Tisztet Ovasó!...fogjunk végre õszintén kezet, s ne mindig csak néhányan, hanem vaahára többen.. Széchenyi Mindenki feeõs Magyarországért, nemcsak azért, mert kevesen vagyunk a nagy nemzetek is így tartják. Mert minden nemzet kicsiny, ha nem érzi át minden egyes tagja ezt a feeõsséget, és minden nemzet nagy, ha ezt a feeõsséget átérzi. Teeki Pá...Óh, a szárnyas idõ hirteen erepü, jut eszembe ez évi utosó apszámunk zárásakor nagyszerû kötõnk, a gazdákodónak is kitünt Berzsenyi Dánie örökbecsû verssora; íme, néhány nap és visszavonhatatanu vége a XX. századnak. Beépünk a harmadik évezredbe, s máris a kihívásokka tei XXI. század kezdõ épéseit ke megtennünk. Most, a mienniumi évi ünnepi égkörben, a nehézségekke, eentmondásokka terhet, eseménydús XX. századunk, magyar történemünk érintõeges tagaása sem ehet feadatom. A századvég nagy társadami és gazdasági erõpróbáját jeentõ rendszervátozás tanuságaira sem térhetek ki. Ugyanígy, e cikk keretei között nem összegezhetõk az eõzõekke szoros összefüggésben zajó XX. századi magyar agrártörténeem, -történet egutosó évtized hozta tuajdoni és szerkezetvátozásainak következményei sem. Hiszen az átaakuás, az átrendezõdés foyamatos, ma is tart, az EU (amey maga is intézményi reform aatt á) -csatakozásra vaó fekészüésse párhuzamosan. Nekünk, a magyar agrárium egy átaunk fontosnak és ényegesnek tartott szeetének, a magyar vetõmagszakma (növénynemesítés, növénytermesztés) értékeinek védeme, érdekeinek erõsítése a gazdasági újságírás eszközéve a feadatunk. Ebbéi eköteezettségünkbõ adódik küdetésünk, s tennivaóink is, még ha jeenegi körüményeink ezt nehezítik is. Meggyõzõdésem, hogy a magyar vetõmag-szakmának, növénynemesítésnek, növénytermesztésnek értékmegõrzõ, értékteremtõ funkciója van. Ez ad értemet munkánknak, ezt erõsíti a szakapunkat mûködtetõ közhasznú társaság aapító-, tuajdonos tagjainak, Tisztet Ovasóinknak, Eõfizetõinknek figyeme és szeretete. Ebben támogat bennünket véhetõen a következõ, 2001. évben apunk fennáásának 15. évében is az emút fé évtizedben szakfoyóiratunk körü kiaakut Szerzõi, bátran mondhatjuk, Akotói Kör; csupa nagybetûve! Nekik, e Kör szeemi-szakmai sugárzásának és Tisztet Ovasóinknak köszönhetõen maradt fenn és mûködõképes nem kis anyagi és technikai gondokka terheten kiadványunk. Itt és most nem a mútba, de a jövõbe tekintve sem ehet más az ars poeticánk, mint munkánkat a magyar vetõmagszakma nemes ügyének eõbbrevitee érdekében megajánani és az eddigi szogáatot továbbra is váani. A hivatkozott szakmai szeemi összefogás adhat annyi erõt, hitet, hogy a korszerûsödõ magyar agrárium oyan értékeinek, mint a hazai növénynemesítés, növénytermesztés, javát, érdekeit segíthessük. Az irántunk megnyivánuó bizaom hozhat annyi támogatást, amennyi ahhoz ke, hogy a tennivaók, eképzeések endüete átsegítsen a napi nehézségeken, akadáyokon. Így a 2001. évben, ameyet a hivataos eõrejezések is az agrárium évének szánnak, a mi szûkebb szakterüetünkön továbbra is hármas cékitûzést szeretnénk megvaósítani; Tenni!... Adni!... Hatni!... az országos szakap, a gazdasági kommunikáció adta ehetõségekke éve. Mindez természetesen csak együtt, Önökke sikerühet és akkor szakapunk mint non-profit aapú váakozás, akár szeemi szakmai nagyváakozássá is váhat. Dr. Oáh István Karácsonykor Karácsonykor, ha megbékü a éek, minden ember újra testvéred, A jó, mert jó, a bûnös mert gyenge, S nem vetsz követ az idegenre. Karácsonykor, ha visszanéze, keserûséget és szánamat érze, hogy nem vot erõd többet tenni, társaidat jobban szeretni. Karácsonykor, egy fenyõgayban szóa meg a éek, s hakan Suttogja e a titkot: újra szüetik, Aki itt vot. Korondy F. János Stefanovits Pá Professzor Úr köszöntése A hazai taajtan neves mûveõjét, a kiváó kutató, oktató Stefanovits Pát nyocvanadik szüetésnapja akamábó koegái, tanítványai köszöntötték 2000. november 24-én a Szent István Egyetemen, Gödöõn. A több nemzedéket neveõ, oktató kutatóprofesszor eõtt A taajtérképezés, taajosztáyozás jeene, mútja, jövõje címme rendezett ünnepi üés keretében tiszteegtek páyatársai, tanítványai, a taajtani szakmérnökök és Ph.D. hagatók. Mi szakapunk hasábjain keresztü kívánunk a Tisztet Professzor Úrnak bodog szüetésnapot, akotó éveket és jó egészséget, nem feedve az átaa megfogamazott taajtani tízparancsoatát, annak intõ szavait, ameyek közü a egmegszíveendõbbnek azt tartjuk: Ne feedd, hogy a taajon nemcsak ász, hanem ész is! Stefanovits Pá inteme nemcsak nekünk, hanem a következõ nemzedékeknek is szó. 3 2000. DECEMBER
Tanácskozott a CIBE Az Európai Cukorrépatermesztõk Nemzetközi Szövetsége Cukorrépa-átvétei Bizottsági üését 2000. november 6-án és 7-én Magyarországon tartotta. A Budapesten és Szonokon ebonyoított nemzetközi szakmai rendezvényen a vendégátó Magyarországga együtt 17 ország képvisetette magát. A Cukorrépatermesztõk Országos Szövetsége kifogástaanu szervezte meg a kétnapos rendezvényt. A szakmai tanácskozás fõ mondanivaója a következõ nagyobb kérdéscsoportok körében fogaható össze: a magyar cukorrépatermeés bemutatása az idei eredmények és a minõség tükrében. a magyar répa-átadás, -átvéte heyzete, módja és összehasonítása az EU-ban akamazott módszerekke, az EU átvétei rendszerén beü a portugá répa-átadási metodika bemutatása, a jezett témákka kapcsoatos egújabb francia, svéd és ango kutatási eredmények ismertetése a CIBE-tagországokbó jött képviseõkke, az FVM vezetésének közveten informáása a magyar és a nemzetközi gyakorat közötti etérésekrõ. A kérdéskörök érzéketetik, hogy a magyar cukorrépa-termesztés gondjai rendkívü összetettek, de mutatja azt is, hogy a Cukorrépatermesztõk Országos Szövetsége feváaja a termeõk érdekeinek védemét. A egutóbbi idõben, taán még nem késõn, a huszonnegyedik órában magas szervezettségi szintre emete a magyarországi cukorrépa-termesztõket. A nemzetközi kapcsoatok ápoása, erõsítése terén is hatékony munkát végez a CTOSZ, amit jó jeez és a nemzetközi eismerést is tükrözi az a tény, hogy a CIBE ez évi rendezvényét Magyarországra hozta. Reméjük, hogy a Cukorrépatermesztõk Országos Szövetsége kitartó, következetes munkáva megakadáyozhatja a magyar cukorrépa-termesztés eehetetenüését, ietve ezze eenkezõeg, a nemzetközi tapasztaatok honosításáva és akamazásáva a CTOSZ munkájának eredményeként a magyar cukorrépa-termesztés megmaradása, színvonaának emeése érhetõ e. A magyar cukorrépa-termesztésnek mútja, tradíciója, és fontos szerepe van hazai a növénytermesztésben, hiánya nemcsak egy színfot etûnését jeentené az ágazaton beü, hanem a hazai növénytermesztés szerkezetében és minõségében okozna febecsüheteten kárt, komoy veszteséget. Ezért is dicséretes az az eköteezettség, amey a Cukorrépatermesztõk Országos Szövetségének érdekvédemi munkáját és szakmai törekvéseit jeemzi. (x) OMMI-rendezvény Kecskeméten Az Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet éves rendszerességge tartja országos tanácskozását a Bioógiai Aapok a Növénytermesztésben témakörben. Ebben az évben Zödségnövények Bioógiai Aapjai címme rendeztek konferenciát Kecskeméten, aho a hazai zödségtermesztés heyzetének eemzése, az ágazati stratégia ismertetése, a nemesítési eredmények bemutatása, a vetõmagkereskedeem szabáyozása és heyzete, a piacrajutás ehetõségei, ietve a váakozásfejesztési eredmények közése szerepet a gazdag programban. Tekintette a rendezvény jeentõségére, az itt sorot témakörökre szándékaink szerint apunk hasábjain a késõbbiekben visszatérünk. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szakapunk 2000. évi támogatásáért köszönetünket fejezzük ki a szakhirdetéseket közzétevõ partnereinknek, szakcikkeink szerzõinek, eõfizetõinknek, ovastótáborunknak! A VETMA Kht. és a Mag Kutatás, Termesztés, Kereskedeem Szerkesztõsége TISZTELT ELÕFIZETÕNK! TÁJÉKOZTATJUK, HOGY KIADÓNK TERJESZTÉSÉBEN LÉVÕ LAPUNKRA SZÓLÓ ELÕFIZETÉSÉT FOLYA- MATOSNAK TEKINTJÜK. CSAK AKKOR KELL VÁL- TOZÁST BEJELENTENIE A 2001. ÉVRE, HA A PÉLDÁNYSZÁMOT, ESETLEG A CÍMLISTÁT MÓDOSÍTJA (PONTOS SZÁLLÍTÁSI NÉV- ÉS UTCACÍM MEG- JELÖLÉSSEL). AZ ESETLEGES MÓDOSÍTÁST SZÍVESKEDJEN LEVÉL- BEN VAGY FAXON MEGKÜLDENI: 1077 BUDAPEST, ROTTENBILLER U. 33. TELEFON: 462-5088, FAX: 462-5080 MOBIL: 06/30/221-7970, E-MAIL: VETMA@MAIL.COM 2000. DECEMBER 4
Közismert, hogy az agrárgazdasági kutatások, fejesztések irányítása és feügyeete megosztott, az intézmények föött több hatóság gyakoro feügyeetet (MTA, OM és FVM). A tárcánkhoz tartozó agrárkutatóheyek jeentõs szervezeti és szerkezeti vátozáson mentek keresztü, mey több esetben a gazdákodási forma megvátozását is jeentette. Az átaakításnak az vot a céja, hogy a kutatási funkcióktó etérõ tevékenységeket szervezetieg eküönítve, mindegyiket saját érvényesítési (kutatási, ietve piaci) páyára irányítsa. Ennek megfeeõen a kötségvetési kutatóintézetek az áami kutatási feadatkörökrõ eváasztották a nem kutatási céú kereskedemi, szogátatási tevékenységeket és az intézet szervezetébõ eküönítették azokat, s bérbeadás formájában hasznosították. Megáapítható, hogy jeeneg agrár K+F intézményeink többsége a nehézségek eenére fennmaradt és a kutatók ehivatottsága, szakmai eköteezettsége aapján jogga reméhetjük, hogy a jövõben is kitartanak az agrárium érdekeit szogáó, az EU-harmonizációs törekvésekke összefüggõ cékitûzések meett. Átaános az a véemény, hogy a magyar agrárkutatás nemzetközi Az agrárkutatássa szembeni kihívások az ezredforduó küszöbén A Magyar Tudományos Akadémia fennáásának 175. évében a negyedik akaomma szervezett Magyar Tudomány Napja és Széchenyi István eméke eõtt is tiszteegve adjuk közre az országos rendezvénysorozat keretében 2000. november 6-án Csengerben ehangzott eõadás anyagát, ezúton is megköszönve Dr. Marton István Úrnak az FVM fõosztáyvezetõjének szívességét, hogy e közérdekõdésre számot tartó szakanyagot rendekezésünkre bocsátotta. (A Szerk) megítéése jó, hiszen az intézetek jeentõs része sikerre vett és vesz részt nemzetközi programokban. A társuási megáapodást követõen az EU K+F programjaiban és egyéb tevékenységében már nagyobb arányban veszünk részt, de a közös kutatásba vaó még fokozottabb bekapcsoódásunk éppen az agrárkutatás nemzetközi eismertségének köszönhetõen az ekövetkezendõ években tejesedhet ki. A hazai agrárkutatás eismert eredménye, hogy a köztermesztésben evõ növények döntõ, és a köztenyésztésben evõ áatok egy részét képviseõ fajtákat kutatóintézeteinkben nemesítették és tartják fenn. A tenyészáomány fejesztésében, a takarmányozás kutatásában, továbbá a hús- és tejtermeés bioógiai aapjainak fenntartásában az áattenyésztési és növénytermesztési kutatóintézetek szerepe meghatározó. Értékes szabadamak szüettek, fontos környezet- és tájvédemi, ietve gazdaságeemzési tanumányok készütek, s több fajta és termesztéstechnoógia küfödön is eterjedt. A mezõgazdasági és éemiszeripari termeés fejesztésében, az új technoógiák bevezetésében, a küfödi módszerek és fajták adaptáásában, ietve honosításában kutatóintézeteink éenjárnak. Éemiszeripari gyártási és tároási technoógiák kerütek kidogozásra, tápákozás-éettaniag értékes, magas fedogozottsági fokú termékek szüettek. Fontos környezet- és tájvédemi, ietve agrárökonómiai eemzések készütek. A kutatóintézetek részt váanak a vidékfejesztésben, s a tájtermeés rangjának heyreáításában. Nagy szerepük van a hungarikum jeegû termékek ismétet termesztésbe vonásában, az ökoógiai adottságoknak egmegfeeõbb fajták nemesítésében és kiváasztásában. Hosszú ideje végeznek szaktanácsadást, szerveznek bemutatókat, nyít napokat a kutatás-fejesztési eredmények megismertetése és a gyakoratnak történõ átadása céjábó. Aapfeadatként eátják a bioógiai aapok megõrzését és fejesztését. Intézeteinkben kerütek kiaakításra a génbankok, a nemesítõi mintagyûjtemények, a törzsáományok, ietve a szaporítóanyag bázisok. Fontos szerepet váanak a környezetvédeem feadatainak megodásában a taajvédemi, tápanyaggazdákodási, vízgazdákodási, biotermesztési, erdészeti kutatásokka. Ezeket a koncepcionáis rendezõ eveket fogamazza meg Az agrárgazdaság, a vidékfejesztés és a terüetfejesztés stratégiai kérdései címû szakmai anyag, amey a következõ cékitûzések megvaósítását irányozza eõ: a kötségvetési intézetek aaptámogatásának foyamatos közeítése az EU szinthez, oy módon, hogy négy éven beü e ehessen érni az aapeátás 70 %-os mértékû támogatási szintjét a jeenegi átagos 46 %-ka szemben; 5 2000. DECEMBER
eõ ke segíteni a fiata agrárkutatók szakmai eõmeneteét, ehivatottságuk növeését és intézeti kötõdését; az ágazati tudományos kutatás a jövõben is az agrárgazdasági potenciá egyik aappiére ke hogy egyen, döntõen meghatározva a gazdaságfejesztés ehetõségeit; a K+F tevékenység jeentõs része az aap- és akamazott kutatásra épüõ stratégiai és cékutatás formájában ke hogy megvaósujon, minthogy ezek döntõ többsége áami feadat, hiszen a természeti erõforrások (föd, víz, génforrások) megõrzése nemzetgazdasági érdek, a szükséges kutatások nagy kockázatta járnak, a kutatási tevékenységet a gyakorati fehasznáás számára végzik, a hasznosítás az agrártermeõk szées körében történik. A jövõre vonatkozóan a kutatás terüetén is kiemet feadatnak ke tekinteni a vidékfejesztést, a tájtermeést, a hungarikum jeegû termékek ismétet termesztésbe vonását, a nemzetközi programokba vaó fokozottabb bekapcsoódás eõsegítését, a kutatóintézetek intenzív bekapcsoódását az agrár-szaktanácsadási rendszerbe. Emeett az agrár K+F poitika aapvetõ cékitûzései az ezredforduót követõ évekre is kiterjedõen fennmaradnak, az aábbiak szerint: innovációbarát környezet kiaakítása, az EU-va történõ integrációs foyamat támogatása, a magyar tudományos kutatás értékeinek megõrzése és fejesztése, az innovációs rendszer küönbözõ eemei közötti együttmûködés erõsítése, küönös tekintette a technoógiai transzferre, az akkreditát aboratóriumi háó- zat kiépítése, a megevõ továbbfejesztése, a nemzetközi K+F páyázatokon vaó részvétehez szükséges hazai források biztosítása. 1997. évtõ kezdõdõen a tematikus K+F tevékenység és az agrár K+F páyázati rendszerek mûködtetése során következetesen érvényesütek az értékmegõrzõ mezõgazdaság fetéteeinek tudományos megaapozását, a környezet és a szociáis értékek összhangjának a megteremtését szogáó prioritások. Ésszerû és takarékos vízgazdákodás és a vízminõség védeme, ietve módszeres javítása; Az aternatív mezõgazdasági erõforrások tejes körû fetárása és számbavétee, a biomassza, mint energiaforrás fehasznáásának technikai és módszertani továbbfejesztése; A növények és az áatok termõképességének, ietve termékenységének javítása biotechnikai ejárások akamazásáva; Az éghajati vátozások várható hatásának tudományos eemzése, küönös tekintette a prognosztizát üvegházhatás ehetséges következményeire; Korszerû, energiatakarékos növénytermesztési és áattenyésztési technoógiák kifejesztése és eterjesztése; Biztonságos és hatékony védeem a növényi és áati kártevõk een biotechnikai, környezetbarát ejárások szées körû akama- zásáva; A prevenciót eõtérbe áító áategészségügyi szeméet intézményes megaapozása; A korszerû tápákozás, ietve a fogyasztói piac áta igenyet áati eredetû termékek (éemiszerek) tápértékeinek s összetéteeinek javítása; A mezõgazdasági meéktermékek (huadékok) módszeres környezetkíméõ kezeésének és hasznosításának tudományos rendszerbe fogaása és bevezetése. Az egészséges tápákozást szabáyozó, a fogyasztó számára eérhetõ nagy tápértékû éemiszerek eõáítása: A korszerû tápákozási szokások szervezett propagáása és eterjesztése, az egészséges éetmód térhódítását eõsegítõ fetéteek megteremtése; Tápákozás-éettani szempontbó korszerûnek minõsüõ és a piac áta keresett mezõgazdasági termékek, ietve éemiszerek eõáítása, kifejesztése. A magyar mezõgazdaság nemzetközi versenyképességének fokozása, az EU-ba vaó integráódásunk tudományos megaapozása: A társadami, gazdasági, a környezeti és demográfiai követeményekke összhangban evõ új éemiszer-gazdasági marketing stratégia kidogozása és gyakorati eterjesztése; A küönbözõ ökoszisztémák igényeit (sajátosságait) figyeembe vevõ, a magyar mezõgazdaság értékeit is optimáisan hasznosító korszerû és versenyképes új technikai és technoógiai megodások kifejesztése és eterjesztése; Az aapanyag-termeésse szorosan integráódó fedogozó kapacitások kiépítése, nagy hozzáadott értéket eõáító technoógiáinak a kikíséretezése (adaptáása) és mûködtetése. Az éemiszer-gazdaság akamazkodása a hazai társadami vátozásokhoz, a piacgazdasághoz: 2000. DECEMBER 6
A vidék revitaizáódásának (éetminõségének) javítása, az egyén és a csaád, a csaád és a tágabb közösség együttéésének, a közösség összetartó erejének társadami támogatottsága, segítése. A cékitûzések érvényesítése, azaz az agrárkormányzat áta efogadott K+F tevékenység megfeeõ képviseete érdekében szükséges, hogy a Magyar Köztársaság mindenkori éves kötségvetésében a kiaakut gyakoratnak megfeeõen eküönített eõirányzatok kerüjenek jóváhagyásra a kutatás-fejesztési tevékenység fenntarthatóvá téteéhez. Intézeteink eredményei néküözhetetenek az agrárgazdaság fejesztéséhez, ugyanúgy, mint az agráregyetemeken foyó kutatómunka, továbbá a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó intézetekben, a nem áami intézményekben foyó kutatómunka eredményei is, hiszen ezen kutatások egymáshoz kapcsoódnak, de nem heyettesíthetik egymást. Ez utóbbiva összefüggésben szükséges kiemeni azt a jó együttmûködést, amey a Magyar Tudományos Akadémia és az agrárfesõoktatási intézmények és az FVM között kiaakut. Az együttmûködés kereteit jeeneg is érvényben evõ megáapodások, ietve kutatási szerzõdések szabáyozzák. Az MTA kezdeményezésére kormányszinten efogadott, évenként megrendezésre kerüõ Magyar Tudomány Napja rendezvénysorozat jó ehetõséget nyújt az agrárkutatóheyek eredményeinek bemutatására, népszerûsítésére. Reményeink szerint a mai konferencia és a további rendezvények is eõ fogják segíteni e nemes cékitûzés megvaósítását. A minisztérium az új feadatokhoz jó akamazkodó kutatóbázist a jövõ számára is fenn kívánja tartani, s ehhez igyekszik biztosítani a pénzügyi fetéteeket. A 2000. évi kötségvetési törvény jóváhagyásáva sikerüt növeni az agrár-kutatóintézetek mûködési kiadásaihoz szükséges támogatás összegét. A minisztérium továbbra is mûködtetni fogja az agrár kutatás-fejesztési feadatok megvaósítására irányuó páyázati rendszereket. A nemzetközi kutatási együttmûködés fejesztése, az EU-5 keretprogramba vaó bekapcsoódás eõsegítése érdekében szükséges, hogy a tárca rendekezésére bocsátott központi forrásokbó a nemzetközi páyázatokon eredményesen szerepõ agrárkutatóheyektõ az eõirt saját forrás biztosítási köteezettséget részben vagy tejes egészében a tárca átváaja. A jeeneg mûködõ tudomány- és technoógiapoitikai cékitûzésekke összehangot páyázati rendszerek továbbfejesztéséné törekedni ke arra, hogy az agrárgazdaság szerepõi nemzetgazdasági súyuknak megfeeõen részesedhessenek azokbó a központi erõforrásokbó, ameyek az agrárkutatás-fejesztési céok megvaósítását szogáják. A következõ évek gazdasági és társadami kihívásaihoz igazodóan az aábbi tematikai prioritásokka számounk: biotechnoógia, technoógiafejesztés, anyagfehasznáás, ráfordítás, kötségoptimaizáás, hozzáadott érték növeése, a tudástranszfer. A fesorot prioritások érvényesítése meett nagy súyt kívánunk fektetni az agrár-kutatóintézetek és az agrárfesõoktatási intézmények közötti együttmûködés kiszéesítésére, figyeemme arra, hogy egyegy gazdasági, társadami kihívás a jövõben egyre inkább ki fogja kényszeríteni az egymásra épüõ kutatási és fejesztési tevékenység végzését. Ennek eõfetétee a gazdasági szükségszerûség eemeinek egyértemû meghatározása, a megodási módozatok kifejesztése, üzemszerû akamazása, megfeeõen megaapozott agrármarketing tevékenység meett, hiszen a köcsönösen eõnyös fetéteek meghatározása vertikáis és horizontáis integráció nékü ma már eképzeheteten. Reméhetõ, hogy az agrártudomány és az agrárfesõoktatás szerepõi között kiaakut együttmûködés a jövõben még inkább eméyü, amit jeez az a kedvezõ tapasztaat, hogy több kutatóintézetné kiheyezett egyetemi tanszék mûködik. Õszintén reméem, hogy a hazai agrártudomány nemzetközi eismertségének bõvüését fogja jeenteni az áami szerepváaás ígéretes növeése, amit a Kormány és a koordinációs feadatokka feruházott Oktatási Minisztérium feeõs vezetõi az emút idõszakban a tömegkommunikáció keretében tett nyiatkozataikban hangsúyoztak, hogy a GDP-hez viszonyított K+F támogatás bõvítése aapvetõ cékitûzés, ami reményt ad arra, hogy a tudományos közéet szerepõi hazánkban megérdemet erköcsi és anyagi megbecsüést évezzenek. Dr. Marton István fõosztáyvezetõ FVM 7 2000. DECEMBER
Búzatermeésünk heyzete a közemút és a jeen tükrében, a jövõ feadataiva (II.) A korszerû agrotechnika megvaósítására törekedve, a mûveetek agronómiai sorrendjét követve esõként okszerû és környezetkíméõ tápanyag-visszapótást keene megvaósítanunk. Mindannyian 4. sz. ábra szenvedõ részesei vagyunk az emút évekre jeemezõ rendkívü aacsony dózisú és heyteen összetéteû hatóanyag fehasznáásnak, hisz a kimutatások szerint (4. sz. ábra) az emút 10 évben az átagos mûtrágya fehasznáás kevesebb mint negyedrésze vot a 80-as évekének, ezen beü is a N kijuttatás dominát. Ehhez az aacsony mûtrágya-fehasznááshoz viszonyítva a fejett mezõgazdasági országok mûtrágyázási színvonaát (5. sz. ábra) bizony megáapíthatjuk, hogy van behoznivaónk bõven. Legfontosabb feadatunk ezen a téren a kiszórandó mûtrágyamennyiség meghatározásáná a szakmai szempontok érvényesítése. Ennek épései: a taajvizsgáati eredmények aapján a taaj tápanyag-eátottságának (tápanyagszogátató képességének) fetárása. A régi, jó mûködõ, rendszeres, 5 6 évenkénti taajvizsgáatok visszaáítása eengedheteten, hisz csak a vizsgáati adatok aapján végezhetünk okszerû tápanyag-visszapótást. Itt utanánk a Mûtrágyázási irányevek -ben megadott határértékek küönbözõségeire, aho a nitrogén vonatkozásában köze négyszeres, a foszfor esetében több mint hatszoros, a káium esetében csaknem hétszeres küönbség ehet a szükséges és optimáis mûtrágyamennyiségeket ietõen a taaj típusátó és a taaj kimutatott tápanyageátottsági szintjétõ függõen! Nem kétséges, hogy az 1 1 évre és 1 hektárra vetíthetõ 2.000 2.500 forintnyi taajvizsgáati kötség többszörösen megtérü úgy bioógiai, mint gazdaságossági megközeítésbõ. 5. sz. ábra figyeembe ke venni az õszi búza fajagos tápanyagigényét, ami átagos viszonyok meett meéktermékekke együtt 1 tonna búza eõáításához 28 kg N, 11 kg P2O5, 18 kg K2O, 7 kg Ca, és 3 kg Mg tápanyagigényt jeent. a tervezett termésátagot a korrekciós tényezõk közü: az eõvetemény, a taajtípus (humusztartaom, agyagásvány öszszetéte), az istáótrágyázás mennyisége és éve, a fajtareakciók ismerete jeentõsen módosíthatja a kiszórandó mûtrágya mennyiségét. A minõségjavításban (a késõi, kaászhányás utáni) 1 2-szeri, 30 50 kg/ha dózisú nitrogén fejtrágyázássa jeentõs eõnyökre tehetünk szert. A kesztheyi és a debreceni egyetemeken beáított mûtrágyázási kíséreteink idén is bizonyították, hogy a nagyobb mûtrágyaadagokka, ietve a fejtrágyáva jeentõs termés és minõségjavuást érhetünk e (5 6. sz. tábázatok). A hagyományos tápanyagvisszapótási gyakorat meett egy, a kö- Küönbözõ országok összes mûtrágya fehasznáásának aakuása (hatóanyag, kg/ha) 2000. DECEMBER 8
ÕSZI BÚZA MÛTRÁGYÁZÁSI EREDMÉNYEK (8 FAJTA ÁTLAGA) (Keszthey, 2000.) 5 6. sz. tábázatok Absz.termés Pót.termés Sütõipari Esésszám Zeeny Kezeés Termés többet többet Sikér % értéksz. csop. (s) szám (t/ha) N50 + PK 4.587 26.88 53.4 B2 332 30.2 N100 +PK 6.170 1.583 1.583 28.75 + 2,64 60.5 B1 343 36.3 N150 +PK 7.254 2.667 1.084 31.39 + 4,51 60.8 B1 367 34.0 A MÛTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ÕSZI BÚZA FAJTÁK TERMÉSÉRE (9 FAJTA ÁTLAGA) (Debrecen, 1999/2000.) Kezeések Hatóanyag Termés Abszoút Pótóagos terméstöbbet terméstöbbet 0 N0 + PK 0 2,675 1 N50 + PK 125 4,374 + 1 699 + 1 699 2 N100 + PK 250 5,706 + 3 031 + 1 332 3 N150 + PK 375 6,460 + 3 785 + 754 4 N200 + PK 500 6,393 + 3 718-67 P 1-4 = 35, 70, 105, 140 9 fajta közü: 7 a 3. mûtrágya fokozatban K 1-4 = 40, 80, 120, 160 2 a 4. mûtrágya fokozatban érte e a termésmaximumot. zemútban kifejesztett új kötségtakarékos és környezetkíméõ módszer kipróbáása és fokozatos bevezetése új ehetõséget kíná a technoógia korszerûsítésére. A fejett nyugati országok gyakoratában már jó bevát és széeskörûen akamazott ún. precíziós farming technoógiai kipróbáásán dogozunk, mey a gobáis heymeghatározás (GPS) evén aapuó, a tábán beüi differenciákat figyeembe vevõ módszert jeenti. Ennek akamazása a tápanyagvisszapótás technoógiai épéseit tekintve abbó á, hogy sûrített taajminta-véteezésse (10 15 átagminta/ha) tápanyageátottsági térképet készítünk. A tábán beü is ényegesen vátozó tápanyageátottságot figyeembe véve készü a mûtrágyázási (vagy kezeés-) térkép, meynek aapján a mûhodvezérésû heymeghatározóva feszeret erõgép és egy számítógépes vezérésû mûtrágyaszóró differenciát mûtrágya szórást vaósít meg. A Mosonmagyaróvári Agrármûszaki Intézette és az FVMMI, vaamint a TAKI munkatársaiva együttmûködve eért kezdeti sikeres épések azza bíztatnak, hogy ezze a fejett technikára és számítógépes vezérésre aapozott új módszerre a tápanyagvisszapótás új minõségi szintje vaósuhat meg egy ugyancsak új minõségi szintet fetéteezõ szogátatás keretében. A termeési technoógia sorrendben következõ, második fontos pontja a taajmûveés, mey a termeési kötségek 15 25 %-át teheti ki. A búzatermeésben küönösen fontos a szakmai szempontok érvényesítése a taajmûveésben is. Fontos az eõvetemény szerint differenciát aapmûveés megváasztása. Szem eõtt ke tartani ugyanis, hogy a búzára veszéyes kórokozók esõdeges forrása a taró, így õszi búza és kukorica után mindenképpen a hagyományos, szántásos mûveést ke akamaznunk. Ugyanakkor vízmegõrzõ, mûveet- és kötségtakarékos technoógiai aternatívákban gondokodhatunk egyéb eõvetemények (borsó, repce) után, aho bátran akamazhatunk forgatás néküi, nehéz kutivátorra vagy nehéztárcsára aapozott aapmûveést (akár aapmûveés néküi direktvetést), mey a magágykészítés + vetés egymenetes mûveetét jeenti. Ennek kiviteezéséhez korszerû, kiváó minõségû munkát végzõ kombinát mûveõ és vetõgépek ának a termeõk rendekezésére az IKR kínáatábó is (ásd az Amazone vetõgépek küönbözõ vátozatait). 9 2000. DECEMBER
A taajmûveés kapcsán eengedhetetenü fontos, hogy szem eõtt tartsuk a taajszerkezet kíméését, javítását. A taajtömörödés ekerüésére, megszüntetésére, a sok éven át azonos méységû mûveés következtében kiaakut tárcsa- és eketapak megszüntetésére kiváó eszközök a középméy- és ataajazítók, meyek manapság már tárcsáva, tápanyag kijuttató egységekke összekapcsohatók. Biztosak vagyunk abban, hogy az efeejtett taajazítók 3-4 évenkénti hasznáatának visszaáítása az emút évek gyakori és súyos bevíz probémáinak eküzdésében természetesen a szükséges meioráció megvaósítása meett hatékony eszköz enne. Ugyancsak a taajszerkezet kíméése, a tömörödés megeõzése kapcsán ke szónunk az ún. aternatív járószerkezetekrõ, mint pédáu az ikergumi, a gumiheveder, a szées abroncsú, aacsony nyomású gumikerék. A fejett nyugati (esõsorban amerikai) mezõgazdaságban is határozott fejesztési irányzat és gyakorat térhódítása figyehetõ meg, mey a tejes gépcsaádok (erõ-, munka-, betakarítógépek) gumihevederes vátozatának kiaakításában és akamazásában jeenik meg, jeezve a termõföd fétését, védemét, szerkezetének megóvását cézó újfajta gondokodás terjedését. A technoógia meghatározó mûveete a vetés. Nemhiába a közmondás, miszerint: Ki mint vet, úgy arat. E kényes technoógiai foyamat eemei közü: esõ heyre sorojuk az eenõrzött, fémzárot, csávázott vetõmag hasznáatát De ezze egyenrangú fontosságúak: az optimáis vetésidõ (hazánkban október 5 25.) az optimáis tõáomány (a jeenegi fajtákná ez 5 6 miió/ha, ami az 1000 magsúytó, a hasznáati értéktõ függõen 250 300 kg/ha vetõmagnormát jeent) az egyenetes méységû és soron beüi mageoszás (ami esõsorban korszerû vetõgép kérdése). Nemcsak esztétikaiag, de a kiviteezhetõség, pontosság szempontjábó is eõnyös enne a mûveõutas technoógia akamazása. A növényvédeem a tápanyagvisszapótás meett napjainkban a technoógia egkritikusabb pontja. Ennek oka egyrészt a szakmai ismeretek hiánya, másrészt a jeentõs kötségigény (az összes kötség 10 15, de akár 20 25 %-át is kiteheti). A korszerû növényvédemi szeméet új eemei a gazdaságosság és a környezetvédeem. Ennek keretében totáis gyomirtás heyett gyomszabáyozásró beszéünk, az okszerû omb- és terményvédeemben pedig az agrotechnikai, a bioógiai és a kémiai módszerek együttes akamazása, azaz az integrát növényvédeem megvaósítása ehet szakmaiag is céravezetõ és gazdaságos is egyben. A mai heyzet növényvédemi probémái között emíthetjük, hogy a növényvédõ-szerek hasznáata az emút 10 évben jeentõsen visszaesett. Ennek következményeként a gyomborított terüetek aránya 5 százaékka, a gyomborítás mértéke 8 százaékka nõtt (28,5 % AKII jeentés), míg a gombaöõszeres kezeésben részesüt terüetek aránya 1999-ben is csak 36 százaékos vot (Keffmann jeentés). A femérések szerint a termeõk gondot fordítanak a gyomirtásra a tavaszi gyomirtást a terüetek 70 80 %- án rendszeresen evégzik, viszont a gombaöõ szeres kezeések rendre emaradnak. Pedig könnyen beátható, hogy védekeznünk ke, hisz a búza evébetegségei közü rendszeresen eõfordu a isztharmat és a evérozsda, 1 1 évben feép a sárgarozsda, a szeptóriás evészáradás és a hópenész, vagy a monokutúrás és szármaradványos terüeteken (aho emarad a méyszántás és a 2000. DECEMBER 10
fertõzõ gócok aáforgatása), többszörös mértékû ehet a hemintospórium és a fuzárium fertõzés mértéke. Az okozott kár a termés és minõségvesztés pedig jeentõs (a fajták fogékonyságátó, a kórokozó viruenciájátó és a fertõzés idõpontjátó függõen.) Feadatunk a fesõ két evéemez és a kaász megvédése, egészségesen tartása, hiszen ezek a növényi részek feeõsek aapvetõen a termeõdõ asszimiáták mennyiségéért, minõségéért. Megodásként a könnyebb esetekben, úgymint a isztharmat, a rozsdák, a szeptória een: az eenáó fajták kiváasztása, és az egyszeri vagy kétszeres kémiai védekezés (triazookka, morfoinokka, strobiurinokka) jöhet számításba. A nehezebben eküzdhetõ betegségek, mint amiyenek a hemintospórium, a fuzárium vagy üszöggombák (kõüszög) een csakis az integrát növényvédeem kompex eszközeive vehetjük fe eredményesen a harcot, ami azt jeenti, hogy a védekezést a csávázássa aapozzuk meg foytatjuk céirányos agrotechnikáva, amey eõvetemény szerinti taajmûveést, optimáis tápanyageátást, vetésidõt, tõszámot fetéteez azza a céa, hogy áományunk a ehetõ egjobb kondícióba kerüjön s végü bevetjük a kémiai védekezéshez rendekezésünkre áó készítményeket (benzimidazook, azoszármazékok) a omb- és kaászvédeemkor. A növényvédemi munkák kiviteezésére az IKR esõsorban a egkorszerûbb permetezés-technikát képviseõ Hardi gépeket ajánja, ezek közü is a evegõrásegítéses Hardi gépek eõnyeire hívjuk fe a figyemet, mey az egyenetesebb szórásképben, a céfeüet jobb eérésében, az akamazás tágabb idõjárási és napszaki intervaumaiban jeennek meg. A termeéstechnoógia sorrendben utosó, de jeentõségében nagyon is meghatározó mûveete a betakarítás, hisz ennek során dõ e, hogy a szántófödön megtermeõdött termésbõ mennyi reaizáható értékesítéskor vagy fedogozáskor. Egyik aapvetõ kérdés a heyes betakarítás idõpont megváasztása, hisz azt az áapotot ke etaánunk, amikor a egjobbak a mennyiségi és a minõségi paraméterek. Ez az áapot a viaszérés végére, a tejesérés eejére tehetõ, mey 16 18 %-os szemnedvesség tartaomhoz kapcsoható. A továbbiakban a gyors és veszteségmentes betakarítás a feadat, meyhez nagytejesítményû, korszerû betakarító gépek és körütekintõ, gondos munkaszervezés szükséges. A terményvédeem, a minõség szerint eküönített és nyivántartott tároás nem tartozik ugyan közvetenü a termeéstechnoógiához, de a jövõ piac- és minõségcentrikus szeméetében enékü nem beszéhetünk kompex technoógiáró. S itt utanék az utóbbi hónapokban meghirdetett PANNON búzaprogramhoz vaó kapcsoódásunkra és tejes szeméetbei azonosuásunkra, hisz mi itt az IKR-ben már évek óta hangsúyozzuk a kompex termeéstechnoógia fontosságát, az egyes technoógiai eemek, úgymint a mûszaki háttér, a bioógiai aapok, és az agrotechnika egyidejû megteremtését és kontroját, meyben a tároássa és az értékesítésse bezáróag a termeési vertikum oyan egységét teremtjük meg, ami megaapozhatja a magyar búzatermeés jövõjét az Európai Közösséghez vaó csatakozásunk esetére is. Nagyon fontosnak tartjuk a technoógiafejesztésse szorosan összefüggõ szaktanácsadást, ismeretátadást. Nagy feadat háru ebben a nemesítõés kutató intézetekre, fesõoktatási intézményekre, az integrációkra, a feügyeeti szervekre (a faugazdászok szerepe). A tudás, az ismeret, a korszerû szakmai szeméet ugyanis az eszköz, amey még a egkritikusabb heyzetekben is eõhívható és kamatoztatható. Az 1999/2000. búzatermeési évjárat értékeése még fejezõdött be. Annyi azonban bizonyos, hogy a tervezettné kisebb termésmennyiség is eegendõ a befödi igények kieégítésére, ietve némi 300 400 ezer t export megvaósítására. A piacon, a tõzsdén foyamatosan fefeé kúszó búzaárak újra meghozták a gazdák bizamát, kedvét az õszi búza termeéséhez. Ehhez a szükséges vetõmag úgy mennyiségben, mint minõségben rendekezésre át (egfejebb csak a kurrensebb fajták fogytak e!). A jövõre vonatkozóan abban bízunk, hogy jó minõségû búzára mindig van esz kereset és EU tagként is tudunk majd kiváó értékû magyar búzát értékesíteni. Ne veszítsük e azt az eõnyt, meyet hazánk ökoógiai adottságai, termeési hagyományai és saját magunk áta megteremtett termeési kutúránk a minõségi búzatermeésben számunkra biztosít! Kiss Istvánné dr. IKR fejesztési ágazatvezetõ Goór Szivia IKR fejesztõmérnök 11 2000. DECEMBER
Egy beszégetés margójára: A MAG egutóbbi, 2000/5. számában megjeent, Anta Józseffe foytatott beszégetésben a Professzor Úr áta fevetett gondoatok késztettek arra, hogy e szakcikk erejéig magam is szójak a köesrõ. (B. A.) A köest már a történeem eõtti idõkben is termesztették, amit a Magyarországon taáható aggteeki és engyei kõkorszaki etek is igazonak. Ebben az idõben Európában igen jeentõs emberi tápáékként szogát, mint az egyik egfontosabb, kásakészítésre hasznát növényi termés. Európa terüetére vaószínûeg a keták hozhatták. Ismeretes, hogy az ógörög és római kutúrában nem tartották sokra, ugyanis a megvetett barbár népek aantas eedeének tartották. A római birodaom bukása után ismét feendüt a termesztése, de már Nagy Sándor is többek között a köes termesztését is küön rendeetben szabáyozta. A gabonaféék õréstechnikájának fejõdéséve, ietve a kenyérkészítés térhódításáva fokozatosan visszaszorut a köes fogyasztása. Oroszország egemaradottabb terüetein a mút században még nagyobb terüeten termesztették. Ma már csak Közép-Ázsiában, származásának heyén jeentõs az éemiszerként történõ hasznosítása. Az õsmagyarok tápákozásában is jeentõs szerepe vot a vándorás során. Még taán ma is ismert a köeskása, persze inkább faun, manapság szinte kizáróag isztkészítés és szeszipari nyersanyag eõáítására termesztik. Miután egész Európában és náunk is divatossá vát a díszmadarak tartása, madáreeség céjára egyes hazai cégek és sok nyugat-európai forgamazó vásároja, ietve termeteti Magyarországon. A köes termesztésének pozícióját ez az utóbbi hasznosítási irány erõsíti, így az úgynevezett aternatív növények között jeentõs heyet képvise. A termesztett köest (Panicum miiaceum L.), a bugatermés jeege, vagy a szemtermést borító tokász aapján szokták csoportosítani. A buga aapján három fajtakört küönböztetünk meg. A szétáó, vagy terpedt bugájú köest (P. miiaceum var. effusum, Aef.) enné a buga fõtengeye hosszú, feáó, vagy a szemek tömege miatt a buga végén kissé ehajó, a bugaágak rövidebbek és szétáóak, a zászós bugájú köest (P. miiaceum var. contractum, Aef.) itt a buga fõtengeye szintén hosszú, de a rövidebb bugaágak szorosan simunak a ehajó fõtengeyhez, vaamint a tömött bugájú köest (P. miiaceum var. compactum Koern.) ameyikné a fõtengey és a buga Emékeztetõü; a köesrõ... A kis növények jórészt feedésbe mentek. A. J. odaágai egyaránt rövidek, így a buga aakja gömbhöz, vagy úgynevezett megnyút gömbhöz hasonít. A szemtermést borító tokász aapján a fehér köest (P. miiaceum abum), a piros vagy vörös köest (P. miiaceum rubrum), a szürke köest (P. miiaceum griseum), és a sárga köest (P. miiaceum uteum) küönböztetjük meg. Magyarországon a zászós bugájú köes piros, fehér és szürke magvú vátozatának termesztése terjedt e. A fehér köes adja átaában a egnagyobb hozamot, de ennek a vátozatnak a eghosszabb a tenyészideje is, emiatt csak fõvetésben termeszthetõ. A KÖLES ÖKOLÓGIAI IGÉNYE A köes effektív hõösszeg igénye 1400 Cesius fok, ami a hazai kíma aatt bõségesen rendekezésre á. A tú kései másodvetésekné azonban eõforduhat, hogy a termés már nem érik be. Az egyenetes, gyors csírázáshoz egaább 12 14, a bokrosodáshoz 16 18, a virágzáshoz 20 22 Cesius fok napi átaghõmérséketre van szükség. A kora tavaszi hõingadozás nem kedvez a köesnek, a kései femeegedés csökkenti a csírázás és keés eréyét, a fagyokra pedig kifejezetten érzékeny a fiata csíranövény. A köes a egtöbb vizet a bugahányás és a virágzás idején igényi. A fõvetésben vetett köesné ez a fenoógiai áapot június végére, júius eejére, a rendszerint megjeenõ nyári monszun közepére esik. Aszáyos években, amikor a nyári csapadék mennyisége minimáis, a köes termése gyenge marad, annak eenére, hogy a növény transzspirációs együtthatója kiváó. Száraz nyarú években a fõvetések termése is aacsony szokott enni. Téves szeméetre uta, hogy a köest átaában a roszszabb termõképességû, így sekéy termõ-rétegû, vagy süevényes, vagy késõn femeegedõ, eseteg víznyomásos taajokon is eredményesen ehet termeszteni. A méy termõrétegû, humuszban gazdag, középkötött váyogtaajok, és a jó vízgazdákodású csernozjom taajok kívánatosak a köes aá. Jó teremhet a köes a réti csernozjomokon is. A taaj jó evegõ-, és tápanyaggazdákodása, vaamint a kiváó vízgazdákodás esõrendû fontosságot képvise, nem is szóva a taajmûveés során kiaakított jó taajszerkezetességrõ. A KÖLES HELYE A VETÉSFORGÓBAN A köest késõ tavassza vetjük, ezért az eõveteményre nem érzékeny. Gyakran kerü, akár fõnövényként is vetve, taajhibás terüetekre, és/vagy a hiányos vetések 2000. DECEMBER 12
pótása céjábó a kipusztut õszi, vagy kora tavaszi vetés heyére. Ha másodvetésre hasznájuk, akkor vethetõ a kora nyári gyep és ucernatörésekbe, korán ekerüõ takarmánykeverékek után, zödborsó, eseteg korai zödbab után, de vethetõ korán aratott õszi árpa után is, a gyors taróemunkáást és vetõágy-készítést azonna követve. TALAJELÕKÉSZÍTÉS A köes gyökérzete a taaj fesõ rétegében heyezkedik e, ezért a taaj eõkészítése során a fesõ réteg porhanyós, jó szerkezetû, aza áapotának eérésére törekedjünk, amit a vetés után a magágy tömörítése, hengerezése kövessen. Ha õszi növény után tavassza fõvetésben vetjük a köest, az õszi szántást tavassza munkájuk e. Közvetenü a vetés eõtt kombinátorozzunk, aminek ápriis végén, május eején van az ideje. Ha gyep vagy piangós törésbe kerü a köes, akkor a terüet fetörését mieõbb végezzük e a nyár egeején, majd tárcsáva, kombinátorra mûvejük a taajt mindaddig, amíg a gyökér és szármaradványokat aá nem forgatjuk, fe nem aprítjuk. A nedvesség megõrzése érdekében a taaj tömörítése iyenkor is szükséges. Árpa után sekéy szántást végezzünk, amit a taaj porhanyósítása, majd tömörítése kövessen. A másodvetések taajeõkészítése egyen a ehetõ eggyorsabb. A VETÉS A köest fõnövényként május második dekádja eõtt nem cészerû vetni. Ha másodnövényként vetjük, akkor júius esõ feében e ke vetni. A tavaszi fõvetést akkor ke ekezdeni, ha a taaj hõmérsékete tartósan eéri a 12 Cesius fokot. Ha másodvetést csináunk, úgy a fõvetemény betakarítását, vagy az éveõ kutúra fetörését követõ gyors taajmunka után azonna vessünk. A köest gabona sortávoságra, 2 3 cm méyre vetjük. Egy foyóméterre 80 100 csíranövény jusson. Vethetjük kétszeres gabona sortávoságra is. A növény ritka áományban jobban bokrosodik. Ritka áományban a meékbugák virágzása, érése ehúzódik, ezért a betakarítás optimáis idejét küön odafigyeés meett váasszuk meg. VEGYSZERES GYOMIRTÁS Abban az esetben, amikor kedvezõten az idõjárás, vagy szésõségesen gyomos taajba vetjük a köest, a keés közben erõs fegyomosodásra ke számítani. Ezért fontos a gyomok vegyszerekke történõ gyérítése. A már megerõsödött köes gyomenyomó képessége jó, de ha a kezdeti fejõdés során nem segítjük eõ a gyommentességet, a gyomok enyomják. A eggyakoribb gyomfajok a következõk: kakasábfû, mohar-féék, disznóparéj, fehér ibatop, paragfû, apueveû keserûfû, seyemmáyva, szerbtövis, varjúmák, vadrepce, repcsényretek, csattanó maszag, eb szikfû, kövér porcsin, fekete ebszõõ. Ezek een a fajok een a következõ hatóanyagot tartamazó készítményekke ehet védekezni: Vetés után, keés eõtt (preemergensen): atrazin + propakór, vagy atrazin hatóanyagú készítménnye. Keés után (postemergensen): atrazin+bentazon vagy bentazon vagy dikamba vagy piridat hatóanyagú készítménnye. A vegyszeres kezeések csak növényvédemi szakember irányítása meett akamazhatóak! TÁPANYAGELLÁTÁS Ahhoz, hogy biztonságosan eérhessük a jó termést, a köes is igényi a könnyen fevehetõ tápanyagban gazdag taajt. Fajagos tápanyagigénye nitrogénbõ 30, foszforbó 14 15, káiumbó 35 kg hatóanyag egy tonna fõ és meéktermék eõáításához. A kaászos növényekre egyformán jeemzõ módon, esõsorban a nitrogén-eátásra érzékeny. Tápanyagigényét átaában az eõvetemény aá adott mûtrágyázássa eégítjük ki, de a bokrosodás kezdetén cészerû hektáronként mintegy 30 50 kg nitrogén hatóanyagga fejtrágyázni. A KÖLES BETAKARÍTÁSA Ahhoz, hogy a köes betakarításának szempontjait megértsük, érdemes megemíteni, hogy a növény virágzata sûrû, eágazó, bókoó összetett buga, az eágazások végén egyvirágú füzérekke. A füzérkék hosszú kocsányúak, és három peyvájuk van. Az asó peyva ecsökevényesedett, míg a szemtermést takaró két peyva fényes és sima feüetû. Ez a két takarópeyva adja a köes jeegzetes piros, vagy vörös, fehér, szürke, ietve sárga színét. Betakarításkor ügyeni ke arra, hogy ezek ne sérüjenek, így a ehetõ egkevesebb egyen a hántot szemek mennyisége. A bugában a szemek föürõ efeé érnek, vaamint még enné is nagyobb idõküönbség van a fõhajtáson évõ buga érésének ideje, és az odabugák termésének érése között. A fajták zöme zöd száron érik, ezért az aratást akkor ke megkezdeni, amikor a bugák zöme már sárgu, a szemtermés már fevette a fajtára jeemzõ színt, és a fõhajtáson évõ szemek viaszérésben vannak. A túérett bugák termése pereg. A köes defóiáható a betakarítás eõtt 3 5 nappa. A defóiáás ideje akkor érkezik e, amikor a bugák közepén a termés viaszérett. A defóiáns megváasztásáná figyeemme ke enni a hatóanyag hatásmechanizmusára és 13 2000. DECEMBER
ebomási idejére, ugyanis ez befoyásoja a termés fehasznáhatóságát, küönösen éemiszeripari céná. A köes termõképessége 1,5 3,0 tonna/hektár szemtermés, vaamint a szama, aminek mintegy 3 4 tonna/hektár a mennyisége. A betakarítást gabonakombájnna végezzük, amit úgy áítunk be, hogy ne törje és hántoja a szemet. Mindig végezzünk próbát a végsõ beáítás eõtt. Küönösen másodvetés aratása után szükséges a mesterséges szárítás, amit aacsony hõfokon ke végezni. A termést a szeeésse és a tisztítássa is szárítjuk, de ez a mûveet esõsorban a gyommagvak, vaamint a küönbözõ szennyezõdések etávoítása, azaz a szerzõdéses minõség eérése érdekében szükséges. A KÖLES KÁRTEVÕI ÉS BETEGSÉGEI A köesben eõforduó rovarkártevõk közü a kukoricamoyt, a köes gubacsszúnyogot és a fritegyet emíthetjük. Eõforduásuk és mértékadó károsításuk ritka. Vírusos betegséget az árpa sárga törpüés vírus okozhat. A baktériumos megbetegedések közü a köes baktériumos csíkotsága forduhat eõ. A gombabetegségek közü a köesrozsda, a köes porüszög, a köes fuzáriumos megbetegedése fordu eõ. A fesorot betegségek eõforduása csak szórványos, de csávázott vetõmag hasznáatáva (p.: a fuzárium een), a vetésvátás heyes megváasztásáva (a gabona eõvetemények kerüése), a magas színvonaú agrotechnikáva (tápanyagban gazdag, jó szerkezetû, jó vízgazdákodású taaj stb.) az eõforduás kockázata csökken. FAJTÁK A egismertebb a fényõ, piros szemszínû Lovászpatonai pirosmagvú köes. Szintén régóta ismert az okkersárga szemszínû Fertõdi-2. Termesztik a Topázt, meynek megnyút, ováis, fényes, okkersárga termése van. A Maxi gömböyû, fehér szemszínû, viágossárga árnyaatta, a Gyöngyszem apró, sárgásfehér színû szemtermést ad, a Veszeopodjanszkoje tet, ováis, krémsárga színû magot terem. Majdnem gömb aakú, csúcsban végzõdõ vörösesbarna szemtermést terem a Kamüsinszkoje 67. A Harkovszkoje 65 szemtermése háti odaon erõsen domború, hasi odaon tet gömb, sárgásfehér szemszínne. Dr. Binnyei András agrármérnök vetõmaggazdákodási szakmérnök Toe, ege et fac!!! Vedd, ovasd és cseekedd!!! MEGRENDELÕ LAP Megrendejük Önökné az 2001. évre a MAG Kutatás Termesztés Kereskedeem c. szakapot. Eõfizetési díj: 2688 Ft/év Név:... Cím:... Pédányszám:... Dátum:...... cégszerû aáírás VETMA Marketingkommunikációs Kht. 1077 Budapest, Rottenbier u. 33. n Mobi: 06/30/221-79-90 2000. DECEMBER 14
Gondoatok az ökoógiai gazdákodásró Az ökoógiai gazdákodás immár több évtizedes sikeres nemzetközi mútra visszatekintõ és több évszázados gyakoratbó tápákozó rendszer, mey a napjaikban akamazott, természetidegen anyagokat fehasznáó kis- és nagyüzemi mezõgazdasági termeés hamozódó káros következményei nékü képes mezõgazdasági terméket eõáítani. Aapja az a téte, amey szerint a mezõgazdaság nem egyszerû éemiszertermeés, hanem akamazott környezetvédeem, meynek foyamatai a természet köcsönhatásaitó eváaszthatatanok. Az ökoógiai termeés abban küönbözik az iparszerû ejárásoktó, hogy míg az utóbbiak a termeést csak foyamatos idegenanyag-bevitee (mûtrágyák, szintetikus növényvédõ szerek) és hatamas energia-fehasznáássa (nagytejesítményû erõgépek) tartják fenn és ezze szennyezik, károsítják, pusztítják az éetteret, addig az ökoógiai gazdákodás oyan fenntartható, vátozatos, kiegyenített, környezetóvó, jövedemezõ mezõgazdasági termeés megvaósítására törekszik, amey értékes tápáékot áít eõ. Aapevei a következõkben fogahatók össze: Minden környezetszennyezõ technoógia meõzése. Oyan vátozatos termeési szerkezet és vetésforgó étrehozása, ameyek kiaakításában a fõ szerep a heyi körüményekhez akamazkodó fajokra, ietve fajtákra háru. A taaj természetes termékenységének foyamatos fenntartása és javítása. Az áattartás beiesztése a gazdákodás rendszerébe. A meg nem újuó erõforrások egtakarékosabb igénybevétee, heyettük megújuó, ietve a keetkezõ meéktermékek újrahasznosításábó származó anyagok cészerû fehasznáása. Egyes fajok és fajták természetes igényeit kieégítõ növénytermesztési és áattartási módszerek akamazása. Emberi éptékû terüeteken a természetes körfoyamatokra épüõ étformák kiaakítása, védeme, ehetõeg a gazdákodás jövedemezõségének javításáva, a tisztességteen verseny megakadáyozásáva. A termeés ökoógiaira vátása éõmunka-igényes tevékenység, azonban a környezetkíméõ módon eõáított termékek biztosan és jóva magasabb áron értékesíthetõk az Európai Unió piacain, mint a jeenegi ejárásokka megtermetek. A biotermékek iránti kereset jeentõs és egyre növekszik, exportehetõségeink szinte korátanok, mive az egészséges éetmód hívei és a jövõ nemzedékéért feeõsséget érzõ emberek száma Európa szerte egyre gyarapszik. Ez egy rendkívü igényes piac, komoy minõségi evárásokka, meyek biztosításához szükség vot egy egységes eenõrzési-szabáyzó rendszerre. Az EU-ban a 2092/91 tanácsi rendeet, Magyarországon a 140/1999 kormányrendeet és a 2/2000 FVM-KÖM rendeet írja e az ökoógiai gazdákodás szakmai, eenõrzési, tanúsítási és termékjeöési szabáyait, meynek segítségéve a termeés tejes foyamata nyomon követhetõ a termõfödtõ a fogyasztó asztaáig. K F T Hazánkban az EU-ban is eismert tanúsító szervezet a Biokontro Hungária Kht. átja e az eenõrzési feadatokat. Cégünk a gyõri székheyû Primag Kft. mint vetõmagkereskedeemme fogakozó váakozás komoy hangsúyt heyez az ökoógiai gazdákodást foytatók vetõmageátására is. Jeeneg 35 40.000 ha-n foyik biotermesztés Magyarországon, azonban ez a terüet a várakozások szerint több százezer hektárra növekedhet. A kormány és a miniszteri rendeetek a két- és a hároméves átáási idõ meett többek között azt is meghatározzák, hogy biotermesztésben kizáróag ökoógiai gazdákodásbó származó vetõmagot hasznáhatnak a gazdák. Egyeõre 2003- ig Magyarország haadékot kapott a biovetõmagvak terüetén, azaz a már átát terüeteken sem köteezõ egyenõre ökoógiai termesztésbõ származó vetõmagot hasznáni. Számos esetben eõfordut azonban, hogy a küfödi megrendeõ partner köteezi a hazai termeõt, hogy biovetõmagot hasznájon. Függetenü attó, hogy a terüete még csak átáás aatt van, vagy már átát. Érdemes tehát eõre fekészününk a három év múva bekövetkezõ jeentõs biovetõmag-igényre. A biovetõmagvak beszerzése manapság még gondot okozhat, ennek eredõje egyrészt a már emített haadék vaamint az, hogy a vetõmagokra vonatkozó un. ajánati (pozitív) ista még nem készüt e. Ez egyútta magyarázatot ad a jeenegi biovetõmag igény voumenére is. Tapasztaataink és reményeink szerint az ökoógiai gazdákodásnak, mint aternatív termesztési módnak, igen komoy étjogosutsága van/ehet a mai, honapi magyar mezõgazdaság terüetén. Mi a Primag Kft. részérõ komoy szakmai kihívást, vaamint üzeti ehetõséget átunk a biovetõmag-eátás terén. Bízunk abban, hogy hamarosan egyre többen fe fogják ismerni köztük a szakminisztériumok ezen gazdákodási ehetõség fontosságát és eengedheteten áami támogatásának szükségességét. Mindebben partner kíván enni a P ontosság a száításban R ugamasság a fizetésben I gényesség a partnerháózatban M inõség a vetõmagban A aposság a szervezésben G azdaságosság a termeésben Vetõmagot a PRIMAG Kft.-tõ! Hámori Sándor ügyvezetõ A. Hámori Kata menedzser 15 2000. DECEMBER
A Magyar Tudomány Napja akamábó 2000 októberében Szegeden a Szegedi Gabonakutató Kht. Tudományos Tanácsa nyivános üésen emékezett meg a 100 éve szüetett kiváó növénynemesítõrõ, a jogeõd intézmény a Déafödi Mezõgazdasági Kíséreti Intézet egykori igazgatójáró. (A Szerk.) Küzdemes, szép és tartamas éet rejik a név, a 100 évve ezeõtti szüetést és 81 évve késõbbi emúást fetüntetõ számok mögött. Somorjai Ferenc a mezõgazdasági kutatás sokodaú, eköteezett szogáója, mindig jobbat keresõ és ismereteit önzetenü közkinccsé tévõ ember vot. Oyan, aki keõ métóságga bírt ahhoz, hogy környezete tiszteve becsüje, aki készségge munkákodott együtt másokka, akit igaz emberség, segítõkészség, szerénység és jóakarat jeemzett. Nagykõrösön, kisbirtokos csaádban szüetett. Itt járta asóbb iskoáit és itt, az Arany János Református Fõgimnáziumban érettségizett. Tanumányait a Debreceni Gazdasági Akadémián foytatta, ám gazdász okeveét Kesztheyen szerezte. Ezt követõen Budapesten közgazdasági, 1928-ban pedig Szegeden áam- és jogtudományi dipomát vehetett át. (Ez utóbbit már mint az Afödi Mezõgazdasági Intézet munkatársa.) Az intézetbe 1927-ben kerüt. Ezt megeõzõen rövid ideig Somogyszentimrén és Kecskeméten mindkét heyen mezõgazdasági iskoában tanított. A sokodaúan fekészüt fiataembert Havass Géza, az intézet igazgatója, egyben a Növénytermesztési Kíséreti Áomásé is, vezette be a kíséretezés rejtemeibe. Somorjai Ferenc éete végéig tejes odaadássa a szegedi Intézet kincseit gyarapította. Eõbb mint napidíjas asszisztens, utóbb kíséretezõ kutatóként, intézeti igazgatóként, végü mint nyugdíjas tanácsadó. A fekészütségbõ fakadó önbizamára va, hogy intézetbe kerüése évében beszámoót írt a Kíséretügyi Közemények -ben a fûszerpaprika termesztési kíséretekrõ. Ezt követõen rendszeresen jeentek meg szakcikkei, esõsorban a Közteek -ben. Írt a kender vetésének tudnivaóiró, a szudánifû, a takarmánykáposzta termesztésérõ, az abrakhüveyes kíséretek eredményeirõ, az újburgonya korai termesztésérõ, a fahamu jeentõségérõ, a szénakészítés svédovas módszerérõ és sorohatnám több, mint 300-ig. Írásainak nagyobb hányada a saját kíséretetek Somorjai Ferenc (1900 1981) eredményein nyugodott, kisebb része viszont ovasmányaibó eredeztethetõ. Vaamennyi és a rádióban tartott eõadásai is a gazdák ismereteinek gyarapítását szogáta, szakmaiag igényes, közérthetõ módon. Somorjai Ferenc befejezett kíséreteinek nemcsak nagy száma, hanem sokféesége is figyemet érdeme. Növénynemesítõ is vot és termesztési kíséreteket is végzett. Az utóbbiakban a vetésforgó, a trágyázás, a gyepesítés, a gabonarozsda és a csávázási kérdések, a vetésidõ és a vetõmag mennyiség, a mûveõeszközök (kiemeten a henger) hatása, a taajjavítás egyaránt megtaáható. Növénynemesítõi, honosítói munkásságának a keskenyeveû rétiperje, a tarackbúza, a rózsaburgonya, a homoki bab, az õszi zab fajtái meett 2 jees növénye vot: a rizs és a kukorica. 100-ná több rizsfajta több évi kipróbáásának kíséreteibõ és döntõen Somorjai Ferencnek köszönhetõen 2 kiváó fajtát kapott a köztermesztés: az egyik a Dunghan, a másik az Arpa Shai vot. Ez utóbbi, javító nemesítés után mint Szegedi Szakáas vát ismertté. A termesztés egyes, küönösen fontos eemeinek vizsgáata eredményeként vát ehetõvé a rizs agrotechnikájának kidogozása. Somorjai Ferenc toábó, 1940-ben Rizstermesztési útmutató jeent meg. (1943-ban II. 5 évve késõbb pedig III. javított és bõvített kiadásban átott napviágot.) Az intézetben, a növények sorában a kukorica a jeentõségének megfeeõen szerepet. A kezdeti idõk fajtaösszehasonító és tõszám vizsgáatai hamarosan bõvütek trágyázási, hasznosítási, a kukoricamoy eeni védekezés, a búza-kukorica kettõs forgó, öntözési, kapáási és vetési kíséretekke. A 40-es években kezdõdött a Szegedi sárga ófogú kukorica nemesítése. Aapjáu a Funk fajta szogát. Somorjai Ferenc nemesítvényeként a Szegedi sárga ófogú fajta 1957-ben kapott eõzetes, 1961-ben áami eismerést. Küönösen az Aföd déi részén és a Dunántú keeti feében termesztették sikerre, köze másfé évtizedig. 2000. DECEMBER 16
Az Afödi Mezõgazdasági Intézetet akotó 4 intézmény 1950-ben Szegedi Mezõgazdasági Kíséreti Intézet néven egyesüt (1955-tõ Déafödi Mezõgazdasági Kíséreti Intézet, 1970-tõ Gabonatermesztési Kutató Intézet.) A régi-új igazgatói teendõive Somorjai Ferencet bízták meg. E feadatkört egészen nyugdíjba vonuásáig, 1960-ig tötötte be. Igazgatósága aatt az Intézet a kutatási feadatait eredményesen odotta meg, kapcsoatai minden irányban, de küönösen a termeõi gyakoratta rendkívüi mértékben bõvütek, eismertsége, tekintéye megnõtt, miközben sikerüt megvédenie munkatársait a poitikai viharoktó. Az Intézet vezetése, a kutatások szakadatan végzése meett Somorjai Ferencnek arra is jutott ideje, hogy a közéetben szerepet váajon. Tudományos munkásságának eismeréseként, 1952-ben a mezõgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot nyerte e. Nyugdíjba vonuásakor a Munka Érdemrend arany fokozatáva tüntették ki. Az Intézet 50 éves jubieumán, 1974-ben pedig Baross Lászó emékérmet kapott. Éetének utosó, nagy munkája az Intézet jubieumi évkönyve, mey Ötvenéves a mezõgazdasági kutatás Szegeden címme jeent meg. Az a szerencse ért, hogy e könyv írása és szerkesztése során együttmûködhettem Vee. Somorjai Ferenc hamvait Szegeden a Bevárosi Temetõ õrzi. Dr. Magassy Dánie az FVM ny. fõosztáyvezetõje DR. SZÛCS LÁSZLÓ EMLÉKGYÛRÛ ALAPÍTÁSA A VETMA Kht. Feügyeõ Bizottsága ez év májusában tragikus hirteenségge etávozott vot tagjának Dr. Szûcs Lászónak emékére aapított emékgyûrût bensõséges szûk koegáis körben megtartott ünnepség keretében december 5-én Szegeden nyújtotta át apunk fõszerkesztõje az ehunyt özvegyének Dr. Szûcs Lászónénak. (A Szerk.) # HIRDETÉS IGÉNYLÕ LAP A MAG Kutatás Termesztés Kereskedeem c. szakap 2001. évi számaiban hirdetni kívánunk: Név:... Cím:... q fekete-fehér 1/1 100 e Ft + ÁFA q színes 1/1 200 250 e Ft + ÁFA q fekete-fehér 1/2 75 e Ft + ÁFA q színes 1/2 100 150 e Ft + ÁFA... cégszerû aáírás Nyomdakész hirdetési anyag (fim), színre bontott képanyag esetén technikai kötséget nem számítunk fe. Kapott képanyag és szöveg megküdésekor igény szerint a hirdetés ay out-ját is megtervezzük, s kiviteezzük. Egyedi kívánságokat megrendeés esetén tetszés szerinti kiviteben, s pédányszámban tejesítünk. A hirdetésre szánt szakanyag eadása minden hónap esõ hetében. VETMA Marketingkommunikációs Kht. 1077 Budapest, Rottenbier u. 33. Teefon: 06-(1) 462-5088, Teefax: 06-(1) 462-5080, Mobi: 06 30 221-7990 Ha rendszeresen hirdet szakapunkban, nemcsak cégét, termékeit rekámozza, ismertségét növei, hanem hozzájáru a gazdasági kommunikáció; a szakmai tájékoztatás, tájékozódás, információáramotatás színvonaának kívánt és szükséges emeéséhez, s szakapunkat is támogatja. A VETMA Kht. és a MAG Kutatás Termesztés Kereskedeem Szerkesztõsége 17 2000. DECEMBER
Búcsú Danie Lajostó Nagy veszteség érte hazai növénygenetikát és növénynemesítést: Danie Lajos 2000. október 2-án rövid szenvedés után ehunyt. Vee a egkiváóbb kasszikus-konvencionáis genetikusunk szát sírba. Az utóbbi két évtized egkiváóbb eméeti kvantitatív és popuáció-genetikusa Tarcsafaván (egykori Udvarhey vármegye, jeeneg Hargita megye) 1913. augusztus 31-én szüetett prior székey csaádban. Iskoáit szüõfaujában, majd Segesváron (német nyeven), Székeykeresztúron és a Temesvári Mûegyetem Koozsvári Mezõgazdasági Karán (román nyeven) végezte, aho 1939-ben mezõgazdasági mérnöki okeveet szerzett. Eõbb gyakornok, majd szaktanár (1939) a Székeykeresztúri Unitárius Téi Gazdasági Iskoa és Szaktanácsadó Áomáson, aho 1943-ma kezdõdõen a növénytermesztést, az áattenyésztést és a födmérést tanította. A Budapesti Magyar Növényörökéstani és Nemesítéstani Kutatóintézet, majd a beõe fejõdött MTA Genetikai Intézete (1950) tudományos munkatársa, 1962- tõ tudományos fõmunkatársa, 1967 1970 között igazgatóheyettese. Az Intézet Szegedre kötözése után munkaheye és nyugáományba heyezését követõen (1978) munkátatója a Kecskeméti Zödségtermesztési Kutatóintézet, aho mint nyugdíjas tudományos fõmunkatárs dogozott 1998-ig. Nehéz körümények között, 30 éves korában kerüt kutatóintézetbe, aho kezdetben fõ feadata a szabadfödi kíséretek ebonyoítása vot. Végü is 37 éves korában tudott a tudományos kutatómunkában eméyüni. A poenéettani vizsgáatok mesterséges tenyészetben címû értekezése aapján 1957-ben a bioógiai tudományok kandidátusa. A csemege- és pattogtatni vaó kukoricanemesítésünk címû értekezése aapján pedig a mezõgazdasági tudomány doktora fokozatot szerezte meg 1990-ben. Tagja vot az MTA Genetikai Bizottságának. Több kitüntetésben is részesüt. Mintegy 70 tudományos közeménye jeent meg, részben társszerzõként. Tudományos munkássága három nagy fejezetre oszik. Az egyik a kvantitatív genetika, küönös tekintette a kukoricára. Az esõ vot Magyarországon, aki gazdaságiag fontos tuajdonságok örökésmenetét vizsgáta a Griffing-fée diaé-modee (átaános és specifikus kombináódó képesség meghatározása), amikor ez még egyátaán nem vot ismert a növénynemesítõk és genetikusok eõtt. Ugyancsak õ vezette be Jenks és Heyman módszere szerint az additív és dominancia variancia, faktorszám, heritabiitás stb. vizsgáatát, vagy a digénes episztázis próbát (additív hatás, dominancia, stb.) Megáapította, hogy a koraiság örökõdése additív hatáson aapu részeges dominanciáva és episztázis hatásokka kiegészítve. Genetikai anaíziseket végzett a kukorica szemsorszámának örökésmenetéve kapcsoatban is. Munkásságáva nagyban hozzájárut a hazai kukoricanemesítés genetikai aapjainak erakásához. Õ szintetizát esõként kétszemsoros kukoricacsövû tenyészanyagot. Mûködési terüetének második nagy fejezete a poenéettan vot. Tuajdonképpen e szûkebb tudományterüet hazai megaapítójának tekinthetõ. Mintegy 60 növényfaj poencsíráztatásáva dogozott, miközben vizsgáta a ph, a bór, a cukor enzimaktivátorok és inhibitorok hatását a poentömõ növekedésére küönbözõ közegekben. Már négy évtizedde ezeõtt sikerre kísérete meg néhány faj poenjének konzerváását egyik évrõ a másikra. Végü munkásságának vot egy gyakoratiasabb odaa is. Még genetikai kutatásai során meéktermékként áított eõ kiváó csemege- és pattogtatni vaó kukoricatörzseket, ameyekbõ a Genetikai Intézetben két, késõbb Kecskeméten 12 hibrid szüetett. Áami eismerésben részesüt 8 csemege- és 3 pattogtatni vaó kukoricahibridje, vaamint egy nem minõsített, de kedvet extra korai szintetikus csemegekukorica fajtát is nemesített. Danie Lajos éetmûve és páyafutása ízig-vérig kutatói páya és kutatói éetmû. Szinte egyeten tesztnövénnye, a kukoricáva dogozott mindvégig, de ennek genetikáját, küönösen a kvantitatív genetikáját ietõen oyan méységekbe hatot, amey számára nemcsak Európa-szerte megbecsüést és hírnevet hozott, hanem a hazai kukoricanemesítés eméeti aapjait is hivatva vot megvetni. Danie Lajos a egbesõbb tagja vot a Gyõrffy-iskoának, egyik egközvetenebb munkatársa Gyõrffy Barnának, az európai formátumú genetikusnak, aki közei és távoabbi környezetére maradandó hatássa vot. Danie Lajos Gyõrffy Barna éetmûve bizonyos részeinek foytatója és iskoájának egmarkánsabb képviseõje. Danie Lajos mint az ehivatott kutatók átaában a nemesítés fárasztó, sok emondást is követeõ munkáját mindig nagy ekesedésse, bizakodássa és fáradtságot nem ismerve végezte. Tágabb érteemben nagyon sok tanítványa vot a növénynemesítõk között, akik egy oyan korszakban keresték fe az Õ tanácsait kérve, amikor a genetikában nemigen votak oyanok, akik tanácsot tudtak vona adni, ietve akiktõ tanácsot ehetett vona kérni. De szívesen adta át genetikai, biometriai tudását mindazoknak, akik segítségért fordutak hozzá. Tartamas és gazdag kutatói éetmû van mögötte, sok szeretõ barátja, tiszteõ koégája számon tartja Õt, mint a egmagasabb rendû növények kvantitatív genetikájának hazai úttörõjét, egyik egképzettebb képviseõjét. Emékét nemcsak õk, hanem mindazok, akik a kasszikus genetikát tanuják az egyetemeken, meg fogják õrizni! 2000. DECEMBER 18
A gabonaféék takarmányozási jeentõsége és minõségi értékeése I. A GABONATERMESZTÉS ÉS A TAKARMÁNYOZÁS KAPCSOLATA A növénytermesztés és az áattenyésztés összhangjának megteremtése mindig idõszerû probémája a mezõgazdasági termeésnek. Az esõdeges növényi és a másodagos áati termék termeés közötti harmónia hiánya a gazdasági gondok sorát indít(hat)ja e: mindkét odaró export-import megodások vának szükségessé (?) Az e két ágazat közötti méreg-egyensúy megteremtését átaában mennyiségi kérdésnek tartják, hoott a küönbözõ struktúrák vetésszerkezet, fajtaváaszték, ietve az áatáomány faj- és fajta-megoszása aránya aapjaiban minõségi tartamú és vonzatú. A továbbiakban e kérdésekre kívánunk rámutatni kimondottan csak a gabona-féékre vonatkozóan, mive ezek biztosítják a hazai növényi tápanyagtermeés mintegy 50 százaékát. A gabonaféék vetésterüete 1930 és 2000 között 4,1 miió hektárró 2,45 miió ha-ra csökkent, ami azt jeenti, hogy e növényeket 1,6 m ha-ra kisebb terüeten vetjük, mint 7 évtizedde ezeõtt. Ugyanezen idõszak aatt viszont az összes termés majd megkétszerezõdött (6 miió tonnáró 11 miió tonnára emekedve). Ez annak következtében vát ehetségessé, hogy a termésátag ha-onként 1,46 tonnáró 4,54 tonnára javut, ami több mint háromszoros növekedést jeent (ásd az 1. tábázatot). Az országos átagon beü az egyes növényfajok termésátagainak javuását az 1. ábrán mutatjuk be, jeezve ezze az idõszakonkénti növekedés ütemét is: egnagyobb javuás a búza és az árpa esetében következett be, köze egyezõ mértékben javut e kettõ termésátaga, s egkisebb mértékû növekedést a zab, vaamint a rozs esetében észehetünk. A terméshozamok a 90-es évtizedben visszaesést mutatnak, ami azonban nem a fajokban évõ termeési potenciá csökkenéséve, hanem a minõségieg rosszabb agrotechnikáva, továbbá eégteen tápanyag-utánpótássa, növényvédeemme, stb. magyarázható. Az egyes gabonaféék termeési potenciájának rendkívüi mértékû fokozása vitathatatanu a nemesítési munka eredményességétõ függött. A kasszikus szeekció, a hibrid-eõáítás és egyéb nemesítõi módszerek egyre széesebb ehetõsége át a kutatók rendekezésére és a céirányos munka eredményeként rendkívüi mértékben bõvüt a fajtaváaszték. Az áamiag eismert fajták száma 1999-ben imponáó: A búzák fajtaváasztéka 88 fajta között ehetséges Az õszi árpák fajtaváasztéka 35 fajta között ehetséges A tavaszi árpák fajtaváasztéka 32 fajta között ehetséges A rozsok fajtaváasztéka 11 fajta között ehetséges A zabok fajtaváasztéka 12 fajta között ehetséges A tritikáék fajtaváasztéka 9 fajta között ehetséges A kukoricák fajtaváasztéka 218 fajta között ehetséges Figyemet érdemõ vátozások következtek be az egyes gabonaféék vetésterüeti arányában: egnagyobb mértékben a rozs vetésterüeti aránya csökkent, s ugyanekkor 28%-os részesedésérõ 44 46%-ra növekedett a kukorica vetésterüeti aránya. Csökkenõ tendenciájú a búza és a 1.tábázat 1. ábra Évek átagában Vetésterüet, Terméshozam, Egy ha terüetrõ ezer ha ezer t eért átagos termésmennyiség, t 1931 40 4,102 6,004 1,46 1951 60 3,561 6,429 1,80 1961 65 3,185 6,682 2,10 1966 70 3,111 8,167 2,62 1971 75 3,164 11,193 3,54 1976 80 2,924 12,525 4,28 1981 85 2,817 14,195 5,04 1986 90 2,812 13,982 4,97 1991 95 2,756 11,294 4,10 1999 2,452 11,143 4,54 19 2000. DECEMBER
2. ábra A FEJENKÉNTI ÉVES HÚS-, TEJ- ÉS TOJÁSFOGYASZTÁS VÁLTOZÁSA zab részesedése s néhány egutosó évben észrevehetõen növekszik a tritikáé termesztése iránti kedv (ásd 2. ábra). A gabonaféék terén aapvetõ vátozást jeentett, hogy a kimondottan takarmányozás érdekében termesztett növények 45%-os részesedése aránya a vetésszerkezetben több, mint 60%-ra emekedett s akkor még nem számítottuk ehhez a csoporthoz az esõdegesen éemezési céra termesztett búza és rozs egyre növekvõ mértékû takarmányozási fehasznáását. Ez utóbbiak figyeembevéteéve az országban termett gabonaféék mintegy 70 72%-a kerü a befödön takarmányozásra (mintegy 13 15%-a éemezési céra, a fennmaradó rész exportra jut). A fentiekhez kapcsoódóan ki ke térnünk arra, hogy a vetésszerkezeti vátozások nem csupán a növénytermesztõk besõ igényeibõ adódóan történtek. A fogyasztói piac 2.tábázat Megnevezés 1885 1934 1960 1970 1980 1990 1998 86 38 Egy fõre jutó évi fogyasztás Összes húsfogyasztás, kg: ebbõ: 42,7 31,4 47,6 58,0 71,7 78,0 62,9 Marha, borjúhús 16,7 7,3 9,1 10,2 9,6 7,2 4,4 Sertéshús 16,1 15,0 24,7 29,8 40,2 42,6 27,0 Baromfihús 3,8 6,5 9,3 14,2 18 22,8 28,2 Juh- és óhús 5,1 1,2 1,4 1,5 1,0 0,8 0,5 Besõség, egyéb 1,0 1,4 3,1 2,3 2,9 4,6 2,8 Tejfogyasztás, iter (vajja, tejtermékekke együtt) 110,0 152,0 143,6 157,7 204,4 202,7 165,7 Tojásfogyasztás, db 100 90 160 246 317 389 268 3. ábra evárásait is figyeembe ke venniük, s e téren meghatározó az áattenyésztés aakuása. De erre viszont az ember tápákozási szokásainak vátozása gyakoro hatást. Az áatáomány étszáma, összetétee tehát aapvetõen a hús-, tej-, vaamint a tojásfogyasztástó függvényében határozható meg. A 2. tábázat adataibó kitûnik, hogy tápákozásunkban az áati eredetû termékek fogyasztása nemcsak jeentõs mértékben emekedett, hanem összetéteében is megvátozott. Az 1990-ig terjedõ mintegy száz év aatt az összes húsfogyasztás több mint 80, a tejfogyasztás mintegy 70, a tojásfogyasztás kb. 275 százaékka emekedett. E számok azt jeentik, hogy az áattenyésztés produkciója fokozatosan növekedett, aminek természetesen takarmányozási vetüete is jeentõs, s a gabonaféék fehasznáási arányait is aapjaiban megvátoztatta. A 3. ábra szerint 1930-ban egy ember egy évi eátásához 510 kg gabonára vot szükség, meybõ 200 kg-ma biztosíthatta kenyér-, iszt-, tésztafogyasztását, s 310 kg gabonát takarmányozásra keett hasznánia hús- és tojástermeése érdekében. Az emberi fogyasztást figyeembe véve 1960-ban már 550 kg, majd 1990-ben 1040 kg gabonára vot szükség, hogy a megvátozott fogyasztói fehasznáási igényeket ki ehessen eégíteni. Aig 60 év aatt 30%-ka csökkent a közvetenü humán céra termet gabona mennyisége, de ugyanakkor háromszorosára eme- 2000. DECEMBER 20
kedett a takarmányozási gabonafehasznáás a megvátozott áati termék, ietve a nagyobb arányú áati eredetû fehérjefogyasztás megteremtése érdekében. Rendkívüi fontossága van viszont annak, hogy a húsfogyasztás strukturáis összetéteében a mindenevõ áatfajok 46%-os részaránya mintegy 85%-ra vátozott, mennyiségieg pedig 20 kg-ró 65 kg-ra, azaz több, mint háromszorosára nõtt az iyen eredetû húsféék fogyasztása. Ugyanezen idõ aatt a kérõdzõk húsa iránti fogyasztói kereset a harmadára csökkent. A 4. ábra aapján megáapítható, hogy az áatáomány számosáatra (=500 kg éõsúyra) vonatkoztatott 4. ábra összetéteében is rendkívü nagyarányú vátozás történt. Ebben nemcsak az játszott szerepet, hogy a óáomány 25%-os aránya aig 3%-ra csökkent, hanem az is, hogy a sertések és a baromfiak 1930. évi 16%-os aránya 51%-ra növekedett napjainkig. 5. ábra Tekintette arra, hogy az áati terméktermeés érdekében szükséges tápanyagok közü a fehérjetartaomnak, továbbá a fehérjék minõségének, bioógiai értékének kiemekedõen fontos szerepe van, a takarmánytermeési és takarmányszükségeti számadatok során mindig a fehérjére vonatkoztatjuk számításainkat. Az országos takarmány-méreg számításaink aapján az 5. ábrán átható, hogy az áatáomány fehérjeigényét a hazai növénytermeés ebben az évszázadban nem tudta kieégíteni. Minden idõszakban jeentõs fehérjehiányunk vot. E hiány csökkentésére keett fehérjetakarmányokat (haisztet, húsisztet, tejport, szójadarát) importáni. Köztudott, hogy az áattenyésztés egészén beü az egyes áatfajok etérõ emésztési sajátosságaik következtében takarmányozásukat ietõen küönbözõ összetéteû eátást igényenek. A kérõdzõk zömme a rostban gazdag száas- és tömegtakarmányokat, a mindenevõk pedig a koncentrát tápanyagokat tartamazó abrakfééket fogyasztják. Ezért eengedheteten, hogy a takarmány-méregek keretén beü küön-küön értékejük a kérõdzõk, ietve a mindenevõk igényeit. Erre vonatkozó számításainkbó kiderü, hogy a kérõdzõk fehérjeeátásában a szükséget 15 20%-át, a mindenevõ fajok fehérjeeátásában 55 65%-át gabona-fehérjékke biztosítjuk. Ebbõ következõen a gabonaféék betartamát, a fehérjék minõségét, aminosav összetéteét és arányait a sertések és baromfik igényei aapján indokot meghatározni. Ezze kapcsoatosan természetszerûeg keene fetenni a kérdést, hogy a hazai növénytermesztés miért nem biztosítja maradéktaanu az áattenyésztés igényeinek mennyiségben és minõségben történõ kieégítését? E kérdés megváaszoása most nem képezheti feadatunkat, de annyi vitathatatanu megfogamazható, hogy ennek semmiyen agro-ökoógiai, termesztési akadáya nincsen. Mindenesetre egondokoztató, hogy a növénytermeés egnagyobb fogyasztójának, az áattenyésztésnek igényeit sem a termeõk, sem a nemesítõk nem nagyon veszik figyeembe. Az viszont már egészen természetes, mondhatni magátó értetõdõ, hogy: búzák esetében már nemcsak a hektoitertömeget, az ezerszemtömeget, hanem a sikérminõséget, a cipótérfogatot, a isztminõséget, vagyis a maom- és a sütõipari tuajdonságokat már a nemesítés során is (nemcsak a kereskedemi ügyetekben) mérik, figyeembe veszik p. a kekszgyártás sajátos igényeit, árpa esetében a sörgyártás minõségi kívánamainak vaó megfeeést, a maátakészítéshez a jó aapanyag eõáítását értékeik, a keményítõipar érdekeit jobban szogáó waxy-típusú kukoricafajtákat is nemesítenek 21 2000. DECEMBER
eküönítik a csemege-, vaamint a pattogtatni vaó kukorica-fajtákat. Mindezek az éemiszeripari igények a gabonafééknek viszonyag kisebb hányadára (mintegy harmadára negyedére) vonatkoznak, s az e speciáis követeményeknek megfeeõ termékeket minõségi árképzésse értékeik. Mindez efogadott és a nemesítõk, termeõk egyaránt törekednek a fajták jobb betartami minõségének eérésére. Ugyanakkor érdekes, (egyútta értheteten) hogy a gabonaféék egnagyobb fogyasztóinak minõségi igényei ismeretenek, ietve az, hogy p. a takarmány kifejezést inkább degradáó jeegge hasznájuk széeskörûen (ameyik búza p. töppedt, aszott szemû, a maomipari céra nem megfeeõ, azt kinevezik takarmánybúzának ). Ezt a heyzetet és fefogást az áattenyésztõk már efogadhatatannak tartják, mert akkora genetikai kapacitássa rendekezõ áatfajtákat tartanak nevenek és hízanak, ameyek tápákozás-éettani igényeinek kieégítéséhez megfeeõ minõségi követeményekke takarmányozási gyakoratot ke biztosítani. Ezt kívánja az áati terméktermeés versenyképessége, a minõségi végtermék (vágottáruk) eõáításának fokozott igénye. Az áattenyésztés, -takarmányozás minõségi igényeive a gabonatermesztést és a nemesítést ietõen a következõ közeményben fogakozunk. Kraovánszky U. Pá c. egyetemi tanár IX. VETÕMAGBÖRZE ÉS KONFERENCIA 2001. március 7. Heyszín: Gödöõ, Szent István Egyetem, Aua Rendezõ: Gödöõi Agrárközpont Kht. 2101 Gödöõ, Postafiók: 163. Információ: 06/28 521-120; 06/20 6469-862 Mútbéi tapasztaatok (VI.) A Vetés, míg fearattatván Csûrbe takarítathatik: számtaan viszontagságoknak van kitéve, annyira, hogy a szegény Gazda, minden szorgamatossága utánn is, gyakran üres Zsákka tér meg mezejébõ házához. Ezt egészen efordítani sem tõem, sem a Gazdátó nem teik. Az Isten a Fõ Gazda: õ náa van, mind a kövér, mind a mostoha esztendõ. Meyre nézve mi nem egyebet tseekszünk; hanem tsak köteességünknek teszünk eeget, mikor a föd körü szorgamatoskodunk. A mey szorgamatosságok kétféék, u.m. 1. oyanok a meyeket tseekednünk, 2. a meyeket ehárítanunk keetik: 2. A Régiek pédája azt mutatja, hogy a Vetést nem ehet egészen magára hagyni, Õk taáták azt jónak, hogy azt gyománi, s tisztogatni szükséges. A ho nagyok a Tábák egaább tsak a Vetnivaót is gyománi szükség. A ki pedig keveset vet, vagy köze a népes Városokban, a pénzes Lakosok, és Zsemyesütõk jó fizetik a tiszta búzát, a maga erszénye een vét, ha a gyomáást emúatja. 3. A Hó nem hogy ártana a Vetésnek; de még haszná is, ha fagyra esik. Ez okáért a1 havas té jó termésnek a jee; a száraz sok kárt tesz: a nedves és ágy pedig még többet. Ha a Hófuvatag, vagy víz vaamey heyen, a Vetésen megá: azt e ke hányni, vagy ereszteni: mert másként nagy fótot tsiná a Vetésben. 4. Mind a nagy szárazság, mind a sok esõ egyformán ártamasok évén, mind a kettõt a mennyire ehet meg ke édesíteni. A nagy szárazság een a Víz tsatornákon kívü (a mey az Ángusokná s Hoandusokná mindennapi doog) már náunk is öntözõ szerszámok szogának. A sok esõzés een a hátas szántás, sima boronáás és jó barázdoás (a min a sok víz efojhat) sokat hasznáhatnak a barázdákat végig tisztítani, és rajtok a sok vizet eereszteni kiteik az egyes embertõ is. KUB 2000. DECEMBER 22