Közösségi környezet kollégium

Az 5/2012 (II.16.) a Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló KIM rendelet VIII. fejezet 20. A kollégiumi tartalmi elemei Közösségi környezet kollégium Adatszolgáltatás a Közösségi környezet kollégium részére a NEA-KK-15-M pályázati kategóriával kapcsolatban 1. az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája ( vagy egészben visszatérítendő, vissza térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; támogatások formája: visszatérítendő: egészben visszatérítendő: vissza térítendő: támogatás formájának indoka: szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: 4 szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek indokai: Költségvetés áttervezése, indikátorok módosítása. 2. a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest; benyújtott pályázatok száma: érvényes pályázatok száma:, arányuk az összes pályázathoz:, a hiánypótlás nélkül érvényes pályázatok száma: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség., arányuk az összes pályázathoz: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség. érvénytelen pályázatok száma:, arányuk az összes pályázathoz: %, 3. a hiánypótlások leggyakoribb okai: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség. 4. a támogatott és pályázatokon igényelt támogatások összege; támogatott pályázatokon igényelt támogatások összege: pályázatokon igényelt támogatások összege: 5. a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; nyertes pályázatok száma:, aránya az összes benyújtott pályázathoz képest: % felhasznált támogatási források összege: Ft 1

6. a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; nyertes pályázatokra megítélt összeg: Ft igényelt és megítélt összeg százalékos aránya: % 7. azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték: % 8. azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás felét vagy annál kevesebb összeget nyertek: % 9. az összes beérkezett és a nyertes pályázatok számának megyei megoszlása: 10. az, az, a szakmai és pénzügyi k száma és aránya az adott pályázati kiírás alapján támogatott pályázatok összes jához képest; pénzügyi szakmai 93 0 0 8,01 0 0 6 0 0 0,52 0 0 11. a szakmai és pénzügyi k elutasításának és i elutasításának legjellemzőbb okai: 2

Adatszolgáltatás a Közösségi környezet kollégium részére a NEA-KK-15-SZ pályázati kategóriával kapcsolatban 12. az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája ( vagy egészben visszatérítendő, vissza térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; támogatások formája: visszatérítendő: egészben visszatérítendő: vissza térítendő: támogatás formájának indoka: szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek indokai: 13. a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest; benyújtott pályázatok száma: érvényes pályázatok száma:, arányuk az összes pályázathoz:, a hiánypótlás nélkül érvényes pályázatok száma: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség., arányuk az összes pályázathoz: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség. érvénytelen pályázatok száma:, arányuk az összes pályázathoz: %, 14. a hiánypótlások leggyakoribb okai: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség. 15. a támogatott és pályázatokon igényelt támogatások összege; támogatott pályázatokon igényelt támogatások összege: pályázatokon igényelt támogatások összege: 16. a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; nyertes pályázatok száma:, aránya az összes benyújtott pályázathoz képest: % felhasznált támogatási források összege: Ft 17. a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; nyertes pályázatokra megítélt összeg: Ft igényelt és megítélt összeg százalékos aránya: % 18. azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték: % 3

19. azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás felét vagy annál kevesebb összeget nyertek: % 20. az összes beérkezett és a nyertes pályázatok számának megyei megoszlása: 21. az, az, a szakmai és pénzügyi k száma és aránya az adott pályázati kiírás alapján támogatott pályázatok összes jához képest; pénzügyi szakmai 33 0 0 11,54 0 0 0 0 0 0 0 0 22. a szakmai és pénzügyi k elutasításának és i elutasításának legjellemzőbb okai: 4

Adatszolgáltatás a Közösségi környezet kollégium részére a NEA-KK-15-N pályázati kategóriával kapcsolatban 23. az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája ( vagy egészben visszatérítendő, vissza térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; támogatások formája: visszatérítendő: egészben visszatérítendő: vissza térítendő: támogatás formájának indoka: szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek indokai: 24. a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest; benyújtott pályázatok száma: érvényes pályázatok száma:, arányuk az összes pályázathoz:, a hiánypótlás nélkül érvényes pályázatok száma: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség., arányuk az összes pályázathoz: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség. érvénytelen pályázatok száma:, arányuk az összes pályázathoz: %, 25. a hiánypótlások leggyakoribb okai: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség. 26. a támogatott és pályázatokon igényelt támogatások összege; támogatott pályázatokon igényelt támogatások összege: pályázatokon igényelt támogatások összege: 27. a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; nyertes pályázatok száma:, aránya az összes benyújtott pályázathoz képest: % felhasznált támogatási források összege: Ft 28. a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; nyertes pályázatokra megítélt összeg: Ft igényelt és megítélt összeg százalékos aránya: % 29. azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték: % 5

30. azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás felét vagy annál kevesebb összeget nyertek: % 31. az összes beérkezett és a nyertes pályázatok számának megyei megoszlása: 32. az, az, a szakmai és pénzügyi k száma és aránya az adott pályázati kiírás alapján támogatott pályázatok összes jához képest; pénzügyi szakmai 33. a szakmai és pénzügyi k elutasításának és i elutasításának legjellemzőbb okai: 6

Adatszolgáltatás a Közösségi környezet kollégium részére a NEA-KK-16-M pályázati kategóriával kapcsolatban 34. az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája ( vagy egészben visszatérítendő, vissza térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; támogatások formája: visszatérítendő: egészben visszatérítendő: vissza térítendő: támogatás formájának indoka: szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: 417 szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek indokai: Költségvetés áttervezése, indikátorok módosítása. 35. a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest; benyújtott pályázatok száma: érvényes pályázatok száma:, arányuk az összes pályázathoz: %, a hiánypótlás nélkül érvényes pályázatok száma: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség, arányuk az összes pályázathoz: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség. %, érvénytelen pályázatok száma:, arányuk az összes pályázathoz: %, 36. a hiánypótlások leggyakoribb okai: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség. 37. a támogatott és pályázatokon igényelt támogatások összege; támogatott pályázatokon igényelt támogatások összege: pályázatokon igényelt támogatások összege: 38. a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; nyertes pályázatok száma:, aránya az összes benyújtott pályázathoz képest: % felhasznált támogatási források összege: Ft 39. a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; nyertes pályázatokra megítélt összeg: Ft igényelt és megítélt összeg százalékos aránya: % 40. azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték; 7

41. azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás felét vagy annál kevesebb összeget nyertek; 42. az összes beérkezett és a nyertes pályázatok számának megyei megoszlása; 43. az, az, a szakmai és pénzügyi k száma és aránya az adott pályázati kiírás alapján támogatott pályázatok összes jához képest; pénzügyi szakmai 29 0 0 3,24 0 0 29 0 0 3,24 0 0 44. a szakmai és pénzügyi k elutasításának és i elutasításának legjellemzőbb okai: 8

Adatszolgáltatás a Közösségi környezet kollégium részére a NEA-KK-16-SZ pályázati kategóriával kapcsolatban 45. az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája ( vagy egészben visszatérítendő, vissza térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; támogatások formája: visszatérítendő: egészben visszatérítendő: vissza térítendő: támogatás formájának indoka: szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: 125 szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek indokai: Költségvetés áttervezése, indikátorok módosítása. 46. a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest; benyújtott pályázatok száma: érvényes pályázatok száma:, arányuk az összes pályázathoz: %, a hiánypótlás nélkül érvényes pályázatok száma: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség, arányuk az összes pályázathoz: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség. %, érvénytelen pályázatok száma:, arányuk az összes pályázathoz: %, 47. a hiánypótlások leggyakoribb okai: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség. 48. a támogatott és pályázatokon igényelt támogatások összege; támogatott pályázatokon igényelt támogatások összege: pályázatokon igényelt támogatások összege: 49. a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; nyertes pályázatok száma:, aránya az összes benyújtott pályázathoz képest: % felhasznált támogatási források összege: Ft 50. a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; nyertes pályázatokra megítélt összeg: Ft igényelt és megítélt összeg százalékos aránya: % 51. azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték; 9

Adatszolgáltatás a Közösségi környezet kollégium részére a NEA-KK-16-N pályázati kategóriával kapcsolatban 1. az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája ( vagy egészben visszatérítendő, vissza térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; támogatások formája: visszatérítendő: egészben visszatérítendő: vissza térítendő: támogatás formájának indoka: szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: 8 szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek indokai: Költségvetés áttervezése, indikátorok módosítása. 2. a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest; benyújtott pályázatok száma: érvényes pályázatok száma:, arányuk az összes pályázathoz: %, a hiánypótlás nélkül érvényes pályázatok száma: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség, arányuk az összes pályázathoz: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség. %, érvénytelen pályázatok száma:, arányuk az összes pályázathoz: %, 3. a hiánypótlások leggyakoribb okai: Nem, mivel formai hiánypótlásra nincsen lehetőség. 4. a támogatott és pályázatokon igényelt támogatások összege; támogatott pályázatokon igényelt támogatások összege: pályázatokon igényelt támogatások összege: 5. a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; nyertes pályázatok száma:, aránya az összes benyújtott pályázathoz képest: % felhasznált támogatási források összege: Ft 6. a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; nyertes pályázatokra megítélt összeg: Ft igényelt és megítélt összeg százalékos aránya: % 7. azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték; 11

A kollégium 2017. évi működési célú kiírásáról 31. (1) Az Alapkezelő az e szerinti összefoglaló adatokat február 28-ig megküldi a kollégiumoknak és a Tanácsnak. A kollégium a Tanácsnak szóló Civil tv. 70. (1) bekezdés szerinti t az alábbi szerkezetben és szempontok szerint készíti el: a) a kollégiumi ülések és az elektronikus szavazások száma, a testület működésének tapasztalatai, különös tekintettel a tárgyévre vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásról szóló jogszabályban foglalt határidők tartására, a tagok testületi üléseken, határozathozatalban való részvételi arányára; A kollégium működésének negyedik évében összecsiszoltan végezte feladatait. A tagok között jó az együttműködés, az esetenként eltérő vélemények és prioritások ellenére is. A kollégium korábbi és újonnan delegált tagjai az üléseken és az elektronikus szavazásokon mindannyian aktívan részt vettek. A kollégium 3 ülést és 6 alkalommal tartott elektronikus szavazást. A kollégium ennek eredményeként 1692 döntést hozott, ami 65,6%-a a 2016. évinek. Az elektronikus szavazásokon/üléseken a kollégiumi tagok átlagosan 98%-ban vettek részt. A kollégium a meghatározott határidőket minden esetben tartotta, eredményes és hatékony munkát végzett. A 2017. évre jogszabály által megszabott keretet a kollégium teljes mértékben felhasználta, hiszen a beérkezett támogatási igény többszöröse volt a meghatározott keretnek. b) együttműködés a Tanáccsal, Alapkezelővel, a kollégiumokkal, az Alap működése felett a Civil tv. 55. -a szerinti rendelkezési jogot gyakorló miniszterrel; A kollégium elnöke és tagjai gyakran egyeztetnek telefonon, e-mailen vagy személyesen. Az kezelő szervezettel a viszony végig rendkívül jó volt. A szakmai és jogi segítség nagyban segítette a kollégium munkáját. A kezelő szervezettel számos esetben került sor operatív egyeztetésre, ami minden esetben a felmerült problémák (többségében) sikeres megoldását eredményezte. Ugyanakkor nehezítette az együttműködést a kezelő szervezet vezetőinek gyakori cseréje, mire megismertük az egyik vezető már is újabb került a kollégium mellé, ami a kapcsolattartást és egyeztetést rendkívül megnehezítette. Ez a fluktuáció 2017-ben némileg enyhült! A többi kollégiummal a kapcsolat korrekt és szakmailag megfelelő. A pályázati szakaszban gyakori volt a kollégiumi elnökökkel valló konzultáció, ami nagyban megkönnyítette a kollégiumok döntéseinek szakmai azonosságát. c) kapcsolattartás a kollégium Civil tv. 56. szerinti feladat- és hatókörébe tartozó civil szervezetekkel, civil szakmai sajtóval; A Kollégium minden esetben nyitott volt a civil szervezetek számára. Számos alkalommal került sor mind kollégium elnöki, mind pedig a kollégium tagjai részéről civil találkozón való részvételre, melyen keresztül tájékoztattuk a civil szervezeteket a kollégium pályázati szempontjairól és a gyakorlatáról. Az elnök szinte napi rendszerességgel adott telefonon segítséget konkrét ügyben civil szervezetek számára, vagy közvetítette őket a konkrét hivatali személyhez ügyének megoldása céljából. Szoros kapcsolat alakult ki a kollégium és néhány CiC között is, ami abban öltött testet, hogy a kollégium elnöke vagy valamelyik tagja tájékoztató fórumokon jelent meg. A kollégiumot konkrét sajtó megkeresés érintette, ugyanakkor a különböző civil rendezvényeken a résztvevők szívesen álltak a helyi média vagy sajtó rendelkezésére. Az elnök több alkalommal nyilatkozott helyi rádiónak a kollégiumot érintő közérdekű ügyekben, ezáltal is növelve a kollégium és annak céljainak minél szélesebb körben való megismertetését. 13

d) a döntéshozatali módszerek, a bírálati szempontrendszer, a bírálati elvek és az értékelési szempontok ismertetése, indokolása, a változások bemutatása és azok hatása az előző évhez képest; A 2013 őszén életbe lépő új szabály szerint a kollégium is a párban történő bírálati módszerre tért át, annak ellenére, hogy a működési és szakmai pályázatok lényegében egyszerre lettek kiírva, így a bírálati időszak kissé összecsúszott, amit még tovább bonyolított az a helyzet is, hogy a bírálat és a formai ellenőrzés párhuzamosan történt! Ez és a nagyszámú pályázatok valamint a párban történő bírálat követelménye nagy terhet rótt a kollégium tagjaira. Nagyon sokat kellett telefonon és emailben egyeztetni mind a kezelővel, mind pedig a bíráló párral. Minden tag egyenlő számú pályázatot kapott és hozzá sorsoltuk a bíráló párját. Az elosztható pályázati összegnek mindenki megkapta a szervezetszámmal azonos egyénre szabott összegét, ezáltal mindenki tudta, hogy mekkora forrással gazdálkodhat. Módszerül ponthatárokat határoztunk meg, melyhez minimum és maximum forinthatárokat társítottunk. Így fordulhatott elő, hogy azonos pont esetében kirívó különbség alakulhasson ki az egyes szervezetek és bírálók között. A bírálatot lényegében Excel formátumban végezték el a kollégium tagjai, mivel az EPER rendszer a bírálathoz megfelelő (gyakran kilép a rendszerből vagy nagyon lassú a több panelablak kezeléséhez). A tagok a bírálat során folyamatos egyeztetésben voltak, az elbírált listákat végül egységes szerkezetbe raktuk és algoritmus segítségével sorrendbe raktuk. A sorrendet közös kollégiumi ülésen véglegesítettük, ahol az esetleg szükséges finom hangolásokat és vitás kérdéseket tisztáztuk és a végleges kollégiumi döntéseket meghoztuk. e) a támogatási célok megvalósulása, a megvalósítás szakmai és hatékonysági jellemzői; A bírálatok során a támogatások odaítélésének célja elsősorban az volt, hogy azon szervezeteknek nyújtson támogatást, amelyek a jogszabályban meghatározott területek valamelyikben tevékenyek és tapasztalattal rendelkeznek. A kollégium igyekezett a pályázatok bírálatának rangsorát úgy kialakítani, hogy minél több szervezet jusson támogatáshoz, így sok esetben a minimum támogatási összeget ítéltük meg. Ezt jól mutatják a számok is, a 2017. évi pályázatok esetében a szervezetek 5,85%-a kapta meg az általuk igényelt támogatás teljes összegét (ez 2016-ban 1,85% volt, 2015-ben pedig 1,8% volt), ezzel szemben a szervezetek 63,9% kapta meg az általuk igényelt támogatás 50% vagy annál kevesebb összeget (2016-ban 61,8%, 2015-ben ez az arány csupán 70% volt). Azokat a pályázatokat, amelyek a meghatározott sorrend alapján jutnának támogatáshoz, várólistára tettük, így biztosítva számukra a lehetőséget, hogy az esetleges lemondások esetén ezeket is tudjuk támogatni. A szervezet bemutatására szánt karakterszámok csökkenése segített, hiszen a szervezetek így csak az érdemi információkat adták meg. Azokat a pályázatokat, amelyek a meghatározott sorrend alapján jutnának támogatáshoz, várólistára tettük, így biztosítva számukra a lehetőséget, hogy az esetleges lemondások esetén ezeket is tudjuk támogatni. f) a támogatási elvek, módok, arányok érvényesítése, javaslat a változtatásukat illetően; A kollégium számára rendelkezésre álló keretösszeg 3,3-szeresére érkezett a kollégiumhoz igény 2016-ban 1110 pályázat érkezett, amiből 1031 pályázat volt érvényes. 2017 ben pedig 872, amiből 804 volt érvényes. Ez egy folyamatos csökkenés tekintve, hogy 2015-ben működési támogatásra benyújtott pályázatok száma 2574 db volt, melyből 2235 volt érvényes). 2017-es kiírásnál a Tanács új megosztást léptetett érvénybe, így a Közösségi Környezet Kollégiumhoz, kulturális és hagyományőrzés tevékenységet folytató szervezetek már pályázhatnak (azok a Nemzeti Összetartozás Kollégiumhoz kerültek). Ennek köszönhetően 2017-14

ben a 2016. évi szervezetekhez képest közel 50%-os csökkenés következett be, mind a működési, mind pedig a szakmai pályázatoknál, azaz ennyivel kevesebb szervezet adott be pályázatot a kollégiumhoz. A Tanács természetesen jogosult a támogatási irányelvek meghatározására, azonban szerencsés, ha minden kollégium azonos tartalmú pályázati kiírást tesz közzé! Ugyanakkor továbbra is változatlan az a tanácsi gyakorlat, hogy szinte ugyanazokat a működési igényeket elégíti ki minden kollégium, pedig a speciális eltérések inkább segítenék a szervezeteket abban, hogy a működési támogatás tekintetében tevékenységükhöz leginkább szükséges költségelemeket tudják elszámolni. Mivel minden támogatási célhoz adott pontszám van rendelve, így az összpontszám növelésének (egyébként érthető) szándéka miatt szinte rákényszerülnek arra a szervezetek, hogy minden támogatási szemponthoz rendeljenek valami szerintük támogatható indokot, ha szükség van rá, ha. Ezért javasoljuk, hogy kapjanak nagyobb lehetőséget a kollégiumok a működési pályázatoknál speciálisan az adott kollégiumhoz illeszkedő szempontok megadásához. g) az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája ( vagy egészben visszatérítendő, vissza térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; támogatások formája: visszatérítendő/vissza térítendő- 100% támogatási előleg; elfogadását követően történő folyósítás visszatérítendő: nincs egészben visszatérítendő: 4 vissza térítendő: 868 támogatás formájának indoka: szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: 219 szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek indokai: Költségvetés indikátorok módosítása. áttervezése, h) a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest; benyújtott pályázatok száma: 872 db érvényes pályázatok száma: 804, arányuk az összes pályázathoz: 92,20 % a hiánypótlás nélkül érvényes pályázatok száma:, arányuk az összes pályázathoz:, érvénytelen pályázatok száma: 68 db, arányuk az összes pályázathoz: 7,8 % i) a hiánypótlások leggyakoribb okai;, mivel formai hiánypótlásra nincs lehetőség j) a támogatott és pályázatokon igényelt támogatások összege; támogatott pályázatokon igényelt támogatások összege: pályázatokon igényelt támogatások összege: 1 469 983 986 Ft 5 031 250 Ft k) a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; 15

nyertes pályázatok száma: 804, aránya az összes benyújtott pályázathoz képest: 92,20 felhasznált támogatási források összege. 495 344 221 Ft l) a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; nyertes pályázatokra megítélt összeg: 495 344 221 Ft igényelt és megítélt összeg százalékos aránya: 296,76 % m) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték: 5,85 % n) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték; 63,93 % o) az összes beérkezett és a nyertes pályázatok számának megyei megoszlása; Megye Beérkezett pályázatok Nyertes pályázatok Bács-Kiskun 34 33 Baranya 69 60 Békés 46 44 Borsod-Abaúj-Zemplén 69 64 Budapest 189 170 Csongrád 53 50 Fejér 20 18 Győr-Moson-Sopron 35 34 Hajdú-Bihar 45 41 Heves 23 23 Jász-Nagykun-Szolnok 14 14 Komárom-Esztergom 14 13 Nógrád 31 27 Pest 66 59 Somogy 39 37 Szabolcs-Szatmár-Bereg 29 26 Tolna 21 20 Vas 22 21 Veszprém 26 24 Zala 27 26 p) az, az, a szakmai és pénzügyi k száma és aránya az adott pályázati kiírás alapján támogatott pályázatok összes jához képest; 16

pénzügyi szakmai q) a szakmai és pénzügyi k elutasításának és i elutasításának legjellemzőbb okai; r) az elektronikus pályáztatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok; Az elektronikus pályáztatási rendszer kétségkívül meggyorsítja a pályázat benyújtásának és az arra adott értesítések megküldésének menetét. Ezzel együtt az EPER rendszer még mindig sok tekintetben fejlesztésre szorul, sem pályázói, sem bírálói oldalról lehet róla elmondani, hogy felhasználóbarát lenne. A FAIR rendszer is megjelent a 2017-es pályázatoknál, így jelenleg két elektronikus felület fut párhuzamosan (EPER és FAIR), ami viszont a bírálatot lassítja le. A bírálat során használhatóbb lenne egy olyan menüpont, amelyben a benyújtott pályázat egyes elemeit összesen meg lehetne tekinteni. Jelenleg az egyes pályázatokra szánt bírálat idejének egy részét az veszi el, hogy a különböző menüpontok és csatolmányok között keresi a bíráló a szükséges információkat. Talán ennek is köszönhetően a kollégium a 2017. működési kiírásra érkezett pályázatok bírálatait is Excel táblázatban végezte. s) a pályázatok, szakmai k értékelése, az azokból levonható következtetések, tapasztalatok; A pályázó szervezetek nagy részének segítség volt a formai bírálat ellenőrző listája a kiírásban. Az első évhez képest a pályázók a pályázatírás terén fejlődést mutattak. Ez (tapasztalatom szerint) köszönhető a tájékoztatási kiadványoknak, a megyei CiC-eknek is, melyek hatékony tanácsadói segítséget tudtak nyújtani a szervezetek számára. Ezt jól mutatják a számok is, hogy a 2015. évi pályázatok esetében mutatkozó 339 érvénytelen (az összes pályázathoz viszonyítva 13,1%) pályázathoz képest 2016-ban csupán 79 (az összes pályázathoz viszonyítva 7,11%), 2017- ben 68 (az összes pályázathoz viszonyítva 7,8%) volt érvénytelen,. A szervezet bemutatására szánt karakterszámok csökkenése segített, hiszen a szervezetek így csak az érdemi információkat adták meg. A költségvetések a 2017-os évben is sok esetben túlzóak voltak és minden esetben illeszkedtek a szervezet tevékenységéhez. t) a támogatások segítségével megvalósult projektek hatása, eredményessége a civil szektor fejlődését illetően. A kollégium tagjai leginkább a saját földrajzi és szakmai területükön tudtak a változásokról beszámolni. A CIP portálok fejlesztésével talán elérkezhet az az idő is, mikor a nyertes szervezetek ezen keresztül tudják majd bemutatni pályázatuk eredményeit és hatásait. (2) A Civil tv. 56. (1) bekezdés c) j) pontjában foglalt célok megvalósítására kiírt pályázat esetén a kollégium éves ja az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az alábbi szempontok szerinti tartalmi elemeket is magában foglalja: 17

a) a Civil tv. 56. (1) bekezdés c) j) pontjában foglalt pályázati célok, kategóriák meghatározásának indoklása, az ezt alátámasztó pályázói igények elemzése; A Civil tv. 56. (1) bekezdés c) j) pontjában foglalt pályázati célok és kategóriák megfelelőek, a kollégium által biztosított mozgástér alapján elmondható, hogy a Közösségi Kollégium pályázati céljai és kategóriái megfelelnek annak a civil szervezeti kör igényeinek, akik tevékenységi céljuk alapján a Kollégium által meghatározott célok elérésére pályáznak. b) a tárgyévi támogatási stratégia bemutatása, értékelése, tapasztalatai az a) pontban meghatározott célok figyelembevételével; A tárgyévi stratégia lényegében a Tanács iránymutatásai és a kollégium által meghatározott szempontok alapján áll össze, ezek a visszajelzések és a pályázati aktívitás alapján megfelelőnek és a szervezetek igényei alapján történik. c) a támogatott szervezetek által megküldött szakmai k alapján a megvalósított projektek képzések, tanulmányok, előadások, publikációk értékelése, a résztvevők száma, a megvalósítás hatékonysága a civil szervezetek fejlődése, szerepvállalásának segítése érdekében; A megküldött kat a kollégium kapta meg, így erről érdemi nyilatkozatot a kollégium nevében tudok tenni! A kitűzött célok és a támogatott projektek és szervezetek a rendelkezésre bocsátott forrásokat a szervezetek tevékenységének leírása alapján jónak ítélem! d) az egyes szakmai célok jövőbeni fenntartásának, módosításának, elvetésének indokolása a tárgyévi tapasztalatok alapján. A kollégium által megfogalmazott célok és irányok megfelelőek és kellő szelességű választási lehetőséget kínálnak a szervezetek számára. Így a kollégium látja indokát a szakmai célok megváltoztatásának. 18

A kollégium 2017. évi szakmai célú kiírásáról 31. (1) Az Alapkezelő az e szerinti összefoglaló adatokat február 28-ig megküldi a kollégiumoknak és a Tanácsnak. A kollégium a Tanácsnak szóló Civil tv. 70. (1) bekezdés szerinti t az alábbi szerkezetben és szempontok szerint készíti el: a) a kollégiumi ülések és az elektronikus szavazások száma, a testület működésének tapasztalatai, különös tekintettel a tárgyévre vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásról szóló jogszabályban foglalt határidők tartására, a tagok testületi üléseken, határozathozatalban való részvételi arányára; A kollégium működésének negyedik évében összecsiszoltan végezte feladatait. A tagok között jó az együttműködés, az esetenként eltérő vélemények és prioritások ellenére is. A kollégium korábbi és újonnan delegált tagjai az üléseken és az elektronikus szavazásokon mindannyian aktívan részt vettek. A kollégium 3 ülést és 6 alkalommal tartott elektronikus szavazást. A kollégium ennek eredményeként 1692 döntést hozott, ami 65,6%-a a 2016. évinek. Az elektronikus szavazásokon/üléseken a kollégiumi tagok átlagosan 98%-ban vettek részt. A kollégium a meghatározott határidőket minden esetben tartotta, eredményes és hatékony munkát végzett. A 2017. évre jogszabály által megszabott keretet a kollégium teljes mértékben felhasználta, hiszen a beérkezett támogatási igény többszöröse volt a meghatározott keretnek. b) együttműködés a Tanáccsal, Alapkezelővel, a kollégiumokkal, az Alap működése felett a Civil tv. 55. -a szerinti rendelkezési jogot gyakorló miniszterrel; A kollégium elnöke és tagjai gyakran egyeztetnek telefonon, e-mailen vagy személyesen. Az kezelő szervezettel a viszony végig rendkívül jó volt. A szakmai és jogi segítség nagyban segítette a kollégium munkáját. A kezelő szervezettel számos esetben került sor operatív egyeztetésre, ami minden esetben a felmerült problémák (többségében) sikeres megoldását eredményezte. Ugyanakkor nehezítette az együttműködést a kezelő szervezet vezetőinek gyakori cseréje, mire megismertük az egyik vezető már is újabb került a kollégium mellé, ami a kapcsolattartást és egyeztetést rendkívül megnehezítette. Ez a fluktuáció 2017-ben némileg enyhült! A többi kollégiummal a kapcsolat korrekt és szakmailag megfelelő. A pályázati szakaszban gyakori volt a kollégiumi elnökökkel valló konzultáció, ami nagyban megkönnyítette a kollégiumok döntéseinek szakmai azonosságát. c) kapcsolattartás a kollégium Civil tv. 56. szerinti feladat- és hatókörébe tartozó civil szervezetekkel, civil szakmai sajtóval; A Kollégium minden esetben nyitott volt a civil szervezetek számára. Számos alkalommal került sor mind kollégium elnöki, mind pedig a kollégium tagjai részéről civil találkozón való részvételre, melyen keresztül tájékoztattuk a civil szervezeteket a kollégium pályázati szempontjairól és a gyakorlatáról. Az elnök szinte napi rendszerességgel adott telefonon segítséget konkrét ügyben civil szervezetek számára, vagy közvetítette őket a konkrét hivatali személyhez ügyének megoldása céljából. Szoros kapcsolat alakult ki a kollégium és néhány CiC között is, ami abban öltött testet, hogy a kollégium elnöke vagy valamelyik tagja tájékoztató fórumokon jelent meg. A kollégiumot konkrét sajtó megkeresés érintette, ugyanakkor a különböző civil rendezvényeken a résztvevők szívesen álltak a helyi média vagy sajtó rendelkezésére. Az elnök több alkalommal nyilatkozott helyi rádiónak a kollégiumot érintő közérdekű ügyekben, ezáltal is növelve a kollégium és annak céljainak minél szélesebb körben való megismertetését. 19

d) a döntéshozatali módszerek, a bírálati szempontrendszer, a bírálati elvek és az értékelési szempontok ismertetése, indokolása, a változások bemutatása és azok hatása az előző évhez képest; A 2013 őszén életbe lépő új szabály szerint a kollégium is a párban történő bírálati módszerre tért át, annak ellenére, hogy a működési és szakmai pályázatok lényegében egyszerre lettek kiírva, így a bírálati időszak kissé összecsúszott, amit még tovább bonyolított az a helyzet is, hogy a bírálat és a formai ellenőrzés párhuzamosan történt! Ez és a nagyszámú pályázatok valamint a párban történő bírálat követelménye nagy terhet rótt a kollégium tagjaira. Nagyon sokat kellett telefonon és emailben egyeztetni mind a kezelővel, mind pedig a bíráló párral. Minden tag egyenlő számú pályázatot kapott és hozzá sorsoltuk a bíráló párját. Az elosztható pályázati összegnek mindenki megkapta a szervezetszámmal azonos egyénre szabott összegét, ezáltal mindenki tudta, hogy mekkora forrással gazdálkodhat. Módszerül ponthatárokat határoztunk meg, melyhez minimum és maximum forinthatárokat társítottunk. Így fordulhatott elő, hogy azonos pont esetében kirívó különbség alakulhasson ki az egyes szervezetek és bírálók között. A bírálatot lényegében Excel formátumban végezték el a kollégium tagjai, mivel az EPER rendszer a bírálathoz megfelelő (gyakran kilép a rendszerből vagy nagyon lassú a több panelablak kezeléséhez). A tagok a bírálat során folyamatos egyeztetésben voltak, az elbírált listákat végül egységes szerkezetbe raktuk és algoritmus segítségével sorrendbe raktuk. A sorrendet közös kollégiumi ülésen véglegesítettük, ahol az esetleg szükséges finom hangolásokat és vitás kérdéseket tisztáztuk és a végleges kollégiumi döntéseket meghoztuk. e) a támogatási célok megvalósulása, a megvalósítás szakmai és hatékonysági jellemzői; A bírálatok során a támogatások odaítélésének célja elsősorban az volt, hogy azon szervezeteknek nyújtson támogatást, amelyek a jogszabályban meghatározott területek valamelyikben tevékenyek és tapasztalattal rendelkeznek. A kollégium igyekezett a pályázatok bírálatának rangsorát úgy kialakítani, hogy minél több szervezet jusson támogatáshoz, így sok esetben a minimum támogatási összeget ítéltük meg. Ezt jól mutatják a számok is, a 2017. évi pályázatok esetében a szervezetek 7,83 %-a kapta meg az általuk igényelt támogatás teljes összegét (ez az arány a 2016. évi pályázatok esetében 1, 73%-a, 2015-ben pedig 1,74% volt). Ezzel szemben az általuk igényelt támogatás 50% vagy annál kevesebb összeget 2017-ben a szervezetek 39,15% kapta meg. Azokat a pályázatokat, amelyek a meghatározott sorrend alapján jutnának támogatáshoz, várólistára tettük, így biztosítva számukra a lehetőséget, hogy az esetleges lemondások esetén ezeket is tudjuk támogatni. A szervezet bemutatására szánt karakterszámok csökkenése segített, hiszen a szervezetek így csak az érdemi információkat adták meg. Azokat a pályázatokat, amelyek a meghatározott sorrend alapján jutnának támogatáshoz, várólistára tettük, így biztosítva számukra a lehetőséget, hogy az esetleges lemondások esetén ezeket is tudjuk támogatni. f) a támogatási elvek, módok, arányok érvényesítése, javaslat a változtatásukat illetően; 2016-ban 1110 pályázat érkezett, amiből 1031 pályázat volt érvényes. 2017-ben pedig 754, amiből 693 volt érvényes. Ez egy folyamatos csökkenés tekintve, hogy 2015-ben a szakmai támogatásra benyújtott pályázatok száma 2139 db pályázat volt, melyből 1700 volt érvényes. 2017-es kiírásnál a Tanács új megosztást léptetett érvénybe, így a Közösségi Környezet Kollégiumhoz, kulturális és hagyományőrzés tevékenységet folytató szervezetek már pályázhatnak (azok a Nemzeti Összetartozás Kollégiumhoz kerültek). Ennek köszönhetően 2017- ben a 2016. évi szervezetekhez képest közel 50%-os csökkenés következett be, mind a működési, mind pedig a szakmai pályázatoknál, azaz ennyivel kevesebb szervezet adott be pályázatot a 20

kollégiumhoz. A Tanács természetesen jogosult a támogatási irányelvek meghatározására, azonban szerencsés, ha minden kollégium azonos tartalmú pályázati kiírást tesz közzé! Ugyanakkor továbbra is változatlan az a tanácsi gyakorlat, hogy szinte ugyanazokat a működési igényeket elégíti ki minden kollégium, pedig a speciális eltérések inkább segítenék a szervezeteket abban, hogy a működési támogatás tekintetében tevékenységükhöz leginkább szükséges költségelemeket tudják elszámolni. Mivel minden támogatási célhoz adott pontszám van rendelve, így az összpontszám növelésének (egyébként érthető) szándéka miatt szinte rákényszerülnek arra a szervezetek, hogy minden támogatási szemponthoz rendeljenek valami szerintük támogatható indokot, ha szükség van rá, ha. Ezért javasoljuk, hogy kapjanak nagyobb lehetőséget a kollégiumok a működési pályázatoknál speciálisan az adott kollégiumhoz illeszkedő szempontok megadásához. g) az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája ( vagy egészben visszatérítendő, vissza térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; támogatások formája: visszatérítendő/vissza térítendő- 100% támogatási előleg; elfogadását követően történő folyósítás visszatérítendő: nincs egészben visszatérítendő: 0 vissza térítendő: 754 támogatás formájának indoka: szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: 65 szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek indokai: Költségvetés indikátorok módosítása. áttervezése, h) a benyújtott, az érvényes, a hiánypótlás nélkül érvényes, az érvénytelen pályázatok száma és százalékos arányuk az összes pályázathoz képest; benyújtott pályázatok száma: 754 érvényes pályázatok száma: 693, arányuk az összes pályázathoz: 91,9 % a hiánypótlás nélkül érvényes pályázatok száma:, arányuk az összes pályázathoz:, érvénytelen pályázatok száma: 61, arányuk az összes pályázathoz: 8,1 % i) a hiánypótlások leggyakoribb okai;, mivel formai hiánypótlásra nincs lehetőség j) a támogatott és pályázatokon igényelt támogatások összege; támogatott pályázatokon igényelt támogatások összege: pályázatokon igényelt támogatások összege: 481 371 467 Ft 0 Ft k) a nyertes pályázatok száma és aránya az összes benyújtott pályázathoz képest, a felhasznált támogatási források összege; 21

nyertes pályázatok száma: 281, aránya az összes benyújtott pályázathoz képest: 37,27 felhasznált támogatási források összege. l) a nyertes pályázatokra megítélt összeg, az igényelt és megítélt összeg százalékos aránya; nyertes pályázatokra megítélt összeg: 302 616 399 Ft igényelt és megítélt összeg százalékos aránya: 159,06 % m) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás teljes összegét elnyerték; 7,83% n) azon pályázatok aránya az összes nyertes pályázathoz képest, amelyek az általuk igényelt támogatás felét vagy annál kevesebb összeget nyertek: 39,15% o) az összes beérkezett és a nyertes pályázatok számának megyei megoszlása; Megye Beérkezett pályázatok Nyertes pályázatok Bács-Kiskun 26 20 Baranya 53 15 Békés 42 16 Borsod-Abaúj-Zemplén 68 11 Budapest 175 77 Csongrád 43 20 Fejér 25 8 Győr-Moson-Sopron 28 11 Hajdú-Bihar 40 5 Heves 23 10 Jász-Nagykun-Szolnok 10 5 Komárom-Esztergom 11 5 Nógrád 29 6 Pest 64 25 Somogy 18 5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 29 22 Tolna 13 4 Vas 19 5 Veszprém 22 6 Zala 16 5 p) az, az, a szakmai és pénzügyi k száma és aránya az adott pályázati kiírás alapján támogatott pályázatok összes jához képest; 22

pénzügyi szakmai q) a szakmai és pénzügyi k elutasításának és i elutasításának legjellemzőbb okai; r) az elektronikus pályáztatási rendszerrel kapcsolatos tapasztalatok; Az elektronikus pályáztatási rendszer kétségkívül meggyorsítja a pályázat benyújtásának és az arra adott értesítések megküldésének menetét. Ezzel együtt az EPER rendszer még mindig sok tekintetben fejlesztésre szorul, sem pályázói, sem bírálói oldalról lehet róla elmondani, hogy felhasználóbarát lenne. A FAIR rendszer is megjelent a 2017-es pályázatoknál, így jelenleg két elektronikus felület fut párhuzamosan (EPER és FAIR), ami viszont a bírálatot lassítja le. A bírálat során használhatóbb lenne egy olyan menüpont, amelyben a benyújtott pályázat egyes elemeit összesen meg lehetne tekinteni. Jelenleg az egyes pályázatokra szánt bírálat idejének egy részét az veszi el, hogy a különböző menüpontok és csatolmányok között keresi a bíráló a szükséges információkat. Talán ennek is köszönhetően a kollégium a 2017. szakmai kiírásra érkezett pályázatok bírálatait is Excel táblázatban végezte. s) a pályázatok, szakmai k értékelése, az azokból levonható következtetések, tapasztalatok; A pályázó szervezetek nagy részének segítség volt a formai bírálat ellenőrző listája a kiírásban. Az első évhez képest a pályázók a pályázatírás terén fejlődést mutattak. Ez (tapasztalatom szerint) köszönhető a tájékoztatási kiadványoknak, a megyei CiC-eknek is, melyek hatékony tanácsadói segítséget tudtak nyújtani a szervezetek számára. Ezt jól mutatja az is, hogy a 2015. évi pályázatok esetében mutatkozó 439 érvénytelen (az összes pályázathoz viszonyítva 20,52%) pályázathoz képest 2016-ban 139 (az összes pályázathoz viszonyítva 8,6%), 2017-ben csupán 61 (az összes pályázathoz viszonyítva 8,1%) volt érvénytelen,. A szervezet bemutatására szánt karakterszámok csökkenése segített, hiszen a szervezetek így csak az érdemi információkat adták meg. A költségvetések a 2017-os évben is sok esetben túlzóak voltak és minden esetben illeszkedtek a szervezet tevékenységéhez. t) a támogatások segítségével megvalósult projektek hatása, eredményessége a civil szektor fejlődését illetően. A kollégium tagjai leginkább a saját földrajzi és szakmai területükön tudtak a változásokról beszámolni. A CIP portálok fejlesztésével talán elérkezhet az az idő is, mikor a nyertes szervezetek ezen keresztül tudják majd bemutatni pályázatuk eredményeit és hatásait. 23

(2) A Civil tv. 56. (1) bekezdés c) j) pontjában foglalt célok megvalósítására kiírt pályázat esetén a kollégium éves ja az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az alábbi szempontok szerinti tartalmi elemeket is magában foglalja: a) a Civil tv. 56. (1) bekezdés c) j) pontjában foglalt pályázati célok, kategóriák meghatározásának indoklása, az ezt alátámasztó pályázói igények elemzése; A Civil tv. 56. (1) bekezdés c) j) pontjában foglalt pályázati célok és kategóriák megfelelőek, a kollégium által biztosított mozgástér alapján elmondható, hogy a Közösségi Kollégium pályázati céljai és kategóriái megfelelnek annak a civil szervezeti kör igényeinek, akik tevékenységi céljuk alapján a Kollégium által meghatározott célok elérésére pályáznak. b) a tárgyévi támogatási stratégia bemutatása, értékelése, tapasztalatai az a) pontban meghatározott célok figyelembevételével; A tárgyévi stratégia lényegében a Tanács iránymutatásai és a kollégium által meghatározott szempontok alapján áll össze, ezek a visszajelzések és a pályázati aktívitás alapján megfelelőnek és a szervezetek igényei alapján történik. c) a támogatott szervezetek által megküldött szakmai k alapján a megvalósított projektek képzések, tanulmányok, előadások, publikációk értékelése, a résztvevők száma, a megvalósítás hatékonysága a civil szervezetek fejlődése, szerepvállalásának segítése érdekében; A megküldött kat a kollégium kapta meg, így erről érdemi nyilatkozatot a kollégium nevében tudok tenni! A kitűzött célok és a támogatott projektek és szervezetek a rendelkezésre bocsátott forrásokat a szervezetek tevékenységének leírása alapján jónak ítélem! d) az egyes szakmai célok jövőbeni fenntartásának, módosításának, elvetésének indokolása a tárgyévi tapasztalatok alapján. A kollégium által megfogalmazott célok és irányok megfelelőek és kellő szelességű választási lehetőséget kínálnak a szervezetek számára. Így a kollégium látja indokát a szakmai célok megváltoztatásának. 24

A kollégium 2017. évi normatív célú kiírásáról 31. (1) Az Alapkezelő az e szerinti összefoglaló adatokat február 28-ig megküldi a kollégiumoknak és a Tanácsnak. A kollégium a Tanácsnak szóló Civil tv. 70. (1) bekezdés szerinti t az alábbi szerkezetben és szempontok szerint készíti el: a) a kollégiumi ülések és az elektronikus szavazások száma, a testület működésének tapasztalatai, különös tekintettel a tárgyévre vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásról szóló jogszabályban foglalt határidők tartására, a tagok testületi üléseken, határozathozatalban való részvételi arányára; A kollégium működésének negyedik évében összecsiszoltan végezte feladatait. A tagok között jó az együttműködés, az esetenként eltérő vélemények és prioritások ellenére is. A kollégium korábbi és újonnan delegált tagjai az üléseken és az elektronikus szavazásokon mindannyian aktívan részt vettek. A kollégium 3 ülést és 6 alkalommal tartott elektronikus szavazást. A kollégium ennek eredményeként 1692 döntést hozott, ami 65,6%-a a 2016. évinek. Az elektronikus szavazásokon/üléseken a kollégiumi tagok átlagosan 98%-ban vettek részt. A kollégium a meghatározott határidőket minden esetben tartotta, eredményes és hatékony munkát végzett. A 2017. évre jogszabály által megszabott keretet a kollégium teljes mértékben felhasználta, hiszen a beérkezett támogatási igény többszöröse volt a meghatározott keretnek. b) együttműködés a Tanáccsal, Alapkezelővel, a kollégiumokkal, az Alap működése felett a Civil tv. 55. -a szerinti rendelkezési jogot gyakorló miniszterrel; A kollégium elnöke és tagjai gyakran egyeztetnek telefonon, e-mailen vagy személyesen. Az kezelő szervezettel a viszony végig rendkívül jó volt. A szakmai és jogi segítség nagyban segítette a kollégium munkáját. A kezelő szervezettel számos esetben került sor operatív egyeztetésre, ami minden esetben a felmerült problémák (többségében) sikeres megoldását eredményezte. Ugyanakkor nehezítette az együttműködést a kezelő szervezet vezetőinek gyakori cseréje, mire megismertük az egyik vezető már is újabb került a kollégium mellé, ami a kapcsolattartást és egyeztetést rendkívül megnehezítette. Ez a fluktuáció 2017-ben némileg enyhült! A többi kollégiummal a kapcsolat korrekt és szakmailag megfelelő. A pályázati szakaszban gyakori volt a kollégiumi elnökökkel valló konzultáció, ami nagyban megkönnyítette a kollégiumok döntéseinek szakmai azonosságát. c) kapcsolattartás a kollégium Civil tv. 56. szerinti feladat- és hatókörébe tartozó civil szervezetekkel, civil szakmai sajtóval; A Kollégium minden esetben nyitott volt a civil szervezetek számára. Számos alkalommal került sor mind kollégium elnöki, mind pedig a kollégium tagjai részéről civil találkozón való részvételre, melyen keresztül tájékoztattuk a civil szervezeteket a kollégium pályázati szempontjairól és a gyakorlatáról. Az elnök szinte napi rendszerességgel adott telefonon segítséget konkrét ügyben civil szervezetek számára, vagy közvetítette őket a konkrét hivatali személyhez ügyének megoldása céljából. Szoros kapcsolat alakult ki a kollégium és néhány CiC között is, ami abban öltött testet, hogy a kollégium elnöke vagy valamelyik tagja tájékoztató fórumokon jelent meg. A kollégiumot konkrét sajtó megkeresés érintette, ugyanakkor a különböző civil rendezvényeken a résztvevők szívesen álltak a helyi média vagy sajtó rendelkezésére. Az elnök több alkalommal nyilatkozott helyi rádiónak a kollégiumot érintő közérdekű ügyekben, ezáltal is növelve a kollégium és annak céljainak minél szélesebb körben való megismertetését. 25

d) a döntéshozatali módszerek, a bírálati szempontrendszer, a bírálati elvek és az értékelési szempontok ismertetése, indokolása, a változások bemutatása és azok hatása az előző évhez képest; A 2013 őszén életbe lépő új szabály szerint a kollégium is a párban történő bírálati módszerre tért át, annak ellenére, hogy a működési és szakmai pályázatok lényegében egyszerre lettek kiírva, így a bírálati időszak kissé összecsúszott, amit még tovább bonyolított az a helyzet is, hogy a bírálat és a formai ellenőrzés párhuzamosan történt! Ez és a nagyszámú pályázatok valamint a párban történő bírálat követelménye nagy terhet rótt a kollégium tagjaira. Nagyon sokat kellett telefonon és emailben egyeztetni mind a kezelővel, mind pedig a bíráló párral. Minden tag egyenlő számú pályázatot kapott és hozzá sorsoltuk a bíráló párját. Az elosztható pályázati összegnek mindenki megkapta a szervezetszámmal azonos egyénre szabott összegét, ezáltal mindenki tudta, hogy mekkora forrással gazdálkodhat. Módszerül ponthatárokat határoztunk meg, melyhez minimum és maximum forinthatárokat társítottunk. Így fordulhatott elő, hogy azonos pont esetében kirívó különbség alakulhasson ki az egyes szervezetek és bírálók között. A bírálatot lényegében Excel formátumban végezték el a kollégium tagjai, mivel az EPER rendszer a bírálathoz megfelelő (gyakran kilép a rendszerből vagy nagyon lassú a több panelablak kezeléséhez). A tagok a bírálat során folyamatos egyeztetésben voltak, az elbírált listákat végül egységes szerkezetbe raktuk és algoritmus segítségével sorrendbe raktuk. A sorrendet közös kollégiumi ülésen véglegesítettük, ahol az esetleg szükséges finom hangolásokat és vitás kérdéseket tisztáztuk és a végleges kollégiumi döntéseket meghoztuk. e) a támogatási célok megvalósulása, a megvalósítás szakmai és hatékonysági jellemzői; A bírálatok során a támogatások odaítélésének célja elsősorban az volt, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek alapján kerüljön megítélésre a támogatási összeg. A bírálat folyamán a kollégium törekedett arra, hogy olyan szervezetek pályázatait támogassa, amelyek a jogszabály által megadott területek valamelyikében valóban tevékenyek, továbbá a megadott területen tapasztalattal rendelkeznek. f) a támogatási elvek, módok, arányok érvényesítése, javaslat a változtatásukat illetően; A kollégium számára rendelkezésre álló keretösszeg teljes mértékben felhasználásra került, túl igény a keretösszeghez képest mutatkozott. g) az adott évi keretösszeg terhére kiírt pályázati kiírások célrendszere, értékelése az előző évhez viszonyított változás alapján (kategóriánként és összesen), a támogatások formája ( vagy egészben visszatérítendő, vissza térítendő) és annak indoka, a szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma, indokai; támogatások formája: visszatérítendő/vissza térítendő- 100% támogatási előleg; elfogadását követően történő folyósítás visszatérítendő: nincs egészben visszatérítendő: nincs vissza térítendő: 34 támogatás formájának indoka: szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek száma: 0 szerződésmódosítással kapcsolatos kérelmek indokai: 26