A Kempelen Farkas Gimnázium országos kompetenciaméréseinek elemzése (2009-tól 2016-ig) 1. A mérésről általánosságban Az országos kompetenciamérés bevezetésére 2001-ben került sor. Iskolánk ettől az időtől vesz részt a 6., 8. és 10. évfolyamon előírt mérésekben. A mérésekkel kapcsolatos eredményeket 2006-tól iskolánk honlapján is nyilvánosságra hozzuk. Az utóbbi években többször is részt vettünk kiegészítő mérésekben, így a rendszer folyamatos fejlesztésének mérési eredmények szolgáltatásával mi is részesei voltunk. Az utóbbi három tanévben a következő kiegészítő, illetve próba mérések voltak: 2013/14-es tanév: 10.a: kiegészítő mérés 2014/15-ös tanév: 9.a, 11.a: természettudományi mérés 6.b: kiegészítő mérés 2015/16-os tanév: 8.b: kiegészítő mérés 2016/17-es tanév: 9.b kiegészítő mérés A 2014/15-ös tanévtől a fizikai állóképességet már a NETFIT is méri, illetve ettől a tanévtől került sor az idegen nyelvi kompetenciák mérésére is (német nyelv/angol nyelv). Utóbbiak javítására, az eredményeknek a központi adatbázisban való rögzítésére még a 2016/17-es tanévben is az iskolákban került sor. A 2015/16-os tanév angol és német kompetenciamérés eredményei a következők lettek: angol nyelv 6. osztály 8. osztály minimum 80% minimum 72% átlag 94% átlag 92% maximum 100% maximum 100% szórás 0,07 szórás 0,06 német nyelv 6. osztály 8. osztály minimum 46% minimum 65% átlag 89% átlag 87% maximum 100% maximum 100% szórás 0,10 szórás 0,09
A tanulók átlaga angol és német nyelvből is magas. Mindkét nyelvből minden évfolyamon vannak 100%-os munkák. Angol nyelvből a leggyengébbek is elérték a 80%, illetve a 72%-ot, a szórás kicsi. Német nyelvből a 6. évfolyamon egy tanuló munkája lett 46%-os, emiatt a szórás is nagyobb. Felzárkóztatására figyelni kell. A 8. évfolyamon a minimum teljesítmény is 65%. A 2016/17-es tanév angol és német kompetenciamérés eredményei a következők lettek: angol nyelv 6. osztály 8. osztály minimum 80% minimum 85% átlag 92% átlag 97% maximum 100% maximum 100% szórás 0,05 szórás 0,04 német nyelv 6. osztály 8. osztály minimum 76% minimum 57% átlag 88% átlag 83% maximum 100% maximum 100% szórás 0,08 szórás 0,11 Az idei tanév átlageredményei szignifikánsan nem különböznek az előző tanévétől. Angol nyelvből a 6.a és 8.a osztály teljesítménye is nagyon magas (92%, 97%), a szórás kicsi. Német nyelvből is 80% felett van mindkét osztályban az átlag, a 8.b osztály szórása magasabb. Mindkét év eredményei kiválóak, a tehetségondozás eredményes, speciális beavatkozást a tanítási folyamatok nem igényelnek. A kompetenciamérés nem tantárgyi tudást mér, hanem összetettebb ennél: azt vizsgálja, hogy a tanuló a megszerzett ismereteit, tudását képes-e ismeretlen szituációkban használni, hajlandó-e egyáltalán feladatokat megoldani. A feladatsorok valójában a tanulók 6-8 évig fejlesztett kulcskompetenciáit és motivációit mérik. 2008-ban kerültek bevezetésre a tanulói mérési azonosítók, ezek segítségével 2008 óta az adatbiztonság szempontjait betartva az egyes tanulók fejlődése nemcsak az iskola számára, hanem a szülők számára is nyomon követhetővé vált. A mérések előtt az ezzel kapcsolatos tudnivalókról a szülőket az iskola E-naplóján keresztül elküldött hírlevélben tájékoztatjuk. A féléves szülői értekezleteken ismét felhívjuk a figyelmüket arra, hogy február végén jelennek meg a szülők által is elérhető eredmények a www.oktatas.hu honlapon. Az adatbiztonságra ügyelve a pedagógusok a tanulói teljesítményeket nemcsak egy mérés alapján elemezhetik, hanem a 8. és 10. évfolyamos tanulók esetében már az addigi mérések egymáshoz viszonyított adatait (várható teljesítmény/valós teljesítés) is értékelhetik.
2008 óta a teljesítmények iskolai elemzését megkönnyíti, hogy az iskola által elért eredmények közös, évfolyamfüggetlen skálán jelennek meg mások eredményeivel együtt. 2008-2009-ben 4 képességszint, 2009-től már 7 képességszint került meghatározásra. Ezáltal az egyéni és iskolai tanulói teljesítmények összevethetők nemcsak az országos átlaggal, hanem pl. az adott település teljesítményeivel vagy az azonos képzési típusba tartozó iskolák eredményeivel. Iskolánk eredményeit először az országos adatokkal vetjük össze (itt a jogszabályban megfogalmazott teljesítményelvárások teljesülését vizsgáljuk), majd bővebben elemezzük diákjaink teljesítményeit a nyolc évfolyamos gimnáziumok eredményeivel összevetve (egyébként ennek az iskolatípusnak országosan kiemelkedően jók az eredményei). A mára kiépített hatalmas adatbázisban az eredmények évfolyamokra, osztályokra és tanulókra is visszakereshetők. Így például személyre szabottan látható, hogy a tanulók az egymást követő években matematikából és szövegértésből az elvárt képességszinten vagy annál gyengébben, illetve jobban teljesítettek-e; az elvártnak megfelelően fejlődtek-e. A tanuló elért képességpontja nem összpontszám, nem százalékos megoldottság, hanem a valószínűségi modellből számított paraméter. Az egyes feladatokat a nehézségük jellemzi, ezért nem mindegy, hogy a tanulók milyen nehézségi szintű feladatot tudnak 50%-os valószínűséggel megoldani. A 3-as képességi szintnek (a 6. évfolyam végén) és 4-es képességi szintnek (a 8. és 10. évfolyam végén) az elérése azért kulcsfontosságú, mert itt van az a választóvonal, ami megmutatja, hogy a tanuló képes-e önállóan új dolgokat megtanulni. A kompetenciamérés összegző iskolai eredményei nyilvánosak, az iskola honlapján bárkinek hozzáférhetőek. Az idei elemzés a 2009-től 2016-ig terjedő időszakra vonatkozik. 2. Az eredmények értelmezési korlátairól A Kempelen Farkas Gimnázium eredményeinek elemzéséhez felhasznált adatok az OKM FIT-szoftverből származnak. Az eredmények megbízhatóságának szempontjából fontos vizsgálni, hogy a mérésben hány tanuló vett részt évente, hiszen a mérés nem százalékos tanulói eredményeket állapít meg, hanem megbízhatósági tartományon belül elhelyezkedő képességpontot jelöl. Ez azt jelenti, hogy minél több tanuló írja meg a mérést, annál jobban megbecsülhetők a tanulói képességértékek. Iskolánkban évfolyamonként két osztály van, a tanulói létszám osztályonként a beiskolázáskor általában 34-34 fő. A vizsgált időszakban nálunk a mérésben részt vett tanulók száma és a visszaküldött Tanulói háttérkérdőívek száma a következőképpen alakult: 2009 2009(CSHI száma) 2010 2010 (CSHI száma) 2011 2011 (CSHI száma) 2012 2012 (CSHI száma) 6. évfolyam 62 51 65 61 66 44 67 50 8. évfolyam 63 31 63 58 61 55 67 52 10. évfolyam 56 37 49 42 59 29 62 41 2013 2013 (CSHI száma) 2014 2014 (CSHI száma) 2015 2015 (CSHI száma) 2016 2016 (CSHI száma) 6. évfolyam 62 52 64 48 57 49 63 51 8. évfolyam 59 49 67 62 64 51 63 48 10. évfolyam 55 34 59 41 51 38 64 45 Megjegyzés: a dőlt betűvel szedett számok azt mutatják, hogy abban a tanévben az adott évfolyamon nem volt CSHI számítható.
Látható, hogy a mérésben részt vett tanulók száma 2012-ben volt a legmagasabb, de a többi tanévben sem különbözött ettől szignifikánsan. 2016-ban a tanulói létszám az előző tanévét kicsivel meghaladta, a visszaküldött kérdőívek száma magas volt. Az osztálylétszámok az országos átlagot meghaladják, statisztikailag ezért elegendő adat áll rendelkezésre ahhoz, hogy a mérésben megbízható adatot kapjunk. Örvendetes, hogy a családiháttér-index (CSHI) a beküldött Tanulói kérdőívek nagy számának köszönhetően majdnem mindegyik évben jól mérhető volt (kivételt képez 2009-ben a 8. és 10. évfolyam, 2011-ben a 10. évfolyam). Az utóbbi öt évben az iskolának mindig volt CSH-indexe. Ez azért fontos, mert az iskola által hozzáadott pedagógiai értéket ez mutatja legjobban. 2009-ben a fővárosi iskoláknak mindössze 50%-ában lehetett a családi háttérindexet megadni, azóta a kép kis mértékben javult. Ez az összehasonlításra alkalmat adó adat is jól mutatja, hogy a Kempelen Farkas Gimnáziumban a szülők túlnyomó többsége igényli a gyermeke eredményeiről való visszajelzést, a gimnázium kéréseivel kapcsolatban együttműködőek. Az utóbbi három tanévben a szülőknek kb. a 80%-a küldte vissza a Tanulói kérdőíveket. A CSHI kérdései közül a kiértékelők 5 tényezőt vizsgálnak: a HHH státusz mellett a szülők végzettségét, az otthoni könyvek számát, és azt, hogy rendelkeznek-e a családban számítógéppel, illetve van-e a tanulónak saját könyve. A kortárs csoportok értékrendjének befolyásoló hatásait nem tudják mérni. A CSHI mutatja legjobban a tanuló egyéni fejlődését: ennek segítségével rajzolják meg egy grafikonban, hogy két év múlva milyen fejlődést várnak a tanulótól, majd ebben a grafikonban jelenik meg az is, hogy ehhez képest mi volt a tanuló tényleges eredménye. 3. Az iskola átlageredményeinek idősoros összehasonlítása Az alábbi táblázat segítségével azt vizsgálhatjuk meg, hogy iskolánkon belül 2012 óta az egyes évek mérési eredményeit összevetve milyen tendenciák figyelhetők meg. Látható, hogy iskolánkban az évfolyamok matematikai és szövegértési idősoros átlageredményeinek megbízhatósági tartományai a legtöbb esetben átfedésben vannak, tehát az eredmények összehasonlításakor számottevő különbség nincs közöttük. Pirossal jelzett, azaz szignifikánsan gyengébb eredmény a vizsgált időszakban nem volt. Ez azt jelenti, hogy 2016-ban minden évfolyamon a szövegértési és matematikai eredmények is azonosak vagy jobbak voltak, mint a 2012-2015 közötti időszak eredményei. A zöld színek (7 alkalommal) a szignifikánsan magasabb eredményeket mutatják. Matematikából a 6. évfolyam nagyon erős, a tehetséggondozás eredményei nagyon biztatóak. A többi évfolyam átlageredménye továbbra is magas. Szövegértésből több évfolyamon is sikerült javítani. A táblázatból látható, hogy az eredmények alapvetően kiegyensúlyozottak, magas tanulói képességpontokat tartalmaznak, az iskolai fejlesztő munka egy ötéves ciklust vizsgálva egyenletesen hatékony.
4. Az iskola eredményeinek idősoros összehasonlítása országos viszonylatban A 2016-os év eredményei:
Matematika, 6. évfolyam Iskolánk 6. évfolyamos tanulói az országos mérések kezdete óta az ország élmezőnyében teljesítenek a matematikai eszköztudás területén, évente csak az iskolák 1-2 % a teljesít szignifikánsan jobban nálunk (1. ábra). Az évek alatt ez a mutató nem romlott. Látható az is, hogy 2012-2014 között kicsit nőtt a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák száma. 2015-ben és 2016-ban azonban a szignifikánsan legjobban teljesítő iskolák csoportjába kerültünk. Hosszabb távra visszatekintve az iskolák több mint 90%-a szignifikánsan mindig gyengébb eredményt ért el nálunk. 1.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál országosan szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (6. évfolyam, matematika) Matematika, 8. évfolyam Az előző ábrából is látható, hogy a tanulók a 6. évfolyamos mérésnél magas tanulói képességpontokkal kezdenek. A 8. évfolyamos mérésre a tanulók 2009-ben, 2013-ban és 2014-ben is kis mértékben tovább tudtak javulni, 2015-ben is alig volt nálunk jobban teljesítő iskola (2.ábra). A 2016-os eredmény megegyezik a legjobb 2013-as évvel. A felső élmezőny továbbra is nagyon szűk, a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák száma az ország iskoláinak 5%-a vagy annál kevesebb volt. A legkimagaslóbb eredményeket 2009-ben, 2013-ban és 2016-ban értük el. Azonban 2015-ben is csak az iskoláknak kb. az 5%-a teljesített olyan jól, mint mi.
2.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál országosan szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (8. évfolyam, matematika) Matematika, 10. évfolyam Az előző ábrából is látható, hogy iskolánk a 8. évfolyamos mérésnél is az átlagot jóval meghaladó tanulói képességpontokkal rendelkezett. A matematikai eszköztudás területén a tanulók a 10. évfolyamon is minden évben az országos átlaghoz képest jobb eredményt értek el (3. ábra). 2014-ben és 2015-ben is az abszolút élmezőnyben voltunk, 2016-ban is nagyon kevés iskola tejesített nálunk jobban, az iskoláknak kb. az 5 %-a hozzánk hasonló eredményt ért el, a többi 94% eredménye gyengébb volt. Iskolánk eredményei a vizsgált időszakban továbbra is nagyon kiegyensúlyozottak, az eltérések az évek között százalékos arányban nagyon kis mértékűek. Az iskola fejlesztő hatását jól mutatja, hogy mindhárom korcsoportban magasak a tanulói képességpontok. A mérések eredményeit a már érettségizett diákok szép teljesítményei is visszaigazolják. 3.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál országosan szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (10. évfolyam, matematika)
Szövegértés Szövegértés, 6. évfolyam A szövegértés területén tanulóink 2009 óta mindig szignifikánsan jobb eredményt értek el az országos átlaghoz képest, a vizsgált időszakban mindig az élmezőnyben voltunk (4. ábra). 2009-ben, 2013-ban, 2015-ben és 2016-ban nem volt nálunk szignifikánsan jobban teljesítő iskola, 2010-ben, 2012-ben és 2014-ben is alig volt egy-két szignifikánsan jobban teljesítő iskola ezen a területen. 4.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál országosan szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (6. évfolyam, szövegértés) Szövegértés, 8. évfolyam A szövegértés területén a vizsgált időszak egészében a 8. évfolyamon is az országos átlaghoz képest mindig szignifikánsan jobb eredményt értek el tanulóink (5. ábra). 2009-ben, 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban alig volt nálunk szignifikánsan jobban teljesítő iskola. A 6. évfolyamos eredmények trendje a 8. évfolyamon is folytatódott. 2013-ban volt a hozzánk hasonlóan teljesítők iskolák száma a legmagasabb, utána a velünk hasonlóan teljesítő iskolák mezőnye megint szűkült. A leggyengébb 2013-as eredmény is magas képességpontokat jelent, az iskoláknak csak a 13%-a teljesített ekkor hozzánk hasonlóan.
5.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál országosan szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (8. évfolyam, szövegértés) Szövegértés, 10. évfolyam A 10. évfolyamon 2009-2011 között alapvetően nem változott az országban nálunk szignifikánsan jobban, hasonlóan vagy gyengébben teljesítő iskolák aránya (6. ábra). 2009- ben és 2013-ban nem volt nálunk szignifikánsan jobban teljesítő iskola, a többi évben is elenyésző volt a nálunk szignifikánsan jobban teljesítő telephelyek száma. 2014-ben és 2015- ben volt a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák száma a legtöbb (az összes iskolának kb. 8-9% tartozott ide), 2016-ra a hasonlóan teljesítő iskolák száma csökkent. 6.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál országosan szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (10. évfolyam, szövegértés)
5. Az iskola eredményeinek idősoros összehasonlítása a nyolc évfolyamos gimnáziumokéval Iskolánk nyolc évfolyamos tehetséggondozó középiskola, ezért a rendelkezésünkre álló adatbázis alapján elvégeztük a velünk azonos iskolatípussal, az országban a legjobbak között teljesítő nyolc évfolyamos gimnáziumok eredményeivel való összehasonlítást is. Matematika Matematika, 6. évfolyam 2009 és 2011 között a matematikai eszköztudás területén 10% vagy az alatt volt a nálunk szignifikánsan jobban teljesítő nyolc évfolyamos iskolák száma (7. ábra). Az arány ebben az időszakban számottevően nem változott. Ezekben az években az országos eredményt vizsgálva mindig a felső harmadban voltunk. 2012-től 2014-ig változás látható: a nálunk jobban teljesítő iskolák aránya kis mértékben, a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák aránya nagyobb mértékben nőtt. Így ezekben az években a nálunk szignifikánsan gyengébben teljesítő iskolák aránya 40-50% volt. A 2015-ös eredmények ismét erősödést jeleznek, a nálunk jobban és a velünk hasonlóan jól teljesítő iskolák csoportjába kerültünk ( felső harmad ), a 2016-ban elért eredményünk pedig az eddigi legjobb. 7.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál a nyolc évfolyamos gimnáziumokban szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (6. évfolyam, matematika) Matematika, 8. évfolyam A matematikai eszköztudás területén a 8. évfolyamon iskolánk tanulói 2009-ben érték el a legjobb eredményt, ekkor alig volt nálunk szignifikánsan jobban teljesítő iskola, a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák is kb. a nyolc évfolyamos iskoláknak az 5%-át tették ki (8. ábra). 2010-ben volt a nálunk szignifikánsan jobban teljesítő iskolák száma a legmagasabb (kb. 12 %), 2013-ig a nálunk szignifikánsan jobban teljesítő iskolák száma folyamatosan csökkent, 2014-ben kicsit nőni kezdett, 2015-ben ismét 10% volt. Örvendetes, hogy 2016-ban ez a tendencia megint megfordult.
2012 és 2014 között a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák száma is kevesebb volt, mint ugyanebben az időszakban a 6. évfolyamon volt, így 2009-2014 között a nyolcadik évfolyamon mindig a legjobban teljesítő iskolák felső harmadában voltunk. 2015-ben a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák mezőnye ebben az iskolatípusban szélesedett. 2016-ra a jobban és hasonlóan teljesítők mezőnye ismét szűkült. 8.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál a nyolc évfolyamos gimnáziumokban szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (8. évfolyam, matematika) Matematika, 10. évfolyam A matematikai eszköztudás területén a 10. évfolyamon is iskolánk tanulói 2009-ben érték el a legjobb eredményt, ekkor nem volt nálunk szignifikánsan jobban teljesítő nyolc évfolyamos iskola, a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák is kb. a nyolc évfolyamos iskoláknak a 12%-át tették ki (9. ábra). 2011-ben is az iskolák élmezőnyében voltunk, az iskoláknak csak kb. 2%-a teljesített nálunk szignifikánsan jobban. 2010-ben és 2012-ben a legjobban teljesítő iskolák felső harmadában voltunk. 2013-ban volt a legmagasabb a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák száma, ez 2014-re ismét változott, ekkortól megint a felső harmadban végeztünk. A 2015-ös eredmények ismét nagyon jók lettek, nem voltak nálunk szignifikánsan jobban teljesítő nyolc évfolyamos gimnáziumok. A hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák száma sem nőtt egy év alatt. 2016-ban csak kis mértékű változás van, a hasonlóan teljesítő iskolák mezőnye lett nőtt egy kicsit.
9.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál a nyolc évfolyamos gimnáziumokban szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (10. évfolyam, matematika) Szövegértés, 6. évfolyam A nyolc évfolyamos gimnáziumokkal összevetve eddig 2009-ben értük el a legjobb eredményt, az iskoláknak kb. 3%-a ért el nálunk szignifikánsan jobb eredményt, és a hozzánk hasonlóan teljesítő telephelyek száma is ekkor volt a legalacsonyabb. 2010 és 2012 között a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák száma nem változott, 2013-ban ismét nőtt. 2014-ben és 2015-ben a nálunk szignifikánsan jobban teljesítő iskolák száma jelentősen csökkent. Az utóbbi három évben javuló tendencia egyértelmű. A 2016-os eredmény még a 2009-es tanévnél is jobb, tavaly nem volt nálunk jobban teljesítő iskola. 10.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál a nyolc évfolyamos gimnáziumokban szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (6. évfolyam, szövegértés)
Szövegértés, 8. évfolyam A szövegértés területén a 8. évfolyamon is 2009-ben és 2015-ben értük el a legjobb eredményt (11. ábra). A nálunk szignifikánsan jobban teljesítő iskolák száma 2015-ben volt a legalacsonyabb. Országosan 2012-ben és 2013-ban nőtt leginkább a hozzánk hasonlóan teljesítő nyolcosztályos iskolák száma. A vizsgált időszakban 2013-ban volt a nálunk szignifikánsan gyengébben teljesítő iskolák száma a legkevesebb. 2014-től ismét látványos volt az erősödés, a 2016-os tanulói eredmények a 2014-es eredményektől csak egy kicsivel maradtak el. 11.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál a nyolc évfolyamos gimnáziumokban szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (8. évfolyam, szövegértés) Szövegértés, 10. évfolyam A 10. évfolyamon 2009-ben és 2013-ban értük el a legjobb eredményt szövegértésből (12. ábra). Az elemzett ciklusban a 2016-os eredmények a harmadik legjobbak. 2009-ben az iskoláknak több mint 70%-a teljesített nálunk szignifikánsan gyengébben. 2013-ban pedig nem volt nálunk szignifikánsan jobban teljesítő nyolc évfolyamos gimnázium, és 2009-ben, 2012-ben és 2016-ban is alig volt ilyen telephely. 2009-2011-ig mindig a felső harmadban voltunk. 2014-ben és 2015-ben volt a legkevesebb a nálunk szövegértésből szignifikánsabban gyengébben teljesítő iskolák száma, és ebben a két évben volt a legtöbb a hozzánk hasonlóan teljesítő iskolák száma is. 2016-ban ismét 50% fölé emelkedett a nálunk gyengebb eredményt elért iskolák száma.
12.ábra. A Kempelen Farkas Gimnáziumnál a nyolc évfolyamos gimnáziumokban szignifikánsan jobban, hasonlóan, illetve gyengébben teljesítő intézmények (10. évfolyam, szövegértés) 6. A tanulók képességeinek idősoros összehasonlítása A 7 képességszintet tartalmazó évfolyamfüggetlen, közös képességskála bevezetésétől már rendelkezésre állnak olyan adatok is, amelyek lehetővé teszik, hogy tanulóink adatait összevessük a nyolc évfolyamos gimnáziumok adataival. A tanuló képességpontja nem összpontszám, nem százalékos megoldottság, hanem a valószínűségelméleti modellből számított paraméter. Matematika, 6. évfolyam A táblázatból látható, hogy 2011-2016 között a nyolc évfolyamos gimnáziumokban a 6. évfolyamokon mért matematika eredmények nagyon stabilak (13. ábra). A mi iskolánk képességeloszlási eredményei is stabilak, relatíve szűk, háromszóródásnyi terjedelmen jeleznek a tanulók között különbségeket. 2015-ben ez a szóródási terjedelem már csak két és félszeres volt, a 2016-os eredmény nagyobb szóródást jelez. 13.ábra. A képességpontok megoszlása matematikából a 6. évfolyamon
Matematika, 8. évfolyam A vizsgált időszakban a nyolc évfolyamos gimnáziumokban a 8. évfolyamokon mért matematika eredmények továbbra is stabilak, 1400-2200 képességpont közé estek (14. ábra). A mi iskolánk képességeloszlási eredményei is stabilak, továbbra is relatíve szűk, kb. háromszóródásnyi terjedelmen belül jeleznek a tanulók között különbségeket. 2016-ban a szóródás itt is kissé nőtt. 14.ábra. A képességpontok megoszlása matematikából a 8. évfolyamon Matematika, 10. évfolyam A 10. évfolyamokon a nyolc osztályos gimnáziumokban mért matematika eredmények továbbra is stabilak (15. ábra). Látható, hogy 2011 és 2013 között a szóródások kis mértékben csökkentek, 2014-ben ismét kissé nőttek, majd ismét csökkentek. A mi iskolánk képességeloszlási eredményei is stabilak, továbbra is a háromszóródásnyi terjedelmek a jellemzőek, az alsó képességnegyed tanulói is 1600 képességpont körül teljesítettek. 2014-ben néhányan a 2200-as képességpontot is meghaladták. 2015-ben az előző évhez képest az évfolyam tanulóinak képességeloszlása gyengébb, az alsó képességnegyedben többen, a felső képességnegyedben kevesebben vannak, a 2200-as értéket senki nem haladja meg. 2016-ban a szóródás kisebb, az alsó képességnegyedben kevesebb tanuló van.
15.ábra. A képességpontok megoszlása matematikából a 10. évfolyamon Matematikából mindhárom évfolyamon a tanórai differenciálás mellett biztosítani tudtuk a személyre szabott tehetséggondozást a tehetséggondozó szakkörök keretén belül. Emellett a képességek 2014-es és 2015-ös szóródása miatt kis létszámú felzárkóztató foglalkozásokat is indítottunk. Szövegértés, 6. évfolyam A táblázatból látható (16. ábra), hogy 2011-2016 között a nyolc évfolyamos gimnáziumokban a 6. évfolyamokon mért szövegértés eredmények a matematikához hasonlóan nagyon stabilak, átlagosan két és fél szóródásnyi terjedelmet mutatnak (1350-1900 között). A mi iskolánkban 2011-ben, 2013-ban és 2014-ben a 6. évfolyamon a képességeloszlási eredmények nagyobb szóródást mutatnak, háromszóródásnyi terjedelemnél nagyobbak. Ez azt jelenti, hogy szövegértésből a matematikai eszközhasználatnál nagyobb képességbeli különbségek mutatkoznak. Ugyanakkor ezekben az években a felső képességnegyedben található tanulók magas száma indokolttá tette a tehetségfejlesztést is. 2015-ben és 2016-ban a képességeloszlás már szűkebb, kb. 1420-2300 képességpont között volt.
16.ábra. A képességpontok megoszlása szövegértésből a 6. évfolyamon Szövegértés, 8. évfolyam 2011-2016 között a nyolc évfolyamos gimnáziumokban a 8. évfolyamokon mért szövegértés eredmények a 6. évfolyamokon mért eredményeknél stabilabbak, az utóbbi évek között különbségek alig mutatkoznak (17. ábra). A mi iskolánk eredményei is a 6. évfolyamokon mért eredményekhez képest stabilabbakká váltak, a szóródások terjedelme csökkent (az adatok szerint a háromszóródásnyi terjedelmet a 8. évfolyamon csak 2014-ben haladta meg). 2015-ben az alsó képességhatár 1600 képességpontnál kezdődött, a felső 2100 pontnál volt, az évfolyam tanulói tehát egységesen, magas képességpontokat értek el. 2016-ban ez az érték 1500-2050 között volt. 17.ábra. A képességpontok megoszlása szövegértésből a 8. évfolyamon Szövegértés, 10. évfolyam 2011-2016 között a nyolc évfolyamos gimnáziumokban a 10. évfolyamokon mért szövegértés eredmények is stabilak, az évek között különbségek alig mutatkoznak (18. ábra). A mi iskolánk eredményei a 8. évfolyamokon mért eredményekhez hasonlóak, a szóródások terjedelme 2016-ban az előző évinél kicsit szélesebb. A szövegértés képességének terjedelme 2014-ben volt a legszélesebb, ekkor nőtt a felső negyed és az alsó negyed között a különbség a legnagyobbra. Látható volt, hogy a felső negyedbe tartozók képességpontjai a korábbi képességfejlesztésnek köszönhetően jóval meghaladták a nyolc évfolyamos gimnáziumok átlagát, ugyanakkor az alsó képességnegyed itt volt a legszélesebb, ezért tehetséggondozásra és felzárkóztatásra is szükség volt. A 2015-ben mért évfolyam eredménye az eddigi legjobb, a képességeloszlás szűk terjedelmű (kb. 1580-2020 képességpont közötti), 2016-ban az eredmények alapvetően nem változtak.
18.ábra. A képességpontok megoszlása szövegértésből a 10. évfolyamon 7. A tanulók képességeloszlása iskolánkban idősoros összehasonlításban A tanulókat 2010-től elért képességpontjaik alapján 7 szintbe sorolják be (korábban 4 képességszint volt). Matematika, 6. évfolyam A mért eredmények alapján a legnagyobb szóródás iskolánkban 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban volt (19. ábra). 2014-ben volt 2. szinten és 6. szinten álló tanuló is. A két utolsó évben a 3. szinttől a 7. szintig teljesítettek diákjaink. A leghomogénebb képességekkel 2011- ben, 2012-ben és 2013-ban rendelkeztek a hatodikosok, képességeik a 3. szinttől a 6. szintig helyezkedtek el. Ezen az évfolyamon a 3. szint elérése a követelmény, ezért jó teljesítmény, hogy a tanulók többsége a vizsgált időszakban a 4.-6. szint között teljesített. A 2015-ös és 2016-os eredmények nagyon biztatóak, a 3. szinten lévők kevesen vannak, a többség a 4.-6. szintet hozta, az eloszlás is jó. 2015-ben és 2016-ban volt 7. képességszintet elérő tanuló is.
19.ábra. Képességszint, 6. évfolyam, matematika Matematika, 8. évfolyam A 8. évfolyam képességeloszlása tekintetében nálunk a 2016-os év volt a legheterogénebb (2.-7. szint is volt), ugyanakkor minden évben volt ezen az évfolyamon több kiugró teljesítményű tanuló (7. szint). A leghomogénebb teljesítményű év a 2011-es év volt (4-7. szint). 2015-ben ismét elenyésző számú 3. szinten teljesítő tanuló volt, a többség az 5. és 6. szinten teljesített. A 2016-os méréskor magas képességszinteken teljesítettek a diákok, egy tanuló teljesített a 2-es képességszinten, az ő fejlesztése mindenképpen szükséges. 20.ábra. Képességszint, 8. évfolyam, matematika Matematika, 10. évfolyam A 10. évfolyam képességeloszlása tekintetében a 2011-es, 2015-ös és 2016-os évünk volt a legjobb, de nagyon jó eredményeket mutat a 2014-es év is (a 4-es képességszinten kevés
tanuló volt, a 6. és 7. képességszintet nagyon sok tanuló elérte). Egyébként a többi év is jó mutatókkal rendelkezik, a tanulók döntő többsége az 5-7. szinten teljesített (21. ábra). Az iskola fejlesztő hatása jól látszik, hiszen pl. 2016-ban a tanulók fele már a 6. és 7. képességszinten volt mérhető. A 6. és 8. évfolyamos eredményekkel összevetve látható, hogy a teljesítmények tizedikben már zömmel a két felső kategóriába tartoztak. 21.ábra. Képességszint, 10. évfolyam, matematika Szövegértés, 6. évfolyam A mért eredmények alapján a legnagyobb szóródás iskolánkban 2011-ben volt a hatodikosok között (22. ábra). Ebben az évben a tanulók között volt még egy 2. szinten álló is, de már ekkor is volt olyan diák, aki elérte a 7. szintet. 2012-2015 között az eredmények jóval homogénebbek. A tehetséges diákok számát jelzi, hogy a vizsgált időszakban mindegyik évben voltak olyanok, akik a 7-es szintet is elérték, számuk 2016-ban volt a legmagasabb. A 2015-ös és 2016-os év eredménye azt mutatja, hogy az akkor mért tanulók többsége már elérte az eredményes önálló tanuláshoz szükséges 5.-6. szintet.
22.ábra. Képességszint, 6. évfolyam, szövegértés Szövegértés, 8. évfolyam A mért eredmények alapján a legkisebb szóródás 2015-ben volt a nyolcadikosok között, ekkor már alig volt 4-es képességszinten álló tanuló, az elvárt szintet mindenki elérte (23.ábra). A többi évben volt egyéni fejlesztést igénylő egy-két tanuló. A nyolcadikosok között csak 2013-ban nem volt 7-es képességszintet elérő tanuló. A 7-es szintet elérő tanulók száma a nyolcadikosok között 2015-ben volt a legmagasabb. A 6-os és 7-es képességszintet elérő tanulók száam 2016-ben is magas volt, tehetséggondozásuk a magas képességpontok miatt továbbra is fontos feladat. 23.ábra. Képességszint, 8. évfolyam, szövegértés
Szövegértés, 10. évfolyam A mért eredmények alapján a legnagyobb szóródás 2014-ben volt a tizedikesek között, ekkor még volt egy 3-as képességszinten és két 4-es képességszinten álló tanuló, a többség azonban már elérte a 6-os és 7-es képességszintet (24. ábra). A leszakadó tanuló egyéni differenciált fejlesztése szükséges volt. Szövegértésből a leghomogénebb képességekkel 2011-ben és 2012-ben rendelkeztek a tizedikesek. 2016-ban a teljesítmények a 4.-7. képességszintek között voltak. 2015-ben és 2016-ban a 4. képességszinten már alig volt tanuló az évfolyamon, legtöbben a 6. képességszint követelményeit tudták teljesíteni. A 7-es szintet elérő tanulók száma a tizedikesek között 2013-ban volt a legmagasabb, de a 2016-os évfolyam is nagyon erős. 24.ábra. Képességszint, 10. évfolyam, szövegértés 8. Az alapszintet el nem érő tanulók aránya A kompetenciamérés az egyes évfolyamokon meghatározza azt az alapszintet, amelynek elérése feltétele a sikeres továbbhaladásnak. A 6. évfolyamon ez a 3-as szint, mert ennek az elérésekor tudja a tanuló segítséggel a saját képességeit fejleszteni, ennek birtokában tud segítséggel új ismereteket szerezni. A 8. és 10. évfolyamokon az alapszint már a 4-es szint, ez teszi alkalmassá a tanulót arra, hogy már önállóan tudja képességeit tovább fejleszteni, illetve ennek elérésekor tud önállóan új ismereteket szerezni. Az alábbi táblázatból látható, hogy iskolánkban 2016-ban az országos eredményekhez viszonyítva elenyésző az alapszintet el nem érő tanulók száma (25. ábra). Csak matematikából és szövegértésből volt a 8. évfolyamon 1-1 ilyen tanuló. Az országos és a 8 évfolyamos gimnáziumokkal összevetve is kiemelkdő ez az eredmény. Az érintett tanulók egyéni fejlesztése, felzárkózatása megkezdődött.
25. ábra. Az alapszintet el nem érő tanulók száma 9. Átlageredmények a CSH-index tükrében idősorosan Ahogy azt az alábbi táblázatok is mutatják, a mérési eredmények 2009-2016 között - a CSHI tükrében - sosem gyengébbek szignifikánsan sem matematikából, sem szövegértésből a vártnál (igaz ez az országos és a nyolc évfolyamos összehasonlításra). Az országos regresszió alapján a tényleges eredmények 38-ból 31-szer szignifikánsan jobbak a vártnál, a nyolc évfolyamos gimnáziumokra illesztett regresszió alapján a tényleges eredmény a 38-ból 10-szer szignifikánsan jobbak a vártnál. 2009
2010 2011
2012 2013
2014 2015
2016
Fejlesztési javaslatok Az országos kompetenciaméréseken a vizsgált időszakban az iskola a tőle elvárt jó színvonalon teljesített. Továbbra is indokolt a tehetségek kibontakozását segítő tehetséggondozó szakkörök nagy számban való megszervezése az évfolyamokon, ezek mellett évfolyamonként egy-egy felzárkóztató foglalkozás szervezése is szükséges (a 8. évfolyamon mindenképpen). A tanévkezdést követően szeptemberben és a jövő évi eredmények közlését követően 2018 március elején érdemes osztálykeretekben team értekezleteken áttekinteni, hogy kik a kiugróan jól teljesítők, illetve a leszakadók. Érdemes azt is vizsgálni, hogy az osztály teljesítménye homogén vagy inkább heterogén, ennek ismeretében kell azt is megtervezni, hogy a csoportok milyen mértékű tanórai differenciált fejlesztést igényelnek. Felhasznált szakirodalom: Südi Ilona és Török József elemzése http://www.dbiskola.hu/_userfiles_/dbiskola/kompetenciameres_elemzes_dunabogdany_201 31209.pdf Budapest, 2017. június 1. Békefi Gábor igazgató