JELENTÉS A FELÜGYELT SZEKTOROK 2001. I-II. NEGYEDÉVI FEJLŐDÉSÉRŐL I. Összefoglaló a legfontosabb megállapítások 2001 második negyedévében a pénzügyi szektor szempontjából kedvező és kedvezőtlen makrogazdasági, pénz- és tőkepiaci folyamatok egyaránt bekövetkeztek. A gazdasági növekedés lassult viszont a környező, illetve a nyugat-európai országok növekedési üteméhez képest még így is gyorsnak mondható. Az infláció alakulásában bekövetkezett a régóta várt trendváltás: mind a termelői, mind a fogyasztói árak növekedési üteme érzékelhetően csökkent ugyanakkor az úgynevezett maginfláció még mindig viszonylag magas volt. A forint májusi árfolyamsáv-szélesítése nyomán különösebb piaci zavarok nélkül a forint piaci árfolyama megtalálni látszik új (a korábbinál közgazdasági értelemben reálisabb, piacibb) centrumát ugyanakkor a széles intervenciós sávból eredő kockázatok csökkentése (kivédése) új feladatot jelent a piac szereplőinek, és alkalmazásuk értelemszerűen költségekkel jár. Más aspektusból viszont az árfolyam kockázat biztosítás (fedezés) iránti igénynövekedés az üzleti lehetőségek bővülését is jelenti az ezzel foglalkozó pénzügyi cégek számára. A belföldi tőkepiaci folyamatok meghatározó jellemzője a második negyedévben a részvényforgalom további csökkenése, a piacok állampapírok javára történő további átrendeződése, valamint a sávszélesítés által kiváltott határidős euróforgalom növekedése volt. 2001 második negyedévében gyorsult a bankok mérlegfösszegének növekedési üteme, miközben ezen belül az ügyfélhitelek növekedési üteme tovább lassult, az ügyfélbetétek pedig már két negyedév óta csak minimálisan nőttek. Ennek megfelelően a hitelek betétekkel való fedezettsége tovább csökkent. Ez egy tartós, valamelyest erősödő kockázati tényező a bankok működésében. A bankok ügyfeleit óvatosságra intette a forint árfolyamkockázatának az intervenciós sáv szélesítése miatti megnövekedése: mind a deviza ügyfélhitelek, mind a deviza ügyfélbetétek állománya csökkent a második negyedévben. Ezen belül a (nettó devizahitel felvevő) vállalkozói szféra devizakitettségét a (magyarországi bankoktól felvett) devizahiteleinek állományának csökkentésével, és devizabetét állományának növelésével csökkentette, miközben a (nettó devizabetét elhelyező) lakosság lényegesen csökkentette devizabetét állományát. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az ügyfél devizahitel és devizabetét állomány csökkenésben szerepet játszott a forint piaci árfolyamának erősödése is A bankok a második negyedévben csökkentették devizaeszközeik állományát, miközben növelték devizaforrásaikét, így valamelyest nőtt az egyébként nem túl jelentős, a mérlegfőösszeg 1,1%-ával egyenértékű devizaforrás többletük. 1
A bankok potenciálisan kockázatot hordozó, ezért minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételei a második negyedévben az első negyedévet meghaladó dinamikával növekedtek. A problémamentes új kihelyezések bővülése következtében arányuk a márciusi csökkenés után ismét az év végi szintre emelkedett. A portfólió minőségi összetétele az év végi szintre javult. A bankszektor az utóbbi négy évben a legeredményesebb félévet zárta. A szektor összesített adózás előtti eredménye 54%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A szektor eszközjövedelmezősége az előző év azonos időszaki 1,43%-ról 1,99%-ra emelkedett. Az eredményesség javulásban a kamat- és nem kamatjellegű eredmény nagyarányú emelkedése egyaránt hozzájárult. A bankszektor tőkehelyzete összességében továbbra is stabil, a tőkemegfelelési mutató mind hazai mércével mérve, mind a nemzetközi elvárásokhoz képest magas, bár az aktivitás bővülése következtében kismértékben tovább csökkent. A befektetési vállalkozások piacán a piacról történő kilépésekkel és az anyabankokba történő beolvasztásokkal összefüggésben - tovább csökkent a brókercégek száma, növekedett a koncentráció. A beolvasztásokkal együtt járó ügyfélátruházások továbbra is a Felügyelet fokozott ellenőrzése mellett fognak végbemenni. Az első negyedévhez képest a befektetési vállalkozások összprofitja valamelyest nőtt, ami javította a jövedelmezőségi mutatókat. Az alaptevékenység befektetési szolgáltatás minden cég esetében nyereséges, az ebből származó profit összege azonban csökkenő. A befektetési vállalkozási szektor tőkehelyzete nem változott lényegesen, egyes cégeknél azonban kiemelt felügyeleti figyelmet érdemel. A befektetési alapok piacát továbbra is a koncentráció erősödése jellemezte, ami részben a kis alapok folytatódó kivonulásában, részben a piacvezető alapkezelők további erősödésében jelent meg. A félév végén 8 olyan alap működött, amelynek nettó vagyona nem érte el az induló alapok számára előírt törvényi minimumot, a 100 millió forintot. Ez ugyan nem kötelező, azonban méretgazdaságossági problémákat vet föl, és ezzel további kilépéseket valószínűsít. Az alapok esetében a vagyonkezelés legkritikusabb pontja az allokáció, a több alapot kezelő alapkezelők esetében alapok között, illetve a pénzügyi csoportok esetében a csoport egyes tagjai között. Mivel a nyíltvégű befektetési alapok a napi eszközérték publikálás miatt erős teljesítménykényszer alatt állnak, allokációs szabálytalanság úgy keletkezhet, ha a csoport más, teljesítmény-mutatókat ritkábban publikáló tagjai rovására valósul meg az eszközök átcsoportosítása. Az integrált felügyeletnek, a konszolidált felügyelés módszerét használva, lehetősége van az ilyen jellegű re-allokációk kiszűrésére. A befektetési alapok portfóliójában a félév során valamennyi egyéb befektetési eszköz rovására megnőtt a származékos termékek aránya. A derivatívák növekedése nem devizaárfolyam kockázatok fedezése céljából következett be, a származékos termékek szinte kizárólag egyedi részvény vagy BUX kontraktusok, vagyis a tőzsdei folyamatokkal és nem a liberalizációval állnak összefüggésben. 2
A biztosítótársaságok piaci aktivitása lényegében az élet üzletágban bekövetkezett kedvezőtlen fejlemények következtében - a korábbiaknál kedvezőtlenebbül alakult. Az élet üzletági díjbevétel visszaesése a befektetéshez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó díjbevételek korábbi trenddel ellentétes jelentős csökkenésére vezethető vissza. A díjbevétel csökkenés annak ellenére következett be, hogy a befektetéshez kötött biztosítások száma nőtt, mivel jelentősen visszaesett az egy biztosításra jutó díjbevétel összege. Ennek oka vélelmezhetően az, hogy a unit linked biztosítást erős befektetői motivációval (viszonylag nagyobb összegű befizetéssel) kötők a kedvezőtlen tőzsdei folyamatok és a nem túl kedvező reálhozamok miatt részben inkább más vagyontartási formák felé fordultak, miközben a biztosítási formát választók között nőtt azoknak a száma és aránya, akiknél a módozat választásakor az életbiztosítások utáni adókedvezmény realizálásának motivációja fontos tényező volt. Ők viszont szerződéseik választott összegénél feltehetően figyelembe vették a befektetői szempontból viszonylag alacsonyan meghúzott SZJA adókedvezmény maximumból visszaszámított optimális nagyságú biztosítás (befektetés) összegét. Érezhetően növekedett a biztosítótársaságok kár- és szolgáltatáshányada, ami az élet üzletági kár és szolgáltatáshányadnak a - módozatok többségében jelentkező megemelkedéséből fakadt (ebben pedig a szolgáltatásként való kifizetések megnövekedése játszotta a meghatározó szerepet), miközben a nem életágban a kárhányad valamelyest csökkent. A biztosítótársaságok költséghányada csak minimálisan nőtt, ugyanakkor ebből a szempontból is az élet üzletági folyamatok alakultak kedvezőtlenebbül: amíg a nem élet üzletági költséghányad csökkent, addig az élet üzletági nőtt. A biztosítótársaságok 2001 első félévében 4 milliárd forint biztosítástechnikai és csaknem 10 milliárd forint befektetési eredményt produkáltak. Amíg a nyugdíjpénztári szektorban továbbra is az elmúlt negyedéveket jellemző enyhe növekedés volt tapasztalható, addig az egészség- és önsegélyező pénztárak töretlen fejlődése tovább folytatódott, amely elsősorban a taglétszámés vagyongyarapodásban, valamint a nyújtott szolgáltatások értékében követhető nyomon. A 25 jelentést küldő magánnyugdíjpénztár 2,22 millió tagot tartott nyilván a félév végén, a pénztárak összesített vagyona 28%-os (48,5 milliárd forint) féléves növekedés után 224 milliárd forintot tett ki. A növekedés alapvetően a tagdíjbefizetésekből származott, a pénztárak a féléves befektetési tevékenységük eredményeként 3,1 milliárd forintot mutattak ki. A szektor vagyonának portfólió-összetétele és a szektor koncentrációja nem mutatott változást a félév végére. A 108 jelentést beküldő önkéntes nyugdíjpénztár taglétszáma a félév alatt 3,2%-kal 1,115 millió főre növekedett, amely növekedési ütem a korábbiaknak megfelelően alakult. Összesített vagyonuk 10%-os (22,3 milliárd forint) féléves 3
növekedés után megközelítette a 247 milliárd forintot. A pénztárak befektetési tevékenységének eredménye a félév végén 4,4 milliárd forintot tett ki. Egészség- és önsegélyező pénztárak az elmúlt félév során is alakultak. Az egészségpénztárak taglétszáma a félév alatt 36%-kal, míg az önsegélyező pénztárak taglétszáma 10%-kal nőtt. Bevételükben a korábbi negyedévekhez hasonlóan a munkáltatói szerepvállalás a meghatározó. Az egészségpénztárak fél év alatt teljesített szolgáltatásnyújtásának értéke az előző évi 80%-át tette ki. Pénzügyi csoportok Magyarországon jellemzően bank vezetésével alakultak ki. Ez egyúttal a gyakorlatban is a bank dominanciáját, érdekeinek, stratégiájának megfelelő magatartást követel meg a pénzügyi csoport többi tagjától, ami adott esetben jelenthet a csoporttagok közötti, ezen belül a bank javára történő jövedelem átcsoportosítást is. 4
II. A pénz- és tőkepiacok fejlődése II./1. Makrogazdasági keretek A gazdasági növekedés 2001 második negyedévében lassult, a GDP növekedési üteme (az első negyedévi 4,4%-ról) 4%-ra csökkent. A GDP termelés volumene a (korábban a növekedés motorját jelentő) iparban a GDP-nél kisebb mértékben emelkedett, míg a szolgáltató ágazatok többségében és a mezőgazdaságban átlagot meghaladó mértékben nőtt. A megtermelt GDP felhasználását tekintve 1 a második negyedévben jelentősen visszaesett a beruházások volumenének növekedési üteme (3,6%), miközben a háztartások fogyasztás részarány növekedésére utal, hogy a kiskereskedelmi forgalom a második negyedévben is a GDP-t meghaladó ütemben (4,5%-kal) bővült. Mind az export, (ezen belül az ipari kivitel) aminek lassulásában szerepe lehet a forint árfolyam sávszélesítéssel összefüggő erősödésének is, mind az import növekedési üteme mérséklődött a második negyedévben. A (dollárban mért) behozatali többlet ugyan valamelyest nőtt, relatív exporthoz mért nagysága azonban minimálisan csökkent. Az infláció alakulásában trendváltás következett be. Előbb a tavalyi évben még a fogyasztói áraknál gyorsabb ütemben növekvő ipari termelői árak növekedési üteme kezdett el csökkenni, majd júniustól a fogyasztói árak növekedési ütemének lassulása is bekövetkezett, és a továbbiakban e trend folytatódása várható. A forint árfolyamának májusi szélesítése elérte a tőle várt rövidtávú hatásokat a forint piaci árfolyama a korábbinál teljesebb piaci megmérettetés során néhány kisebb-nagyobb kilengés után a sávközéptől való 8%±2 %-os eltérésű tartományba erősödött, egyúttal a forró pénzeknek sem jelent többé kockázatmentes hozamparadicsomot Magyarország -, s a várt hosszabb távú hatás hozzájárulás az infláció további csökkenéséhez - is megvalósulhat. Az állampapírok referencia hozamgörbéi alakulásai nem mutattak egyértelmű trendet a félév folyamán, amíg az első negyedévben inkább a hozamemelkedés, addig a második negyedévben a hozamcsökkenés volt a jellemző, s ezen belül is a hosszabb lejáratok bizonyultak volatilisnek. A vállalkozói szféra bankoktól felvett forint hitelei és bankoknál elhelyezett forint betétei átlagkamatlábai egyaránt csökkenő trendet mutattak úgy az első, mint a második negyedévben. A lakosság hiteleinek átlagkamatlábai ugyancsak csökkenő trendet mutattak 2001 első féléve folyamán, miközben a betétek kamatainak első negyedévi csökkenése után a bankok összességében feltehetőleg a kedvezőtlen reálhozamokkal összefüggésben valamelyest emelték a betét kamatlábakat, így a kamatrés csökkent. A Budapesti Értéktőzsde mind a forgalom, mind a tőzsdeindex (BUX) alakulása szempontjából kedvezőtlen első félévet tudhat maga mögött. A BUX index pontértéke 2001. június végén több mint 10%-kal volt alacsonyabb az év elejeinél. 1 A jelentés írásakor csak részstatisztikák álltak rendelkezésre a GDP felhasználásáról. 5
Egyrészt a fogyasztás növekedése, másrészt a korábbinál kedvezőbb hitelkonstrukciókkal megtámogatott (és így a lakossági hitelállomány növekedésével együtt is jelentős önrészt megkívánó) új lakás vásárlási boom szívta el jórészt a háztartások reáljövedelmek növekedését. Így a háztartások bruttó pénzügyi vagyona reálértéke 2001 első felében (decemberhez képest) 1,8%-kal csökkent, s ezen belül a második negyedévben is csak 0,7%-kal nőtt. A háztartások megtakarítási struktúrája az év második negyedévében részben a korábbi trendeknek megfelelően változott: tovább nőtt az életbiztosítási díjtartalék és a nyugdíjpénztári követelés részaránya a bruttó pénzügyi vagyonon belül. A háztartások bankokban elhelyezett pénzügyi vagyonának részesedése a korábbi trenddel ellentétesen az első negyedévben átmenetileg újra nőtt, ám a második negyedévben a devizabetétek részarány visszaesése következtében újra csökkent. A háztartások tulajdonában lévő nem pénzintézeti értékpapírok részesedés csökkenése - jórészt a tőzsdei folyamatok miatti részvénytulajdon érték visszaesésben gyökeredzik. A háztartások bruttó pénzügyi vagyonának megoszlása (%) Megnevezés 2000. dec. 31. 2001. márc. 31. 2001. jún. 30. Készpénz 12,1 11,4 12,0 Hitelintézeti betét és értékpapír 49,9 50,3 49,7 Nem hitelintézeti értékpapír 23,8 23,3 22,8 Életbiztosítási díjtartalék 6,3 6,5 6,6 Nyugdíjpénztári követelés 6,2 6,5 6,9 Egyéb 1,7 2,0 2,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 Ahhoz, hogy a háztartások értékpapír állománya csökkent az első félévben, hozzájárult a tőkepiaci kínálat szűkössége is, hiszen 2001 első félévében egyetlen nyilvános részvénykibocsátásra sem került sor, s a nyilvános kötvénykibocsátások értéke is igen csekély volt. Igaz ugyan, hogy a vállalkozói szféra értékpapír kibocsátásai 2001 első félévében nominálisan 59%-kal magasabb összegűek voltak, mint az előző év azonos időszakában, a kibocsátások 81,9%-a azonban zártkörű részvénykibocsátás, további 14,3%-a pedig zártkörű kötvénykibocsátás volt. II./2. Hitelintézetek 2001. június végén hitelintézet, közöttük a tavalyi év végéhez hasonlóan - 42 részvénytársaság (az ABN AMRO-nak a K&H általi felvásárlása csak 2001 júliusában realizálódott) és 7 hitelszövetkezet működött, a takarékszövetkezetek száma 2000. végéhez képest néggyel, 188-ra csökkent. A bankok tulajdonosi szerkezete (%) Megnevezés 1999. 12. 31. 2000. 12. 31. 2001. 06. 30. Állami tulajdon 19,5 21,3 20,8 Belföldi magántulajdon 12,8 9,4 9,2 Külföldi tulajdon 65,4 66,7 67,3 Elsőbbségi és visszavásárolt részvények 2,4 2,6 2,7 Mindösszesen 100,0 100,0 100,0 6
A 2000. év végi állapothoz képest 2001. június végéig igazán lényeges elmozdulás nem következett be a bankrendszer tulajdonosi szerkezetében. Egy félév alatt az állami tulajdon részaránya fél százalékponttal, az egyéb belföldi tulajdonosoké 0,2 százalékponttal csökkent, a külföldiek részesedése 0,6 százalékponttal nőtt a bankok jegyzett tőkéjéből. A külföldi tulajdonosok térnyerése tehát az idei első félévben is tovább folytatódott a magyar bankrendszeren belül. Az előző negyedév végéhez képest 2001 második negyedévében (4,4%) az első negyedévinél (1,2%) gyorsabb volt a hitelintézetek mérlegfőösszegének bővülése. Június végén a hitelintézetek mérlegfőösszege 9466,8 milliárd forint volt, ez az összeg az egy évvel azelőttinél 14,9%-kal, a 2000. december véginél 5,7%-kal volt magasabb nominálisan. Reálértékben tavaly júniushoz képest - a 10,5%-os fogyasztói árindexet figyelembe véve 4%-kal nőtt, a tavalyi év végéhez képest a fogyasztói árak 5,9%-os növekedésével számolva 0,2%-kal csökkent a hitelintézetek mérlegfőösszege. A hitelintézeti szektor mérlegfőösszegének nominális növekedése (%) Megnevezés 2000.09./ 2000.06. 2000.12./ 2000.09. 2001.03./ 2000.12. 2001.06./ 2001.03. 2001.03./ 2000.06. Bankok 105,2 103,3 101,2 104,4 114,8 Szövetkezeti hitelintézetek 104,2 105,3 102,0 103,5 115,8 Hitelintézetek összesen 105,2 103,4 101,2 104,4 114,9 A bankok mérlegfőösszegének a legutóbbi néhány negyedévre jellemző növekedési ütemcsökkenése 2001 második negyedévében már nem folytatódott, sőt az előző negyedév végéhez képest viszonylag dinamikusan, 4,4%-kal nőtt a mérlegfőösszeg. Így a mérlegfőösszeg 2001. június 30-ára 8904,8 milliárd forintra nőtt, ami a tavaly júniusi összegnél nominálisan 14,8%-kal reálértéken 3,9%-kal magasabb. Ugyanakkor az első negyedévet jellemző reálérték-visszaesés következtében - a második negyedévi gyorsabb növekedés ellenére is - valamivel (0,2%-kal) kisebb a 2001. június végi mérlegfőösszeg reálértéke a tavaly december véginél. A bankok eszközeinek növekedési üteme (%) Megnevezés 2000.09./ 2000.06. 2000.12/ 2000.09. 2001.03/ 2000.12. 2001.06./ 2001.03. 2001.06./ 2000.06. Eszközök összesen 105,2 103,3 101,2 104,4 114,8 Ebből: hitelek 109,7 106,5 103,2 102,1 123,2 pénztár és elszámolási számlák 102,1 89,5 85,5 102,5 80,2 jegybanki és bankközi betétek 94,2 110,2 85,8 126,8 112,9 értékpapírok 106,6 98,6 118,2 91,7 113,9 2001 második negyedévében megtört az a korábbi tendencia, ami szerint a gazdaság hiteligény növekedésének kielégítését a bankszektor csak részben alapozta meg pótlólagos forrásszerzéssel, részben az eszközoldali portfólió átcsoportosításán keresztül biztosította. A második negyedévben ugyanis a hitelezési aktivitás nemcsak a korábbiakhoz képest lassult, de a bankok mérlegfőösszegénél is lassabban bővült. Így egyúttal az ügyfélhitel állomány eszközökön belüli részaránya is egy negyedév alatt 1,1 százalékponttal csökkent. A bankok mindazonáltal továbbra is rugalmasan 7
változtatják eszközportfóliójuk összetételét: a második negyedévben a bankok értékpapír-állományának részaránya 2,2 százalékponttal csökkent, miközben jegybanki és bankközi betétállományuké 3,3 százalékponttal nőtt. Az év/év mutató alapján továbbra is gyors növekedést mutat a bankok ügyfélhiteleinek állománya (23,2%), ugyanakkor a növekedési ütem a tavalyi év utolsó negyedévében már elkezdett lassulni, s az idei év első két negyedévében tovább mérséklődött. (Az állománynövekedés 2001. első félévében (5,4%) már lassabb volt, mint a fogyasztói árak növekedési üteme, de meghaladta a termelői árakét.) A vállalkozói hitelek 2 állománya az ügyfélhiteleken belül az év első negyedévében még az átlagosnál gyorsabban (4,1%-kal), a második negyedévben viszont annál lassabban (egy negyedév alatt mindössze 0,8%-kal) nőtt. A lakossági hitelek (előző negyedév végéhez képest számított) állománynövekedése viszont az első negyedévi 7,6%-os növekedési ütemhez képest is tovább (12,2%-ra) gyorsult a második negyedév folyamán A devizában nyújtott ügyfélhitelek állománya 2001. első negyedévében az összes ügyfélhitelnél lassabban nőtt, a második negyedévben pedig nominálisan is jelentősen /4,8%-kal/ csökkent, amiben jelentős szerepe volt a forint felértékelődésének. A devizában nyújtott ügyfélhiteleken belül a vállalkozói hitelek állománya még nagyobb mértékben (6,2%-kal) csökkent egy negyedév alatt. Így az összes vállalkozói hitelen belül a devizában denominált vállalkozói hitelek részaránya a 2001. március végi 38,5%-ról 35,8%-ra csökkent június végére. A bankok portfóliójában lévő értékpapírok összesített állománya az utóbbi negyedévekben meglehetősen hektikusan alakult, a megelőző negyedév végekhez képest 2000. harmadik negyedévében nominálisan 6,6%-kal nőtt, negyedik negyedévében 1,4%-kal csökkent, 2001. első negyedévében 18,2%-kal nőtt, majd 2001. második negyedévében 8,3%-kal csökkent. Ennek megfelelően alakult az értékpapírok mérlegen belüli részaránya is: 2001.második negyedéve folyamán 2,2 százalékponttal csökkent. Amíg a 2001. első negyedévi értékpapír állomány növekedés meghatározó tényezője az állampapírok állományának és a jegybanki kötvények állományának dinamikus növekedése volt, addig a mostani csökkenésben is ez a két tétel játszotta a fő szerepet: az állampapírok állománya 3,4%-kal, a jegybanki értékpapíroké 32,4%-kal csökkent 2001. második negyedéve folyamán. A 2001. június végi állapot szerint az állampapírok tették ki a bankok teljes értékpapír-állományának 76,6%-át, a jegybanki értékpapírok 15,5%-kal részesedtek. A bankok jövőbeni hozamokat illető elbizonytalanodását jelzi, hogy a(z összes állampapír 11%-át kitevő) kincstárjegyek állománya (18,3%-kal) és állampapírokon belüli részaránya (2 százalékponttal) is nőtt a második negyedév folyamán. Az állampapírok állományának visszaesésében feltehetőleg szerepet játszott, hogy a forint árfolyamsávjának a jegybank általi május elejei kiszélesítése következtében jelentősen megnőtt a kockázata a forint devizákkal szembeni hozamelőnyének kihasználására irányuló konstrukcióknak. A jegybanki és bankközi betétek állománya az értékpapírokéhoz hasonlóan, de az egyes negyedéveket tekintve azzal ellentétes irányban hektikusan mozgott a legutóbbi néhány negyedévben. Időről-időre jellemző portfólió-szerkezeti mozgás tehát a bankok mérlegében az értékpapírokból való jegybanki és bankközi betétbe való elmozdulás, és viszont. 2001. második negyedévében a jegybanki és 2 A bázissal való összehasonlíthatóság kedvéért a vállalkozói hitelek az új adatszolgáltatás nem pénzügyi vállalatok, járulékos vállalkozások és egyéni vállalkozók hiteladatait tartalmazzák. 8
bankközi betétek állományának dinamikus (26,8%-os) növekedésén volt a sor. A dinamikus növekedés legnagyobb része a jegybanki betétek állományának egy negyedév alatti (82,7%-os) növekedésének következménye volt. Emellett (8,3%-kal) nőtt a külföldi hitelintézeteknél elhelyezett bankközi betétek állománya, a belföldi hitelintézeteknél elhelyezetteké viszont (3,8%-kal) csökkent. A fentiekből az is következik, hogy bár a jegybankkal szembeni kereskedelmi banki követelések egyes szegmenseinek állománya ellentétes irányban változott 2001. második negyedéve folyamán, összességében mégis jelentősen 31,6%-kal nőtt az állományuk. A bankok 2001. második negyedévében is mérlegfőösszegük bővülésénél csak kisebb mértékben (2,5%-kal) növelték a (csekély hozamot biztosító) pénztár és elszámolási számla állományukat, így azok mérlegen belüli részaránya tovább csökkent (2000. december: 8, 2%; 2001. június: 6,8%). Megnevezés 2000.09./ 2000.06. A bankok forrásainak növekedési üteme (%) 2000.12/ 2000.09. 2001.03/ 2000.12. 2001.06./ 2001.03. 2001.06./ 2000.06. Források összesen 105,2 103,3 101,2 104,4 114,8 Ebből: betétek 105,4 105,4 100,3 100,4 111,9 hitelintézetektől származó 106,8 99,7 98,9 105,1 110,7 bankközi betétek felvett hitelek 108,0 98,4 106,1 114,5 129,1 saját tőke 102,9 104,9 106,3 104,4 119,7 A bankok forrásai között meghatározó részesedéssel rendelkező betétek állománya 2001. első negyedéve után a második negyedévben is alig (nominálisan 0,4%-kal) nőtt, így a forrásokon belüli részarányuk a múlt év vége óta 3,7 százalékponttal (60,8 %-ra) csökkent. Ennek megfelelően a hitelek betétekkel való fedezettsége is tovább zsugorodott. Ez az arány 1999 végén még 142,9% volt, 2001. június végére azonban már 118,8%-ra olvadt. A hitelintézetektől származó bankközi betétek állománya az első negyedévi 1,1%- os csökkenés után a második negyedévben ugyan 5,1%-kal nőttek, a félév egészét tekintve azonban a mérlegfőösszegénél kisebb (3,9%-os) bankközi betétállomány növekedés következett be. Ezen belül a belföldi hitelintézet által elhelyezett bankközi betétek állománya a második negyedévben stagnált, miközben a külföldi hitelintézetek által elhelyezetteké 15,2%-kal nőtt. A bankok által felvett hitelek állománya (amely a jegybanki forrásokat, a belföldi banki hitel forrásokat és külföldről szerzett forrásokat foglal magában) a második negyedévben összességében 14,5%-kal nőtt. Ezen belül az első negyedévben még az átlagosnál jobban növő külföldről felvett hitelek állománya a második negyedévben már (2,1%-kal) csökkent. A bankok által felvett hitelek állományának második negyedévi növekedését a jegybanktól felvett hitelek állományának csaknem két és félszeresre való duzzadása okozta. A növekedést teljes egészében az aktív reponak a források között való 129 milliárd forintos összegű megjelenése okozta. (2001. március végén még egyáltalán nem volt aktív repo állománya a bankoknak.) 9
A külföldről származó bankközi betétek és a külföldről felvett hitelek állománya együttesen az első negyedévben a mérlegfőösszeg növekedését meghaladó mértékben nőtt, a második negyedévben viszont a mérlegfőösszeg növekedési ütemétől elmaradó mértékben (3,6%-kal) bővült csak. 2001. második negyedévében jelentősen (82,5%-kal) nőtt a bankok által kibocsátott hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok állománya, ami 115 milliárd forint plusz forrásbevonást jelentett a bankrendszer számára 3. A bankok saját tőkéje 2001. első negyedéve folyamán a mérlegfőösszegét meghaladó ütemben (6,3%-kal), a második negyedévben azzal megegyező ütemben (4,4%-kal), a félév egészében pedig 10,9%-kal nőtt. Ezen belül a (félév egészét tekintve, 2000. decemberéhez képest) a jegyzett tőke állománya 6%-kal növekedett. A saját tőke egészének ennél gyorsabb növekedéséhez hozzájárult, hogy mind a tőketartalék, mind az eredménytartalék a jegyzett tőkénél gyorsabb ütemben (28, illetve 25,7%-kal) növekedett. A bankok mérlegen belüli devizapozíciója 2000 végére csaknem teljesen kiegyensúlyozottá vált. 2001. első negyedévében ugyanakkor a devizaeszközök állománya 0,9%-kal csökkent, miközben a devizaforrásoké 1,5%-kal nőtt. 2001. második negyedévében folytatódott a bankok devizaeszközeinek csökkenése (0,3%), miközben a devizaforrások már csak minimálisan (0,1%-kal) nőttek tovább. Ennek eredményeképp a mérlegen belüli devizaforrás-többlet valamelyest növekedett, de még így sem túl jelentős, csak a mérlegfőösszeg 1,1%-ával egyenértékű. Mint ahogy arról részben már szóltunk az anyag korábbi részeiben, a bankok ügyfeleit óvatosságra intette a forint devizaárfolyam sávjának májusi szélesítése miatt megnövekedett árfolyamkockázat. Mind a devizában denominált ügyfélhitelek, mind pedig a deviza ügyfélbetétek állománya még nominálisan is csökkent (4,8, illetve 5,5%-kal) 2001. második negyedévében. A devizában nyújtott ügyfélhiteleken belül a vállalkozói devizahitelek állománya még nagyobb mértékben (6,2%-kal) esett vissza, miközben a vállalkozói szféra devizabetétei 4%- kal nőttek. Mivel a vállalkozói szféra, illetve egyes vállalkozók még nagyobb mértékű devizahitel állomány csökkentése már gazdasági és jogi (pl. érvényes hitelszerződések) korlátokba ütközött volna, feltehetően az történt, hogy a vállalati szektor devizabetét állománynöveléssel is csökkentette nettó deviza eladósodottságát, vagyis e módon (is) csökkentette a deviza kitettségét. A lakossági szektor az árfolyamsáv szélesítés után ugyancsak csökkentette devizakitettségét. Devizabetéteinek állománya egy negyedév alatt 7,3%-kal csökkent, így nettó deviza betéttöbblete is jelentősen (8,2%-kal) visszaesett. 3 A hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok állományának növekedése szinte teljes egészében az MFB-nek a második negyedévben történt hosszú lejáratú külföldi kibocsátásának tudható be. 10
A bankok devizaeszközei és devizaforrásai az időszak végén Állomány (milliárd Ft) Index (%) Megnevezés 2000. 06. 2000. 09. 2000. 12. 2001. 03. 2001.06. 2001. 06. / 2000.12. Devizaeszközök 2866,278 3035,672 3067,115 3045,032 3036,418 99,0 Devizaforrások 2899,517 3090,347 3078,065 3130,876 3132,684 101,8 Egyenleg -33,239-54,675-10,950-85,844-96,266 879,1 A bankok mérlegen kívüli aktivitása 2001 első negyedévében az előző negyedév végéhez képest a mérlegfőösszegnél lényegesen gyorsabban (4,6%-kal) nőtt, a második negyedévben viszont (5,2%-kal) csökkent. 2001. június 30-án az összes mérlegen kívüli kötelezettség 69,3%-a függő (és egyéb jövőbeni) kötelezettség volt, a fennmaradó 30,7% származtatott és azonnali ügyletekhez kötődött. A függő kötelezettségek 28,7%-a teljes kockázatú, 35,3%-a közepes kockázatú, 36%-a kockázatmentes besorolású volt. A bankok mérlegen kívüli aktivitása Állomány (millió Ft) Index (%) Megnevezés 2000. 06. 2000. 09. 2000. 12. 2001. 03. 2001. 0. 2001. 06. / 2000. 12. Mérlegen kívüli tételek összesen 3 685 781 3 674 795 3 532 018 3 695 095 3 501 723 99,1 Az egyes bankcsoportok piaci részesedése a bankszektoron belül (%) Megnevezés Nagybankok Középbankok Kisbankok Szakosított Összesen hitelintézetek Mérlegfőösszeg 1999 75,8 14,3 4,3 5,5 100,0 2000 76,5 13,2 4,1 6,1 100,0 2001. 03. 76,5 13,1 4,2 6,2 100,0 2001. 06. 75,4 12,8 4,5 7,4 100,0 Hitelek 1999 74,3 15,2 4,6 5,8 100,0 2000 75,9 13,7 4,4 6,0 100,0 2001. 03. 75,4 14,3 4,3 6,0 100,0 2001. 06. 75,3 14,5 4,1 6,1 100,0 Betétek 1999 84,5 10,7 3,3 1,5 100,0 2000 85,3 9,2 3,3 2,3 100,0 2001. 03. 85,1 8,9 3,4 2,5 100,0 2001. 06. 84,6 9,2 3,6 2,7 100,0 A bankcsoportok mérlegfőösszegét tekintve 2001. második negyedévében nőtt a szakosított hitelintézetek és a kisbankok részesedése a nagy- és középbankok részesedése rovására.a hitelek bankcsoportok közötti részasedése csak minimálisan mozdult el. Megemlítendő viszont, hogy az első negyedévi arányvisszaesés után a második negyedévben is (ezúttal 0,5 százalékponttal) csökkent a nagybankok betéteken belüli részesedése. (Az előző negyedéves jelentésünkben közölt 2001. március végére vonatkozó bankcsoportok szerinti betét megoszlás számokat ezúton, a fenti táblában módosítjuk.) A szövetkezeti hitelintézetek mérlegfőösszege 2001 első félévében a bankokéval csaknem azonos mértékben (5,5%-kal) nőtt. 11
A szövetkezeti hitelintézetek eszköz- és forrásstruktúrája Állomány (millió Ft) Megoszlás (%) Index (%) Megnevezés 2000. 12. 2001. 03. 2001. 06. 2000. 12. 2001. 03. 2001. 06. 2001. 06. / 2000. 12. Mérlegfőösszeg 532 535 543 219 562 059 100,0 100,0 100,0 105,5 Eszközökből: értékpapírok 194 681 217 758 203 306 36,6 40,1 36,2 104,4 hitelek 201 244 214 292 235 304 37,8 39,4 41,9 116,9 Forrásokból: betétek 474 943 482 005 493 044 89,2 88,7 87,7 103,8 saját tőke 36 469 37 908 39 280 6,8 7,0 7,0 107,7 A szövetkezeti hitelintézetek összesített mérlegében 2001 második negyedévében a bankokétól részben eltérő változások következtek be, ugyanakkor hasonlóságok is tapasztalhatók a portfóliók változásában. Az ügyfélhitelezés növekedési üteme nem csökkent tovább, mint a bankoknál, hanem nőtt. (A hitelállomány 2001. június végén 9,8%-kal volt magasabb, mint márciusban.) Az értékpapírok állománya viszont a bankoknál tapasztalhatóhoz hasonlóan - az év második negyedévében (6,6%-kal) csökkent. Szintén a bankokéhoz hasonló módon dinamikusan (26%-kal) nőtt a szövetkezeti hitelintézetek jegybanki és bankközi betéteinek együttes állománya. A források döntő többségét kitevő betétek növekedési üteme mind az első, mind a második negyedévet tekintve akárcsak a bankoknál elmaradt a mérlegfőösszeg bővülési ütemétől. A saját tőke növekedési üteme mind az első, mind a második negyedévben meghaladta a mérlegfőösszeg növekedési ütemét, ugyanakkor ez csak annyira volt elegendő, hogy a saját tőke mérlegfőösszegen belüli súlya 0,2 százalékponttal (6,8 %-ról 7 %-ra) nőtt. Portfólió-minőség Bankszektor A minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételek alakulása minőségi összetétel szerint (milliárd Ft) 6800 6300 5800 5300 Problémás Külön figyelendő Problémamentes 4800 2000.12. 2001. 03. 2001. 06. Problémás: átlag alatti, kétes és rossz együtt. A potenciálisan kockázatot hordozó, ezért minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételek a második negyedévben az első negyedévet meghaladó dinamikával, 13,8%-kal bővültek, így június végén már 19,0%-kal meghaladták, az év végi szintet, 12
tovább növelve a potenciálisan kockázatot hordozó tételek arányát az eszközök között. A dinamikus bővülés ellenére, a portfólió minőségi összetétele - az első negyedévvel ellentétben - nem romlott, hanem ismét az év végi szintre javult. A bankszektor minősítési kötelezettség alá tartozó portfóliójának Megnevezés 2000. 12. minőségi összetétele (%) Problémamentes Külön figyelendő Problémás 2001. 03. 2001. 06. 2000. 12. 2001. 03. 2001. 06. 2000. 12. 2001. 03. Mérlegtételek összesen 88,2 87,4 88,6 7,6 8,1 7,6 4,3 4,5 3,8 ebből: Vállalkozói hitelek 87,1 87,5 87,6 9,5 9,2 9,0 3,4 3,3 3,2 Lakossági hitelek 87,8 87,5 88,4 7,4 7,1 6,8 4,8 5,4 4,8 Mérlegen kívüli tételek összesen 96,9 96,9 97,1 2,8 2,7 2,6 0,4 0,3 0,3 Minősített tételek összesen 91,5 91,1 91,5 5,7 6,0 5,9 2,8 2,9 2,6 A problémamentes új kihelyezések nagyarányú növekedése következtében az első negyedévi romlás után, a problémamentes mérlegtételek aránya ismét elérte a 88,6%. A nem lejárt követelések nagy arányú, 19,8%-os növekedése következtében, arányuk meghaladva az év végi értéket elérte 97,8%-ot. A lejárt követelések között egyedül a prolongált kihelyezések aránya növekedett számottevően, az összes többi aránya csökkent. 2001. 06. A bankszektor követeléseinek változása és összetétele Változási % Megoszlási % Megnevezés 2001. 06. / 2000. 12. 2000. 12. 2001. 06. Nem lejárt 119,8 97,3 97,8 0-30 napja lejárt 53,7 0,7 0,3 31-90 napja lejárt 49,3 0,4 0,2 91-180 napja lejárt 87,2 0,2 0,1 181-365 napja lejárt 84,0 0,2 0,2 1-2 éve lejárt 70,0 0,3 0,2 2 év felett lejárt 98,2 0,3 0,2 Prolongált 185,2 0,6 1,0 Összesen 119,1 100,0 100,0 A vállalkozói hitelek bővülése a problémamentes állomány mellett az átlag alatti és rossz minősítésű állomány növekedésében csapódott le. Ugyanakkor a kétes állomány visszaesett, a külön figyelendő állomány pedig alig növekedett. A problémás minősítésű vállalkozói hitelek aránya összességében csökkent. 3700 3500 3300 3100 2900 2700 A vállalkozói hitelek alakulása minőségi összetétel szerint (milliárd Ft) Problémás 2000. 12. 2001. 03. 2001. 06. Külön figyelendő Problémamentes 490 470 450 430 410 390 370 350 A lakossági hitelek alakulása minőségi összetétel szerint (milliárd Ft) 2000. 12. 2001. 03. 2001. 06. Problémás Külön figyelendő Problémamentes 13
A minősítési kötelezettség alá tartozó mérlegtételek 7,1%-át kitevő lakossági hitelek állományának bővülése a második negyedévben megtorpant az első negyedévhez képest, a félév egészében így is közel 12,5%-kal meghaladta az év végit. Év végéhez képest leginkább a problémamentes állomány bővült, a külön figyelendő csupán 0,9%-kal növekedett, az átlag alatti és rossz minősítésű állomány pedig csökkent, ugyan akkor a kétes állomány a harmadával növekedett. Összességében a problémás állomány csupán 1%-kal növekedett félév alatt. Eredmény A hitelintézeti szektor 2001 első felében, jelentős adózás előtti eredményt ért el, így az előző év első félévi eredményét jelentősen, 52 %-kal túlszárnyalva elérte a 86,5 milliárd Ft-ot. A hitelintézetek eredményének legfontosabb tételei (milliárd Ft) Bankok összesen Szövetkezeti Hitelintézetek Megnevezés hitelintézetek összesen összesen 2000. I. félév 2001. I. félév 2000. I. félév 2001. I. félév 2000. I. félév 2001. I. félév Kamatbevétel 391,2 409,3 34,4 34,6 425,6 443,9 Kamatráfordítás 243,5 235,5 19,6 18,1 263,2 253,6 Nettó kamateredmény 147,6 173,8 14,8 16,5 162,4 190,3 Kapott osztalék 3,2 3,2 30,9 0,0 3,3 3,2 Egyéb eredmény 46,2 59,9 1,2 1,5 47,3 61,4 ebből: jutalékeredmény 37,4 47,5 2,3 3,4 39,6 50,9 Bruttó üzemi eredmény 197,0 236,8 16,0 18,0 213,0 254,9 Működési költségek 140,0 158,0 13,1 14,7 153,0 172,7 Rendkívüli eredmény -4,0 4,5-0,1 0,0-4,0 4,5 Adózás előtti eredmény 54,0 83,2 2,9 3,3 56,9 86,5 Bankszektor A bankszektor az utóbbi négy év legeredményesebb félévét produkálta. Míg a szektor összesített adózás előtti eredménye 1999 első felében csupán 37 milliárd Ft-ot tett ki, és 2000 ugyanezen időszakában sem haladta meg az 54 milliárd Ft-ot, addig 2001 első felében elérte a 83,3 milliárd Ft-ot. Eddig az év kiegyensúlyozottnak bizonyult, mindkét negyedévben közel azonos eredmény született. 14
A bankszektor adózás előtti eredményének alakulása negyedévente millió Ft 60000 40000 20000 0-20000 -40000-60000 -80000-100000 -120000-140000 -160000 1998. I. n.év 1998. II. n.év 1998. III. n.év 1998. IV. n.év 1999. I. n.év 1999. II. n.év 1999. III. n.év 1999. IV. n.év 2000. I. n.év 2000. II. n.év 2000. III. n.év 2000. IV:n.év 2001. I. n.év 2001. II. n.év A bankok összesített eredményének közel háromnegyed részét (72,4%-át), 60,2 milliárd Ft-ot a szektor eszközeinek alig több mint felével (55%-ával) rendelkező hét nagybank számolta el, amelyek a többi banknál jelentősen magasabb jövedelmezőséggel működve meghatározták a szektor tevékenységét, így eredményességét is. Adózás előtti eredményük az előző év első feléhez képest közel 30%-kal, 14 milliárd Ft-tal emelkedett. A többi huszonöt nyereséges bank összesen 7,9 milliárd Ft adózás előtti nyereséget, a veszteséges kilenc bank pedig összesen 4,4 milliárd Ft veszteséget produkált. A veszteséges bankok köre alig változott, együttes veszteségük csaknem 30%-kal, 1,8 milliárd Ft-tal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Nettó kamateredmény, kamatmarzs A nettó kamateredmény előző évben megkezdődött növekedése a második negyedévben is folytatódott, így 17,7%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki értéket. Csökkenő kamatok mellett a nettó kamateredményt az aktivitás növelésével érték el a bankok: A kamatbevételek 4,6%-os növekedéséhez a hitelbevételek emelkedése járult hozzá. A hitelezési aktivitás növekedése következtében a hitel kamatbevételek 23%-kal emelkedtek, annak ellenére, hogy az eszközarányos kamatbevételek a 2000 első félévi 10,38%-ról 9,77%-ra csökkentek. Ugyanakkor a kamatráfordítások 3,3%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest úgy, hogy az eszközarányos kamatráfordítások átlagosan 5,62%- ra csökkentették. (2000 első félév: 6,46%) A félév során a bankszektor átlagos kamatmarzsa a kamatráfordítások visszafogása következtében emelkedett, az előző év azonos időszaki 3,92%-ról 4,15%-ra. A betéti kamatlábak visszafogásában a hosszabb ideje nyereséges hét nagybank járt az élen, átlagos eszközarányos betéti kamatlábuk mindössze évi 5,42%-ot tett ki (2000 első félév:6,36%). Kamatmarzsuk ezért a bankszektor átlagát meghaladva növekedett és féléves átlagban elérte a 4,18%-ot. (1999. első félév:4,35%, 2000. első félév: 3,97%) 15
A betéti kamatok csökkenése következtében a szektor és ezen belül a nyereséges nagybankok bankbetétállománya nominálisan stagnált, reálértéken csökkent. Ugyanakkor a betéti kamatokat változatlanul 6,6%-on tartó kisbankok betétállománya 8,8%-kal növekedett. A betéti kamatok csökkenése az ügyfelek hozamérzékenysége miatt a hitelintézeti megtakarítások reálértékű csökkenéséhez vezetett. Működési költségek, működési költséghatékonyság Az előző év azonos időszakához képest a működési költségek az első negyedévi visszafogott csupán 7,1%-os növekedést követően a második negyedévben ismét meglódultak, így a félév egészét tekintve az inflációt meghaladó mértékben 12,9%-kal emelkedtek. (Fogyasztói áremelkedés 2001. első félév / 2000. első félév: 10,4%) A működési költséghatékonyság minimális mértékben romlott, az eszközarányos működési költségek az előző év azonos időszaki 3,71%-ról 3,77%-ra emelkedtek. A személyi kifizetések az inflációt és a működési költségek átlagát meghaladó mértékben 19%-kal emelkedtek, így részarányuk az összes működési költségből az előző év azonos időszaki 30,7%-ról 32,4%-ra növekedett. A bankok költségeik átlagosan 10,8%-át bérleti díjakra, 11%-át értékcsökkenésre, 3%-át marketingre fordították. (A bérleti díjak alakulását az adatszolgáltatás tartalmi változása miatt nem lehet megítélni. A számítástechnikai rendszerekhez kapcsolódó bérleti díjak kikerültek a bérleti díjak közül, ezért az adatok nem összehasonlíthatóak a korábbi időszakok adataival.) Az amortizációs költségek nominálisan stagnáltak az előző év azonos időszakához képest, reálértékben pedig csökkentek az egyik bank ingatlanértékesítései következtében. A számítástechnikai költségek általában a működési költségek 8,1%-át tették ki, de bankonként jelentős a szórás. Előfordult 23,1%, de 0,9% is, a nagybankoknál általában 7,9%, a középbankoknál 11,5%, a kisbankok esetében pedig 9,6%, azaz nem látható összefüggés a számítástechnikai költségek összes működési költségen belüli aránya és a bankok mérete között. A szakértői díjak általában az összes működési költség 2,5%-át tették ki, de néhány bank esetében kiugró arányok is előfordultak. Nem kamatjellegű egyéb eredmény Az egyéb pénzügyi és befektetési eredményt, a jutalékeredményt és nettó értékvesztést, valamint nettó céltartalék képzést is magában foglaló nem kamatjellegű egyéb eredmény közel 30%-kal gyarapodott az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a jutalékeredmény 27,1%-kal emelkedett. A nem kamatjellegű egyéb 16
eredmény szerepének növekedését jelzi, hogy míg 1999 első felében a bruttó üzemi eredménynek csupán 16%-át adta, addig 2000 ugyanezen időszakában 23,4%-át, ebben az évben pedig már egynegyedét. A bankszektor bruttó banküzemi eredménye (milliárd Ft) 240 220 200 180 160 140 120 100 1999 I. f.év 2000. I. f.év 2001. I. f.év Osztalék Nem kamatjellegű egyéb eredmény Nettó kamateredmény Szövetkezeti szektor A szövetkezeti szektorban a 188 takarékszövetkezet közül négy, a hét hitelszövetkezet közül ugyancsak négy gazdálkodott veszteségesen. A szektor együttes adózás előtti eredménye 3,31 milliárd Ft-ot tett ki, az előző év azonos időszakit 15%-kal haladta meg. A félév során a szövetkezetek nettó kamateredményének növekedése (10,8%) elmaradt a bankokétól, szinte pontosan megegyezett a fogyasztói áremelkedéssel, így reálértéken szinten maradt. A nettó kamateredmény 1,7 milliárd Ft-os növekménye éppen fedezetet nyújtott az 1,6 milliárd Ft működési költség növekményre. A jutalékos eredmény dinamikusan, közel 50%-kal, 1,1 milliárd Ft-tal bővült. A jutalékeredményt és értékvesztést, céltartalék-képzést is magában foglaló nem kamatjellegű eredmény emelkedett ugyan, de - részben elnyelve a jutalékeredmény növekményt - "csak" 311 millió Ft-tal. A nem kamatjellegű egyéb eredmény így a bruttó üzemi eredmény 8,2%-át adta. A szövetkezeti szektor adózás előtti eredményének 439 millió Ft-os bővüléséhez A nettó kamateredmény működési költséget meghaladó 73 millió Ft növekménye, az egyéb nem kamatjellegű eredmény (értékvesztéssel és céltartalékképzéssel) 331 millió Ft növekménye, az osztalék közel 10 millió Ft-os növekménye és a a rendkívüli veszteség 25 millió Ft-ot kitevő mérséklődése járult hozzá. 17
Jövedelmezőség A hitelintézeti szektor jövedelmezősége javult. A súlyozott átlagos eszközjövedelmezőség (ROA) az előző év azonos időszaki 1,42%-ról 1,94%-ra, a tőkejövedelmezőség (ROE) 16,55%-ról 19,89%-ra emelkedett az első félév során. A hitelintézeti csoportok jövedelmezősége annualizált ROA annualizált ROE Hitelintézeti csoportok 1999. I. félév 2000. I. félév 2001. I. félév 1999. I. félév 2000. I. félév 2001. I. félév Nagybankok 1,38 1,66 2,18 18,68 21,78 25,66 Középbankok 0,19 0,78 1,25 2,28 10,15 14,82 Kisbankok -1,22 0,47 1,27-8,76 3,21 9,34 Szakosított hitelintézetek 2,16 0,76 1,69 10,22 3,68 5,67 Bankok összesen 1,14 1,43 1,99 13,39 16,48 19,97 Tárgyidőszakban nyereséges 1,89 1,97 2,37 22,73 24,19 23,58 bankok Tárgidőszakban veszteséges -1,64-0,86-0,88-17,65-7,79-9,71 bankok Szövetkezeti hitelintézetek 1,18 1,23 1,24* 16,71 18,05 18,01 Hitelintézetek összesen 1,14 1,42 1,94* 13,54 16,55 19,89 A szövetkezeti hitelintézetek jövedelmezőségi adatai becsültek, ezért a hitelintézetek összesen adatai szintén becsült adatok. Bankszektor A bankszektor eszközjövedelmezősége (ROA) az előző év azonos időszaki 1,43%-ról 1,99%-ra emelkedett. A jövedelmezőség javulásban szerepet játszott: A kamatmarzs további bővülése, az előző év azonos időszaki 3,92%-ról és az első negyedévi 4,10%-ról 4,15%-ra. A kamatmarzsot a betéti kamatok visszafogásával szélesítették a bankok. Az eszközarányos kamatráfordítások 1999 első felében még 9,18%-ot, 2000. első felében pedig 6,46%-ot tettek ki, 2001 első felében pedig már csupán 5,62%-ot. A jutalékos eredmény nagyarányú növekedése. Az eszközarányos jutalékeredmény 1999 első felében még 0,84%-ot tett ki, 2000 ugyanezen időszakában már 0,99%-ot, 2001-ben pedig már 1,13%-ot. Az egyéb eredmény, amely a jutalékeredményt, a pénzügyi és befektetési szolgáltatási eredményt, valamint a nettó értékvesztést és céltartalék-képzést is tartalmazza a mérlegfőösszeget meghaladó mértékben növekedett. Az eszközarányos egyéb eredmény az 1999 első félévi duplájára 1,43%-ra emelkedett (2000. i. félév: 1,23%) A működési költséghatékonyság az előző év azonos időszakához képest minimális mértékben romlott, az eszközarányos működési költségek 3,77%-ot tettek ki. (2000. első félév: 3,72%) 18
A bankszektor eszközarányos jövedelmezőségének legfontosabb tényezői (%) Megnevezés 1999. I. félév 2000. I. félév 2001. I. félév Az átlagos mérlegfőösszeg arányában... a kamatbevétel 13,26 10,38 9,77 a kamatráfordítás 9,18 6,46 5,62 a nettó kamateredmény (kamatmarzs) 4,09 3,92 4,15 az összevont egyéb eredmények (nettó értékvesztéssel, nettó ct. képzéssel, jutalékeredménnyel, nem pü. és bef. tev. nélkül) 0,79 1,23 1,43 a bruttó üzemi eredmény 4,95 5,23 5,65 a működési költségek 3,95 3,72 3,77 az adózás előtti eredmény (ROA) 1,14 1,43 1,99 Tőkehelyzet Bankszektor A bankszektor tőkeellátottsága összességében továbbra is stabil, a tőkemegfelelési mutató magas, bár az aktivitás bővülése következtében kismértékben tovább csökkent. Tőkemegfelelési mutató (%) Megnevezés 1998 12. 1999 12. 2000 12. 2001. 03. 2001. 06. Bankok 16,51 15,02 15,21 14,99 14,84 A tőkemegfelelés szabályainak változása miatt júniusban a tőkemegfelelési mutató már csak a banki könyvi eszköz- és a mérlegen kívüli tételek kockázatainak tőkefedezetét mutatta. A szavatoló tőke pedig már nem tartalmazta a kereskedési könyvi-, az ország- és a devizaárfolyam kockázatokra elkülönített tőkét. Ezekkel (a kereskedési könyvi-, az ország- és devizaárfolyam kockázatra) elkülönített tőkékkel együtt a bankszektor szavatoló tőkéje a második negyedévben 2,3%-kal, a félév egészében pedig 6,2%-kal nőtt. A kockázatokkal súlyozott mérlegfőösszeg tartalma is módosult, a kereskedési könyv tételei kikerültek a súlyozott tételek közül. 19
A bankszektor szavatoló tőkéje Megnevezés Milliárd Ft Megoszlási % Alapvető tőke 777,9 86,5 Járulékos tőke 121,6 13,5 Módosítandó szavatoló tőke 899,5 100,0 Módosítások PIBB miatt (levonandó tétel) 47,3 5,3 Prudenciális előírásokhoz tartozó szavatoló tőke 852,2 100,0 Limit túllépések tőkekövetelménye 54,8 6,4 Országkockázat tőkekövetelménye 1,5 0,2 Pénzügyi és bef. szolg.-ra szavatoló tőke + kiegészítő alárendelt kölcsöntőke felhasználás 784,5 100,0 Kereskedési könyv kockázataira szavatoló tőke 7,3 0,9 Devizakockázatra szavatoló tőke 3,6 0,5 Szavatoló tőke a banki könyv kockázataira (A tőkemegfelelési mutató számlálója) 774,8 98,8 A kereskedési könyv bevezetése nyomán a kereskedési könyvhöz tartozó eszközök kockázatait külön kezelik a bankok. A kereskedési könyvhöz tartozó mintegy 213 milliárd Ft eszköz - amely az összes eszköz 2,4%-a - kockázatainak fedezetére 7,3 milliárd Ft szavatoló tőkét, a pénzügyi és befektetési tevékenységek kockázatainak fedezetére szolgáló összes szavatoló tőke 0,9%-át különítették el a bankok. A 42 bank közül 24 még nem vezetett kereskedési könyvet és a kereskedési könyvi kockázatokra elkülönített szavatoló tőke csupán 8 esetében haladta meg a pénzügyi és befektetési tevékenységek kockázatainak fedezetére szolgáló összes szavatoló tőke 1%-át. A bankszektor egészében a pénzügyi és befektetési tevékenységek kockázatainak fedezetére szolgáló szavatoló tőke 0,5%- át különítették el a devizakockázatokra. A minimális devizakockázati tőkekövetelményt jelzi, hogy huszonöt bank egyáltalán nem, csupán három áldozott 1% feletti arányban tőkét a devizakockázatok fedezésére. Az országkockázati tőkekövetelmény ugyancsak alacsony szinten alakult, a szektor egészében mindössze 0,460 milliárd Ft-ot tett ki és csupán három bankot érintett. Szövetkezeti szektor Június végén a szövetkezeti hitelintézetek súlyozott tőkemegfelelési mutatója nem várt javulást mutatva meghaladta az év végi értéket. Az aktivitás bővülés miatt növekedő kockázatokkal súlyozott eszközök növekedésével lépést tartott a megemelt szavatoló tőke. A szövetkezeti szektor tőkemegfelelése Megnevezés 1998. 12. 1999. 12. 2000. 12. 2001. 03. 2001. 06. Tőkemegfelelési mutató (%) 23,06 18,67 15,11 15,66 16,52 Szavatoló tőke (millió Ft) 26 158 29 413 31 681 33 906 38 083 Kockázatokkal súlyozott mérlegfőösszeg (millió Ft) 113 413 157 556 209 623 216 502 230 510 20
.II./3. Tőkepiacok A belföldi piaci folyamatok meghatározó jellemzője a második negyedévben a részvényforgalom további csökkenése, a piacok állampapírok javára történő további átrendeződése, valamint a sávszélesítés által kiváltott határidős euróforgalom növekedése volt. A BÉT forgalma tovább csökkent, a részvénypiacon a tavalyi egész éves 6834 md forintos duplikált forgalmat az idei év első felében ennek időarányos részénél jóval kisebb, 1562 md forintos forgalom követte, ami a 2000. évi forgalomnak mindössze 23%-a. A csökkenés egyértelműen a külföldi befektetők tartózkodó magatartásának eredménye, akik bár a második negyedévben már nem folytatták eladásaikat, a keresleti oldalon sem jelentek meg. A külföldi befektetők a portfóliójukban lévő magyar részvények állományának első negyedévben bekövetkezett, döntően átértékelődésből származó csökkenését követően is tartották ezeket a részvényeket. A második negyedévet jellemző minimális forgalom és hasonló arányú átértékelődés eredményeként még nőtt is a külföldi befektetők részesedése, a 2000 év végi 70,7%- ról 71,8%-ra. Az első negyedévinél kedvezőbben alakult a BUX, amelynek értéke a második negyedév során 1,13%-ot emelkedett. Ez a növekedés is csak korrigálni tudta azonban az első negyedévben bekövetkezett nagyarányú árfolyam-csökkenést, a félév végén a BUX a 2000 év végi értékénél 14%-kal volt alacsonyabb. A forgalom csökkenését a BÉT részben a tőzsdei díjak emelésével, részben a termékkínálat szélesítésével próbálja ellensúlyozni. 2001. június 1. óta valamennyi A kategóriás részvény esetében lehetőség van egyedi határidős üzletek kötésére. A tőzsdei állampapír forgalom noha a nyilvános állampapírok mindegyike része a tőzsdei kapitalizációnak már a tavalyi évben is nagymértékű visszaesést mutatott, az idei év első félévében gyakorlatilag megszűnt. Az állampapírok (kötvény és kincstárjegy) 224 md forintos forgalma az első félévi forgalomnak már csak 12%-át jelentette, miközben a tavalyi évben még a teljes tőzsdei forgalom 18,5%-át adták az állampapírok. A teljes állampapír forgalom azonban még nőtt is az előző évhez viszonyítva, de nem a tőzsdén, hanem az OTC piacokon bonyolódott. A külföldi befektetők részesedése határozottan nőtt a félév során az állampapírok tulajdonlásában. A sávszélesítés hatása a devizapiacokra A forint árfolyamsávjának 2001. május 4-ei szélesítése közvetlen hatásként fellendülést hozott mind az azonnali, mind a határidős devizapiacokon. A sávszélesítést követően azonnal megindult a forint erősödése, a június 15-től hatályos devizaliberalizációs intézkedések rásegítettek erre a tendenciára. Az erősödés július első hetének végéig trendszerű és egyértelmű volt, a későbbiekben azonban az erős oldalon, jellemzően a 6-10 %-os sávban tartózkodva a forint árfolyama erőteljes változékonyságot mutatott. A sávszélesítés hatása a bankközi és a szabványosított tőzsdei forgalomban egyaránt érzékelhető volt. A két tőzsde közül a hagyományosan jóval nagyobb deviza határidős forgalmat bonyolító Árutőzsdén megnőtt a kötések volumene, a BÉT-en azonban folytatódott a csökkenés. 21