Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési rendszerre. A mérési adatok elemzése és értékelése Biológia Bsc. gyakorlat A mérést és kiértékelést végezték:............ Gyakorlatvezető:... Időpont:... A kísérleti alany neve:... magassága:... kora:... súlya:... neme: férfi / nő
A gyakorlat célja (tömör, néhány mondatos megfogalmazás) 2 Bevezetés (szükség esetén külön lapon folytatható) 1. Az EKG, illetve a vérnyomás mérésének elvi alapjai (a gyakorlati kiértékelés szempontjából fontos, főbb ismeretek és jellemzők összefoglalása). 2. A felhasznált eszközök, anyagok ismertetése (vázlatos felsorolás). 3. A feladatok technikai kivitelezése (a kísérleti alany előkészítése, a mérőrendszer beállítása, az elvégzett feladatok ismertetése).
A. Adatok és számolások 3 I. Vérnyomásmérés Adja meg a szisztolés és disztolés vérnyomásértékeket és a pulzusszámot (BPM)! Számítsa ki az artériás középnyomás értékét is! (bal felkaron mérve) szisztole [Hgmm] diasztole [Hgmm] pulzusnyomás [Hgmm] artériás középnyomás [Hgmm] pulzus (ütés/perc) fekve ülve állva munkavégzés után I. Az EKG görbe komponenseinek vizsgálata A regisztrátumban az Einthoven-féle I. elvezetés adatait a 1. csatorna (Ch1), a III. elvezetését a 3. csatorna tartalmazza. A 40. csatornán az Einthoven-féle II. elvezetés számított értékei láthatóak. A kiértékeléshez válasszák ki az egyiket, és minden mérést azon végezzenek. Az egyes feladatok kiértékeléséhez nagyítsák ki a regisztrátum egy-egy összefüggő szakaszát, majd a csatorna-analízis mezőben a megfelelő kiértékelési módot válasszák ki! Az I-kurzorral kijelölt területre jellemző időtartamot (ált. periódusidőt) a ΔΤ, míg a kijelölt szakasz kezdő és végpontja közötti amplitúdó-különbséget (ált. a csúcsok amplitúdóját) a Δ kiértékelési mód adja meg. Figyelem! A Δ kiértékelés a kijelölt terület kezdő és végpontja közötti amplitúdókülönbséget számítja ki, így a kapott érték polaritását a végpontok kijelölési sorrendje dönti el. Az egymást követő okban mérje meg, illetve számítsa ki a kért adatokat, majd adja meg ezeket az alábbi táblázatokban, illetve ábrázolja a grafikonokon! A táblázatok kitöltésekor a megfelelő mértékegységek megadására is ügyeljen! A kiértékeléshez használt, kinagyított regisztrátumokat mellékletként csatolják a jegyzőkönyvhöz, az egyes mellékletek sorszámát pedig tüntessék fel! II/1. 3 egymást követő t elemezve adja meg az egyes szakaszokra jellemző időtartamot (periódusidő; ). Az I-kurzorral az analizálandó szakaszok kezdetét és végét () jelölje ki. Írja be a táblázatba a lemért adatokat, majd adja meg ezek átlagát! EKG szakasz P hullám időtartam () [...] 1. 2. 3. átlag a mely eseménye zajlik le alatta? PQ intervallum QRS komplex ST szakasz T hullám QT intervallum TQ intervallum Melléklet sorszáma:...
4 III. A légzési szinusz-aritmia vizsgálata lassú ki- és belégzés során III/1. A regisztrátum legalább 2, egymást követő mély ki- és belégzési ciklusát elemezve határozza meg az egyes ok időtartamát (periódusidő; )! A kiértékelés során az I-kurzorral az egymást követő R csúcsok közötti területet jelölje ki. A táblázatban csak annyi adatát tüntesse fel, ameddig az egyes légzési szakaszok tartottak! III/1. belégzés I. kilégzés I. belégzés II. kilégzés II. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. III/2. Ábrázolja az egymást követő mély ki- és belégzési ciklusok során regisztrált ok időtartamát (periódusidő; ) az alábbi koordinátarendszerben! Az x tengelyen az egymást követő ok sorszáma, az y tengelyen pedig az egyes okhoz tartozó periódusidő () szerepel. A regisztrátumon a be- és kilégzések kezdetét is tüntesse fel! III/1. Mély, nyugodt ki- és belégzés hatása periódusidő [ ; sec] 0 5 10 15 20 25 30 Melléklet sorszáma:...
IV. A hirtelen felállás hatásának vizsgálata 5 IV/1. A kiértékelés során az I-kurzorral az egymást követő R csúcsok közötti területet jelölje ki. Határozza meg az egyes ok időtartamát (periódusidő; ) és ábrázolja ezek értékét az alábbi koordinátarendszerben! Az x tengelyen az egymást követő ok sorszáma, az y tengelyen pedig az egyes okhoz tartozó periódusidő () szerepel. A felállás kezdetét ne felejtse el a regisztrátumon és a grafikonon is jelölni! IV/1. Fekvő állapot 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Közvetlenül a felállás után Tartós álló testhelyzet IV/2. VI/1. Hirtelen felállás hatása periódusidő [; sec] 0 5 10 15 20 25 30 Melléklet sorszáma:...
V. A munkavégzés hatása V/1. A kapott eredményeket hasonlítsa össze a közvetlenül a munkavégzés előtt, illetve azt követően rögzített felvételeken! 8 egymást követő t elemezve adja meg az egyes ok időtartamát (periódusidő; )! A kiértékelés során az I-kurzorral az egymást követő R csúcsok közötti területet jelölje ki. Írja be a táblázatba a lemért adatokat, majd adja meg ezek átlagát, valamint a maximális és minimális értékek közötti eltérést (max-min)! Számítsa ki az átlagos pulzusszámot is (BPM = beat per minute; percenkénti pulzusszám)! 6 IV/1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. közvetlenül munkavégzés előtt átlag maxmin Melléklet sorszáma:... közvetlenül munkavégzés után Melléklet sorszáma:... BPM:... BPM:... V/2. 5 egymást követő t elemezve adja meg az egyes okra jellemző kamrai szisztole (QT szakasz), illetve a kamrai diasztole (T hullám vége - R hullám) időtartamát (periódusidő; ) és ezek átlagát! Melléklet időtartam () [...] sorszáma:... 1. 2. 3. 4. 5. közvetlenül munkavégzés előtt QT (kamrai szisztole) TQ (kamrai diasztole) közvetlenül munkavégzés után QT (kamrai szisztole) TR (kamrai diasztole) átlag () [...]
7 VI. A szív elektromos főtengelyének meghatározása VI/1. Az R-hullám irányának meghatározása. Jelölje be a táblázatban, hogy az egyes elvezetéseknél az R-hullám + vagy - irányú volt-e. Elvezetés Einthoven I (CH 1) R-hullám +/- Einthoven II (CH 40) Einthoven III (CH 3) VI/2. A kamrai depolarizációt kísérő elektromos potenciálváltozások mértékének meghatározása 5 egymást követő ban mérje meg az Einthoven I (CH 1) és Einthoven III (CH 3) elvezetéseken mérhető R hullám alapvonaltól való kitérését (a csatorna-analízis mezőben a Δ (Delta) kiértékelési módot állítsa be, az I-kurzorral pedig az R csúcs és a QRS előtti alapvonal közötti területet jelölje ki)! (A Δ kiértékelés a kijelölt terület kezdő és végpontja közötti amplitúdókülönbséget számítja ki, így a kapott érték polaritását a végpontok kijelölési sorrendje dönti el). Az egyes kiértékelésekhez használt, kinagyított regisztrátum-szakaszokat mellékletként csatolja! 1. Fekvő testhelyzet esetén: Einthoven I (CH 1) Einthoven III (CH 3) amplitúdó (Δ) [...] 1. 2. 3. 4. 5. átlag amplitúdó [...] A melléklet sorszáma:... 2. Álló testhelyzet esetén: Einthoven I (CH 1) Einthoven III (CH 3) amplitúdó (Δ) [...] 1. 2. 3. 4. 5. átlag amplitúdó [...] A melléklet sorszáma:...
VI/3. A szív elektromos főtengely-irányának és -nagyságának meghatározása Fekvő testhelyzet: Az I. és III. elvezetés átlagos R amplitúdója alapján az alábbi ábrán szerkessze meg a szív elektromos főtengelyét! A vektorok szerkesztésénél figyeljen arra, hogy 1 mv-nyi amplitúdóváltozás az ábrán feltüntetett távolságnak (2 cm) feleljen meg! 8 1 mv Az elektromos főtengely iránya:... nagysága:...mv Álló testhelyzet: Az I. és III. elvezetés átlagos R amplitúdója alapján az alábbi ábrán szerkessze meg a szív elektromos főtengelyét! A vektorok szerkesztésénél figyeljen arra, hogy 1 mv-nyi amplitúdóváltozás az ábrán feltüntetett távolságnak (2 cm) feleljen meg! 1 mv Az elektromos főtengely iránya:... nagysága:...mv
B. A mérési eredmények összefoglalása és következtetések 9 1. A légzés hatásának elemzése (normál szinusz aritmia) Az alábbi táblázatban foglalja össze a kiértékelések eredményét! testhelyzet periódusidő [...] mély belégzés elején (3-4 ciklus átlaga) mély kilégzés közben (3-4 ciklus átlaga) Befolyásolja-e a légzés a szívfrekvenciát? Indokolja meg válaszát! 2. A hirtelen felállás és a testhelyzet hatásának elemzése Az alábbi táblázatban foglalja össze a kiértékelések eredményét! átlag [...] Felállás előtt (alapszakasz) Felállás utáni első 5 ciklus (korai utószakasz) Felállás utáni 10-15. ciklus (késői utószakasz) BPM átlag a) Hirtelen felállást követően hogyan változik a szívfrekvencia? Volt-e különbség a felállás utáni néhány másodperc, illetve a későbbi szakaszok között?...
10 b) Hogyan változott a bal felkarban mért artériás középnyomás, pulzusnyomás és a pulzusszám a testhelyzet változtatásával?... c) Ismertesse az a) és b) pontban taglalt keringési reflex működését!... d) Fekvésből történő hirtelen felálláskor gyakran megszédülhetünk - idősebb emberek el is ájulhatnak. Mi lehet ennek az oka?...
3. A munkavégzés hatásának elemzése 11 Az alábbi táblázatban foglalja össze a EKG kiértékelések eredményét! testhelyzet BPM QT átlag [...] TR átlag [...] közvetlenül munkavégzés előtt közvetlenül munkavégzés után Hogyan befolyásolja a munkavégzés a kamrai szisztole és a kamrai diasztole időtartamát? A tapasztalt változásokra adjon élettani magyarázatokat! Hogyan befolyásolta a munkavégzés az artériás középnyomást, pulzusnyomást és a pulzusszámot? Mi ennek a magyarázata?... A tapasztaltak alapján a kísérleti alany edzettnek tekinthető-e? Indokolja meg a válaszát!
4. A testhelyzet hatása a szív elektromos főtengelyének irányára 12 A fekvő és álló állapotban szerkesztett irányvektorokat az alábbi ábrán is tüntesse fel, és a táblázatban adja meg, mely tartományba esnek! A fekvő, illetve álló állapotnak megfelelő irányvektorokat másmás színnel jelölje! Normális és kóros QRS-főtengely állások a hexaaxiális referencia rendszerben Testhelyzet Szívtengely állása [º] Tartomány Ülő Álló a) Álló és fekvő esetben különbözik-e a QRS-főtengely iránya? Igen Nem b) Magyarázza meg a kapott eredményeket! c) Soroljon fel olyan élettani hatásokat vagy elváltozásokat, amelyek az elektromos főtengely irányát befolyásolhatják! (kóros) bal deviáció:... (kóros) jobb deviáció:.......
C. Definíciók 13 EKG::......... szisztole:...... szisztolés vérnyomás:...... diasztole:...... diasztolés vérnyomás:...... artériás középnyomás:...... pulzusnyomás:...... légzési szinusz aritmia:...... Bainbridge reflex:...... baroceptor reflex:...... perifériás ellenállás:......