BBL Előkészített Lemezes Táptalaj a Vancomycin-Rezisztens Enterococcusok Szűrésére Vancomycin Screen Agar A jelmagyarázat a használati utasítás végén található 8809601JAA 2004/07 Magyar HASZNÁLATI JAVASLAT A Vancomycin Screen Agar (vancomycin-szűrő agar) az enterococcusok vancomycinnel szembeni rezisztenciájának kimutatására és ennek az antibiotikumnak az aminoglikozidokkal való szinergiás hatásának az előrejelzésére szolgál. ÖSSZEFOGLALÁS ÉS MAGYARÁZAT Az enterococcusokról ismert, hogy sokféle fertőzést okozhatnak. Leggyakrabban a húgyutakat, a hasi szerveket, a vért, az endocardiumot, az epeutakat, égési sebeket és tartós katétereket fertőznek meg. 1 Az Enterococcus faecalis okozza a fertőzések 80 90%-át, míg a maradék nagy részét az E. faecium. 2 Ma az enterococcusok a kórházban szerzett fertőzések negyedik leggyakoribb és a bacteriaemia harmadik leggyakoribb okát képezik az Egyesült Államokban. 3 Az enterococcusbacteriaemia eseteinek 4 50%-a okoz sepsist, amely az esetek 12 68%-ában halálos. 4 Az enterococcus-fertőzések csak penicillinszármazékokkal vagy csak vancomycinnel történő kezelése nem pusztítja el az összes baktériumot, ami a fertőzés kiújulásához vezet. 5 Évek óta ismert, hogy az enterococcusok számos β-laktám és aminoglikozid antibiotikummal szemben alacsony intrinsic rezisztenciával rendelkeznek. 6 A kezelés kiegészítése egy olyan aminoglikoziddal, amelyre az izolátum kimutatottan érzékeny, mind in vitro, mind in vivo szinergikus, baktericid hatású. 7 Úgy vélik, hogy ennek a szinergiás hatásnak az az oka, hogy a penicillin vagy a vancomycin károsítja a sejtfalat, ezzel lehetővé téve, hogy az aminoglikozid bejusson a baktériumsejtbe, és gátolja a fehérjeszintézist. 8 A vancomycinnel szembeni rezisztencia ( 6 µg/ml) 9 megjelenése miatt sikertelenné válhat a fertőző mikroorganizmusok eradikációja vancomycin-aminoglikozid kombinációval. Ezért fontos a vancomycinnel szembeni rezisztencia tesztelése. A rezisztencia tesztelésére a National Committee for Clinical Laboratory Standards (NCCLS) a vancomycint (6 µg/ml) tartalmazó Brain Heart Infusion Agar (agy-szív agar) táptalajt javasolja. 10 AZ ELJÁRÁS MŰKÖDÉSI ELVE Az agy-szív agar általános tápközeg, amely mikroorganizmusok széles körének tenyésztésére alkalmas. A húskivonat szilárd alkotóelemei és a peptonok a nitrogén, a szén, a kén, a vitaminok és a nyomelemek forrásaként szolgálnak. A dextróz szénhidrátforrásul szolgál. A tápközeg pufferelése dinátrium-foszfáttal történik. A vancomycinnel szembeni rezisztencia kimutatására szolgál a 6 µg/ml vancomycin. 10 A Food, Drug & Cosmetic (FD&C) festék inert anyag, és a vancomycint tartalmazó tápközeg könnyebb vizuális azonosítására szolgál. 1
REAGANSEK Vancomycin Screen Agar Hozzávetőlegesen 1 liter szűrt vízre vonatkoztatva* Agy- és szívkivonat (szárazanyag)... 8,0 g Peptikusan emésztett állati szövet... 5,0 g Hasnyálmirigynedv által emésztett kazein... 16,0 g Nátrium-klorid... 5,0 g Dextróz... 2,0 g Dinátrium-foszfát (Na 2 HPO 4)... 2,5 g Agar... 13,5 g FD&C Yellow #5 festék... 0,56 g Vancomycin... 6,0 mg *Úgy beállítva és/vagy összekeverve, hogy megfeleljen a működési követelményeknek. Figyelmeztetések És Óvintézkedések In vitro diagnosztizáláshoz. Dolgozzon aszeptikusan, és az összes munkafolyamat során legyen elővigyázatos a mikrobiológiai veszélyek elkerülése végett. Használat után a lemezeket, a tárolóedényeket és az egyéb fertőzött anyagokat kidobás előtt autoklávozással fertőtleníteni kell. Ha vízkicsapódást észlel, felfordítva, félretolt fedővel hagyja a levegőn megszáradni a lemezt, hogy az inkubáció alatt a lemez és a fedele ne ragadjon össze. Tárolási útmutató: Kézhez vétel után a lemezeket 2 8 C-on, sötétben kell tárolni. Óvja a csöveket a megfagyástól és a túlmelegedéstől. Csak használat előtt bontsa fel. A táplevest lehetőleg ne érje fény. A használatra kész lemezeket az eredeti lezárt csomagolásukban kell tárolni 2 8 C-on egészen a felhasználás előtti pillanatig, azokat a lejárati idő vége kell beoltani, és az előírt ideig kell inkubálni. Beoltás előtt hagyja a tápközeget szobahőmérsékletre felmelegedni. A termék károsodása: Ne használja a lemezeket, ha azon mikrobiális szennyeződést, elszíneződést, kiszáradást, betöredezést, illetve a károsodás bármilyen más jelét észleli. A MINTÁK GYŰJTÉSE ÉS KEZELÉSE Ez a tápközeg nem használható klinikai mintákkal vagy kevert tenyészetekkel. A tesztelni kívánt mikroorganizmusból először tiszta tenyészetet kell készíteni, és előzetesen Enterococcus fajként kell azonosítani. ELJÁRÁS Szállított anyagok: Vancomycin Screen Agar Szükséges, de nem szállított anyagok: Kiegészítő táptalajok, reagensek, mikroorganizmusok a minőség-ellenőrzéshez és laboratóriumi eszközök, az előírásoknak megfelelően. A teszt kivitelezése: 1. Az inokulátum készítéséhez szuszpendáljon az enterococcus-izolátumból több, jól elkülönülő telepet egy 18 24 órás lemezes tenyészetről egy Trypticase Soy Broth-t tartalmazó csőben, és állítsa be a turbiditását úgy, hogy megegyezzen a 0,5 McFarland turbiditási standarddal. 2. Egy pontban oltsa be a lemezt 10 µl beállított szuszpenzióval. 11 3. Várja meg, amíg az inokulátum beszívódik az agar felszínbe. 2
4. Oltson be ugyanilyen módon egy növekedési kontrollként szolgáló lemezt, például Trypticase Soy Agar with 5% Sheep Blood (TSA II) lemezt. 5. Inkubálja a lemezeket aerob körülmények között 35 ± 2 C-on 24 óráig. Felhasználói Minőség-Ellenőrzés 1. Ellenőrizze a lemezeket minőségromlás szempontjából a Termék szavatossága fejezetben leírtak szerint. 2. A teljesítmény ellenőrzéséhez oltson be lemezeket stabil kontroll-mikroorganizmusok tiszta tenyészetével, amelyek ismert, várt eredményeket adnak. Ehhez a következő tenyészetek ajánlottak: TESZTTÖRZSEK VÁRT EREDMÉNYEK Enterococcus faecalis ATCC 29212 Enteococcus faecalis ATCC 51299 + + = Növekedés > egy telep = Nincs növekedés vagy egy telep A minőségellenőrzési kívánalmakat a vonatkozó helyi, állami, és/vagy szövetségi előírásoknak illetve jóváhagyási követelményeknek megfelelően, valamint az adott laboratórium saját szokványos minőségellenőrzési eljárásai szerint kell elvégezni. A megfelelő minőségellenőrzési kívánalmak érdekében a felhasználónak ajánlatos áttanulmányozni a vonatkozó NCCLS (National Committee for Clinical Laboratory Standards) irányelveket és CLIA (Clinical Laboratory Improvement Act) szabályokat. EREDMÉNYEK 24 órás inkubáció után ellenőrizze a lemezeken a növekedést. Növekedési kontrollként szolgáló lemez: A növekedés arra utal, hogy az inokulációs levesszuszpenzióban élő tesztelési mikroorganizmusok vannak, és a teszt érvényes. Ha nem tapasztal növekedést, a teszt érvénytelen, és meg kell ismételni. Vancomycin Screen Agar: A növekedés (több mint egy [>] telep) azt jelzi, hogy az antibiotikum valószínűleg nem fejt ki szinergiás hatást a kombinációs kezelés részeként. Ha nincs növekedés (legfeljebb [ ] egy telep), a vancomycin várhatóan szinergiás hatást fejt ki. 10 AZ ELJÁRÁS KORLÁTOZÁSAI Ez a termék Enterococcus fajokkal történő használatra szolgál. Esetenként előfordulhat, hogy a határeseti antimikrobiális érzékenységi MIC-értékű izolátumok növekedést mutatnak. Ez a termék szűrőmódszert jelent a vancomycin és az aminoglikozidok közötti szinergiás hatás előrejelzésére. Javasolt szinergiás vizsgálatokat is elvégezni a szűrési agaron növő összes enterococcus-izolátumon, mielőtt döntene a vancomycinnel végzett kombinációs kezelés elkezdéséről vagy kizárásáról. A szinergiás hatás végérvényes meghatározására alkalmas a checkerboard és a time-kill módszer. 11 Annak a vancomycin-koncentrációnak a meghatározására, amelyre rezisztens az enterococcusizolátum, meg kell határozni a minimális gátló koncentrációt az NCCLS M7-A6 dokumentumában leírt ajánlásoknak megfelelően. 10 A vancomycinnel szembeni rezisztencia fenotípusának (VanA, VanB vagy VanC) meghatározása javasolt a fertőzésvédelmi intézkedések optimalizálása céljából. 12,13 A tesztelt enterococcus-törzs a penicillinkötő fehérjék megváltozása vagy a β-laktamáz termelése miatt rezisztens lehet a penicillinre és ampicillinre. A megfelelő tesztelési módszereket lásd az NCCLS 3
dokumentumban. 10 A penicillin és az aminoglikozidok közötti szinergiás hatás nem jelezhető előre a vancomycinre vonatkozó eredmények alapján. TELJESÍTMÉNYJELLEMZŐK A vancomycinrezisztens enterococcusok kimutatására szolgáló, az NCCLS által javasolt agar szűrési eljárást a gyártó saját laboratóriumában elvégezte 50 Enterococcus izolátumon, BHIA-t és 6 µg/ml vancomycint tartalmazó BBL szűrési táptalajon. Az 50 enterococcus-izolátum között volt 21 E. faecalis, 19 E. faecium, 4 E. gallinarum, 2 E. raffinosus, 1 E. casseliflavus, 1 E. mundtii és 2 E. avium. Az 50 izolátumból 28 (56%) rezisztens volt a vancomycinre. A fenotípus jellemzésének részét képezte az agaron és/vagy táplevesben végzett hígítás a vancomycinre vonatkozó MIC-érték meghatározására. A tesztek eredménye és a várt eredmény között 100%-os volt a megegyezés. Reprodukálhatósági vizsgálatokat (naponta háromszor, három napig) végeztek két különböző külső helyen 15 enterococcus-izolátummal. A 15 izolátum között volt 7 E. faecalis, 4 E. faecium, 1 E. gallinarum, 1 E. avium, 1 E. casseliflavus és 1 E. raffinosus. Ezek közül 8 (53%) volt rezisztens a vancomycinre. A fenotípus jellemzésének részét képezte az agaron és/vagy táplevesben végzett hígítás a vancomycinre vonatkozó MIC-érték meghatározására. A tesztek eredménye és a várt eredmény között itt is 100%-os volt a megegyezés. ELÉRHETŐSÉG Kat. szám Leírás 222204 BBL Vancomycin Screen Agar, 10 lemez/csomag IRODALOMJEGYZÉK 1. Jett, B.D., M.M. Huycke, and M.S. Gilmore. 1994. Virulence of enterococci. Clin. Microbiol. Rev. 7:462-478. 2. Moellering, R.C., Jr. 1992. Emergence of Enterococus as a significant pathogen. Clin. Infect. Dis. 14:1173-1178. 3. Emori, T.G., and R.P. Gaynes. 1993. An overview of nosocomial infections, including the role of the microbiology laboratory. Clin. Microbiol. Rev. 6:428-442. 4. Landry, S.L., D.L. Kaiser, and R.P. Wenzel. 1989. Hospital stay and mortality attributed to nosocomial enterococcal bacteremia: a controlled study. Am. J. Infect. Control 17:323-329. 5. Mollering, R.C., Jr., O.M. Korzeniowski, M.A. Sande, and C.B. Wennersten. 1979. Species-specific resistance to antimicrobial synergism in Streptococcus faecium and Streptococcus faecalis. J. Infect. Dis. 140:203-208. 6. Murray, B.E. 1990. The life and times of the enterococcus. Clin. Microbiol. Rev. 3:46-65. 7. Mandell, G.L. 1984. Enigmatic enterococcal endocarditis. Ann. Intern. Med. 100:904-905. 8. Moellering, R.C., Jr., and A.N. Weinberg. 1971. Studies on antibiotic synergism against enterococci. II. Effect of various antibiotics on the uptake of 14C-labelled streptomycin by enterococci. J. Clin. Invest. 50:2580-2584. 9. Johnson, A.P., A.H.C. Uttley, N. Woodford, and R.C. George. 1990. Resistance to vancomycin and teicoplanin: an emerging clinical problem. Clin. Microbiol. Rev. 3:280-291. 10. National Committee for Clinical Laboratory Standards. 2003. Approved standard: M7-A6. Methods for dilution antimicrobial susceptibility tests for bacteria that grow aerobically, 6th ed. National Committee for Clinical Laboratory Standards, Wayne, Pa. 11. Sahm, D.F., and C. Torres. 1988. Effects of medium and inoculum variations on screening for high-level aminoglycoside resistance in Enterococcus faecalis. J. Clin. Microbiol. 26:250-256. 12. Federal Register. 1994. Preventing the spread of vancomycin resistance: a report from the Hospital Infection Control Practices Advisory Committee. Fed. Regist. (part V). 59:25758-25763. 13. Woodford, N., A.P. Johnson, D. Morrison, and D.C.E. Speller. 1995. Current perspectives on glycopeptide resistance. Clin. Microbiol. Rev. 8:585-615. 4
ATCC is a trademark of the American Type Culture Collection. BD, BD Logo, BBL and Trypticase are trademarks of Becton, Dickinson and Company. 2004 BD. 5