Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

www.geo.u-szeged.hu/~andi

Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok Szikes talajok Réti talajok Öntés/lejtõ talajok Láptalajok

A hazai talajosztályozás egységei I.

A hazai talajosztályozás egységei II.

Váztalajok Köves, sziklás váztalajok Kavicsos váztalajok Földes kopárok Futóhomok talajok Humuszos homoktalajok

Váztalajok Kevés idő a talajképződéshez A felszín gyors és állandó változása korlátozza a talajfejlődést / vagy a kőzet mállással szembeni ellenállása Általában gyér növénytakaró borítja e talajokat, a humuszosodási folyamat többnyire gyenge. Sekély mélységű, minden téren (víz-, hő-, tápanyag gazdálkodás) rossz minőségű talajok.

Köves sziklás váztalaj Általában a felszínre került (kemény) kőzet és a domborzat szabnak gátat a talajfejlődésnek

Köves sziklás váztalaj Tömör kőzetű hegyvidékeinken fordulnak elő, ahol a tömör kőzet kismértékű elaprózódása és mállása, valamint az erózió hatása nem tette lehetővé nagy szervesanyag tömeget produkáló magasabbrendű növényzet megfelelő sűrűségben történő megtelepedését. A sziklák felszínét nem borítja egységes, zárt növénytakaró. Talajtakaró is csak helyenként található és gyakran megszakítja a felszínen levő szikla.

A (C) D

Jellemző tulajdonságok A 0 A felszínen elhelyezkedő korhadásfélben levő növénymaradványok alkotta szint, sötétbarna, humuszban gazdag (0-15 cm). A 1 Alacsony humusztartalmú, barna szint, amelyben a növényi részek nem ismerhetők fel (0-30 cm). B Átmeneti szint. Színe a talajkőzettől függően változik. Nagy mennyiségű kőtörmeléket tartalmaz. Humusztartalma igen alacsony. Kémhatása a talajképző kőzettől függően változik (10-80 cm). C Tömör, enyhén repedezett szürkésbarna talajképző kőzet (80-150 cm).

Homok talajok

Futóhomok talajok Humuszosodást nem figyelhetünk meg. Az állandó növényi takaró hiánya ugyanis lehetetlenné teszi a humuszfelhalmozódást. A szél állandóan mozgatja a felszínt, újra és újra áttelepíti a homokot. A tájra jellemző homokkifúvási és homok-felhalmozódási területek hullámos terepviszonyokat hoznak létre. Talajképző kőzet: Homok, karbonátos homok, eltemetett talaj. Növényzet: Természetes növényzet - tipikus homoki növénytársulásokból áll. Kultúrnövényzet - rozs, burgonya, csillagfürt, telepített akácerdő. Gyümölcsös, szőlő.

Futóhomok (Fülöpháza, Fehérhegy) Gyér növényzet, alacsony szervesanyag tartalom (<1,5 %) Szervetlen kolloid tartalom 5% körüli Talajszinteket nem különböztetünk meg. Gyors víznyelő képesség, rossz víztartó képesség - > rossz vízgazdálkodás Nyírség, Duna-Tisza köze, Belső-Somogy

Futóhomok (Fülöpháza, Fehérhegy)

Humuszos homok talajok Azok a homoktalajok, amelyekben a humuszos réteg kialakulása morfológiailag már jól megfigyelhető, de a talajképződés egyéb bélyegei még hiányoznak. Humusztartalmuk ritkán haladja meg az 1,5 %-ot. A víztartó-, és jó a vízáteresztő-képességük jobb a futóhomok talajokénál. Talajképző kőzet: Homok, karbonátos homok, eltemetett talaj. Növényzet: Természetes növényzete - merev csenkesz, kunkorgó árvalányhaj, homoki nőszirom, valamint a futóhomoknál felsorolt növények is előfordulnak. Kultúrnövényzete: rozs, napraforgó, burgonya, dohány

Humuszos homoktalaj Humuszos szint már elkülöníthető (20-40 cm) Humusztart. 1-1,5%

Kavicsos váztalaj Folyók volt árterületeinek teraszain, törmelékkúpjain találhatók. Kavicstartalmuk nagy a finom részekhez viszonyítva, ami tápanyag-gazdálkodását nagymértékben lerontja. A csaknem teljesen kavicsból álló rétegeket rendszerint iszapos-homokos "fedőréteg" borítja. A földes rész (< 2mm) 50% alatt van, magas kavics tartalom Talajképző kőzet: kavics, cementált kavics. Növényzet: füves legelő, kulturnövényzet. Előfordulás: árterületek, törmelékkúpok. Gyenge termőképességű, sülevényes talajok.

Jellemző tulajdonságok A A kavicsréteget borító kisebb-nagyobb mértékben humuszosodott, iszapos réteg, esetleg lösztakaró (0-15 cm). (B) A teljesen egynemű kavicsréteg felett elhelyezkedő iszappal, murvával keveredett kavicsréteg. A szint igen gyengén humuszosodott, de lehet gyakorlatilag humuszmentes is (15-50 cm). C Összefüggő kavicságy, közte kevés homok (50-150 cm).

Földes kopár talajok A talajok az erózió következtében felszínre kerülő üledékes kőzeteken keletkeznek. Elsősorban erősen tömör márgás, agyagos kőzeteken, továbbá löszön fordulnak elő, amelyek vízgazdálkodása, valamint tápanyag-szolgáltató képessége gyenge. Biológiai folyamatok hatását az eróziós folyamatok nagymértékben gátolják. Gyenge termőképességű talajok. Előfordulás: hegyvidékeink lejtős oldalain Talajképző kőzet: bármely laza üledéken előfordulhat. Növényzet: főleg természetes gyeptakaró, telepített erdő. Ritkán szántóföldi növények.

Földes kopár talajok A talajképződést és a biológiai tevékenység hatását a gyors és állandó felszín lepusztulás akadályozza. Humuszos szint < 10 cm. Pl. Gödöllői dombság

Kőzethatású talajok Humuszkarbonát talajok Rendzina talajok Fekete nyiroktalajok

Kőzethatású talajok Jellemzőjük a talajképző kőzet tulajdonságaitól erősen függő ásványi kolloid tartalom, valamint az erőteljes humuszosodás Szélsőséges vízháztartás: sok szerves kolloid - > jó víztartó képesség -> magas holtvíztartalom Nyáron gyorsan kiszárad, télen gyorsan átfagy Tápanyag tartalom kedvező képet mutat, de hasznosulása csak korlátozott időszakban

Humuszkarbonát talajok Laza, üledékes, szénsavas meszet tartalmazó talajképző kőzetben egy morzsás vagy szemcsés szerkezetű, 3-4% humusztartalmú réteg képződése figyelhető meg. A szervesanyag-tartalom a szelvény mélységével fokozatosan csökken. CaCO 3 -tartalmuk (10-40%), jelentős. Kémhatásuk lúgos: a ph-érték 8-8,5 között van. Talajképző kőzet: Laza karbonátos kőzet, porló mészkő, lösz, karbonátos márga stb. Növényzet: Természetes növényzet - mészkedvelő tölgyes, erősen füves cserjések. Gyakran szántóföld.

Humuszkarbonát talaj A talajképző kőzet felé rövid átmenetet mutató humuszos szint. A felszín közeli karbonát jellemző a típusra. Általában löszös és márgás kőzeten képződnek ott, ahol a talajpusztulás a felszínt folyamatosan és gyorsan lehordja.

Humuszkarbonát talajok Jellemző tulajdonságok A Barna, barnásfekete, feketésbarna színű, jó morzsás szerkezetű vályog, vagy agyag. Humusztartalma 2-5%. CaCO 3 -at minden esetben tartalmaz többnyire 10-40%-ban. ph 8-8,5 (0-25 cm). B Humuszos átmeneti szint, amely a humusztartalom fokozatos csökkenése mellett tulajdonságaiban megegyezik az A szinttel (25-50 cm). C Laza karbonátos alapképző kőzet (50-150 cm).

Rendzina talajok A talajok tömör vagy alig mállott szénsavas meszet tartalmazó kőzeten alakultak ki. Túlnyomóan sekély termőrétegűek. Szántóföldi hasznosításra általában nem alkalmas talajok. Szervesanyag tartalma 5-10%, de lehet több is. Tápanyag-szolgáltató képességük jó, de a tápanyagok érvényesülését akadályozza a hosszú, száraz időszak. Talajképző kőzet: tömör karbonátos kőzet, mészkő, dolomit. Természetes növényzet: molyhos tölgyes bokorerdő, mészkedvelő tölgyes, sziklagyep, bükkös.

Rendzina Tömör, szénsavas meszet tartalmazó alapkőzet (mészkő, márga, dolomit) Sekély termőréteg Nagy humusztartalom Altípusok: fekete rendzina, barna r., vörösagyagos r. Kémhatás semleges, gyengén lúgos

Fekete rendzina

Barna rendzina

Vörösagyagos rendzina

Erubáz (fekete nyirok) talajok Vulkáni eredetű hegyvidékeink csúcsain, gerincein és meredek déli lejtőin fordulnak elő. A humusz hatására fekete színűek. A nép "fekete nyirok"-nak nevezi. Dacára magas szervesanyag és tápanyag tartalmuknak, a szélsőséges mikroklimatikus viszonyok miatt igen gyenge termőképességű talajok. Talajképző kőzet: Riolit, andezit, bazalt és ezek tufái. Növényzet: Sziklasztyepp, molyhos tölgyes bokorerdő, ritkán mészkedvelő tölgyes. Szántóföldi művelésre igen ritkán használják.

Fekete nyirok talaj Tömör, nem karbonátos, eruptív kőzetek málladékán képződtek