2009. évi... törvény

a~ties i- ivata1a 2009. évi... törvény trománystám: j /100,^. 0 Érkezett : 2009 JuN 2 3. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szembe n alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáró l A magyarországi élelmiszer termékpálya szerves részét képez ő élelmiszer-termel ő és -feldolgozó, illetve élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó szervezetek, mint az élelmiszerlánc szereplői között a kölcsönös bizalom és együttm űködés megteremtése, a piaci kapcsolatok rendezése és az etikus üzlet i magatartás normái érvényesülése kiemelked ő fontosságára, valamint a szerepl ők közötti kiegyensúlyozott piaci alkupozíció biztosítására tekintettel, továbbá az élelmiszerellátás biztonságának fenntartása és a fogyasztók bizalmának megőrzése érdekében az Országgy űlés a következő törvényt alkotja: Általános rendelkezése k 1. E törvény célja a mez őgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmét végz ő szervezetek, valamint azok beszállítói közötti egyenlőtlen piaci alkupozícióból eredő hátrányok felszámolása és az etikus üzleti magatartás érvényesülésének biztosítása. (1) E törvény hatálya kiterjed 2. a) a Mellékletben meghatározott mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, b) az a) pont szerinti termékeket termel ő, illetve feldolgozó jogi személyre, jogi személyisé g nélküli gazdasági társaságra és egyéb gazdálkodó szervezetre, természetes személyre (ide érve az őstermel őt, egyéni vállalkozót és a családi gazdálkodót is), c) mez őgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket a végs ő fogyasztó részére értékesítő jogi személyre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra és egyéb gazdálkodó szervezetre, természete s személyre, valamint az ezekkel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerint kapcsolt vállalkozásban levő szervezetekre. (2) E törvény alkalmazásában : a) beszállító : olyan terméket termelő, feldolgozó, illetve külön jogszabály szerint termelői szervezetnek, illetve termel ői csoportnak minősül ő jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdaság i társaság, egyéb gazdálkodó szervezet, illetve természetes személy, amely kereskedelmi forgalomba n értékesíti a megtermelt, illetve feldolgozott terméket; b) forgalmazói magatartás : a keresked őnek, illetve a kereskedő érdekében vagy javára eljáró személynek vagy szervezetnek a termék felvásárlásával, illetve értékesítésével kapcsolatban áll ó magatartása, tevékenysége, mulasztása ; c) kereskedő: olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet, természetes személy, illetve ezzel az Szt. szerint kapcsolt vállalkozásban levő szervezet, továbbá közös beszerzés esetén a beszerzési szövetséget alkotó vállalkozások összessége, amely a beszállítótól közvetve vagy közvetlenül felvásárolt terméket a végs ő fogyasztó számára értékesíti ; d) termék: olyan a Mellékletben meghatározott mez őgazdasági és élelmiszer-ipari termék, amely a végső fogyasztó számára való értékesítéshez további feldolgozást nem igényel. 2

A tisztességtelen forgalmazói magatartá s 3. (1) Tilos a tisztességtelen forgalmazói magatartás. (2) Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak min ősül a) a keresked ő számára egyoldalúan el őnyös kockázatmegosztást eredményez ő feltételek előírása a beszállítóval szemben ; b) olyan szerződési kitétel alkalmazása ide nem értve a hibás teljesítéssel kapcsolato s kötelezettséget, amely a beszállító által a keresked őnek leszállított termékeknek a beszállító által i kötelez ő visszavásárlását vagy visszavételét, illetve a beszerzési árhoz képest a termék tulajdonságaiból, a beszállító általi további felhasználhatóságából eredően nem megfelel ő mértékben csökkentett áron történő visszavásárlását vagy visszavételét írja elő; c) a kereskedő üzleti érdekeit szolgáló így különösen a beszállító által szállított terméket ne m érintő üzletlétesítési, üzemeltetési, m űködési költségek akár részleges áthárítása a beszállítóra ; d) a kereskedő beszállítóinak körébe vagy a terméknek a kereskedő árukészletébe való bekerülésért díjak felszámítása a beszállítónak ; e) a beszállító által nem igényelt, illetve érdekeit nem szolgáló szolgáltatásokért így különösen a beszállító által nem igényelt módon a terméknek a keresked ő üzletében meghatározott helyen val ó kihelyezéséért díj felszámítása, illetve a beszállító által igényelt és a keresked ő által ténylegesen nyújtott, a termék forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatásért, azzal nem arányos, illetve a termék beszerzési árának három százalékánál nagyobb díj bármilyen jogcímen történ ő felszámítása a beszállító felé; fi a terméknek a végs ő fogyasztó részére a beszállítótól történt beszerzési ára alatt való értékesítése a keresked ő által ; g) a kereskedő által a végs ő fogyasztónak nyújtott árengedményhez az árengedménynek a fogyasztó irányába történő nyújtásának időtartamától eltérően, annál hosszabb időtartamra vonatkozó akár részleges mértékű beszállítói hozzájárulás kikötése, vagy a kereskedő által a végs ő fogyasztónak nyújtott árengedménynél nagyobb mértékű beszállítói hozzájárulás kikötése ; h) a kereskedő működési körébe eső jogszabálysértés miatt hatóság által a kereskedővel szemben alkalmazott jogkövetkezményb ől eredő költségek áthárítása a beszállítóra ; O a termék ellenértékének a beszállító részére ia) friss zöldség és gyümölcs esetén az átvételt követ ő 15 napon túli ; ib) gyorsan romló termék esetén a termék fogyaszthatósági idejének, illetve minőségmegőrzési időtartamának lejártát követ ő 15 napon túli; ic) egyéb terméknek a teljesítést követő 30 napon túli kifizetése ; j) kedvezmény alkalmazásának el őírása arra az esetre, ha a keresked ő pénzügyi teljesítése a fizetési határid őnek megfelelően történik ; k) késedelmi kamat, kötbér vagy más szerz ődésbiztosító mellékkötelezettségnek a keresked ővel szembeni alkalmazhatóságának kizárása; 1) a kereskedő márkaneve alatt készített termék kivételével a beszállító általi kizárólago s értékesítési kötelezettség kikötése a keresked ő irányába arányos ellenszolgáltatás nélkül, illetve az adot t kereskedő irányába a legkedvez őbb feltételek alkalmazásának kikötése más keresked őkhöz képest ; m) a kereskedő és a beszállító között írásba nem foglalt szerződési rendelkezés alkalmazása abba n az esetben, ha annak írásba foglalására a beszállító erre irányuló kérését ől számított három munkanapo n belül sem kerül sor; n) ha a keresked ő a beszállító felé a termékkel kapcsolatos megrendelését, illetve anna k megváltoztatását ésszer ű határid őn túl közli ; o) a kereskedő általi, objektíven nem igazolható és keresked ő működése szempontjából külső eseményre nem visszavezethet ő okból történő egyoldalú szerz ődésmódosítás. 3

(3) A tisztességtelen forgalmazói magatartást tartalmazó, illetve az e törvényben szereplő tilalom megkerülésére irányuló szerződési kitétel semmis. (4) A beszállító érvényesen nem járulhat hozzá vele szemben tisztességtelen forgalmazói magatartás tanúsításához. (5) Az (1) bekezdés e) pontjában szereplő, a termék forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatásra vonatkozó feltételeket így különösen a szolgáltatásért fizetend ő díjat, mint általános szerződési feltételeket a keresked ő köteles előzetesen nyilvánosságra hozni. Ennek elmulasztása tisztességtele n forgalmazói magatartásnak minősül. Eljárási szabályok 4. (1) A tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése miatt kérelemre vag y hivatalból a mezőgazdasági igazgatási szerv jár el. (2) A mezőgazdasági igazgatási szerv eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatá s általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ügyintézési határidő két hónap, amely indokolt esetben a szerv vezet ője által az ügyfél egyidejű tájékoztatásával egy alkalomma l legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. (3) Az eljáró hatóság helyszíni ellen őrzésre feljogosított köztisztviselője az e törvényben foglaltak ellenőrzése érdekében jogosult a) az ellenőrzött helyiségbe, illetve létesítménybe belépni ; b) az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt, adathordozókat az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni ; c) eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíteni ; d) a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlano k területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni akkor is, ha azok egyidej űleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt ellen őrizni. (4) A mezőgazdasági igazgatási szerv e törvény szerinti eljárásában hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs. Érdek-képviseleti szervezetek közrem űködése 5. (1) A beszállítók érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetet az eljárás indításával kapcsolatba n az ügyfél jogállása illeti meg az e törvény megsértése miatt indított közigazgatási hatósági eljárásban. (2) Az (1) bekezdés alapján fennálló eljárási jogosultság nem érinti a beszállító azon jogát, hogy a jogsért ővel szemben igényét érvényesítse. 4

A tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmának megsértése miatt alkalmazható jogkövetkezménye k 6. (1) Amennyiben az eljáró hatóság megállapítja, hogy a kereskedő tisztességtelen forgalmazói magatartást tanúsít az eljáró hatóság a keresked ő nettó árbevétele 5-15%-ának megfelelő, de legfeljebb kétmilliárd forint összegű termékpálya-felügyeleti bírságot szab ki. (2) Az e törvény szerinti eljárás lefolytatása nem zárja ki azt, hogy a sérelmet szenvedett beszállít ó a forgalmazói magatartás tisztességtelenségére alapított polgári jogi igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítse. (3) Az eljárás a jogsértő forgalmazói magatartás megvalósulását követ ő három éven túl nem indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határid ő a magatartás befejezésekor kezd ődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni. (4) Az (1) bekezdés szerinti nettó árbevételt a jogsértést megállapító határozat meghozatalá t megelőző üzleti évre vonatkozó éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló (a továbbiakban együtt: beszámoló) szerinti konszolidált nettó árbevétel alapján kell meghatározni. Ha a vállalkozá s működési ideje egy évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell vetíteni. Ha a vállalkozásnak a jogsértés t megállapító határozat meghozatalát megel őző üzleti évben elért nettó árbevételéről nem áll rendelkezésre hitelesnek tekinthet ő információ, a bírság összegének meghatározásakor az utolsó hitelesen lezárt üzlet i év nettó árbevétele az irányadó. Beszámolóval még nem rendelkező, újonnan alapított vállalkozá s esetében az eljárás megindításának évére vonatkozó üzleti tervet, ennek hiányában a vállalkozás által a hatóság felhívására közölt, az Szt-nek a közbens ő mérleg készítésére vonatkozó szabályai szerint az eljárás megindításának napjával mint fordulónappal kiszámított nettó árbevételt kell figyelembe venni. (5) A bírság mértékét az eset összes körülményére így különösen az érintettek érdeke i sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot id őtartamára és a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására, a jogsértéssel elért el őnyre, a kereskedő gazdasági súlyára tekintettel kell meghatározni. (6) A mezőgazdasági igazgatási szerv honlapján, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában, továbbá honlapján nyilvánosságra hozza a tisztességtele n forgalmazói magatartást tanúsító keresked ő nevét (cégnevét), címét (székhelyét), a megállapított jogsértést, valamint a kiszabott bírság mértékét. 7. (1) A bírságot az azt kiszabó határozat közlését ől számított tizenötödik napig meg kell fizetni. (2) A bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget a közigazgatási hatósági eljárás é s szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti mérték ű késedelmi pótlék terheli. A bírságot és a késedelmi pótlékot adók módjára kell behajtani, amelyről a bírságot kiszabó hatóság megkeresésére a z állami adóhatóság gondoskodik. (3) Ha a jogi személyre, vagy a jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdálkodó szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt t őle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezet ő tisztségvisel őt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdálkodó szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel. 5

(4) A bírságfizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében biztosítás i intézkedés rendelhető el. (5) A bírság összegét az azt kiszabó szerv számlájára kell befizetni, amely annak saját bevétele. (6) A mezőgazdasági igazgatási szervhez befolyt bírságösszeg az agrárpolitikáért felel ős miniszter engedélyével kizárólag a végső fogyasztók egészségének és az élelmiszerlánc valamenny i szereplője érdekének védelme, valamint a biztonságos, illetve a megfelel ő minőségű élelmiszer előállításának és forgalmazásának el ősegítése érdekében végzett tájékoztatásra, továbbá a tudato s fogyasztói szemlélet kialakítása érdekében szervezett tevékenységre használható fel. 8. A mezőgazdasági igazgatási szerv eltilthatja a kereskedőt a 3. (5) bekezdése szerinti szerz ődési feltétel alkalmazásától, amennyiben az nem egyértelm ű megfogalmazású, a szolgáltatás, illetve ellenszolgáltatás nincs pontosan meghatározva vagy a kereskedő által felszámított díj nem költségarányos. Záró rendelkezése k (I) E törvény a kihirdetését követ ő harmadik hónap első napján lép hatályba. 9. (2) Az e törvény hatályba lépése el őtt létrejött és e törvény rendelkezésébe ütköző, de még nem teljesített szerződési kikötés e törvény hatályba lépését követ ő negyedik hónap els ő napján hatályát veszti. (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a mez őgazdasági igazgatási szervet rendeletben kijelölje. 6

Melléklet a 2009. évi... törvényhez Azon mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek köre, melyek vonatkozásában e törvény a tisztességtelen forgalmazói magatartást tiltja 1. Hús, húskészítmények, hal vagy más állati eredet ű élelmiszerek ; 2. Tejtermékek; 3. Tojás ; 4. Méz;, 5. Zöldség-, illetve gyümölcsfélék, gombák, feldolgozott zöldség-, illetve gyümölcsfélék, burgonya ; 6. Konzervipari termékek; 7. Malomipari termékek; 8. Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök ; 9. Állati és növényi zsír és olaj ; 10. Cukor és cukoráruk ; 11. Gabona, liszt, keményítő vagy tej felhasználásával készült termékek ; 12. Édesipari és cukrászati termékek ; 13. Borok ; 14. Fűszerek, pirospaprika, gyógynövény termékek ; 15. Ásványvíz, ízesített ásványvíz 7

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A hazai kiskereskedelmi piac egyszerre mutatja a magas koncentráció és az intenzív versen y jegyeit. Ennek a szituációnak egyértelm ű elszenvedője a beszállító, mivel a verseny elég intenzív ahhoz, hogy ne veszítse el fontos vev őit (sokszerepl ős kereskedelmi struktúra), ugyanakkor a koncentráció elég magas ahhoz, hogy a végsőkig elmenjen a fontos vevők megtartásában. A beszállító gazdasági függésben van a kereskedőtől, rendkívül kiszolgáltatott. Kettejük alkupozíciója aszimmetrikus : míg a keresked ő teljes forgalmából még egy százalékig sem részesül akár a legnagyobb szállító is, utóbbi forgalmának akár 15-25%-át is elveszítheti, amennyiben az adott keresked ő kilistázza. A kereskedő könnyebben pótolhatja a kies ő forgalmat, könnyen talál helyettesítő terméket, márkát (intenzív szállítói verseny, illetve kereskedelmi márka forgalmazása). A kereskedő nemcsak vevője, hanem egyszerre eladója (szállítója) és versenytársa is a szállítónak. A kereskedő polchelyet (fogyasztókhoz való hozzáférést) és szolgáltatásokat (merchandising, logisztika, stb) ad el a szállítónak. Ezeknek a szolgáltatásoknak az árképzésére az egyoldalúság a jellemz ő : a szállító azért, hogy üzletelni tudjon a keresked ővel, általában megadja a kért árat, mivel nem mondhat le a fogyasztók eléréséről. A kortárs gazdasági és versenyjogi szakirodalom ezt a jelenséget nevezi kétoldal ú piacnak: a kereskedő vev ői erővel, kapuőri szereppel és hatalommal rendelkezik, csak rajta keresztü l lehet hatékonyan elérni a végfogyasztót. A kereskedő által kínált szolgáltatások és az ezekért követel t díjak, hozzájárulások, sápok igen sokrétűek. A gyakorlatban az érvényesül, hogy a különböz ő jogcímeken szedett pénzeket a szállítók kénytelenek megfizetni, legfeljebb azok mértékét vitathatják, többnyire kevé s sikerrel. Gyakori a formális okokra hivatkozó, semmilyen tényleges szolgáltatást nem kínáló, ad ho c követelés is a keresked ő részéről, illetve a szállító ellenállásának megtörésére irányuló, a vevői erővel visszaélő kereskedői magatartás (pl. a kilistázással való fenyegetés). Másfel ől a kereskedő versenytársa is lehet egyben a saját szállítójának az adott kategóriában, mivel a kereskedő saját kereskedelmi márkáit is forgalmazza. Teszi ezt úgy, hogy szinte teljes körű információi vannak a szállítói márkáról, annak receptúrájáról, árképzéséről, promóciós aktivitásairól. A kereskedelmi márka rendkívül hatékony kontrollt jelent a szállítók felett : nemcsak a kereskedelmi cég iránti fogyasztói lojalitást építi, vagy az adott lánc imázsát, hanem tényleges stratégiai és taktika i fegyverként forgatható a szállítókkal szemben. Mindenképpen érdemes megemlíteni a kereskedelem újszerű üzleti modelljeit is, melyre egyre kevésbé érvényes a 100 egységért venni, 100 plusz 1 egységért eladni séma. Napjainkban a kereskedő a profitot nem feltétlenül az egyes termékek magasabb áron való viszonteladásával, illetve sajá t költségeinek leszorításával képezi, nem a nagyobb gazdasági hatékonysággal, hanem a kapu őri funkció kihasználásával éri el azt. A profit generálásának korszerű eszközei például : - a jól menedzselt teljes árrés-tömeg (egy hipermarketben 20-30 ezer termék árazása, összesítet t jövedelmez ősége, a nagyobb forgalom generálása akár veszteségesen, beszerzési ár alatt forgalmazot t mágnes-termékekkel, ennek kompenzálása keresztfinanszírozással) ; - a késleltetett fizetés (pl. a 10 nap alatt eladott szállítmány 60-90 napra való kifizetése, a közte s id őben a készpénz forgatása, befektetése) ; - a szállítók közvetlen vagy közvetett hozzájárulásai, díjai ; - az üzletláncokban szedett ingatlanbérleti díjak (pl. butiksor a hipermarketekben). Extrém esetben kialakulhat egy olyan agresszív üzleti modell, melyre a 100 egységért venni, 10 0 mínusz 1 egységért eladni a jellemz ő: a nettó veszteséget pedig fedezik az adott kereskedő verhetetlenül alacsony áraiból következő nagyobb forgalom és piacrész, a szállítók visszatérítései, a szállítók felé való tartozások befektetése. Egy ilyen, diszkont üzleti modell végeredménye lehet a monopóliumok kialakulása, a verseny megszűnése, majd az ideiglenes fogyasztói előnyök megsz űnése, a megemelt árak miatt. 8

Egy a közelmúltban készített tanulmány feltérképezte, hogy milyen következményekkel járt a gyorsan forgó fogyasztási cikkek kereskedelmének koncentrációja a beszállítók számára, valamin t hogyan befolyásolják a kereskedelmi trendek a nagyméret ű és a kis- és középvállalkozó kiskereskedők közti, illetve az egyes beszállítóknál tapasztalható versenyviszonyokat. A kiválasztott legfontosabb kereskedelmi partnerrel kötött szerz ődések többségében, mintegy 64%-ában szerepelt kondíció s megállapodás, az ajánlati árat csökkent ő feltételek közül a gyártók felénél a bonusz, a fix kedvezmény és a reklámköltségekhez való hozzájárulás, egyharmadánál pedig az akciós kiadványokhoz és az új üzlet nyitásához való hozzájárulás jelenik meg. A kereskedelmi láncok és a beszállítók kapcsolatában az FMCG-termékek (napi fogyasztási cikkek) esetében az er őfölény a kereskedelem oldalán van. Az erőfölényb ől fakadóan a beszerz ők egyre magasabb árengedményeket követelnek a listaárból, esetle g polcpénzt, listázási díjat fizettetnek a termel őkkel, a marketingakciókhoz, a reklámújságok költségeihez hozzájárulást kérnek és az akvizíciós költségek egy részét is finanszíroztatják. Meghatározzák az akciók számát és a minimális árengedmény mértékét, az esetleges áremeléseket pedig csak késleltetve fogadjá k el. A hosszabb fizetési határidők miatt a termelők sok esetben kénytelenek finanszírozni a kereskedele m forgótőke szükségletét. Egy másik 2007-ben készült tanulmány a hazai piacon m űködő nagyméretű kiskereskedelmi láncok és a napi fogyasztási cikkek beszállítói közötti kapcsolatot, működési mechanizmusokat vizsgált a kvalitatív és statisztikai elemzésre is módot adó kvantitatív módszerekkel egyaránt. A kutatás eredményei alátámasztották, hogy a vevői erő megnyilvánulási módjai beleértve az azzal történ ő visszaélést is a magyar piacon már hasonló mértékben tapasztalhatók, mint a fejlett piacgazdasággal rendelkez ő országok bármelyikében. Ezek elsősorban a díjak, kondíciók rendszere, mely bár különféle jogcímeket aggatnak rájuk valójában egyfajta adóként fogható fel, amelyet a beszállítóknak a piacra jutásért kell a kereskedők számára megfizetniük. Tapasztalták továbbá a törvények esetenként csak papíron történ ő betartását, azok rendelkezéseinek nem megfelel ő feltételek kikötését, a jogosan járó pénzösszegek visszatartásával és a szállítások felfüggesztésével való fenyegetést, illetve annak beváltását. Minél nagyobb egy lánc ereje méretét és szervezetét, eszközei fejlettségét tekintve, annál inkább él ezekkel az eszközökkel. (Magyar tulajdonú bolthálózatok külföldi tulajdonú hipermarketek beszerzési társulások a skála főbb állomásai.) Kutatási eredményeink arra utalnak, hogy mindez nem a méretük, árbevételük alapján gyengébb és kiszolgáltatottabb beszállítókat sújtja leginkább, hanem azokat az er ősebb, dinamikusabb cégeket, amelyeknek növekedési potenciáljuk okán alapvet ő érdekük, hogy a fogyasztók minél szélesebb köréhez eljuthassanak és amelyek másik szempontot tekintve a gazdaság növekedéséhez leginkább hozzájárulhatnak. A keresked őnek az árrésből kell megélnie hiszen a jelenlegi módszer teljesen eltorzítja a piacot. Különösen káros a KKV szektornak, az innovatív, jó min őségű termék előállítók számára. Mert csak a z olyan innovációt fogadja el a kereskedő, amely az ár csökkentésével együtt jár. De ez éppen az élelmiszergyártásban a legkockázatosabb. Ennek a tendenciának a folytatása beláthatatlan következményekkel járhat. A törvényjavaslat általános jellegű szándékolt hatása, hogy az élelmiszer termékpálya szerepl ői közötti üzleti kapcsolatok átláthatóbbá és etikusabbá válnak. A beszállítók és a kereskedők között alapvetően a termék kialkudott vételára lesz releváns, egyéb utólagos visszatérítések alkalmazására csak a beszállító által igényelt és valós szolgáltatás nyújtása esetén lesz lehet őség, ez esetben is termékspecifikus módon végrehajtási rendeletben megállapított maximális mérték erejéig. A versenytörvény hatálya alá nem tartozó, ugyanakkor a piaci szerepl ők között aszimmetrikus viszonyokat kialakító és szolgáló jelenségek jogi keretek közé szorításával, illetve tilalmával transzparens és kiegyenlített erőviszonyok alakíthatóak ki az egyes termékpályákon. Külön kiemelend ő, hogy a javaslat nem tesz tilalmazottá egyetlen olyan magatartást sem, am i etikusan együttműköd ő felek között merülhet fel, kizárólag olyan tényállásokat határoz meg, amel y megmérgezi a beszállító és a keresked ő viszonyát és amelyek az üzleti tisztesség keretei között ne m tűrhetőek meg. 9

RÉSZLETES INDOKOLÁS 1. Meghatározza a törvényjavaslat célját, melynek értelmében a keresked ők és a beszállítók között az egyenl őtlen piaci alkupozícióból ered ő hátrányokat, az ebből eredő erőfölénnyel való visszaélés lehetőségét kívánja kiküszöbölni, illetve megakadályozni. Összefoglalva az etikus üzleti magatartá s érvényesülésének feltételeit célozza megteremteni a törvény korlátok felállításával. 2. Az (1) bekezdés meghatározza a törvény tárgyi és személyi hatályát. A tárgyi hatály a mellékletben meghatározott mez őgazdasági és élelmiszeripari termékekre terje d ki. Ezek részletes indokolása a melléklet indokolásánál találhatóak. A javaslat személyi hatálya egyrészr ől a tárgyi hatály alá tartozó termékeket bármilyen szervezeti formációban termelő, feldolgozó személyre vagy szervezetre terjed ki (természetes személy, jog i személy, jogi személyiséggel nem rendelkez ő gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet a Polgár i törvénykönyv 685. -ának c) pontja szerint, továbbá ide értve az őstermelőt, egyéni vállalkozót, családi gazdálkodót is), másrészr ől a termékeket a végső fogyasztók részére értékesítő bármilyen szervezeti formában működ ő kereskedőre, valamint azzal a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban levő szervezetre terjed ki. A (2) bekezdés értelmező rendelkezéseket tartalmaz a beszállító, a forgalmazói magatartás, a kereskedő, valamint a termék fogalma vonatkozásában. Beszállítónak olyan, a terméket termelő, feldolgozó, illetve külön jogszabály szerint termelői szervezetnek, illetve termel ői csoportnak minősül ő jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdaság i társaság, egyéb gazdálkodó szervezet, illetve természetes személy tekinthető, amely kereskedelmi forgalomban értékesíti a megtermelt, illetve feldolgozott terméket. Azaz beszállítónak minősül a termelői, feldolgozói tevékenységet közvetlenül nem végz ő termelői szervezet vagy csoport is (TESZ). Forgalmazói magatartásnak minősül a keresked ő, illetve a keresked ő érdekében vagy javára eljáró személynek a termék felvásárlásával, illetve értékesítésével kapcsolatban álló magatartása, tevékenysége, mulasztása. Ennek értelmében a keresked őtől szervezetileg elkülönült, de a kereskedő érdekében vagy javára eljáró személy vagy szervezet magatartása is a javaslat hatálya alá tartozó tevékenységnek minősül. Ennek célja azon kiskapu bezárása, amelyet az elkülönült formában m űködő beszerzői szervezetek jelentenek. A keresked ő fogalmába tartozik minden olyan jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet, természetes személy, illetve ezzel számvitelr ől szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásban levő szervezet, továbbá közös beszerzés esetén a beszerzési szövetsége t alkotó vállalkozások összessége, amely a beszállítótól közvetve vagy közvetlenül felvásárolt terméket a végső fogyasztó számára értékesíti. Megállapítható tehát, hogy a javaslat nem vonja a kereskedő fogalmi körébe a beszállító és a végs ő fogyasztó közti forgalmazói lánc teljes terjedelmét, azaz a törvén y szempontjából csupán a végs ő fogyasztó számára értékesítő (kiskeresked ői) keresked ői magatartás minősül relevánsnak, azonban ha a kiskereskedővel kapcsolt vállalkozási viszonyban lev ő szervezet vagy a kereskedők beszerzési szövetsége van a beszállítóval kapcsolatban, akkor az is keresked őnek min ősül. A javaslat rendelkezéseit tehát a beszállító és a keresked ő közti közvetlen vagy áttételes (kapcsola t vállalkozás, beszerzési szövetség) kapcsolat esetén kell alkalmazni. Megjegyzend ő, hogy más formában működő közvetítők a hazai kereskedelmi gyakorlatban nem m űködnek. 10

A termék fogalmát a javaslat sz űkítően határozza meg, ugyanis olyan a mellékletben meghatározott mez őgazdasági és élelmiszer-ipari termékekre vonatkozik, amelyek a végső fogyasztó számára való értékesítéshez további feldolgozást nem igényelnek, azaz nem vonatkozik a végs ő fogyasztó számára értékesítésre nem kerül ő alapanyagokra és félkész termékekre. 3. Az (1) bekezdés általános jelleggel tiltja a tisztességtelen forgalmazói magatartások gyakorlását. A (2) bekezdésben található felsorolás határozza meg, hogy mely forgalmazói magatartások minősülnek tisztességtelennek. Tisztességtelennek minősül olyan feltétel el őírása a beszállítóval szemben, amely a keresked ő számára egyoldalúan előnyös kockázatmegosztást eredményez. A javaslat tiltja azt a kereskedelemben kialakult gyakorlatot, melynek értelmében a keresked ő kvázi bizományba veszi át a beszállítótól a terméket, azaz nem viseli az értékesítési kockázatot, az e l nem adott termékeket a beszállító köteles a beszerzési áron visszavenni és elszállítani. A javaslat egyrészről tilalmazza a termék beszállító általi kötelez ő visszavételének el őírását, másrészről pedig csak a termék tulajdonságaiból, a beszállító általi további felhasználhatóságából ered ően csak megfelelő mértékben csökkentett ellenértéken engedi meg a visszavásárlás lehet őségét. Ez utóbbi rendelkezés indoka, hogy a termék az id ő múlásával veszít a felhasználhatóságából, romlásnak indul, értékcsökkenésen megy keresztül. Ennek terhet az értékesítési kockázat körébe esik, azaz a kereskedőnek kell viselnie. Létező gyakorlati probléma, hogy a kereskedők a beszállítókkal fizettetik meg saját működési költségeik egy részét. Ezek a költségek azonban teljes egészében a kereskedő üzleti érdekeit szolgálják, az ő érdekkörében merülnek fel, a konkrét termék értékesítéséhez még csak közvetve sem kapcsolódnak, azzal arányban nem állnak. A javaslat tiltja az ilyen üzletlétesítési, üzemeltetési, működési költségek akár részleges áthárítását a beszállítóra. Szintén jelentős gyakorlati problémát vetnek fel az úgynevezett belistázási díjak. Ezek a kereskedő beszállítóinak körébe vagy a terméknek a beszállító árukészletébe való bekerüléséér t fizetend őek, azonban semmiféle valódi ellenszolgáltatás nem jár értük, nem egy esetben meghaladják a z adott termék egy éves forgalmának teljes mértékét. Mindazonáltal a díj megfizetése nem jelent garanciát adott termékmennyiség megvásárlására, de még csak arra sem, hogy a keresked ő ténylegesen rendel az adott beszállítótól. Ugyanakkor ezen díjak a természetükb ől eredően versenykorlátozóak és piactorzítóak, hiszen a piacra lépés költségeit növelik a termék el őállítási költségeivel össze nem függ ő alapon, ezzel megakadályozva egy új de kisebb vállalkozás megjelenését az adott termék beszállítóinak körében. Mindemellett kontraszelekciót okoz a gazdaságban, hiszen így nem a termékek piaci versenye folyik, hanem a díjat megfizetni képes tőkeerősebb beszállító anyagi lehetőségeinél fogva tudja kiszorítani a gyengébb tőkeellátottságú versenytársát, ami a min őségi élelmiszertermelés ellen hat. A keresked ők gyakran visszaélnek a belistázás alkalmazásával : rotálják a beszállítókat, így a belistázási díjat minden új partnertől be tudják szedni, tehát nem céljuk, hogy állandó beszállítókkal dolgozzanak. A javaslat tilalmazza ilyen díjak felszámítását. A kereskedelemben alkalmazott gyakorlat, hogy a termék kihelyezésért polcpénzt, vag y valamilyen a kereskedő által a beszállítónak nyújtott szolgáltatásért díjat fizettetnek a beszállítóval. Ennek generális tilalmát nem célozza a javaslat, különös figyelemmel arra, hogy bizonyos szolgáltatásokat maga a beszállító rendel meg a kereskedőtől, és annak nyújtása számára tényleges el őnnyel is jár (például reklám szolgáltatás, speciálisan figyelemfelhívó kihelyezés). Ugyanakkor tiltani szükséges a beszállít ó által nem igényelt szolgáltatásokért történ ő díj felszámítást. Ugyancsak a tilalmazott körbe tartozik például az üzlet olyan meghatározott helyére történ ő kihelyezés, amelyre egyéb esetben is kerülne termék,

azaz olyan hely, amit nem speciálisan az adott beszállító adott termékének megkülönböztetet t kihelyezésére létesítettek. Kihelyezésért díj ( polcpénz") csak akkor kérhető, ha az a beszállító kérésére egyedi marketing akció részét képezi, és a beszállító kérésének megfelel ően van a stand kialakítva. A javaslat a termék beszerzési árának három százalékában határozza meg a beszállító által igényelt és a kereskedő által ténylegesen nyújtott szolgáltatásért kérhet ő díj legmagasabb mértékét, betartva azonban azt, hogy a díjnak a termék forgalmazásához kell kapcsolódnia és a nyújtott szolgáltatás értékéve l arányosnak kell lennie. Ugyanakkor ezen szolgáltatás nyújtása során a keresked ő monopol helyzetben van a beszállítóval szemben, hiszen az adott szolgáltatás értelemszerűen csak tőle veheti igénybe. Erre tekintettel az (5) bekezdés el őírja, hogy a szolgáltatásra vonatkozó feltételeket, a fizetend ő díjat általáno s szerződési feltételek formájában el őzetesen nyilvánosságra kell hozni, melynek elmulasztása szinté n tisztességtelen forgalmazói magatartásnak min ősül. A javaslat átveszi a beszerzési ár alatti értékesítés már hatályos tilalmát, tisztességtelen forgalmazó magatartásnak min ősítve annak alkalmazását. Ez ugyanis rendkívül piacromboló hatású, az agrártermékek piacán megengedhetetlen árversenyt indukál, különösen a szezonális termékeket termelő gazdálkodók körében, akik egész éves megélhetése függ az adott termék évente egyszeri szezonjába n kialakuló felvásárlási áraktól. A kereskedők számára ugyanakkor ezen termékek veszteséggel történ ő értékesítése csupán marketing eszközt jelent, a vev őcsalogató hatás folytán más eladott termékeken keresztül jelentősen megtérül a kieső árbevétel. A végső fogyasztók számára nyújtott árengedmények, akciók a keresked ő üzleti döntésén alapulnak, az ő forgalmának növelését szolgálják, az akciós termék beszállítója számára a fogyasztóna k nyújtott és rá áthárított árengedmény kizárólag veszteséget okoz, ráadásul az akció id őtartamára és körére semmilyen ráhatása nincsen. Tehát a kereskedő gyakorlatilag a beszállító kontójára nyújt engedményt a végső fogyasztók számára, azonban annak forgalomélénkítő el őnyeit ő élvezi. Ennek alkalmazása során kialakult gyakorlat, hogy az árengedményes időszaknál jóval hosszabb ideig kell a beszállítónak akció s áron szállítania. A javaslat tilalmazza az ilyen forgalmazói magatartásokat. Tiltja a javaslat a kereskedő működési körébe es ő jogszabálysértések miatt a kereskedővel szemben alkalmazott jogkövetkezmények, bírságok költségeinek áthárítását a beszállítóra. Ezek a kereked ő hibájából kerültek kiszabásra, továbbháríthatóságuk gyakorlatilag a szankció értelmét erodálja. Sajnálatos jelenség a kereskedelemben, hogy a termékek forgási sebessége többszörösen meghaladja azok kifizetésének id őtartamát, azaz nem ritka még a gyorsan romló termékek esetében i s több hónapos, akár féléves fizetési határid ő alkalmazása, mely időtartam leteltéig a kereskedő nemfizetése nem minősül késedelemnek. A bevétel a kereskedő számláján azonnal jelentkezik, hiszen a vásárló a pénztárnál fizet, azonban a beszállító kifizetéséig a keresked ő kamatmentesen használhatja a beszállítók pénzét. Ez a csúszás aztán tartozási láncot generál, hiszen a feldolgozó üzem is csak jelent ős késéssel tud a termelőknek fizetni, a mezőgazdaságban pedig jellemz ően nem áll a vállalkozások rendelkezésére ezen késedelmet kompenzáló képes mérték ű forgótőke. Az el őírt fizetési határidő oly módon játszható ki, hogy a számlát lejárat el őtt minőségi kifogásra hivatkozva visszaküldik. Ennek kiküszöbölésére a javaslat objektív körülményhez köti a fizetési határid őt. A javaslat friss zöldség és gyümölcs esetében az átvétel id őpontjától számított tizenöt napon belüli fizetési határidőt irányoz el ő, figyelemmel arra, hogy ezen termékek fogyaszthatósága alapvet ően a konkrét áru minőségromlásáva l rohamosan csökken, így fogyaszthatósági vagy min őség-megőrzési időtartamuk sincs. Más gyorsan romló termékek esetében az el őállító által kerül meghatározásra a fogyaszthatósági vagy min őségmegőrzési idő, így kézenfekv ő annak lejártához kötni (a lejáratot követő tizenöt nap) a fizetési határid őt, hiszen értelemszerűen nem kerülhet sor a lej árati időn túli forgalomba hozatalra. Egyéb termékek esetén a beszállítói teljesítést követő harminc napon belüli fizetést indokolt el őírni, figyelemmel arra, hogy a kereskedelemben nem jellemző a harminc napon túli készletezés, valamint hasonló szabályozást tartalma z más hatályos törvény is. 12

A keresked ői visszaélések egyik legetikátlanabb formájának tekinthető az a magatartás, amikor a keresked ő kedvezmény tipikusan utólagos árengedmény nyújtását kéri arra a z esetre, ha a pénzügyi teljesítésre a fizetési határidőn belül kerül sor. A javaslat tiltja az ilyen gyakorlatot. Sajnálatos jelenség annak szinte általános gyakorlattá válása, hogy a felek szerződésileg zárják ki a hitelezői szerepben levő beszállító számára a polgári jog által biztosított szerz ődésbiztosító mellékkötelezettségekkel (késedelmi kamat, kötbér, zálogjog stb.) való élés lehet őségét. Ilyen helyzetben gyakorlatilag kiszolgáltatottá válik a beszállító, hiszen pusztán a keresked ő jó szándékán múlik, hogy hozzájut-e a pénzéhez, illetve milyen összegben kapja meg. Ugyanakkor a jogszabályok rendeltetésszer ű alkalmazása során semmiféle körülmény nem indokolja a beszállító megfosztását ezen eszközö k alkalmazásától, kizárólag a két fél eltérő alkupozíciójára vezethető vissza, ezért a javaslat tiltja. A tisztességes és etikus együttm űködés, valamint a piaci verseny feltételeinek biztosítás a érdekében szükséges tilalmazni, hogy a kereskedő kizárólagos értékesítési kötelezettséget vagy a legkedvezőbb feltételek alkalmazásának kötelezettségét ellenszolgáltatás nélkül el őírhassa a beszállít ó számára, természetesen ide nem értve a saját márkás termékek körét. Az üzleti gyakorlatban alkalmazott fogás, hogy lényeges szerz ődési feltételeket nem rögzítenek írásban, így esetleges jogvita során azok bizonyítása nehéz, vagy lehetetlen. Ennek kiküszöbölése érdekében a javaslat biztosítani kívánja a jogot a beszállító számára, hogy kérhesse a számára fonto s szerződési rendelkezések írásba foglalását, melyre a keresked ő a kéréstől számított három munkanapon belül köteles. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek el őállításának sajátossága, hogy azok csak korlátozott ideig készletezhetőek, illetve előállításuk ciklikus tervezést igényel. Ugyanakkor a kereskedelemben bevett az a beszállítóra nézve sajnálatosan károkozással járó gyakorlat, hogy a megrendelést, annak lemondását vagy megváltoztatását olyan id őben közlik, amely a beszállító reagálását, kármentési lehetőségeit szinte teljesen beszűkíti, ellehetetleníti. A javaslat tilalmazza a keresked ő általi, objektíven nem igazolható és keresked ő működése szempontjából küls ő eseményre nem visszavezethető okból történ ő egyoldalú szerződésmódosítást. Ezen rendelkezés célja annak megakadályozása, hogy a keresked ő külső körülményektől független és való s adatokkal alá nem támasztott okból, egyoldalúan módosíthassa a szerz ődést. A (3) bekezdés semmisnek minősíti a tisztességtelen forgalmazó magatartást tartalmazó, illetve a javaslat szerinti tilalom megkerülésére irányuló szerződési kikötést. Ennek nyomán a Polgári Törvénykönyv XXI. fejezetében foglalt semmisségi jogkövetkezmények alkalmazása nyílik meg. A semmisség következményén túlmen ően a beszállító védelme érdekében a (4) bekezdés kizárja, hogy a beszállító érvényesen hozzájáruljon vele szemben tisztességtelen forgalmazói magatartás tanúsításához. A rendelkezés célja a beszállító kiszolgáltatottságából eredő fenyegetettség eliminálása. A kereskedő által a beszállítónak nyújtott szolgáltatások vonatkozásában monopol helyzetben van, ugyanis ezen szolgáltatásokat (polchely, merchandising, logisztika, marketing stb) kizárólag a kereskedőtől veheti igénybe. Monopol szolgáltatás esetén pedig különösen nagy a veszélye a torzulásának, és az ellenértéknek a valós értékt ől való elszakadásnak. Ennek megelőzése érdekében az (5 ) bekezdés előírja, hogy a termék forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatásra vonatkozó feltételeket íg y különösen a szolgáltatásért fizetendő díjat, mint általános szerződési feltételeket a kereskedő köteles el őzetesen nyilvánosságra hozni, melynek elmulasztása tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül. Ehhez kapcsolódóan a 8. szerint az eljáró mez őgazdasági igazgatási szerv eltilthatja a keresked őt az adott szerz ődési feltétel alkalmazásától, amennyiben az nem egyértelmű megfogalmazású, a szolgáltatás, illetve ellenszolgáltatás nincs pontosan meghatározva vagy a keresked ő által felszámított díj nem költségarányos. 13

4. A javaslat meghatározza, hogy a tisztességtelen forgalmazói magatartással kapcsolatos eljárá s során az eljáró mezőgazdasági igazgatási szerv eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatá s általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az ügyintézési határidő két hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. Feljogosítja az eljáró hatóság helyszíni ellenőrzést végz ő köztisztvisel őjét, hogy az ellenőrzött helyiségbe, illetve létesítményb e beléphessen, az ellen őrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt, adathordozókat az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével megismerhesse és azokról másolatot, illetve kivonatot készíthessen, eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíthessen, a lezárt terület felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségb e beléphessen akkor is, ha azok egyidej űleg lakás céljára szolgálnak, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt ellenőrizhessen. Rögzíti továbbá a javaslat, hogy a mez őgazdasági igazgatási szerv e törvény szerinti eljárásában hozott döntése ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek hely e nincs, azonban jogorvoslati útként rendelkezésre áll a határozat bírósági felülvizsgálata. 5. A javaslat a beszállítók érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetet az eljárás indításáva l kapcsolatban ügyféli jogállással ruházza fel, annak érdekében, hogy adott esetben bejelentéssel élhesse n egy tagvállalatával szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás miatt. Ugyanakkor ez az eljárási jogosultság nem érinti a beszállító azon jogát, hogy a jogsért ővel szemben igényét érvényesítse. 6. A bírság mértékének meghatározása során a jogsértéshez kapcsolódó körülmények mérlegelése mellett a kereskedő gazdasági jelentőségét, erejét is figyelembe kell venni. A javaslatban rögzítésre kerül a kiszabható bírság mértékének alsó és fels ő határa a kereskedő el őző évi nettó árbevételének függvényében, ezáltal biztosítva, hogy a keresked ő piaci jelentőségével arányos szankció kerüljön megállapításra. A keresked ő gazdasági erejét alapvetően az éves nettó árbevétel mint mutat ó alkalmazásával rendeli figyelembe venni. Nettó árbevételként az éves beszámoló, illetve egyszer űsített beszámoló eredmény-kimutatásának megfelelő sora értend ő, korrigáló, csökkent ő tényez ők nélkül. 7. A javaslat a bírságot adók módjára behajthatóvá teszi. A bírságot a közlésétől számított 15. napig meg kell fizetni, továbbá a kiszabásáról rendelkező közigazgatási hatósági határozat fellebbezésre tekinte t nélkül végrehajtása, vagy biztosítási intézkedés elrendelhető a bírság-fizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében. Megjelenik a bírság megfizetéséért való személyes helytállás intézménye is. A javaslat szerint meghatározásra kerül a beszedett bírságbevételek felhasználási köre is. 8. A keresked ő által a beszállítónak nyújtott szolgáltatások vonatkozásában monopol helyzetben van, ugyanis ezen szolgáltatásokat (polchely, merchandising, logisztika, marketing stb) kizárólag a keresked őtől veheti igénybe. Monopol szolgáltatás esetén pedig különösen nagy a veszélye a torzulásának, és az ellenértéknek a valós értékt ől való elszakadásnak. Ennek megel őzése érdekében a 3. (5) bekezdése előírja, hogy a termék forgalmazásához kapcsolódó szolgáltatásra vonatkozó feltételeket így különösen a szolgáltatásért fizetend ő díjat, mint általános szerz ődési feltételeket a kereskedő köteles el őzetesen nyilvánosságra hozni. Az eljáró mezőgazdasági igazgatási szerv vizsgálja az így közzétett árakat, és eltilthatja a kereskedőt az adott szerződési feltétel alkalmazásától, amennyiben az nem egyértelm ű megfogalmazású, a szolgáltatás, illetve ellenszolgáltatás nincs pontosan meghatározva vagy a kereskedő által felszámított díj nem költségarányos. 14

9. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 11. -ának (2) bekezdése értelmében jogszabály a kihirdetését megel őző időre nem állapíthat meg kötelezettséget. A javaslat előírásai kihatnak a hatálybalépés el őtt keletkezett szerződések rendelkezéseire oly módon, hogy a hatályba lépése el őtt létrejött és a javaslat rendelkezésébe ütköző, de még nem teljesített szerz ődési kikötés a javaslat hatályb a lépését követő negyedik hónap első napján hatályát veszti. A Polgári Törvénykönyvr ől szóló 1959. évi IV. törvény 226. -ának (2) bekezdése értelmében jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát csak kivételesen változtathatja meg. Ha a szerz ődés megváltozott tartalma bármelyik fél lényeges jogos érdekeit sérti, a fél kérheti a bíróságtól a szerz ődés módosítását, vagy ha jogszabály másként nem rendelkezik a szerz ődéstől elállhat. Mindez azt jelenti, hogy jogszabál y megváltoztathatja a hatályba lépése el őtt megkötött szerződések tartalmát, igaz csak kivételes esetben. A szerződésekre vonatkozó visszterhesség vélelméb ől következően mindez legalább az egyik fél terhér e kötelezettséget állapít meg. A 32/1991. (VI. 6.) AB határozat értelmében e rendelkezés funkciója, hogy a fennálló szerződések szolgáltatási egyensúlyának felbomlása esetén az állami beavatkozást társadalmi méretekben lehetővé tegye. 15

dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Törvényjavaslat kezdeményezés e (Benyújtó levél) Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 85. -a alapján a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáró l szóló Törvényjavaslato t nyújtjuk be a tisztelt Országgyűléshez. A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását mellékelte n csatoljuk. Herűály Imre --L--c._) Fo (--. ---- ándor dr. IG(edgyass y országgyű lesi képviselő országgy űlési képviselő épvisélő MSZP FIDESZ KDN P ló` Velkey Gazbor Karsai Péter országgyű lési képviselő országgyű lési képvisel ő SZDSZ Függetle n Budapest, 2009. június 22.