DIÓSD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

DIÓSD VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2018 Megalapozó munkarészek Munkaközi anyag: 2018. 02. 26. KONSTRUMA Mérnöki Iroda Kft. 1078 Budapest, Murányi u. 1.

Tartalom 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ... 5 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok... 5 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata... 5 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata... 8 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek vonatkozó megállapításai... 8 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása... 10 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai... 10 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések... 10 1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata... 11 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök... 11 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek... 11 1.7. A település társadalma... 11 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség... 11 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok... 15 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők... 15 1.8. A település humán infrastruktúrája... 16 1.8.1. Humán közszolgáltatások... 16 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása... 17 1.9. A település gazdasága... 20 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre... 20 1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői... 21 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelései... 21 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők... 23 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat)... 24 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere... 27 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program... 27 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere... 28 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység... 31 2

1.10.4. Foglalkoztatáspolitika... 31 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás... 31 1.10.6. Intézményfenntartás... 32 1.10.7. Energiagazdálkodás... 32 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások... 32 1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata... 33 1.12.1. Természeti adottságok... 33 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet... 33 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek... 35 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése... 36 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata... 37 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei... 37 1.14. Az épített környezet vizsgálata... 38 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata... 38 1.14.2. A telekstruktúra, a beépítés és az építmények vizsgálata... 39 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter... 41 1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése... 41 1.14.5. Az épített környezet értékei... 42 1.14.6. Az épített környezet konfliktusai, problémái... 47 1.15. Közlekedés... 47 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok... 47 1.15.2. Közúti közlekedés... 48 1.15.3. Közösségi közlekedés... 48 1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés... 49 1.15.5. Parkolás... 49 1.16. Közművesítés... 49 1.16.1. Víziközművek... 49 1.16.2. Energia... 50 1.16.3. Elektronikus hírközlés... 52 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés)... 52 1.17.1. Talaj... 52 1.17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek... 52 1.17.3. Levegőtisztaság és védelme... 53 3

1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés... 53 1.17.5. Sugárzásvédelem... 54 1.17.6. Hulladékkezelés... 54 1.17.7. Vizuális környezetterhelés... 55 1.17.8. Árvízvédelem... 55 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák... 55 1.18. Katasztrófavédelem... 55 1.18.1. Építésföldtani korlátok... 55 1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség... 55 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely... 55 1.20. Városi klíma... 56 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ... 57 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése... 57 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ... 58 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis... 58 3.1.1. A folyamatok értékelése... 58 3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése... 59 3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata... 60 3.2. Problématérkép... 60 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek... 62 3.3.1. településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása... 62 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)... 64 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek)... 64 4. ALÁÍRÓLAP... 67 4

1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok Diósd az Érdi Járási Hivatal illetékességi területén található, amelyhez tartozik Érd, Pusztazámor, Sóskút, Százhalombatta, Tárnok és Törökbálint is. A város kb. 10.000 fős lakosságának döntő többsége jó közlekedési kapcsolatai révén napi szinten ingázik a környező településekre, mivel helyben kevés számú munkalehetőség áll rendelkezésre. A település közvetlenül kapcsolódik a Főváros dél-budai részéhez, Budafok-Tétény XXII. kerület nagytétényi területéhez. A földrajzi helyzet és a jó közlekedési kapcsolatok miatt az intézményellátást, a munkahelyeket elsősorban Budapest biztosítja a város lakói számára. Az Etele tér környéke a környező települések részére alközpontként funkcionál. Diósd nyugati szomszédja a hatalmas kiterjedésű kertváros, Érd, amelyhez Diósd sok szállal kötődik. Érd biztosítja a főváros intézményein kívül a település középfokú ellátását számos területen (egészségügy, oktatás, igazgatás). Érden kívül Százhalombatta középfokú intézményei is elérhetők a város lakói számára, de a távolság és a közlekedési nehézségek miatt ennek igénybevétele nem jellemző Diósd lakosságára. Északról Törökbálint város közigazgatási területével határos. A két város között egyre szorosabb kapcsolt alakul ki, mivel egyre több gyermek veszi igénybe az általános- és középiskolai oktatást, emellett az egészségügyi ellátás (pl. tüdőszanatórium, szakorvosi ellátás) terén is egyre nagyobb vonzáskörzetet alakított ki Törökbálint Diósd vonatkozásában. A közlekedési folyosóknak és a főváros közelségének köszönhetően az Érdi Járás földrajzi elhelyezkedése kisebb térségi és nagyobb szinten (regionális, országos) is kedvező. A járás főúthálózatának sajátossága a sugaras szerkezet (M6, M7 autópályák és a 6 és 7- es számú főutak), a haránt irányú hálózati elemek azonban hiányosak. Az egyetlen jelentősebb haránt irányú tengely az M0, ami gyorsforgalmi út lévén nem alkalmas a térségen belüli forgalom helyi terítésére. Az M0 adja a legjelentősebb, a fővárost elkerülő útvonalat Pest megye, Dél- Alföld és Észak- Magyarország felé. Az M6 autópálya Dél-, még a dunaújvárosi Duna-híd a kistérség Kelet-Magyarországgal való összeköttetését biztosítja. 1.2. A területfejlesztési dokumentumokkal való összefüggések vizsgálata Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) általános célokat irányoz elő az ország, illetve a megyék számára. A koncepció jövőképében számos, Diósd számára is szem előtt tartandó feladat került megfogalmazásra: A környezetbarát közlekedési infrastruktúránk kulcselemei magas szinten kiépítettek, és állapotfenntartásuk megfelelően biztosított. Az infrastruktúra további, folyamatos fejlesztése hozzájárul a fenntartható jellegű gazdasági fejlődéshez. 5

Megújuló energia potenciálunkra építve energiafüggőségünk jelentősen csökken, előtérbe kerül az energiatakarékosság és -hatékonyság, valamint a megújuló energiaforrások növekvő használata. A társadalmi értékrendben központi szerepet kap a jól végzett munka megbecsülése. Az új munkahelyek létrehozása mellett szükséges bevezetni és támogatni a munkahelyeken az új foglalkoztatási formák széles körét. ( ) A természeti erőforrásainkkal való fenntartható bánásmód és a táj védelme beépül a köztudatba és a társadalmi értékrend részévé válik. A hagyományok ismerete és tisztelete, valamint a kulturális örökségek védelme és fenntartható hasznosításának szükségessége beépül a köztudatba és a társadalmi értékrend részévé válik. Az ország minden lakója számára biztosítottá válik az intézmények, a munkahelyek és a települések elérhetősége, valamint a hozzájuk tartozó szolgáltatások hozzáférhetősége. A közlekedési hálózatoknak a gazdaság és társadalom igényei szerinti fejlesztésével egy fenntartható fejlődést biztosító térbeli kapcsolatrendszer alakul ki. Az infokommunikációs fordulattal, az információhoz és a kommunikációhoz való gyors és korszerű hozzáférés mindenhol biztosított. Az OFTK Pest megyére vonatkozóan az alábbi fejlesztési irányokat határozta meg: A gazdasági dinamizálása, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a feldolgozóipari- és agrár-tradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások fejlesztésére. Befektetés-ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek endogén erőforrásaira alapozva. ( ) Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosságának egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi ás társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása. A térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása, a metropolisz térség, benne Pest megye hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb kihasználása, a belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés, valamint a térségi központok és vonzáskörzeteik tekintetében. Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása. Pest megye Területfejlesztési Koncepció hosszú távra jelöli ki a megye fejlesztésének irányait. 6

Pest megye Területfejlesztési Koncepciójának átfogó célkitűzései: Társadalmi megújulás testben és lélekben egészséges, önmaga sorsáért felelős egyén, együttműködés a közösségek, valamint az egyén és közösségek között Gazdaság dinamizálása az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása a lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet 1. ábra Pest Megye Területfejlesztési Koncepciójának célstruktúrája Pest megye 2014-2020-as időszakra vonatkozó Területfejlesztési programja a Koncepció célrendszerére építve három nagy átfogó célt határoz meg. Társadalmi megújulás (Testben és lélekben egészséges, együttműködő egyén és közösségek); Gazdaság dinamizálása (Az értékteremtő képesség növelése a térség adottságaira építve); Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása (A lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet). A Pest megyei Területfejlesztési Koncepció és a Program célrendszeréhez való igazodás elengedhetetlen a településrendezési eszközök, különös tekintettel a településfejlesztési koncepció készítése során. 7

1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos Területrendezési Terv Az OTrT 2013. év decemberében módosított Szerkezeti tervlapja szerint Diósd a vegyes területfelhasználású térség részét képezi. Diósd város területe az ország szerkezeti tervén csupán egy szimbólummal (szürke kör) jelölt, mint 100 és 500 hektár közötti nagyságú települési térség, ezért kiterjedése nem a valóság leképezése. A műszaki infrastruktúra hálózatok közül a települést északon az M0, mint gyorsforgalmi út nyomvonala érinti, a 7-es főút (valószínűleg csak rajzi hiba miatt) Diósd közigazgatási területén belül csak alaptérképi elemként, burkolt útként került feltüntetésre a szerkezeti terven. A déli közigazgatási határ közelében az ország szerkezeti terve a Budapest Nagykanizsa vasútvonalat, mint egyéb országos törzshálózati vasúti pályát ábrázolja. A település délkeleti részén egy 220 kv-os átviteli hálózat távvezeték eleme húzódik. Az Övezeti Tervek közül az alábbiak érintik Diósd területét: az országos ökológiai hálózat övezete az országos vízminőség-védelmi terület övezete (teljes közigazgatási területi lehatárolással) Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve A 2005. évi LXIV. számú BATrT Szerkezeti terve térségi területfelhasználási kategóriákat különböztet meg. A települések beépített és beépítésre szánt területei általában a települési térség Diósd esetében a városias települési térség elnevezésű területfelhasználási kategóriába soroltak. A felhagyott kőbánya az erdőgazdálkodási térség, a Rádió és Televíziómúzeum a magas zöldfelületi arányú települési térség, a Pacsirta utcai sportterület és a Zöldfa utcai zöldterület a nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség kategóriába sorolt. A térségi övezetek közül az alábbiak érintik Diósdot: a magterület övezete, az ásványi nyersanyagvagyon-terület övezete, valamint a földtani veszélyforrás területének övezete. 1.4. A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek vonatkozó megállapításai Érd Érd hatályos Településszerkezeti Terve a térségi közlekedési kapcsolatok fejlesztését irányozza elő, valamint a településszerkezet átalakításában olyan javaslatokat tesz, amely erősíti a kapcsolatot a környező településekkel. 8

,,Keleti irányba, Törökbálint, Diósd és a főváros XXII. kerülete felé térségi jelentőségű hálózatfejlesztésre tesz javaslatot. Ezek sorrendben északról-délre a következők: Ötvös utca meghosszabbítása Törökbálint felé és a Diósdot Törökbálinttal összekötő agglomerációs összekötőút tervezett. Az érdi Vincellér utca folytatásában kiépíthető út az M0, valamint Törökbálint és Diósd irányába a két település közigazgatási határán. Ettől délre helyezkedik el az érdi Porcsinrózsa utcát a Barackos úttal összekötő útvonal. Alatta a Tétényi utat a diósdi Gyár utcával összekötő új javasolt útvonal. A terv térségi szintű szerkezeti beavatkozásként új kapcsolatok kialakítását javasolja Érd és a környező agglomerációs települések között, a települések egymás közötti forgalmának elősegítése, valamint a jelenlegi forgalmi igényeket kiszolgálni nehezen képes mai úthálózat kiegészítésére. Az új kapcsolatok biztosítják, hogy a szomszédos települések Érd bármely pontjáról egyszerűen elérhetőek lesznek, feloldva a mai, excentrikus hálózati elrendezésből fakadó hátrányokat. Új kapcsolatok javasoltak Budapest XXII. kerülete, Diósd, Törökbálint, Sóskút, Tárnok, és Százhalombatta felé is. Budapest / Budafok-Tétény Budapest hatályos Településszerkezeti Terve az alábbiakat tartalmazza Diósd és Budapest XXII. kerülete vonatkozásában.,,diósd a XXII. kerületi Budatéténnyel beépítésre szánt területtel, ezen belül lakóövezetek, gazdasági, és településközponti vegyes térségek mentén határos (a 2016-ban elfogadott TSZT szerint). A település közúti közlekedési kapcsolatait a fővárossal és Érddel a 7-es út, továbbá Nagytétény felé a 8102-es jelű összekötő út biztosítja. Ezen kívül érinti a települést a Székesfehérvár-Pusztaszabolcs vasútvonal. Diósd és a főváros meghatározó országos közúti kapcsolatát a 7 sz. Budapest- Székesfehérvár I. rendű főút (Balatoni út) biztosítja. A 8102 j. Nagytétény-Budakeszi összekötő út (a XXII. kerületi folytatása az Angeli utca) az M0-M6 gyorsforgalmi utak csomópontjához, illetve a 6 sz. főúthoz csatlakozva vezet a főváros irányába. Diósd településszerkezeti terve gyűjtőúti kapcsolatot tartalmaz a 7. sz. főúttól D-i irányban a Gyár utca-tétényi út (az M6 autópálya-6 sz. főút csomópontjáig), illetve a Kavicsos utca vonalán a Barackos útig. A főváros szerkezeti terve a Barackos utcai folytatást szerkezeti jelentőségű elemként nem tartalmazza. A Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal érinti Diósd közigazgatási területét, de megálló híján közvetlen utazási kapcsolatot nem jelent. 9

A főváros és Diósd között szerkezeti jelentőségű kerékpárút-hálózati kapcsolat kialakítása egyik település szerkezeti tervében sem szerepel. Törökbálint Törökbálint hatályos Településszerkezeti Terve az alábbiakat tartalmazza Diósd vonatkozásában:,,törökbálint villamosenergia ellátásának szolgáltatója az ELMŰ-ÉMÁSZ Zrt-hez tartozó Elmű Hálózati Kft. Az ellátás bázisa korábban kizárólag a Budaörsi 132/22 kv-os alállomás volt, amelyet az utóbbi években a Diósdi 132/22 kv-os alállomás, valamint a Biatorbágyi 132/22kV-os alállomás egészít ki, amelyek betáplálása az országos 132 kv-os hálózatról biztosított. A Budaörsi alállomás és a Biatorbágyi alállomás betáplálása is a Tatabánya Bánhida és Kaszásdülő alállomások között üzemelő, illetve a Diósdi alállomás a Dunamenti Hőerőmű és Albertfalva alállomás között üzemelő kétrendszerű 132 kv-os hálózatról létesített bekötéssel történik. A település térségi kerékpáros kapcsolatainak javítását javasolja a Magyar Kerékpáros Klub tanulmánya Diósd felé a Munkácsy M. utca déli meghosszabbításában, az M0 alatt átvezető földúton, valamint az Anna-hegyen átvezetve. 1.5. Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása 1.5.1. A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Diósd Város Településfejlesztési Koncepcióját a képviselő-testület az 56/2000. (V. 25.) sz, határozatával hagyta jóvá, legutóbbi módosítására pedig a 3/2013. (I. 9.) öh. jelű képviselőtestületi határozattal került sor. A koncepció az alábbiakat tartalmazza:,,a településfejlesztési koncepcióban vázolt lehetséges jövő Diósdot olyan kisváros -ként javasolja értelmezni, mely rendelkezik történeti beépítésből keletkezett korszerű városközponttal, lakóterületei a lakosság számára nyugodt életkörülményeket biztosítanak, infrastruktúrával és intézményekkel ellátottak, gazdasági területei életképes települést mutatnak, vonzáskörzettel rendelkezik, helyi értékeit felismeri, hasznosítja, védi és közkinccsé teszi. A településfejlesztés intenzív irányban valósítható meg területnövelés nélkül, a rendelkezésre álló terület jobb felhasználásával, magas színvonalú közterületek növelésével, magánterületek ésszerű hasznosításával. A fejlesztés kis lépések által, közmegegyezés alapján hosszú távon valósítható meg. A városra integrált településfejlesztési stratégia nem készült. 1.5.2. Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Diósdon nincsenek hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések. 10

1.6. A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata 1.6.1. A hatályban lévő településrendezési eszközök Diósdon az alábbi településrendezési eszközök hatályosak: Diósd Város Településszerkezeti terve - jóváhagyva a 426/2015. (XII. 17.), legutóbbi módosítása az 4/2017. (I. 10.) öh. jelű képviselő-testületi határozattal. Diósd Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási terve - jóváhagyva a 23/2015. (XII. 17.) önkormányzati rendeletként, legutóbbi módosítása az 1/2017. (I. 11.) önkormányzati rendelettel. 1.6.2. A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Diósd Településszerkezeti tervének folyamatos alakulása elsősorban követő jellegű, általában a már kialakult állapothoz igazodik, vagy a konkrét elhatározások tervi megalapozását biztosítja. Így alakult ki a város Ipari Parkja, az Árpádházi lakópark, a 7. sz. főút menti kereskedelmi, szolgáltató egységek területsávja, a Zöldfa utcai bölcsőde, így valósulhattak meg a délkeleti lakóterületek úthálózatának javítását szolgáló útszélesítések, keresztutcák, az iskola-bővítés, a Petőfi Sándor utcai új iskola és sportcsarnok. A hatályos településrendezési eszközök tartalmazzák az alapjait a város további tervszerű fejlesztésének, a megvalósítás pedig ütemezetten történhet. Ennek érdekében célszerű lenne egy integrált településfejlesztési stratégia kidolgozása a feladatok ésszerű ütemezésének, a felelősök és határidők meghatározásának érdekében. 1.7. A település társadalma 1.7.1. Demográfia, népesesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Diósd lakónépességének a száma 2016 végén 9.916 fő volt, amely érték minimálisan haladta meg a 9.813 fős állandó népesség számát. Az Érdi Járásban Érd, Százhalombatta és Törökbálint után a 4. legnagyobb lélekszámú település, köszönheti ezt annak, hogy pozitív értékeket mutat, a járáson belül pedig a legmagasabb értékekkel rendelkezik mind természetes szaporodása (2,1 %), mind vándorlási egyenlege (26,2 %). Erre vezethető vissza népességszámának évek óta tartó folyamatos emelkedése. 11

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 2. ábra Diósd lakosságszámának változása 2000-től (fő) (Forrás: KSH Statinfo) A város lakosságszámához képest kis területtel rendelkezik (5,75 km 2 ), amelynek eredményeként a járáson belül a legmagasabb a népsűrűsége, 1 km 2 -re 1.765 fő jut. A sorban a 2. helyen álló Érd az alig több mint 1.000 fős értékével jócskán lemarad a település mögött. A népességen belül csaknem 70 % a 15-59 éves korú népesség aránya, amely átlagosnak mondható, a 0-14 évesek aránya azonban viszonylag magas, 25 %, a 60 év felettiek arány pedig csupán 7 %, ennek köszönhető, hogy alacsony az öregségi mutató értéke (100,6 %), amely messze elmarad az országos, megyei és járási átlagtól és a környező települések értékeitől. 7% 25% 0-14 évesek 15-59 évesek 60-x évesek 68% 3. ábra A lakosság korcsoportonkénti megoszlása (%) (Forrás: KSH Statinfo) 12

4. ábra Az öregségi mutató (száz 0-14 évesre jutó 60-x éves) értékének változása (Forrás: Lechner Nonprofit Kft.) A lakosság magasan képzett, a 25 évnél idősebb népesség több mint 30 %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, amely messze meghaladja az országos, megyei és járási átlagot, de még a környező települések értékeit is. Minden bizonnyal ennek köszönhető az is, hogy a munkanélküliségi ráta 3,5 %, a tartós munkanélküliek (legalább 360 nap) pedig csupán 0,5 %. Ha megvizsgáljuk a nyilvántartott álláskeresők végzettség szerinti összetételét, azt láthatjuk, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a végzettség nélküli álláskeresők aránya a legalacsonyabb. Egyetemi végzettségű Általános iskolai végzettségű Főiskolai végzettségű Szakmunkás végzettségű Szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségű 0 10 20 30 40 50 60 70 5. ábra A nyilvántartott álláskeresők megoszlása végzettség szerint (%)(Forrás: KSH Statinfo) 13

A nyilvántartott álláskeresőkön belül a legrosszabb helyzetben a nyugdíj előtt álló álláskeresők vannak, mivel az 55 év felettiek teszik ki a nyilvántartott álláskeresők egyharmadát. 25 20 15 10 5 0 21-25 éves 26-30 éves 31-35 éves 36-40 éves 41-45 éves 46-50 éves 51-55 éves 56-60 éves 61-X éves 6. ábra A nyilvántartott álláskeresők megoszlása életkor szerint (%)(Forrás: KSH Statinfo) A település foglalkoztatási viszonyaiban teljes mértékben érződik Budapest és Érd közelsége. A 15 és 64 év közötti korosztály 65,7%-a foglalkoztatott, amely a legmagasabb a járás települései között. A naponta ingázó (eljáró) foglalkoztatottak aránya 72,6 % volt 2011-ben, ami 5%-ponttal magasabb, mint 2001-ben. A jövedelmi viszonyok tekintetében is jó helyzetben van Diósd lakossága. Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem a legmagasabb a járáson belül (1 195 262 Ft) és messze meghaladja a járási, megyei és országos átlagot is. A magas jövedelem és az ingázás magas aránya eredményezi azt, hogy a száz lakosra jutó személygépkocsik aránya is meglehetősen magas (40,5), a járáson belül a második helyet foglalja el. A személygépkocsik magas aránya és a magas jövedelem egyértelműen magas életminőséget feltételez a város lakóinak. 14

7. ábra Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem (Ft) (Forrás: Lechner Nonprofit Kft.) 1.7.2. Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok A település újkori története a török utáni telepesek tevékenységével kezdődött. A társadalmi együttélés keretében magyarok, szlávok és németek alkották a település lakosságát. A II. világháború után a Budapesten érvényben lévő beköltözési moratórium, majd a rendszerváltozás utáni szuburbanizáció következtében megnövekedett a lakosság. A fővárosból kiköltöző népesség más értékrendet, új igényeket, magasabb életszínvonalat képvisel. A német és szláv identitás már csak a történelmi gyökerekben található meg, hiszen a lakosság csupán néhány százaléka vallja magát e két nemzetiséghez tatozónak. Ennek ellenére mindkét nemzetiség saját nemzetiségi önkormányzatot alakított. A városban meglehetősen sok nonprofit szervezet működik, amely a lakosság társadalmi felelősségvállalását mutatja. 1.7.3. Települési identitást erősítő tényezők Diósd elnevezése a dióra vezethető vissza, és a XVIII. században az itt élő rácok is diónak, Oras-nak nevezték. Területéről gazdag új kőkori, rézkori, bronzkori, római kori régészeti leletanyagok kerültek elő. A XIII. században találkozunk először Diósd okleveles említésével, az azt megelőző időszak ködbe veszett századaiban egy-egy legendában, krónikában újra és újra előbukkan településünk, hol Diod, hol pedig Dyod, Gyog, Gyod, Gyogh falu névvel. A legkorábbi adat a X. század elejére utal, melyet III. Béla király jegyzőjének latin nyelvű művében, a Gesta Hungarorum-nak Magyar-rév című fejezetében találunk meg Luxemburgi Zsigmond idejében említik a diósdi várat, és 1417-ben is említenek egy Diósdnál lévő erődöt. Temploma is volt, a Szent Bertalan-templom. A település a török időkben elpusztult, későbbi benépesítésekor szerbek (rácok) és németek érkeztek ide. A szerbek később beolvadtak a nagyobb számú német közösségbe, amely máig megőrizte a település német nevét: Orasch. A falu környékén egykor jelentős 15

szőlőültetvények voltak, és a helyi gazdák régen az úgynevezett szőlőszobákban gondos kezelés mellett késő tavaszig is eltartották a szőlőt, hogy jó áron eladhassák a budapesti piacokon. Diósd napjainkban dinamikusan fejlődő kistelepülés. A lakosság egészen az 1930-as Károlyi-féle parcellázásig döntően gyümölcs- és szőlőműveléssel foglalkozott, az újonnan betelepülőket azonban már a nagytétényi üzemek munkalehetőségei vonzották. 1910-ben 896 lakosából 522 magyar, 357 német, 12 szlovák volt. Diósd lakossága az elmúlt évtizedekben rohamosan fejlődött a Budapesten érvényben levő beköltözési moratórium, majd a szuburbanizáció következtében a fővárosból kiköltözni vágyó társadalmi rétegekkel. Nemzetiségi összetételére a homogén szerkezet jellemző. Annak ellenére, hogy a település német és szláv gyökerekkel rendelkezik, a hazai nemzeti kisebbségekhez tartozók aránya csupán 4 %, ezen belül a romák aránya elenyésző (0,4 %). 8. ábra A hazai nemzeti kisebbségekhez tartozók aránya (%) (romák nélkül) az Érdi Járás településein (Forrás: Lechner Nonprofit Kft.) A városban az 1000 lakosra jutó nonprofit szervezetek száma 11 db, ami kiemelkedő, csak Százhalombatta előzi meg 14-el, Törökbálinton 11, a járás többi településén 10 alatt van ez az érték. A civil szervezetek magas száma a lakosság helyi közügyek iránti érdeklődésének és a társadalmi felelősségvállalásának magas szintjére enged következtetni. 1.8. A település humán infrastruktúrája 1.8.1. Humán közszolgáltatások A város gyermeknevelési intézmények terén jól ellátott, mivel a bölcsődétől a középiskoláig minden megtalálható a településen, amely nagy segítség a fiatal anyukák munkaerőpiaci visszatérésében. Minden bizonnyal ennek köszönhető, hogy a bölcsődei férőhelyek 16

kapacitáskihasználtsága 98%. Az óvodai férőhelyek kapacitáskihasználtsága ugyanakkor csak 74%. A más településről bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban 18,3 %. A város egy középiskolával rendelkezik, a más településről bejáró középiskolai tanulók aránya a nappali oktatásban 54,8 %. A gyermeknevelési intézmények magasabb szintjeinek kapacitáskihasználtságán érződik Budapest és Érd vonzó hatása. Az egészségügyi ellátásban dolgozók meglehetősen túlterheltek, mivel az egy házi- és gyermekorvosra jutó lakosok száma több mint 1900 fő, amely értékkel Érd után a második helyen áll a járási települések között. Kórházzal és az idősek ellátásával foglalkozó intézménnyel nem rendelkezik a település. A Szent István téren egy helyi védelem alatt álló épületben, a Közösségi Házban működik a Kék Géza Művelődési Ház és Könyvtár. Egy új könyvtár található a Sashegyi úton, a rendőrőrs mellett. A Művelődési Házban tartja klubnapjait a Nyugdíjasklub is. Mozi Diósdon nem üzemel. 9. ábra Az 1000 lakosra jutó kereskedelmi hálózati egységek száma az Érdi Járás településein (Forrás: Lechner Nonprofit Kft.) Az 1000 lakosra jutó kereskedelmi hálózati egységek száma több mint 12 db, amellyel a járáson belül az élmezőnyben van a város. Törökbálint és Érd után a 3. helyen áll Százhalombattát is megelőzve. A városban 24 vendéglátóhely, 8 db ruházati szaküzlet és 10 db élelmiszer jellegű szaküzlet és áruház volt található 2014-ben. 1.8.2. Esélyegyenlőség biztosítása Diósd Helyi Esélyegyenlőségi Programja a 2013 és 2018 közötti időszakra szól, amely egyben az intézkedési tervet is tartalmazza. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó céljai: 17

- az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés, - a diszkriminációmentesség, - a szegregációmentesség. A dokumentum az alábbi táblázatban foglalja össze az esélyegyenlőség területén jelentkező problémákat és lehetséges megoldásait. Célcsoport Problémák Fejlesztési lehetőségek Romák és/vagy mélyszegénységben élők Gyermekek Nők A tényleges álláskeresők és a nyilvántartott álláskeresők száma között nagy az eltérés Alacsony iskolai végzettségű munkavállalók elhelyezkedési nehézségei Közmunkaprogram kiterjesztése Pályakezdők foglalkoztatásának elősegítése Gyerekvédelmi ellátások erősítése Halmozottan hátrányos helyzetű gyerekekről nem rendelkezünk pontos adatokkal Oktatási, nevelési intézmények erősítése Alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési nehézségei Nőket érintő erőszakról családon belüli erőszakról nincs adat Fokozottabb tájékoztatás a regisztráció előnyeiről, Felnőttoktatásra vonatkozó igényfelmérés, tájékoztatás, helyi lehetőségek esetleges megteremtése Folyamatos Tájékoztatás, képzések felkutatása Gyerekvédelmi ellátások további fejlesztése Pontos adatgyűjtés, tájékoztatás Oktatási, nevelési intézmények munkájának támogatása, személyi és tárgyi feltételek fenntartása, továbbfejlesztése, Program kidolgozása az elhelyezkedés elősegítése érdekében (pl. önéletrajzírás megtanítása, képzési lehetőségek felkutatása, tájékoztatás), képzési, átképzési támogatások rendszerének kialakítása, Célcsoport Közfoglalkoztatási programban való részvételének növelése Adatgyűjtés, megelőzést érdekében együttműködés a Diósdi Rendőrőrssel, a Családsegítő 18

Idősek Fogyatékkal élők Nők tájékoztatása a krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatásokról Alacsony a nők részvétele a közéletben Női célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek támogatása Időskorú álláskeresők számának növekedése Idősek nappali ellátásának hiánya Egyedül élő idős lakosok alacsony biztonságérzete Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás lehetőségét kevesen ismerik Az időskorúak gyakran zárkózottak, passzívak, Az idősek gyakran szégyellik a nehéz helyzetüket, nem kérnek segítséget A fogyatékkal élők elhelyezkedési nehézségei A munkahelyek nem rendelkeznek megfelelő szakemberrel, eszközökkel a fogyatékosok foglalkoztatásához Nincsenek pontos adatok a városban élő fogyatékosok számáról, igényeiről Akadálymentesítettség hiánya szolgálattal, a Családok Átmeneti Otthonával Tájékoztatás Növekedett a nők közéleti részvétele, folyamatos Pályázati lehetőségek felkutatása, egyéb támogatási formák meghatározása helyi szinten Program kidolgozása az elhelyezkedés elősegítése érdekében (pl. önéletrajzírás megtanítása, képzési lehetőségek felkutatása, tájékoztatás), képzési, átképzési támogatások rendszerének kialakítása, Célcsoport Közfoglalkoztatási programban való részvételének növelése Idősek nappali ellátásának megszervezése a településen Az idős lakosok biztonságérzetét növelő program kidolgozása és megvalósítása Tájékoztatás, a hozzáférés lehetőségeinek bővítése Aktív idősödés terveinek kidolgozása, tájékoztatás Hatékonyabb információ szerző módszerek kidolgozása, szélesebb körű résztvevők bevonása Program kidolgozása az elhelyezkedés elősegítése érdekében (képzési, átképzési lehetőségek felkutatása, tájékoztatás), Pályázati lehetőségek felkutatása, a helyi vállalkozások, munkahelyek tájékoztatása a támogatási formákról Felmérés készítése a civil szervezetek bevonásával Program, ütemterv készítése a nem akadálymentesített épületek, közterületek akadálymentesítésének megvalósításáról 19

A célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek támogatása Pályázati lehetőségek felkutatása, egyéb támogatási formák meghatározása helyi szinten A dokumentum tartalmazza a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedések részletes kifejtését a felelősök megjelölésével. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében az önkormányzat együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). 1.9. A település gazdasága 1.9.1. A település gazdasági súlya, szerepköre A város kb. 10.000 fős lakosságának döntő többsége jó közlekedési kapcsolatai révén napi szinten ingázik a környező településekre, mivel helyben kevés számú munkalehetőség áll rendelkezésre. 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Diósd Érdi Járás Érd Megyei járásközpontok 2001 2011 Magyarország 10. ábra A naponta eljáró foglalkoztatottak aránya (%)(Forrás: Lechner Nonprofit Kft.) A település közvetlenül kapcsolódik a Főváros dél-budai részéhez, Budafok-Tétény XXII. kerület nagytétényi területéhez. A földrajzi helyzet és a jó közlekedési kapcsolatok miatt az intézményellátást, a munkahelyeket elsősorban Budapest biztosítja a város lakói számára. Az Etele tér környéke a környező települések részére alközpontként funkcionál. Összességében azt mondhatjuk, hogy Diósd alapfokú szerepkörrel rendelkező település, amelyben gazdasági téren nem várható és nem is kívánatos gyökeres változás. A fejlesztési koncepcióban foglalt célok megvalósulásával ugyanakkor lehetővé válik a települési lakosság igényeinek maradéktalan kielégítése helyben. 20

1.9.2. A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A számos ipari létesítmény ellenére Diósd gazdasági szerkezetére a tercier szektor dominanciája jellemző. A regisztrált vállalkozások aránya ugyanis ebben a szektorban a legmagasabb, több mint 83%-a a vállalkozásoknak szoláltatási jellegű. Ezt követi az ipari és építőipari vállalkozások 13%-os értéke, a mezőgazdasági profil vállalkozások aránya pedig alig több mint 3%. A járás többi településén is hasonló arányok jellemzőek, de összehasonlítva az értékeket, azt mondhatjuk, hogy Diósdon a legalacsonyabb az ipari és mezőgazdasági profilú vállalkozások aránya és legmagasabb a szolgáltatási szektorba tartozó vállalkozásoké. Diósd Pusztazámor Tárnok Sóskút Törökbálint Százhalombatta Érd 3,1 13,1 8,7 16,5 8,3 18,3 10,2 19 4,4 13,7 3,7 15,3 3,7 17,3 83,8 74,8 73,3 70,8 81,8 81 79 0 20 40 60 80 100 Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások 11. ábra A regisztrált vállalkozások szektoronkénti megoszlása az Érdi Járás településein (%) (Forrás: Lechner Nonprofit Kft.) A tercier szektoron belül a regisztrált vállalkozások 20 %-a ingatlanügyletekkel foglalkozik, 15 %-a a kereskedelem és gépjárműjavítás területén tevékenykedik, majd 6 %-a pedig az információ és kommunikációs nemzetgazdasági ághoz tartozik. 1.9.3. A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai, települést érintő fejlesztési elképzelései Bár ősi hagyományai Diósdot a szőlőműveléshez és a gyümölcstermesztéshez kötötték, ennek létesítményei ma már nem találhatók meg a városban, csupán a Tájház őrzi emlékeit, és az Ófalu szűk utcáiban álló pincék, lakóházak. A település legrégebbi gazdasági létesítményei a korai ipari termeléssel függtek össze. A Diósd nyugati részén található nagy kiterjedésű mészkővonulat jelenléte miatt a településen a XVIII. században kőbányákat nyitottak. A nagy" bánya a Rádió- és Televíziómúzeum közelében található. Néhány éve került sor a bánya rekultivációjára. A szép természeti környezet a községi szabadidős rendezvények kedvelt színhelyévé vált. A kis" kőbánya a nagy" kőbányától a falu felé vezető út mellett nyílt, amely községi bányaként üzemelt, és a falu lakossága fejthetett itt követ magának az építkezésekhez. A Szabadság út felől egy harmadik bánya bejárata fedezhető fel. E bánya alapterülete tízezer négyzetméter. A kőkitermelés megszűnése után hosszú évekig zöldség, burgonya, alma, 21

hagyma tárolására, gombatermesztésre bérelték. Jelenleg is gombatermesztő bérleménye. (Forrás: http://www.diosd.hu/diosd/telepules-tortenet) A későbbiekben a Csapágygyár jelentette a legnagyobb munkalehetőséget a diósdi lakosok számára. Az üzemet 1941-ben háborús célokat szolgáló vegyi üzemként hozták létre, majd a háború után a gyárban közszükségleti cikkeket gyártottak. Az államosítás után Csapágygyártó Nemzeti Vállalat néven csapágyak javítására állították át. 1993-ban állami tulajdonú részvénytársaság lett, majd 1996-ban a privatizáció során a koreai Daewoo konszern tulajdonába került a gyár. Mind a termelés, mind a foglalkoztatottak száma jelentősen lecsökkent. 2005-2006 körül a gyárat majdnem bezárták, majd egy török-román szakmai befektető csoport, a New MGM Zrt. 2007. június l-jétől új cégként kezdte üzemeltetni. Így a jelentős területű gyár egyes épületeiben ma is termelés folyik, de az üzem számos épülete üresen álló, romos. Amikor az addig termelő létesítmények működése megszűnt, Diósdon új lehetőséget kellett keresni a munkaerő foglalkoztatása és az adóbevételek növelése érdekében, ezért a város két újabb területén került kijelölésre nagyobb összefüggő gazdasági terület. Az egyik iparterület a Homokbánya út mentén alakult ki, ahol a Kludi Szerelvények Kft. telepített üzemet. Az 1926-ban Németországban alapított cég KLUDI cégcsoportként világszerte jelen van és ma több mint 1000 főt foglalkoztat öt európai gyárában. A két németországi gyár mellett ausztriai, magyarországi és lengyelországi saját gyárakban folyik a saját fejlesztésű, kiváló minőségű csövek, fürdőszobai szerelvények gyártása. Az üzem diósdi működése néhány éve megszűnt, a cég másik településre költözött. Helyét a közeljövőben másik termelő beruházás veszi át. Diósd másik jelentősebb gazdasági területe a Szabadság út nyugati oldalán fekvő lakóteleksor, az M0 és az Égettvölgyi utca, Vadrózsa utca által határolt térség. A terület legnagyobb része ipari gazdasági területként szabályozott, kisebb, déli része kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület. A területen különböző méretű telkek kerültek kialakításra, ahol egy sor cég működik. Kisebb gazdasági területek vannak kijelölve a Petőfi Sándor utca északi felén, a Csapágygyár közelében. A gyár területétől északkeletre fekszik az Unitool-Plastik Ipari és Kereskedelmi Kft. műanyagüzeme a 2321/1-es hrsz.-ú, ipari gazdasági területbe sorolt telken, lakóépületek szomszédságában. A Csapágygyártól délnyugatra, a Petőfi Sándor utca északi oldalán kialakult teleksor szintén kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe sorolt. E területen jelenleg vegyesen találhatók kisebb üzemek és lakóépületek, valamint egy szolgáltatóház. Itt működik a Biotech Hungária Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. diósdi üzeme, amely jelentős, dinamikusan fejlődő cég a magyar vegyiparban. Fő tevékenysége a vegyi anyag nagykereskedelem. Szintén itt található a Hepenix Műszaki Szolgáltató Kft., a Trend-Elektro, a Guriga gyermekbútor készítő üzem. Ipari gazdasági terület van kijelölve a belterület déli részén, a Gyár utca vasút előtti szakasza mentén, ahol szállítmányozási, raktározási tevékenységet folytatnak. Lakóterületbe ékelődve 22

működik a Trial Product a Tó utcai, 2243/6-os hrsz.-ú ingatlanon. A cég lakatosipari termékek gyártásával foglalkozik. Fentieken túl Diósd belterületén, a 7. számú főút mentén kerültek kijelölésre kereskedelmi szolgáltató gazdasági területek, ahol töltőállomások, kereskedelmi létesítmények (pl. az Interspar áruház) és szolgáltatások, valamint kisebb üzemi jellegű létesítmények (építőanyag, autó és lakókocsi kereskedések stb.) találhatók. 28% 70% 0 és ismeretlen fős 1-9 fős 12. ábra A regisztrált vállalkozások méret szerinti megoszlása a foglalkoztatottak létszáma alapján (GFO 14, %) (Forrás: Lechner Nonprofit Kft.) A regisztrált vállalkozások száma 2016-ban 1980 db volt a városban, amellyel abszolút értékben a 4. helyen áll a járási települések között Érd, Törökbálint és Százhalombatta után, ha azonban népesség-arányosan tekintjük ezt az értéket, akkor azt mondhatjuk, hogy Törökbálint után a 2. helyen áll, mivel több, mint 19 vállalkozás jut 100 lakosra. A regisztrált vállalkozások döntő többsége (70%) 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező kisvállalkozás. Jogállás szerint a regisztrált vállalkozások több mint 50 %-a jogi személyiségű vállalkozás, gazdasági forma szerint pedig körülbelül fele-fele arányban vannak a gazdasági társaságok és az önálló vállalkozások. A társas vállalkozásokon belül a korlátolt felelősségű társaságok (65 %), valamint a betéti társaságok (32 %) vannak többségben. Az egyéni vállalkozók a regisztrált vállalkozások egynegyedét teszik ki. 1.9.4. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők A lakosság magasan képzett, a 25 évnél idősebb népesség több mint 30 %-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, amely messze meghaladja az országos, megyei és járási átlagot, de még a környező települések értékeit is. 23

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 13. ábra A felsőfokú végzettséggel rendelkező 25 évnél idősebb népesség aránya (%)(Forrás: Lechner Nonprofit Kft.) A település elérhetősége jó, mivel a leggyorsabb út hossza 23 km Budapestre. A járáson belül csak Törökbálintról lehet gyorsabban bejutni a fővárosba. Mivel Diósd nem rendelkezik közvetlen autópálya csomóponttal, a leggyorsabb út hossza 6 km az autópálya csomópontig, amellyel hasonló helyzetben van, mint Pusztazámor, ahol 11 km-t kell megtenni a csomópontig. A járás többi települése mind rendelkezik közvetlen autópálya csomóponttal. A Térképtér adatai szerint Diósdon összesen 42 db Európai Uniós támogatott projektre összesen 1,31 milliárd forintot ítéltek meg a különböző pályázatokon, amelyből 1,24 milliárd forintra szerződtek le a pályázók. A 42 projektből 42 meg is valósult és eddig 1,19 milliárd forint került kifizetésre. A pályáztok döntő többségét a helyben tevékenykedő kkv-k és kft-k korszerűsítésére, fejlesztésére nyerték a pályázók. 1.9.5. Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Diósdon 3.812 db lakás található, amely évente majd 1,5 %-kal növekszik. 2016-ban 63 db új lakást adtak át, ezzel az élen jár a járás települései között. Figyelemreméltó ez a tendencia, tekintve, hogy a város minimális szabad területtel rendelkezik és meglehetősen magas a népsűrűsége. 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 14. ábra A lakásállomány folyamatos növekedése Diósdon (db) (Forrás: KSH Statinfo) 24

A lakások háromnegyede három, ill. négy és több szobás lakás, az újonnan épített lakások között is a nagyobb alapterületű lakások a jellemzőek, a 63-ból 53 4 és több szobás, és 7 háromszobás lakás épült 2016-ban. 5% Az egyszobás lakások száma (db) 50% 21% A kétszobás lakások száma (a másfél szobásokkal együtt) (db) 24% A háromszobás lakások száma (a két és félszobásokkal együtt) (db) 15. ábra A lakásállomány összetétele (%) (Forrás: KSH Statinfo) Az építeni kívánt lakások volumene ugyanakkor sokkal nagyobb, mivel 2016-ba 119 volt a kiadott új építési engedélyek és egyszerű bejelentéssel létesítendő lakások száma. A lakásépítés a folyamatosan emelkedő népességszám igényeit próbálja kielégíteni. Az ideköltöző lakosság magas életszínvonala iránti igény tükröződik abban is, hogy a lakáspiacon elsősorban a nagyobb alapterületű lakások kerülnek évről-évre forgalomba. 16. ábra Az ingatlanárak Diósdon és térégében (Ft/m 2 ) (Forrás: www.ingatlannet.hu) Az Ingatlannet.hu adatai szerint a lakóingatlanok esetén Diósd településen az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár 245 886 forintról 380 914 forintra nőtt, ami 135 028 forintos 25

emelkedést jelent. A lakóingatlanok között 2017 decemberében a legmagasabb négyzetméter ár 515 094 forint, a legalacsonyabb 246 470 forint, valamint az átlagár 394 544 forint. 17. ábra A lakásár változása Diósdon (Forrás: www.ingatlannet.hu) Az újonnan épített lakások teljes komforttal épülnek, de Diósd nagyon jó helyzetben van az alacsony komfortfokozatú lakások és lakott üdülők aránya tekintetében, mivel Százhalombatta után a második legalacsonyabb értékkel rendelkezik a járási települések között. 18. ábra Alacsony komfortfokozatú lakások és lakott üdülők aránya (%) (Forrás: Lechner Nonprofit Kft.) 26

1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 1.10.1. Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Bevételek 2016. évben a költségvetés bevétele 1400 millió forint volt, amelyből 410 millió volt az állami támogatás, 990 millió volt a város bevétele. A saját bevételek az alábbiak szerint alakultak: 637 millió Ft adóbevétel (390 millió Ft iparűzési adó, 115 millió Ft építmény adó, 4 millió Ft bérleti díjak, 78 millió Ft telekadó, 20 millió Ft adóhátralék), 147 millió Ft hitelfelvétel, 62 millió Ft telekeladás, valamint egyéb bevétel (intézményi bevételek, pl. étkezés díjak stb.). Kiadások A kiadási oldalon az intézmények (Bölcsőde, Óvoda, Hivatal, Könyvtár, Közösségi ház, Egészségház) kiadásai, a városi közfeladatok (pl. BKK, közvilágítás, orvosi ügyelet, védőnők) ellátása és a város üzemeltetési kiadásai (pl. közterületek, utak tisztántartása, javítása, hó- és síkosságmentesítés stb.) a főbb összegek. Ezt követik a folyó beruházások, a szükséges felújítások, valamint az önként vállalt feladatok (települési szociális támogatások, civil szervezetek támogatása, Rendőrség támogatása, városi rendezvények, partnerkapcsolatok). 19. ábra Diósd Város Költségvetésének 2016. évi kiadásai (Forrás: www.diosd.hu) Összesítő táblázat millió Ft KIADÁSOK Bölcsőde 70,6 Óvoda 336,2 Könyvtár-Műv. Ház 38,7 Hivatal 157,4 Városüzemeltetés 50,6 Védőnői Szolgálat 16,9 Közterület-felügyelet 1,2 Iskolai étkezés 36,0 Önkormányzat működési 416,0 önként vállat feladatok 99,7 felújítások 112,6 beruházások 203,0 Hitelvisszafizetés 61,0 Összesen 1 537,0 27

Hitelállomány Az önkormányzat hitelállománya 2016-ban összesen 509 millió Ft volt, amelyből 130 millió Ft még felvétel előtt állt. A visszafizetési kötelezettségek 6-8 éves futamidőre szólnak; éves visszafizetési kötelezettség 61 millió Ft volt 2016-ban, amely a további hitelek tényleges felvételével 76 millió Ft / év-re növekszik, ami a költségvetés 5 %-a. 1.10.2. Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Diósd Város Önkormányzata működteti a Diósdi Polgármesteri Hivatalt. A hivatal alaptevékenysége a 841105 helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége. A hivatal vállalkozási tevékenységet nem folytat. A hivatal által ellátott, szakfeladatrend szerint besorolt tevékenységek jegyzékét a hivatal alapító okirata tartalmazza. A hivatal vezetője a jegyző, aki a polgármester irányításával vezeti a hivatalt és gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatal köztisztviselői és egyéb alkalmazottai tekintetében. A hivatal három épületben működik. A Szent István tér 1. szám alatt működik a Polgármesteri Kabinet, a Pénzügyi Iroda, valamint ez egyben a székhely is. A Szent István tér 1. szám alatt az A épületben működik a Jegyzői Iroda, az Adóiroda, a Műszaki Iroda, valamint az Ügyfélszolgálat. A B épület az Irattárnak ad otthont. A településfejlesztéssel a város 2014 és 2019 közötti időszakra szóló Ciklusprogramja, valamint Gazdaságfejlesztési programja foglalkozik, amely az alábbi elemeket tartalmazza: Ciklusprogram elemei Nyitott - Szolgáltató Önkormányzat! Nyitott városvezetés, több információs csatorna Városi hivatal feladatokhoz és szolgáltatásokhoz igazítása Házszámozás problémáinak a megoldása, Okmányiroda, majd kormányablak, Vállalkozásokkal együttműködés, partneri viszony Településről egy általános kiadvány készítése az érdeklődőknek, ill. az újonnan betelepülőknek, Több zöld, tisztább levegő, Egészségesebb Élet! Élj egészségesen program! Zöld területek növelése, fásítási programok, (Homokbánya, Lucernások területe) Parkok, terek rendezése, virágos Diósd, Tanösvény terv megvalósítása, ökoturizmus, Virágzóbb, zöldebb Diósdért program, Diósdi gyümölcsöskert kialakítása Kertbarát kör, 28

Egészséges életmódra irányítás, Szűrések éjszakája, Felvilágosító előadások, drog prevenciós programok, Egészségmegőrzési programok, Sport-szabadidő hasznos eltöltés feltételeinek növelése, kialakítása, Szabadidő-park, több féle sportolási lehetőség( bringapark, sípálya) Kerekasztal beszélgetések és akciók aktuális eü.-i preventív témákban, Idősek eljuttatásának segítése, külön-busz, az érdi, törökbálinti rendelőkbe. A TE Városod program! Tegyük együtt szebbé Diósdot! Lakótelepi közterületek megújítása, Öregfalú rehabilitációs program, Közparkok számának a növelése, új játszóterek, Rekreációs park kialakítása, Civil összefogások támogatása, Út és járdaépítés, pormentes utak, Csapadékvíz elvezetési problémák- megoldások, Padok kihelyezése közterületeken, Szemeteskukák, padok, virágládák gyártása- Barkácskör, Temető szükséges bővítése, új ravatalozó, Tegyünk többet az itt élő gyermekek neveléséért, fejlesztéséért, közintézmények, Oktatási intézmények fejlesztése: Szükséges óvodai és iskolai férőhelyek megteremtése, Önálló Művészeti Oktatási intézmény megteremtése, Nyári napközis tábor megszervezése, Középiskolai szakképzések elindításának kidolgozása, Tanulj új szakmát! átképzések segítése, Otthoni munkavégzés segítése, Internet lefedettség kiterjesztése, wifi hálózat bővítése, PMH munkakörülményeinek javítása, Otthon vagy program! Közlekedési program. Közbiztonság. Otthon vagy program! (közlekedési akciók) Ésszerű közlekedési rend kialakítása, átgondolása, Közlekedési ártalmak csökkentése, Városon belüli tömegközlekedés feltételeinek kidolgozása, elindítása. M7-es út-szabadság utca-nagytétényi út kereszteződésnél körforgalom kiépítésének kezdeményezése, Ésszerű közlekedési szabályok bevezetése intézmények körül és közlekedési csomópontoknál, 29

Gyalogjárdák építése kritikus utcákon és útszakaszokon, Közlekedj kerékpárral kerékpározás segítése, kerékpártároló, P+R parkoló építése parkolj és utaz tovább terület kialakítása Polgárvédelem segítése, katasztrófavédelem kialakítása, Színes Diósd! Közösségek Kultúra: Közösségi terek létrehozása, Öregek napközi otthona, nyugdíjasok kiemeltebb figyelme, Civil diósdi élet Civil közösségek támogatása, Művelődési ház építés feltételeinek megteremtése, Könyvtár bővítése, Tájház fejlesztése, Védett természeti és épített örökségek megóvása, Szomszédos településekkel, partnertelepülésekkel a kapcsolatok ápolása, a lakosság felé a kapcsolat kiszélesítése, diákcsere, városi rendezvények színesítése (Mikulás-ház, Nyuszi-ház, fánksütés, Civilek-Napja, Diósdi piknik, stb.) Gazdaságfejlesztési program településfejlesztési elemei: A dokumentumban megfogalmazott településfejlesztési alapelvek, hogy a fejlesztési tervekből azok az elemek valósuljanak meg, melyek a település jövőjét, hosszú távú fejlődését és fejlesztését szolgálják. Ezek: - a térségi kapcsolatok erősítése, - a település fejlesztésének összehangolása a megyei és térségi fejlesztési elképzelésekkel, - a munkahelyteremtés, - turisztikai- sport övezetek kialakítása, fejlesztése, - az építészeti arculat, a még meglévő építészeti értékek megőrzése, - a népesség számának szinten tartása, - a település megtartóerejének, a település potenciáljának növelése, ifjúságmegtartó, családbarát programok kidolgozása és megvalósítása, - a szolgáltatások fejlesztése, - a természeti környezet fejlesztése, a belterületi zöldfelületek igényes kialakítása, a Kőbánya adta lehetőségek kiaknázása, - a környezetvédelem, a környezetterhelések minimalizálása, az emberközpontú környezetszemlélet érvényre juttatása, a vidéki életforma népszerűsítése. Fentieken túl, az alábbi, a településfejlesztéshez és gazdaságfejlesztéshez közvetetten kapcsolódó területekre tartalmaz még elemeket a dokumentum: Turizmus, idegenforgalom Adópolitika 30

Városi önkormányzat Köznevelés-oktatás Egészségügyi ellátás Egészséges életmód - Élj egészségesen program! Szociális helyzet Gyermek- és ifjúságvédelem Közművelődés Sporttevékenység Foglalkoztatást segítő célok és feladatok Infrastruktúra Településtisztaság, közterület fenntartás, hulladékgazdálkodás Természetvédelem Köztemető Vízrendszer, csapadékvíz elvezetés Közbiztonság, tűzvédelem A nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása 1.10.3. Gazdaságfejlesztési tevékenység Diósd város Gazdaságfejlesztési programja 2016 és 2019 közötti időszakra tartalmaz elemeket az alábbiak szerint. A dokumentum alapelve, hogy Diósd Város Önkormányzatának a településfejlesztésben meghatározó szerepet kell vállalnia. A város fő jellemzője és speciális adottsága, erőssége a földrajzi elhelyezkedés, mely sok fejlesztési lehetőséget rejt magában. Ez jelenti azt is, hogy a település Diósd mikrotérség turisztikai idegenforgalmi központjává válhat, vonzó tájjellegű hagyományteremtő fesztiválok megteremtésével, többfunkciós turisztikai- sport fejlesztésekkel, a jelenlegi adottságok jobb kihasználásával, növelésével. Ehhez szükséges a szolgáltatások (termálfürdő, sort és relaxációs létesítmények fejlesztése, pincesor, kerékpárút építése stb.), alternatív szabadidős létesítmények létrehozása, a környezetének fejlesztése, illetve a természeti adottságok vonzóvá tétele. A városban a minőségi közszolgáltatásokat, közműveket, bölcsődét, óvodát, általános iskolát, egészségügyi alapellátást és a közművelődést továbbra is biztosítani kell. Emellett egyedi idegenforgalmi, turisztikai vonzerővel bíró program és/vagy önkormányzati fejlesztés révén a város vonzereje növekedhet, mely a gazdaságos működését is biztosíthatja. 1.10.4. Foglalkoztatáspolitika Diósd nem rendelkezik önálló foglalkoztatáspolitikai stratégiával. 1.10.5. Lakás- és helyiséggazdálkodás Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletét a 4/2009 (III. 27.) önk. rendelet szabályozza. A lakások szolgálati jelleggel, ill. pályázati elbírálással kerülnek 31

kiadásra. A pályázati elbírálás esetén a szociális helyzet vagy a piaci viszonyok alapján adhatók bérbe az ingatlanok. A szociális helyzet alapján pályázók esetén meghatározott szociális, jövedelmi, ill. vagyoni feltételek teljesülése esetén jöhet létre a lakások bérbeadása. A bérlő kiválasztását a képviselő-testület gyakorolja. 1.10.6. Intézményfenntartás Diósd Város Önkormányzata a következő intézmények esetén lát el fenntartói, működtetői feladatokat vagy vállal benne szerepet: Polgármesteri Hivatal Városi Könyvtár és Művelődési Ház Óvoda és Bölcsőde Védőnői Szolgálat A hivatal látja el továbbá: Diósdi Roma Nemzetiségi Önkormányzatának, Diósdi Német Nemzetiségi Önkormányzatának, valamint az alábbi önállóan működő intézmények gazdálkodási feladatait: o Városi Könyvtár és Művelődési Ház o Óvoda és Bölcsőde fenntartói, működtetői feladatait. 1.10.7. Energiagazdálkodás Az energiagazdálkodás területén az önkormányzat külön koncepcióval, fejlesztési dokumentummal nem rendelkezik. 1.11. Településüzemeltetési szolgáltatások A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2001. évi CLXXXIX. törvény a helyi önkormányzatok által ellátandó településüzemeltetési feladatokat a következők szerint definiálja: köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása. Tágabb értelemben a településüzemeltetési feladatok körébe sorolhatjuk a településen élő lakosság, vállalkozások, intézmények közszolgáltatásokhoz, komfortérzethez kapcsolódó igényeinek kielégítéséhez, illetve az élhető, fenntartható települési környezet megteremtéséhez és fenntartásához szükséges, az önkormányzat által nyújtott szolgáltatásokat is. A településüzemeltetési feladatok ellátására 3 főt foglalkoztat a város. 32

1.12. A táji és természeti adottságok vizsgálata 1.12.1. Természeti adottságok Diósd a Tétényi-fennsíktól délre elhelyezkedő széles völgyben, 130-150 m-es tengerszint feletti magasságban terül el, melyet homokdombok öveznek. Dél-nyugaton a Szidónia-hegy, északon pedig a Törökbálinthoz tartozó Anna-hegy zárja le a horizontot 265,7 m-es magasságával. A Törökbálint és Diósd között futó Égett-árok mely mintegy 30-40 m-es mélységben szeli ketté a fennsíkot közelére utal a Diósd északnyugati részén található Égettvölgyi utca is. A település felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, felszín alatti vízminőség védelmi szempontból érzékeny, valamint felszín alatti vízminőség védelmi szempontból kiemelten érzékeny területen fekszik. A Tétényi-fennsíkot és környezetét sziklagyepek, sztyepprétek, bokorerdők, ill. mész- és melegkedvelő tölgyesek, cseres tölgyesek alkották, melyek védett fajainak többsége Diósdon is megtalálható volt. Mára ezek közül a nagyfokú beépítésnek, ill. a bányászatnak köszönhetően már csak néhány gyepes-cserjés folt maradt fenn a település keleti részén az M0-ás körgyűrű mellett, ill. a magterületként is számon tartott területen, az Égettvölgyi út mentén, valamint a Rádió és Televíziómúzeum környékén. Jelentősebb kiterjedésű erdőfolt a fülkés sziklák körül található. 1.12.2. Tájhasználat, tájszerkezet 1.12.2.1. Tájtörténeti vizsgálat Az első katonai felmérésen jól látszik, hogy a település akkoriban csak néhány házból állt, melyek a Szent István tér, Kossuth Lajos utca, Apponyi utca és Jókai utca környékére korlátozódtak. A falu körül viszonylag kis területen nagyjából a mai 7. sz. útig szántóművelés folyt. Mezőgazdasági területek közül a szőlőművelés volt a legjelentősebb. A településtől északra a mai József Attila, ill. Tó utca vonalától a Krisztina utca Pincesor - Géza fejedelem utca vonaláig húzódott összefüggő szőlős. Szélessége szinte a mai településhatárokig nyúlt. Délen a 7. sz. úttól egészen a mai településhatárig értek a szőlőföldek, keleten tovább folytatódtak a mai XXII. kerület területén is, nyugaton pedig a Sashegyi, ill. Diófa utcákig. Az északi, nyugati területeken kiterjedt erdőségek, míg délen és északkeleten gyepes területek uralkodtak. A főbb közlekedési utak, irányok az M0-s gyorsforgalmi út, a 7. sz. főút, Pillangó utca, Árvalányhaj utca, Tisza utca, Eötvös utca, Kőbányai út, Égettvölgyi út, Géza fejedelem utca, Pacsirta utca, Petőfi Sándor utca, Völgy utca, Gárdonyi Géza utca, Diósdi utca már ekkoriban kialakultak. 33

20. ábra Diósd területe a 1. katonai felmérésen 1782-1785-ben A második katonai felmérésen jól láthatóan elkezdett bővülni a lakóterület elsősorban észak (Duna utca) és kelet (Szabadság utca) felé. Ezzel párhuzamosan teret nyert a szántóművelés is, melyek jórészt a gyepterületek feltörésével keletkeztek. A szőlőültetvények kiterjedése nagyjából változatlan maradt. Ugyanakkor, ahogy nőtt a kereslet a fa iránt, az erdőterületek elkezdtek felszabdalódni, területük fokozatos csökkenésnek indult. 21. ábra Diósd területe a 2. katonai felmérésen 1859-ben A harmadik katonai felmérés idejére még tovább terjeszkedett a falu, elsősorban déli irányba, a 7. sz. útig, ill. északon is megjelentek épületek a településmagtól elszakadva, a Kőbányai út, ill. a szőlőparcellák északi határa mentén. A gyepterületek nagysága ekkor még nem csökkent számottevően, ugyanakkor megkezdődött a szőlőparcellák feldarabolódása, melyek helyén nagyrészt kisebb szántókat alakítottak ki. Az erdőségek mérete is tovább csökkent, az északi területeken viszont helyükön teret nyertek a gyümölcsösök. Ebben az időszakban épült ki a délen haladó vasútvonal is. (forrás: http://mapire.eu/hu/) 34

22. ábra Diósd területe a 3. katonai felmérésen 1902-ben Az idő előrehaladtával egyre nagyobb arányú beépítettség, az erdő és szőlőterületek drámai csökkenése (utóbbi a filoxéravésznek köszönhető), a szántók eltűnése válik jellemzővé. Egyre jobban látszik a tájban az iparosodás nyoma is, már üzemel a Csapágy gyár, a fémmegmunkáló üzem, láthatóvá válnak a bányák nyomai, transzformátor telep, ill. rádióadó állomás létesült. (forrás: https://www.mepar.hu/mepar/) Napjainkra gyakorlatilag a város szinte egésze beépült, mindössze a vasúttól délre maradt fenn némi szántóterület. Az egykori kőbányák, kaptárkövek környékén erdős területeket találunk, míg a magterületként is számon tartott Rádió és Televíziómúzeum területén, a Géza fejedelem és Kőbányai út környékén, valamint az Orgona utca környékén kisebb kiterjedésű, értékes gyepes területek maradtak fenn. 1.12.2.2. Tájhasználat értékelése Diósd 5,75 km 2 területének teljes egésze belterület. A beépített területek nagy része kertvárosias lakóterület. A település északi részén, az M0-ás körgyűrű mentén véderdő sávok húzódnak. Nagyobb kiterjedésű erdő a Rádió és Televíziómúzeum mellett, a fülkés sziklákat magába foglaló területen található. Mezőgazdasági területek közül kizárólag egy 0,07 km 2 nagyságú szántó tartozik a településhez, mely a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal és a településhatár között húzódik. 1.12.3. Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek 1.12.3.1. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A Duna-Ipoly Nemzeti Igazgatóság tájékoztatása szerint a település területét nem érinti a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete. 1.12.3.2. nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A Diósdon található három fülkés szikla ex lege védelmet élvez, valamint emellett felszíni védőövezetükkel együtt országos jelentőségű védett természeti emlékké is nyilvánították őket: 35

- a Diósligeti-völgy fülkés sziklái természeti emlék a 461-es és 462-es helyrajzi számokon belül található két fülkés sziklát, továbbá azok A barlangok felszíni védőövezetének kijelöléséről szóló 16/2009. (X.8.) KvVM rendeletben foglaltak szerint kijelölt felszíni védőövezetének területeit foglalja magába, - a Diósligeti kőbánya fülkés sziklája természeti emlék a 463-as és az 1378-as helyrajzi számokon található egy darab fülkés sziklát és annak felszíni védőövezetének területeit foglalja magába. 1.12.3.3. Ökológiai hálózat A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján a Nemzeti Ökológiai Hálózat elemei közül csak magterület található a településen, három egymástól elszigetelt területen: - A legnagyobb 10,92 ha kiterjedésű a helyi védelem alatt is álló egykori kőfejtő erdős és a Rádió és Televíziómúzeum főként gyepes-cserjés területe, ill. délre a Pince sor és a Krisztina tér által határolt területek. E területek az elmúlt hónapokban felülvizsgálatra kerültek, az új lehatárolások a készülő településrendezési eszközökben már szerepelni fognak. - Ettől keletre található az 1,44 ha kiterjedésű gyepes-cserjés magterület a Géza fejedelem utca, Kőbányai út, Égettvölgyi út, Felsőgazdag dűlő, Pince sor által határolt területen. - A legkeletebbre fekvő, szintén főként gyepes, 0,94 ha kiterjedésű magterület határait a településhatár, az Orgona utca és a Szabadság utca alkotják. A települést érinti a HUDI 20017 kóddal rendelkező Érd-tétényi plató elnevezésű, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési (Natura 2000) terület. 1.12.4. Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A településen a legnagyobb tájhasználati probléma, hogy nem rendelkezik külterülettel, szinte 100 %-ban beépített, vagy beépítésre szánt területről beszélünk. Nyugaton már teljesen összeépült a szomszédos Érd településsel. A keleti határát lezáró M0 autóútig, ill. délen a vasútig kihúzódott a beépített területek határa. Az előbbi problémából vezethető le a természetközeli területek közötti kapcsolatok hiánya is. Az egykori kőbányák területén magterületként fennmaradt területek egymástól teljesen elszigetelten állnak, nem beszélve a település keleti oldalán húzódó Natura 2000 kijelölés alatt álló gyepes foltról, megnehezítve így az állatok vándorlását, ill. a populációk közötti átjárást. A Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képező magterületek körül a védelmüket szolgáló pufferterületek sem találhatók meg, határukon túl már közvetlenül a beépített területek kezdődnek. 36

A kétszer három sávos M0 gyorsforgalmi út teljes mértékben elszigeteli a Diósdhoz tartozó 1,28 ha nagyságú Natura 2000-es foltot az út másik oldalán elterülő Érd-Tétnyi plató kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területtől, mely a populációk belterjessé válásához vezethet. 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata 1.13.1 A települési zöldfelületi rendszer elemei A város épített környezete erőteljes hatást gyakorol természeti környezetére. 23. ábra Az egy főre jutó zöldfelület nagysága az Érdi Járás településein (m 2 ) (Forrás: Lechner Nonprofit Kft.) Diósd lakosságszámához képest kis területe a zöldfelületi rendszer jellemzőiben is megmutatkozik. A városban az egy lakosra jutó zöldterület nagysága csupán 5,8 m 2, amely meglehetősen alacsony érték, ennek ellenére a járásba tartozó települések közül csak Százhalombatta és Törökbálint előzik meg. A nagyrészt kis kiterjedésű zöldterületek mellett a településszövetbe ékelődött erdőfoltok is tarkítják a település zöldterületeit. Utóbbiak elsősorban az egykori bányaterületek helyén maradtak fenn, ahol nem volt lehetséges építkezni. A településen több oktatási intézmény (bölcsőde, óvoda, iskola), nagy kiterjedésű sportlétesítmény (golf és focipálya), ill. múzeum és temető is található, melyek működésükhöz szükséges zöldfelületeikkel hozzájárulnak a településen a klíma és a levegő minőségének javításához a magánkertekhez hasonlóan, ugyanis a településen a családi házas, és így a magasabb zöldfelületi arányt biztosító beépítés dominál. A vasúttól délre fennmaradt egy hozzávetőlegesen 7,5 ha-os mezőgazdasági terület, mely időszakosan ugyan, de szintén a zöldfelületeket gazdagítja. A település egyáltalán nem rendelkezik külterülettel, a csekély kiterjedésű déli szántóterületek is csak gyepszinten biztosítanak ideiglenes borítottságot. A zöldterületek elhelyezkedése ugyanakkor nem egyenletes, elsősorban a településközpont környékén, ill. az északi és középső területeken koncentrálódnak, míg a keleti, déli településrészeken szinte egyáltalán nincs közhasználatú zöldfelület. Itt azonban szinte kizárólag kertvárosias lakóterületet találunk, ahol minimálisan 50-60% közötti zöldfelületi arányt ír elő a szabályozás. A településközponti zöldterületeknél általában idős, jól beállt növényállomány 37

található, míg északon, az M0-s autópálya mellett, ill. az új parcellázások során keletkezett zöldterületeken fiatal faállomány jellemző. 1.13.2. A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái A zöldfelületi rendszer egyik problémája, hogy míg egyes területeken koncentráltan fordulnak elő, addig a többi településrészről teljesen hiányoznak a közparkok. A zöldterületek mérete átlagosan elég kicsi, nagyjából egyharmaduk éri el a 4000 m 2 -t. Kevés a nagyobb kiterjedésű, több funkcióval rendelkező park is, ahol az emberek tartalmasan tölthetnék szabadidejüket. Összességében a területek nagyrészt gondozottak, csak egy-két elhanyagolt, rendezetlen zöldterület akad köztük. A központban lévő zöldterületek reprezentatív, változatos, többszintű növényállománnyal rendelkeznek, míg az északi területeken szinte mindenhol hiányzik a cserjeszint kialakítása. Az elhanyagolt területek helyzetét tovább rontják az illegálisan lerakott hulladékok. 1.14. Az épített környezet vizsgálata 1.14.1. Területfelhasználás vizsgálata 1.14.1.1. A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata A település újkori története a török utáni telepesek tevékenységével kezdődött. A társadalmi együttélés keretében magyarok, szlávok és németek alakították az épített környezetet. Két eltérő karakterű településforma a hely ősi mag, amely a 7. sz. főút melletti terjeszkedés és a fővárosi agglomeráció növekedése által nyerte el mai formáját. A növekedés túl gyors volt. A településszerkezet fejlődésének a kiskertes gazdálkodás telek- és közterület térszerkezetéhez kellett alkalmazkodnia. A közterületek keskenyek és ritkán helyezkednek el, a telkek pedig hosszúak és általában keskenyek. A konzerválódott településszerkezetben nem alakultak ki természetes módon utcák, terek, ahogy az a történelmileg kialakult településekre általában jellemző. A város szerkezetének sajátos fejlődése, valamint a főváros és Érd Megyei Jogú Város közelsége alapvetően meghatározza a település karakterét és meghatározza a településfejlesztés lehetőségeit. 1.14.1.3. Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek A HÉSZ szerint a városban a beépítésre szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák: lakóterület (nagyvárosias, kisvárosias; kertvárosias;); vegyes terület (településközpont; intézmény); gazdasági terület (kereskedelmi-szolgáltató; ipari;); különleges terület (temető, sportterület, múzeum, rekreációs terület, pince). A HÉSZ szerint a városban a beépítésre nem szánt területek az alábbi övezeteket tartalmazzák: 38

közlekedési terület; zöldterület; erdőterület mezőgazdasági terület (általános); vízgazdálkodási terület; természetközeli terület; különleges beépítésre nem szánt terület (sport, rekreáció). 1.14.1.4. Funkció vizsgálat A város központi részén, a németes beépítés jellemző, amely azonban egy alulhasznosított központi terület, elsősorban az igazgatási funkció épületeivel. Megtalálható itt a főtér (Szent István tér) és a főutca (Petőfi Sándor utca), a beépítése azonban a település méretéhez képest fejletlen. A szlávos beépítésű Óváros Ófalu halmazra a kis telkek, nagy arányú közterületek, sajátos telekstruktúra jellemző, amely központi elhelyezkedéséhez képest szintén alulhasznosított. A 7. sz. főút melletti terület elővárosi karakterrel rendelkezik. Meglehetősen nagy az átmenő forgalom volumene, amely vonzza a vállalkozásokat. Fejlődőképes terület, de a szabályozási környezetnek előkészítenie és irányítania kell a változásokat, nem pedig követnie azokat. 1.14.1.5. Alulhasznosított barnamezős területek, konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) területek A városban kiterjedt ipari gazdasági területek jellemzőek, amelyek mára elszömösödött egykori városrészekké váltak a város szövetén belül. A település fejlődésének következtében ezek a területek központi hellyé váltak, hasznosításuk ugyanakkor elmaradt. A városban kevés a munkahely, túl sok a lakos, így alvóvárossá alakult. Intenzívebb munkahelyteremtésre van szükség, amely ezeken a területeken központi fekvésüknek köszönhetően potenciális fejlesztésre ad lehetőséget. A fejlesztés ugyanakkor környezetszennyezéssel járhat együtt. 1.14.2. A telekstruktúra, a beépítés és az építmények vizsgálata A város belterületének beépítettsége változó. Ősi központját a középkorban kialakult, sűrűn beépített településmag, az Ófalu képezi, amelynek Pincefalu része a 7. sz. főúttól északra, a település egy másik fontos útja, a Törökbálintot a Fővárossal összekötő Szabadság út mentén terül el. A Pincefalu a történelmi múltját tükröző keskeny, kanyargós utcák között kialakult apró telkeket, s a telkeken álló, az 1800-as években épült, ma is használatban lévő pincéket, présházakat foglalja magába. Az épületek nagy része az idők folyamán átalakult, lakóházakat alakítottak ki az egykori présházak átépítésével. Az Ófaluban a Pincefalutól délnyugatra később a betelepült német népesség hagyományait tükröző másik településmag jött létre, amely a mai napig a már városi címre emelkedett 39

település központja. E településrésznek a Pincefalutól merőben eltérő szerkezete alakult ki, az utcák már szélesebbek, a telkek nagyobbak, az ingatlanokon álló lakóházak, intézmények pedig általában utcafronton álló, utcával párhuzamos gerincű, nyeregtetős épületek. Az Ófalu e két területét körülölelve kapcsolódnak a későbbi idők folyamán benépesült, más beépítési jellegű lakóterületek. A belterület kiterjedése a 30-as évektől folyamatosan, intenzíven növekedett. A település lakossága évszázadokon keresztül a szőlőművelésből élt, kihasználva a déli, délnyugati lejtésű domboldal adottságait. A központi mag körül kialakult telekstruktúra is a mezőgazdasági termelés, a kis kertes gazdálkodás hagyományaihoz igazodott. A gyors népességszám növekedés, az agglomerációra jellemző fejlődési folyamatok következtében a település szerkezete kedvezőtlenül alakult. A keskeny, hosszú telkek között futó utcák ritka hálózatot alkottak, s e településszerkezeti jelleg a mai napig rányomja bélyegét a város fejlődésére. Ennek következtében a városszerkezet nem a történelmileg kialakult településekre hasonlít, a közterületek hálózata nem a nőtt városok jellegét mutatja. A 7. főúttól északra, a központi részeket körülvevő kertvárosias lakóterületek szabályos telekstruktúrát tükröznek, általában földszintes, oldalhatáron álló lakóházakkal, de az ezt övező részek korábban zártkertekként funkcionáltak, ami a nagy telekmélységet és nagyon keskeny telkeket eredményezte. A főúttól délre hatalmas telektömbök találhatók, amelyek telekstruktúrája kedvezőtlen. A terület feltáró útjai keskenyek, és ritka elhelyezkedésük eredményeképpen az elmúlt évtizedek során jelentkező, megváltozott szokások, a lakóépületek iránti igény szerencsétlen telekalakítási folyamatok kialakulásához vezetett. A keskeny észak-déli irányú utcákról még keskenyebb, sok esetben 3-4 méter széles zsákutcák jöttek létre, azokkal párhuzamosan kialakított, már szabályosabb méretű és alakú telkekkel, s a területen korábban megfigyelhető zártkerti jellegű beépítést egyre több telken lakóépületek váltották, váltják fel. Az elmúlt évtized során a tudatos szabályozások következtében a telekalakítások már szélesebb átkötő utcákat, és az azokra merőlegesen, megfelelő szélességgel kialakított telkeket eredményeztek, de ezek között a szabályosabb struktúrát tükröző területrészek között változatlanul megmaradtak a keskeny, hosszú telkek, amik önmagokban sok esetben nem alkalmasak a mai kor igényeinek megfelelő lakóépületek megvalósítására. A déli településrészhez hasonló jellegűek a Szabadság út mentén kialakult telektömbök, a településközpont tágabb környezetében, a Zöldfa utcától északra elterülő, valamint a Völgy utca, a Homokbánya utca és Érd közigazgatási határa által határolt területek. Az eddig ismertetett területektől eltérő jellegű Diósd belterületének északnyugati része, amely hosszú évtizedeken keresztül üdülőterületként funkcionált. E nagy területen az utcák hálózata a terület domborzati viszonyaihoz igazodóan viszonylag szabályos, a telkek mérete kisebb, mint a település egyéb területein. Az utak szélessége a tervezettségnek köszönhetően a mai forgalmi igényeknek megfelelő. Az épületek többsége szabadonálló elhelyezésű, és egy része még üdülőépület jellegű, de jellemző folyamat az üdülők átépítése, lakóépületnek megfelelő kibővítése. A volt üdülőterületektől délre, a férfineves és folyóneves utcák környezetében a 40

telekstruktúra teljesen eltér a többi területen kialakult telekállapotoktól. Itt a feltáró utcák mindössze 5-6 méter szélesek, a telkek utcafronti szélessége általában nagyobb, mint a mélysége, az épületek kis alapterületűek, és sok esetben az utcafronti kerítéshez közeli elhelyezkedésűek. A családiházas lakóterületek újabb térségei pedig a korábban beépítetlen területeken kerültek kialakításra, mint például a felhagyott homokbánya térsége valamint a Völgy utca nyugati szakasza mentén kialakult, új beépítésű lakóterület. Ezeken a területeken a szabályozottság, tervezettség látszik, a telkek szabályosak, a lakóépületek egységes jellegben készültek, nagyjából egy időben, hasonló építészeti jegyek alkalmazásával. A legújabb településrész az Árpád-házi lakópark, ahol az elkészült Szabályozási tervnek megfelelően kialakított, enyhén íves vonalvezetésű, széles utak mentén szigorú katonás rendben sorakoznak a szabályosan kiosztott és kisebb részben beépített lakótelkek. A területen lehetőség van zártsorú, sorházas jellegű beépítés kialakítására és családiházas jellegű épület-elhelyezésre is. E terület képezi még Diósd lakóterületi tartalékát a nagy mennyiségű, egyelőre beépítetlen ingatlannal. Területfelhasználás szempontjából Diósd belterületének legnagyobb részét a telkes, családiházas lakóterületek foglalják el, de kialakult kisvárosias, sőt nagyvárosias jellegű beépítés is. A 7. számú főközlekedési út közelében, a településközpont és a Szabadság út között helyezkedik el két lakótelep, ahol több nagyobb ingatlanon belül kialakult úszótelkeken álló, többszintes, többlakásos, a nagyvárosias lakóterület jellegzetességeit hordozó lakóépületek találhatók. Kisvárosias lakóterületnek megfelelő beépítés pedig Diósd belterületének két pontján figyelhető meg, a volt Kludi területétől nyugatra kialakult egyetlen ingatlanon, valamint a Homokbánya út mentén fekvő néhány telken. 1.14.3. Önkormányzati tulajdon kataszter A vagyonkataszter vezetése kötelező önkormányzati feladat, melynek statisztikáját minden évben meg kell küldeni a Magyar Államkincstár részére. A vagyonkataszter tartalmazza az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok részletes adatait. A vagyonkataszterben az aktuális állapotnak megfelelően találhatóak meg az adatok az ingatlanok címére, helyrajzi számára, besorolására vonatkozóan, amely mellett az ingatlan adatairól, területéről és értékéről is tájékoztat az adatbázis. 1.14.4. Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A város épületállományát és a környezetet tartalmazó részletes geodéziai felmérés szükségtelensége miatt nem kerül kidolgozásra. A településrendezési eszközök majdani felülvizsgálatának megalapozása során már rendelkezésre fog állni az ingyenesen megkapható állami földmérési alaptérkép digitális állománya a jogszabály által előírt adatokkal. 41

1.14.5. Az épített környezet értékei 1.14.5.1. Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Diósd településszerkezete sajátos fejlődési pálya mentén nyerte el mai formáját, amely meghatározza a fejlesztési lehetőségeket is. A város központi területét német és szláv népek alakították ki, akik két eltérő településszerkezetet hoztak létre. A németes terület szabályos, egyutcás faluból kiinduló alaprajzzal rendelkezik, amelyhez csatlakozik északkeleten a szabálytalan utcaszerkezettel rendelkező, halmazfalú jellegű szlávos terület. Az egykoron itt lakó népesség az akkori településtől északnyugatra elhelyezkedő bányákban dolgozott, amely a belső lakóterületek, valamint az akkori településtől délre elhelyezkedő ipari területek fejlődését indította el. A II. világháború után elindult a 7. sz. főút menti területek fejlődése. A Budapesten érvényben lévő beköltözési moratórium, majd a rendszerváltozás utáni szuburbanizáció következtében a zártkerti területek átalakultak lakóterületekké, az északnyugati szabad területeken pedig tervezett telekalakítással jöttek létre új üdülő-, később lakóterületek. A folyamat következtében mára Diósd teljesen felélte a rendelkezésre álló közigazgatási területeit, a településszerkezet követő jellegű fejlődése nem tudta kielégíteni a megnövekedett lakosságszámhoz szükséges infrastrukturális és közlekedéshálózati igényeket. 1.14.5.2. Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Diósd teljes közigazgatási területén található régészeti lelőhelyeket az alábbi településrendezési eszközök tüntetik fel. E területekre az országos előírásokon kívül a HÉSZ előírásai vonatkoznak. Diósd Város Településszerkezeti terve - jóváhagyva a 426/2015. (XII. 17.), legutóbbi módosítása az 4/2017. (I. 10.) öh. jelű képviselő-testületi határozattal. Diósd Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási terve - jóváhagyva a 23/2015. (XII. 17.) önkormányzati rendeletként, legutóbbi módosítása az 1/2017. (I. 11.) önkormányzati rendelettel. A Magyar Régészeti Topográfia 7. kötete illetve a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala előzetes adatszolgáltatása alapján szerepelnek Diósd város módosított Településszerkezeti és Szabályozási tervében a nyilvántartott régészeti lelőhelyek, amelyek (ex lege) általános védelem alatt állnak. 1.14.5.3. Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők A város épített örökségében több kiemelkedő létesítmény is megtalálható. A Rádió-és Televíziómúzeum a település nevezetessége. 1995. december 1-jén, a magyar rádió műsorszórás megindulásának 70. évfordulóján nyílt meg a múzeum, a rádióállomás. A magyar rádiózás és televíziózás történetét, a stúdiók, az adók, és vevő berendezések fejlődésének bemutatásával ismerhetjük meg. Jelenleg sajnos nem látogatható a múzeum. 42

A Diósdi Kőbánya - Geológiai park: az egykori kőbánya és erdő Diósd közigazgatási területének része. A Budai-hegység déli peremét képező Érd-Tétény fennsík egy 150km2-es területének közepén fekszik 230-150m tengerszint feletti magasságban. Ez az értékes terület a főváros központjától 15km-re a budai oldalt szegélyező "zöld gyűrű" része. Az itt található kőzetek,a bennük megbúvó kövületek a régmúlt idők megbízható tanúi. Ezen a területen XVIII. században kezdődött meg az iparszerű kőbányászat. A diósdi és a közvetlen környékbeli kitermelésből épült fel többek között a parlament, sok budapesti középület, de ezt a követ használták a budai vár helyreállításánál is. Annak idején kb. 25000 m 3 követ termeltek itt ki. Nemcsak felszíni, hanem tárnaszerű bányászat is folyt Diósdon. A tárnák ma gombapinceként szolgálnak. A diósdiak kedvelt pihenő és szórakozó helyévé vált az elmúlt évek gondoskodó és fenntartó munkájának következtében. Tájház: A település központjába vezető út mellett található az 1997-ben felavatott Tájház. Az épület maga is hagyományőrző. Köztudott, hogy a község szőlőtermő vidék volt, sok-sok borospincével. Ezek egyik legszebbikéből alakították ki a Tájházat. A 12 méter hosszú boltíves pincében az 1800-as évek berendezéséhez hasonló asztalokat, padokat helyeztek el. A falakon, a tégla borítású padozaton, régi mezőgazdasági eszközök, különböző szerszámok találhatók. A padlás egykoron gabona és takarmány tárolására szolgált. Ma hangulatos helytörténeti múzeumként funkcionál, ahol elődeink lakberendezési és használati tárgyaival ismerkedhet meg a látogató. A Tájház a hagyományőrző feladatán túl gyakran helyszíne különböző közösségi és családi rendezvénynek. A Tájháztól északra helyezkedik el az un. Pincefalu, amely meglepően hűen őrzi az elmúlt évszázadok hangulatát. Keskeny, tekervényes utcácskákban 1800-as években épült, ma is használatban lévő pincéket, modern lakóházzá átépített egykori présházakat szemlélhet meg az ide látogató. Szent Gellért templom: A ma álló templom 1896-ban épült. Közvetlen mögötte található a házasságkötő terem, mellette pedig a műemlék Szent Gellért kápolna áll. Érd filiája volt 1778-ig, utána Nagytétényé, de 1921-től plébánia. Anyakönyvek 1854-től. Búcsú: szeptember 24. 1.14.5.4. világörökségi és világörökségi várományos terület Diósdon nem található világörökségi, ill. világörökség várományos terület. 1.14.5.5. Műemlékek, műemlékegyüttesek, emlékhelyek, helyi védelem Diósdon két védett műemlék található. A város központjában, a 2503-as hrsz.-ú ingatlanon található, M III. műemléki védelem alatt álló Szent Gellért-kápolnát (6989, 22509/1958) Illésházy József megbízásából 1771-ben építették, barokk stílusban. A szájhagyomány szerint, vértanúsága előtt, itt misézett utoljára a püspök. A római katolikus templom 1896-os felépüléséig ebben a Szent Gellért tiszteletére szentelt kápolnában tartották az istentiszteleteket. Eredetileg a Szeplőtelen Fogantatás kápolnája volt. Tornyát lebontották, a Máriáról elnevezett harangját pedig később a plébániatemplomba helyezték át. A kápolnában csak a nagyobb egyházi ünnepek idején végeznek szertartást. 43

A XIX. század közepén készült Szent Gellért oltárkép később került ide, a székesfehérvári Püspöki Palota kápolnájából. Diósd címerében is a kápolna stilizált képe szerepel. Diósd másik M III. műemléke a késő barokk Nepomuki Szt. János-szobor (6988, 22509/1958) a 18. sz. második feléből. A halászok és vízi molnárok pártfogójának és a gyermek Jézusnak faragott kőszobra a Kossuth Lajos utca és a Jókai utca találkozásánál, a 2424/2-es hrsz.-ú ingatlanon, a települést átszelő patak partján. A szépen formázott, allegórikus mészkőszobor vágott élű, balluszteridomú talapzaton áll. Felújítására 1993-ban került sor. Bár nem műemlék, Diósd egyik leglátványosabb építészeti emléke a Szent István téren, a 2509-es hrsz.-ú ingatlanon álló templom, amely lakossági adakozásból épült Say Ferenc székesfehérvári építész tervei alapján készült. A templom orgonáját 1911-ben adták át. A 27 méter magas toronyban eredetileg két harangot helyeztek el, ezeket azonban az első világháború idején rekvirálták. Ekkor került át a templomba a kápolna műemlék Mária harangja. 1924-25-ben egy-egy új harangot kapott a templom. A kazettás mennyezetre Sárosi Béla érdi festőművész munkája nyomán ekkor kerültek a ma is látható szakrális képek. 1976-ban a templombelső jelentősen megváltozott, új oltár és a keresztelőkút került elhelyezésre, amelyek Németh Aurélia szobrászművész munkái. A nagyméretű kerámiamozaik Máriát, Szent Gellértet, István királyt és Imre herceget ábrázolja. A homlokfalak a keresztelkedő és a feltámadott Krisztust mintázzák. A padsorok mögötti falban az 1949-ben a székesfehérvári püspökségtől kapott Szent Gellért ereklye kapott helyet. Az I. világháború áldozatainak hősi emlékműve a templom előtt áll, a 2508-as hrsz.-ú ingatlanon egy alacsony kerítéssel körülvett parkban. Az 1993-ban készült egyszerű megjelenésű emlékoszlop oldalain az áldozatok nevei láthatók. A második világháború diósdi áldozatainak emlékére állított emlékművet Eőry Emil érdi szobrászművész tervezte és készítette speciális minőségű fagyálló fehér mészkőből, ún. bolgár vraca kőből. Az alkotást 1994. január 9-én ünnepélyes keretek között dr. Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök szentelte fel. Az emlékmű a templom és a Polgármesteri Hivatal közötti parkban, a 2508-as hrsz.-ú ingatlanon kapott helyet. A téglatest alakú kőtömb vésete az emlékezés és kegyelet jeléül keresztet formáz. Két oldalán azon 83 diósdi neve szerepel, akik a harctereken, valamint a község területén folyó harcok következtében vesztették életüket, illetve azoké, akiket 1945. január 9-én málenkij robotra hurcoltak el, és sohasem tértek vissza szeretteikhez. A község szívében, a Polgármesteri Hivatallal szemben áll a Barátság kút. A Szőke Lajos szobrász és Antal Sándor kőfaragó munkáját dicsérő műalkotás - amely a megbékélés és a megbocsátás jegyében a Barátság-kút nevet kapta - a diósdi németek erőszakos kitelepítésének 50. évfordulóján, 1997 szeptemberében nagyszabású ünnepség keretében avatták fel. a megbékélés és a megbocsátás jegyében. A szépen gondozott pihenőparkban, kristálytiszta vizével hívogatja a szomjazó embereket, és az élet szimbólumaként hirdeti Diósd létét. 44

A Barátság-emlékmű a Szent Gellért kápolna mellett áll. Az emlékművet Diósd Község Önkormányzata állítatta 1996-ban. A város központjában, a Rákóczi Ferenc utca mentén kialakított parksávban található Perczel Mór tábornok és a diósdi nemzetőrök emlékműve. Az 1848. márciusi események során 41 diósdi férfi, az akkori lakosság negyede állt önként a nemzetőrök sorába, hogy Perczel Mór Fejér vármegye nemzetőr-parancsnoka irányítása alatt fegyverrel védelmezték az országot. A bronzból öntött, kőtalapzaton álló mellszobor Domokos Béla érdi szobrászművész alkotása. A szobor kőtalapzaton áll, amelyen a diósdi nemzetőrök nevei is helyet kaptak. A talapzat peremén korabeli bronzcsákó, kard és zászló látható. a szabadságharc kitörésének 150-edik évfordulóján avatták. Felavatására 1998. március 15-én, a szabadságharc 150-edik évfordulóján került sor. Az 1956-os emlékmű a Jókai utca kanyarulatában található kis parkban kapott helyet. A kopjafából és emlékkőből álló 1956-os emlékegyüttes 2006-ban készült. Az emlékmű részét képező kopjafát az erdélyi Csíkszentmihály-Csíkcsekefalva polgármestere, Ábrahám Lajos faragta és ajándékozta a községnek a következő gondolatokkal: Az erdélyi fából faragott kopjafa 1956. üzenete mellett nap, mint nap emlékeztesse a diósdiakat a magyarság együvé tartozására. Az emlékműegyüttes másik tagja egy új technológiával készült, ún. fényáteresztő beton pilon. Felső harmadában bevésett, színezett Kossuth-címer látható. Az alkotáshoz tartozik 56 db. feketére színezett gránitőrleményből öntött koporsót formázó, úgy nevezett tipegő amely Kozák Attila diósdi képzőművész műve. A Rákóczi Ferenc utca és az Eötvös utca sarkán álló ház előtt található álló barokk Szent Flórián-szobor. 1852. május 3-áról 4-ére virradó éjjelen hatalmas szélvihar és tűzvész pusztított a településen. Nem tudni, hogyan keletkezett a tűz, de a hatalmas szélvihar házról házra sodorta a lekapott izzó nádat, percek alatt lángra lobbantva három párhuzamos utca első házait. Az oltásra irányuló erőfeszítések hiábavalónak bizonyultak. Éjfél után elállt a szél, eleredt az eső, ez oltotta el a tüzet. Május 4-e Flórián napja. Flórián az árvizek és tüzek ellen védő szent. A szobrot e szörnyű tűzvész emlékére emeltette még abban az évben az egyik leégett ház elé Tranger Benedek tehetős gazda. A katolikus templom falánál, a Szent István téren áll Szent Gellért szobra, aki a tiszteletére szánt kápolnára tekint. R. Törley Mária szobrászművész alkotása. Az életnagyságú bronzból készült szobrot az Önkormányzat állítatta a Szent Gellért kultusz ápolása kapcsán. A szobrot 2000-ben, a millenniumi ünnepségek során avatták fel és dr. Takács Nándor székesfehérvári megyés püspök szentelte fel. Az Anya gyermekével című szobor 1999-ben készült, amely az Ifjúság útja és a Bartók Béla utca között kialakult lakótelep belső parkjában, az Ifjúság útja közelében került felállításra. 45

A 1764-es hrsz.-ú Rákóczi Ferenc utcában felállított kettős kereszt Wass Albertnek állít emléket. Gróf Czegei Wass Albert erdélyi magyar író munkásságának és műveinek egyre több tisztelője van hazánkban. A diósdi Wass Albert emlékművet 2009-ben építette Kesztler László helyi lakos. Az avatóünnepségen számos diósdi mellett részt vett testvértelepülésünk, Marosvécs delegációja is, mivel az író hamvai végső kívánságának megfelelően a marosvécsi Kemény-kastély kertjében nyugszanak. Az Árpád-ház lakópark északi szélén kialakított zöldterületben, a 1380/117-es hrsz.-ú ingatlanon áll az Árpád-ház Emlékhely és Országzászló. A Makovecz Imre és Dárdai Balázs építészek által tervezett Árpád-ház Emlékhely és Országzászló egy harminchárom méter magas zászlótartó rúdból és egy tizennyolc négyzetméter nagyságú piros-fehér-zöld lobogóból áll. Az emlékmű amit a derekán a Nap és a Hold jelképe, valamint harminchárom darab zászló díszít egy hét méter magas kunhalmon helyezkedik el, ezért már több kilométer távolságból látni lehet. A közadakozásból való megépítéséről egy magánszemély kezdeményezésére 2007-ben az Árpád-házi Szent Erzsébet emlékévben döntött a képviselő-testület. Az emlékhelyet Diósd 1000 éves fennállásának alkalmából az Árpád-ház emlékére, a trianoni békediktátum 90. évfordulóján szentelték és avatták fel 2010. júniusában. 1.14.5.6. Helyi védelem Diósd Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építészeti értékek védelméről szóló 6/2002. (IV. 30.) önkormányzati rendelete helyi területi védelem alá helyezte az Ófalu településszerkezetét (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet), a településképet (külső településkép, belső településkép, utcakép), a település táji környezetét (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet), és a településkaraktert (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen). E rendeletet hatályon kívül helyezve Diósd Város Önkormányzata elfogadta a településkép védelméről szóló 22/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendeletét, amely ugyanezeket az értékeket helyezte helyi védelem alá, és szigorú előírásokkal biztosította a védett területek és építmények, egyéb értékek megőrzését, értékőrző továbbfejlesztésének lehetőségét. Településképi és szerkezeti védelemben részesült a 6/2002. (IV. 30.) önkormányzati rendelet alapján meghozott 22/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. számú melléklete szerint: o az épített környezet részeként a Szabadság út Kőbányai út Ságvári Endre út Bem utca Béla utca - Rákóczi Ferenc út által határolt Pincefalu területe. Diósd Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építészeti értékek védelméről szóló 2002. évi önkormányzati rendelete, majd a 2017. decemberében jóváhagyott településképvédelmi rendelet helyi egyedi védelem alá helyezte az alábbi értékeket: Helyi egyedi védelmet élvez az önkormányzati rendelet 2. számú melléklete alapján: 46

o Tájház Béla u., és az épület mellett lévő kút 2006/1 hrsz o Szent Flórián-szobor Kossuth L u. 2424/2 hrsz o Rádió és Televízió Múzeum, 1381/1 hrsz o Római katolikus templom 2509 hrsz o községháza 2510 hrsz o Szt. Gellért szobor 2508 hrsz (templomkert) o I. és II. világháborús áldozatok emlékére állított emlékművek 2508 hrsz (templomkert) o Anya gyermekével 2475 hrsz o Barátság kútja 2424 hrsz o Perczel Mór szobra 2428 hrsz o Zöldfa utca Eötvös utca kereszteződésében a diósdi 1950 hrsz-ú ingatlanon lévő kereszt o Arany J. u. Szabadság u. 1734 hrsz keresztezési pontján lévő kereszt o Kremele kreuz 3828 hrsz (Sashegyi u. Hattyú u. kereszteződése) o Rákócz F. utcában lévő (újjáépített) gémeskút 1764 hrsz o Diósd Közösségi ház 2501 hrsz o Temetői kereszt o Régi síremlékek (ravatalozó mögötti területen beépített öt darab jellegzetes sírkövek a XIX. századból) o Benjamin Denkinger sírkereszt XIX. századból o Fusz család síremléke o Rösler Ignác síremléke o Paár József plébános síremléke o Dr. Pessek István síremléke o Herbs János síremléke o orosz katonák nyughelye o Dr. Dizseri Tamás emlékhelye 2424/3 hrsz o Búzaszentelő kereszt [(önálló helyrajzi számmal nem rendelkezik) Természetben a Határ út 2807 hrsz és Völgy utca 2806 hrsz találkozásánál 1.14.6. Az épített környezet konfliktusai, problémái Az épített környezet konfliktusait elsősorban a belső városrészek és az ipari területek alulhasznosítottsága okozza, valamint az egykori zártkerti területek és a kertvárosias lakóterületek rossz infrastrukturális ellátottsága. 1.15. Közlekedés 1.15.1. Hálózatok és hálózati kapcsolatok Diósd 2007-ben került a Budaörsi kistérségből az újonnan megalakuló Érdi kistérségbe, amelynek területe 5075 km 2. A Diósd, Érd és Tárnok által alkotott ún. Érdi Kistérség 2013- tól Érdi Járás néven működik tovább, amelyhez Százhalombatta, Törökbálint, Pusztazámor és Sóskút is tartozik. Az Érdi Járás a fővárosi agglomerációban Budapesttől délnyugati irányban helyezkedik el, az M0-ás autóút és a 7 sz. főközlekedési út közvetlen közelében. A közlekedési folyosóknak és a főváros közelségének köszönhetően az Érdi Járás földrajzi elhelyezkedése térségi és nagyobb szinten (regionális, országos) is kedvező. A kistérség 47

főúthálózatának sajátossága a sugaras szerkezet (M6, M7 autópályák és a 6 és 7- es számú főutak), a haránt irányú hálózati elemek azonban hiányosak. Az egyetlen jelentősebb haránt irányú tengely az M0, ami gyorsforgalmi út lévén nem alkalmas a térségen belüli forgalom helyi terítésére. Az M0 adja a legjelentősebb, a fővárost elkerülő útvonalat Pest megye, a Dél-Alföld és Észak-Magyarország felé. Az M6 autópálya Dél-, még a dunaújvárosi Dunahíd a kistérség Kelet-Magyarországgal való összeköttetését biztosítja. 1.15.2. Közúti közlekedés Diósd közlekedési kapcsolatrendszerében az M0 autóút és a 7. sz. főútvonal játssza a kulcsszerepet, de jelentős forgalmat bonyolít a 8102-es sz. út is. A városon belüli közlekedésben a Szabadság utca és a 7 sz. főút mellett, a Petőfi S. utca, a Homokbánya utca, a Géza fejedelem utca, a Szent Imre herceg utca, a Vadvirág utca, valamint a volt zártkertekből átalakult lakóterületeken a Kavicsos utca, a Homokos utca, a Sashegyi utca és a Diófasor utca játsszák a fő szerepet. A jelenlegi közúthálózat azonban nem alkalmas a megnövekedett autóforgalom és parkolás, valamint a városon belüli tömegközlekedés kiszolgálására. 1.15.3. Közösségi közlekedés 1.15.3.1. Közúti A város tömegközlekedését a BKK buszjáratai, illetve a VOLÁNBUSZ Közlekedési ZRt. helyközi és helyi autóbuszai biztosítják. A meglévő buszmegállóknak csak egy része épült buszöbölben. A megépült gyalogos peronok többsége esőbeálló nélkül létesült. A Vadrózsa utcán (Búzavirág utcánál) buszforduló kialakítására került sor. 1.15.3.2. Kötöttpályás A település közigazgatási területének déli részén húzódik a Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal, ami a napjainkban európai színvonalon kiépülő, elővárosi forgalomra tervezett jellegével, a Nagytétény-Diósd vasútállomással várhatóan a kötöttpályás közlekedést is vonzóvá teheti a település lakói számára. A jelenleg folyó fejlesztési munkálatok révén Diósd bekapcsolódhat a korszerű elővárosi közlekedésbe, amely a nagyszerű közúti megközelítési lehetőségeken kívül nagyon gyors és kényelmes elérhetőséget biztosít a Főváros, illetve a környező nagyobb települések irányába. Kedvezőtlen a vasúti közlekedés szempontjából, hogy Diósd közigazgatási területén belül nincs vasútállomás, vasúti megálló. A vasúti közlekedés terén a város kiszolgálását keleti irányban a Nagytétény-Diósd elnevezésű vasútállomás biztosítja Budapest XXII. kerületében, Nagytétény területén. A vasútállomás a Balatoni út Tétényi út irányából közelíthető meg. Nyugati irányban az Érdliget vasúti megállóhely található, Érd város közigazgatási területén. Ez a megállóhely a Balatoni úton érhető el. 48

1.15.4. Kerékpáros és gyalogos közlekedés A községben a járdák kiépítettsége meglehetősen jó, a kerékpáros közlekedést elősegítendő kerékpárutak hossza azonban minimális. Több útvonalon nyitott kerékpársáv biztosítja a kerékpáros közlekedés lehetőségét. 1.15.5. Parkolás A jelenlegi közúthálózat nem alkalmas a megnövekedett autóforgalom és parkolás, valamint a városon belüli tömegközlekedés kiszolgálására. 1.16. Közművesítés 1.16.1. Víziközművek 1.16.1.1. Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Diósd vízellátását az Érd és Térsége Víziközmű Kft. (ÉTV) biztosítja, egyrészt az érdi, másrészt a város saját diósdi vízbázisról. A Vízmű a körzetben Érd, Törökbálint, Diósd, Tárnok, Sóskút és Pusztazámor szinte már összeépült területeit látja el ivóvízzel a saját vízbázisairól, ill. a Fővárosi Vízművek Zrt-től átvett vízmennyiségek által. Érd saját vízbázisai a Sasvárosi, rétegvízre telepített 7 db kúttal rendelkező telep és a Duna vízkincsére telepített Duna-parti Vízmű telep, ahol 11 db parti-szűrésű csőkút és egy csápos kút üzemel. Ezen felül a vízigények kielégítésére az ÉTV a Fővárosi Vízművektől vesz át az igényeknek megfelelő mennyiségű ivóvizet, melyre külön kontingens-szerződés érvényes. A szétosztott (szolgáltatott) víz mintegy 70%-a származik a társszolgáltatóktól (a bicskei regionális vízműtől átvett víz Herceghalom település ellátását szolgálja). A vezetékes ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 96,7 %. 1.16.1.2. Szennyvízelvezetés Diósd településen az infrastrukturális fejlesztések közül a szennyvízcsatornázás 2014-ben befejeződött, a település 100 %-ban csatornázott. Diósd, Érd, és Tárnok településnek közös szennyvíztisztító telepe van, amely mechanikai, biológiai tisztítással rendelkezik. A szennyvíztelep is bővítésen, technológiai korszerűsítésen esett át, amely 2012-ben fejeződött be. A településen a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya ugyanakkor csak 80,1 %. A tisztított szennyvizek befogadója a Duna. A diósdi gravitációs szennyvízcsatorna-rendszer főgyűjtője a Gyár utcai átemelőbe érkezik a Balatoni út, Ifjúság útja, Hunyadi utca, Szabadság út nyomvonalon. Az átemelő a teljes diósdi szennyvíz mennyiséget továbbítja az Érd, Porcsinrózsa utcai nyomóvezetéken át az érdi csatornahálózaton keresztül a szennyvíztelep irányába. 49

1.16.1.3. Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Diósd város a Sulák-patak 628 ha nagyságú vízgyűjtő területére esik. A vízfolyás Érd keleti területeinek, Diósdnak, valamint Budapest XXII. kerület egy részének felszíni vizeit fogadja és vezeti a Duna 1626,4 fkm szelvényében kiépített csatlakozási pontba. A városon belül Diósd felszíni vizeinek két befogadó főgyűjtője a (korábbi tervben) 1-0-0 jellel ellátott Római árok, amelynek vízgyűjtője 308 ha, és a 2-0-0 jelű Diósdi árok, amelynek vízgyűjtője 170 ha nagyságú. Diósd egy kisebb, Érddel határos területének (104 ha) felszíni vizeit a Sulák-árok északi szakasza fogadja. Diósd délkeleti, 46 ha nagyságú területéről lefolyó felszíni vizek befogadója a Nagytétényiárok. A város területének nagyobb részén a felszíni vizeket nyílt burkolt vagy burkolatlan árkok vezetik le, közbeiktatott átereszekkel, rövidebb-hosszabb zárt szakaszokkal. Kivételt képez a Hunyadi utcai lakótelep, amelynek zárt csatornahálózata a Diósdi árokba köt be. A vízelvezető rendszer több szakaszán nem megfelelő kapacitással épült ki, illetve állapota nem megfelelő. A felszíni vízelvezető rendszer nem megfelelő kiépítése a helyi lakosok komfort-érzetének hiányán, időszakosan okozott károkon túl nagymértékben befolyásolja a térségi szennyvíztisztító telep működését. Nagyobb csapadékok alkalmával a felszíni vizek a szennyvízelvezető hálózatba kerülnek, terhelve ezzel az átemelőket és magát a szennyvíztisztító telepet. 1.16.2. Energia 1.16.2.1. Energiagazdálkodás és energiaellátás Diósd közigazgatási területén országos alaphálózati nyomvonal halad keresztül. A jelen állapot szerint a település közigazgatási területének déli részén, kelet-nyugat irányban halad át az országos villamos energia alaphálózat Dunamenti Hőerőmű Oroszlányi Hőerőmű között kiépített 220 kv-os vezetéke, amelynek nyomvonalát a továbbtervezés során figyelembe kell venni. Ez a vezeték oszlopokra szerelten üzemel. Jelenlegi és várható műszaki lehetőségek alapján ennek a vezetéknek a föld feletti elhelyezése nagyobb távlatban is megmarad. A település déli részén található az ELMÜ 132/20/10kV alállomása. Csatlakozásai Diósd Érd 132 kv távvezeték és Diósd Albertfalva 132 kv távvezeték. Ezek a távvezetékek is oszlopokra szerelten üzemelnek. A település közvilágítása jellemzően a kisfeszültségű hálózat tartóoszlopaira szerelt lámpafejekkel történik. A kisfeszültségű tartóoszlopokra szerelt lámpafejek, a közlekedés előírásainak megfelelő közvilágítást biztosították. A közigazgatási területen hálózat-fejlesztés és lámpatest állománybővítést hajtottak végre, mely a közvilágítás színvonalát javította. 50

A település lakossági és kommunális (közintézményi) fogyasztóinak hőellátása alapvetően földgáz felhasználásával történik. A település földgáz ellátásának szolgáltatója, az elosztóhálózat tulajdonosa és üzemeltetője a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Hajdúszoboszló, a területileg illetékes üzeme a TIGÁZ- DSO Földgázelosztó Kft. Gödöllő Területi Egység Hálózatüzemeltetés, míg az újabb gázigény bejelentést a TIGÁZ-DSO Földgázelosztó Kft. Hálózatfejlesztés Gödöllő fogadja. A háztartási villamos energia fogyasztók száma 2016-ban 4445 db volt, míg a gázfogyasztók száma 3776 db, amelyből a háztartási gázfogyasztók számán beül a fűtési fogyasztok száma 3723 db. 1.16.2.2. Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Diósd lehetőségei igen behatároltak a megújuló energiaforrások alkalmazására terén, mivel népességszámához képest kis közigazgatási területtel rendelkezik, amely szinte teljes egészében be van építve. A magas beépítettség nem teszi lehetővé napelem, ill. szélerőmű park kiépítését, jóllehet a település fekvése lehetőséget szolgáltatna erre. Diósd lakosságának megújuló energiaforrások alkalmazására történő ösztönzése, valamint a közintézmények energetikai korszerűsítése ugyanakkor nagy lehetőségeket rejt. 1.16.2.3. Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Az önkormányzat törekszik saját intézményei energiahatékonyságának javítására. Ennek keretében 2017. nyarán elkezdődött a 133,22 millió forint európai uniós támogatással érintett, Diósd Város Önkormányzat A Diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Iskola épületének energetikai korszerűsítése elnevezésű pályázat megvalósítása. A támogatás segítségével az iskola épülete kerül energetikai szempontból korszerűsítésre, felújításra. A projekt a Diósdi Eötvös József Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola energetikai megújítására irányul. A Gárdonyi Géza utca 14. sz. alatt, a 2541/1. helyrajzi számú ingatlanon található iskola 4 szintes épülete az 1950-es években épült. Az iskola épületének homlokzati hőszigetelése és a födém szigetelése elavult, a nyílászárók nem megfelelőek, ezért a projekt keretében az alábbi energetikához kapcsolódó fejlesztések kerülnek megvalósításra: homlokzati hőszigetelés, nyílászárók cseréje, padlásfödém szigetelése, továbbá napelemes rendszer kiépítése. Az Önkormányzat saját intézményei mellett támogatja és ösztönzi a lakosság energiakorszerűsítését is. Diósd Város Önkormányzata 17/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelete a társasházak korszerűsítésének, felújításának támogatásáról szól, amelynek értelmében a társasházak részére általános felújítás és energetikai korszerűsítés céljára vissza nem térítendő támogatást nyújt pályázati formában a teljes költségek 50 %-áig, de legfeljebb 500.000,- Ft értékben, külső hőszigetelés esetén 1 000 000,- Ft összegben. 51

1.16.3. Elektronikus hírközlés Diósd város területén az analóg rendszerű hagyományos távbeszélő szolgáltatás legjelentősebb szervezete a Magyar Telekom Nyrt. A rézvezetőjű hálózatán jelenleg a telefonszolgáltatások mellett szélessávú internet- és internet protokollt használó digitális televízió szolgáltatásokat is biztosít. Az országos és nemzetközi távbeszélő hálózat a budapesti szekunderközponthoz kapcsolódó 23-as körzetszámú Biatorbágy primer központon keresztül érhető el. A településen áthaladó országos optikai gerinchálózat a Budapest és Székesfehérvár közötti összeköttetést biztosítja. A terület jelenlegi beépítettsége mellett teljes távközlési ellátottságúnak tekinthető, azonban a növekvő internet sávszélesség indokolttá teheti a jelenlegi hálózat kapacitásának bővítését. A Diósdon jelenlévő valamennyi vezeték nélküli szolgáltató a teljes településen tudja biztosítani a megfelelő vételi lehetőséget, így a mobiltelefonálás mindenhol biztosított. A mobilhálózatokon elérhetőek a korszerű mobilinternet szolgáltatások, így a településen igénybe vehetők a GSM, a 3G és a HSDPA szolgáltatások is. A kábel- és internet alapú televíziózás mellett elérhetők továbbá a hagyományos földfelszíni sugárzású digitális televízió- és rádióadók is, az Antenna Hungária Zrt. Budapest, Szabadság Hegyi műsorszórásában (MindigTV, MindigTV Extra). A további szolgáltatóként az UPC Magyarország Kft., a DIGI Távközlési Kft., a Magyar Telekom Nyrt. is biztosítja a digitális műholdas műsorszórók vételi lehetőségét. 1.17. Környezetvédelem (és településüzemeltetés) 1.17.1. Talaj Diósdon olyan kis kiterjedésű mezőgazdasági művelés alá vont terület maradt egy szinte teljesen lapos területen, hogy ezen tevékenység nem veszélyezteti jelentősen sem a talaj, sem a felszín alatti vizek minőségi, ill. mennyiségi állapotát. Talajvédelmi szempontból veszélyforrás a további beépítés, ill. a közlekedésből eredő szennyező anyagok kiülepedése és talajba való mosódása lehet, mely kihat a felszín alatti vizek minőségére is. A területi vízügyi hatóság tájékoztatása szerint a település felszín alatti víz szempontjából fokozottan érzékeny, felszín alatti vízminőség védelmi szempontból érzékeny, valamint felszín alatti vízminőség védelmi szempontból kiemelten érzékeny terület által is érintett. Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai alapján a felszín alatti vizeket szennyező anyagok tekintetében határérték túllépés nem történt. 1.17.2. Felszíni és a felszín alatti vizek Az M0 autóútra hulló csapadékot a mára nagyrészt fedett Felsőkúti-patak vezeti el, melynek vízminőségéről nincs információ. 52

1.17.3. Levegőtisztaság és védelme Diósdon jelentős szennyező ipari tevékenység nincs, valamit a lakossági eredetű szennyezés sem jellemző. Nyáron, ill. a szárazabb időszakokban a burkolat nélküli utak közelében jelentősen megnő a porterhelés, ill. a nagyobb forgalmú utak az M0-ás gyorsforgalmi út, a 7. sz. országos elsőrendű főútvonal és a 8102 j. összekötő út környezetében számottevő a forgalomból eredő légszennyezés. 1.17.4. Zaj- és rezgésterhelés Diósd területén jelentős zajszennyezéssel járó létesítmény nincs, ill. a településen található termelő létesítmények lokális zaj- és rezgésterhelést jelentenek a település lakóira. Diósd teljes területére zaj- és rezgésterhelésre vonatkozó mérési adatok nem állnak rendelkezésre. A Budapesti agglomeráció stratégiai zajtérképének készítése során a közúti közlekedés zajterhelés, ezen belül is a 7. sz. főút és az M0 autóút zajterhelésének megállapítására végeztek méréseket. A 7. sz. főút közvetlen közelében 50-70 db zajterhelés jellemző, amely körülbelül 2800 főt érint. Terület km2 Lakosságszám Lakóépületek száma 55 db: 0,258 2200 100 65 db: 0 0 600 75 db: 0 0 0 24. ábra A 7. sz. főút nappali és éjszakai zajterhelése Diósd területén (Forrás: Budapest és Pest megye Stratégiai Zajtérképe) Az M0 autóút zajterhelése nagyobb, mint a 7. sz. főúté. Diósd északi részein jelentős területeket érint a 63 db stratégiai küszöbérték túllépés. 53

25. ábra Az M0 autóút 63 db-t meghaladó zajterhelése Diósd térégében (Forrás: Az M0 autóút Stratégiai Zajtérképe) 1.17.5. Sugárzásvédelem Diósdon sugárzásveszély nem áll fenn. 1.17.6. Hulladékkezelés A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 87,5 %, amely azonban egyben a szelektív hulladékgyűjtést is jelent. A szelektív hulladékgyűjtés a járásban csak Pusztazámoron és Sóskúton nem valósult még meg, a járás többi településén legalább a lakások háromnegyede be van kapcsolva az elszállításba, Százhalombattán és Tárnokon 100 % ez az érték. 28. ábra A szelektív hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya az Érdi Járás településein (Forrás: Lechner Nonprofit Kft.) 54

1.17.7. Vizuális környezetterhelés A település területét nem érinti a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete, ill. nem található kiemelten védendő objektum. 1.17.8. Árvízvédelem Diósdon jelentősebb felszíni vízfolyás nem található, így árvízveszélyes területek sincsenek. 1.17.9. Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Diósd esetében a legnagyobb környezetvédelmi konfliktus a zaj és rezgésterhelés, valamint a levegőszennyezés, amelynek elsődleges okozója a közúti közlekedés. Célszerű lenne a településen belül az utak áteresztőképességének javítása, valamint a zöldfelületi rendszer jelentős kibővítése. A beépítés növelésénél pedig szem előtt kell tartani a város átszellőzésének biztosítását. A közúti közlekedés fejlesztése mellett a tömegközlekedés, azon belül is a kötöttpályás tömegközlekedés fejlesztése jelenthet megoldást a környezeti problémák orvoslására. 1.18. Katasztrófavédelem 1.18.1. Építésföldtani korlátok A Budapesti Bányakapitányság adatszolgáltatása szerint Diósd felszínmozgás-veszélyes területtel érintett település, mely az egykori Diósd I. homokbánya és anyagnyerő helyén jelenleg részben beépített, vagy alig beépített területére korlátozódik, vagyis a Völgy utca Homokbánya utca Székely András út Szidónia utca közötti területrészre. A Szabályozási terven a felszínmozgás-veszélyes területtel érintett önálló kertvárosias lakóterületi övezetként szabályozott telektömbökre a HÉSZ egyedi előírásokat fogalmazott meg. A területen fő rendeltetésű épület tervezése során talajvizsgálati jelentés készítése és az abban előírtak betartása szükséges. 1.18.2. Vízrajzi veszélyeztetettség A településen árvízveszélyes terület nincs. A sok éves tapasztalattal rendelkező helybéliek, településvezetők szerint belvízzel veszélyeztetett terület a Kerecsen u Diófasor u vasút 2968/1-es hrsz.-ú út Gyár u DNS sportközpont által határolt terület, ezért e területre a HÉSZ egyedi előírásokat fogalmazott meg. A területen fő rendeltetésű épület tervezése során talajvizsgálati jelentés készítése és az abban előírtak betartása szükséges. 1.19. Ásványi nyersanyag lelőhely Diósdon ma már nincs ásványi nyersanyaglelőhely. 55

1.20. Városi klíma A városokban sajátos klimatikus viszonyok alakulhatnak ki, amelyet a település szerkezete, a területhasználat, a zöldfelületi rendszer, a közlekedési viszonyok, az energiagazdálkodás és egy sor egyéb tényező befolyásol. Ahogyan említettük, Diósd népességszámához képest kis alapterülettel rendelkezik, a rendelkezésre álló szabad földterületek gyakorlatilag elfogytak, az egy főre jutó zöldterületek nagysága alacsony és igen magas a beépítettség, amely folyamatosan növekszik, ez pedig növeli a hőszigetek kialakulásának kockázatát. A településen halad át a 7. sz. főút, amelynek forgalma nagy porterheléssel jár, emellett az úthálózatra a kis áteresztőképesség jellemző, amely növeli a közlekedési légszennyezés mértékét. A lakosság energiaellátásában a földgáz és a villamos áram játssza a főszerepet, így ennek közvetlen légszennyező hatása minimális. Fontos lenne azonban, hogy a településszerkezet átalakításával, a zöldterületek arányának növelésével a mikroklimatikus viszonyokat pozitív irányba befolyásoljuk. 56

2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése Diósd jelenlegi problémái a város II. világháború után fejlődésében gyökereznek. A megnövekedett népességszámmal nem tudott lépést tartani az infrastruktúra fejlesztése, így a település egyes városrészei nem képesek kielégíteni a megnövekedett lakosságszámhoz szükséges infrastrukturális és közlekedéshálózati igényeket. Mára Diósd teljesen felélte a rendelkezésre álló közigazgatási területét, jóllehet több mint 10.000 fős népességszáma folyamatosan emelkedik. A népességszám emelkedése továbbra is várható, tekintve, hogy a város pozitív vándorlási egyenleggel és pozitív természetes szaporodással rendelkezik. A növekvő népesség minőségi lakásigényének kielégítése tehát elsődleges szempont kell, hogy legyen a következő évek városfejlesztési elképzelésiben. A településre elsősorban fiatal, magasan képzett, magas jövedelemmel rendelkező népesség áramlik, akik magas életszínvonallal és ennek megfelelően magas igényekkel rendelkeznek, munkahely tekintetében pedig erősen kötődnek Budapesthez. Az ingázás fő útvonala a közúthálózaton történik, tekintve hogy a kötöttpályás közlekedés csak érinti a települést. Az ipari létesítmények mellett a tercier szektor dominanciája vitathatatlan a város gazdaságában, ugyanakkor a barnamezős területek rehabilitációjával és jobb kapacitáskihasználásával lehetőség nyílik munkahelyek teremtésére, amely csökkentené az ingázás mértékét és a környező nagyvárosoktól történő függést. A város gyermeknevelési intézmények terén jól ellátott, mivel a bölcsődétől a középiskoláig minden megtalálható a településen, amely nagy segítség a fiatal anyukák munkaerőpiaci visszatérésében. A gyermeknevelési intézmények magasabb szintjeinek kapacitáskihasználtságán azonban érződik Budapest, Érd és Törökbálint vonzó hatása. Kórházzal és az idősek ellátásával foglalkozó intézménnyel nem rendelkezik a település. Minden bizonnyal ennek köszönhető, hogy egyre több lakos veszi igényben ezeket az ellátásokat Törökbálinton. A vonalas infrastruktúra terén a település jól ellátott, a közlekedéshálózat korszerűsítése ugyanakkor elősegíthetné a munkaerő szabadabb mozgását. A környezeti mutatók terén igen jó helyzetben van a város, a település lakosságszámához viszonyítva ugyanakkor nem kielégítő és a város egy-egy területére koncentrálva találhatók meg a sportlétesítmények és a rekreációs célú zöldterületek. 57

3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis 3.1.1. A folyamatok értékelése Diósd településszerkezete sajátos fejlődési pálya mentén nyerte el mai formáját, amely meghatározza a fejlesztési lehetőségeket is. Népességszámához képest kis közigazgatási területtel rendelkezik a város, központja fejletlen, nem hordozza a kisvárosok arculatára jellemző településképi jegyeket. A gazdasági szerkezetváltással a város szövetébe ékelődött ipari területek alulhasznosított ipari zónákat, barna foltokat képeznek, amelynek újrahasznosítása egy jelentős potenciálja lehet a városnak és csökkentheti alvóvárosi jellegét. A 7. sz. főút mellett kialakult kereskedelmi-szolgáltató zóna erősítheti ezt a folyamat amennyiben fejlesztés révén képes lesz megfelelő színvonalon kiszolgálni a lakosság igényeit. Fontos tényező lehet a Megalit fürdő megvalósulása is, amely egyedi profilt adhat a városnak, növelheti idegenforgalmi vonzerejét. 58

3.1.2. A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése SWOT analízis Erősségek Alacsony öregedési index Természetes szaporodást regisztráltak az elmúlt 15 évben Foglalkoztatottak aránya magas Magasan kvalifikált foglalkoztatottak Adófizetők aránya magas Közművesített lakások aránya magas Fejlett távközlési hálózat Műemlékek: Szt. Gellért kápolna, Nepomuki Szt. János-szobor, Rádió és Televíziómúzeum Élelmiszer-jellegű kiskereskedelem - hipermarket Jó tömegközlekedési kapcsolatok: térségi busz, budapesti busz Közeli autópálya kapcsolat Budapest és agglomerációja: legnagyobb létszámú és vásárlóerejű piac Lehetőségek Hagyományok őrzése, rendezvények Vállalkozások száma magas főként ingatlanügyletek, gazdasági szoláltatás terén Vállalkozások többsége kis létszámú Kisebbségi Önkormányzat: német 2 általános iskola, 1 középiskola Helyi védelem alatt álló természeti értékek Mészkőbánya, kaptárkövek, kápolnakert, Pincefalu, pincék megőrzése Borkultúra fejlesztése - pincesorok Kerékpárút-hálózat kiépítése a Duna mentén Tanösvények kialakítása a védett erdőkben Budafok - Tétény - Érd - Százhalombatta tengelyén turizmusfejlesztés Budapest közelsége biztosítja a gazdaság fejlődéséhez szükséges tudásbázist, humán tőkét és üzleti infrastruktúrát Elővárosi vasút EU források Gyengeségek Helyi identitás hiánya Foglalkoztatottak többsége más településre ingázik, alvóváros Nem helyben hasznosul a tudás Orvosi ellátás, gyógyszertárak hiánya Óvodai férőhelyek alacsony száma Közösségi terek, kulturális kikapcsolódásra alkalmas terek, településközpont hiánya Szociális gondoskodás hiányosságai A védett, bemutatható elemek kiépítetlensége Multifunkcionális sportlétesítmény hiánya Közlekedési és ipari eredetű környezetterhelés Veszélyek Nagy népsűrűség Egyoldalúvá vált térségi gazdaság: csak kereskedelmi és logisztikai tevékenységet folytató nemzetközi nagybefektetők jelenléte ipari, gazdasági célú telephelyek, lakóterületek térnyerése gyengítheti a turisztikai lehetőségeket esetleges gazdasági válság hatásai - csökkenő fizetőképesség, vállalkozói kedv Környezetszennyezés: közlekedési eredetű zaj- és levegőszennyezés Porterhelés a szilárd burkolattal nem rendelkező utak mentén Öncélú közlekedésfejlesztés esetén a növekvő tranzit- és célforgalom összes káros hatása a kistérséget terheli 59

3.1.3. A településfejlesztés és -rendezés kapcsolata A településfejlesztést és rendezést az alábbi három jogszabály határozza meg: a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet Ezek alapján az alábbi magasabb térségi és helyi szintű fejlesztési típusú terveket kell figyelembe venni: 1/2014 (I. 3.) OGY Határozat az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról 2014-2020 Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció 2014-2030 Pest Megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Pest Megyei Környezetvédelmi Program 2014-2020 Pest Megyei Duna Stratégia 2014-2020 Diósd Város Településfejlesztési Koncepciója - jóváhagyva: 56/2000. (V. 25.), legutóbbi módosítása a 3/2013. (I. 9.) öh. jelű képviselő-testületi határozattal A fejlesztési típusú tervekhez az alábbi terület- és településrendezési tervek kapcsolódnak: 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (BATrT) Diósd Város Településszerkezeti terve - jóváhagyva a 426/2015. (XII. 17.), legutóbbi módosítása az 4/2017. (I. 10.) öh. jelű képviselő-testületi határozattal. Diósd Város Helyi Építési Szabályzata és Szabályozási terve - jóváhagyva a 23/2015. (XII. 17.) önkormányzati rendeletként, legutóbbi módosítása az 1/2017. (I. 11.) önkormányzati rendelettel. A fejlesztési és rendezési terveket az alábbi településképi eszközök egészítik ki: Településképi Arculati Kézikönyv - jóváhagyva a 335/2017. (XII. 14.) jelű képviselő-testületi határozattal Településkép védelmi rendelet - jóváhagyva a 22/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendeletként 3.2. Problématérkép A város településszerkezeti adottságaiból adódó legfőbb problémáit az alábbiakban foglalhatjuk össze: jelentős az átmenő forgalom, elégtelen a kapcsolat az M0 autóúthoz, nem alakult ki megfelelő kapcsolatrendszer az egyes településrészek között, nincs kialakult városközpont, 60

a zártkertekből átalakult lakóterületek infrastrukturális ellátottsága minimális, elszigetelt, kisméretű zöldterületek találhatók a településen, nincs egy nagyméretű, kiépített közpark, a település szövetében, zárványszerűen találhatók meg a kihasználatlan, elavult hasznosítású és alulhasznosított területek. 29. ábra Diósd problématérképe (Forrás: Településfejlesztési Koncepció 2012) A korábbiakban kifejtettük Diósd térségben betöltött szerepét, amely alvóvárosi voltából adódóan alapfokú. A fejlesztési elképzelések megvalósítása során azonban figyelembe kell venni a helyi lakosság igényeit. A város jelenleg az alábbi problémákkal küzd e téren: 61

a zártkertekből átalakult lakóterületek infrastrukturális ellátottsága minimális, a 7. sz. út mentén megtalálható kereskedelmi szolgáltató létesítmények igénybevétele nehézkes, nincs megfelelő minőségű sport és rekreációs célú terület, a kisszámú, helyben rendelkezésre álló munkahely miatt nagyfokú az ingázás. 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek 3.3.1. településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Diósd területét 12 különböző karakterrel és ebből adódóan egyedi sajátosságokkal, problémákkal rendelkező településrészre lehet bontani, amelyeket az alábbi ábra szemléltet. 62

30. ábra Diósd településszerkezete A város központi része egy alulhasznosított központi terület, amelyben megtalálható a főtér (Szent István tér) és a főutca (Petőfi Sándor utca) kialakított sétálóutcákkal, a beépítése azonban a település méretéhez képest fejletlen. Az Óváros Ófalu halmaz beépítésére a kis telkek, nagy arányú közterületek, sajátos telekstruktúra jellemző, amely központi elhelyezkedéséhez képet szintén alulhasznosított. A 7. sz. főút melletti terület elővárosi karakterrel rendelkezik. Meglehetősen nagy az átmenő forgalom, amely viszont vonzza a vállalkozásokat. Fejlődőképes terület, de a 63

szabályozási környezetnek előkészítenie és irányítania kell a változásokat, nem pedig követnie azokat. A városban kiterjedt ipari gazdasági területek jellemzőek, amelyek mára elszömösödött egykori városrészekké váltak a város szövetén belül. A település fejlődésének következtében ezek a területek központi hellyé váltak, hasznosításuk ugyanakkor elmaradt. A városban kevés a munkahely, túl sok a lakos, így alvóvárossá alakult. Intenzívebb munkahelyteremtésre van szükség, amely ezeken a területeken központi fekvésüknek köszönhetően potenciális fejlesztésre ad lehetőséget. A fejlesztés ugyanakkor környezetszennyezéssel járhat együtt. A kőbányák és zöldfelületek, a hegytetőn található egykori város feletti terület, a pincesor, ill. a sportterületek jelenleg alulhasznosított, lepusztult helyszínek. A városnak ugyanakkor nincs zöldfelülete, közparkja, mezőgazdasági területe. Sajátos és rendkívül értékes terület ez hatalmas fejlesztési potenciállal. A déli barackosra, az egykori zártkertek területére a hosszú keskeny telkek, keskeny közterületek jellemzőek, az utcák a közlekedéshez szükséges minimális szélességet alig érik el. A tömbbelsők feltárása lokális, pontszerű, átfogó kezdeményezés nincs. Az infrastruktúra ellátásának növelése miatt rendezés és fejlesztés szükséges. Nagyon értékes lakóterülete lehet ez Diósdnak a főváros közelsége és a jó közlekedés miatt. A központi lakóterület a városközpont szomszédságában helyezkedik el, a XX. század közepén jött létre, az egykori munkahelyek, a kőbányák és a városközpont között. Kisvárosias, polgári környezet és lakáskultúra jellemzi és ennek a továbbfejlődése, ösztönzése a célszerű. A közterületek igényes kialakítása és a minőségi utcakép kialakítása elvárható, nívós exkluzív, polgári lakókörnyezet lehet a fejlesztési cél. A közlekedési struktúrának tükröznie kell a településszerkezet lehetőségeit. Jelenleg a rosszul fejlesztett utcahálózat jellemző, a következetesség és várostervezési megfontolások kevéssé érvényesülnek. Szükséges egy belső körút kialakítása a helyi tömegközlekedés létrehozása miatt. A családiházas beépítés a XX. század végének terméke. Túl rövid idő alatt feldúsult a lakosság. A telekosztások csak minimális közterületeket hoztak létre, nincs intézmény és alapellátás számára terület, alacsony szintű a városi infrastruktúra, de a közmű alapszinten ki van építve. Arculatot és identitástudatot célszerű kialakítani ezen a területen. 3.3.2. Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Szegregációvizsgálatra és akcióterületek lehatárolására az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozása során kerül sor. 3.3.3. Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) 64

Szegregációvizsgálatra és akcióterületek lehatárolására az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozása során kerül sor. 65

Források Diósd Város Önkormányzata Ciklusprogram 2014-2018 Diósd településszerkezeti tervének valamint helyi építési szabályzatának módosítása, 2014-2015., Államigazgatási egyeztetési dokumentáció I. kötet, Alátámasztó munkarészek, Megalapozó vizsgálatok. Rend-Eng-Terv Építész Iroda 2015. Diósd Város Önkormányzatának gazdasági (fejlesztési) programja vitaanyag Diósd Város Településfejlesztési Koncepciója Konsturma Mérnökiroda Kft. 2012. Közúthálózat fejlesztési javaslat Diósd város közlekedési rendjében Nagy és Társa Mérnökiroda Bt. 2016. http://www.kormany.hu/hu/foldmuvelesugyi-miniszterium/kornyezetugyertagrarfejlesztesert-es-hungarikumokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/strategiai-zajterkepek www.ingatlannet.hu www.diosd.hu 66

4. ALÁÍRÓLAP MEGBÍZÓ TERVEZŐ Diósd Város Önkormányzat 2049 Diósd, Szent István tér 1. Képviseli: Bogó László polgármester Rend-Eng-Terv Építész Iroda 2030 Érd, János u. 15. Konstruma Mérnöki Iroda Kft. 1078 Budapest, Murányi u. 1. Képviseli: dr. Oláh Mihály Zoltán VEZETŐ TERVEZŐ dr. Oláh Mihály Zoltán vezető településrendező tervező TT/1, É 01-3029 Sassné dr. Berényi Eszter településfejlesztési szakértő ÁBRÁK Viezner Judit okleveles építészmérnök 67