombrich: Freud esztétikája. In: Bókay Antal Erős Ferenc (szerk.): Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Filum, Budapest, 1998, Nelson Goodman: Az újraalkotott valóság. In: Horányi Özséb (szerk.): A sokarcú kép. Typotex, Budapest, 2003, Clifford Geertz: A művészet mint kulturális rendszer. In: uő: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest, Osiris, 1994, Clifford Geertz: Sűrű leírás. Út a kultúra értelmező elméletéhez. In uő: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest, Osiris, 1994, Clement Greenberg: Avantgarde és giccs. In: Józsa Péter (szerk.): Művészetszociológia. Válogatott tanulmányok. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1978, Stuart Hall: A kritikai kultúrakutatás két paradigmája. In: Helikon 2005/1 2, Ian Hunter: Esztétika és kritikai kultúrakutatás. In: Wessely Anna (szerk.): A kultúra szociológiája. Osiris, Budapest, 1998, Fredric Jameson: A kései kapitalizmus kulturális logikája: kultúra. In: uő: A posztmodern, avagy a kései kapitalizmus kulturális logikája. Noran Libro, Budapest, 2010, Hans-Robert Jauß: Az esztétikai élvezet és a poieszisz, aisztheszisz és katharszisz alaptapasztalatai. In: uő: Recepcióelmélet esztétikai tapasztalat irodalmi hermeneutika. Osiris, Budapest, 1997, Lukács György: A meghatározatlan tárgyiasság. In: uő: Az esztétikum sajátossága. Akadémiai, Budapest,1965, I. k., Maurice Merleau-Ponty: A szem és a szellem. In: Bacsó Béla (szerk.): Fenomén és mű. Kijárat, Budapest, 2002, Craig Owens: Az allegóriás impulzus: egy posztmodern elmélet felé. In: Pethő Bertalan (szerk.): A posztmodern. Gondolat, Budapest, 1992, Paul Ricoeur: Freud filozófiai interpretációja. In: Bókay Antal Erős Ferenc (szerk.): Pszichoanalízis és irodalomtudomány. Filum, Budapest, 1998, Richard Shusterman: Szomaesztétika. Javaslat egy új diszciplínára. In: uő: Pragmatista esztétika. A szépség megélése és a művészet újragondolása. Kalligram, Pozsony, 2003, Borisz Uszpenszkij: Strukturális hasonlóságok a különböző művészeti ágakban. A festészeti és irodali mű felépítésének azonos elvei. In: uő: A kompozíció poétikája. A művészi szöveg szerkezete és a kompozíciós formák tipológiája. Budapest, Európa, 1984, Raymond Williams: A kultúra elemzése. In: Bókay Antal é. m. (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig. Osiris, Budapest, 2002, William K. Wimsatt Monroe C. Beardsley: Az intencionalitás téveszméje. In: Bókay Antal Vilcsek Béla: A modern irodalomtudomány kialakulása. 10

11 A pozitivizmustól a strukturalizmusig. Osiris, Budapest, 1998, Richard Wollheim: Valamiként-látás, benne-látás és képi reprezentáció. In: Bacsó Béla (szerk.): Kép fenomén valóság. Kijárat, Budapest, 1997, BBN-ESZ Sajó Sándor-Nemes Zoltán Márió: G, 2ó Időpont: péntek MUK 39. A kurzus során a német filozófiai antropológia klasszikus szerzőinek (Scheler, Gehlen, Plessner) mértékadó szövegeivel és a korszak jelentősebb antropológiakritikáival fogunk megismerkedni. Ennek során főként az antropológiai gondolatkör esztétikailag releváns vonásai (az emberábrázolás/mimézis határai, antropológiai színrevitel stb.) állnak majd a vizsgálat középpontjában. Az elméleti szövegek olvasása mellett olyan művészek (Gottfried Benn, Nádas Péter, Kiki Smith, William S. Burroughs) alkotásait fogjuk értelmezni, akik az ember és a humanizmus hagyományos fogalmának megrendülését (is) tematizálták. A kurzushoz tartozó ajánlott irodalom Belting, Hans: Kép-Antropológia, ford. Kelemen Pál, Kijárat Kiadó, Budapest, 2007 Butler, Judit: Jelentős testek, ford. Barát Erzsébet, Sándor Bea, ÚMK, Budapest, 2005 (Szerk.) Dietmar Kamper és Christoph Wulf: Antropológia az ember halála után, Jószöveg Könyvek Kiadó, 1998 Gehlen, Arnold: Az ember, ford. Kiss János, Gondolat, Budapest, 1976 Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások, Budapest, Osiris, 1994 Heidegger, Martin: Kant és a metafizika problémája, ford. Ábrahám Zoltán és Menyes Csaba, Osiris Kiadó, Budapest, 2000 Iser, Wolfgang: A fiktív és az imaginárius, ford. Molnár Gábor Tamás, Osiris Kiadó, Budapest, 2001 Plessner, Helmuth: Zur Anthropologie des Schauspielers, in. Ausdruck und menschliche Natur, Ges.Schriften, Bd.7., kiad.g.dux és mások, Suhrkamp, Plessner, Helmuth: Érzékek antropológiája, ford. Ambrus Gergely in. Az esztétika vége vagy se vége, se hossza?, Ikon Kiadó, ELTE Esztétika Tanszék, Budapest, Plessner, Helmuth: A sírás és nevetés eredete, ford. Kelemen Pál, in.lk. k. t. 2002/11. Ritter, Joachim: Az emberről szóló tan értelme és határa, ford. Papp Zoltán, in. Uő.: Szubjektivitás, Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, Scheler, Max: Az ember helye a kozmoszban, ford. Csatár Péter, Osiris Kiadó, Budapest, 1995 BBN-ESZ Bartha Judit: Virginia Woolf: Mrs. Dalloway K, 2ó Időpont: szerda MUK 39. Virginia Woolf mostanra klasszikussá vált Mrs. Dalloway (1925) című regényének olvasása megidézi az 1910-es években alakuló Bloomsbury-kör avantgárd esztétikáját, az angol írónő alkotói pályáját, feminista elképzeléseit, filozófiai, képzőművészeti ihletésű modernista regényteóriáját és -praxisát (tudatfolyamábrázolás, impresszionista képiség, költői szimbolizmus és formalizmus), valamint műve intertextuális továbbélését napjainkban. 11

12 Magyar nyelvű ajánlott irodalom: Virginia Woolf: Mrs. Dalloway. Ford. Tandori Dezső. In Uő: Mrs. Dalloway, A Világítótorony, Hullámok. Budapest, Európa, o. Michael Cunningham: Az órák. Ford. Tótisz András. Budapest, Ulpius-ház, * Woolf, Virginia: A modern próza. Ford. Vajda Tünde. In Uő: A pille halála. (Esszék.) Budapest, Európa, o. Woolf, Virginia: Mr. Bennett és Mrs. Brown. Ford. Szobotka Tibor. In Uő: A pille halála. (Esszék.) Budapest, Európa, o. Woolf, Virginia: Egy jó házból való angol úrilány. Önéletrajzi írások. Ford. Sélley Nóra. Debrecen, Csokonai, Woolf, Virginia: Három adomány. Ford. Sélley Nóra. Budapest, Európa, Woolf, Virginia: Saját szoba. Ford. Bécsy Ágnes. Budapest, Európa, BBN-ESZ Pintér Tibor: Mozart: A varázsfuvola K, 2ó Időpont: csütörtök MUK 39. Mozart operája a felvilágosodás humanitás-felfogásának zenei beteljesítője, ugyanakkor szórakoztató népszínmű, varázsopera, mesejáték. Kapcsolatban áll Goethével éppúgy, mint a bécsi városi műdallal vagy az opera seriával. A félév során az opera zenei-drámai elemzésére, a figurák karakterének leírására, a szabadkőműves szimbólumrendszer zenei-színpadi feltárására, az eszmetörténeti kapcsolatok értelmezésére kerül sor. BBN-ESZ Szécsényi Endre: W. Blake: Az ártatlanság és A tapasztalás dalai K, 2ó Időpont: szerda MUK 39. A kurzuson William Blake két korai ciklusával fogunk foglalkozni. A sokáig magától értetődőnek gondolt dalok (amelyek valójában metszetek, tehát kép és szöveg bonyolult egymásba gabalyodásai) rejtett vonatkozásait és összefüggéseit vizsgáljuk: azt, hogyan alkotják egymás kontextusát, hogyan jelennek meg bennük Blake legfontosabb eszméi, hogyan reflektálnak a 18. század legvégének szellemi közegére. A kurzus honlapja: BBN-ESZ Bacsó Béla: Arisztotelész: Poétika K, 2ó Időpont: kedd MUK 39. Arisztotelész műveinek jelentőségét aligha kell külön kiemelni, azonban hogy műve milyen jelentősen meghatározta az egzisztenciafilozófia és hermeneutika huszadik századi indulását, kevésbé ismert. Itt mindenek előtt Heidegger korai Arisztotelész olvasatai (Rétorika, De anima, Nikomakhoszi etika stb.) döntőek. Így a legkorábbi vázlat Fenomenológiai Arisztotelész-interpretációk (1922), vagy a két évvel későbbi Grundbegriffe der aristotelischen Philosophie (1924, Heidegger Gesamtausgabe

13 kötet és 22. kötet) emelkedik ki, amelyek egyben meghatározták a tanítványok (W. Bröcker, Hans-Georg Gadamer, Karl Ulmer stb.) műveit is. Az olvasatok olyan felismerésekre vezettek, hogy maga az aisztheszisz, nem receptív, hanem magában növekvő jellege folytán állandóan képzi és újraképzi a tudást, s egyben változó viszonylatok közt engedi kimondani (logosz) az így felismertet. A modernkori esztétikai megértés legnagyobb problémáját éppen ez jelenti, mit ismerünk fel így és nem másként (Gadamer) és ez egyben minden hermeneutikai kérdés magva. A félév során a kezdeti tájékozódást Heidegger említett (és más) előadásaiból vesszük, mindenkor megnézve Arisztotelész adott művének szövegkontextusát és kitekintünk a későbbi olvasatok irányában is (W. Welsch). Olvasni a vizsgára: Arisztotelész Poétika ford. Ritoók Zs. PannonKlett Arisztotelész Nikomakhoszi Ethika VI. könyv ford. Szabó M. Magyar Helikon Arisztotelész Rétorika II. könyv ford. Adamik T. Gondolat D.Ross Arisztotelész ford. Steiger K. Osiris , o. javasolt: Arisztotelész A lélek ford. Steiger K. in. Lélekfilozófiai írások Akadémia H.-G. Gadamer két görög tárgyú műve A filozófia kezdete kötetben Osiris kiadó-gond alapítvány M.F. Burnyeat De Anima II/5. in. Phronesis XLVII/1. Koninklijke Brill Heidegger Fenomenológiai Arisztotelész interpretációk ford. Endreffy Z. és Fehér M. I. in. Existentia suppl. II BBN-ESZ Szécsényi Endre: Írásgyakorlat G, 2ó Időpont: péntek MUK. 42. A félév folyamán 6 rövidebb írásbeli művet kell mindenkinek határidőre elkészíteni. Többek között a beadott munkák közös megbeszélése és értékelése zajlik majd az órákon. A kurzus más módon (tehát utólag vizsgával, beszámolóval vagy késve leadott írásbeli anyagokkal stb.) nem teljesíthető. Kérem, ezt mindenki vegye számításba, amikor feliratkozik! A kurzus honlapja a feladatokkal és egyéb tudnivalókkal: BBN-ESZ Bartha Judit: Szakszövegírás G, 2ó Időpont: szerda MUK 42. A szakmai írásgyakorlat bevezetést nyújt a tudományos munkák írásába az anyaggyűjtéstől a munkaterv elkészítésén át a végső szerkezeti vázlat kialakításáig. A félév során áttekintjük a különböző tudományos műfajokat különös tekintettel a témaválasztás, a terjedelem, a mondanivaló tagolása és strukturálása, az érvelés, a stílus, a hivatkozások és az irodalomjegyzékek szabályaira. A teljesítés feltétele az órai részvétel mellett a megadott határidőkre elkészített anyagok leadása, amelyek a következők: az egyénileg választott témákhoz szerkezeti vázlat, 13

14 bibliográfia, rezümével ellátott nyolc-tíz oldalas dolgozat elkészítése, valamint egy másik dolgozathoz egyoldalas minirecenzió megírása. Ajánlott irodalom: Aczel, Richard: Hogyan írjunk esszét? Ford. Szegedy-Maszák Anna. Budapest, Osiris, Baintner Károly: Hogyan írjunk tudományos közleményeket? Budapest, Takeft, Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Ford. Klukon Beatrix. Budapest, Gondolat, Eco, Umberto: Hogyan írok?. Ford. Barna Imre. In Uő: La Mancha és Babel között. Irodalomról. Budapest, Európa, o. Eco, Umberto: A stílus. Ford. Gecser Ottó. In Uő: La Mancha és Babel között. Irodalomról. Budapest, Európa, o. Fish, Stanley: Bizonyítás vagy meggyőzés: a kritikai tevékenység két modellje. In Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei III. Pécs, Jelenkor, o. Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest, Osiris, L. Aczél Petra: Retorika a szóból épült gondolat. Budapest, Krónika Nóva, Szabó G. Zoltán Szörényi László (szerk.): Kis magyar retorika. Budapest, TK., BBN-ESZ Bartha Judit: Gótika romantikus rémtörténetek G, 2ó Időpont: hétfő MUK 42. A szemináriumon a 19. századi angolszász és német rémtörténetek (Gothic novel ill. Schauerroman) eszmetörténeti hátterét, műfaji sokszínűségét, narratív kliséit vizsgáljuk különböző romantikus szerzők mostanra klasszikussá vált elbeszéléseinek elemzésével. Források: Austen, Jane: A klastrom titka Hoffmann, E. T. A.: Az ördög bájitala; A homokember Poe, Edgar Allen: Az áruló szív, Eleonóra, A fekete macska, A kút és az inga, Ligeia, Morella, Az Usher-ház vége, A vörös halál álarca Shelley, Mary: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz Stevenson, Robert Louis: Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete Stoker, Bram: Drakula gróf válogatott rémtettei BBN-ESZ Teller Katalin: Az idegen nagyváros az irodalomban G, 2ó Időpont: szerda MUK 251. A szeminárium 2-2 (levél)regény illetve (úti)napló alapján vizsgálja a 20. század első felének Párizs-, Berlin- és Amerika-ábrázolásait. Rainer Maria Rilke Malte Laurids Brigge feljegyzései (1910), Ernest Hemingway Fiesta (1926), Viktor Sklovszkij A Zoo (1923), Christopher Isherwood Isten veled, Berlin (1939), Borisz Pilnyak OKÉ (1933) és Simone de Beauvoir Amerikai útinapló (1948) című műveit olvasva arra keresünk választ, mennyiben határozza meg egy-egy nagyváros észlelését a külső, 14

15 idegen perspektíva, és mennyiben érhetők tetten történetileg asszimilatív vagy éppen kirekesztő mozzanatok az elbeszélői pozíció kiválasztásában, az arra való reflektálásban és magában a szövegszervezésben. Kötelező olvasmányok a primér szövegeken túl: Zygmunt Bauman: A zarándok és leszármazottai: sétálók, csavargók és turisták. In: Biczó Gábor (szerk.): Az idegen. Variációk Simmeltől Derridáig. Csokonai, Debrecen, 2004, Michel Foucault: Eltérő terek. In: uő: Nyelv a végtelenhez. Tanulmányok, előadások, beszélgetések. Latin Betűk, Debrecen, 1999, Helmuth Plessner: Más szemmel. In: Bacsó Béla (szerk.): Tér fenomén mű. Kijárat, Budapest, 2011, Georg Simmel: Exkurzus az idegenről. In: Biczó Gábor (szerk.): Az idegen. Variációk Simmeltől Derridáig. Csokonai, Debrecen, 2004, BBN-ESZ Darida Veronika: Kortárs magyar dráma G, 2ó Időpont: kedd MUK 42. A kurzus során a hallgatók megismerhetik a kortárs magyar drámairodalom legjelentősebb szerzőit (értve ezalatt kortárs klasszikusokat : Nádas, Esterházy, Spiró és a fiatalabb generációk képviselőit: Kárpáti, Háy, Tasnádi, Térey), valamint a legfontosabb színházi alkotókat. Így részint kísérletet teszünk kiválasztott drámák elemzése során egyes írói portrék felvázolására, az egyéni és egyedi dramaturgiák bemutatására. Ugyanakkor, mivel célunk nem csupán könyvdrámák elemzése, kitérünk a darabok nagyobb visszhangot kiváltó, magyarországi bemutatóira is. Szándékaink szerint így átfogóbb képet kaphatunk az irodalom és a színház kapcsolatáról. Külön témánk lesz még az újító színházi műhelyek (Krétakör, Maladype, Szputnyik, Pintér Béla Társulat) ismertetése. Beszélünk továbbá a színészi-, a rendezői- és a szerzői színház jelenlétéről és szerepéről a magyar színházi palettán. Előzetes Bibliográfia: Esterházy Péter: Búcsúszimfónia, Budapest, Helikon, Háy János: A gézagyerek, Budapest, Palatinus, Kárpáti Péter: A világvevő, Pécs, Jelenkor, Kornis Mihály: Drámák, Budapest, Magvető, Nádas Péter: Drámák, Pécs, Jelenkor, Spiró György: Drámák (3. kötet), Budapest, Scolar, Térey János: Jeremiás, avagy Isten hidege, Budapest, Magvető, BBN-ESZ Kovács Ágnes: Szemben a főárammal, ismeretlen kortárs életművek G, 2ó Időpont: péntek MUK ill. változó időpontokban és helyen Az országban számos olyan jó művész él (iparművész is), aki az elmúlt évtizedekben háttérbe szorult, nem kapott kellő figyelmet, mert alkotásai vagy művészi attitűdje nem illeszkedett bele a művészeti mozgások főáramába, viszont a kortárs művészet 15

16 megértése nélkülük meglehetősen egyoldalúvá válna. A téma iránt érdeklődő hallgatókkal e művészek nyomába szegődünk. A jegy feltétele egy kiválasztott művész bemutatása (önálló kutatás és dokumentáció alapján) a szemináriumon résztvevők számára. BBN-ESZ Pintér Tibor: Zenei műelemzés G, 2ó Időpont: kedd F. ép. 9. terem A félév során klasszikus zeneművek elemzésére kerül sor a századi repertoárból. Elsősorban a zenei formafolyamatok elemzése-értelmezése áll a középpontban, s ezek felfejtése révén olyan kérdések kerülnek terítékre, mint az adott mű befogadástörténete, az esztétikai tapasztalat változásai, interpretáció-történet. Így a nyugati kánon néhány alapműve hermeneutikai megvilágításba kerül. BBN-ESZ Pintér Tibor: Zeneesztétika K, 2ó Időpont: kedd MUK 39. Az előadások a zeneesztétikának a 19. századi filozófiai és művészetelméleti diskurzusba való beépülésétől kezdődően a kortárs zenefelfogásokig tekintik át az elmúlt két évszázad zenefelfogásának változásait. Címszavakban: A modern zeneesztétika 19. századi gyökerei: Wackenroder és Tieck zenei érzésesztétikája. A hegeli zeneesztétika mint szintézis-kísérlet. Az abszolút zene esztétikai paradigmaváltása. Schopenhauer zenei metafizikája. Kierkegaard és a zenei démonium. A programzene problémái. Hanslick esztétikája: a zene mint hangozva mozgó forma. Az új zene esztétikája: Schönberg és Adorno. Avantgárd és experimentalitás. Cage és a csend. BBN-ESZ Darida Veronika: A tragédia elméletei K, 2ó Időpont: hétfő MUK 39. A XIX. századot joggal nevezhetjük a drámaelméletek és a dramaturgiák egyik legmeghatározóbb korszakának. Az előadáson elősorban a klasszikus és romantikus tragédiaelméleteket tekintjük át, természetesen kitérve ezek történeti előzményeire (Arisztotelész Poétikája, Shakespeare színháza, francia klasszicista dráma), valamint megvizsgáljuk a tragédia műfajának problematikussá válását, a tragédia halálának XX. századi elképzeléseit. Előzetes Bibliográfia: Lessing: Hamburgi dramaturgia Schiller: A színház mint morális intézmény, A kar felhasználása a tragédiában Schelling: A művészet filozófiája Hegel: Esztétikai előadások Kierkegaard: Az antik tragikum visszfénye a modern tragikumban, A legszerencsétlenebb Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet Nietzsche: A tragédia születése avagy görögség és pesszimizmus Wagner: Opera és dráma 16

17 Walter Benjamin: A német szomorújáték eredete Lukács: A tragédia metafizikája Műelemzések: Goethe, Schiller, Kleist, Hölderlin tragédiái BBN-ESZ Kovács Ágnes: Művészeti akadémiák régen és ma K, 2ó Időpont: szerda MUK Tanítható-e a művészet? Ez a kérdés éppen olyan régi, mint maga a művészet. A művészeti akadémiák megalakulása mindenesetre azt bizonyítja, hogy a művészet (gyakorlati értelemben) és bizonyos mértékig tanítható, még akkor is, ha a művészeti akadémia, mint oktatási intézmény, története folyamán állandó támadások kereszttüzébe került. Az előadás a legfontosabb európai akadémiák történetének bemutatása mellett a művészeti, esztétikai fordulópontok tükrében bemutatja a mindenkori akadémia- ellenesség főbb mozgatórugóit is. A vizsgafeltételeket az első órán beszéljük meg, a részvétel az első órán kötelező A félév során... BBN-ESZ Seregi Tamás: Kortárs művészet K, 2ó Időpont: szerda MUK 34. BBN-ESZ Kovács Ágnes: Magyar művészek Münchenben K, 2ó Időpont: hétfő MUK A müncheni akadémiát tekinthetjük akár a magyar képzőművészet bölcsőjének is, hiszen 1882-ig, a budapesti Mesteriskola megalakulásáig a Müncheni Akadémián tanult a 19.századi magyar művészet csaknem valamennyi képviselője.1834-ben, amikor Friedrich Schellinget, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, már számos magyar növendéke volt az akadémiának,1824 és 1919 között pedig összesen 489 magyarországi születésű növendéket regisztráltak a müncheni akadémia anyakönyveiben. Az előadások igyekeznek Münchent, mint a 19. század egyik legfontosabb művészeti központját, és a legjelentősebb magyar művészek müncheni tevékenységét bemutatni, bőséges képanyag és forrásanyag segítségével. A vizsgafeltételeket az első órán beszéljük meg, az első órán a részvétel kötelező! BBN-ESZ Bacsó Béla: Nietzsche K, 2ó Időpont: csütörtök MUK ban tartotta Heidegger első előadását Nietzschéről. Az előadás kettős érdekessége, hogy Nietzsche nemcsak a művészet problémájának meggondolására 17

18 ösztönözte Heideggert, hanem jelentős kihívást intézett a "metafizikából való kilábalás" heideggeri gondolata felé. Metafizikán innen és túl, Nietzsche kései "Wille zur Macht" fragmentumaival és Heidegger nagyszabású előadásával egyszerre tekinthetünk be a két meghatározó gondolkodó művébe. Ugyanakkor a jelenkori Nietzsche értelmezések, legyenek ezek a dekonstrukciónak elkötelezve (Derrida, de Man, Hamacher stb.), vagy akár más iskolának, nem kerülhetik meg Heidegger olvasatát. Ilyen példaértékű elemzés Günter Figal könyve (Nietzsche. Eine philosophische Einführung. Reclam kiadás 1999., ) vagy Volker Gerhardt elemzései (Pathos und Distanz. Reclam ), G. Vattimo Nietzsche (Metzler Verlag 1992.) című műve, vagy az azt megelőző időszakból Wolfgang Müller-Lauter 1974-es tanulmánya Nietzsches Lehre vom Willen zur Macht in. Nietzsche Studien 3. (Gruyter Verlag) és Eugen Fink Nietzsches Philosophie (Kohlhammer Verlag). Döntően - Nietzsche: Kritische Studienausgabe 12. és 13. Kötet Heidegger- Nietzsche I. Der Wille zur Macht als Kunst ( )Neske Verlag Vizsgára olvasandó irodalom: Nietzsche A tragédia születése Európa Nietzsche Az értékek átértékelése Holnap kiadó Athenaeum folyóirat I. kötet 3. füzet (ebben Nietzsche szövege A nemmorálisan fölfogott igazságról, valamint az értelmező írások közül Blanchot, Foucault, Derrida) BBN-ESZ Sajó Sándor: Danto G, 2ó Időpont: péntek MUK. 40. Danto a jelenkori analitikus esztétika egyik központi szerzője, aki teoretikus írásai mellett művészetkritikájával is meghatározó szerepet játszik. A szemináriumon művészetfilozófiai írása, A közhely színeváltozása lesz a középpontban, de ezen túl a művészet végét tárgyaló esszéit is megvitatjuk. olvasmányok A közhely színeváltozása, Enciklopédia, Budapest, é.n. Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet?, Atlantisz, Budapest,1997. Történetek a művészet végéről, in: Európai Füzetek, 1999/1. BBN-ESZ Kovács Ágnes: Atalier Epreskert. Mai magyar szobrászat G, 2ó Időpont: szerda Már hagyománya van annak, hogy Tanszékünk figyelemmel kíséri a Képzőművészeti Egyetemen folyó oktatást és művészeti munkát. Az őszi szemeszter keretében a szobrász szakos hallgatók tanulmányait követjük nyomon és a velük készült interjúk, beszélgetések, műveik alapján próbálunk képet alkotni e művészeti sajátos esztétikai problémáiról. A szemináriumra csak azok jelentkezzenek, akiknek tanrendje lehetővé teszi a szobrász osztályokba való rendszeres bejárást. A jegy feltétele interjúk 18

19 készítése vagy egy alapos dolgozat (előkészület is lehet a szakdolgozathoz) megírása a szobrászat aktuális helyzetéről BBN-ESZ Kiss Viktória: A szép fogalmának változása. A rút esztétikája G, 2ó Időpont: csütörtök MUK 40. A félév folyamán azt szeretném vizsgálni, hogyan kapcsolódik össze a szép fogalma a rúttal a huszadik század második felének két, az általuk művelt művészeti ágra nézve meghatározó alkotó, Tarkovszkij és az Einstürzende Neubauten nevű, indusztriális zenét játszó német zenekar műveiben. A tárgyalt szerzők műveinek elemzését arra szeretném felhasználni, hogy ezen keresztül keressük a választ arra a kérdésre, hogy jelen van-e a szép, és ha igen, akkor hogyan, milyen módon, milyen formában van jelen a huszadik század második felében született műalkotásokban. A megadott szakirodalom tájékoztató jellegű, pontosítani az első órán fogjuk. Adorno - Horkheimer: A felvilágosodás dialektikája. Atlantisz, Adorno: A művészet és a művészetek. Helikon, Adorno: Philosophie der neuen Musik. Suhrkamp, Eco: A szépség története. Európa, Eco: A rútság története. Európa, Gadamer: Igazság és módszer. Osiris, Házas Nikoletta: A dobozba zárt gondolat. L Harmattan, Heidegger: A műalkotás eredete. Európa, Heidegger: Bevezetés a metafizikába. Ikon, Heller Ágnes: A szép fogalma. Osiris, Nietzsche: A tragédia születése. Európa, Rosenkranz: Ästhetik des Häßlichen. Reclam, BBN-ESZ Sziklai László: A történelem képe- a fotográfus ethosza: Robert Capa G,2ó Időpont: szerda MUK 42. A fotóriporter valószínűleg a legbizalmatlanabb ember, aki kizárólag szemének és kamerájának hisz. Egyedül a saját szemével látott kép igaz számára, az igazsága képe. A hivatott fotós tudja, hogy a felvett kép nem csupán a határtalan valóság egy darabja, az extenzíve végtelen világ parányi metszete, hanem intenzív teljesség lehet. Ezt mondta ki Robert Capa, aki szerint a jó fotó úgy van kivágva az egész eseményből, hogy több igazságot mutat meg valakinek, aki nem volt ott, mint maga a jelenet. A több igazság a művészi fotó valósága. A kurzus Robert Capa munkásságát, a háborús fényképezés, a fotóriport esztétika sajátosságait elemzi. Irodalom: Capa, Robert: Kissé elmosódva. Emlékeim a háborúról. Park Kiadó John Steinbeck: Orosz Napló. Robert Capa 70 fotójával. Park Könyvkiadó, Irwin Shaw: Izraeli riportok. Robert Capa 94 fotójával. Park Könyvkiadó, 2009 Richard Whelam: Robert Capa. IPM Könyvtár,

20 R. C. Henri Carte Bresson: Kína közelről. Geographia Kiadó Hans-Michael Koetzle. Robert Capa A milicista halála. Fotóikonok Képek és történetük 2. kötet. Taschen Verlag (2003). Robert Capa The Definitive Collection. Phaidon, 2010 Moholy-Nagy László: A festéktől a fényig. Téka, 1979 Kincses Károly-Kolta Magdolna: Robert Capa képei a Magyar Fotográfiai Múzeumban Kolta Magdolna-Tőry Klára: A fotográfia története. Digital Fotó, 2007 Szarka Klára-Fehér Zoltán: Fotótörténet. Műszaki Könyvkiadó, 1999 A.J.P, Taylor: A második világháború képes krónikája. Akadémiai Kiadó, 1988 A második világháború képei Európa Könyvkiadó BBN-ESZ Kovács Ágnes: Kiállítások, műtermek G, 2ó Időpont: péntek MUK ill. változó időpontokban és helyen A speciális kollégium keretében a téli szemeszterben látható fontosabb budapesti kiállításokat tekintjük meg. Amennyiben alkalom és lehetőség adódik úgy a kiállító művészeket személyesen is megismerhetik a hallgatók. A kiállításokról szerzett benyomásokról, kritikai észrevételekről a megadott szempontok alapján rövid, egykét oldalas esszé formájában kell beszámolni. A megírt esszéket a hallgatók egymásnak is elküldhetik és a félév végén egymás írásait, véleményezhetik. A legjobb esszéket elküldjük az adott kiállítási intézménynek, illetve a kiállító művésznek BBN-ESZ Szonday Szandra: A cirkusz, mint művészet G, 2ó Időpont: csütörtök MUK 42. Hol húzható meg a határ magas és populáris művészet között? Általános, de annál fontosabb kérdés számunkra. A cirkuszművészet vizsgálata tisztázhatja ezt a kérdést? Egyáltalán művészet-e a cirkusz? Lehet e mondanivalója a cirkusznak? Cirkusz-e az újcirkusz? A szeminárium célja nem csupán az, hogy a hallgatókat megismertesse a cirkuszművészet múltjával, jelenével, a cirkuszkutatás különféle történeti, kommunikációelméleti, filozófiai, stb. aspektusaival, hanem hogy bemutassa, érzékeltesse e margóra szorított, és beskatulyázott művészeti ág sokszínűségét, változékonyságát, más művészetekkel (elsősorban a kortárs tánccal és színházzal) való termékeny kapcsolatát. Ezért a félév során nem csupán a szakirodalommal ismerkednénk, hanem felvételeket és reményeim szerint - élő előadásokat is megtekintenénk, ill. látogatást tennénk a cirkusz művésztelepére. Követelmény: a szemináriumokon való aktív részvétel (pl. referátummal) vagy egy szabadon választott témájú dolgozat. A szemináriumra jelentkezők, amennyiben tehetik, tekintsék meg szeptember én Claudio Stellato A másik című előadását a Trafóban! Tájékoztató szakirodalom: 20

21 Cirkusz és tudomány (szerk. H. Orlóci Edit), Jószöveg, Budapest, H. Orlóci Edit: Szabad a porond, Jószöveg, Budapest, Cirkuszkutatás (szerk. Tóvay Nagy Péter), Jószöveg, Budapest, Cirkuszkutatás (szerk. Tóvay Nagy Péter), Jószöveg, Budapest, Fuchs Lívia: Száz év tánc, L Harmattan Kiadó, BBN-ESZ Pálfalusi Zsolt: Missing in action interpretations of suffering. Some sad pictures of world press G, 2ó Időpont: péntek MUK During the course we ll see some compulsory theme drawn from the contemporary world press. The aim is to deepen some ideas and thoughts with regard to phenomenological approach of media in the very moment of stripping to the skin from politics to art. We ll search not the so called delicate affairs recorded for papers but the interpretation of the world pictured by suffering. The course is a tracking of an ideology of last evidence as if the penultimate step before the final understanding would be nothing else than a photo shot at the right moment. Surveyed topics: actions of suicide bombers, self-immolations, starvations, body modifications, prisons Discussed authors: Dorothea Lange, Carolyne Cole, Eddie Adams, Kevin Carter, Patrick Farell, John Moor. BBN-ESZ Pálfalusi Zsolt: Irónia és erotika Platón és a Szümposzion G, 2ó Időpont: szerda MUK 251. Annak ellenére, hogy a kurzus egy ókori görög szöveg elemzésére épül, a célja nem azonos egy klasszikus ógörög stúdiuméval. A Lakoma szövege inkább alakalom néhány súlyos, a test fenomenológiáját érintő filozófiai probléma újratárgyalásának, melyek Husserl Kartéziánus elmélkedéseiben illetve Foucault Szexualitás történetében jelennek meg. A feladat az, hogy Platón gondolkodásán keresztül eljussunk annak a problémának a közelebbi kifejtéséhez, mennyiben vált a művészet ironikus tárgyává a test erotikus birtokbavétele, a saját és az idegen jogi mechanizmusa. Mennyiben érthető meg az irónia lényege éppen az erotika vezérfonalán haladva? BBN-ESZ Bárány István: Szakszövegolvasás G, 2ó Időpont: péntek F. ép. II. em. Ókortörténeti Filozófiai Kutatókönyvtár A félév során a görög szerelmi költészet és próza műveit olvassuk (többek között: Szapphó, Arkhilokhosz, Homéroszi himnuszok, Platón: Phaidrosz, Lakoma, Longosz, Plótinosz, stb) részben görögül, részben magyar fordításban. A szövegeket filológiai, filozófiai és hatástörténeti szempontból egyaránt 21