MUNKAVÉDELEM az Egészségügyben II.

MUNKAVÉDELEM az Egészségügyben II. Munkaegészségügy DE OEC Dr. Terjék László PhD

Munkaegészségügy A munkaegészségügy a munkavédelem fogalmi körébe tartozik, melynek jogszabályban foglalt definíciójában az egészségügy kifejezést pontosították munkaegészségügyre. Munkaegészségügy alatt a meghatározás szerint a következőket értjük: munkahigiénia és foglalkozás-egészségügy.

Munkaegészségügy A munkahelyi egészségvédelem tehát nem ellentéte, kiváltója a hagyományos munkavédelemnek, hanem kiegészíti azt, bővíti az egészséges munkahely megvalósításának lehetőségeit.

Munkaegészségügy A munkaegészségtan által kialakított egészségügyi normatíváknak, követelményeknek a gyakorlatba való átültetését biztosító tevékenység.

Munkaegészségügy Vizsgálja a munkakörnyezetet azoknak a betegségeknek a megelőzéséhez, amelyek a munkafolyamattal és a munkakörnyezettel függnek össze.

Munkaegészségügy A munkaegészségügy feladata az egészségre ártalmas munkakörben dolgozók speciális laboratóriumi vizsgálatainak elvégzése. Szakmai irányítója az Orsz. Munka- és Üzem-egészségügyi Int.

Munkaegészségügy Új munkahelyek létrehozása esetén az illetékes tiszti főorvosi szolgálat hatósági engedélye szükséges a használatbavételhez. A főv.-i és megyei tiszti főorvosok munkahelyek látogatása és ellenőrzése során vizsgálják a munkaegészségügyi rendszabályok betartását. Szabálytalanságok esetén bírságot szabnak ki, vagy súlyosabb esetben felfüggeszthetik a tevékenységet.

Munkaegészségügy Munkahigiéné: az a tud., amely kutatja az ember és a munkakörnyezet kölcsönhatását, tanulmányozza az emberi szervezetnek a munkakörnyezethez és munkához való alkalmazkodóképességét. Preventív tudomány, a munkafolyamatból és munkakörnyezetből származó ártalmak megelőzésével foglalkozik. Felderíti a munkafolyamatok és munkakörülmények azon tényezőit, melyek károsan befolyásolhatják a dolgozók egészségi állapotát és munkateljesítményét (foglalkozási ártalmak), és kidolgozza a megelőzésükhöz szükséges intézkedéseket. Kutatja a munkafolyamatokat és a munkakörülmények hatására keletkező betegségek (foglalkozási betegségek) kifejlődését, lefolyását, gyógykezelését, megszabja az azok megelőzéséhez szükséges tennivalókat. Meghatározza a munkafolyamatokkal kapcsolatos egészségügyi normatívákat, a műszaki elhárítással, balesetvédelemmel kapcsolatos egészségügyi követelményeket. Épít a műszaki tud.-ok, a fizika, a kémia ismereteire, alkalmazza az élettan, biokémia, biofizika, kórtan s a klinikumok módszereit.

Munkaegészségügy A munkaegészségtan az emberi szervezet funkcióinak változásait vizsgálja a fizikai és szellemi munka, valamint a munkakörnyezet hatására, és keresi a munkavégzés optimális feltételeit az egészséges munkakörülmények kialítására, a betegségek megelőzésére.

A munkaegészségtan feladatai A szervezet és munkakörnyezet kölcsönhatásának tanulmányozása A lehetséges károsító hatások felderítése és azok követelményeinek tisztázása Egészségügyi normák kidolgozása A károsodások megelőzési lehetőségeinek és módjainak keresése Ellenőrzési módszerek kidolgozása A munkára való alkalmasság vizsgálati módszereinek kidolgozása

A munkaegészségtan területei Általános munkaegészségtan: üzemek, munkahelyek telepítésének, elrendezésének általános kérdéseivel és az egyéni egészségvédelemmel foglalkozik Részletes munkaegészségtan: az egyes károsító hatásokat, illetve hatáscsoportokat tárgyalja

Az üzemek, munkahelyek elrendezésének általános követelményei Telepítés és elrendezetés: Terület beépíthetőség: 40-60 % Elrendezési terv, környezettanulmányok Kibocsátási tényezők vizsgálata Védőintézkedések, létesítmények Módosítások Átadási terv üzemi vízellátás Szennyvíz elvezetés és/vagy tisztítás kezelés Csapadékvíz elvezetés Levegő tisztaságának megőrzése Védőtávolságok Hulladékkezelés Üzemi helyiségek kialakítása Belő és külső úthálózat

Munkahelyi klíma Az emberi test állandó hőszabályozást végez: 36,5 C A hőérzetet befolyásoló tényezők: Hő Relatív páratartalom Effektív hőmérséklet Légsebesség Sugárzás A végzett munka nehézsége Ruházat Zárt téri munka, nyílt téri munka

Munkahelyi klíma Szükséges léghőmérséklet a munkák nehézsége szerint: Szellemi munka: 20-22 C Könnyű fizikai munka: 18-20 C Közepes fizikai munka: 14-18 C Nehéz fizikai munka: 12-14 C

Munkahelyi légszennyeződés Légszennyeződés: az a káros folyamat, amely során a levegő összetétele, vagy összetevőinek aránya megváltozik. MAK érték: a munkahelyi levegőnek egy 8 órás műszakra megengedett legnagyobb átlagos szennyeződése, amely általában még nem okoz foglalkozási betegléget, vagy ártalmat CK-érték (csúcskoncentráció. Egy meghatározott rövid időre (általában 30 percre) megengedett legnagyobb szennyeződés, amely általában még nem okoz balesetet.

Munkahelyek megvilágítása Világítási klíma: azoknak az élettani hatásoknak az összessége, melyeket a megvilágított helyiségben a fény, a szín és a helyiség belsőkialakítása, alakja együttesen vált ki az ott tartózkodó emberben.

Munkahelyek megvilágítása Természetes világítás: közvetett:az égboltból sugárzott szórt fény a másik helyiségből Közvetlen: az ablakon át Az ablak helyzete szerint: Felső világítás Oldal világítás Kombinált világítás Mesterséges világítás: annál jobb minél jobban hasonlít a természetes világításhoz

Munkahelyek megvilágítása a mesterséges világítás követelményei Megvilágítás Árnyékolás Káprázás mentesség Színhatás Térbeli egyenletesség Időbeli egyenletesség A világítás rendeltetése A világítás rendszere Egészségügyi követelmények Gazdaságosság Karbantarthatóság

Munkahelyek megvilágítása Stroboszkóp hatás: érzéki csalódás, amely abból áll, hogy a megfelelő frekvenciával váltakozó fénnyel megvilágított mozgó tárgyak tényleges mozgásuktól eltérő mozgást mutatnak. Szélsőséges esetben állni látszanak.

Részletes munkaegészségtan Az egyes károsító harásokra vonatkozó ismeretekkel, az e harások okozta betegségek megelőzésével és leküzdésével foglalkozik. Károsító hatások: Fizikai hatások: sugár. Zaj-, rezgés-, villamos áram, hőhatások, időjárás Porok Vegyi anyagok Fertőző anyagok

Természetes sugárzások Infravörös Ultra ibolya Ionizáló Rádió rövid hullámú sugárzás Az élettani hatásuk, függ: Intenzitástól:energi a tartalom Expozíciós időtől A szervezet sajátosságaitól Távolságtól Árnyékolástól

Természetes sugárzások A szervezetet ért sugárzás csökkenthető: Expozíciós idő csökkentése A sugárforrástól való távolság növelése Árnyékolás

A hallás A normális hallásterület

A FÜL FELÉPÍTÉSE A hallás

A hallás szerve: a csiga (cochlea) tartalmazza a Corti szervet, amelyben a szőrsejtek helyet foglalnak. Ez a hallás érzékelő-központja A hallás

A zaj Zajnak a rendszerint több különböző frekvenciájú hangból összetett hangjelenséget nevezzük. A hangoknak zajként történő megítélése nagymértékben függ az ember egyéni érzéseitől, illetve egyéb személyes tényezőktől A zaj élettani hatásai lehetnek: Vérnyomásra Légzésre Reakció időre A fáradásra Teljesítményre Hallószervre A zaj pszichés hatásai: Ingerültség Frusztráltság Koncentrációs zavarok

A zaj A zaj emberi szervezetre gyakorolt hatásainak problémáját jól érzékeltetik a következő példák: alvás megzavarása (kb. 20-30 db-től); pszichés terhelés (kb. 25-40 db-től); beszédérthetőség romlása (kb. 40-50 db-től); vegetatív idegrendszeri hatások (kb. 60-65 db-től); halláskárosodás (rendszeres zajexpozíció esetén kb. 85 db-től, de egyszeri hatás esetén is felléphet kb. 120-130 db-t elérő zaj esetén).

A zajforrások csoportosítása A zajkeltés jellege szerint: Áramlástechnikai zajok: nagy sebességgel áramló gáz, vagy folyadék Mechanikai zajok: periódusos mozgást végző gépek hangja, szabálytalan mozgások zajai (ütögetés, anyagmozgatás stb.)

Áramlástechnikai zajok Folyadékok és gázok áramlásakor zaj keletkezik Az aerodinamikai zajforrások igen elterjedtek és a legnagyobb intenzitású zajforrások közé tartoznak pl. szellőztető berendezések, gőz-és gáznyomáscsökkentők, kompresszorok, pneumatikus gépek, biztonsági szelepek, sugárhajtóművek, propellerek, különféle égők kazánokban, kemencékben stb.

Áramlástechnikai zajok Áramlási akadály hatása a zajkeltésre Az akadálymentes áramlás gerjeszti a legkisebb zajt

Zaj és rezgésvédelem A zaj- és rezgésvédelem módszertani alapelve és a megoldások prioritásbeli sorrendje a következő: 1. elsődleges a forrás (emisszió) csökkentése 2. másodlagos a terjedés (transzmisszió) csillapítása 3. harmadlagos a védett tér (immisszió) védelme

Zaj és rezgésvédelem Ennek megfelelően az elsődleges cél a zajforrások által kibocsátott hangteljesítmény csökkentése, melyre a következő lehetőségek adódnak: a zajforrás elsődleges forrására vonatkozó teljesítményének csökkentése a zajforrások üzemidejének megváltoztatása mechanikai eredetű zajok csillapítása (karbantartás, kiegyensúlyozás) szerkezeti rezonanciák elkerülése (testhang- és rezgésszigetelés) áramlási zajforrások esetén a jellemző áramlási sebesség csökkentése termikus eredetű zajforrásoknál egyenletes hőfelszabadulás biztosítása

Zaj és rezgésvédelem A másodlagos cél a hang terjedésének megakadályozása, melyre a következő megoldások adódnak: környezeti problémáknál elsősorban a megfelelő védőtávolság megtartása a zajforrás iránykarakterisztikájának megfelelő sugárzási irány megválasztása zajvédő tokozás zajvédő fal falak, homlokzati szerkezetek és nyílászárók hanggátlásának növelése légcsatornákban a terjedés megakadályozása, hangtompítók alkalmazása aktív zajcsökkentés alkalmazása

Zaj és rezgésvédelem A harmadlagos cél a védett teret és a védett személyeket érő immisszió csökkentése, az esetek jelentős részében csak munkahelyi zajterhelés esetén valósítható meg zajvédő gépfülkék, irányító fülkék, paravánok kialakítása, egyedi zajcsökkentési megoldások megvalósítása Hiszen nem várható el a lakóktól, hogy éjszaka füldugóban aludjanak, vagy nagyobb hanggátlású nyílászárókat építsenek be a meglevők helyett.

Egyéni hallásvédő eszközök A hallásvédő eszközök besorolása: zajvédő füldugók, zajvédő fültokok, zajvédő sisakok.

Egyéni hallásvédő eszközök Melyiket válasszuk? A hallásvédő eszközök esetében a kiválasztás legfontosabb szempontja a megfelelő zajcsillapítás. Sok esetben az alkalmazott technológia vagy munkakörülmény dönti el, hogy füldugót vagy fültokot használjunk. Alacsony zajterhelés esetén kis zajcsillapítású (22-25 dba) védőeszközt kell biztosítani. Közepes és nagy zajterhelés esetén 25-30 dba ill. 30 dba fölötti zajcsillapítású hallásvédő viselése szükséges.

Kollektív hallásvédő eszközök Burkolatok Védő falak Védő fülkék Terep átalakítások: védősánc Egyéb hangszigetelés

A rezgés Rezgésszigetelt (rugalmas) gépalapozás a) présgép úsztatott alapozása (1. rezgésszigetelő anyag; 2. úszó betonalap); b) szivattyú rezgéscsillapító elemekre való felállítása

A rezgés Csővezeték testhang-szigetelése 1. nem szigetelt csőszerelés; 2. helytelen testhangszigetelés acélrugóval; 3. csőbilincs rugalmas betéttel; 4. testhangszigetelés rugalmas felfüggesztéssel

Vibrációs ártalmak A munkaeszközről a rezgés átterjed az emberi testre, vagy egy részére. A vibráció nem csak arra a testrészre hat, melyet közvetlenül ér. A test csillapítani akarja a rezgést: erre legkevésbé a nyakcsigolyák képesek A vibráció káros hatásai: Heveny és Akut: idegrendszeri tünetek, émelygés, hányás, szédülés, látóképességcsökkenés vérkeringési elégtelenség Idült, krónikus: csont ízületi, szív érrendszeri, emésztőszervi elváltozások,

Vibrációs ártalmak ellenni védekezés

Hő ártalom Termális diszkomfort: Hideg, meleg környezeti hatások Hő leadás,verejtékezés 5-6 liter/nap só pótlás, relatív páratartalom Hideg hatás: 32 C o a minimum test hő károsodás nélkül

Vegyi ártalmak A munkavégzés folyamán felhasználásra kerülő vegyi anyagok vegyi ártalmat, illetve foglalkozási eredetű mérgezést okozhatnak. Behatolási kapuk: belégzéssel, szájon át, bőrön át

Vegyi ártalmak Vegyi anyagok csoportosítása: Szerves, szervetlen Halmazállapot szerint: Szilárd, folyékony, gáz Oldhatóság szerint: vízben, zsírban (poláros, apoláros) Hatásmechanizmus szerint: idegrendszeri hatás, emésztőrendszeri hatás, vérkeringésre gyakorolt hatás, légző szervere gyakorolt hatás, rákkeltő hatás stb. egyéb élettani hatás Mérgezés időtartam szerint: heveny, akut (igen gyors) idült, krónikus (hosszú ideig tartó)

Porártalom Oka a nagymennyiségű por: szerves, szervetlen Hatása: bőrre, nyálkahártyákra, tüdőre Orr: leválasztja 10-20 μm-ig Felső légutak: 5 μm-ig 5μm alattiak lejutnak a hólyagocskákba Betegségek: szervetlen: szilikózis, metallokózis, AZBESZT ártalom (hegesedéssel járó tüdőártalom, nehezített légzés stb.) Szerves: gazdásztüdő, allergia, pamutláz, kenderláz

Porártalom elleni védekezés Egyéni védőeszközök

Kollektív védőeszközök Porártalom elleni védekezés