Nagyító alatt: Ipari padlók hibái

Színes szakmai folyóirat Megjelenik évente 10 alkalommal IV. évfolyam VII. szám A tervezés, a kivitelezés és a beruházás-lebonyolítás során bekövetkező hibák elkerülése és kezelése 2017. szeptember KIKÉNYSZERÍTHETŐ-E A FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐI NYILATKOZAT? BETONTECHNOLÓGIA: A HÁLÓS KÉREGREPEDÉS JAVÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Nagyító alatt: Ipari padlók hibái KÖ Z M Ű V E K, KÖ ZM ŰB EK ÖT ÉS EK A BOHN FÖDÉM ÉS MEGHIBÁSODÁSAI -E T SE N TA M UL Á NY OK

Energetikai tanúsítás online továbbképzés Az épületenergetikai tanúsítás jogszabályi háttere, számítási eljárásai, gyakorlata négy leckében Időpont: 2017. október 3. 6 MÉK KREDITPONT BÍRÁLATI SORSZÁM: MÉK 2016/229 A képzés tematikája Az energetikai tanúsítás-tanúsítvány jogszabályi, szabályozási háttere Az épületek energetikai követelményértékei és számítási eljárásai A 7/2006. (V.24.) TNM rendeletben hivatkozott legfontosabb szabványos számítási eljárások Épületenergetikai tanúsítás a gyakorlatban Az év elején elfogadták az energetikai tanúsítványok szakszerűségére vonatkozó utólagos ellenőrzés kiterjesztéséről szóló jogszabályváltozást. Az elmúlt évek tapasztalatai ugyanis azt mutatják, a piacon nem egy esetben kerültek elő valótlan tartalmú, az adott ingatlan besorolását kedvezőbben megállapító olyan tanúsítványok, amelyek a feleknek visszaélésre adtak lehetőséget. Ennek kíván gátat vetni a módosítás. Legyen Ön is naprakész! Legújabb, otthonról teljesíthető, 6 kreditpontos továbbképzésünket gyakorló energetikai tanúsítóknak és az energetikai tanúsítói jogosultság megszerzésére készülőknek is ajánljuk. Képzésünk gyakorlati segítséget nyújt a változások értelmezésében. Szerzők Nagy Balázs, okl. szerkezet-építőmérnök MSc, épületenergetikai szakmérnök, doktorjelölt, BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék Dr. Tóth Elek DLA, okleveles építőmérnök, vezető tervező, igazságügyi szakértő, a BME egyetemi docense Szende Árpád, Alpár-díjas építészmérnök, szakmérnök, vezető tervező, építésügyi és igazságügyi szakértő Dr. Papp Ferenc, jogász Jelentkezés és további információ: (1) 273 2092 forum-media@forum-media.hu www.forumakademia.hu KÉPZÉSÜNKRE A MELLÉKELT JELENTKEZÉSI LAPON IS JELENTKEZHET!

SZERKESZTŐI LEVÉL Tisztelt TARTALOM 2017. SZEPTEMBER Olvasónk! 2 MUNKATERÜLET Ipari padlók hibái Szeptemberi számunkban az ipari padlók tervezési és kivitelezési problémáival foglalkozunk kiemelten. A gyártóés raktárcsarnokok padozati hibái jelentős hatást gyakorolnak az anyagmozgatási tevékenység költségeire, a munkabiztonságra, de még a minőségi munkavégzésre is. A gazdálkodó vállalatok számára a nem értékteremtő kiadások minden esetben alapos megfontolást igényelnek, ezért az ezekre fordítható keretet a lehető leghatékonyabban kell felhasználni, tehát a hibák javításait célszerű priorizálni. Ferenczi Balázs cikke a padozati hibák kialakulásának okait, valamint felmérésük és a priorizálás egy hatékony módszerét mutatja be. Az építési hibák között az egyik nagy általánosságban előforduló hibaforrás az esztrichpadozatok helytelen kivitelezése, mely sok esetben tervezési hibával is párosul. A nem megfelelően kialakított (például úsztatott) aljzat nem képes betölteni a vele szemben támasztott követelményeket, mint a kopogó hang csillapítása, utólagosan nem vagy csak igen költségesen javítható hibaforrás. A tervezési és kivitelezési hibák annak ellenére jelennek meg igen nagy számban, hogy a Burkolástechnikai Egyesület gondozásában pár évvel ezelőtt elkészült az Esztrichpadozatok Tervezés, kivitelezés, követelmények (Padló MI 01:2015) című műszaki irányelv, mely részletesen foglalkozik a helyes szerkezeti kialakításokkal és jellemző hibákkal. Lestyán Mária cikkében a fenti irányelven keresztül mutatja be a témakört. Egyéb műszaki és jogi témájú cikkeink a hónapban: A Bohn födém és meghibásodásai Műszaki vezetői kisokos: kikényszeríthető-e a felelős műszaki vezetői nyilatkozat? Közművek, közműbekötések esettanulmányok Betontechnológia: a hálós kéregrepedés javítási lehetőségei Bízom abban, hogy e havi lapszámunk is hasznos olvasnivalót kínál Önnek! Üdvözlettel, Tas Márta főszerkesztő 7 TERVEZŐASZTAL Úsztatott esztrichpadozatok tervezési és kivitelezési hibái 11 DIAGNÓZIS A Bohn födém és meghibásodásai 16 FELELŐSSÉG Műszaki vezetői kisokos az alapoktól 19 24 Közművek, közműbekötések esettanulmányok ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK A betontechnológus válaszol ÉPÍTÉSI HIBÁK A WEBEN Látogassa meg weboldalunkat a www.epitesi-hibak.hu címen, ahol a nyomtatott lapban feldolgozott témákhoz kapcsolódó kiegészítő szakmai anyagok, elektronikus segédletek, mintadokumentumok, jogszabálygyűjtemény áll előfizetőink rendelkezésére. A SZAKLAP A TELJESÍTÉSIGAZOLÁSI SZAKÉRTŐI SZERV SZAKMAI AJÁNLÁSÁVAL KÉSZÜL. Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: (1) 273 2090, 273 2091 Fax: (1) 468 2917 Web: www.forum-media.hu ISSN 2415-9018 Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető igazgató Főszerkesztő: Tas Márta Layout / Repro: Sebeszta Péter Korrektor: Szaniszló Judit Termékfejlesztési vezető: dr. Pőcze Edina Gyártási vezető: Maitz Melinda Marketingvezető: Borbély Csilla Nyomdai kivitelezés: Gelbert ECO Print Kft. Felelős vezető: Gellér Róbert Hirdetési információ: E-mail: forum-media@forum-media.hu Telefon: (1) 273 2090 Előfizetés: forum-media@forum-media.hu Kérdéseiket, észrevételeiket az alábbi e-mail címre várjuk: olvasoikerdesek@ forum-media.hu Képek: Depositphotos és a szerzők Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás és a mű bővített, illetve rövidített változatának kiadási jogait is! A Kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak bármely része semmiféle formában nem sokszorosítható. www.epitesi-hibak.hu 1

MUNKATERÜLET Ipari padlók hibái A gyártó- és raktárcsarnokok padozati hibái jelentős hatást gyakorolnak az anyagmozgatási tevékenység költségeire, a munkabiztonságra, de még a minőségi munkavégzésre is. A gazdálkodó vállalatok számára a nem értékteremtő kiadások minden esetben alapos megfontolást igényelnek, ezért az ezekre fordítható keretet a lehető leghatékonyabban kell felhasználni, tehát a hibák javításait célszerű priorizálni. Ez a cikk a padozati hibák kialakulásának okait, valamint felmérésük és a priorizálás egy hatékony módszerét mutatja be. A Z ÜZEMI ANYAGMOZGATÁS egyik bevett eszköze a villástargonca, amely 6 tonna tömeghatárig önállóan alkalmas szabványos rakatok emelésére és szállítására. Nagyfokú manőverező képesség jellemzi, szűk helyeken, alacsony fordulási sugárral tud mozogni, az üzemi termelő tevékenységek és raktárak legelterjedtebb eszköze. Jó manőverező képessége annak köszönhető, hogy a meglehetősen kompaktra épített járműnek kisméretű, nagymértékben kitéríthető kerekei vannak. Az anyagmozgató eszközök üzemeltetése során tapasztalható, hogy a rugózás nélküli, kisméretű tömör gumikerekekkel szerelt targoncák a kompakt kiépítés miatt érzékenyek a padozati, illetve az anyagmozgatási útvonal hibáira. Ezeknek egyaránt hatása van a munkavégzés biztonságára, a targoncák üzemviteli költségére, de még a targonca vezetésére beosztott dolgozók moráljára is. Fokozott probléma tehát a padozati hibák miatti anyagmozgatási feladatok veszélyességének kezelése, a targoncák ezekből származó extra javítási költségei nek minimalizálása, illetve természetesen a balesetvédelem biztosítása. Ez jellemzően a régebben épült üzemcsarnokokban probléma, ahol a termelési tevékenység átszervezése miatt berendezéseket, eszközöket telepítettek át, közműveket fektettek, és ezek után a helyreállítás nem megfelelő minőségben történt meg, illetve a karbantartást, épületfenntartást nem megfelelő minőségben vagy szakszerűséggel végezték el. A probléma megoldási igénye tehát nyilvánvaló, ugyanakkor kevés olyan vállalat van, amelyik megengedheti magának, hogy az összes padozati problémát egyszerre kezelje le. Sokkal gyakoribb 2 1. ábra: Látható, hogy a villástargoncán a kompakt építés és a manőverező képesség érdekében a futómű hogyan lett kialakítva az a megoldás, hogy minden évben egy korlátozott összeg kerül elkülönítésre erre a célra. Ezért olyan módszer kidolgozása szükséges, amivel kimutatható, hogy mekkora összeg ráfordítása milyen eredményt biztosít, és ami lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeg a lehető leghatékonyabban kerüljön felhasználásra. Ebben a cikkben egy olyan módszert mutatok be, amivel ez elvégezhető. A következőkben részletesen bemutatom a módszer működését, ismertetem a padozati hibák egy lehetséges tipizálását (a kialakulásuk okaival együtt), a javítás módjait és azok fajlagos javítási költségét, a padozati problémák besorolását, és egy priorizációs módszert, ami alkalmas arra, hogy a javítási munkálatok hatékonyságát maximalizálja, összhangba hozva a logisztikai, a költségvetési és az építészeti szempontokat. Mindezt egy 1970 es években létesített és azóta többször átépített, átszervezett nehézipari csarnok padozati hibáin keresztül teszem meg (az illusztrációk is innen származnak). 2017. szeptember

Padozati hibák hatása az anyagmozgatásra és a munkabiztonságra A padozati hibák többféle hatást gyakorolnak az üzemi tevékenységre. Ezeket három nagy kategóriába lehet sorolni: 1.) Balesetveszély, mely többféleképpen is jelentkezhet. A gyalogosok számára a botlás, bicsaklás veszélyt jelenthet, és ugyancsak balesetveszélyt okozhat az, hogyha az anyagmozgatást végző eszköz a padozati hiba folytán kontrollálatlan mozgást végez. Ebben az esetben a szállított teher, illetve a targonca is okozhat balesetet. 2.) Targoncasérülések hatása: a padozati hibák kapcsán, a targoncák a tervezéskor figyelembe nem vett erőhatásoknak vannak kitéve, ezért a futómű, gumi, kormánymű és kerék sérüléseivel kell számolni, de hosszú távon minden szerkezeti elemet olyan terhelés ér, ami nem tervezhető, váratlan tönkremenetelt okoz. Ez amellett, hogy a targoncák javítása jelentős költségtényezőként jelentkezik, az anyagmozgató kapacitás váratlan kiesését is okozhatja, aminek az értékteremtő termelési folyamatokra van káros hatása. 3.) Motivációs hatás: a padozati hibák az anyagmozgatás szempontjából akadályt képeznek, amit a lelkiismeretes targoncavezetők igyekeznek elkerülni, vagy a hatását mérsékelni. Ez egyfelől többletfigyelmet igényelve feleslegesen fárasztja a dolgozót, másrészt már rövid időn belül jelentős frusztrációt és demotivációt okoz, ami a minőségi munkavégzés elmaradásával okoz kárt. A harmadik hatást nehéz számszerűsíteni és mérni, ezért a javasolt modellben kizárólag az anyagmozgatás szempontjából veszem számba a felülethibákat, mégpedig aszerint, hogy az adott sérülés a rutin anyagmozgatási forgalmat mennyiben befolyásolja, tehát kikerülhető-e vagy nem. 2. ábra: Nagy kiterjedésű padozati hiba a nem megfelelő minőségű beton használata miatt. A felület morzsalékos, az adalék kavicsok kiválnak A javítás módja: a teljes padló feltörése és újra megfelelő teherbírásúval történő betonozása. A javítás tételei: feltörés, alépítménykészítés, betonozás (kéregedzett, acélhajas betonnal). Költségcsökkentő lehet, ha a feltört beton nem szennyezett, a törés után a betont ledarálják és újra felhasználják. Amennyiben az eredeti beton vastagsága meghaladja a 30 cm-t, a meglévő beton alépítményként is használható. Tehát a beton részleges, kb. 10 15 cm-es mélységű marása is lehetséges lenne, de a marás költsége több, mint amit a kevesebb beton használatával meg lehet takarítani, tehát ez nem gazdaságos megoldás. A javítási költség meghatározása négyzetméteralapon történik. 2. hibatípus: A padozatban futó aknák és a beton csatlakozásánál kialakuló hibák Az anyagmozgatást befolyásoló hibák, a keletkezés oka és a lehetséges javítási mód bemutatása 1. hibatípus: Nem megfelelő minőségű beton használata Ennek a hibatípusnak az oka, hogy a beton minősége az építés, illetve az átépítés során nem a várható terhelésnek megfelelően lett megválasztva. Felismerhető arról, hogy a beton felülete morzsalékos, érdessé vált, a benne lévő adalékanyag (kavics) kiválik. www.epitesi-hibak.hu 3. ábra: Két egymásra merőleges aknasor csatlakozásánál kialakult hiba A vizsgált csarnokban ez a hibatípus a legsúlyosabb: a botlás- és bicsaklás veszély, a szegély éles pereme rongálja a targonca kerekét, a felületi egyenetlenség pedig a futóművet károsítja. A hiba keletkezésének oka, hogy az aknafedlapokat tartó, betonba ágyazott keret és a beton kapcsolata megszűnik, a szögvasak mozognak, emiatt az akna környezetében lévő beton összetörik. A kialakulást több okra lehet visszavezetni: A betonba épített keret mérete nem megfelelő, az aknafedlap által átadott terhelést nem tudja felvenni, emiatt hajlítás jön létre. A területet használatba vették azelőtt, hogy a beton teljesen megkötött volna, emiatt a keretek kimozdultak, és a folyamatos mozgás összetöri a betont. A ábrán látható, hogy az aknasor javítva volt. Itt feltételezhető, hogy a javítás során alkalmazott hegesztőtechnológia hője tette tönkre a betont, tekintve, hogy a környezetében sehol máshol nem látható sérülés. A javítás módja: Az akna falának szélétől minimum 50 cm-re az akna szegélyével párhuzamosan gyémántkoronggal a padozat vastagságát minimum 1/3-áig át kell vágni, majd törőfejjel fel kell törni. Ugyanezt az akna falában a padlóvonallal párhuzamosan minimum 50 cm mélységben szintén el kell vágni, és az akna falát 50 cm-re vissza kell bontani. Ezután a megfelelő minőségű betonnal újra vis sza kell betonozni, különös tekintettel arra, hogy a beton megfelelő szilárdságának eléréséig az akna falában elhelyezett acélprofilt, mely a fedlap fogadásának érdekében került elhelyezésre, külső behatás ne érje. Ezáltal egy 50 50 cm-es keresztmetszetű betontömböt helyezünk el, aminek a működése egy súlytámfalhoz hasonlít. A javítási költség meghatározása folyóméteralapon történik. 3

MUNKATERÜLET 3. hibatípus: Az aknafedlapok mérete nem helyesen lett megválasztva Hibajavítás: a meglévő fedés eltávolítása, az alatta lévő akna kitakarítása, feltöltése megfelelő rétegrendű zúzalékkal, terheléshez és környezethez illeszkedő betonfelület kialakítása. A javítási költség meghatározása négyzetméteralapon történik. 5. hibatípus: Nem megfelelően előkészített beton alatti feltöltés miatti törés A javítás módja: a teljes padló feltörése és újra megfelelő teherbírással történő betonozása. A javítás tételei: feltörés, alépítmény-készítés, betonozás (kéregedzett, acélhajas betonnal). Költségcsökkentő lehet, ha a feltört beton nem szen nyezett, a törés után a betont ledarálják és újra felhasználják. A javítási költség meghatározása négyzetméteralapon történik. 4. ábra: Az aknasor fedőlapjai nem érnek össze, ez elsősorban munkavédelmi veszélyt rejt magában Ennek oka elsősorban a kivitelezés/ karbantartás hanyagsága. A fedlapok egészében nem adják ki az akna szükséges hosszát. A javítás módja: egy fedlap egyedi méretre vágása, behelyezése és rögzítése. Probléma lehet, hogy ha csak egy csíkot pótolnak, annak teherbírása nem lesz megfelelő, ezért érdemes megfontolni, hogy több fedlap felhasználásával történjen a javítás. A javítási költség meghatározása a szükséges fedlapok darabszáma alapján történik. 4. hibatípus: Aknák, volt gépalapok nem szakszerű fedése 6. ábra: A nem megfelelő alapozás miatt eltört betontest, mely a sérülés helyén tovább romlik, és hibák keletkeznek A hiba oka, hogy a betonfelületek készítésekor nem történt meg a beton alatti ágyazat megfelelő rétegrend szerinti feltöltése. Emiatt a betontest a szélét érő terhelések hatására folyamatosan hajlik, majd a szélétől kezdve eltörik. 5. ábra: Betemetett akna szakszerűtlen, ideiglenesnek szánt befedése A hiba oka, hogy az eltelepített gépek helyén lévő aknák megfelelő méretű zúzalékkal történő betemetése, majd megfelelő minőségű betonnal való burkolása helyett az aknát valamilyen törmelékkel betemették, majd arra fém fedlapokat helyezve történt a munkavédelmileg veszélyes akna ideiglenesnek szánt befedése. A kivitelezés rendkívül igénytelen, se munkavédelmileg, se anyagmozgatási szempontból, se esztétikailag nem megfelelő, ideiglenesnek szánt megoldás, ahol a végleges helyreállítás végül elmaradt. 4 Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy az anyagmozgatásban akadályt képező padozati hibák elkerülése, hatásának mérséklése a targoncavezetőktől többletfigyelmet igényel, és már rövid távon frusztrációt és demotivációt okoz. 6. hibatípus: A dilatációs hézag nem megfelelő kivitelezése miatti repedés 7. ábra: A csarnok külső területén, anyagmozgatási útvonalán szakszerűtlen, utólagos hozzátoldás miatt kialakult hiba A hiba oka, hogy a már meglévő betonfelület mellé úgy helyeztek új betonfelületet, hogy a megfelelő dilatáció biztosítása nem történt meg. Ennek hatására a két betonfelület egymásnak feszül, reped, majd az anyagmozgatás és az időjárás miatt egyre nagyobb felületen tönkremegy. 2017. szeptember

8. hibatípus: A nem megfelelő teherbírású fedlap Ennél a hibatípusnál is jelentős a botlásveszély, illetve a targoncakerék sérülése. A hiba oka: a beépítés során nem a terhelésnek megfelelő fedlap került kiválasztásra. Erre utal az egyenletes, tankönyvi jellegű meghajlás, amit a fedlapon közlekedő anyagmozgató eszközök okoznak. A javítás módja: a fedlap cseréje megfelelő teherbírásúra. A javítási költség meghatározása a fedlapok darabszáma alapján történik. Javaslat javítási tevékenység szervezésére 8. ábra: A jó minőségű padozaton kialakult és ki nem javított hiba. Feltételezhetően egy nagyméretű szerszám leejtése, vagy nem szakszerű kezelése okozta a sérülést A javítás módja: a teljes padló feltörése és újra megfelelő teherbírással történő betonozása. A javítás tételei: feltörés, alépítmény-készítés, betonozás (kéregedzett, acélhajas betonnal). Költségcsökkentő lehet, ha a feltört beton nem szen nyezett, a törés után a betont ledarálják és újra felhasználják. A javítási költség meghatározása négyzetméteralapon történik. 7. hibatípus: Felületi sérülések a betonon A hiba oka egyértelműen az, hogy az egyébként megfelelő minőségű betont olyan koncentrált erőhatás érte, amit az nem tudott sérülés nélkül elviselni. Ilyen lehet egy szerszám vagy gépalkatrész leejtése. Javítás: Ebben az esetben a javítás beton hézagkitöltők alkalmazásával lehetséges. A sérülést ki kell marni, majd többfajta technológia is rendelkezésre áll a javítás elvégzésére, például műgyanta használata. Folyamata: marás, tisztítás, kellősítés, kitöltőanyag betöltése. A javítási költség meghatározása négyzetméteralapon történik, de ebben az esetben előny, hogy csak a sérülést magát kell javítani, a legszűkebb környezeten kívül máshol nem szükséges beavatkozni. www.epitesi-hibak.hu A padozati hibák javításának szükségessége nem kétséges; a korábbiakban bemutatásra került, hogy mind balesetvédelmi, mind gazdasági szempontból jelentős a hatásuk. Ugyanakkor egy korlátozott forrásokkal rendelkező, felelős gazdálkodást folytató vállalat számára létfontosságú, hogy a lehető legkevesebb forrásból a lehető leghatékonyabb eredményt érje el. Ennek tervezéséhez egy olyan objektív, számszerű adatokkal A hibák kijavítására egy olyan objektív, számszerű adatokkal alátámasztható tervet kell készíteni, ami alkalmas a szükséges források hatékony allokációjára, és a velük elérhető legmagasabb szintű eredmény kapcsolatának kimutatására. 9. ábra: Az aknasor egyik fedlapjának terhelhetősége eltér a környezetétől 5

MUNKATERÜLET alátámasztható tervet kell készíteni, ami alkalmas a szükséges források hatékony allokációjára, és a velük elérhető legmagasabb szintű eredmény kapcsolatának kimutatására. Alapelvként azt lehet lefektetni, hogy a lehető legnagyobb eredményt kell elérni a lehető legalacsonyabb mértékű forrás felhasználásával. A legmagasabb prioritást azok a hibák kapják, ahol a legnagyobb súlyosságot a legalacsonyabb költségen lehet javítani. A legalacsonyabb prioritást pedig azok, ahol a legkevésbé súlyos hiba a legmagasabb költségen javítható. Ennek folyamata: 1. minden egyes padozati hiba feljegyzése, azonosítása, a hiba típusának meghatározása, 2. a javítási költség becslése a hibatípus alapján, 3. a hiba súlyosságának meghatározása, 4. az eredmények összegzése, 5. prioritási érték meghatározása minden egyes hibához, 6. javítási terv készítése a források ismeretében. A padozati hiba súlyosságának meghatározása Az egyes padozati hibák súlyosság szerint az alábbi ismérvek alapján kerülnek besorolásra. A szempontok és a besorolási értékek természetesen az aktuális helyzetnek megfelelően változtathatók. 11. ábra: Kumulált súlyosság és javítási költség alakulása priorizáció esetén A padozati hibák javítási költségének meghatározása A 3. szakaszban meghatározásra kerültek a típushibák. Ezek alapján, illetve a hiba mérete alapján meghatározandók az egyedi hibajavítások költségei. A priorizáció módszere A bemutatott priorizációs módszer a javítási költségek fajlagos számításán alapul, tehát minden egyes hiba esetén meghatározandó, hogy egységnyi hibaértéket BALESETVESZÉLY ESZKÖZSÉRÜLÉS VESZÉLYE ELHELYEZKEDÉS 1 IGEN IGEN Nem kikerülhető 0,9 IGEN NEM Nem kikerülhető 0,8 NEM IGEN Nem kikerülhető 0,7 IGEN IGEN Nehezen, odafigyeléssel kikerülhető 0,6 IGEN NEM Nehezen, odafigyeléssel kikerülhető 0,5 NEM IGEN Nehezen, odafigyeléssel kikerülhető 0,4 IGEN IGEN Könnyen kikerülhető 0,3 IGEN NEM Könnyen kikerülhető 0,2 NEM IGEN Könnyen kikerülhető 0,1 NEM NEM Nem releváns, csak esztétikai hiba Ebben az esetben a sorrenden végighaladva a hibajavítások kumulált hibapontjának (függőleges tengely) összege (vízszintes tengely) az alábbi görbét fogja kiadni, ahol a görbe egy pontban vett meredeksége a fajlagos javítási költséggel lesz egyenlő. Látható, hogy a priorizációnak köszönhetően a fajlagos javítási költség folyamatosan csökken, tehát a sorba rendezés hatékony eredményt adott. Összegzés A padozati hibák az anyagmozgatást végző vállalatoknál jelentős hatást gyakorolhatnak az üzemi tevékenységre. Ez tipikusan olyan probléma, aminél a ráfordítás a gazdálkodó számára nem értékteremtő céllal történik. Ezért az ilyen hibák javítási kiadásait mindig nagyon megfontoltan, a lehető legkisebb költségen, a lehető legnagyobb haszon elvének betartásával kell elvégezni. A cikkben bemutatott módszer ennek egy lehetséges megoldása. 10. ábra: A padozati hibák osztályozásának kritériumai Az egyes padozati hibák súlyossága és mérete alapján meg kell határozni a hibajavítások költségeit. 6 mekkora költségen lehet megjavítani. A számítás módja: az egyes hibajavítási költség osztva a hibaponttal. A listát utána ezen érték alapján növekvő sorrendbe rendezve megkapjuk a hibajavítás optimális sorrendjét is. Értelemszerűen az első helyen az a hiba lesz, ahol a legmagasabb hibapontot a legalacsonyabb költségen lehet megjavítani. Ferenczi Balázs PhD hallgató, Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola, Széchenyi István Egyetem, Győr Lektorált szakmai cikk 2017. szeptember

TERVEZŐASZTAL Úsztatott esztrichpadozatok tervezési és kivitelezési hibái Az építési hibák között az egyik nagy általánosságban előforduló hibaforrás az esztrichpadozatok helytelen kivitelezése, mely sok esetben tervezési hibával is párosul. A nem megfelelően kialakított (például úsztatott) aljzat nem képes betölteni a vele szemben támasztott követelményeket, mint a kopogó hang csillapítása, utólagosan nem vagy csak igen költségesen javítható hibaforrás. A TERVEZÉSI és kivitelezési hibák annak ellenére jelennek meg igen nagy számban, hogy az Esztrich és Ipari Padló Egyesület, valamint a Burkolástechnika Egyesület gondozásában pár évvel ezelőtt elkészült a Esztrichpadozatok Tervezés, kivitelezés, követelmények (Padló MI 01:2015) című műszaki irányelv, mely részletesen foglalkozik a helyes szerkezeti kialakításokkal és jellemző hibákkal. Kidolgozás alatt áll az Ipari padlók Tervezés, kivitelezés, követelmények című irányelv is, kérdés esetén az egyesület tagjai készséggel állnak rendelkezésre. A kiadványban kiemelésre kerül a hibák alapvető forrása: A jelenlegi hazai építési gyakorlat egyik problémája, hogy az ajánlatkérésekben és kiírásokban újra és újra feltűnő olyan fogalmak, mint pl. burkolásra kész, burkolásra előkészített, felületkész vagy más hasonló szubjektív meghatározások teljességgel alkalmatlanok az elvégzendő munka minőségének leírására. Ez a gyakorlat ellentmond az építési termékek forgalmazására vonatkozó EU rendeletnek (305/2011/EU) is, melyek szerint a szerződésben az építőipari szolgáltatás és a teljesítés leírásának egyértelműnek és kimerítőnek kell lennie, illetve meg kell határozni azokat az alapvető jellemzőket, amelyek a tervezett felhasználási mód(ok) szempontjából relevánsak. A rétegrendi kiírásokban jellemzően annyi olvasható jó esetben, hogy estrichaljzat vagy aljzatbeton, holott a tervezett felhasználás szempontjából ez lehet például bitumenemulziós cementkötésű esztrich, cementesztrich, polimerrel módosított kötésű cementesztrich, magnezitesztrich, műgyanta esztrich, kalcium-szulfát esztrich, öntöttaszfalt esztrich, kemény adalékanyagos cementesztrich stb. Melyek a legjellemzőbb felületi hibák? Táblaszéli felhajlás, zsugorodás Függetlenül attól, hogy az esztrichpadozatok kialakítása közvetlenül járófelületként szolgál vagy burkolásra kerül, Táblaszéli felhajlás megfelelően szilárdnak, szennyeződésés repedésmentesnek, sík és száraz felületűnek kell lennie. Jellemző hiba a táblaszél felhajlása, mely többféle okra vezethető vissza. A táblaszéli felhajlás az esztrich kötőanyagától, a szilárdulás környezeti feltételeitől és a száradás, karbonátosodás miatti zsugorodás mértékétől függ. A cement kötőanyagú esztrichek késői burkolásakor tapasztalható leginkább a táblaszéli felhajlás. A kalciumszulfát esztrichek táblaszéli felhajlása a cementesztrichekhez képest általában lényegesen kisebb (kb. egy nagyságrenddel), mert a kötőanyag kisebb zsugorodási hajlamú. A forró beépítésű aszfaltesztricheknél pedig nem mutatkozik ilyen jelenség. A plasztikus (képlékeny) vagy korai száradási zsugorodás és a korai zsu- www.epitesi-hibak.hu 7

TERVEZŐASZTAL gorodási repedezés oka a felszíni réteg korai vízvesztése. A korai vízvesztésnek további következménye lehet, hogy az esztrichrétegben repedések keletkeznek, melyek akár 10 cm mélyek is lehetnek, kisebb vastagságú esztrich esetén akár át is repedhetnek. A zsugorodás mértéke időjárásfüggő, huzat, hőmérséklet, páratartalom, zsugorodás okozta repedezés csökkenthető vékony műanyag vagy üvegszál adagolásával, valamint levegőn szilárduló egyes műanyag diszperziók adagolásával. Minden esetben be kell tartani az adott esztrichfajta alkalmazástechnikai útmutatójában előírtakat! A száradási és a kémiai (autogén) zsugorodásból adódó rövidülést tovább fokozhatja a karbonátosodási zsugorodás. Az esztrichek a kis vastagság és a nagy felületi modulus mellett csak az egyik síkjukkal érintkeznek a környező levegővel. Az érintkező felület karbonátosodása a cement klinkerásványainak hidratációja során fellépő portlanditképződéssel párhuzamosan, tehát már fiatal korban megkezdődik. A felhajlás mértéke a szilárdság növelésével és a levegő CO2-tartalmával való érintkezés idejének (burkolásig tartó idő) növelésével arányosan akár többszörösére is nőhet. Ezért fontos a cementesztrich padozatok Igen fontos a cementesztrich padozatok mielőbbi burkolása, mivel a felhajlás mértéke a szilárdság növelésével és a levegő CO2-tartalmával való érintkezés idejének növelésével arányosan akár többszörösére is nőhet. Kémiai zsugorodással minden esetben számolnunk kell, azt figyelembe kell venni, mivel annak oka a víz és a kötőanyag kémiai reakciójában keresendő. A szilárdsági jellemzők növelésének igénye jelentősen megnöveli a kémiai zsugorodást. A kalcium-szulfát kötőanyagú esztrichek kémiai zsugorodása többnyire jelentősen kisebb, mint a cementesztricheké. A műgyanta kötésű esztrichek kémiai zsugorodása anyagspecifikus és elkerülhetetlen, amit a szerkezet felépítésénél figyelembe kell venni. Minimalizálni az elérhető legnagyobb adalékanyag-kötőanyag arány alkalmazásával, illetve speciális, zsugorodáscsökkentő segédanyagokkal lehet. A szemmegoszlásnak kitüntetett jelentősége van a friss keverék víz- és pépigénye, a felület megmunkálhatósága, simíthatósága, valamint a megszilárdult esztrich zsugorodása szempontjából. Nagyobb finomrész-tartalommal (0,25 mm alatti finomhomok + cement + légbuborék) kézi simítás mellett is kön nyebben képezhető egyenletes, sima, zárt felület, de a telített struktúra zsugorodása is nagyobb lesz. Egyes esztrich adalékszerek a golyóscsapágy-elv alapján javítják a finomrészben szegény keverékek bedolgozhatóságát, de alkalmazásuk nagy körültekintést igényel, mivel egyúttal csökkenthetik a megszilárdult esztrich szilárdsági jellemzőit. 8 mielőbbi burkolása, valamint az ezt lehetővé tevő gyorsan szilárduló és száradó esztrichek, illetve szilárdulást gyorsító, száradást elősegítő adalékszerek alkalmazása. Amennyiben az építéshelyszíni tevékenységet szervező lebonyolító által előre látható az esztrichpadozat késői (több hónapos korban esedékes) burkolása, akkor ezt közölni kell az esztrich kivitelezőjével. Ennek ismeretében célszerű előírni és alkalmazni olyan adalékszereket, amelyek a cementkő mezopórusainak tömítése révén a karbonátosodással szembeni nagyobb ellenállóképességet eredményeznek. Boltozódás Esztrichpadozatok kialakításánál gyakran előforduló deformációs hiba a boltozódás, mely a burkolást megelőző hőés páratechnikai körülményekre, okokra vezethető vissza. Nyáron, nagy melegben az erős hőhatás következtében, amikor az esztrich felülete gyorsabban tud felmelegedni, mint a fogadószerkezet, számolnunk kell a boltozódás veszélyével, ennek elkerülése érdekében gondoskodni kell megfelelő árnyékolásról, az üvegezett felületek fedéséről. Páratechnikai problémákra visszavezethető boltozódásról akkor beszélhetünk, amikor például az esztrich padlófűtés fölé kerül elhelyezésre, és a mielőbbi burkolhatóság miatt üzembe helyezik az esztrich alatt a padlófűtést, és még a kiszáradás előtt aljzatkiegyenlítőt hordanak fel rá. A gyors felfűtés következtében a még nedvességtelített esztrichben a páranyomás értéke a többszörösére is nőhet. A páranyomás kiegyenlítődését jelentősen késleltethetik a nagy tapadóképességű és az esztrichnél kisebb porozitású aljzatkiegyenlítők, melyek ilyenkor megrepedhetnek, vagy akár boltozódva el is válhatnak az esztrichtől. A fűtött esztrichnél a padlófűtés szabályszerű üzembe helyezését követően jelentkező repedések (például ajtónyílásokban vagy sarkokból kiindulva) gyakori oka a gátolt hőtágulás. Gátolt hőtágulást okozhat a túl vékony, vagy a rosszul elhelyezett elasztikus szegélyhézag, a szegélyhézag mögé folyt önterülő esztrich vagy aljzatkiegyenlítő, valamint a nem megfelelően tervezett vagy kivitelezett tágulási hézagok. Burkolást követő száradás, rövidülés okozta boltozódás és átrepedés 2017. szeptember

Tapadó esztrich Csúszóréteges esztrich Úsztatott esztrich Padlófűtéses esztrich www.epitesi-hibak.hu Esztrichek repedezése Már a zsugorodási és boltozódási hibáknál is jeleztük, hogy ezek sok esetben a esztrichszerkezetek megrepedésével járnak, jellemzően hő- és páratechnikai okokra vezethetők vissza. Ilyen ok lehet a huzat (nagy légmozgás) is, mely a bedolgozást követő 24 órában olyan mértékben képes kiszárítani az esztrich felületét, hogy az száradási zsugorodást szenved és berepedezik. Amennyiben az esztrich kivitelezésénél előre látható, hogy huzatos lesz az építési helyszín, már az ajánlatadásnál előre jelezni kell ezt a problémát, és műanyag és üvegszál adalékok alkalmazásával kell a repedések kialakulását megelőzni. Esztrichek felületi porlása A felület porlékonyságát okozhatja az összetétel hibája, a helytelen bedolgozás és a túl gyors száradás. Huzatos munkaterület esetén nemcsak repedésekkel, de felületi porlással is számolni kell a túl gyors száradásnak köszönhetően. Az ilyen felületnél a burkolási munkák megkezdése előtt gondosan meg kell választani a szükséges impregnáló anyagot, annak alkalmazásának hiányában a porló, gyenge aljzatokra a ragasztók nehezen vagy egyáltalán nem tapadnak rá, az aljzatkiegyenlítők pedig kötés után elválhatnak a felülettől. Nedvességtartalom okozta burkolatmeghibásodás A rugalmas és a faanyagú padlóburkolatok esetén az esztrichek túl nagy nedvességtartalma, a merev (kő, műkő és kerámia anyagú) burkolóanyagoknál pedig az esztrichek késői zsugorodásából származó feszültségek okozhatnak problémát az alapfelület és a burkolat közötti ragasztási kapcsolatban, valamint a burkolat anyagában. Fontos, hogy burkolás előtt pontosan kerüljön megállapításra az esztrich nedvességtartalma. A szakma szabályai nak, valamint az irányelvben rögzített értékeknek nem megfelelő nedvességtartalom esetén ne végezzünk burkolási munkát. Az esztrichek burkolhatóságához szükséges mértékű kiszáradás időtartama kiszámíthatatlan. A nedvességtartalmat méréssel kell a burkolást megelőzően ellenőrizni. Normál esetben egy 50 mm vastag hagyományos cementesztrich kb. másfél hónap alatt száradhat ki, de például 9

TERVEZŐASZTAL a harmatponti párakicsapódás okozta visszanedvesedés esetén ez eltarthat három vagy több hónapig is, ami azonban megelőzhető hidrofóbizáló, de a kiszáradást nem késleltető esztrichadalékszerek használatával. A hibás páratechnikai méretezés vagy a tervezett rétegrend be nem tartása is okozhatja a megfelelően kiszáradt, leburkolt padozat későbbi károsodását, az alulról jövő páranyomás vagy párakicsapódás miatt. Jellemző esetek: nem teljesen kiszáradt betonfödém, üzemi konyhák és zuhanyzók feletti födémek, nagy teljesítményű világítótestek feletti födémrészek, kazánházak feletti födémek. A páratechnikai méretezéseknél figyelemmel kell lenni a szerkezeti anyagok páradiffúziós ellenállására, és szükséges esetekben a burkolatnál nagyobb párazárású anyagot kell elhelyezni az esztrichréteg alá. Jellemző tervezési hibák Az úsztatott padlóknál hajlító igénybevétel lép fel a terhelés hatására. Úsztatott esztrich vagy úsztatott aljzatbeton tervezése során ezért nem a nyomó-, hanem a hajlító-húzószilárdság a mértékadó ezeknél a szerkezeteknél. Tehát hibát követ el a tervező, ha csak a nyomószilárdságot írja elő. Az is gyakori hiba, hogy nem hangolja össze a tervező az úsztatóréteg összenyomódását a várható terheléssel, a vastagsággal és a hajlító-húzószilárdsággal. Nem veszi figyelembe a födémen futó, és esetenként egymást keresztező vezetékek legfelső síkjának megfelelő egyenes felület kiképzését, mivel csak szilárd, egyenes felületre helyezhető a lépéshangszigetelés! Nem megfelelő az anyagkiírás, keverik az esztrich és az aljzatbeton fogalmát, holott vannak olyan esetek, mikor ezt együttesen kell alkalmazni. Aljzatbetonok kiírásakor és rendelésekor különösen ügyelni kell a friss beton bedolgozási sebességéhez illeszkedő, kellően hosszú eltarthatósági időtartamra, vasalt padlószerkezetnél a friss beton konzisztenciájára. A megfelelően elkészített esztrich is megrepedezhet huzatos körülmények között. (További képeket talál a www.epitesi-hibak.hu oldalon!) Ha az esztrich, illetve a kéregerősített ipari padló alkalmazása során a korróziós közeg kémhatása ph 5,5, akkor megfelelően tartós burkolatot, illetve bevonatot kell tervezni, hacsak egy betontechnológiai szakvélemény más megoldást nem javasol. A páratechnikai méretezéseknél figyelemmel kell lenni a szerkezeti anyagok páradiffúziós ellenállására, és szükséges esetekben a burkolatnál nagyobb párazárású anyagot kell elhelyezni az esztrichréteg alá. Jellemző kivitelezési hibák A cikk elején ismertetett felhajlási, zsugorodási, boltozódási, porlási és repedezési hibák alapvetően arra vezethetők vissza, hogy a kivitelező nem ismeri vagy nem alkalmazza teljes körűen a különböző szerkezeti kialakítású aljzatok készítésének előírásait (pl. a beépítéskor nem védi meg az úsztatóréteget a koncentrált terhektől, összenyomódástól vagy a nedvességtől), vagy nem a tervezett minőségű anyagot építi be. Nem végezteti el az általa beépített esztrich első típusvizsgálatát, mert ilyenkor nem zárhatók ki például az esztrich szemszerkezeti, anyag-összetételi hibái, vagy indokolt esetben nem hívja fel (írásban) a megbízó figyelmét a fogadóaljzat túlzott egyenetlenségére, a nem megfelelő építési és szilárdulási körülményekre. Gondot okozhat, ha szemrevételezéssel nem vizsgálja meg a készítési, illetve a határoló terek aljzatait, és a nyilvánvaló hibákról nem tájékoztatja írásban a megbízót (ilyen hibák pl. a nem alápincézett térben hiányzó nedvesség elleni szigetelés, a nagy páratartalmú helyiségek, üzemi konyhák, mosókonyhák fölötti megfelelő minőségű párazárás hiánya, a padlóba fektetett melegvíz-vezeték hőszigetelésének hiánya, a hő- vagy hangszigetelések kifogásolható fektetése, az emeletenkénti szintjelzések hiánya). Jellemző építésszervezési és üzemeltetési hibák Nemcsak a tervező vagy a kivitelező, hanem a megbízó és az üzemeltető is felelős lehet az esztrich aljzatok nem megfelelőségéért, tönkremeneteléért. Ilyen eset például, ha a megengedettnél korábban vagy nagyobb mértékben veszi igénybe az elkészült esztrichpadozatot, vagy nem gondoskodik az elkészült esztrich nedvesedés okozta káros alakváltozása elleni védelméről. Az építési folyamatok gyorsítása érdekében a padlófűtés hőmérsékletét a megengedettnél gyorsabban vagy nagyobb értékűre emelik, de sok esetben a nem kellően kiszáradt aljzaton végeztetik el a burkolást, illetve figyelmen kívül hagyják a burkoláshoz szükséges klimatikus viszonyokat. Üzemeltetés során az aljzat károsodásához vezethet, ha a padozatot a tervezettnél nagyobb mechanikai, hő- vagy nedvességhatásnak, vagy agresszív közegek igénybevételének teszik ki, vagy ha a hibák elhárításáról nem gondoskodnak időben, vagy a burkolatcserénél olyan anyagot választanak, amely nagyobb felületi húzó-tapadószilárdságot igényel, mint amivel a burkolatfogadó esztrich rendelkezik (pl. szőnyegpadlót cserélnek ragasztott parkettára). Lestyán Mária építész tervező szakmérnök (A tárgyalt műszaki irányelv letölthető innen: http://www.esztrich.org/letoltes/ Padlo_MI-01_2._kiadas.pdf) 10 2017. szeptember

DIAGNÓZIS A Bohn födém és meghibásodásai Régi szerkezetekkel foglakozó cikksorozatunkban a vasbeton gerendás födémeken belül az idomtestes vasbeton födémek általános jellemzőivel, továbbá egyik legismertebb és leginkább elterjedt típusával, a Bohn födémmel foglalkozunk. Az idomtestes vasbeton födémek általános jellemzői Az idomtestes vasbeton födémek megjelenésük alapján könnyen összetéveszthetők az előző cikkben ismertetett sűrűbordás vasbeton födémekkel, ahol a béléstesteknek a bordák felső nyomott öve szempontjából nincs számításba vehető statikai szerepük (még a szilárd béléstestek esetén sem). Ezzel szemben az idomtestes vasbeton födémeknél a vasbeton bordák mellett a tégla vagy beton anyagú betéttestek is részt vesznek a nyomó- és nyírófeszültségek felvételében. Ahhoz, hogy a betéttestek a vasbeton bordák közé beépítve alkalmasak legyenek a nyomóigénybevételek felvételére, egyrészt kellően szilárd anyaggal és megfelelő keresztmetszettel kell rendelkezniük, másrészt biztosítani kell a vasbeton bordák és a betéttestek együttdolgozását. A betéttestek nyomott övének a vasbeton bordával való együttdolgozását kezdetben azzal próbálták biztosítani, hogy a hosszirányban egymáshoz csatlakozó betéttestek hézagait habarcscsal vagy betonnal töltötték ki, amely a nyomófeszültséget a következő betéttestnek továbbadja. Azonban az üreges betéttestek kb. 15 25 mm vastag bordáikkal csatlakoznak egymáshoz, ezt az illesztési hézagot pedig a gyakorlatban igen nehéz habarccsal kitölteni, mert a habarcs (vagy beton) kitér és befolyik az üregekbe. A vasbeton szabályzat ennek elkerülése érdekében a betéttestek csatlakozó bütüfelületeinek cementhabarcscsal való előzetes bekenését írta elő. A tapasztalatok azt mutatták, hogy a betéttestek közötti csatlakozási hézagok előbbiek szerinti kitöltése a gyakorlatban nem valósítható meg az elvárható minőségben. A terhelési vizsgálatok pedig azt igazolták, hogy ennek nincs olyan jelentősége, mint azt korábban gondolták, mert a betéttesteket a monolit vasbeton bordákhoz való tapadásuk is jelentős mértékben bevonja az erőjátékba. Annak érdekében, hogy az együttdolgozást ne csak a tapadásra alapozzák, számos betéttest típust úgy alakítottak ki, hogy azok egymás után rakva fogazatot alakítsanak ki, amely fogak a monolit betonrészekhez kapcsolódva a betéttestek nyomásra való együttdolgozását garantáltan biztosították. A fogazatot gyakran a betéttestek csatlakozásánál alakították ki, ritkábban pedig a betéttestek felső felületén. A betéttestek mérete, kialakítása rendszerint olyan volt, hogy lakóépületekben kb. 5 méter nyílásméretig a betéttestek között kialakuló monolit vasbeton bordák, valamint a betéttestek nyomott öve statikailag elegendő volt. Nagyobb nyílásméretek vagy terhelések esetén a nagyobb pozitív nyomatékok miatt a födém keresztmetszetét 3 4 cm vastag felső rábetonozással kellett megerősíteni, amelyet a betéttestek közti bordákkal egyidejűleg kellett elkészíteni. Többtámaszú vagy befogott szerkezetek esetén a negatív nyomatékok problémáját is meg kellett oldani, mert a negatív nyomatékok értéke rendszerint meghaladta a pozitív nyomatékét, továbbá a pozitív nyomatékoknál alkalmazott www.epitesi-hibak.hu 11

DIAGNÓZIS rábetonozás alul nem valósítható meg. A nyomott beton keresztmetszetnek az alsó oldalon való megnövelését a következő módokon oldották meg: külön, eltérő kialakítású betéttest gyártása a negatív nyomatékok szakaszára; olyan bordarendszerű betéttest kialakítása, ahol egyes bordák kivésése által megnövelhető a vasbeton bordák alsó beton keresztmetszete; olyan betéttest alkalmazása, amelyet a negatív nyomatékok helyén megfordítva kell elhelyezni; olyan betéttest alkalmazása, amelyet a nyílásméret, illetve a nyomaték nagysága szerint fekvő vagy álló helyzetben is be lehet építeni; az álló alkalmazás esetén a nagy negatív nyomatékhoz szükséges betonfelület növelhető volt oly módon is, hogy a betonbordákat szélesebbre hagyták. 1. ábra: Bohn födém keresztmetszete és idomtéglája [5] A korabeli vasbeton szabályzat vonatkozó előírásait [1] és [2] alapján lehet röviden összefoglalni. Az idomtestek 6 25 cm magasak lehetnek (kis támaszközök esetén alacsony tömör téglákat is használtak). Nyomott övük vastagsága égetett agyag esetén legalább 1,7 cm, beton vagy más megfelelő szilárdságú anyag esetén pedig 2,5 cm. A vastagság azonban egyik esetben sem lehet kisebb, mint az üreg magasságának 1/9-ed része. A rábetonozás legkisebb vastagsága 3 cm, a legnagyobb 5 cm. Ahhoz, hogy a felső betonréteg számításba vehető legyen, a bordákra merőleges vasalás is szükséges, ha a bordaköz nagyobb, mint 30 cm. A lemezvasalás ilyenkor fm-ként legalább 1 cm 2 legyen, legfeljebb 30 cm távolságban elhelyezve. Ha a rábetonozás vastagsága 5 cm-nél nagyobb, a födém sűrűbordás födémnek tekintendő (lásd cikksorozatunk előző részét). Ha a födémnél nem készül felső betonréteg és a támaszköze nagyobb 4 m-nél, a bordákra merőleges, legalább 6 cm széles merevítő bordát kell kialakítani a födém közepén, amely az egyes bordákat összeköti. Möller [2] megállapítása szerint ezt az előírást általában nem tartották be. 3 cm-nél keskenyebb betonbordákba csak egy vasbetét helyezhető el. A vasbetét és az idomtest között legalább 0,5 cm köz legyen, két vasbetét köze nem lehet kisebb sem 1 cm-nél, sem a nagyobbik vasátmérőnél. Möller [2] megjegyzése szerint a 3 cm vastag bordáknál sem a rendes vasszerelés, sem a betonozás nem végezhető el és nem ellenőrizhető különösen azért, mert az égetett agyag betéttestek görbék. Ennek következtében kialakulhattak olyan szituációk, amikor a vasbetétek egyáltalán nincsenek betonnal körülvéve! A födémben megengedett nyomóigénybevétel az idomtest teljes szélességre átszámított szilárdságának 1/6-od része, legfeljebb azonban 40 kg/cm 2. A megengedett nyíróigénybevétel 3 kg/cm 2. Ennél nagyobb nyírófeszültségnél tömör beton alkalmazásával kell a nyírófeszültséget csökkenteni, vagy olyan vasalást kell alkalmazni, amely a 45 -os húzófeszültségeket teljesen fel tudja venni. Negatív nyomatékoknál a födémet vagy tömören kell betonozni vagy különleges esetleg kivágott idomtestekkel kell készíteni, amelyek a felső vas elhelyezésére legalább 3 cm hézagot biztosítanak és megfelelő alsó nyomott övvel rendelkeznek. Az idomtesteket portland cement habarccsal kell összefalazni. Möller [2] megjegyzése szerint ezt gyakran elmulasztják, így előfordulhat, hogy a nyomott övben az idomtestek nem is érintkeznek egymással. Kotsis [3] megjegyzése szerint ez a gyakorlatban nem valósítható meg és nincs is alapvető jelentősége. A Bohn födém Az 1. és 2. ábrákon látható Bohn födém 25 cm-es bordatávolságú idomtestes födém, amelyet még az 1970-es évek végén is alkalmaztak [4]. Az üreges tégla idomtestek a nyomóerők felvételébe a pozitív nyomatéki helyeken beszámíthatók. 12 2017. szeptember

2. ábra: Bohn födém axonometrikus nézete [3] A födém rábetonozással vagy a nélkül is készülhetett. A rábetonozást azonban csak akkor lehetett a nyomott övnél figyelembe venni, ha vastagsága 3 5 cm közé esett. Ha vastagabb volt, illetve a nyomott öv határa a rábetonozásba került, akkor nem idomtestes, hanem sűrűbordás vasbeton födémként kellett a szerkezetet méretezni, az idomtestek beszámítása nélkül. Egyfajta idomtesttel készült, amelynek oldalfalai könnyen kiüthetők voltak. A negatív nyomatéki helyeken a tégla idomtestek oldalsó alsó bordáinak kiütésével lehetett az alsó nyomott betonövet megnövelni. Az igénybevételtől függően az egymás mellé kerülő idomtesteknek csak az egyikénél vagy mindkét oldalt lehetett a bordakiütést alkalmazni. Az így kialakított bordavályúk olyan kialakításúak, hogy azokba a beton jól bedolgozható volt és a bordavályú betonnal való kitöltése ellenőrizhető. A negatív nyomatéki helyeken azonban csak a betonbordákat, illetve az esetleges vasbetéteket lehetett nyomásra figyelembe venni. Az égetett agyag idomtestek kezdetben 32 cm, a későbbiekben 25 cm hoszszúsággal készültek. Betonozás előtt A téglánál jobb hővezető képességű vasbeton bordák helyének a mennyezetvakolaton való kirajzolódását nem lehet elkerülni. a tégla idomtesteket alaposan meg kellett nedvesíteni. Az idomtestek felső bütüfelületét 45 -os lesarkítással gyártották annak érdekében, hogy az egyes idomtestek csatlakozásánál így kialakuló betonék biztosítsa az idomtestek statikai együttdolgozását és a hajlításból keletkező nyomóerők felvételét. Az 1950 után gyártott födémtégláknál azonban a gyártás egyszerűsítése érdekében elhagyták a betonéket kialakító lesarkítást, így a betéttestek már nem tekinthetők teherhordó elemnek [6]. Innentől kezdve tehát a födémet sűrűbordás vasbeton födémként kell kezelni. A födém ritkított, betonnal nem érintkező, egyszerű zsaluzat alkalmazásával elkészíthető volt. Hogy ne lépjék túl a 35 cm-es födémvastagságot, fapadlók esetén egyes födémtéglák felső bordáját ki lehetett ütni a párnafák besüllyesztése érdekében, amelyekre vakpadló, majd szegezett parketta került. Jellemző födémkárosodások, javítási, megerősítési lehetőségek Az idomtestes vasbeton födémek meghibásodásai és helyreállítási lehetőségei alapvetően hasonlóak ahhoz, mint amit az előző lapszámban a sűrűbordás vasbeton födémeknél már ismertettünk. Általános hibalehetőséget jelent, hogy kivitelezésük különösen gondos munkát kívánt meg. A korábbiakhoz kiegészítésül még hozzá lehet fűzni, hogy bár a nyersfödémek alsó felülete többnyire égetett agyag, azonban a téglánál jobb hővezető képességű vasbeton bordák helyének a mennyezetvakolaton való kirajzolódását mégsem lehet elkerülni. Az alacsonyabb felületi hőmérsékletek miatt a porlerakódásból kialakuló szürke csíkok először a padlásfödémeken jelentkeznek, majd a későbbiekben a közbenső födémek homlokzati falakhoz közel eső zónájában is, a koszorú felőli lehűlés következtében. A továbbiakban a Bohn födémekkel kapcsolatos néhány káresetet ismertetünk. A 3. ábrán a vasbeton bordák rossz minőségű kibetonozására látható példa egy szállás jellegű épületben. A födémet többtámaszú működést biztosító vasalással tervezték meg. A kivitelezés közben a villanyszerelési munkákhoz szükséges horonyvésések során, több helyen hiányosan kibetonozott födémbordákat és takaratlan acélbetéteket találtak. Az ezt követő feltárások alapján a hiányosan kitöltött betonbordák, takaratlan vasbetétszakaszok arányát 20 25%-ra becsülték. 3. ábra: Bohn födém bordáinak hibás és helyes kibetonozása [7] Az alsó acélbetéteket az égetett kerámia anyagú betéttestekre közvetlenül lefektetve helyezték el, ezért azokat a beton nem vette körül teljes körűen. Az alátámasztásoknál, a negatív nyomatéki helyek környezetében ezen túl, a bordák keresztmetszetét érintő, jelentősebb betonhiányt is észleltek. A beton feltehetően nem volt megfelelő halmazállapotú, továbbá túlságosan nagy adalékszemeket is tartalmazott, így a felső vasak mellett nem folyt be megfelelően a bordákba. A takaratlan acélbetétek korrózióveszélyt jelentettek, a negatív nyomatéki helyeken található kitöltetlen bordák miatt pedig nem volt biztosított a tervezett többtámaszú működésmód. www.epitesi-hibak.hu 13

DIAGNÓZIS A javítás során a bordák egy részét utólag felvésték, majd kibetonozták. A vasbetétek takarásának pótlását elsősorban a párás levegőjű fürdő-zuhanyozó helyiségek feletti szakaszokon végezték el. Azonban a kijavított szerkezet nem volt teljes értékűnek tekinthető, így az üzemeltetés során időszakos felülvizsgálatokat kellett betervezni. Szerkezeten belüli páralecsapódás következtében kialakuló födémkárosodásra látható példa a 4. és 5. ábrákon. A Bohn födém tartószerkezetű tetőfödémet párás levegőjű üzemcsarnok fölé építették meg. A szerkezet üregeibe a külső tér felé vándorló pára behatol, és ott lecsapódva átnedvesedést okoz. Ezt gyakran összetévesztik a beázás eredetű átnedvesedéssel. Az üzemcsarnokban klímaberendezés is készült, azonban ennek üzemeltetése nem volt folyamatos. Bár a cementhabarcs simítású alsó födémfelületen nem tapasztaltak páralecsapódást, néhány évnyi használat után az alsó vakolat lemállását és az üreges tégla betéttestek felületi rongálódását észlelték. Később a födémen beázási foltok is jelentkeztek (4. ábra), amelynek oka a kifelé eltávozni nem tudó, födémüregekben lecsapódott és nedvesség formájában összegyűlő pára volt. A helyreállítás egyszerű tatarozással történt, majd a födém alsó felületére kifejezetten párazáró festést készítettek. Természetesen lényeges az üzemeltetés 4. ábra: Kondenzvíz miatt átnedvesedett Bohn födém alsó felületén kialakult károsodás [8] 5. ábra: Bohn födém átnedvesedése belső párahatás következtében [8] 6. ábra: Bohn födém tervezett és hibásan megvalósult kialakítása [8] során a páratartalom megfelelő beállítása is az erre a célra alkalmas klímaberendezés által. A 6. és 7. ábrákon hibás vasalású Bohn födém leszakadása látható egy teherhordó téglafalas lakóépület emeletráépítése során. A tartószerkezetek tönkremenetele általában akkor következik be, ha nagyon elemi hibát követnek el, illetve a hibák még halmozódnak is. A födémet eredetileg a harántfalak támasztották volna alá. Azonban a kivitelezés közben az alapfeltárások és a talajmechanikai vizsgálatok alapján a födém teherhordásának irányát megváltoztatták és a homlokzati hosszfalakra terhelték. Így nemcsak a fesztávolság növekedett meg, hanem az eredetileg többtámaszúnak tervezett födém kéttámaszúvá vált. A födém igénybevétele tehát nagyobb lett, mint az eredeti elrendezés szerinti. Az előbbi körülmények ellenére a kivitelező nem csináltatott újabb statikai terveket, hanem a födémet az eredeti meg- 14 2017. szeptember

7. ábra: A hibásan megépített Bohn födém leszakadása [8] hosszabbított vasalással építette meg. További hibát jelentett, hogy a 3 cm-es együttdolgozó felbetont nem a bordákkal együtt betonozták, hanem egy későbbi időpontban, így a bordák és a felbeton között munkahézag alakult ki. Maga a betonozás sem volt megfelelő, ezért az elkészült beton a tervezettnél kisebb szilárdságú lett. Tulajdonképpen nem is lehet csodálkozni azon, hogy a kizsaluzást követően a födém beomlott, szerencsére nem hirtelen, hanem lassan, fokozatosan a különböző födémszakaszok beomlása egy héten keresztül zajlott. Ez az eset azt példázza, hogy a tartószerkezetek teljes mértékű tönkremenetele általában akkor következik be, ha nagyon elemi hibát követnek el, illetve ha a hibák még halmozódnak is. www.epitesi-hibak.hu HIVATKOZÁSOK [1] Dr. ing. Möller Károly szerk.: Építési Zsebkönyv. I. kötet, szerzői kiadás, Budapest, 1934. [2] Dr. ing. Möller Károly szerk.: Építési Zsebkönyv. I. kötet, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1938. [3] Dr. Kotsis Endre: Épületszerkezettan, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945. [4] Balázsovich Boldizsár szerk.: Tervezési Segédlet. Födémszerkezetek vizsgálata, 31. szám, Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest, 1979. [5] TS-É 13 Hagyományos födémszerkezetek, Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet, Budapest, 1973. [6] Gilyén Jenő: Régi épületek tartószerkezete. Értékelés, megerősítés, átalakítás, BME Mérnöktovábbképző Intézet, Budapest, 1991. [7] Mentesné Zöldy Sarolta: Épületkárok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1969. [8] Mentesné Zöldy Sarolta: Tartószerkezetek hibái, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1979. Dr. Szakács György okl. építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök, okl. zajés rezgéscsökkentési szakmérnök 15

FELELŐSSÉG Műszaki vezetői kisokos az alapoktól KIKÉNYSZERÍTHETŐ-E A FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐI NYILATKOZAT? JOGESET Rovatunk második részében a felelős műszaki vezető tevékenységének folytatásához szükséges feltéteket és korlátokat, illetve a feladatokköröket vettük górcső alá. Amíg előző cikkünkben az elméleti oldalt taglaltuk, addig mostani cikkünk arról szól, a gyakorlatban hogyan is működik az elméletben megszerzett tudás. Konkrét jogeseten keresztül vizsgáljuk meg, hogyan alakul a felelős műszaki vezető kötelezettsége egy ingatlan bővítése és átalakítása használatbavételének engedélyezéséhez szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat kapcsán. A FELPERESEK JOGERŐS építési engedély alapján 2007. április 20. napjától kezdődően kezdték meg a perbeli családi házuk átalakítását és a bővítését. A kivitelezést az A Kft. kezdte meg, az építkezés hatósághoz bejelentett felelős műszaki vezetője május 3. napjáig az I. rendű alperes volt. 2007. május 14. napjától kezdődően összefüggésben azzal, hogy a B Kft. folytatta a kivitelezést megváltozott a bejelentett felelős műszaki vezető személye: II. rendű alperes ezt a tevékenységet 2007. október 30. napjáig látta el. A felperesek a kivitelezés befejező munkálataival utóbb a C Kft.-t bízták meg, amely kivitelező már az építkezés tényleges befejezését követően tette meg azt a bejelentését a hatóság felé, hogy az építkezés felelős műszaki vezetője a III. rendű alperes. Az építkezés befejezése után a felperesi építtetők előterjesztették a használatbavételi engedély iránti kérelmüket, amelyhez a felelős műszaki vezetők nyilatkozatát nem tudták csatolni, mivel azt az alperesek a részükre nem adták meg. Emiatt az illetékes hatóság a használatbavételi engedély kiadását megtagadta, az épület bővítményének, toldalékának és teljes emeleti szintjének a használatát megtiltotta. A felperesek keresetükben azt kérték, hogy a bíróság ítéletével pótolja az alpereseknek a családi házuk bővítése és átalakítása használatbavételének engedélyezéséhez szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozatát. Az alperesek azzal védekeztek, hogy a perbeli igényt a felperesek nem velük, hanem a kivitelezővel szemben érvényesíthetik, a felelős műszaki vezető ugyanis csak a kivitelezőkkel áll jogviszonyban, a kivitelező viszont a felelős műszaki vezetői nyilatkozatokat az elszámolási vita miatt nem bocsátotta a felperesek rendelkezésére. A II. és a III. rendű alperes előadta: annak ellenére, hogy a hatóság részére felelős műszaki vezetőként való bejelentésük megtörtént, az építkezésen felelős műszaki vezetői tevékenységet ténylegesen nem végeztek, így a nyilatkozat megtagadása a részükről emiatt sem jelent joggal való visszaélést. Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Jogi álláspontja szerint a felperesek részéről bizonyítást nyert, hogy építtetőként őket terheli a kötelezettség, azaz hogy a hatóság részére a használatbavételi engedély iránti kérelem mellékleteként csatolják a felelős műszaki vezető nyilatkozatát. A 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet (a továbbiakban: Rendelet) 16 2017. szeptember

33. -a értelmében viszont a felelős műszaki vezető a használatbavételi engedélyhez megkívánt nyilatkozatot nem az építtető, azaz a felperesek részére, hanem a megbízójának, azaz a kivitelezőnek köteles átadni, aki azt az épület birtokba adásával és a szerződésben megállapított ellenérték (a vállalkozói díj) teljesítésekor adja át a megrendelő részére. Erre irányuló közvetlen jogszabályi kötelezettség hiányában viszont az alperesi felelős műszaki vezetők nem valósítottak meg joggal való visszaélést, amikor a felelős műszaki vezetői nyilatkozatot nem a felpereseknek adták át. Az elsőfokú bíróság utalt arra, hogy a használatbavételi engedélyhez szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat nem helyettesíthető szakértői véleménnyel, így annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló szakértői vélemény szerint a megvalósult építmény a rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, a felpereseknek csak arra van lehetősége, hogy fennmaradási engedély iránti kérelmet terjesszenek elő a szakértői vélemény egyidejű csatolása mellett. Az ítélettel szemben benyújtott fellebbezésükben a felperesek az ítélet részbeni megváltoztatásával a II. rendű és a III. rendű alperes felelős műszaki vezetői nyilatkozatának ítélettel történő pótlását kérték. A másodfokú bíróság az indokolás módosításával hagyta helyben az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit. Döntésének jogi okfejtése szerint a Rendelet a peres felek jogviszonyára nem alkalmazható, a perbeli jogviszonyra a felelős műszaki vezető feladatai kiterjednek az építési szerelési munka teljes felügyeletére. A felek egyező előadása szerint azonban a II. rendű és a III. rendű alperes az építkezés helyszínén nem járt, felelős műszaki vezetői bejelentésük csupán formális volt. Az építkezésen felelős műszaki vezetői tevékenységet nem végeztek, így a másodfokú bíróság megítélése szerint nem joggal való visszaélés a részükről az, hogy nem adnak ki olyan nyilatkozatot, amelynek az alapjául szolgáló tényekről nincs tudomásuk. Megjegyezzük, ma már ugyanilyen okfejtés nem lehetséges, hiszen az elektronikus építési napló bevezetésével elvileg Az elektronikus építési napló bevezetésével elvileg megszűnt az a lehetőség is, hogy a kivitelező a felelős műszaki vezetőt annak tudta és elfogadása nélkül jelentse be. megszűnt az a lehetőség is, hogy a kivitelező a felelős műszaki vezetőt annak tudta és elfogadása nélkül jelentse be. A jogerős ítéletet felülvizsgálati kérelemmel a felperesek támadták. Kérelmük a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásával a módosított keresetük teljesítésére, a II. és a III. rendű alperes perköltségben történő marasztalására irányult. Érvelésük szerint az a körülmény, hogy a II. és a III. rendű alperes felelős műszaki vezetőkénti bejelentése csupán formális volt, a felelős műszaki vezetők érdekkörébe tartozó joggal való visszaélés, mert vállalták a megbízást a felelős műszaki vezetői tevékenység ellátására, azonban munkát nem végeztek, mégis elszámolási igényhez kötötték a használatbavételi engedélyhez szükséges nyilatkozat megadását. Kifejtették, hogy a II. és a III. rendű alperes nyilatkozatának pótlására a jelen peren kívül más lehetőségük nem áll fenn, amely nyilatkozat akkor is pótolható, ha azt az alperesek nem adják meg, vagy azért nem adhatják meg, mert bár vállalásuk ellenére a tevékenységüket nem látták el, mégsem gondoskodtak arról, hogy a hatóság előtt más személy kerüljön bejelentésre az építkezés felelős műszaki vezetőjeként. A rendelkezésre álló igazságügyi szakértői vélemény igazolja, hogy a használatbavételi engedély kiadásához szükséges műszaki feltételek adottak, azaz www.epitesi-hibak.hu 17

FELELŐSSÉG az elsőfokú bíróság által hivatkozott fennmaradási engedélyezési eljárás lefolytatásának nincs helye, így a szakértői vélemény alapján a II. rendű és a III. rendű alperes felelős műszaki vezetői nyilatkozata pótolható, amely nélkül a felperesek különös méltánylást érdemlő magánérdekének az érvényesülése nem biztosítható. A III. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában való fenntartására irányult, annak kihangsúlyozásával, hogy a felelős műszaki vezető nem a megrendelővel, hanem a kivitelezővel áll jogviszonyban. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A használatbavételi engedélykérelemhez szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozatot a kivitelező köteles az építtető rendelkezésére bocsátani. Ennélfogva az Étv. 40. (3) bekezdése értelmében az építési napló részét képező, a használatbavételi engedélykérelemhez szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozatot az építtetővel fennálló szerződéses kötelezettsége teljesítéseként a kivitelező köteles az építtető jelen esetben a felperesek rendelkezésére kérelem azon okfejtésének, hogy a felperesek érdeksérelme másként, mint a felelős műszaki vezetők nyilatkozatának az ítélettel való pótlásával nem hárítható el. Mindezekre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A felelős műszaki vezetői nyilatkozat jogi háttere Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) kormányrendelet 13. (3), valamint (5) bekezdése szabályozza a felelős műszaki vezetői nyilatkozat tételét mint a műszaki vezető feladatát. Ez azonban alvállalkozó és fővállalkozó felelős műszaki vezetőjénél is 14. szerinti tartalmú kell, hogy legyen. E paragrafusban viszont 2016 áprilisától már csak a kivitelezői nyilatkozat van szabályozva. Ennek alapján manapság kivitelezői nyilatkozatot az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez kötött munkák befejezését követően a fővállalkozó kivitelezőnek kell az építési napló összesítő lapján megtennie. A felperesek mint építtetők által elhatározott épületátalakítási és bővítési munkálatok kivitelezője további kivitelezők mellett a perben nem álló B Kft., majd pedig a C Kft. volt. Az építőipari kivitelezési tevékenységet a kft.-kel tagsági, alkalmazotti vagy megbízási jogviszonyban álló felelős műszaki vezető irányította [Étv. 39. (1) bekezdés b) pont], akik a II. és a III. rendű alperesek voltak. Az ő feladatukat képezte a Rendelet 9. j) pontja alapján az átadás átvételi eljárásban, illetőleg a használatbavételi engedélyezési eljárásban való közreműködés és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele az építési naplóban. Ehhez kapcsolódóan összhangban az Étv. és a Rendelet már idézett rendelkezéseivel a Rendelet 13. -a azt rögzíti, hogy az építési napló vezetése a kivitelező kötelezettsége. bocsátani. A kivitelezővel megkötött vállalkozási szerződéssel elérni kívánt eredmény a felperesek részéről az általános gyakorlatnak megfelelően rendeltetésszerű használatra alkalmas építmény felépítésére vonatkozott, következésképpen a szerződésszerű teljesítés eleme az is, hogy a vállalkozó a megrendelőnek átadja mindazon dokumentumokat és nyilatkozatokat, amelyek szükségesek a használatbavételi engedély benyújtásához, és amelyeknek a beszerzését, rendelkezésre bocsátását az építőipari tevékenységre vonatkozó részletszabályok a kivitelező feladatává teszik. Ez nemcsak az adott jogviszonyra irányadó különösen, hanem a kötelmi jog általános szabályai között elhelyezett, a teljesítésre vonatkozó Ptk. 277. -beli szabályozásból is adódik. Nincs tehát reális alapja a felülvizsgálati A hatályos szabályozás fenti két pontját egybevetve a mai jogszabályi környezet alapján a fenti jogeset hasonlóan zárulna. A felelős műszaki vezetőknek ugyanis a nyilatkozatokat meg kell tenniük, azok átadására azonban a velük szerződéses kapcsolatban álló kivitelezők kötelesek. Alvállalkozó kivitelezők ezen nyilatkozatukat fővállalkozó kivitelező és annak műszaki vezetője számára kötelesek átadni. Nincs azonban előírás ezen nyilatkozatok építési naplóba való feltöltésére vagy a felelős műszaki vezetők összesítő lapon történő nyilatkoztatására. A korábbi ilyen tartalmú nyilatkozatot ugyanis a tavalyi évtől a kivitelezőnek kell felelős nyilatkozat formájában megtennie az építési naplóban. Dr. Gáts Andrea ügyvéd, jogalkotási szakjogász 18 2017. szeptember

FELELŐSSÉG Közművek, közműbekötések telken kívül és telken belül 2. RÉSZ: ESETTANULMÁNYOK Ma Magyarországon a közművesítés igen magas fokúnak tekinthető. Nincs azonban valamennyi közműre kiterjedő egységes szabályozás: a tervezés és az engedélyeztetés előírásait a különböző közművekre vonatkozóan számos jogszabály tartalmazza. Cikksorozatunk előző részében a történeti áttekintés után a vonatkozó jogszabályokat vettük sorra, ezúttal pedig néhány esettanulmányon keresztül vizsgáljuk meg közelebbről a kérdéskört. Ivóvízhálózati bekötés nyomásingadozása Egy főváros környéki településen történt meg nemrég, hogy egy fogyasztó folyamatosan problémákat észlelt a vízhálózatával kapcsolatosan. Először csak szokatlanul magas vízfogyasztásokat regisztráltak a belépő ivóvízfőmérőn, majd amikor nem sokkal később víz árasztotta el a vízmérő aknát, kiderült, hogy a tűzivízhálózaton csőtörés történt. A csőtörés feltárása során kiderült, hogy az egyik húzásbiztos idom csatlakozása tört el, melyet valószínűleg külső hatás, feltételezhetően vízütés okozhatott. A hibakeresési időszak alatt a fogyasztó azt tapasztalta, hogy a vízhálózatban a www.epitesi-hibak.hu jogszabályilag előírt és a tervezés során is figyelembe vett 6 barnál időnként nagyobb nyomások is előfordulhatnak. Miután ezt a vízszolgáltató felé jelezte, az intézkedett egy nyomáscsökkentő beépítéséről a telek vízközmű-becsatlakozása elé. Ezzel a nyomásproblémák a vízrendszerben megszűntek. A fogyasztó a csőtörést javító szakcég álláspontjára alapozva vélelmezi, hogy a csőtörésben a vízhálózatban kialakult, engedélyezettnél nagyobb nyomások, esetlegesen fellépett nyomáslengések is közrejátszottak, így az elfolyt víz kifizetésétől a vízszolgáltató felé elzárkózott. Az ügyből szakértői vizsgálat lett, mely több érdekes momentumot is feltárt. A fő kérdés az volt, vajon esetleges hálózati nyomáslengések képesek-e károsítani a nyomócsőhálózatot. Mivel tárgyi esetben tokos KMPVC csövekkel szerelték a tűzivízhálózatot, ezért először ennek megfelelőségi vizsgálatára került sor. Az építőiparban a földalatti vízhálózati csővezetékek jellemzően KPE anyagból készülnek, hegesztett csőkötésekkel. Jelen esetben ez azért volt érdekes, mert a KMPVC és (K)PE csőrendszerek fektetési metódusa alapvetően eltér egymástól! A hegesztett kötésekkel rendelkező PE alapanyagú csövek esetében minden kötés húzásbiztos, így erre külön figyelmet fordítani nem szükséges. Ugyanakkor a tokos gumigyűrűs csatlakozással 19

FELELŐSSÉG szerelt nyomóvezetékek esetében a csatlakozások egyáltalán nem húzásbiztosak, ezért a szétcsúszás ellen külön, kifejezett technológiai-műszaki megoldásokkal kell védekezni. A csőgyártók által közzétett nyilvános szerelési útmutatók alapján gyorsan kiderül, hogy a húzásbiztosítás külön megoldandó szakkérdés. Nem elegendő csupán a földárokkal és a földleterheltséggel biztosítani azt, hanem speciális támasztásokkal, különleges alépítménnyel, illetve húzásbiztos idomok vagy egyéb biztosító elemek beépítésével kell garantálni a szétcsúszás elleni védelmet. Ennek a kérdésnek a vizsgálata azért nagyon érdekes, mert az adott kérdésre jogszabályi előírás gyakorlatilag nincs (értsd: kifejezetten tokos kötéssel rendelkező nyomócsövek fektetési szerelési módjára vonatkozóan), a szabványi előírások alkalmazása pedig hazánkban tegyük hozzá: sajnos nem kellően szabályozott. A hazai szabványok önkéntes alkalmazásának jogszabályi előírása miatt csak akkor kérhető számon egy tervezőtől, kivitelezőtől annak alakszerű betartatása, ha arra vagy jogszabály hivatkozik (ilyen jelen esetben nincs), vagy azt a tervező előírta, illetve a kivitelező önként vállalta. Ha ez hiányzik, elmarad, akkor erre vonatkozó jogalapot támasztani nem lehet. Érdemes egy pár gondolat erejéig a nyomáspróbára is kitérni. Ezt a gyártói utasítások is megkövetelik. Tegyük hozzá, hogy a nyomáspróbák minden esetben statikus nyomásra vonatkoznak (az MSZ 10-310:1986 szabvány szerint a névleges, illetve a próbanyomást fokozatosan kell ráadni az ellenőrzött csőszakaszra, és statikusan kell tartani azt a próba időtartama alatt). Ez pedig azt jelenti, hogy nyomáslengésekre, pláne vízütésekre ezek a hálózatok nincsenek ellenőrizve, és ez nem is alapvető elvárás. Ahogy arra például a gyártói utasítás is kitér, a tervezés során különös figyelmet Nyomáslengések dinamikus többletterhek, tranziens folyamatok az alárendelt elosztóhálózatok kivételével szinte minden vízhálózatban előfordulnak. kell szentelni azoknak a csővezetékeknek, amelyek nyomáslengéseknek vannak kitéve. Figyelembe kell venni, hogy nyomáslengések dinamikus többletterhek, tranziens folyamatok az alárendelt elosztóhálózatok kivételével szinte minden vízhálózatban előfordulnak. A gyors sebességváltozások, a szivattyúindítás, -leállás, tolózárak nyitása, zárása, lejtős terepen lévő fogyasztó töltő vezetékek üzemelése egyaránt előidézi azokat. Ennek számszerű meghatározása legfeljebb üzemeltetői konzultáció alapján becsülhető, de pontos adatokat szinte lehetetlen felvenni. Mindebből az következik, hogy ha jelen konkrét ügynél az építés során el is végezték a nyomáspróbákat, és azok megfelelőek voltak, a nyomáslengések elleni védelem akkor sem garantált. Az egyetlen lehetőség az érintett hálózat mechanikus védelme, amelyet a csőtörést követően a vízszolgáltató által beépített dinamikus nyomáscsökkentő biztosít. A nyomáscsökkentő beépítése kulcskérdés a hálózatban a jogszabályilag előírt határ felett esetlegesen kialakuló nyomásviszonyok valószínűségének megítélésében. Sok esetben ugyanis így a konkrét ügynél is a vízszolgáltató nem tudta másképp garantálni a számára a fent már többször hivatkozott, A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) kormányrendelet 77. (1) bekezdésében előírt felső nyomáshatár tartását a fogyasztói csatlakozói ponton. Ez azért nagyon fontos, mert ettől a pillanattól kezdve teljesen mellékessé vált, hogy mennyivel lépi túl a felső nyomásértéket a nyomáscsökkentő nélkül esetlegesen kialakuló hálózati nyomás. Mivel sem a fogyasztó, sem a szolgáltató nem rendelkezett autentikus mérési eredményekkel a víznyomást illetően az érintett területen, se pro, se kontra nem volt bizonyítható, hogy milyen nyomásviszonyok voltak, de tény, hogy a szolgáltató közvetve elismerte a nyomáscsökkentő beépítésével, hogy lehetséges volt a jogszabályban jelzett határértéket meghaladó felső nyomásérték. Innen már csak egy lépés annak a vizsgálata, hogy vajon a kialakuló nyomásértékek milyen dinamikával keletkeztek, azaz kialakulhattak-e olyan tranziens jelenségek, amelyek nyomáslengést, vízütést okozhattak a hálózatban. Ahogy erre fentebb már utaltam, ilyen bizonyára ki tud alakulni. Márpedig ennek hatása a nyomásszint emelkedésével értelemszerűen erősödik, azaz képes lehet a nem megfelelően rögzített csővezeték-csatlakozások megnyitását előidézni. Amire ez az esettanulmány rávilágít, az az, hogy egyrészt a megfelelő minőségű csővezetékek és hozzá a kellő gondossággal megválasztott csőkötések nagyban képesek befolyásolni a közműbekötés üzembiztonságát, másrészt pedig jó 20 2017. szeptember

példa arra, hogy minden esetben ügyelni kell, hogy a közműbekötés üzemi működési paraméterei a fogyasztói hálózat kialakításához, igényeihez és lehetőségeihez legyenek illesztve. Egy csatornaközmű-bekötés kálváriája Néhány évvel ezelőtt egy csatornakiváltás vizsgálata került előtérbe. Budapest egyik kertes házas övezetében az egyik ingatlan szennyvizét vezették át az utca túloldalán lévő ingatlan mögött lévő közcsatornába. A gyanú az volt, hogy ez az átvezetés szakszerűtlenül lett kivitelezve. A ház, amelynek (egyik) szennyvízelvezetése jelen vizsgálatnak a tárgya, egy kétlakásos ikerház, mely társasházként funkcionál. Az ügyben a Fővárosi Csatornázási Művek azt a tájékoztatást adta, hogy ennek a (társas)háznak jelenleg is van szolgáltatási kapcsolata az FCSM mel, azaz rendszeresen fizetik a csatornahasználati díjat. Az épület szennyvízelvezetése azonban kizárólag a ház előtti utcában kiépített szennyvízhálózatra kötve történik meg: a vizsgálat tárgyát képező átvezetés a szemközti ház alatt hivatalosan nem létezik. Mint kiderült, a bekötés még akkor készült, mikor az utcában még nem volt szennyvíz törzshálózat. Amikor az utcában is kiépült a közcsatorna (melynek egyébként a fenékszintje alatt húzódik az átvezetés), a tulajdonosok nem kérték a rákötést, és így maradt meg a vizsgált állapot. Mivel azonban a vizsgált rákötés hivatalosan nincs nyilvántartva, kvázi egy illegális rákötésről volt szó. Az a momentum, hogy a lakók nem kérték a rákötést, gyakorlatilag jogszabályellenes. A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995 (IV. 5.) kormányrendelet 6. (6.) bekezdése kimondja: az (5) bekezdés szerinti tűrési kötelezettséget (magyarázat: azaz a szolgalmi jog alapítását és az adott telken át történő közműhálózatra történő rákötést) meg kell szüntetni, ha az uralkodó telek mentén a víziközmű törzshálózat megépült, és az abba való bekötés a meglévő állapothoz képest nem okoz aránytalan hátrányt. Márpedig az épület szennyvízelvezetésének döntő hányadát az utcai hálózatba be lehet kötni, mint ahogy az meg is történt a nyilvántartás szerint, egyedül a közcsatorna folyásfenékszintje alatti rákötéseknél kell átemelést alkalmazni, melynek megvalósítása semmiképpen sem ítélhető aránytalan hátránynak. Ha ezek után áttérünk a szakszerűség kérdésére, akkor a csatornázás kialakításával kapcsolatosan az OTÉK mellett az ágazati szabványokat kell szem előtt tartani. A lakossági csatornabekötésekről Habár a műszaki előírások kategorikusan nem tiltják, alapvetően szokatlan és többnyire kerülendő megoldás főleg idegen csatorna átvezetése épületek alatt. a korábbi Országos Vízügyi Hivatal által kiadott MI-10-436:1988 jelű műszaki irányelv tartalmaz előírásokat. Ezen kívül a korábbi magyar szabványt, az épületek csatornázásáról szóló MSZ-04-134:1991-et a Magyar Szabványügyi Testület 2007. 05. 01-jén vonta vissza, tehát az esettanulmányunkban szereplő kivitelezés során még érvényben volt: éppen ezért ez tekinthető viszonyítási alapnak. (Meg kell azonban jegyezni, hogy ekkor már élt az MSZ EN 12056-2:2001 harmonizált szabvány is az épületen belüli csatornák kialakítására vonatkozóan, de ez a vizsgálat tárgyát képező udvari csatornavezetékek kialakítására érdemi előírásokat nem tartalmaz.) A vizsgált csatornára vonatkozóan a legszembetűnőbb jelenség az épület alatti átvezetés. Habár ezt a műszaki előírások kategorikusan nem tiltják, alapvetően szokatlan és többnyire kerülendő főleg idegen csatorna átvezetése épületek alatt. A csatornaátvezetés végig tokos gumigyűrűs csatlakozásokkal készített KGPVC csatornavezetékből készült. A jelzett magyar ágazati szabvány 3.3 pontja viszont kimondja: a kemény PVC-KG csatornavezeték nem szerelhető gépek, gépalapok, üzemi víz elleni szigetelés, nem bontható szerkezeti vasalt aljzat alatt. Mivel a szemközti háznak van egy mélygarázsa, amelynek padlója minden bizonynyal vasalt betonaljzat, ez alatt a fenti kialakítás mindenképp szabványellenes, szakszerűtlen. Külön megjegyzendő, hogy az átvezetés a szemközti ingatlan területére 200 mm átmérővel érkezik meg: itt egy bukóakna található, majd innen a csatornaszakaszok 160 mm-es átmérővel készültek. Ez szintén nem szokásos, bár konkrét tiltást a szabványok erre vonatkozóan sem tartalmaznak. Azt, hogy a csatorna többször mi több, rendszeresen eldugulhatott, de legalábbis nehezen folyt le belőle a szennyvíz, a kamerás csatornavizsgálat www.epitesi-hibak.hu 21

FELELŐSSÉG egyértelműen megmutatta. A felvételeken jól látható, hogy a kifolyási aknához közeledve a csatorna falán lévő lerakódás (zsír) fokozatosan emelkedik, míg a vége felé már a csatorna teljes keresztmetszetében megjelenik. Ez arra utal, hogy a csatornában rendszeresen a szokásos kb. 50%-os teltségnél magasabban állt a szennyvíz, és ez egyértelműen visszatorlódás miatt következhet be. Ugyanakkor a csatornaszakaszokon belül semmiféle problémát nem mutatott ki a vizsgálat. A feltárt szabálytalanság elhárítására, nevezetesen az épület alatti szakasz csőanyagának kiváltására árbecslést adni nem lehet. Ez ugyanis olyan mértékű munka, mely ha egyáltalán kivitelezhető bizonyosan sokszorosan meghaladja a rendszer használati értékét, illetve az utcai közcsatornába történő bekötésének járulékos költségeit. (Magyarázatképpen: a mélygarázs padlójának feltörése és a csatorna kitakarásos technikával történő cseréje gyakorlatilag megoldhatatlan. Egy új csővezeték átpréselése az épület alatt no-dig technológiával pedig rendkívül költséges, várhatóan milliós nagyságrendű munka.) Ugyanakkor a körülmények ismeretében egyértelműen a csatornaátkötés megszüntetése java- 22 solható: a most körülírt javítás elvégzése helyett a jogszabályoknak megfelelő, és a közszolgáltató által jóváhagyott bekötés létesítése lenne indokolt. Földgáz törzsközmű kiépítési lehetőségének vizsgálata Egy lakott területtől viszonylag mes sze eső ipari létesítmény hőigényének kielégítésére földgáztüzelést terveztek. A létesítmény építési engedélyezési folyamatában még feltételezték a szükséges földgáz-infrastruktúra rendelkezésre állását. Ehhez a tervezők bekérték a területileg illetékes földgázelosztói engedélyes elvi nyilatkozatát a gázellátás biztosításáról. A szolgáltató válaszában arról tájékoztatta a beruházót, hogy kb. 4 km hosszú törzsközmű-vezetéket kellene kiépíteni a létesítmény vezetékes földgáz ellátásának biztosítása érdekében: ez a szolgáltató szerint kb. 19 22 millió Ft-ra és egy éves kivitelezési folyamatra becsülhető. A tervezők szerint további 8 10 millió Ft-ért a szükséges engedélyek beszerezhetők: ez magába foglalja a magánterületen vezetni kívánt vezetékre alapítandó szolgalmi jogok költségeit, a kárenyhítéseket és az illetékeket. A folyamat a tervezett egy éves időtartam alatt várhatóan lebonyolítható. Fontos megemlíteni itt, hogy a magánterületeken történő gázvezeték kiépítése az egyes tulajdonosok vélt vagy valós aggodalmain alapuló ellenállása miatt a tervezettnél lényegesen hosszabban is elhúzódhat, kivételes esetben meg is hiúsulhat. Mivel a közútkezelővel a köztulajdonú útpálya szelvényében történő gázvezeték-fektetéstől ugyan folytak egyeztetések, de azok nem jártak sikerrel, a földgázelosztói vezeték kiépítése ezen a nyomvonalon végül nem jelentett reális alternatívát. Az ember vízigényének kielégítése és szennyvizének elhelyezése csak korszerű közművekkel lehetséges, azonban még jelentős szennyvíz-fejlesztésekre van szükség valamennyi régióban. 2017. szeptember

Az egyéb megoldások összehasonlítása érdekében szükséges volt alapadatot adni a klasszikus megoldásra, ha figyelmen kívül hagyjuk a nem teljesen objektív szempontokat, és megvalósíthatónak tekintjük ezt a gázvezeték-kiépítést, akkor megközelítőleg a következő beruházási költségekkel kell számolni: elosztói vezeték kiépítése a területileg illetékes elosztói engedélyes által: 20 000 000 Ft, vezetéképítés tervezése, engedélyezése, szolgalmi jogok alapítása: 6 000 000 Ft, telephelyen belül gázrendszer kialakítása: 8 000 000 Ft, kazánok, gázkészülékek, füstcsövek: 5 800 000 Ft. Ez összesen: 39 800 000 Ft. Csak pusztán a létesítési költségeket figyelembe véve megvizsgálták néhány egyéb energiatermelő mód megvalósíthatóságát is. Végül a hőszivattyúk telepítését találták reális alternatívának: ezek az adott hőigényekre kb. 57 233 134 Ft nettó hőszivattyús beruházási árat jelentettek. A két beruházási ár közötti 17 433 134 Ft különbséget kb. 22 év alatt lehetett volna eltüntetni. Ez meglehetősen torz eredmény, hiszen az egyszerűsített, statikus számításnál nem vették figyelembe az igen jelentős amortizációt és az egyéb járulékos költségeket (karbantartási díjak, alapdíjak, hatósági illetékek stb.). Végül a reális prognózis valahol 9 év megtérülés környékén várható. Ez alapján a beruházó végezetül a gázvezeték megépíttetése mellett döntött. Itt tehát pusztán gazdasági érdekek domináltak, a közművesítés kizárólag egyetlen ipartelep miatt is megérte. Jövőkép A közművesítés a modern kori infrastruktúra egyik alapja. A korszerű közművek képesek az alapvető források és szolgáltatások folyamatos és magas színvonalú biztosítására. Gyakran halljuk, hogy a ma embere már nem tudna meglenni elektromos áram, telefon, internet stb. nélkül. Ez valóban igaz. De ivóvíz nélkül élni sem tudnánk, a mai ember vízigényének a kielégítése és szennyvizének az elhelyezése pedig csak korszerű közművekkel lehetséges. A teljes körűnek tekinthető közüzemi ivóvíz-ellátottsághoz képest a közműolló jelenleg mintegy 25,2%. Az összegyűjtött szennyvíznek 97,7%-a biológiai tisztítás után kerül vissza a környezetbe. A 91/271/EGK irányelvnek megfelelő gyűjtőhálózat, szennyvízkezelés kiépítése a végső 2015. december 31-i teljesítési határidő időarányos teljesítéséhez országos szinten nem megfelelő. A szükséges szennyvíz-fejlesztések esetében valamennyi magyarországi régióban jelentkeznek beruházási igények a szennyvízszektort illetően. A 91/271/EGK irányelv derogációs követelményeinek teljesítése és a vizek jó állapotának elérése érdekében előírt intézkedések teljesítése céljából a 2007 2013 közötti időszakban számos projekt indult a szennyvíz-elvezetés és -tisztítás, valamint szennyvízkezelés fejlesztése céljából. Magyarország területén a szennyvízelvezetési és -tisztítási beruházások a víziközmű-fejlesztések között a 2014 2020 időszakban a leghangsúlyosabb szerepet töltik be. A költséghatékony és fenntartható víziközműszektor megvalósítása érdekében legfőbb célkitűzésünk a 2000 lakosságegyenérték (LE) feletti agglomerációknál a szennyvízből eredő kibocsátások további mérséklését szolgáló fejlesztések támogatása, továbbá a megvalósuló beruházások eredményeként a közműolló racionális keretek között történő csökkentése. Jogszabályi hivatkozások A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) kormányrendelet Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ) szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet A földgázellátásról szóló 2008. évi XL törvény Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény IRODALOMJEGYZÉK Baumann József: A soproni gázmű története (1865 1978) Soproni Szemle, 1981/1. Miskolczi Lajos: A víziközmű-üzemeltetés jelene és jövője FETIKÖVIZTIG Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program, 2014 2020 NFM, Széchenyi 2020 Programiroda (2014) Fővárosi Vízművek: Tájékoztató a csapadékvíz elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe bocsátásáról T-46/2014/1. számú kiadvány Település- és lakókörnyezet: a közműellátottság főbb fogalmai sulinet.hu Pflum Tamás: A csatornázás története VGF szaklap, 2001. Fischer Tamás okl. épületgépész mérnök, épületenergetikai tanúsító, műszaki ellenőr, igazságügyi szakértő www.epitesi-hibak.hu 23

ÉPÍTŐANYAG ÉS ÉPÍTÉSI TERMÉK A betontechnológus válaszol Folytatva a hálós kinézetű kéregrepedések problematikáját, ezúttal az ilyen kéreg stabilizálásának, a tartós és hibamentes állapotának a megőrzését megcélzó intézkedések lehetőségét járjuk körül. Ezen jelenség nem tekinthető hibának, ha a repedéstágasság nem nagyobb 0,4 mm-nél, és ha a repedések csak a kéregerősítő réteget érintik, azaz nem hatolnak át a betonlemez keresztmetszetén és a kéreg nem vált fel, hanem stabilan tapad a betonpadló felületéhez. A hálós kéregrepedés javítási lehetőségei Kijelenthetjük, hogy az ipari padló felületének ezen nagyobb tágasságú hálós repedései a gyenge pontjai, ahol külön intézkedés és a rendszeres karbantartás hiányában előbb-utóbb repedésszéllerepedezések, kéregfelválások következnek be. Tehát törődni kell velük a rendszeres takarításon és karbantartáson felül. Olyan megoldás szükséges, mely stabilan és hosszú távon eltömi, kitölti a repedéseket, és a felület kopásállósága is megmarad. A hibahelyek kis szélességű, szerteágazó és egymást keresztező, rendszertelen eloszlású vonalak képét mutatják, tehát gyakorlatilag nem lehet egyedileg javítani a repedéseket, a hibás területeket egyben szükséges kezelni. A javítás költsége (időigény és a javítóanyag ára) ebben az esetben is összhangban kell álljon a hiba nagyságával, jelentőségével. Ezen hibák még nem jelentenek közvetlen korlátozást a rendeltetésszerű használatban, de állagmegóvást, tartósságjavítást kell elérnie az alkalmazott javítási technológiának. RENDSZER A VÍZZÁRÁSHOZ A betonban létrejövő tökéletes nyomásálló vízzárás új építésnél, javításnál, állagmegőrzésnél. Hatékony, gyors, tartós HA BIZTOS AKAR LENNI BENNE: +36-30-948-39-60 www.kryton.com Ezek a szempontok már meghatározzák, hogy nem repedésjavító anyagokban és nem is műgyanta bevonatban célszerű gondolkodni, hanem inkább felületi impregnálásban olyan anyaggal, mely a fenti követelményeknek megfelel és emellett javítja a felület esztétikai megjelenését. Ilyen anyagok kifejezetten a folyékony szilikátok (vízüveg jellegű oldatok), melyek a beton és a habarcs adalékanyagaihoz hasonló összetételűek, ezáltal a legfőbb fizikai és kémiai paramétereik is igen közel állnak a fogadóközeghez. Amíg például a műgyanta (epoxi vagy poliuretán) alapú anyagoknak jelentősen más a rugalmassági modulusuk és a hőtágulási együtthatójuk, ezért a fogadóközeg határán az igénybevételek hatására feszültségek alakulnak ki, a folyékony szilikátok esetében ez nem áll fenn. Emellett ezen szilikátoldatok lúgos kémhatásúak (nem marják a betont), és a betonra jellemző lúgos közegben stabilak maradnak. Többféle ilyen impregnáló oldat van forgalomban, vannak nátrium- és litiumszilikátok, ez utóbbiak a kisebb pórusokba is be tudnak hatolni, mert molekuláik kisebbek. Az ezen anyagokkal történő impregnálás lényege, hogy a speciális szilikátoldat legalább 8-10, de akár 30 mm mélyen behatoljon a felületbe (a kéregerősítő vastagsága általában 2-5 mm), és ott a betonhoz, cementkőhöz tapadva, azok pórusait kitöltve elzárja azokat. Az oldatban lévő víz elpárolgása után kemény, üvegszerű felület keletkezik. Az impregnálás hatékony működéséhez először a kéregerősítő habarcs és a betonlemez felső részének a pórusait meg kell nyitni. El kell távolítani a pórusokba és a repedésekbe beült koszt. Ezt a már használt ipari padlóknál ún. mélytisztítással lehet elérni. Ennek fázisai: oldószeres feláztatás, közben kefés fellazítás, vizes takarítás, vízfelszívás mindaddig, amíg előáll nagyjából az eredeti tisztaságú felület (tiszták a pórusok és a repedések). Új ipari padlók esetén a mélytisztítás nem feltétlenül szükséges. Csak tiszta felületű és pórusú betonra szabad felvinni a szilikátos im preg ná lószert. Ezt megtehetjük permetezéssel, a felület átmosásával gumis lehúzókkal, vagy akár teddy hengerrel is, a gyártó használati utasítása szerint. Kritikus eleme a technológiának, hogy éppen annyi anyag kerüljön a pórus- és repedésrendszerbe, hogy a szer kellő mélységig behatoljon a szerkezetbe, azokat az ipari padló felületéig eltömítse, de ugyanakkor ne maradjon többletanyag a felületen, ne képződjön tócsa. A többletanyagot azonnal le kell tolni a felületről, mert ha megszárad, csak felületi bontással jön le, ha pedig ott marad, akkor igen csúnya, foltos lesz a padló. A technológia hatékonysága függ tehát az előkészítéstől (a pórusokat és a repedéseket meg kell tisztítani, meg kell nyitni régi padló esetén), a beeresztés megfelelő mélységétől (általában 8-30 mm szükséges, ehhez kb. 0,1 0,3 liter/m 2 anyagra van szükség) és attól, hogy a felületen marad-e felesleges impregnáló folyadék, vagy sem (ne maradjon!). Ha jó a kivitelezés, akkor elérjük a javítás célját, azaz a túlzott repedéstágasságú kéregrepedésekkel érintett felületek kopásállósága és tartóssága az eredetileg tervezettel és a hibátlan részekkel műszakilag egyenértékűvé válik. Ezen technológiát nemcsak javításra lehet használni, hanem ipari padlók felújítására is. Új építésű, kéregerősített ipari padló esetén pedig fokozhatjuk ezzel a kopásállóságot, a tartósságot, a pormentességet és a takaríthatóságot. Csorba Gábor MSc CE, okl. építőmérnök, betontechnológus szakmérnök, igazságügyi szakértő csorba.gabor@betonmix.hu 2017. szeptember

BETONTECHNOLÓGIA Problémák és megoldások a gyártástól a szerkezet átadásáig Az építőiparban dolgozó szinte valamennyi szakember munkája során kapcsolatba kerül a transzportbetonnal. Képzésünkön áttekintjük a beton életét a szabványoktól a szerkezetek átadásáig, valamint azon szakemberek feladatait is, akik munkájuk során kapcsolatba kerülnek a betonnal, kiderül, mire kell odafigyelni a gyártás, a tervezés és a kivitelezés során. A gyakorlat nyelvére lefordított szakmai ismeretek segítségével képet kaphat a betonról, a tanultak a napi munkában könnyen és eredménnyel hasznosíthatók: "" Mi a különbség a régi és az új betonjelölés között? "" Mi az optimális összetétel? "" Környezeti osztályok jelentősége "" Betonreceptek előnyei és hátrányai "" Zsákos betonok használata "" Melyek a betonfelületek átvételi feltételei? "" Mit nézzünk egy betongyárban? "" A beton- és szivattyúrendelés fortélyai "" Melyek az egyenletes minőségű frissbeton előállításának feltételei? "" Betonozási problémák és azok megoldása Időpont: 2017. október 18. 9.00 17.00 Helyszín: CEU Konferenciaközpont (1106 Budapest, Kerepesi út 87.) Jelentkezés és további információ: (1) 273 2090 forum-media@forum-media.hu www.forumakademia.hu Képzésünkre a mellékelt jelentkezési lapon is jelentkezhet.

Önnek is jól jönne egy terepen is használható OTÉK-szöveg? Legújabb kiskönyvünk akár a zsebében is elfér! Nem könnyű átlátni és pláne nem fejben tartani az építésügyi jogszabályokat, előírásokat, a szabályozás részleteit, márpedig az irodai környezeten kívül, az építés helyszínén ez a tudás elengedhetetlen. Nem kell azonban aggódnia, legújabb kiadványunk segítségével az OTÉK műszaki előírásait mindig magánál tarthatja! A praktikus formának köszönhetően a kiadványt mindig magánál tarthatja a kivitelezés helyszínén a kiskönyv akár a zsebében is elfér. A könnyebb tájékozódást a részletes tárgymutató segíti. A zsebkönyv nemcsak az OTÉK jogszabályi szövegét, hanem annak összes rajzos, táblázatos és szöveges mellékletét is tartalmazza. A nyomtatott zsebkönyv mellett elektronikus, szerkeszthető iratmintákat, segédleteket is kap. OTÉK zsebkönyv 2017 Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet hatályos szövege online segédletekkel A KIADVÁNY TARTALMA Zsebkönyv: Az OTÉK egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövege. Elektronikus segédletek: A bekötés előfeltételét képező víziközmű-szolgáltatói hozzájáruláshoz szükséges terv A hatásterület meghatározása a környezeti hatástanulmány készítésekor A helyi építési szabályzat tartalmi követelményei A Kbt. szerinti építési munkák jegyzéke A telepítési tanulmányterv és a beépítési terv részletes tartalmi követelményei A településfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia tartalmi követelményei A településszerkezeti terv tartalmi követelményei Az egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek környezeti kockázatértékelésének szempontrendszere Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek Az építőipari kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó jogsértő cselekmények esetén megállapítható bírság összegek Építményszerkezetek tűzvédelmi osztályára és tűzállósági teljesítményére vonatkozó követelmények Építőipari Vállalkozók Etikai Kódexe Jegyzőkönyv helyszíni szemléről Kémények megfelelősége és ellenőrzése Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek Magyarázatok a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által kis- és mikrovállalkozások részére alkalmazásra javasolt vállalkozási mintaszerződésekhez Táblázat a kockázati meghatározásához Táblázat a tűztávolsághoz Teljesítésigazolási Szakértői Szerv véleménye iránti kérelem Szerződésminták Építési engedélyezési, telekalakítási és tervpályázati eljárás Tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás A KIADVÁNY ÁRA: 12 900 Ft + áfa (+ csomagolási és postaköltség). Web: www.forum-media.hu E-mail: forum-media@forum-media.hu Telefon: (1) 273-2090 Postacím: Fórum Média Kiadó Kft., 1139 Budapest, Váci út 91. KIADVÁNYUNKAT A MELLÉKELT MEGRENDELŐLAPON IS MEGRENDELHETI!