Ellenőrzés, Önellenőrzés számvitele Előadó: Bihari Ágnes, okl. könyvvizsg., adószakértő, adótanácsadó
Ellenőrzés önellenőrzés A számviteli ellenőrzés során a lezárt üzleti évhez kapcsolódó hibák minősítésére és kezelésére kerül sor. 2
Fogalmak A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) külön fogalmi meghatározást nem tartalmaz a nem jelentős összegű hiba kapcsán, így ezzel összefüggésben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) rendelkezései az irányadóak. ellenőrzés: a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóval lezárt üzleti év(ek) adatainak - a gazdálkodó, illetve az adóhatóság általi - utólagos ellenőrzése az önellenőrzés, illetve az adóhatósági ellenőrzés keretében; 3
Fogalmak ellenőrzés megállapítása: az ellenőrzés során feltárt, az eszközöketforrásokat, az eredményt, a saját tőkét érintő hibák és hibahatások, amelyek a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. A számviteli elszámolás szempontjából az ellenőrzés megállapításával egy tekintet alá esik a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet, éveket érintő gazdasági események könyvviteli elszámolásban rögzítendő jellemzőinek utólagos módosítása is; (Sztv 3. (3). 1-2.) 4
Fogalmak ellenőrzés célja: az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást. (ART 86. (1)) 5
Fogalmak jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja a számviteli politikában meghatározott értékhatárt. Minden esetben jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében az ellenőrzések során - ugyanazon évet érintően - megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor az 1 millió forintot; (Sztv 3. (3) 3.) 6
Fogalmak nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát (Sztv 3. (3) 4.) lényeges hiba: A számviteli törvényből kikerült a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmi meghatározása, ebből következően a korábban már közzétett beszámolót a beszámolóval lezárt üzleti évek hibái miatt semmilyen körülmények között nem kell újból közzétenni. (2013. január 01.től) 7
Ellenőrzés fajtái számviteli megközelítésben Hibajavítás éven belül: az üzleti éven belül elkövetett hibák, és ugyanezen időszakon belül észlelt hibák: a feltárás időpontjában javítandók (pótlólagos könyvelés, stornózás), ezáltal az üzleti évről készített beszámoló már a helyes (javítás utáni) értékeket tartalmazza Számvitelileg még le nem zárt időszak hibáinak a javítása: beszámoló készítés időszakában ismertté vált hibák, a beszámoló készítés időszakában lehetőség van javításra, korrekcióra következmény nélkül. Számviteli beszámolóval lezárt üzleti évhez kapcsolódó hibák javítása: ellenőrzések számvitele 8
Számviteli beszámolóval le nem zárt időszak: adózási időszak le nem zárt: számvitel hibajavítás Art hibajavítás adózási időszak le zárt: számvitel hibajavítás Art önellenőrzés Ellenőrzés fajtái Számviteli beszámolóval lezárt időszak: Adózási időszak lezárt számvitel önellenőrzés Art önellenőrzés 9
Hibák, hibahatások HIBÁK A beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak: a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak. 10
Hibák, hibahatások HIBAHATÁSOK Az eredeti hiba által okozott újabb hiba, amely jelentkezhet: a hiba elkövetésének évében, a hiba elkövetését követő időszakban (a hiba feltárás időszakának kezdetéig), a hiba feltárásának időszakában. 11
HIBAHATÁS Pl.: Tárgyi eszköz esetében hibás a bekerülési érték meghatározása. Ellenőrzött év Következő időszak Ellenőrzés éve hiba hibahatás hibahatás hibahatás helyesbítés Adott hiba által okozott összes hibaérték meghatározása és minősítése a hiba és hibahatások együttes figyelembevételével történik. 12
Milyen okok miatt keletkezhet hibahatás? A hibával érintett eszközök és források értékében egy későbbi időpontban olyan változás következik be, amelynek eredményhatása van: helytelenül megállapított bruttó érték miatt écs elszámolás hibás, anyagkészlet bekerülési érékének helytelen megállapítása miatt az anyagfelhasználás értéke hibás, devizás tételek nyilvántartásba vételekor helytelen árfolyam alkalmazása, törlesztés realizált árfolyam különbözete is hibás. 13
Hiba és hibahatásnak adóvonzata van: hibás terv szerinti écs miatt tao különbözet, (ha van) anyagfelhasználás hibás kimutatása: iparűzési adó és tao különbözet, hibás árfolyam különbözet kimutatás, szintén tao különbözetet is okoz, Hogyan javítsuk a hibát? a feltárás évében jelentkező hibahatás javítását is sztornózással kell javítani, (de a gyakorlatban?) beszámolóval lezár időszak javítása bruttó módon javasolt: hibás tételek stornózásával és a helyes könyvelés tétel rögzítésével (ne különbözetett könyveljünk!) 14
A hiba összege A hiba összege: a hiba feltárásának évében (éven belüli helyesbítés, hibahatást nem kell vizsgálni) a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások, eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes (előjeltől független) összege. 15
Hiba típusok a hiba nagysága szerint Jelentős összegű a hiba, ha a hiba összege meghaladja: a számviteli politikában meghatározott értékhatárt, MINDEN ESETBEN JELENTŐS összegű a hiba, ha meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének a 2 százalékát, illetve ha a mérlegfőösszeg 2 százaléka nem haladja meg az 1 millió forintot, akkor 1 millió forint. Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát. 16
Mikrogazdálkodói beszámoló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról 5. (1) A mikrogazdálkodói beszámoló készítése során az Szt. előírásait a (2)-(12) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Az ellenőrzés megállapítása minden esetben az Szt. 3. (3) bekezdés 4. pontja szerinti nem jelentős összegű hibának minősül, az Szt. 3. (3) bekezdés 3. pontja szerinti jelentős összegű hiba nem állapítható meg. 17
A helyesbítést befolyásolja: a hiba nagysága, a hiba keletkezésének időpontja, a hiba feltárásának időpontja, a hiba megjelenésének helye (számviteli nyilvántartásban vagy / és adóbevallásban). A hibák és hibahatások beszámolóban történő megjelenítése függ a hibák és hibahatások nagyságrendjétől: nem jelentős összegű hibák tárgyévi beszámolóban (a hiba feltárásának évéről összeállított beszámolóban), jelentős összegű hibák tárgyévi beszámoló módosítások oszlopában (külön 18 oszlop),
A hibák és hibahatások tartalma szerint: csak adóbevallást érintő helyesbítés, csak számviteli elszámolás érintő helyesbítés, számviteli elszámolásokat és ezen keresztül az adóbevallásokat is érintő helyesbítések. 19
Hogyan számoljunk? Az ellenőrzött üzleti év összes hibájának és hibahatásának együttes hatását kell vizsgálni. (abszolút értékben) A hibás gazdasági eseményeket két oldalról vizsgáljuk: eredményre gyakorolt hatás, saját tőke változás. 20
Hogyan számoljunk? Az ellenőrzés során feltárt hibákat 4 csoportba soroljuk abból a szempontból, hogy a beszámoló mely részét érinti: eredményt módosító hibák, közvetlenül a saját tőkét módosító hibák, a saját tőke belső szerkezetét módosító hibák, a saját tőkén kívüli, eredményszámlákat nem érintő, eszközöket és forrásokat módosító hibák. 21
Hogyan számoljunk? Az eredményre gyakorolt hatás megállapításánál az egyes hibákat előjelétől függetlenül, összevontan kell figyelembe venni. Ha egy ellenőrzött évben több hiba is van, akkor a jelentőség megítélése az összes hibára együttesen történik. A hiba újabb hibát generál (ez a hiba hatás), a jelentős nem jelentős vizsgálat a hiba és hibahatások együttes hatását minősíti. Ha egy üzleti évre vonatkozóan ismételt önellenőrzésre kerül sor, az önellenőrzések során feltárt hibák és hibahatások együttes hatását kell vizsgálni. (Magát az ellenőrzött évet kell vizsgálni.) Azokat a hibákat, amelynek 22 nincs eredmény hatása, a saját tőkét nem érinti, nem kell
Hogyan szerepeltessük a hibát a beszámolóban? A jelentős összegű hiba nem alkothatja annak az üzleti év eredményének a részét, amelyben a hiba feltárásra került. Beszámolóval lezárt üzleti év könyvelésén TILOS utólag változtatni! Ezért az előző üzleti évet érintő gazdasági eseményeket a tárgyévi könyvelésben kell szerepeltetni: az ellenőrzéssel érintett gazdasági eseményeket külön főkönyvi számlákra célszerű elkülönítetten könyvelni, témaszámos, munkaszámos jelölés. Az elkülönítetten könyvelt gazdasági események zárása és a tárgyévitől a külön történik, az eredményre gyakorolt hatásának összegét az eredménytartalékot csökkentő vagy növelő tételként kell elszámolni a hiba megállapításának üzleti évében, a beszámolóban való bemutatásuk is elkülönítetten történik. 23
Hogyan szerepeltessük a hibát a beszámolóban? Az ellenőrzés adatait tartalmazó mérleg és eredménykimutatás a megszokott előző évi és tárgyévi adatokat tartalmazó oszlopokon felül az előző év, évek módosításai középső oszloppal bővül. A mérlegben is és az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban kell szerepeltetni az adatokat a következők szerint: első oszlop: az előző üzleti év záró adatai, amelyeket a társaság előző évi beszámolóban elfogadott és közzétett; középső oszlop: a lezárt üzleti évekre vonatkozó feltárt módosítások (előző üzleti évek módosításait összevontan a mérleg esetében bemutatottaknak megfelelően) harmadik oszlop: a tárgyévi adatok (jelentős összegű hibák nélküli értéke). 24
Hogyan szerepeltessük a hibát a beszámolóban? A középső oszlop tartalmazza az egyes eszköz- és forrásszámlák ellenőrzéssel érintett változásait: A hibákat és hibahatásokat ez esetben összevontan kell szerepeltetni. Ha több üzleti évet érint az ellenőrzés, akkor előjelhelyesen kell számításba venni a módosításokat. Az eredményszámlák elkülönített zárásával biztosítható az ellenőrzés összevont eredményhatásának főkönyvi szinten történő számbavétele és kiemelése a tárgyévi eredményből. 25
Hogyan szerepeltessük a hibát a beszámolóban? A középső oszlop tartalmazza az egyes eszköz- és forrásszámlák ellenőrzéssel érintett változásait: A módosítás előző évek adózott eredményét befolyásoló hatása nem a tárgyévi eredményben testesül meg, hanem elkülönítetten, az előző időszakok eredményeként. Az előző időszaki adózott eredményt a tárgyidőszaki mérlegben az eredménytartalék részeként kell kimutatni, azaz az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák a tárgyévi eredménytartalék növekedési, illetve csökkenési jogcímei szerint szerepeltetendőek a nyilvántartásokban [Szt. 37. (5) bekezdés]. (Eredménytartalék analitika) 26
Hogyan szerepeltessük a hibát a beszámolóban? Fontos: A középső oszlopban kimutatott eszközök és források végösszegének, valamint az adózott eredmény mérlegben és eredménykimutatásban kimutatott értékének meg kell egyeznie. Az elfogadott beszámolóval lezárt év könyvelésébe utólagosan nem lehet semmilyen módosítást végezni. Az előző, már elfogadott beszámolóval lezárt üzleti évet érintő gazdasági eseményeket a tárgyévben kell a könyvelésben rögzíteni, azaz a tárgyévi könyvelési tételek között fog szerepelni. Jelenős összegű hiba feltárásának esetén a helyesbítő tételek a tárgyévi társasági adóalapnak nem részei. A társasági adó helyesbítése önrevízió keretében történik. 27
Nem jelentős összegű hiba rendezése Ha a feltárt hibák, hibahatások nem jelentős összegűek, azokhoz kapcsolódóan, attól függően, hogy az adózó javára, vagy terhére jelentkező hibáról van szó, a Tao törvény a feltárás adóévében korrekciós tételt ír elő. 28
Nem jelentős összegű hiba rendezése A Tao tv. 7. (1) bekezdés u) pontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti: az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg, (eredményt növelő) 29
Nem jelentős összegű hiba rendezése A Tao tv. 8. (1) bekezdés p) pontja értelmében az adózás előtti eredményt növeli: az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg, (eredmény csökkentő), A Tao tv (8) az (1) bekezdés p) pontjának az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezését az adózónak nem kell alkalmaznia, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe, feltéve, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. 30
Nem jelentős összegű hiba rendezése Önellenőrzés esetén nem kell adóalap korrekciót alkalmazni, ha a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe. Ennek feltétele, hogy: a feltárt hiba eredményt csökkentő legyen, (költségnövelő, bevétel csökkentő) nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét [Tao tv. 8. (8) bekezdés]. Nem jelentős összegű hiba esetén nem mindig kell önellenőrizni a társasági adót. A törvény választási lehetőséget biztosít abban az esetben, ha az adózó javára mutatkozik a különbözet. 31
Nem jelentős összegű hiba rendezése Példa: Az adózó a tárgyévben feltárja, hogy az üzletviteli tanácsadásról kapott számla értékét elmulasztotta a beszámolóba beállítani. A hibahatása nem jelentős összegű, akkor eldöntheti, hogy: A nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veszi figyelembe. Ebben az esetben nem kell alkalmaznia a tárgyévi adóalap-növelő tételt, illetve nem szükséges önellenőriznie a korábbi vonatkozó bevallását. További feltétel, hogy a nem jelentős összegű hibával érintett korábbi adóalapja több mint a nem jelentős összegű hiba összege. Önellenőrzi a korábbi bevallását és megnöveli a tárgyévi évi adózás előtti eredményét.!!!! Ha számviteli önellenőrzés eredményeként az adózás előtti eredmény növekedne, azaz az adózó terhére mutatkozik eltérés, a korábbi időszaki bevallást kell önellenőrzéssel helyesbíteni, ezzel egyidejűleg a hiba feltárásának adóévében csökkentő tétel alkalmazható. 32
Önellenőrzés könyvelésének elszámolásának az időpontja Az önellenőrzés feltárásakor el kell végezni a helyesbítő elszámolásokat. Ha a számviteli önellenőrzésnek adóvonzata is van: a hiba feltárását követő 15 napon belül a bevallás javítását be kell nyújtani, az önellenőrzést nyilvántartásba kell venni, az adókülönbözet pénzügyi rendezése. Az önellenőzési pótlékot a hiba feltárásának évében számoljuk el egyéb ráfordításként. Ebből következően: a hibahatás vizsgálatnál nem számolunk vele. 33
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről 49. (1) Az önadózás útján megállapított vagy megállapítani elmulasztott adót, adóalapot - az illeték kivételével, ide nem értve a pénzügyi tranzakciós illetéket, valamint a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolásának engedélyével rendelkező adózó bevallását - és a költségvetési támogatást az adózó helyesbítheti. Ha az adózó az adóhatóság ellenőrzésének megkezdését megelőzően feltárja, hogy az adóalapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak megfelelően állapította meg, vagy bevallása számítási hiba vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás, bevallását önellenőrzéssel módosíthatja. 34
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről Nem minősül önellenőrzésnek, ha az adózó bevallását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az adóhatóság elutasítja. Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Az adózó az adókedvezményt utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetőleg veheti igénybe. 35
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (3) Önellenőrzéssel az adóalapot, az adót, a költségvetési támogatást a kötelezettség eredeti időpontjában hatályos szabályok szerint, a helyesbítendő adóra előírt bevallási időszakra, az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül lehet helyesbíteni. Az önellenőrzés: az adóalap, a feltárt adó, költségvetési támogatás és - ha törvény előírja - az önellenőrzési pótlék megállapítása, a helyesbített adóalap, a helyesbített adó, költségvetési támogatás, valamint a pótlék bevallása és egyidejű megfizetése, és az adó, költségvetési támogatás igénylése. 36
2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (4) Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást - a magánszemély jövedelemadója kivételével - a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását. A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni. Számviteli önellenőrzésnek nincs időbeli korlátja. 37
Adóellenőrzés során feltárt hiba könyvelése A számviteli elszámolás során minden olyan hibát javítani kell, amely hatást gyakorol a vállalkozás eszközeire, forrásaira, és eredményére. Számviteli szempontból nincs különbség az adóhatósági ellenőrzéssel lezárt időszak és az adóhatósági ellenőrzéssel még le nem zárt időszak hibáinak kijavítása, számviteli elszámolása között. 38
Melyik üzleti évben kell szerepeltetni az adóellenőrzés során feltárt hibát és annak hibahatását? Az adóhatósági határozat esetében a határozat jogerőre emelkedésének időpontja lesz az elszámolás időpontja: ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérleg fordulónap után, de a mérlegkészítés napjáig emelkedik jogerőre, ezt év végi dátummal kell elszámolni, ha a tárgyévhez kapcsolódóan a határozat a mérlegkészítés napjáig még nem emelkedik jogerőre, a helyesbítő elszámolásokat nem kell elszámolni (mert nincs jogerős határozat), de a valószínűsíthető (várható) veszteségek (adóhatósági megállapítások alapján kalkulált) összevont értékére indokolt céltartalékot képezni, 39
Melyik üzleti évben kell szerepeltetni az adóellenőrzés során feltárt hibát és annak hibahatását? Az adóhatósági határozat esetében a határozat jogerőre emelkedésének időpontja lesz az elszámolás időpontja: ha az ellenőrzés a mérlegkészítés napjáig nem fejeződött be, akkor az ellenőrzéssel kapcsolatosan könyvelési teendő nincs, hiszen ebben az esetben még a várható veszteség sem becsülhető (céltartalékot sem lehet képezni). 40
Kiegészítő melléklet Be kell mutatni a jelentős összegű hibákat. A jelentős összegű hibák beszámolóban való bemutatására vonatkozóan a kiegészítő mellékletnek adatokat kell tartalmaznia az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatásra vonatkozóan, évenkénti bontásban. A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatait. Ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben évenkénti bontásban be kell mutatni és indokolni kell [Szt. 19. (2) (3) bekezdés, 88. (5) bekezdés]. 41
Kiegészítő melléklet 19. (2) Az egymást követő üzleti évek éves beszámolóinak összehasonlíthatóságát a mérleg és az eredménykimutatás szerkezeti felépítésének, tagolásának és tartalmának, valamint a mérlegtételek értékelési elveinek és eljárásainak állandóságával kell biztosítani. (3) A mérlegben és az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző üzleti év megfelelő adatát. Ha az adatok nem hasonlíthatók össze, akkor ezt a kiegészítő mellékletben be kell mutatni és indokolni kell. Amennyiben az ellenőrzés az előző üzleti év(ek) éves beszámolójában elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, akkor az előző év(ek)re vonatkozó - a mérlegkészítés napjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti - módosításokat a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni, azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak. Ez esetben a mérlegben is, az eredménykimutatásban is külön-külön oszlopban szerepelnek az előző üzleti év adatai, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások, valamint a tárgyévi adatok. 42
Kiegészítő melléklet 88. (5) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az ellenőrzés során feltárt jelentős összegű hibák eredményre, az eszközök és a források állományára gyakorolt - a mérlegben, az eredménykimutatásban a megfelelő tételeknél összevontan szereplő - hatását, évenkénti megbontásban. 43
Egyéb Az ellenőrzés, az önellenőrzés számviteli értelmezése és az Art. előírásai szerinti ellenőrzés, önellenőrzés fogalmak nem teljesen ugyanazt jelentik. A számviteli ellenőrzés mindig egy mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódik, az Art. szerinti ellenőrzés pedig bevallási időszakhoz kötődik. A szankciókat (jogkövetkezményeket) minden esetben a feltárás évének egyéb ráfordításai között kell elszámolni a jogszabályoknak megfelelő mértékben. 44
Ismételt közzététel???? A számviteli törvényből kikerült a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmi meghatározása, ebből következően a korábban már közzétett beszámolót a beszámolóval lezárt üzleti évek hibái miatt semmilyen körülmények között nem kell újból közzétenni. Még egyszer: A lényeges hiba kikerült a számviteli törvényből kikerült a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba fogalmi meghatározása, tehát a korábban már közzétett beszámolót a beszámolóval lezárt üzleti évek hibái miatt nem kell újból közzétenni. (2013. január 01.től) 45
A beszámoló közzétételét: Beszámoló közzététele a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 153. (1), beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről szóló 11/2009. (IV. 28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet szabályozza. Mi a teendő, ha nem a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámoló került letétbe helyezésre? 46
Beszámoló közzététele 11/2009. (IV.28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről (5) Ha a céginformációs szolgálat azt észleli, hogy a közzétett beszámolóval együtt megküldött elektronikus űrlapon megadott cégadatok, a beszámolóban feltüntetett adatok nem egyeznek a cég cégjegyzékének adataival, és ezáltal a beszámoló nem annak a cégnek a beszámolójaként került közzétételre, amelyre a beszámoló adatai alapján vonatkozik, a beszámolót haladéktalanul eltávolítja a honlapjáról. Az eltávolítás tényéről a céginformációs szolgálat elektronikus értesítést küld a beszámolót benyújtó személy ügyfélkapus tárhelyére, valamint az állami adóhatóságnak. 47
Beszámoló közzététele Ebben az esetben a beszámolót be nem nyújtottnak kell tekinteni. Az eltávolítás tényét a céginformációs szolgálat rögzíti a rendszerében. Az eltávolított beszámoló a céginformációs szolgálat ügyfélszolgálati helyiségében elektronikusan megtekinthető. A cég a beszámoló helyes benyújtásáról az 1. szerint köteles gondoskodni. (6) A cég kérelmére a már közzétett beszámoló - a (7) és (8) bekezdésben foglalt kivétellel - a céginformációs szolgálat honlapjáról nem távolítható el. (2016. 01.01-től) 48
Beszámoló közzététele (7) Ha nem a legfőbb szerv által elfogadott beszámoló került benyújtásra és közzétételre, a cég erről szóló nyilatkozata alapján a céginformációs szolgálat a beszámolót passzív státuszba helyezi. A legfőbb szerv által elfogadott beszámoló közzétételének lehetőségét a céginformációs szolgálat a beszámoló benyújtását követő egy éven belül, kizárólag egy alkalommal biztosítja, feltüntetve az utólagos közzététel napját és a változás tényét is. A passzív státuszú beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján továbbra is megismerhető marad. A változás tényéről a céginformációs szolgálat elektronikus értesítést küld a beszámolót benyújtó személy ügyfélkapus tárhelyére, valamint az állami adóhatóságnak. 49
Beszámoló közzététele (8) Ha a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég által kibocsátott független könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról rendelkezik, a céginformációs szolgálat a cég kérelmére a független könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról szóló nyilatkozatot és az ismételt független könyvvizsgálói jelentést közzéteszi. A kérelemhez mellékelni kell a könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó hatóság független könyvvizsgálói jelentés visszavonásáról szóló határozatát. E bekezdésben foglaltak esetén a (7) bekezdés szerinti időbeli korlátozás nem érvényesül. (9) A (7) és (8) bekezdéstől eltérő esetekben a beszámoló vagy annak melléklete ismételt benyújtásának nincs helye. A céginformációs szolgálat a megküldött dokumentumokat ezen esetekben nem fogadja be, ennek tényéről elektronikus értesítést küld a beküldő 50 személy részére.
Felhasznált szakirodalom: 2000. évi C. törvény a számvitelről 11/2009. (IV.28.) IRM-MeHVM-PM együttes rendelet a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő letétbe helyezéséről és közzétételéről Ácsné Molnár Judit: Példa a nem jelentős összegű hiba rendezésére Pentablog dr. Fogács Emese: Jelentős összegű hiba kezelése (ado.hu) Dr. Siklós Ágnes, Dr. Veres Attila: Az ellenőrzés, önellenőrzés számvitele (Számviteli tanácsadó 2013. 02. szám) Kardos Péter, Tóth Mihály: Az ellenőrzés számvitele (Számviteli tanácsadó 2016. 12. szám) Tomcsányi Ezrsébet: Zárás, ellenőrzések a mérleg összeállítása előtt (Számviteli tanácsadó 2017. 02. szám) Tomcsányi Erzsébet: Számviteli politika, számlatükör, számviteli változások 2017. 51
KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! TOVÁBBI E-LEARNING KONFERENCIÁK: saldokurzus.hu 52