Tagdíjfizetések elszámolása

Tagdíjfizetések elszámolása Időállapot: 2014-11-27-2015-07-03 Szerző: Zatik László, Lektor: Kereszti Lajos, Módosítva: 2014-12-28 12:11:39 Tartalomjegyzék: 1. A tagdíjfizetések elszámolásának gyakorlata 2. Adózás 3. Könyvviteli elszámolás 4. Iratminták, nyomtatványok 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 6. Módosítás az előző változathoz képest A téma rövid leírása Ez az anyag elsősorban a vállalkozások tevékenységéhez kapcsolódó, szakmai szervezetek számára fizetett tagdíjakkal foglalkozik. 1. A tagdíjfizetések elszámolásának gyakorlata A tagdíj olyan rendszeresen fizetendő összeg, amelyet valamilyen társadalmi szervezet tagjai fizetnek a szervezet alapszabályában foglaltak szerint. Sokféle tagdíjnak nevezett hozzájárulás létezik, ez az anyag azonban elsősorban a vállalkozások tevékenységéhez kapcsolódó, szakmai szervezetek számára fizetett tagdíjakkal foglalkozik. 1.1. Költségként elszámolható tagdíjak A tagdíj akkor minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ha azt - köztestület számára, - érdek-képviseleti feladatot is ellátó egyesület számára (ha az az alapszabálya szerint az adózó vállalkozási tevékenységével kapcsolatos) fizetik. Csak azok a társadalmi szervezetek felelnek meg a fenti feltételeknek, amelyek a vállalkozó vállalkozási tevékenységével kapcsolatos érdekképviseleti feladatot látnak el, és ez szerepel a szervezet alapszabályában. 1. oldal

1.2. Költségként el nem számolható tagdíjak A fenti feltételeknek meg nem felelő szervezetek részére fizetett tagdíjakat, vagy a tagdíjnak nevezett különféle költség-hozzájárulásokat térítés nélkül átadott pénzeszközként (pl. tevékenységhez nem kapcsolódó egyesületnek fizetett tagdíj), vagy az ezen hozzájárulásokról rendelkező jogszabály szerint, de az is lehet, hogy adóköteles béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatásként kell elszámolni (pl. az ügyvezető lövészklub tagsági díja). Az alapszabály szerinti éves tagdíjon felül fizetett összeget (még ha meg is felel a tagság a feltételeknek) szintén a térítés nélkül átadott pénzeszközre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni 1.3. A tagdíjak bizonylatolása Mivel a tagdíjat a társadalmi szervezeteknél árbevételként kell elszámolni, az árbevétel pedig egyértelműen változtatja az adott gazdálkodó eszközeinek, forrásainak állományát, az árbevétel elszámolásához olyan bizonylat kell, ami megfelel a bizonylatokkal szembeni alaki és tartalmi követelményeknek, tartalmazza - többek között - a tagdíjat fizető tag nevét és legfontosabb adatait, a gazdasági művelet tartalmát (tagdíjbefizetés). Ezen követelményeknek a legjobban a - szigorú számadási kötelezettség alá vont - számla, illetve készpénzes befizetés esetén az egyszerűsített számla felel meg, még akkor is, ha a tagdíj áfamentes, és az AFA törvény nem írja elő a számlaadási kötelezettséget. 2. Adózás 2.1 ÁFA A tagdíjbevétel tárgyi adómentes szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül. A tagdíjakat beszedő szervezet (ha ÁFA-alany) köteles a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított adó összegét nyilvántartásában egymástól elkülönítetten kimutatni (tételes elkülönítés). Ha az előzetesen felszámított ÁFA tételesen nem különíthető el, akkor a levonható ÁFA-t az ÁFA törvény szerint arányosítani kell. 2.2 Társasági adó A tagdíjat fizetőnél: 2. oldal

A tagdíj akkor minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ha azt - köztestület számára, - érdek-képviseleti feladatot is ellátó egyesület számára (ha az az alapszabálya szerint az adózó vállalkozási tevékenységével kapcsolatos) fizetik. Az alapszabály szerinti éves tagdíjon felül fizetett összeggel az adóalapot 2010. január 1 után nem kell növelni (a térítés nélkül átadott pénzeszköz nem adóalap korrekciós tétel). A tagdíjakat kapónál: A kapott tagdíj nem vállalkozási tevékenységből származó bevételként kezelendő, így adókötelezettséget nem von maga után. 2.3 SZJA 2.3.1 SZJA szerint adózó (vállalkozó) Költségként elszámolható a köztestület számára, továbbá az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdek-képviseleti feladatot is ellátó egyesület számára tagdíj címén fizetett összeg. 2.3.2 Magánszemély Az összevont adóalap megállapításakor a magánszemély költségként elszámolhatja a köztestület számára, továbbá az önálló tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti feladatot is ellátó egyesület számára tagdíj címén fizetett összeget. Az egyesület által a tagjai részére nyújtott szolgáltatása mindaddig adómentes (nem minősül adóköteles béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatásnak), amíg a nyújtott szolgáltatás értéke nem haladja meg a tagdíjból származó bevétel összegét. 2.4 EVA 2.4.1 Kettős könyvvitelt vezető EVA alany 3. oldal

Az EVA alany által fizetett tagdíj az EVA összegét nem befolyásolja (nem csökkenti), viszont a kettős könyvvitelt vezető EVA-alany osztalékát a költségkénti elszámolás miatt- csökkenti. 2.4.2 Bevételi nyilvántartást vezető EVA alany Nem értelmezhető. 2.5 Egyéb adók és járulékok A tagdíjat fizetőnél: Ha a költségelszámolási feltételeknek meg nem felelő tagdíjfizetésre, térítés nélküli pénzeszköz átadásra, béren kívüli juttatásnak nem minősülő juttatásra kerül sor, akkor ennek terhei merülhetnek fel. 3. Könyvviteli elszámolás 3.1 Kettős könyvvitel A tagdíjat fizetőnél: A fizetett (fizetendő) tagdíjat - általában - az igénybe vett szolgáltatások költségei között kell elszámolni. (Előfordulhat, hogy tagdíjnak neveznek különböző költséghozzájárulásokat, amelyek esetében az ezen hozzájárulásokról rendelkező jogszabály szerint kell eljárni, esetleg a személyi jellegű ráfordítások között kell elszámolni, mint természetbeni juttatást) T 53 Igénybe vett szolgáltatások K 381 Pénztár, vagy K 454 Belföldi szállítók A tagdíjakat kapónál: A kettős könyvvitelt vezető társadalmi szervezet éves beszámolójában a kapott tagdíjakat a bevételei között külön kiemelve kell bemutatnia. T 38 Pénztár, Bank vagy T 311 Belföldi vevők K 91 Tagdíjbevételek 4. oldal

3.2 Egyszeres könyvvitel A tagdíjat fizetőnél: NF - Bankszámla vagy Pénztár Kiadás NF - Egyéb költség, ráfordítás A tagdíjakat kapónál: A egyszeres könyvvitelt vezető társadalmi szervezet éves beszámolójában a kapott tagdíjakat a bevételei között külön kiemelve kell bemutatnia. NF - Bankszámla vagy Pénztár Bevétel NF - Adóalapot nem képező bevétel 3.3 Szja szerinti adózás PK - Egyéb költségként elszámolható kiadás 4. Iratminták, nyomtatványok Ehhez a témához nincsenek feltöltve fájlok. 5. Kapcsolódó jogszabályok, állásfoglalások 1995. évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról - 7. (1)d), 27. (1)a), 28. (1), 1.sz.mell.3.2.2, 3.sz.mell.I.6, 11.sz.mell.I.7. 7. (1) A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket: d) a magánszemély által fizetett tagdíjra, hozzájárulásra, felajánlásra tekintettel a vállalkozási tevékenységet nem folytató egyesület, köztestület által a magánszemély részére nyújtott szolgáltatást, amennyiben azt a társadalmi szervezet, a köztestület az alapszabálya alapján, a cél szerinti tevékenységével összefüggésben, a rendeltetésszerű joggyakorlás keretében nyújtja; 27. (1) A nem önálló tevékenységből származó bevételt az adóalap megállapítása előtt csökkenti 5. oldal

a) a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont (befizetett) tagdíj összege, ideértve az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj címén befizetett összeget is; 28. (1) Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynek adókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, azzal, hogy - a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezéseket is figyelembe véve - a bevételnek nem része a megszerzése érdekében a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. 1. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az adómentes bevételekről 3. A közcélú juttatások körében adómentes: 3.2.2. a sportról szóló törvény alapján Gerevich Aladár-sportösztöndíjként, a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális rászorultságra figyelemmel nyújtott támogatásként, továbbá a sporteredmények elismerésének törvényben, kormányrendeletben, miniszteri rendeletben meghatározott vagy kormánydöntésen alapuló juttatásként folyósított anyagi támogatásaként kap a magánszemély; 3. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez Az összevont adóalap megállapításához elszámolható költségekről I. Jellemzően előforduló költségek 6. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg, továbbá az önálló tevékenységgel kapcsolatos érdek-képviseleti feladatot is ellátó egyesület számára tagdíj címén fizetett összeg; 11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A vállalkozói költségek elszámolásáról I. Jellemzően előforduló költségek Költségként elszámolható kiadások különösen a következők: 6. oldal

7. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg, továbbá az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos érdek-képviseleti feladatot is ellátó egyesület számára tagdíj címén fizetett összeg; 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról - 4. 25.28/a, 3.sz.mell.B.5, 6.sz.mell.A) 4. E törvény alkalmazásában 25. munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezet: az az egyesületként bírósági nyilvántartásba vett szervezet vagy szervezetek szövetsége, amelynek az alapszabály szerinti főtevékenysége a munkáltatói/munkavállalói érdekképviselet, és tagja az Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak, valamint e szervezet azon tagszervezete, amely megyei, régiós vagy szakmai szövetségként működik; 28/a. országos érdek-képviseleti szervezet: az az egyesületként bírósági nyilvántartásba vett egyesületek szövetsége, amelynek tagjai alapszabályuk szerint a munkavállalók vagy a munkáltatók érdekeit képviselik, feltéve, hogy a szövetségnek vagy a tagjának legalább tíz, különböző megyében működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége van; 3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez B. A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások A 8. (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen: 5. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg, valamint az alapszabálya szerint az adózó vállalkozási tevékenységével kapcsolatos érdek-képviseleti feladatot is ellátó egyesület számára tagdíj címen fizetett összeg; 6. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez A) Alapítvány, közalapítvány, egyesület és köztestület által végzett 7. oldal

kedvezményezett tevékenységek Az alapítvány, a közalapítvány, a egyesület és a köztestület 1. (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek: 1. a közhasznú tevékenység és az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is; 2000. évi C. törvény a számvitelről - 3. (7), 74. (1), 77. (1)(2) 3. (7) E törvény alkalmazásában 1. igénybe vett szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás közé; különösen az utazásszervezés, a szállítás-rakodás, a raktározás, a csomagolás, a kölcsönzés, a bérlet, a bérmunka, az eszközök karbantartása, a postai és távközlési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, a bizományi tevékenység, az ügyletszerzés, az oktatás és továbbképzés, a hirdetés, a reklám és propaganda, a piackutatás, a könyvkiadás, a lapkiadás, a szállodai szolgáltatás, a vendéglátás, a kutatás és kísérleti fejlesztés, a tervezés és lebonyolítás, a könyvvizsgálat, a könyvviteli szolgáltatás; 2. egyéb szolgáltatás: a pénzügyi, a befektetési, a biztosítóintézeti, a hatósági igazgatási, az egyéb hatósági szolgáltatás; 3. személyi jellegű egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába. Ilyenek különösen: a szerzői jogdíj, a lakhatási költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is), az étkezési térítés, a munkábajárással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a bányászati keresetkiegészítés, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a megváltozott munkaképességű munkavállalók keresetkiegészítése, a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz-kiegészítés, a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes 8. oldal

pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó, a jóléti és kulturális költségek, a végkielégítés, a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez, továbbá az alkalmazottakat, munkavállalókat megillető kifizetések, mint a napidíj, a különélési pótlék, a jogszabály alapján fizetett költségtérítések, a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően fizetett személyi alapbér, a találmányi díj, a szabadalom vételára és hasznosítási díja, az újítási díj, az ezekkel kapcsolatosan fizetett közreműködői díj, valamint nem a munkaviszonnyal összefüggésben fizetett szerzői, írói és más szerzői jogvédelmet élvező munkák díjai, az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak, a mezőgazdaságban részesmunkát végzők díjazása, a természetben adott juttatások, a reprezentáció költségei, és minden egyéb, a statisztikai előírások szerint egyéb munkajövedelemnek, szociális költségnek minősített összegek. 74. (1) Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldi vevőnek értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldi igénybe vevő részére teljesített szolgáltatás 75. szerint meghatározott értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában, termék- vagy szolgáltatásimporttal egyenlítik ki. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldi vállalkozónak, illetve a más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét. 77. (1) Egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek. (2) Az egyéb bevételek között kell elszámolni: d) a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére -visszafizetési kötelezettség nélkül - belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét, 2001/27. Adózási kérdés az egyesületek és az érdek-képviseleti, társadalmi szervezetek által nyújtott vendéglátás 9. oldal

adókötelezettsége [Szja tv. 7. (1), 1. számú melléklet 3.2.2 pontja] Az 1997/27. Adózási kérdés az egyesület által a tagjai részére nyújtott szolgáltatásnak része a frissítők, a szendvicsek biztosítása is. A szolgáltatást a tagok - a tagdíjuk megfizetésével - megvásárolják, így mindaddig nincs szó természetbeni juttatásról, amíg a nyújtott szolgáltatás nem haladja meg a tagdíjból származó bevétel összegét. Ennek a megállapításnak a törvényi alapja a jelenleg hatályos Szja. törvény 7. (1) bekezdésének b) pontjából következik, mely szerint a magánszemély adózott jövedelméből történt vagyoni érték átadásának részben vagy egészben történő visszajuttatását a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni (kivéve, ha a visszajuttatás adóköteles jogcímen történt). Mindez azt jelenti, hogy az iránymutatás értelemszerűen az olyan egyesületi (érdekképviseleti, társadalmi szervezeti) tagdíjakra értelmezhető, amelyek az adóalap részét képezik, nem vonhatók le abból. Ugyanezt támasztja alá az 1. számú melléklet 3.2.2 pontja is. (PM Jövedelemadók főosztálya 19933/2000. - APEH Adónemek főosztálya 1223979452/2001.; AEÉ 2001/5.) 2007. évi CXXVII. Törvény az általános forgalmi adóról - 85. (1)(4) VI. Fejezet ADÓ ALÓLI MENTESSÉG Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel 85. (1) Mentes az adó alól: l) a bírósági vagy más hatósági nyilvántartásba bejegyzett, alapszabállyal (alapító okirattal) és nyilvántartott tagsággal rendelkező, alapszabálya (alapító okirata) szerint és ténylegesen is nyereségszerzésre nem törekvő személy, szervezet által a tagjainak teljesített olyan szolgáltatásnyújtás és az ahhoz szorosan kapcsolódó termékértékesítés la) amelynek kizárólagos vagyoni fedezete az alapszabállyal összhangban meghatározott, minden tagra kötelező tagsági díj, egyéb hozzájárulás, a kapott államháztartási támogatás és egyéb adomány, valamint a saját tevékenységből származó nyereség, amely a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az adózás előtti eredményt csökkenti, és 10. oldal

lb) amely a közös érdekeknek megfelelően társadalmi, politikai, munkavállalói vagy munkáltatói, illetőleg egyéb, szakmai érdekeket képviselő vagy azt védő, vallási vagy más lelkiismereti, hazafias, humanitárius, karitatív és hagyományőrző célokat szolgál; m) az a sportolással, testedzéssel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás, amelyet közszolgáltató - ilyen minőségében - teljesít ma) természetes személynek, aki azt sportolása, testedzése érdekében veszi igénybe, vagy mb) olyan egyéb személy, szervezet részére, amely azt természetes személy javára történő közvetlen biztosítása érdekében veszi igénybe, kivéve az uszoda- és strandfürdő-szolgáltatást, a sportesemény megtekintését, valamint a sportolást, testedzést szolgáló ingatlan (ingatlanrész) bérbeadását; (4) E alkalmazásában közszolgáltató: a) a költségvetési szerv az alapító okiratban megjelölt tevékenysége tekintetében, ideértve az önkormányzatot és a társulást is az általa ellátott tevékenység tekintetében; b) az egyesület, a szövetség, a civil társaság, a köztestület, az országos sportági szakszövetség az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerződésben) megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban, társasági szerződésben) megjelölt tevékenysége tekintetében; c) az egyházi jogi személy a létesítő okiratában vagy a bevett egyház belső szabályában megjelölt tevékenysége tekintetében; d) az alapítvány és a közalapítvány az alapító okiratban megjelölt tevékenységük tekintetében, továbbá az általuk működtetett (fenntartott) intézmény az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenysége tekintetében; e) a közhasznú társaság és a nonprofit gazdasági társaság az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt tevékenységük tekintetében; f) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett civil szervezet az alapszabályban (alapító okiratban) megjelölt közhasznú tevékenysége tekintetében; g) minden olyan személy, szervezet - az a)-f) pontoktól függetlenül -, aki (amely) biztosított vagy más kedvezményezett részére társadalombiztosítási vagy egyéb - jogszabály alapján - kötelező biztosítási jogviszony keretében végzi tevékenységét; 224/2000. (XII. 19.) Korm. Rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és 11. oldal

könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól - 17. (3)-(5) 17. (3) Az egyszeres könyvvitelt vezető társadalmi szervezetnek a pénzügyileg rendezett bevételeit legalább a kapott támogatások (alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati, egyéb), a tagdíj, valamint az egyéb bevételek, illetve a pénzbevételt nem jelentő bevételek csoportosításban kell bemutatnia. (4) A kettős könyvvitelt vezető társadalmi szervezetnek a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevétel pénzügyi műveletek bevétele és rendkívüli bevételek és tagdíj bontásban kell bemutatnia. Az egyéb és rendkívüli bevételeken belül a kapott támogatásokat alapítótól, központi költségvetéstől, helyi önkormányzatoktól és egyéb címen is ki kell mutatni. (5) Az egyszeres és kettős könyvvitelt vezető alapítványoknak a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat - a tagdíjak kivételével - kell alkalmazniuk. 56/2001. Számviteli kérdés Köztestületként működő kamara vagyunk. Tagjainknak gondot jelent a kamarai tagdíj fizetése és szabályszerű elszámolása. Lehetőség van-e arra, hogy az a kamarai tag, aki betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság tagjaként folytatja tevékenységét, kamarai tagdíját vállalkozása költségei között elszámolja? Az elmúlt években a kamarai tagdíj elszámolása tekintetében többféle gyakorlat alakult ki. 1. A kamarai tag magánszemély fizeti a tagdíjat és a kamara a számlát a magánszemély kamarai tag részére állítja ki, ekkor az szja tv. 27. -ának a) pontja szerint a magánszemélynél, a jövedelem megállapítása során a kamarai tagdíj a bevételből levonható. 2. A kamarai tag nevére kiállított számlát a kamarai tag vállalkozása nem számolhatja el. Nem kifogásolható viszont, ha az a vállalkozás, ahol a kamarai tag tulajdonos, tag, illetve alkalmazott, a magánszemély kamarai tagnak megtéríti a tagdíjat. Ez a vállalkozásnál visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásnak minősül, és az ilyen címen elszámolt összeggel az adóév végén a társasági adó alapját meg kell növelni [tao. tv. 8. -a (1) bekezdésének n) pontja]. Az így átvállalt 12. oldal

(megtérített) tagdíj a magánszemélynél adóköteles egyéb jövedelem (szja tv. 28. - a), de az önálló tevékenység hiányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj címen megfizetett összeg a bevételből az adóköteles jövedelem megállapítása során az szja tv. 27. -ának a) pontján levonható. 3. A kamarai tagdíjat a kamarai tag vállalkozása akkor számolhatja el költségként, ha a számla a vállalkozás nevére szól. A vállalkozás nevére kiállított (természetesen csak abban az esetben lehet erről szó, ha a kamarai tagság és a vállalkozási tevékenység szorosan összefügg, például az orvosi kamara tagja egy betéti társaságban orvosi tevékenységet folytató orvos) számla alapján megfizetett tagdíjat a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint a vállalkozás (kft., bt.) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként veheti figyelembe. Ebben az esetben a magánszemélynél jövedelem nem keletkezik. [2000. évi C. törvény 3. (7) 3., 78. (4)] 71/2010. Számviteli kérdés Szakmai kamaránk által beszedett tagdíjról tagjaink részére kötelező-e számlát kiállítani, vagy erre a célra megfelel egy tagdíjértesítő is? A kamara kiállíthatja-e a bizonylatot a kamarai tagot foglalkoztató gazdálkodó nevére, vagy az csak a kamarai tag nevére szólhat? Hogyan számolható el a gazdálkodónál a természetes személy megfizetett tagdíja? A különböző szakmai kamarák által a kamarai tagoktól beszedett tagdíjról sem az általános forgalmi adóról szóló törvény, sem a 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) alapján nem kötelező számlát kiállítani (de az nem is tiltott). A tagdíj elszámolásának elégséges bizonylata a számviteli törvény 166. -ának (1) bekezdése szerinti olyan számviteli bizonylat, amely a gazdasági esemény számviteli elszámolását (jelen esetben a tagdíj bevételként történő előírását) hitelesen alátámasztja. Erre a célra egy, a bizonylatot kibocsátó szakmai kamara alapadatait, illetve a tag adatait, valamint a tagdíj összegét, megfizetésének módját tartalmazó tagdíjértesítő vagy más elnevezésű számviteli bizonylat is megfelel. A kamarai tagdíj megfizetése a kamarai tag természetes személy kötelezettsége, a kamarai tagdíj megfizetéséről, illetve az arra történő felhívásról kiállítható különféle bizonylatok (határozat, tagdíjértesítő, számla) csak a kamarai tag természetes személy nevére szólhatnak. 13. oldal

A kamarai tag nevére szóló, a kamarai tagdíj megfizetésének céljából kiállított számviteli bizonylatban foglalt összeg ebből következően a természetes személy kiadása (ráfordítása). Az a számviteli törvény szerinti gazdálkodó (gazdasági társaság, ügyvédi iroda, más egyéb szervezet), amelynek a természetes személy tagja, illetve amellyel a természetes személy egyéb jogviszonyban áll, csak költségtérítésként számolhatja el ezeket a megfizetett összegeket a személyi jellegű egyéb kifizetései között. [2000. évi C. törvény 166. (1)] 6. Módosítás az előző változathoz képest Az Áfa törvény 85.. (4) alkalmazásában pontosítva lett, hogy közszolgáltató fogalma: a költségvetési szerv fogalma kiegészült az önkormányzattal és a társulással is az általa ellátott tevékenység tekintetében. 14. oldal