A TANTÁRGY ADATLAPJA

Átírás

1 A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási Babeş Bolyai Tudományegyetem intézmény 1.2 Kar Bölcsészettudományi Kar 1.3 Intézet/Tanszék Magyar Irodalomtudományi Intézet 1.4 Szakterület Nyelv és irodalom 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Magyar nyelv és irodalom 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Esztétika LLY Az előadásért felelős tanár neve Orbán Gyöngyi 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve Serestély Zalán 2.4 Tanulmányi év III. 2.5 Félév Az értékelés módja E 2.7 A tantárgy típusa V A 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 melyből: 3.2 előadás szeminárium/labor A tantervben szereplő összóraszám 7 melyből: 3.5 előadás szeminárium/labor 1 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 25 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 10 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portfóliók, referátumok, esszék kidolgozása 25 Konzultáció Vizsgák Más tevékenységek: Egyéni munka össz-óraszáma A félév össz-óraszáma Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi 4.2 Kompetenciabeli 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei előadóterem

2 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei szemináriumterem, vetítő, laptop, a szemináriumon való részvétel 6. Elsajátítandó kompetenciák Szakmai kompetenciák Általános kompetenciák Az esztétikai tapasztalat reflektált megközelítése; az esztétikai kérdések hagyománytörténete Művészetértelmezés mint esztétikai tapasztalat Az esztétikai tapasztalattal kapcsolatos aktuális kérdéseknek a hagyománytörténésbe való beillesztése: a klasszikus esztétika kérdéseinek posztmodern újrafogalmazása Önálló esztétikai szemlélet kialakítása az esztétikai gondolkodás hagyományának ismeretében Igényes szövegek alkotása az esztétika témaköreiben (szóbeli és írásbeli műfajokban egyaránt) 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése 7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései Az esztétikai gondolkodás hagyományának, illetve e hagyomány jelentősebb alapszövegeinek olvasása, applikatív megértése Egy, az esztétikai tapasztalat fontosabb kérdéseit felvető, bevezető órasorozatot követően az előadások gondolatmenete az esztétika történetének klasszikus szövegei nyomán halad, Platóntól Gadamerig. Tulajdonképpen nem hagyományos értelemben vett esztétikatörténeti kurzusra kell itt gondolni, hiszen a klasszikus szövegek (újra)olvasása révén az esztétikai tapasztalattal kapcsolatos aktuális kérdéseknek a hagyománytörténésbe való beillesztését fogjuk megkísérelni. Más szavakkal: megpróbáljuk visszakeresni a szép aktualitásával kapcsolatos kérdéseink gyökereit az esztétikai gondolkodás hagyományában, illetve fordítva: megkíséreljük újra (és új módon) feltenni a régi esztétikai

3 kérdéseket. 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didaktikai módszerek 1. Az esztétikai diszciplína alapkérdései, korunk kultúrájában betöltött szerepe és ennek problematikussága 2. Esztétikai gondolkodás az antikvitásban: Platón (ideatan, szépségfelfogása, a művészet létrangjának kérdése) 3. Esztétikai gondolkodás az antikvitásban: Arisztotelész (a mimészisz, a tragédia és a katharszisz fogalmai mentén felvetődő kérdések) 4. A középkori keresztény filozófia szépségfelfogása 5. A művészet mint a szép vizsgálatának kitüntetett területe a reneszánsz korában 6. Az esztétikai diszciplína megalapozása: Alexander Baumgarten 7. A szép fogalmának szubjektivizálása: Immanuel Kant 8. A művészet mint az emberi szellem fejlődésének egyik állomása Hegel koncepciójában Megjegyzések 9. Esztétikai aktus és esztétikai tárgy korrelatív viszonya a fenomenológiai esztétikában 10. Esztétikai hermeneutika: az esztétika destrukciója (Heidegger), az esztétikai tudat kritikája (Gadamer) 11. Heidegger posztmetafizikus művészetfelfogása (A műalkotás

4 eredete) 12. Gadamer: Az esztétikai tapasztalat antropológiai alapja: a játék, a szimbólum és az ünnep (A szép aktualitása) 13. Szöveg és interpretáció viszonya 14. Hermeneutika és dekonstrukció Könyvészet Platón: A lakoma. In: Összes művei. Európa Könyvkiadó, Bp., Platón: Az állam, X. rész. In: Összes művei. Európa Könyvkiadó, Bp., Arisztotelész: Poétika. Pannonklett Kiadó, Bp., Szent Ágoston: Vallomások és más írások (részletek az Esztétikai olvasókönyv A szép aktualitása kérdéséhez c. válogatásból) Leonardo Da Vinci: Tudomány és művészet (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) I. Kant: Az ítélőerő kritikája (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) Schiller: Levelek az ember esztétikai neveléséről (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) Lessing: Laokoón (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) Hegel: Esztétika (részletek az Esztétikai olvasókönyv válogatásból) M. Heidegger: A műalkotás eredete. Európa Könyvkiadó, Bp., H. G. Gadamer: A műalkotás ontológiája és ennek hermeneutikai jelentősége c. fejezet. In: Igazság és módszer: Egy filozófiai hermeneutika vázlata. Budapest, Szeminárium / Labor Didaktikai módszerek 1. Kísértés és keletkezés versesztétikák bevezető beszélgetés 2. Gép és techné a megfigyelőszerep (háborús turista, antropológus) problémájának megjelenése az Megjegyzések

5 irodalomban Eelemzett mű: KAFKA, Franz: A fegyencgyarmaton. In uő: Elbeszélések. Kriterion, Bukarest, 1978, Ekphraszisz képiség és hatalomkritika az irodalomban Elemzett mű: BODOR Ádám: Az Eufrátesz Babilonnál. In Demény Péter (szerk.): Lassított lónézés. Erdélyi magyar elbeszélők Kalota, Kolozsvár, 2002, A festészet esztétikái Cézanne Elemzett mű: Cézanne-festmények 5. A festészet esztétikái Bacon és a szervek nélküli test Elemzett mű: Bacon-festmények 6. A nők ideje nőírás Elemzett mű: FOUCAULT, Michel (bemut.): Herculine Barbin, más néven Alexina B. Jószöveg Műhely, Budapest, Háború és tanúskodás Elemzett mű: MANCHEVSKI, Milcho (rendező, 1994): Before the Rain (film). Mikado Film, Egyesült Királyság Macedón Köztársaság. Könyvészet 1. DÉRY Tibor: Egy vers keletkezése. In Nyugat, 1928/2. HÖLLERER, Walter: Egy vers keletkezése. In Hajnal Gábor (szerk.): A líra ma. Gondolat,

6 Budapest, 1968, PASOLINI, Paolo Pier: Az OKP-t a fiataloknak. In uő: Eretnek empirizmus. Osiris, Budapest, 2007, DERRIDA, Jacques: Mi a költészet. In Bókay Antal (szerk.): A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. Osiris, Budapest, 2002, GADAMER, Hans-Georg: Miként járul hozzá a költészet az igazság kereséséhez? In uő: A szép aktualitása, T-Twins, Budapest, 1994, KULCSÁR-SZABÓ Zoltán: A gondolkodás háborúi. Töredékek az erőszakos diskurzusok 20. századi történetéből. Ráció, Budapest, 2014, BAUDRILLARD, Jean: A szimulákrum elsősbbsége. In Kis Attila et al. (szerk.): Testes Könyv I. Ictus, Szeged, 1996, GUMBRECHT, Hans Ulrich: A jelenlét előállítása. Amit a jelentés nem közvetít. Ráció Kiadó Historia Litteraria Alapítvány, Budapest, 2010, SPENGLER, Oswald: Gép és ember (részlet). In Maróti Andor (szerk.): Forrásmunkák a kultúra elméletéből I. Szöveggyűjtemény. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996, MITCHELL, W. J. T.: Az ekphraszisz és a Másik. In uő: Válogatott írásai. A képek politikája. JATEPress, Szeged, 2008, BOEHM, Gottfried: A képleírás. A kép és a nyelv határairól. In Thomka Beáta (szerk.): Narratívák 1. Kijárat, Budapest, 1998, DELEUZE, Gilles: Mi a halálösztön? In Thalassa, 1997/1, MERLEAU-PONTY, Maurice: A szem és a szellem. In Bacsó Béla (szerk.): Fenomén és mű. Kijárat, Budapest, 2002, MERLEAU-PONTY, Maurice: Cézanne kételye. In Enigma, 1996/3, (részlet a Le doute de Cézanne c. írásból) BOEHM, Gottfried: Paul Cézanne: Montagne Sainte-Victoire. Válogatott művészeti írások. Kijárat, Budapest, 2005, DELEUZE, Gilles: Francis Bacon. Az érzet logikája. Atlantisz, Budapest, 2014, DELEUZE, Gilles GUATTARI, Félix: Hogyan készítsünk magunknak szervek nélküli

7 testet? In Theatron, 2007 ősz-tél NIETZSCHE, Friedrich: A nem-morálisan fölfogott igazságról és hazugságról. In Athenaeum 1992, I/3, KRISTEVA, Julia: A nők ideje. In Kis Attila et al. (szerk.): Testes Könyv II. Ictus, Szeged, 1997, FOUCAULT, Michel: A szexualitás története. A tudás akarása. Atlantisz, Budapest, 1996, PLUMWOOD, Val: Feminizmus ökofeminizmus. Liget, 2000/4, ŽIŽEK, Slavoj: Betekintés az iszlám irataiba. In uő: A törékeny abszolútum. Typotex, Budapest, 2008, DERRIDA, Jacques: Adni kinek? (A tudás paradoxona). In Gulyás Gábor Széplaki Gerda (szerk.): Az árnyék helye. Tanulmányok a hatalom, a morál és az erőszak kérdéseiről. Kalligram, Pozsony, 2011, A szakmai testületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. A tantárgy tartalmának kialakításában figyelembe vettük mind a tantárgy oktatásának intézetünkben gyakorolt hagyományát, mind pedig más hazai és főként magyarországi egyetemek mai gyakorlatát. 10. Értékelés A tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.4 Előadás Az előadások anyagának kreatív alkalmazása, a felvetett kérdések beépülése a szemléletbe, gondolkodásba A szakirodalom alapos ismerete, az összefüggések 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Ennek aránya a végső jegyben Írásbeli dolgozat, aktív 1/3 részvétel a megbeszéléseken A szakirodalom számonkérése (a vizsgadolgozat részeként) 1/3

8 10.5 Szeminárium / Labor felismerése Aktív részvétel a szemináriumi munkában, a szakirodalom ismerete, önálló dolgozatok írása Minden órára kötelező az adott témához tartozó kötelező olvasmányok ismerete, illetve ugyancsak kötelező a szemináriumi kiselőadás vállalása (legfeljebb 30 perces bemutató előre megadott, az aktuális témát elmélyítő szakirodalmi tételek alapján). A félév végéig minden hallgatónak egy előzetes egyeztetés után közösen kiválasztott műről kell elemzést leadnia, amelyben a műnek feltehető kérdések között helyet kap az áttekintett szakirodalom intermediális kérdésfeltevéseinek valamelyike. Mivel csak 7 szemináriumi alkalom van, maximum 1 hiányzás megengedett 1/ Minimális követelmények