Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Fizika

Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) 420-377 Tel./fax: (52) 429-773 Email: bolyai29@axelero.hu Fizika

Alapelvek, célok A fizikában folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományos műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Több más műveltségi területtel együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A műveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevő megoldására nevelhetjük a tanulókat, aktív, viszonyaikat változtatni képes, kritikus, kreatív emberekké formálva őket. Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka feladata, célja sokrétű: a diszciplínáktól független általános természettudományos fogalmak, eljárások és szemléletmódok formálása; készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása; a tudomány, a tudományos kutatás mint társadalmi tevékenység bemutatása; a fizikai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása; a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása; a tudomány és technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása; a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése; az életben nélkülözhetetlen s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); a természettudomány szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, nevelés arra, hogy az így szerzett tudás felelős cselekvésben nyilvánuljon meg; a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása. (A magyar vonatkozások, s ezek európai kapcsolatainak kiemelésével.) Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetőségébe és fontosságába vetett meggyőződés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Az értelmes tanulás során létrejövő tudásrendszernek alkalmasnak kell lennie környezetünk jelenségeinek előrejelzésére, magyarázatára, s alkalmazhatónak kell bizonyulnia a mindennapi tevékenységek során. A tanulók elsajátíthatják a tudományos megismerés legelemibb eljárásait, a megismerési folyamatokkal kapcsolatos általános tudásrendszereket és műveleteket, mint amilyen: az előzetes elképzelések formába öntése, a hipotézisalkotás, a megfigyelések és a kísérletek tervezése; a mindennapokból ismert mennyiségek elemi szintű értelmezése, tudatos használata, mérése; a tapasztalatok szóban, írásban való nyelvileg helyes megfogalmazása, rajzban, grafikonon történő rögzítése, a problémamegoldás elemi műveletei; az ismeretszerzés, tájékozódás már kisiskoláskorban elérhető és gyakorolható módszerei. 192

A 7 8. évfolyamokon a természettudományos nevelés eredményeként kialakul a gyerekekben az általános, az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható tudás. A fizikai műveltségtartalmak feldolgozása keretében elsődlegesen azokkal a mechanikai, termodinamikai, elektromágneses, fénytani és atomfizikai, anyagszerkezeti jelenségekkel és összefüggésekkel, törvényekkel ismerkednek meg a tanulók, amelyek megalapozzák a korszerű fizikai világképet, és segítik a többi természettudományos tantárgy tanítását, tanulását. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Tájékozódás a tudomány technika társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről 2. Természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyag Energia Információ A tér Idő és mozgás A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum Rendszer A természet megismerésével kapcsolatos fejlesztési folyamatokat a közoktatás egyes szakaszaiban írjuk le. A táblázat első oszlopában jelezzük, hogy az adott sorban szereplő fejlesztési feladatok milyen kiemelhető fő fogalom vagy tevékenység köré szerveződnek. Ezzel nem a tananyagot, az oktatás tartalmát akarjuk kizárólagos módon meghatározni, inkább ama szűkebb tudásrendszer magját alkotó fogalmakat, tevékenységeket jelezzük, amely köré a fejlesztési feladatok, tevékenységek épülnek. Fejlesztési feladatok 6. évfolyam 1. Tájékozódás a tudomány technika társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Tudomány technika társadalom A tudományos vizsgálódások kérdésfeltevéseinek és eredményeinek tudatos összekapcsolása a témához illeszkedő technikai és társadalmi kérdésekkel. Természet A környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások elemzése. Az e körben felmerülő problémák felismerése, megoldási módok keresése. Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete Az egyéni és a tudományos elképzelések összehasonlítása, a tudományos vizsgálódások hatékonyságának, fontosságának, fejlődésének izgalmas, kaland jellegének érzékeltetése, megláttatása. Tudománytörténet A tudománytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismerkedés. Technika, technológia A megismert természeti törvényszerűségek alkalmazása technikai eszközök működésének, folyamatok leírásának magyarázatára. 2. Természettudományos megismerés A természet megismerése A természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel, folyamatokkal összefüggő elképzelések megfogalmazása, az ezekkel kapcsolatos megbeszélésekben való részvétel. A tanult egyszerűbb 193

esetekben a folyamatok eredményeinek előrejelzése s az előrejelzés eredményességének elemi értékelése. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányított rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. Megfigyelés, kísérletezés, mérés Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése vizsgálódásokhoz, modellalkotáshoz, problémamegoldásokhoz kötötten, önállóan és csoportmunkában is. Az eszközök balesetmentes használata. Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Ismerethordozók (könyvek, lexikonok, enciklopédiák, térképek, táblázatgyűjtemények) használata csoportmunkában. Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása Bekapcsolódás a tanár által ajánlott ellenőrző kísérletek eredményeinek elemzésébe. A megfigyelések, tapasztalatok, megszerzett ismeretek és azok előzetes elképzelésekhez való viszonyának saját szavakkal történő nyelvileg helyes megfogalmazása és írásban való rögzítése. Az előzetes elképzelések, előrejelzések, valamint a megfigyelt jelenségek és a mért értékek közötti eltérések felismerése. Törekvés ezeknek az eltéréseknek a magyarázatára. 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyag Az anyag legfontosabb tulajdonságainak (tehetetlenség, kölcsönható képesség) kvalitatív értelmezése, az ezeket jellemző mennyiségek bemutatása. Az anyagfogalom fokozatos kiterjesztése különféle anyagfajtákra, a levegőre, majd általában a gázokra. Az anyagmegmaradás szempontjából szemléletileg kritikus jelenségek elemzése (pl. égés, kémiai átalakulások, halmazállapot-változások, gázok összenyomása, melegítés folyamatai). Anyagok a technikában és a hétköznapi életben Érdekes és különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagokra vonatkozó ismeretek felhasználása a modern technikai alkalmazások magyarázatára, kreatív ötletek kidolgozására. Halmazállapot A gázoknak s köztük a levegőnek (pozitív) tömeg és súly tulajdonítása. A tömeg és súly fogalmainak elválasztása a szilárdság és keménység fogalmaitól. Halmazállapot-változás Halmazállapot-változások kísérleti, jelenség szintű megfigyelése. Oldódás és olvadás megkülönböztetése megfelelő folyamatok vizsgálatával és értelmezésével. A halmazállapot-változásokról tanultak összekapcsolása időjárási jelenségekkel. Az időjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, elemzése. Anyagszerkezet részecskeszemlélet) Az anyag folytonosságáról alkotott kép mellett azzal szembeállítható módon a részecskekép konstrukciója (egyszerű golyómodell hatékonyságának tesztelése, magyarázatok alkotása, a modell határainak keresése). Elemek, vegyületek, keverékek, oldatok, elegyek Ismerkedés a részecskékből való felépítettség konkrét példáival (kristályos anyagok, keveredési folyamatok magyarázata, összetett rendszerek összetevőinek felismerése). Környezetünk anyagai, az anyagok osztályozása Anyagok tulajdonságok szerinti csoportosítása, egyes tulajdonságok anyagszerkezeti értelmezése. Energia Kvalitatív energiafogalom. Ismerkedés konkrét, hétköznapi folyamatokban az energiafajtákkal, az energiahordozókkal, az energiaforrásokkal, az energia átalakulásaival. A változások, az átalakulások esetében energiára vonatkozó, egyelőre kvalitatív megfontolások használata. Energiamegmaradás Annak bemutatása példák segítségével, hogy a folyamatban részt vevő testek energiái más testek energiájává, illetve másfajta energiákká alakulnak át. Az energiaátalakulásokkal kapcsolatos társadalmi, technikai problémákhoz való viszony Az energiahordozók jelentősége a hétköznapokban, az energia iránti igény felismerése, e kérdéskör összekapcsolása emberi tevékenység területeivel. Az energiatakarékosság jelentősége és konkrét módozataival való ismerkedés. Energiatakarékos magatartás kialakítása. Információ 194

Információközléssel kapcsolatos játékok (kódolás, dekódolás, a zaj szerepének szemléltetése stb. a fogalmak használata nélkül, konkrét játékokban). Idő és mozgás Az idő egységeinek megismerése, számítások. A mozgás általános jellegének tudatosulása. Leírások, példák megadása hely- és helyzetváltoztató, aktív és passzív mozgásokra az élővilágban. Néhány esetben kétségek megfogalmazása a mozgások köznapi (arisztotelészi) jellegű magyarázatával kapcsolatban. Rendszer Konkrét példákon annak demonstrálása, hogy egy rendszer egységes viselkedést produkál, a környezetében valamilyen funkciót tölt be, szerkezete van. Állapot, változás, folyamat Az oldódásnak, a halmazállapot-változásoknak, a lassú és gyors égés folyamatainak, a hőtágulásnak, a testek folyadékban való úszásának, lebegésének, elmerülésének világos elkülönítése a gyakorlati helyzetek elemzése során. E jelenségek, folyamatok felismerése, kvalitatív leírása. Egyensúly A fogalom bevezetése egyszerű mérésekkel, kísérletekkel. Fejlesztési feladatok 7-8. évfolyam 1. Tájékozódás a tudomány technika társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Tudomány technika társadalom A tudomány szerepének bemutatása, értelmezése a technikai és társadalmi folyamatokban. Természet A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása az egységet kifejező, átfogó tudásrendszerek (pl. atomelmélet), az általános fogalmak (pl. anyag, energia, kölcsönhatás, információ), az univerzális (pl. megmaradási) törvények segítésével. Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete A tudomány elhelyezése a megismerési folyamatban, amelyben a világról tudományos és nem tudományos modellek sokaságát alkotjuk meg. A tudományos fejlődés elméletirányítottságának érzékeltetése, láttatása sok-sok példán keresztül. Az empíria ellenőrző, a tudás adaptivitását lemérő, valamint a rejtett elképzelések megfogalmazását, felszínre hozását segítő szerepének felismerése. Tudománytörténet Nagyobb összefüggő tudománytörténeti folyamatok megismerése, elemzése. Szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése szempontjából. Technika, technológia A technika társadalmi alkalmazásával összefüggő jelenségek, folyamatok vizsgálata a természettudományos tudás alkalmazása szempontjából (igények és kielégítésük, a modern tudományos eredmények technikai alkalmazásának folyamatai stb.). Néhány komplex gyártási folyamat leírása. 2. Természettudományos megismerés A természet megismerése A tudományos ismeretszerzés iránti határozott igény kialakítása. A tudományos ismeretek alkalmazása egyre tudatosabban a folyamatok magyarázata és eredményeik előrejelzése során. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. Megfigyelés, kísérletezés, mérés A megfigyelés, a kísérlet és a mérés eszközként történő alkalmazása a tudományos elképzelések formálása, a modellekkel végzett munka és a problémamegoldás során. Kísérletek, megfigyelések, mérések önálló vagy csoportmunkában történő tervezése, kivitelezése és értékelése. Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Önálló forráshasználat. A számítógépes, illetve multimédiás eszközök használata. Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása Az ismert területeken az előzetes tudást használó osztályozás, rendszerezés. A megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatok áttekinthető rendezése, a vizsgálódások eredményeinek pontos megfogalmazása. Az anyagok, mennyiségek jeleinek használata. A vizsgálatok, kísérletek során nyert 195

adatok ábrázolása különféle diagramokon, grafikonokon, illetve a kész diagramok, grafikonok adatainak leolvasása, értelmezése. A művelődési anyaggal kapcsolatos egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák, kapcsolási rajzok készítése és a kész ábrák, rajzok értelmezése. 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyag Az anyagok, testek, folyamatok, ezek tulajdonságai s a rájuk jellemző mennyiségek összekapcsolása. Az anyagmegmaradás törvényének alkalmazása a természeti folyamatok elemzése során. Halmazállapot A halmazállapotok részecskeszintű értelmezése. Halmazállapot-változás A halmazállapot-változások elemzése az anyagszerkezeti kép használatával, az energia és az anyagszerkezet szempontjából. A hőmérséklet és a halmazállapot-változás közötti összefüggések tanulmányozása. Anyagszerkezet (részecskeszemlélet) Olyan problémák megfogalmazása, melyek felvetik a golyómodell átalakításának igényét. A különböző meghaladási kísérletek tanulmányozása. Az atom- és molekulafogalom kialakítása s használata a már korábban tanult fizikai és kémiai folyamatok közül a fontosabbak magyarázatában. Anyagszerkezet (atomszerkezet, ionok, molekulák) Az atomok belső struktúráját leíró modellek kialakítása, korai atommodellek közül eggyel-kettővel való ismerkedés. Az elektromos folyamatok egyszerű atomszerkezeti magyarázata. Anyagszerkezet (atommag) Olyan problémák megfogalmazása, melyek felvetik a golyómodell átalakításának igényét. A különböző meghaladási kísérletek tanulmányozása. Az atom- és molekulafogalom kialakítása s használata a már korábban tanult fizikai és kémiai folyamatok közül a fontosabbak magyarázatában. Az anyagszerkezeti ismeretek társadalmi jelentősége Az elektromosság alkalmazásával összefüggő technikai jelenségek és társadalmi folyamatok összekötése a fizikai ismeretekkel. Energia A mozgások, az elektromos, fény-, hang-, hőjelenségek, a fázisátalakulások, energiaváltozások fajtái, a kémiai folyamatok közben zajló energiaváltozások jellemzése, egyszerűbb számítások végzése. Az élő szervezetek energia-átalakító folyamatainak átfogó jellemzése (a részletes biokémiai folyamatok nélkül). Az erő és az energia fogalmának világos megkülönböztetése. Az energia terjedése Az energia terjedésének kvalitatív értelmezése a fény, a hang, a hő, továbbá az elektromos, fázisátalakulási és kémiai folyamatokban. Energiamegmaradás Az energia megmaradásának megbeszélése a vizsgált konkrét esetekben. A természeti és technológiai folyamatok elemzése az energia átalakulásának fogalmával, szemben a keletkezés és eltűnés fogalmaival operáló való magyarázatokkal. Az energiamegmaradás törvényének alkalmazása egyszerű problémák megoldásában, kísérletek eredményeinek értelmezésében, jelenségek leírásában. Az energiaátalakulásokkal kapcsolatos társadalmi, technikai problémákhoz való viszony Az ember által megvalósított energiaátalakítási folyamatok környezeti hatásainak elemzése, alternatív energiaátalakítási módok megismerése. Önálló álláspont formálása a felmerülő társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekkel kapcsolatban. A tér Különböző mérőeszközök használata, a pontosság kérdéseinek vizsgálata. Idő és mozgás A változó sebességű mozgásoknál a változások okának kvalitatív megadása. Mozgásokat befolyásoló tényezők felderítése, leírása. Egyszerű mozgások leírása egyenes arányossággal. A lakóhely, Magyarország, a Föld és az Univerzum A tömeg és a súly fogalmának megkülönböztetése. A gravitációs vonzással összefüggő jelenségek tanulmányozása. A Föld, a Naprendszer, a Világegyetem méretbeli arányainak érzékeltetése. Rendszer Rendszer és környezet elválasztása, a határok önkényességének megértése. A zárt rendszer fogalma. Rendszer és környezet magasabb szerveződési szintként való egységesülését bemutató elemzések konkrét természettudományos és technikai példákon Állapot, változás, folyamat, A természettudományok művelése, valamint a technika alkalmazása, fejlesztése során leggyakrabban használt állapotleírások alkalmazása. A változásokra, folyamatokra vonatkozó kvalitatív és kvantitatív 196

összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása problémamegoldások során. A lineáris és a körfolyamatok felismerése, összehasonlítása, példákon való elemzése. Egyensúly Az egyensúly jelentőségének felismerése a rendszerállapot megőrzésében. Egyensúlyra vezető fizikai folyamatok bemutatása. Irányítás, vezérlés, szabályozás A fogalmak meghatározása, természeti, technikai jelenségekhez való hozzárendelése. Fenntarthatóság, a környezet védelme Törekvés a fenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatos problémák enyhítésére, megoldására, ehhez az összes természettudományi tantárgyban megszerzett ismeret, képesség felhasználása. Anyagés energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben az iskolai lét során. Időkeret: Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti óraszám - 1 1,5 1,5 Éves óraszám - 37 55 55 6. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 18 óra Változások környezetünkben Kölcsönhatások Anyagok időkeret: 12 óra időkeret: 14 óra időkeret: 11 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Változások környezetünkben A tudományos ismeretszerzés iránti igény kialakítása A természettudományos megismerés módszerei Szaknyelvi kommunikáció TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA A hő érzékelése; a hőmérséklet; a hőmérséklet mérése; a folyadékos hőmérő részei, működése. A szilárd testek, a folyadékok és a gázok hőtágulása. A hő terjedése vezetéssel, áramlással és sugárzással. Hőszigetelés. Halmazállapotok, halmazállapotváltozások. Olvadás és fagyás, párolgás és lecsapódás, forrás. A hőmérséklet és a halmazállapotváltozás közötti összefüggések tanulmányozása A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI folyadékos hőmérőket, azok részeit, működését. Celsius-féle hőmérsékleti skálát. szilárd testek, folyadékok és a gázok hőtágulásának jelenségét, és ismerjék fel ezek következményeit ELVÁRHATÓ MAXIMUM Tudják használni a folyadékos hőmérőt. Tudják leolvasni a hőmérőket. Legyenek képesek a hőmérsékleti változások nyomon követésére. Legyenek képesek egyszerű 197

Önálló vizsgálódás, megfigyelés Pontosság, tervszerűség, kitartás fejlesztése Önálló kifejezőkészség Ismeretek rendszerezése Értő- és információkereső olvasás Az időjárás és az éghajlat jelenségeinek értelmezése, ezen belül: a levegő és a légkör; a levegő, mint gáz-halmazállapotú anyag tulajdonságainak kísérleti vizsgálata; a légnyomás és kísérleti bemutatása. Az iránytű működésének megértéséhez szükséges alapvető fizikai ismeretek, ezen belül mágneses jelenségek: a mágnesek között tapasztalható vonzás és taszítás; mágnesezhető és nem mágnesezhető anyagok; A Föld mágneses tulajdonságai, az iránytű működése. A folyadékok tulajdonságainak kísérleti vizsgálata. A folyadékba helyezett szilárd testek úszásának, merülésének és lebegésének kísérleti bemutatása; gyakorlati vonatkozások. Nagyobb tudománytörténeti folyamatok megismerése, elemzése, szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése szempontjából környezetükben. Ismerjék meg a szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapotot, a víz példáján keresztül a halmazállapotváltozásokat és azok körülményeit. Ismerjék fel a környezetükben lejátszódó halmazállapotváltozásokat. Rendelkezzenek az iránytű működésének megértéséhez szükséges alapvető fizikai ismeretekkel, ezen belül: egyszerű kísérletek segítségével ismerjék meg a mágnesek, illetve a mágnesek és a mágnesezhető anyagok között fellépő hatásokat; tudják, hogy minden mágnesnek két ellentétes pólusa van; tudják az anyagokat mágneses tulajdonságaik alapján csoportosítani; tudják, hogy a Föld is rendelkezik mágneses tulajdonságokkal; értsék az iránytű működését. kísérletek elvégzésére, a kísérletekből adódó következtetések levonására. Tudják, hogy a környezetüknél magasabb hőmérsékletű testek hőforrások. Egyszerű kísérletek segítségével ismerjék meg a hő terjedésének különböző módjait: a vezetést, az áramlást és a sugárzást, és ismerjék fel ezek hatásait környezetükben. Egyszerű példákon keresztül ismerjék meg a hőszigetelést, megvalósulását és jelentőségét. Tudják az időjárás és az éghajlat jelenségeit értelmezni, ezen belül: ismerjék a levegő tulajdonságait, fontosabb alkotórészeit; legyenek képesek egyszerű kísérletek elvégzésére a levegő térfogatának, összenyomhatóságának és nyomásának kísérleti igazolására; rendelkezzenek a légnyomással kapcsolatos legalapvetőbb ismeretekkel. Legyenek képesek a folyadékok fizikai tulajdonságainak 198

Kölcsönhatások Elvonatkoztatóképesség fejlesztése Pontosság, tervszerűség fejlesztése Egyénre szabott tanulási módszerek kialakítása Ismeretszerzés, rendszerezés Igényes önkifejezés Energiatakarékos magatartás kialakítása Tudatos fogyasztói gondolkodás kialakítása Az alapvető fizikai kölcsönhatások (termikus, mechanikai, elektromos, mágneses és optikai ). A testek fizikai tulajdonságai (a szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapot a részecskeszemlélet alapján). A testek fizikai tulajdonságainak számszerű jellemzése (a mérés; az idő, a hosszúság és a tömeg mérése, a sűrűség kiszámítása). Az energia (fogalma; energiafajták, energiahordozók, energiaforrások, energiaátalakulások; energiatakarékosság). Az energiamegmaradás. Egyensúlyra vezető folyamatok. Az energia megmaradásának megbeszélése a vizsgált konkrét esetekben Az energiamegmaradás törvényének alkalmazása egyszerű problémák megoldásában, kísérletek eredményeinek értelmezésében, jelenségek leírásában Ismerjék meg a kölcsönhatás fogalmát, tudják azt alkalmazni a már megismert hőtani és mágnességtani jelenségekre. Egyszerű kísérletek elvégzésével ismerjék meg a mechanikai kölcsönhatást; tudják annak következményeit; ismerjék a mozgás fogalmát; ismerjék fel a gravitációs kölcsönhatás következményeit. Egyszerű kísérletek elvégzésével ismerjék meg az elektromos és az optikai kölcsönhatást. különböző energiafajtákat. Értsék meg az energiatakarékossá g fontosságát. Legyenek képesek a különbféle változások közös jellemzőit felismerni. vizsgálatára szolgáló egyszerű kísérletek elvégzésére, azok magyarázatára; a folyadékok tulajdonságainak rendszerezésére, ezen belül: -rendelkezzenek a folyadéknyomással kapcsolatos legalapvetőbb ismeretekkel; ismerjék az úszás, a merülés és a lebegés jelenségét. Legyen gyakorlatuk az alapmennyiségek (hosszúság, tömeg, idő, hőmérséklet) mérésében, a sűrűség kiszámításában). Legyenek képesek az energia elemi szintű értelmezésére. Legyenek képesek az energiaváltozások felismerésére az egyszerű kísérletek elvégzése során. Tudják az energiamegmaradás kvalitatív megfogalmazását. Egyszerű kísérletekkel állapítsák meg a hőtani és a mechanikai kölcsönhatások közben lezajló fizikai folyamatok irányát; ismerjék meg az egyensúly fogalmát, tudjanak arra gyakorlati példákat mondani. 199

Anyagok Balesetvédelem. A laboratóriumi munka eszközei, szabályai. Veszélyességi jelek. A kémiai kísérletek megtervezése. A tanuló ismeri a laboratóriumi munka eszközei, szabályai. Felismeri a veszélyességi jeleket. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése Kombinációs készség fejlesztése Ismeretszerzés, rendszerezés Igényes szóbeli és írásbeli közlés fejlesztése Diffúzió és vizsgálata, értelmezése részecskeszemlélettel. Keverékek, elegyek. Oldás értelmezése részecskeszemlélettel. Oldat, oldószer, oldott anyag. Az anyag részecskékből épül fel Részecske és halmaz. Fémek tulajdonságainak megfigyelése, anyagok csoportosítása megfigyelhető tulajdonságaik alapján. Részecskék modellezése (golyómodell). Halmazállapot-változások. Olvadás, fagyás, párolgás, forrás értelmezése részecskeszemlélettel. Olvadáspont, forráspont. Belső energia és változása. Kristályrács (itt csak mint szabályos szerkezet). A halmazállapot-változások (modellalkotás). Fizikai változás és kémiai változás (kémiai reakció) közötti különbség. Égés, gyors égés, lassú égés. Az égés feltételei. A tűzoltás. Meg tudja különböztetni a keverékeket, oldatokat. Fel tudja sorolni fémek tulajdonságait. Fel tudja sorolni a halmazállapotváltozásokat. Be tud számolni az égésről. Csoportosítani tudja az anyagokat. Értelmezni tudja az olvadást, fagyást, párolgást, forrást. Belső energia és változása. Az égés feltételei. Ismeri a gyors égést, lassú égést. 7. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 55 óra Mozgások és erők Munka és energia Az egyszerű gépek A nyomás Nyugvó folyadékok és gázok tulajdonságai Hőtan időkeret: 15 óra időkeret: 15 óra időkeret: 12 óra időkeret: 13 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Mozgások és erők Az ítéletalkotás és az absztrakciós képesség fejlesztése. TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA A mozgás viszonylagossága. A hely és a mozgás viszonylagosságának megértetése konkrét példákon. A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI Ismerjék meg a mozgásállapot fogalmát, a mozgás és nyugalom relatív voltát. ELVÁRHATÓ MAXIMUM Hétköznapi példákon is tudják a mozgás és nyugalom relatív voltát, tudják megadni mikor, mi 200

A természettudományos megismerés módszere Elemzés, rendszerezés, összehasonlítás Logikus gondolkodás, problémamegoldás Kombinatív képesség Ismeretek rendszerezése Kombinatív- és absztrakciós képesség Kritikus gondolkodás Információs technológiák használata Az egyenes vonalú egyenletes mozgás. A grafikonok elkészítésének gyakoroltatása, alkalmazása az ismeretek közlésében. Egyszerű kísérlet elvégzésének és az adatok lejegyzésének gyakoroltatása. a vonatkoztatási test. Tudják, mire való a vonatkoztatási rendszer. Ismerjék fel az A méréseik adatát egyenletes mozgást képesek legyenek konkrét példákon. lejegyezni és Tudják az értelmezni, út, idő egyenletes mozgás grafikon készíteni, fogalmát. Legyenek és elemezni. Tény képesek egyszerű út és gondolkodtató és idő mérésének kérdésekre felelni. elvégzésére. A sebesség. A sebesség számítása. Ismerjék meg a Tudjanak tény és sebesség fogalmát, gondolkodtató A feladatok megoldásánál jelét, képletét. kérdésekre felelni, megmutatni a tervszerűség Mértékegységeit. A és egyszerű előnyeit. sebesség számítása feladatok esetén a mértékváltás nélkül. sebességből utat és Megerősíteni a kapcsolatot és időt számítani. különbséget a jelenség Legyenek képesek tulajdonsága és mennyiségi a matematikában jellemzője között. tanult szöveges példákhoz hasonlóan összetett feladatok megoldására. Átlag- és pillanatnyi sebesség. Változó mozgás. A megfelelő ismeretek alkalmazása új feltételekre. Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás kísérleti vizsgálata. A gyorsulás. Bemutató kísérletek vizsgálata, közös elemzése. Táblázatok, grafikonok készítésének gyakoroltatása. A szabadesés. Ismeretek alkalmazása új területeken. Galilei és Eötvös Lóránd munkássága. A gravitációs vonzással A változó mozgás felismerése konkrét példákon. Átlag- és pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. z átlagsebesség fogalmát, és tudják, hogy a mindennapi életben a mozgás fontos jellemzője. Legyenek képesek egyszerű dinamikai kísérletek Ismerjék fel az egyenletesen változó mozgást konkrét példákon. elvégzésére, gyorsulás fogalmát, mennyiségi jellemzőit, egyszerű számítását. Tudják jellemezni a szabadesést. Lássák be, hogy a szabadesés egyenletesen változó mozgás. g értékét a mérési eredmények feljegyzésére, értelmezésére. Tudjanak mozgást jellemző grafikonokat elemezni, készíteni, összetett feladatokat megoldani. Ismerjék meg a gravitációs kölcsönhatás főbb jellemzőit, hatásait a Föld közelében elhelyezkedő testekre. Tudják és 201

Logikus gondolkodás Rendszerben gondolkodás erősítése összefüggő tanulmányozása jelenségek A mozgásállapot megváltozása, kölcsönhatás a mozgásállapotváltozás során. Az erő dinamikai jellemzői. Az erő ábrázolása vektorokkal A mozgás és mozgásállapot különbözőségének tudatosítása. Az erő hatására bekövetkező sebességváltozások vizsgálata. Az erő fogalom egyszerűsített bevezetése.. Magyarországon. Tudják megkülönböztetni a mozgásállapotváltozásokat. z erő fogalmát, mértékegységét, jelét, mérését, ábrázolását rajzban. dinamikai jellemzőit. értsék a gravitációs erő és a súly közötti különbséget, tudják mit jelent a súlytalanság. g függését a helytől. Ismerjék fel a mozgásállapotváltozással járó kölcsönhatások okokozati kapcsolatát. A mérés gyakoroltatása. Logikus gondolkodás Összehasonlító lényegkiemelő, ítéletalkotó képességek erősítése A vektorok ismétlése matematikából. Hatás-ellenhatás törvénye. Newton munkássága. törvényt. Az erő-ellenerő felismerése példákon. Tudják konkrét esetekben rajzban is jelölni az erőellenerőt. Ismeretek rendszerezése Igényes önkifejezés Absztrakció. Emlékezés, képzelet, megfigyelés, elemzés fejlesztése Hatékony, tanulás önálló Munka és energia. Az egyszerű gépek. Elemzés, rendszerezés A testek tehetetlensége. A tömeg és a súly fogalmának megkülönböztetése Különféle erőhatások és következményeik a gravitációs kölcsönhatás, a súrlódás és közellenállás. Kapcsolatteremtés a földrajzzal. Az energia értelmezése, fajtái. A mechanikai energia megmaradása Kísérleti elemzés során Értsék a tehetetlenség fogalmát, kapcsolatát a tömeggel, sűrűséggel. Tudjanak különbséget tenni nyugalom és egyensúly között. Tudják megkülönböztetni a gravitációs erőt és a súlyt. súrlódás és közegellenállás jelenségét, tényezőket, amelyek befolyásolják őket, hatásaikat a hétköznapi életben. z energia fogalmát, jelét, mértékegységét, ismerjék a fajtáig. Tudják az egyensúly feltételét két erő hatása esetén. Tudják konkrét esetekben rajzban is jelölni az egyensúlyt okozó két erőt. súrlódási és közegellenállási erő jellemzőit, a gyakorlati vonatkozásokat. Ismerjék fel a megmaradási törvény kapcsolatát a zárt 202

Absztrakció Energiatakarékos magatartás erősítése Önálló ismeretszerzés, rendszerezés Kombinációs készség Problémamegoldás Logikus gondolkodás, problémamegoldás tudatosítani a két fő energiaváltozási formát. Energiatakarékosságra felhívás. Joule munkássága.. való A munka értelmezése és kiszámítása. A munkavégzés néhány típusa. Feladatmegoldások gyakoroltatása. A hatásfok. A teljesítmény. Megmutatni, hogy a folyamatoknak is van tulajdonsága, amelyeket mennyiségekkel lehet jellemezni. Feladatmegoldás gyakoroltatása. Tudják az energiamegmaradás törvényét. rendszerrel. Tudják bizonyos folyamatok esetén elmondani, hogy mely test energiája csökken és melyiké nő. munka Tudják értelmezni fogalmát, jelét, a munkát fizikai képletét, értelemben. mértékegységét. Hétköznapi példák Tudjanak egyszerű esetén tudják feladatokat mikor van megoldani munkavégzés. mértékváltás nélkül. Ismerkedjenek meg néhány típusával (súrlódási, emelési) és teljesítmény és a hatásfok fogalmát, jelét, képletét, mértékegységét, és tudjanak ezzel kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani. tudjanak a munkából erőt és elmozdulást számolni. Ismerjék fel a mennyiségek közötti arányosságokat, tudjanak összetettebb feladatokat is megoldani. Kreativitás Tudásrendszerek összekapcsolása Problémamegoldás Az IST-eszközök kritikus és magabiztos használata A forgatónyomaték értelmezése, az erőkar. Egyszerű gépek. Tudják forgatónyomaték csoportosítani az fogalmát, jelét, emelőket képletét, működésük mértékegységét, a alapján. Tudják mi tengely körül az egyensúly forgatható merev feltétele, és ezzel testek kapcsolatosan egyensúlyának feladatokat is feltételét. Tudják tudjanak csoportosítani az megoldani. egyszerű gépeket, lejtő és tudjanak az típusú egyszerű egyes csoportokba gépeket is. Tudják eszközöket sorolni a elemezni az gyakorlatból. Ismerjék egyszerű gépekkel az történő egyszerű gépek munkavégzést és feladatát, és az ismerjék fel a energiamegmaradással mechanikai való kapcsolatukat. energia megmaradását ezen eseteknél. Tudják, hogy a hatásfok az egyszerű gépek 203

A nyomás. A nyugvó folyadékok és gázok tulajdonságai. Problémamegoldás Logikus gondolkodás. Ok-okozati kapcsolatok Információkereső olvasás A természettudományos megismerés módszerei Környezettudatosság Kombinatív képesség Önálló ismeretszerzés, tanulás Ismerethordozók használata A nyomás. Pascal munkássága. Arányosságok ismétlése. Önálló forráshasználat. A nyomás terjedése folyadékokban. A hidrosztatikai nyomás. Közlekedőedények, hajszálcsövek. Modellmódszer alkalmazása. Környezetvédelem. A nyomás terjedése gázokban. A légnyomás. A kétféle nyomás okának megkülönböztetése és az egy rendszeren belüli hatásuk gyakorlati vizsgálata. Modellmódszer alkalmazása. Torricelli munkássága alkalmazásának Kapcsolódás a kémiához, földrajzhoz, biológiához. nyomás fogalmát, függéseit a nyomóerőtől és a nyomott felülettől, jelét, mértékegységeit, képletét. Tudjanak vele kapcsolatban egyszerű feladatokat megoldani. nyomás növelés és csökkentés néhány gyakorlati példáját. esetén is fontos jellemző. A kísérletek alapján tudják értelmezni a nyomást, legyenek képesek az összefüggés matematikai megfogalmazására, a közötti arányosságok kifejezésére. Tudjanak mennyiségek a nyomásból nyomóerőt és nyomott felületet is számolni mértékváltással is. A Pascaltörvényére A hidrosztatikai nyomás kísérleti vonatkozó egyszerű vizsgálata révén kísérletekből tudjanak tudják megállapítani az következtetéseket összefüggést a levonni. nyomás, a sűrűség törvényt és néhány és a rétegvastagság gyakorlati között. Tudjanak alkalmazását. közöttük arányosságot hidrosztatikai megállapítani. nyomást, és Értsék a képlet paramétereit, tudják megalkotási az folyamatát. összefüggést Tudjanak vele alkalmazni és a számítási hétköznapi életből feladatokat vett problémákat megoldani. A elemezni. Ismerjék hidrosztatikai a közlekedőedények nyomás és hajszálcsövek segítségével tudják gyakorlati értelmezni a jelentőségét. közlekedőedények és hajszálcsövek jelenségét. Tudják, hogy a nyomás minden irányú, egyenletes terjedése a gázokban is megfigyelhető. légnyomás fogalmát, mértékegységeit, barométerek működését. Ismerjék néhány nyomáskülönbségen A golyómodell alapján tudják elmagyarázni a légnyomás okát, és a zárt térben a gázok nyomását. Értsék és tudják a Torricellikísérletet és a légnyomást befolyásoló tényezőket. 204

Logikusrendszerben gondolkodás Problémamegoldás Igényes önkifejezés Önálló információszerzés Hőtan és való Önálló természettudományos megismerés Az önállóság és a tartós önfegyelem erősítése. Elemzés, rendszerezése Rendszerszemlélet fejlesztése Logikus gondolkodás Problémamegoldás Az alkotó képzelőerő fejlesztése. Rendszerszemlélet Összehasonlítás fejlesztése. Halmazállapot-változások. Ismert jelenségek energetikai vizsgálata. z olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás, szublimáció jelenségét. Tudják ezen esetekben követni a hőmérsékletváltozásokat, alapuló eszköz működését. A felhajtóerő. Úszás, merülés, Legyenek képesek lebegés. felhajtóerő a témával fogalmát, kapcsolatos Annak láttatása, hogy ugyanazzal Arkhimédesz gondolkodtató és a jelenséggel kapcsolatos törvényét, az úszás, számítási feladatok felismerést különféle utakon is lebegés, merülés megoldására. elérhetjük. feltételeit. Arkhimédesz Több erőhatás együttes törvényének következményének magyarázata. fontosabb Arkhimédesz munkássága. gyakorlati vonatkozásait is ismerjék. A hőmérséklet mérése. A termikus Legyenek képesek kölcsönhatás. elemezni a termikus hőmérők fajtáit, kölcsönhatás működését. Tanulói kísérletek végzése, közös kísérleteit. Legyenek képesek elemzése, megállapítások Tudjanak a grafikon megfogalmazása. hőmérsékletet készítésére. mérni, a mérési eredményeket feljegyezni, értelmezni, grafikont elemezni. termikus kölcsönhatás fogalmát. Szilárd testek, folyadékok és Tudják magyarázni gázok hőtágulása. hőtágulás a jelenséget a törvényszerűségeit golyómodellel. Kísérleti tapasztalatok elemzése, mindhárom Legyenek képesek értelmezése Kapcsolat a halmazállapotban, megállapítani biológiával, földrajzzal. és a jelenség kísérletek alapján, fontosabb hogy milyen Modell alkalmazása. gyakorlati tényezőktől függ a alkalmazásait. hőtágulás mértéke. Energia-megmaradás termikus Ismerjék meg a Legyenek képesek kölcsönhatás során. A belső energia a termikus hőmennyiség és a fajhő. fogalmát, a fajhő kölcsönhatás során fogalmát és fennálló energia- Egyszerű példákon megmutatni az tudjanak belső energiamegmaradást, kiemelni a energia-változásra megmaradó mennyiség vonatkozó egyszerű jelentőségét. feladatokat megoldani. megmaradás elemi szintű anyagszerkezeti magyarázatára. Legyenek képesek összetett feladatok megoldására. Tudják halmazállapotváltozások anyagszerkezeti magyarázatát. Vessék össze a párolgás és forrás azonosságait, különbözőségeit. Halljanak a 205

Emlékezet, megfigyelés fejlesztése. Környezettudatosság. Az égéshő Kapcsolat a kémiával. tudjanak készíteni hőmérsékleti grafikont. Tudják az olvadáshő, párolgáshő, forráshő fogalmát, értelmezését. halmazállapotváltozásokat energetikai szempontból is. z égéshő fogalmát, jelét, mértékegységét. Különböztessék meg a gyors és lassú égés feltételeit. Ismerjék a tűzoltás szabályait. szublimáló anyagokról. Tudjanak égéshővel kapcsolatos feladatokat megoldani. Ismerjék tüzelőanyag fajtáját. néhány 8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 55 óra Elektromosság Az elektromos áram hatásai Fénytan időkeret: 25 óra időkeret: 15 óra időkeret: 15 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK Elektromosság Rendszerben gondolkodás Logikus gondolkodás, absztrakció Összehasonlító és TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA Elektromos alapjelenségek Az anyag részecskeszerkezete, atom, elektron, proton értelmezése. Kapcsolatteremtés a kémiával. Vonzás, taszítás értelmezése. Az elektromos töltés. Vezetők és szigetelők. Az elektromos áram. A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI testek elektromos állapotát, tudják a közöttük fellépő erőket, tudják mit jelent az, hogy egy test semleges. z atom szerkezetét, értelmezzék az elektromos állapotot e - hiánnyal, e - többlettel. Ismerjék az elektromos mezőt, és az elektromos állapotba hozás módját. töltés fogalmát, jelét, ELVÁRHATÓ MAXIMUM z elemi részecskék tulajdonságait, töltését. Tudják magyarázni ezek alapján a jelenségeket. Tudjanak anyagszerkezeti 206

ítéletalkotó képesség.. A tudáson alapuló biztonság és veszélyérzet kialakítása Absztrakció Önálló ismeretszerzés Igényes önkifejezés Kombinatív képesség Kreativitás Fogalomalkotás, absztrakció Áramvezetés fémekben. Részecskeszemlélet erősítése. Az elektromos részecskék rendezetlen és a mező által létrehozott rendezett mozgás megkülönböztetésével erősíteni a kölcsönhatás fogalmát, fejleszteni az összehasonlító és ítéletalkotó képességét. Coulomb munkássága Az elektromos áramkör és működése. Jártasság kialakítása az elektromos kapcsolások megvalósításában A feszültség és mérése. Elemek és telepek. Galvani és Volta munkássága. Az áramerősség és mérése. Jártasság kialakítása a kapcsolások készítésében, mérések végzésében, függő és független változók, okokozatok felismerésében. Ampere munkássága Az elektromos ellenállás. Részecskeszemlélet. Felismertetni, hogy egy kifejezéssel több fogalmat is megnevezhetünk. Ohm munkássága mértékegységét. Tudják az elektromos vezetés magyarázatát, a vezetők és szigetelők közti különbséget, és a környezetük anyagait tudják besorolni. Tudják az áram fogalmát, és a szó jelentését fémekben. z áramkör fogalmát, részeit, az áramköri jeleket. Tudjanak áramköröket összeállítani, rajzolni. feszültség fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítási módját. Ismerkedjenek meg a voltmérővel és használatával. Tudjanak egyszerű áramkörben feszültséget mérni. galvánelem fogalmát. Tudják a telep és az elem közti különbséget, ismerkedjenek meg a zsebtelep felépítésével. z áramerősség fogalmát, jelét, mértékegységét, kiszámítását. Legyenek képesek önállóan áramerősséget mérni az ampermérő működésének ismerete segítéségével. z ellenállás fogalmát, jelét, mértékegységét, létrejöttének okait. Tudják Ohmtörvényét. Legyenek képesek egyszerű magyarázatot adni a vezetésre fémekben és folyadékokban is. Legyenek tisztában a fizikai és a technikai áramiránnyal és különbözőségük okával. Tudják értelmezni a feszültséget, mint az elektromos mezőt jellemző mennyiséget. Legyenek tisztában a méréshatár és a polaritás jelentésével. Halljanak a Voltaelem működésének kémiai magyarázatáról. Legyenek képesek összevetni az amper és feszültségmérés szabályait. Részecskeszerkezet alapján tudják értelmezni az ellenállást. Tudjanak különbséget tenni a jelenség és a matematikai leírás 207

feladatok megoldására. között. Ismerjék, hogy milyen tényezők befolyásolják még az ellenállást. Kombinatív készség és önálló gondolkodás fejlesztése. A fogyasztók kapcsolása. Soros és párhuzamos kapcsolások. Legyenek képesek egyszerű soros és párhuzamos áramkörök összeállítására. feszültség és áramerősségi viszonyokat. Tudjanak ezzel kapcsolatos egyszerű feladatot megoldani. Lássanak vegyes kapcsolásra is példát. Tudjanak összetettebb számítási feladatokat is megoldani. soros és párhuzamos kapcsolás előnyeit és hátrányait. II. Az elektromos áramhatásai Kísérletező, megfigyelő, kapcsolatfelismerő, rendszerben gondolkodó képesség Az áram hatásai, teljesítménye, a fogyasztás. Az izzó és az olvadóbiztosíték. Közismert eszközök működésének fizikai értelmezése hőhatás következményeit. Tudják a munka, teljesítmény, fogyasztás jelentését, mennyiségi jelentését. Ismerjék az izzók és az olvadóbiztosíték szerepét és működését. z áram kémiai, élettani hatását, a készülékek biztonságos használatának szabályait, a szigetelése, védőföldelés szerepét. Tudják valamennyi hatás gyakorlati alkalmazását. Tudják, hogyan történik az áramvezetés oldatokban. Tudják magyarázni az elektrolízist. Tudjanak a munka és teljesítmény körében összetett feladatokat is megoldani. Ismeretek rendszerezése Kombinatív készség Igényes szóbeli közlés fejlesztése A mágnesesség. Az elektromos áram mágneses hatása. Az áramjárta tekercs mágneses hatása. Az elektromágnes. Az anyag fogalmának bővítése az elektromos mező kölcsönhatásának bemutatásával, vizsgálatával. Ányos és Kandó munkássága mágneses mezőt, kölcsönhatásait, lássák be az áramjárta vezető mágneses hatását. Ismerjék meg az áramjárta tekercs mágneses tulajdonságait, a vasmagos tekercset és gyakorlati alkalmazását. Tudják magyarázni, hogy miért erősebb az egyenes vezetőnél a tekercsnek, illetve a tekercsnél az elektromágnes mágneses mezeje. Fogalombővítés, absztrakció Az elektromágneses indukció. Az indukált áram iránya. z elektromágneses indukció jelenségét, Értelmezzék, mi befolyásolja az indukált feszültség 208

Információs technológiák használata A gondolkodóképesség fejlesztése Következtetés, jelenségértelmezés, rendszerezés. Ismeretek alkalmazása Rendszerben gondolkodás Az IST-eszközök kritikus és magabiztos használata III. Fénytan Modellalkotás Absztrakció Elemzés, általánosítás Faraday munkássága A váltakozó áram és hatásai. Balesetvédelem. Az elektromos energia előállítása és szállítása. A transzformátor. Bláthy, Déry, Zipernowsky munkássága. Fényforrások. A fény terjedése. Megmutatni, hogy a fény természetét egyszerűen értelmezni csak a kétféle tulajdonság feltételezésével lehet. A fény visszaverődése. A síktükör. A homorú és domború tükör. tudják mitől függ az indukált áram iránya. Tudják felsorolni az indukció legismertebb és leggyakrabban használt alkalmazását. váltakozó áram fogalmát, vessék össze az egyenárammal. Tudják, hogy a hálózati áram váltakozó áram. hatásait és néhány mentési műveletet. generátor működési elvét. transzformátor részeit, működését. Tudjanak a transzformátorral kapcsolatban feladatokat megoldani. távvezeték rendszer működését, benne a transzformátorok szerepét. z elsődleges és másodlagos fényforrásokat, az átlátszó és átlátszatlan testeket, a fény egyenes vonalú terjedésével az árnyék keletkezését. fényvisszaverődés jelenségét, törvényét. Ismerjék a tükrök képalkotását, és gyakorlati alkalmazásaikat. Ismerjék ezzel kapcsolatban a látszólagos kép és a fókuszpont fogalmát. nagyságát.. Tudják, értsék, hogy mit jelent, a váltakozó áram periodikus. Tudják, hány periódusú és hányszor fordul az áramirány. Értsék a transzformátorral kapcsolatos energiamegmaradás törvényét. Tudják, hogy a fény anyag, ismerjék a kétféle tulajdonság feltételezéseinek magyarázatát. Értsék a Nap- és Holdfogyatkozás jelenségét. nevezetes sugármeneteket és tudjanak segítségükkel képet szerkeszteni. Ismeretszerzés, A fény törése. A teljes teljes 209

rendszerezés Kombinatív képesség visszaverődés. fénytörés jelenségét, ismerjék a beesési szög, törési szög viszonyát, ha a fény levegőből vízbe, illetve fordítva halad. Kombinatív képesség A gyűjtő és szóró lencse. lencsék jellemzőit, képalkotását és gyakorlati alkalmazásukat. Az önálló forráskeresésre való sarkallás Tudásrendszerek összekapcsolása Kombinatív képesség A fantázia és a logikus gondolkodás Az egyszerű nagyító. A szem és a szemüveg. Távcsövek. Mikroszkóp. Fényképezőgép. Diaés írásvetítő. Az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának erősítése. Kapcsolatteremtés a biológiával és a kémiával. Felhívni a figyelmet a szem védelmére. A fehér fény felbontása. A testek színe. Vizsgálják meg a nagyító képalkotását, tudják, hogy a lupe a tárgy látószögét növeli meg. mikroszkóp, dia- és írásvetítő részeit, működési elvét, gyakorlati alkalmazását. látás optikai alapjait, szem törőközegeit, a közel- és távollátás problémáját és korrekcióját. Ismerjék, hogy a fehér fény színeire bontható, ismerjék a spektrum színeit. Tudják, mit jelent a komplementer szín. Tudják, mitől van egy tárgynak színe. visszaverődés jelenségét és feltételeit. nevezetes sugármeneteket és tudjanak velük képet szerkeszteni.. tükrös és lencsés távcsövek létezését. Érdekességekkel való ismerkedés, szivárvány, az ég kék színe, vörös égalja stb. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A tanulói teljesítmények értékelésének szerepe többoldalú. Egyrészt a tanulónak (szülőnek) szóló jelzés rendszerint osztályzat formájában, amely tájékoztat arról, hogy a diák mennyire felel meg az elvárásoknak. A másik fontos feladat, hogy sok tanuló teljesítményét összegezve jelzést adjon a tanárnak, illetve az oktatás szervezőinek a tantárgy oktatásának hatékonyságáról. Az alapozó fizikatanítás elsődleges feladata, hogy bemutassuk a tanulóknak, hogy a természet (fizika) jelenségei vizsgálhatóak, megismerhetőek, magyarázhatóak és megérthetőek. Feladatunk, a gyerekek világról kialakított elképzeléseiből kiindulva a tudományosság szempontjainak megfelelő gondolkodásmódra szoktatni őket. A hangsúly a természet megismerésének folyamatán, a természettudományokhoz való pozitív viszony kialakításán van, az ismeretek mennyisége ehhez képest másodrangú kérdés. Az iskolai munka fontos része a tanulói számonkérés és a munka minősítése. A minősítés alapvető feladata a gyerekek segítése jobb eredmények felé: lehetőleg minden tanuló a tőle telhető maximumot nyújtsa. Ez csak akkor lehetséges, ha diák munkájának értékelése sokoldalú és személyes jellegű. Osztályzatokat nem csupán írásbeli dolgozatra kell adni, nem csupán a kognitív képességek egy 210

sajátos részét kell értékelni. Különösen akkor, amikor a kerettanterv a csökkentett lexikális ismeretek mellett a tanulói tevékenységeket, az így kialakított készségeket hangsúlyozza, szükség van a szóbeli feleltetésre, az órai aktivitás jutalmazására, az önként vállalt szorgalmi feladatok, például egy-egy otthon elkészített és az iskolában bemutatott kísérlet értékelésére, sőt a rendszeres füzet és házi feladat ellenőrzésére és minősítésére is. Igen lényeges része a tanulói munka értékelésének az osztályzatok szóbeli - vagy akár írásbeli értelmezése, árnyalása, az előrelépés irányának kijelölése, és a biztatás. Nem szabad elfelejteni, hogy az általános iskolában a gyerekek érdeklődésében és munkájában nagyobb szerepe van a tárgyat megszerettetni tudó tanárnak, mint a fizika tudománya iránt érzett érdeklődésnek. 211