Segédanyag a Magyarország társadalomföldrajza című tárgyhoz

Hasonló dokumentumok
Segédanyag a Kárpát-medence társadalomföldrajza című tárgyhoz

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Tájékoztató. A képzés célja:

Tájékoztató. A képzés célja:

A tárgyalások elhalasztásának adatai a helyi bíróságokon, büntető ügyszakban év

Foglalkoztatási Hivatal ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZAT 2006 január

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Foglalkoztatási Hivatal A regisztrált munkanélküliek főbb adatai

Az előadás főbb megállapításai

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

1. MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPOTT SZEMÉLYEK ELŐZŐ ÁLLAMPOLGÁRSÁG ORSZÁGA SZERINT

Intelligens specializáció és a feldolgozóipar jelentősége Magyarország városrégióiban

A foglalkoztatáspolitika időszerű kérdései (TOP projekt Fejér megyében)

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

A Debreceni Egyetem Intézményfejlesztési Terve

Fellebbezési arányok a év során a helyi bíróságokon befejezett, és a évben a megyei másodfokú bíróságra érkezett perek mennyisége alapján

1. óra: Területi statisztikai alapok viszonyszámok, középértékek

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET A

2007 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NŐTT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei

2008 DECEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS NÖVEKEDETT A MUNKANÉLKÜLIEK SZÁMA

14. sz. melléklet. Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei

FŐBB EREDMÉNYEI IV. NEGYEDÉV (ORSZÁGOS ELEMZÉS) 101,2. Közép- Magyarország

Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei

Összefoglaló a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről

Rosszindulatú daganatok előfordulási gyakorisága Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján

Csongrád megye. Megyeszékhely: Szeged. Honlap: Adatbázis:

2011 SZEPTEMBERÉBEN A SZEZONÁLISAN KIIGAZÍTOTT ADATOK SZERINT IS CSÖKKENT A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

6500 Baja, Déri Frigyes sétány Budapest, Bajcsy- Zsilinszky Endre út Budapest, Erzsébet krt. 2.

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május

Jogvita esetén eljáró szervek, hatóságok megnevezése, elérhetőségei

Magyar Orvosi Kamara Baranya Megyei Területi Szervezete. Magyar Orvosi Kamara Bács-Kiskun Megyei Területi Szervezete

Területi Kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szervezeti egységeinek elérhetőségei:

KÉSZÍTETTE : GEDE ESZTER FŐIGAZGATÓ GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

Összefoglaló a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről

ITT KELL IGÉNYELNI A NYUGDÍJAT

F.3. számú függelék. Fogyasztóvédelmi szervezetek, hatóságok, békéltető testületek

A GDP területi különbségei Magyarországon, 2007

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Aktuális fejlemények a magyar munkaerőpiacon

Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (2006 II. negyedév)

A Magyarországon telepített traffipaxok országos listája

Jász-Nagykun-Szolnok megyei

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ÖNTÖZÉSRŐL (2009. OKTÓBER 5-I JELENTÉSEK ALAPJÁN) A K I

Foglalkoztatási és Szociális Hivatal. Összefoglaló. a magán munka-közvetítők évi tevékenységéről. A magán-munkaközvetítők mutatói 2007.

A hidak és hidászat népszerűsítése a közösségi hálón TÓTH TIBOR

A kreatív iparágak szinergiáinak feltérképezése Szlovákiára és Magyarországra

SZAKKÉPZÉS, HAJDÚ- BIHAR MEGYE

A gazdaság és a közlekedés kölcsönhatása

5. melléklet a 13/2015. (II. 10.) Korm. Rendelethez

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

Összefoglaló a magán-munkaközvetítők évi tevékenységéről

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS

KÉSZÍTETTE : GEDE ESZTER FŐIGAZGATÓ GYŐRI MŰSZAKI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM

HÖT-ök napi készenléti szolgálati létszáma 54%-os egységes tartalékképzéssel (megyei bontásban)

Összesítő táblázat a feladatellátási hely típusa szerint Közoktatási statisztika 2003/2004

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Az ügyfélkapcsolati helyek nyitvatartási ideje és telefonszáma. T-Pont üzletek Cím Telefonszám Faxszám Nyitvatartási idő

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS A NYÁRI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

Támogatott program megnevezése. Gyógyszerek, kötszerek, szemüvegek, kórházi csomagok támogatása

XI./1. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma és bejelentések létszámtartalma állományf csoportok szerint területenként

A SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA

A szójatermesztés színvonala és jövedelmezősége Magyarországon

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

A kalászos gabonák betakarított területe, termésmennyisége és termésátlaga, 2008

A kiművelt emberfők térszerkezetének alakulása Magyarországon: diplomások a térben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

STATISZTIKAI JELENTÉSEK

A közlekedés ágazati szerkezete és nemzetgazdasági súlya

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

arculatának ( )

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS TÉRBELI KORLÁTAI MAGYARORSZÁGON

Dr. Seszták Miklós s. k., nemzeti fejlesztési miniszter

E dokumentum archivált tartalom, amely elavult, nem hatályos információkat is tartalmazhat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Regionális VP főigazgatóságai és a felügyeletük alatt álló VP igazgatóságok közérdekű információi:

Statisztikai Jelentések TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS AZ ŐSZI MEZŐGAZDASÁGI MUNKÁKRÓL

A bruttó hazai termék (GDP) területi megoszlása 2010-ben (előzetes adatok)

5. RÉSZTVEVŐ CSAPATOK

bányajáradék bevallásról, befizetésről

Statisztikai Jelentések

Agrárgazdasági Kutató Intézet Statisztikai Osztály

III.K.1. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint január-február

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

TAMP ÉS CO-TAMP KÖZÖS ÉS NEMZETI VONZÓKÉPESSÉGI PLATFORM

AP 3.2: Future network (>2009)

Hírhatár online MÉDIAAJÁNLAT 2015

Átírás:

Segédanyag a Magyarország társadalomföldrajza című tárgyhoz

http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/kepek/moneps-terkep_dka.jpg

Forrás: http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2010/05/8.-t%c3%a9rk%c3%a9p1.png

Magyarország területének felosztása 1920-ban (Horvát- és Szlavónország nélkül); forrás: Püski L. 2010 Ország Terület (km2) Népesség (fő) Ausztria 4 020 292 000 Csehszlovákia 61 633 3 518 000 Lengyelország 580 25 000 Olaszország 21 50 000 Románia 103 093 5 257 000 Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (Jugoszlávia) 20 551 1 509 000 Magyarország 93 073 7 615 000 Összesen 282 971 18 266 000

1938 és 1941 között ideiglenesen Magyarországhoz csatolt területek; forrás: Püski L. 2010 Ország Csehszlovákia (1938. november 2.) Csehszlovákia (1939. március) Románia (1940. augusztus 30.) Jugoszlávia (1941. április) Terület (km2) Népesség (fő) Összesen 77 817 4 744 000 Magyarország 170 890 14 044 000 Terület Felvidék déli sávja 11 925 863 000 (87% magyar); 10 700 550 000 Kárpátalja (17% magyar); É-Erdély, É-Partium 43 591 2 186 000 (51% magyar); Bácska, D-Baranya, 11 601 1 145 000 Muraköz, Muravidék (32% magyar);

Forrás: Korfa Népesedési Hírlevél 2013/2.

Nemzeti kisebbségek által lakott települések Magyarországon; forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció, 2005

A magyarországi cigányság területi elhelyezkedése 2. forrás: OTK, 2005

Főbb vallási felekezetekhez tartozók területi eloszlása Magyarországon; forrás: Népszámlálás, 2001

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Élveszületés 1000 lakosra Halálozás 1000 lakosra Élveszületések és halálozások 1000 lakosra jutó száma Magyarországon (1960-2014); forrás: KSH

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2,5 2 1,5 1 0,5 0 A teljes termékenységi arányszám alakulása Magyarországon (1960-2014); forrás: KSH

1960 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005 2008 2011 2014 100% 90% 80% egyéb öngyilkosság 70% balesetek 60% 50% emésztőrendszer betegségei 40% légzőrendszer betegségei 30% 20% 10% keringési rendszer betegségei daganatok 0% fertőző és élősdiek okozta betegségek Halálokok megoszlása Magyarországon (1960-2014); forrás: KSH, Magyar statisztikai évkönyv, 2009;

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 80,0 75,0 70,0 65,0 60,0 55,0 50,0 Születéskor várható átlagos élettartam (férfiak) Születéskor várható átlagos élettartam (nők) Születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon (1960-2014); forrás: KSH

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1949 1960 1970 1980 1990 2000 2010 0 14 15 19 20-39 40 59 60 69 70 A népesség korszerkezetének változása Magyarországon, az elmúlt hatvan évben; forrás: KSH, Magyar statisztikai évkönyv, 2009

Fő 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009-5 000 Külföldi állam polgárok Magyar állam polgárok A Magyarországra érkező és az országot elhagyó külföldi és magyar állampolgárok vándorlási különbözete a rendszerváltás után; forrás: KSH, Magyar statisztikai évkönyv, 2009; Demográfiai évkönyv, 2009

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Egyéb kontinens Ázsia Egyéb európai Ukrajna Szlovákia Szerbia Románia Németország Horvátország Ausztria A Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok származási hely szerinti megoszlása a jelölt évek januárjának 1-jén; forrás: KSH

A teljes magyarországi népesség és a külföldi állampolgárságú populáció korszerkezete (2000; 2010); forrás: KSH, Magyar statisztikai évkönyv, 2009 Teljes népesség Külföldiek 2000 2010 2000 2010 0 14 16,9 14,7 8,5 7,2 15 39 35,0 35,5 55,0 49,9 40 59 28,0 27,2 26,8 28,7 60 20,1 22,5 9,8 14,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0

Forrás: VG Online; http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/kiderult-felgyorsult-a-kivandorlas-magyarorszagrol-404090

Forrás: VG Online; http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/kiderult-felgyorsult-a-kivandorlas-magyarorszagrol-404090

Természeti és politikai, társadalmi, gazdasági tényezők, illetve helyi és helyzeti energiák; forrás: részben Mendöl T. 1963 alapján saját szerkesztés. Természeti tényezők Helyi energiák (1) ármentes térszínek; (2) védhető magaslatok; (3) délies kitettségű lejtők; (4) klimatikus gyógyhelyek; (5) víznyerési lehetőségek; (6) hévízforrások, termálkutak; (7) felszíni vizek: élelemforrás, víznyerés, védelem, rekreáció; (8) erdők: energiahordozó; (9) ásványi nyersanyagok: építőkő, só, nemes- és színesércek, szén, bauxit, szénhidrogének; Helyzeti energiák (1) medenceközpontok; (2) vásárvonal városai; (3) szoros- és hágókapuvárosok; (4) vízi utak; (5) folyami átkelőhelyek, hídvárosok; Politikai, társadalmi, gazdasági tényezők Közvetett hatások: megteremtik bizonyos helyi energiák kiaknázásának feltételeit; (1) államhatáron felnőtt települések; (2) vasúti csomópontok; (3) közigazgatási központok;

A magyarországi városok hierarchiája 1910-ben (Beluszky P. 2007)

Az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció középfokú és magasabb szerepkörű központrendszere; forrás: Hajdú Z. 2004

Forrás: OFTK 2014

A Kárpát-medence legnépesebb városai Város Ország Lakosság (1910, fő) Lakosság (2011, fő) Budapest Magyarország 880 371 1 729 040 Zágráb Horvátország 79 038 700 717 Pozsony Szlovákia 78 223 411 228 Kolozsvár Románia 60 808 324 576 Temesvár Románia 72 555 319 279 Brassó Románia 41 056 253 200 Kassa Szlovákia 44 211 240 688 Újvidék Szerbia 33 590 231 798 Debrecen Magyarország 92 729 211 320 Nagyvárad Románia 64 169 196 367 Szeged Magyarország 118 328 168 048 Miskolc Magyarország 51 459 167 754 Arad Románia 63 166 159 074 Pécs Magyarország 49 822 156 049 Nagyszeben Románia 33 489 147 245

Megye / régió Városi népesség (fő) Össznépesség (fő) Városlakók aránya (%) 1.1. Hajdú-Bihar 434 771 541 298 80,32 1.2. Jász-Nagykun-Szolnok 276 749 390 775 70,82 1.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg 303 527 560 429 54,16 1. Észak-Alföld 1 015 047 1 492 502 68,01 2.1. Bács-Kiskun 358 670 528 418 67,88 2.2. Békés 276 402 366 556 75,41 2.3. Csongrád 318 444 423 240 75,24 2. Dél-Alföld 953 516 1 318 214 72,33 3.1. Borsod-Abaúj-Zemplén 405 803 692 771 58,58 3.2. Heves 142 888 311 454 45,88 3.3. Nógrád 85 635 204 917 41,79 3. Észak-Magyarország 634 326 1 209 142 52,46 4.1. Baranya 258 988 393 758 65,77 4.2. Somogy 167 058 320 578 52,11 4.3. Tolna 131 437 233 650 56,25 4. Dél-Dunántúl 557 483 947 986 58,81 5.1. Győr-Moson-Sopron 267 550 448 435 59,66 5.2. Vas 156 358 259 364 60,29 5.3. Zala 163 371 288 591 56,61 5. Nyugat-Dunántúl 587 279 996 390 58,94 6.1. Fejér 249 927 427 416 58,47 6.2. Komárom-Esztergom 205 181 312 431 65,67 6.3. Veszprém 222 250 358 807 61,94 6. Közép-Dunántúl 677 358 1 098 654 61,65 7.1. Budapest 1 721 556 1 721 556 100,00 7.2. Pest 806 164 1 229 880 65,55 7. Közép-Magyarország 2 527 720 2 951 436 85,64

Forrás: Beluszky P. Győri R. 2004

Forrás: Beluszky P. Győri R. 2004

Városok településhierarchiában elfoglalt pozíciójának hosszú távú változásai; forrás: Beluszky P. Győri R. 2004

Név (2007) Települések száma (db) Lakónépesség (fő) Központ súlya (%) Budapesti agglomeráció 81 2 451 418 69 Debreceni településegyüttes 9 238 507 86 Miskolci agglomeráció 13 213 213 81 Szegedi településegyüttes 12 203 263 81 Győri agglomeráció 29 184 745 69 Pécsi agglomeráció 21 180 331 87 Békéscsabai településegyüttes 10 155 222 42 Balatoni agglomerálódó térség 52 148 046 0 Kecskeméti településegyüttes 9 141 952 77 Tatabányai településegyüttes 12 133 901 53 Nyíregyházi településegyüttes 5 133 105 87 Székesfehérvári településegyüttes 13 125 852 81 Szombathelyi agglomerálódó térség 31 120 636 66 Szolnoki településegyüttes 6 95 439 79 Kaposvári településegyüttes 14 82 326 82 Veszprémi településegyüttes 10 77 911 80 Zalaegerszegi agglomerálódó térség 29 77 602 80 Egri agglomerálódó térség 10 75 494 75 Soproni településegyüttes 6 66 903 86 Szekszárdi településegyüttes 5 54 127 63 Salgótarjáni településegyüttes 9 53 889 78

Forrás: http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412a/2010-0019_telepulesepiteszet/ch03s03.html

Forrás: Beluszky P. Sikos T. T. 2007

Tanyás tér ségek K ü lterü leti n ép esség szám a legalább 200 fő, és ar án ya mi ni mu m 2% (2001) Forrás: OTK, 2005

Forrás: KSH

Forrás: KSH

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 250 200 150 100 50 0 Növénytermesztés Állattenyésztés Mezőgazdasági termék A növénytermesztés, az állattenyésztés és az összes mezőgazdasági termék bruttó termelése az 1960. évi érték %-ában (1960-2016); forrás: KSH

Forrás: KSH

Forrás: KSH

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 Búza Kukorica Egyéb gabonaféle A gabonafélék termésének alakulása (1960-2016, ezer tonna); forrás: KSH

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 Cukorrépa Olajos magvak Burgonya Néhány ipari növény termésének alakulása (1960-2016, ezer tonna); forrás: KSH

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 Zöldségféle Gyümölcs Szőlő A kertészeti ágazat termelésének alakulása (1960-2016, ezer tonna); forrás: KSH

Csemegekukorica-termelés (EU): MO, FRO; Export: USA, MO

Forrás: http://bekesmegyeital.mconet.biz/news_images/borvidekek1_882_20080423154517_794.jpg

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 10 000 9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi Az állatállomány létszámának alakulása (1960-2016, ezer darab); forrás: KSH A baromfiállomány 10 ezer darabban értendő.

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 2016 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 Vágóállat, ezer tonna Tehéntej, millió liter Tyúktojás, millió darab Gyapjú (nyers), tonna Különböző állati termékek termelésének alakulása (1960-2016); forrás: KSH

Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/5734 20,7% erdősültség (2012)

Forrás: Pálvölgyi T (szerk.) et.al. 2011

Forrás: KSH

Forrás: KSH

Forrás: Andrási Fábián 2017

Forrás: Andrási Fábián 2017

Forrás: Magyarország energiapolitikai tézisei 2006 2030; http://www.mvm.hu

A primer energiafelhasználás forrásszerkezete 1. Részesedés az összes termelésből és behozatalból együtt, fűtőérték alapján (%) 1921 1939 1960 1980 1990 2000 Szénféleségek 68,3 81,7 72,4 28,8 19,1 13,9 Kőolaj 0,2 4,7 18,6 37,4 32,8 32,1 Földgáz 0,0 0,0 2,6 26,2 28,4 36,5 Egyéb* 31,5 13,6 6,4 7,6 19,7 17,5 Behozatal aránya 25,9 52,2 54,6 59,3 Forrás: Perczel Gy. 2003 * Tűzifa, faszén, vízenergia, import villamos energia, atomenergia

Összevont primer energiahordozó-mérleg (2015) 8% 10% 23% 28% Szén és széntermékek Kőolaj és kőolajtermékek Földgáz Primer villamos energia Egyéb 31% Forrás: KSH

Villamosenergia-termelő kapacitások és termelés 1938 1960 1980 2000 2009 Beépített teljesítmény (MW) 493 1479 5197 7810 8800 Villamosenergia-termelés (TWh) 1,4 7,6 23,0 34,2 35,9 Forrás: Perczel Gy. 2003; KSH; Export (2009): 5,5 milliárd kwh; Import (2009): 11 milliárd kwh;

Forrás: http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/eromubezarasok_magyarorszagon_mi_lesz_velunk_a_jovoben.178316.html

Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030

Forrás: Nemzeti Energiastratégia 2030

Forrás: KSH

Forrás: Nemes Nagy Lőcsei 2015

CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3% 11% 2% CB Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 30% 3% 4% 6% 3% CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 8% CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 7% CJ Villamos berendezés gyártása 4% 12% 7% CK CL Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás CM Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Az értékesítés feldolgozóipari alágak szerinti megoszlása (2016, %); forrás: KSH

CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 3% 6% 2% 2% 1% CB Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 5% CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 3% CE Vegyi anyag, termék gyártása 37% 7% 6% CF Gyógyszergyártás CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CJ Villamos berendezés gyártása 8% 5% 15% CK CL Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás CM Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Az export feldolgozóipari alágak szerinti megoszlása (2016, %); forrás: KSH

CA Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása 8% 14% CB Textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása CC Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység CD Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás 14% 7% CE Vegyi anyag, termék gyártása CF Gyógyszergyártás 9% 6% 2% 1% CG Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása CH Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 6% 7% 10% 3% CI Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása CJ Villamos berendezés gyártása CK Gép, gépi berendezés gyártása 13% CL Járműgyártás CM Egyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása Az alkalmazásban állók feldolgozóipari alágak szerinti megoszlása (2016, %); forrás: KSH

Forrás: Vas Lengyel Szakálné Kanó 2015

A lábbeli-gyártás néhány teljesítmény-mutatójának alakulása az ipar egészével összevetve a rendszerváltás után (1989. évi érték %-ában); forrás KSH Lábbeli-gyártás Mutató 1990 1995 2000 2005 2010 2012 Termelési érték 88 52 64 25 27 47 Export árbevétel 88 56 79 61 96 125 Alkalmazottak 88 57 63 27 21 22 Ipar Mutató 1990 1995 2000 2005 2010 2012 Termelési érték 92 68 117 151 155 161 Export árbevétel 91 82 261 419 535 572 Alkalmazottak 95 56 62 56 50 50 A lábbeli-gyártás néhány strukturális jellemzője a rendszerváltás után; forrás KSH Mutató 1990 1995 2000 2005 2010 2012 Termelés értéke egy alkalmazottra (ipar %-ában) 42 26 20 14 15 25 Export értékesítés aránya (%) 41 56 68 68 81 86 Szellemi foglalkoztatottak (%) 16 11 9 11 9 9 Havi bruttó átlagkereset (ipar %-ában) 70 58 57 52 52 53

Cipőipari foglalkoztatás Magyarországon, az 1980-as évek derekán; forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza (1989) adatai alapján

Cipőipari foglalkoztatás Magyarországon, a 2000-es évek végén; forrás: KSH Cég-Kód-Tár 2010/4 telephelyekkel korrigált adatai

Az alkalmazottak létszáma (a 2000. és 2008. évi értékek %-ában); forrás: KSH alapján 2000 2002 2004 2006 2008 2008 2010 2012 2014 Közúti járműgyártás alkalmazotti létszáma Ipar összes alkalmazotti létszáma 100,0 107,8 119,3 150,5 170,3 100,0 82,9 88,9 106,8 100,0 96,8 93,0 89,1 88,4 100,0 88,4 89,0 91,7 A közúti járműgyártás alkalmazottainak megoszlása régiók szerint (%); forrás: KSH alapján 2000 2002 2004 2006 2008 2008 2010 2012 2014 ÉNY 62,9 61,3 58,8 62,2 65,4 59,2 59,0 62,8 62,4 DNY 3,8 4,2 3,6 2,8 3,0 3,5 4,0 4,6 4,4 KM 17,4 18,2 16,2 10,2 7,7 15,1 16,4 10,6 12,1 ÉK 6,3 6,1 7,7 13,2 11,5 12,3 10,5 11,7 10,6 DK 9,6 10,2 13,7 11,6 12,3 9,9 10,2 10,3 10,4 SUM 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

Autóipari cégek a vezető exportőrök között Forrás: HVG, 2014/30. szám Export árbevétel (2013, millió HUF) Telephelyek (2.) Audi Hungaria Motor Kft. 1 731 538 Győr (4.) Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. 620 243 Kecskemét (6.) Magyar Suzuki Zrt. 441 827 Esztergom (9.) Robert Bosch Elektronika Kft. 353 848 Hatvan (20.) Continental Automotive Hungary Kft. 206 357 Budapest, Makó, Nyíregyháza, Szeged, Vác, Veszprém (22.) Lear Corporation Hungary Kft. 186 582 Gödöllő, Gyöngyös, Győr, Mór (23.) Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. 183 421 Miskolc (24.) Michelin Hungária Abroncsgyártó Kft. 170 302 Budapest, Nyíregyháza, Tuzsér, Vác (26.) LuK Savaria Kuplunggyártó Kft. 155 466 Szombathely (28.) Hankook Tire Magyarország Kft. 146 124 Rácalmás (29.) Harman Becker Kft. 140 578 Székesfehérvár (30.) Denso Gyártó Magyarország Kft. 140 455 Székesfehérvár (31.) Delphi Hungary Kft. 136 871 Szombathely, Balassagyarmat, Tatabánya (41.) BorgWarner Turbo Systems Kft. 97 900 Oroszlány (43.) SMR Automotive Mirror Technology Bt. 89 437 Mosonszolnok, Mosonmagyaróvár (44.) Johnson Controls Mór Bt. 88 580 Mór (48.) Ibiden Hungary Kft. 76 311 Dunavarsány

Időbeli és területi egyenlőtlenségek az iparág magyarországi fejlődésében forrás: KSH adatok (2000-2016) alapján szerkesztette Németh G.

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 1949 1960 1970 1980 1990 2001 2005 Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar, építőipar Szolgáltatások A foglalkoztatottak ágazatok szerinti megoszlása (%); forrás: KSH, Mikrocenzus, 2005 2011: 64,4%

Településhálózaton belüli differenciák A mezőgazdaság, az ipar, építőipar, valamint a szolgáltatások helyi foglalkoztatásban játszott szerepe Magyarországon, a településméret függvényében; forrás: népszámlálás (2001)

3% 4% A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B+C+D+E Ipar összesen 17% F Építőipar 9% 8% 28% 4% G+H+I Kereskedelem, szállítás és raktározás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K L M+N Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyletek Üzleti szolgáltatások 4% 5% 18% O+P+Q Közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás R+S+T+U Egyéb szolgáltatás A szolgáltató szektor különböző ágazatainak a súlya a magyar gazdaságban, a bruttó hozzáadott érték megoszlása alapján (2015, %); forrás: KSH

A Mezőgazdaság, erdőgazdaság, halászat B+C+D+E Ipar összesen 12% 1% 1% 3% F G Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás 9% 25% I J Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 10% 6% 3% 1% 2% 3% 3% 7% 12% 4% L Ingatlanügyletek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabadidő S Egyéb szolgáltatás A szolgáltató szektor különböző ágazatainak a súlya a magyar gazdaságban, az alkalmazásban állók száma alapján (2015, %); forrás: KSH

A kreatív gazdaságban foglalkoztatottak száma a 20 ezer főnél népesebb városokban (2007); forrás: Kovács Egedy Szabó 2011

A budapesti városrégió részesedése a kreatív gazdaság egyes ágazataiból (2007); forrás: Kovács Egedy Szabó 2011

1. Nyugati főfolyosó; 2. Adria főfolyosó; 3. Borsod-Galícia másodrendű tengely;4. Tátra-Krakkó melléktengely; 5. Kárpátalja-Podólia főtengely; 6. Pontus-Levante tengely; 7. Szuezi tengely; 8. Szlavón tengely (Erdősi F.);

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Áruszállítás indexe (tonna) Áruszállítás indexe (tonnakilométer) A magyarországi áruszállítási teljesítmények változása; forrás: KSH

1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 2010 2012 2014 200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0 Távolsági személyszállítás indexe (utasszám) Távolsági személyszállítás indexe (utaskilométer) Helyi személyszállítás indexe (utasszám) A magyarországi személyszállítási teljesítmények változása; forrás: KSH

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Vasút Közút Belvízi szállítás Légi szállítás Csővezeték Összesen Belföldi forgalom Behozatali forgalom Kiviteli forgalom Átmenő forgalom A különböző áruszállítási viszonylatok jelentősége közlekedési ágazatonként, árutonna-kilométerben kifejezett teljesítmény alapján (2007); forrás: KSH

Forrás: KSH

A nemzetközi személyközlekedés ágazati szerkezete; forrás: KSH A helyközi személyközlekedés ágazati szerkezete (belföld); forrás: KSH

Forrás: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

Forrás: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

Forrás: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

Az import áruforgalom megoszlása Magyarország vasútvonalain; forrás: GKM

Az export áruforgalom megoszlása Magyarország vasútvonalain; forrás: GKM

A tranzit áruforgalom megoszlása Magyarország vasútvonalain; forrás: GKM

Forrás: KSH 2013

Magyarország autópályái 2017 Forrás: http://www.wikiwand.com/hu/magyarorsz%c3%a1g_aut%c3%b3p%c3%a1ly%c3%a1i

Forrás: KSH 2013

Forrás: KSH 2013

Forrás: KSH 2013

Forrás: KSH

Forrás: Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium

A közúti import áruszállítás területi megoszlása; forrás: GKM

A közúti export áruszállítás területi megoszlása; forrás: GKM

A közúti tranzit áruszállítás területi megoszlása; forrás: GKM

Forrás: KSH

Forrás: KSH

Forrás: KSH

Forrás: KSH

Forrás: KSH

http://www.debrecenairport.com/2015/03/novekvo-utasforgalom-a-debreceni-repuloteren/

Forrás: KSH

Forrás: KSH

Forrás: KSH

Forrás: KSH

Forrás: KSH

Forrás: KSH

Forrás: KSH

Forrás: KSH

Forrás: KSH

Forrás: KSH

Forrás: KSH

Forrás: KSH

https://www.telegeography.com/telecom-maps/global-internet-map.html

Palánkai T. Miklós G. 2014

Palánkai T. Miklós G. 2014

Palánkai T. Miklós G. 2014

Forrás: Kengyel Á. 2014

TOP 10 export célország Magyarország számára 2014-ben (millió HUF); forrás: KSH 67%-a a teljes exportnak 8 000 000 7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0

TOP 10 importforrás Magyarország számára 2014-ben (millió HUF); forrás: KSH 73%-a a teljes importnak 7 000 000 6 000 000 5 000 000 4 000 000 3 000 000 2 000 000 1 000 000 0

Magyarország áruimportjának megoszlása termékcsoportok szerint; forrás: KSH 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök

Magyarország áruexportjának megoszlása termékcsoportok szerint; forrás: KSH 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök