Magyar álláspont az EK-Szerződés 93. cikkének (1) bekezdése értelmében a Szerződés 92. és 93. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra történő alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény felülvizsgálatáról A. RÉSZ: ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK A.1. Kereskedelemfinanszírozás és hitelbiztosítás nyújtása 1 a) államilag támogatott exporthitel-biztosítók/exporthitel-ügynökségek által, rövid távon (a kockázati időszak legfeljebb 2 év) Kérjük adjon tájékoztatást az állam piaci beavatkozásáról a 2005 és 2010 közötti időszakban (a közleményben nem piacképes kockázatként szereplő kockázatokra vonatkozó állandó programokat is beleértve), az alábbi elemekről: o Az alkalmazott eszközök típusa (pl.: biztosítás, viszontbiztosítás, kezességvállalás, közvetlen finanszírozás, faktorálás) és az eszközönkénti üzleti forgalom; millió HUF 2005 2006 2007 2008 2009 2010 direkt biztosítás (nempiacképes) 2.176 4.651 31.441 53.068 72.355 94.081 ebből KKV termék 250 1.819 3.465 5.337 direkt biztosítás (piacképes) 252.386 200.368 176.304 1.079 o Földrajzi megoszlás (a fedezett üzleti forgalom nagysága a biztosított országa és a vevő országa szerint) direkt biztosítás (nem-piacképes) millió HUF 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Albánia 39 Algéria 24 6 USA 217 286 326 361 328 238 Ausztria 112 327 110 105 Azerbajdzsán 18 157 Belarusz 126 1.026 2.479 3.117 Belgium 163 4 4 Bosznia-Hercegovina 113 457 292 281 690 1.133 Brazília 11 28 167 Bulgária 50 Ciprus 17 4 Cseh Köztársaság 5 218 217 171 Dánia 16 18 1 Kereskedelemfinanszírozás és hitelbiztosítás körébe az exporthitel-garancia vagy biztosítás, közvetlen hitel/finanszírozás és refinanszírozás, kamattámogatás vagy az előbbiek bármely kombinációja tartozhat bele. 1
Egyesült Arab 1 Emirátusok Egyiptom 6 57 119 Észtország 36 134 221 142 Finnország 18 Franciaország 24 41 Fülöp-szigetek 9 9 Görögország 2 3 Hollandia 46 Hong Kong 93 Horvátország 447 1.025 1.434 India 54 Indonézia 41 36 25 Irán 62 Izrael 38 Japán 33 Kazahsztán 2.024 3.237 Kirgizisztán 207 82 Kína 0,2 3 135 26 Lengyelország 30 59 120 164 Lettország 6 4 6 1 Litvánia 10 43 67 Macedónia 155 259 231 136 212 226 Marokkó 100 Mexikó 3 Moldova 137 369 673 828 204 540 Mongólia 111 207 136 222 302 Montenegro 30 37 40 42 74 Nagy-Britannia 558 902 769 919 871 Németország 5 463 846 1.021 Olaszország 7 22 21 54 Oroszország 439 1.057 25.244 42.105 47.649 60.129 Románia 6 175 408 1.158 Spanyolország 3 16 Svájc 2 3 12 47 Szerbia 570 1.302 3.235 3.957 6.547 6.715 Szingapúr 162 398 Szlovákia 140 366 Szlovénia 23 118 290 277 Tadzsikisztán 109 289 Thaiföld 3 3 Törökország 41 Türkmenisztán 113 236 2
Ukrajna 420 219 61 972 6.479 9.051 Új-Zéland 608 Üzbegisztán 62 40 Venezuela 139 291 Vietnam 60 79 direkt biztosítás (piacképes) millió HUF 2005 2006 2007 2008 2009 2010 USA 2.655 929 722 Ausztrália 70 32 40 Ausztria 12.364 2.217 2.139 Belgium 1.323 1.095 314 Bulgária 2.755 2.864 1.497 Chile 4 Ciprus 23 13 1 Cseh Köztársaság 3.267 2.398 2.282 7 Dánia 352 483 430 Dél-Korea 782 598 Dubai 42 35 39 Észtország 284 243 362 9 Finnország 265 123 132 Franciaország 4.076 2.279 1.890-51 Görögország 842 700 1.113 Hollandia 1.315 1.318 4.644 Horvátország 1.614 1.733 4.434 15 Írország 287 137 126 Izrael 382 354 27 Japán 0,6 Kanada 70 51 75 Kína 148 114 Lengyelország 3.387 1.840 1.593 Lettország 309 143 369 Libanon 43 27 Liechtenstein 10 28 Litvánia 496 235 60 Malaysia 30 Málta 11 27 2 Marokkó 8 6 13 Mauritius 11 454 90 Mexikó 14 12 26 Monaco 6 12-6 Nagy-Britannia 2.841 4.139 5.348 3
Németország 20.224 10.244 5.838 94 Norvégia 55 82 65 Olaszország 7.376 11.215 11.90 25 Portugália 1.494 625 72 Románia 7.450 3.084 5.478 0,4 Spanyolország 468 704 168 Svájc 436 403 507 Svédország 1.649 2.471 1.264 Szingapúr 933 888 730 Szlovákia 4.777 3.513 2.237 0,1 Szlovénia 548 1.005 1.251 44 Thaiföld 2 Törökország 4.294 564 674 Tunézia 67 129 112 Új-Zéland 18 36 49 Árképzés módszere: o Az árképzés módszere és az eszközönkénti biztosítási díjak; A 2006-ban kidolgozásra került kis- és középvállalkozásoknak szóló termék díjainak kialakításához, a már meglevő, rövidtávú, nem-piacképes teljesforgalmú ügyletek biztosítására szolgáló módozatok rendelkezésére álló kárstatisztika és a nemzetközi árazási tapasztalatok szolgáltak alapul. Négy európai uniós biztosító kis- és középvállalkozások számára nyújtott termékeinek nyilvánosan rendelkezésre álló tarifái és feltételei kerültek elemzésre. Mindezeket felhasználva kerültek a díjak úgy kialakításra, hogy a várható kárhányad megfelelő legyen, továbbá megfeleljenek a nemzetközileg tapasztalt árszínvonalnak. A 2006. évben ezután sor került a rövidtávú nem-piacképes teljesforgalmú módozatok díjtételeinek felülvizsgálatára is. Itt az addigra már kialakított kis- és középvállalkozásoknak szóló termék díjstruktúrájának és a díjak kialakításának módszertana szolgált alapul, valamint összehasonlításra került egy másik európai uniós biztosító díjszintjével. A díjak lényegében tükrözik a kis- és középvállalkozásoknak szóló termék díjait, azzal a különbséggel, hogy itt bevezetésre került egy forgalmi típusú kedvezmény. A piacképes teljes forgalmú biztosítási módozatok díjtételei utoljára 2003-ban lettek megállapítva a korábbi évek kártapasztalata és költségfedezeti elvárások alapján. A díjmegállapítás a következő elveken alapult: a tarifális díjtételek a biztosított szállítói hitelek futamidejétől, a célországtól és az önrészesedéstől függtek. A felszámított díjakat a konkrét ügyfelek esetén a biztosításra felajánlott forgalom nagysága, a kedvező kártapasztalat is befolyásolta. A díjak megfelelőségét igazolta vissza a relatíve alacsony 30-55% között ingadozó kárhányad a 2000-től 2006-ig terjedő időszakban. Biztosítási díjbevétel: millió HUF 2005 2006 2007 2008 2009 2010 4
direkt biztosítás (nempiacképes) 32 72 146 198 284 427 ebből KKV termék 1 11 26 54 direkt biztosítás (piacképes) 605 506 431 3 o A jogosultsági feltételek (pl. a jogosult vállalatok, ágazatok stb. mérete) szerinti megoszlás; Ágazati megoszlás biztosított 2 szakagazat_fo szakagazat_fo_megnevezes szakagazat_kod szakagazat_nev 2005 2006 2007 2008 2009 2010 [n/a] [nem besorolt] 0 [nem besorolt] 111 81 70 32 37 43 A mezőgazdaság, vadgazdálkodás, 1 mezőgazdaság, vadgazdálkodás erdőgazdálkodás 1 4 5 2 2 2 D feldolgozóipar 15 élelmiszer, ital gyártása 13 16 22 10 9 12 D feldolgozóipar 17 textília gyártása 2 1 2 1 D feldolgozóipar 18 ruházati termék gyártása; szőrmekikészítés, - 1 1 konfe D feldolgozóipar 19 bőrkikészítés; táskafélék, szíjazat, 1 lábbeli gyárt D feldolgozóipar 20 fafeldolgozás, fonott áru gyártása 1 2 1 3 D feldolgozóipar 21 papír, papírtermék gyártása 1 1 1 1 D feldolgozóipar 24 vegyi anyag, termék gyártása 3 3 4 1 1 2 D feldolgozóipar 25 gumi-, műanyag termék gyártása 4 3 2 2 2 D feldolgozóipar 27 fémalapanyag gyártása 1 D feldolgozóipar 28 fémfeldolgozási termék gyártása 1 2 5 1 1 2 D feldolgozóipar 29 gép, berendezés gyártása 3 1 2 4 4 D feldolgozóipar 36 bútorgyártás; máshova nem sorolt feldolgozóipari t 1 2 E villamosenergia-, gáz-, gőz-, 41 víztermelés, - vízellátás kezelés, -elosztás 1 F építőipar 45 építőipar 8 10 2 1 1 G kereskedelem, javítás 51 nagykereskedelem 2 1 5 3 I szállítást kiegészítő szállítás, raktározás, posta, 63 tevékenység, távközlés utazásszervezés 1 J pénzügyi közvetítés 67 pénzügyi kiegészítő tevékenység 1 K ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 70 ingatlanügyletek 1 N egészségügyi, szociális 85 egészségügyi, ellátás szociális ellátás 1 O egyéb közösségi, személyi szolgáltatás 93 egyéb szolgáltatás 1 1 2 A rendszerből lekért riportok az év végi állapotot mutatják 5
Biztosított vállalat mérete szerinti megoszlás 3 Ügyfélszám (piacképes) 2005 2006 2007 2008 2009 2010 összes 145 134 133 53 65 79 ebből KKV 14 30 42 56 o Az államilag támogatott programok nagysága (éves költségvetés, éves felhasználás); A nem piacképes kockázatok elleni biztosítások állományát (ún. globállimit) az 1994. évi XLII. törvény 7. (1) c) pontja alapján a költségvetési törvény határozza meg évente, a 2011. évre vonatkozóan a 2010. évi CLXIX. törvény 48. (4) szakasza. milliárd HUF 2005 2006 2007 2008 2009 2010 globál limit* 250 250 250 350 450 500 éves felhasználás (MLT/ST) KKV program 21,18%5 2/1 43,05%1 03/4 51,35%9 2/35 71,07%2 01/48 57,90%1 96/63 millió HUF 2005 2006 2007 2008 2009 2010 költségvetés 35.000 35.000 35.000 35.000 fedezetbe vett 250 1.819 3.465 5.337 * tartalmazza a KKV program alatt feltüntetett költségvetést is 82,69%2 86/127 o Amennyiben az államilag támogatott biztosítók/exporthitel-ügynökségek rövid távú biztosítást vagy viszontbiztosítást nyújtanak a piacképes kockázatokra (vagyis a magán exporthitel (viszont)biztosítókkal versenyben), kérjük tájékoztasson arról, hogyan biztosítják a piacképes kockázatok és az államilag támogatott tevékenységek elkülönült kezelését és elszámolását; A Magyar Export-Import Bank Rt és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt.(MEHIB) központi költségvetéssel történő elszámolásának részletes szabályairól szóló 16/1998. (V.20.) PM rendelet 5-12. szakaszai állapítják meg a nem-piacképes biztosításához kapcsolódó költségvetési elszámolás rendszerét. A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet pedig a magántulajdonú biztosítókhoz képest többletszabályok betartását követeli meg, különösen előírva a kormány készfizető kezessége mellett vállalt biztosítások transzparens könyvelését. A piacképes üzletág 2007-ben történt értékesítéséig a MEHIB a fenti jogszabályoknak megfelelően a belső szabályzatai alapján elkülönítetten kezelte a piacképes és az állami kezességgel folytatott tevékenységet. A piacképes kockázatok elkülönített nyilvántartása a tőke követelmények elkülönített kezelését is jelentették egyben. 3 A táblázat a dec. 31-én a MABISZ felé továbbított riportok alapján készült 6
b) államilag támogatott exporthitel-biztosítók/exporthitel-ügynökségek által közép- és hosszú táv (a kockázati időszak több mint 2 év) Kérjük adjon tájékoztatást a 2005 és 2010 közötti időszakra vonatkozóan az állam piaci beavatkozásának alábbi elemeiről: o Az alkalmazott eszközök típusa (pl.: biztosítás, viszontbiztosítás, kezességvállalás, közvetlen finanszírozás, faktorálás) és az eszközönkénti üzleti forgalom; millió HUF 2005 2006 2007 2008 2009 2010 direkt biztosítás: 12.689 31.995 36.934 56.437 7.387 11.923 o földrajzi megoszlás (a fedezett üzleti forgalom nagysága a biztosított és a vevő országa szerint); közép- és hosszú lejáratú ügyletek millió HUF 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Belarusz 281 609 Bosznia-Hercegovina 1.742 Horvátország 14.425 12.562-4.876 70.020 Indonézia 85 Kazahsztán 30.700-12.575 Kína 568 103 Laosz 1.696 Lengyelország 4.431 38 Montenegro 2.751 244 1.024 - Oroszország 2.134 12.745 40.875 22.025 11.453 11.276 Románia 26 3 Szaud-Arábia -5.918 Tadzsikisztán 0,5 346 6 706 957 1 Törökország 31.995 117 Ukrajna 1.983 7.386 Árképzés módszere: o az árképzés módszere és az eszközönkénti biztosítási díjak; Az 1999-től 2001-ig tartó átmeneti időszak után teljes mértékben alkalmazásra kerültek az OECD Arrangement díjakra vonatkozó előírásai. Mivel 2010-ig az OECD által, a vevő országának függvényében megállapított minimális díjtételek definíció szerint csak az ország és szuverén kockázat díjat tükrözték megfelelően, ezért az egyedi vevőkockázatok árazására a saját vevőminősítési rendszerére alapozva ország és vevő besorolástól függő százalékos felár rendszert alakított ki. A díjszintek kialakításánál figyelembe vették az OECD keretében összegyűlt tapasztalatokat: a tagországok exporthitel biztosítóinak (ECA) díjrendszerükről tartott beszámolóit, az ECA-k vevőkockázat árazását vizsgáló felméréseket. A rendszer kialakításakor érvényesítésre került az az elv, hogy a kedvezőbb ország kockázati besorolás esetén vevőkockázati 7
felárak jobban szóródnak és százalékosan rendre magasabbak, mint a kockázatosabb országkategóriáknál. Biztosítási díjbevétel: millió HUF 2005 2006 2007 2008 2009 2010 direkt biztosítás: 253 1.051 1.217 2.336 298 479 o a jogosultsági feltételek (pl. a jogosult vállalatok, ágazatok stb. mérete) szerinti megoszlás; Ágazati megoszlás biztosított szakagazat_fo szakagazat_fo_megnevezes szakagazat_kod szakagazat_nev 2005 2006 2007 2008 2009 2010 [n/a] [nem besorolt] 0 [nem besorolt] 14 12 10 9 6 6 D feldolgozóipar 29 gép, berendezés gyártása 1 G kereskedelem, javítás 50 járműkereskedelem, javítás, üzemanyagkiskeresked 1 1 1 1 J pénzügyi közvetítés 65 pénzügyi közvetítés 1 1 1 o az államilag támogatott programok nagysága (éves költségvetés, éves felhasználás); Erre vonatkozóan a rövid lejáratú ügyleteknél feltüntetettek irányadóak, a globál limit a nem piacképes kockázatok elleni biztosítások teljes állományára vonatkozik (rövid-, közép- és hosszú lejáratú ügyletekre egyaránt). A. 2. Az államilag támogatott programok hatása a) Az államilag támogatott exporthitel-ügynökségeket szabályozó jogi keret o Ugyanaz a szabályozás vonatkozik-e az államilag támogatott exporthitelügynökségekre (például a tőkekövetelmények, az adózás, a csődeljárás tekintetében), mint a magánbiztosítókra/hitelnyújtókra? Magyarországon a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény állapítja meg a biztosítók működésének alapvető szabályait, amely egyaránt vonatkozik a magántulajdonú és az állami exporthitel biztosítókra is. Ugyanígy vonatkozik minden exporthitel biztosítóra a fent említett, az éves beszámolóról és könyvvezetésről szóló 192/2000 (XI.24.) Korm. rendelet is. Az állami hátterű exporthitel biztosítókra vonatkozó szabályoknak az általános biztosítási szabályoktól való eltéréseit az alábbi többször módosított - jogszabályok tartalmazzák: A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény, amely az alapvető szabályok mellett rendezi a legfontosabb szervezeti, kormányzati és költségvetési kapcsolati szabályokat. 8
A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem-piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet. A könyvvezetésre és éves beszámolóra vonatkozó szabályokat 192/2000 (XI.24.) Korm rendelet tartalmazza. A központi költségvetéssel való elszámolás rendszerét a 16/1998 (V.20.) PM rendelet határozza meg. Az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2002 Korm. rendelet tartalmazza a kapcsolódó MEHIB kötelezettségeket. A piacképes kockázatokra vonatkozó elkülönített tőkeképzés és elkülönített nyilvántartás a hatályos jogszabályoknak megfelelően történik. b) Az államilag támogatott exporthitel-ügynökségek működése Kérjük adjon tényszerű tájékoztatást azokról a különbségekről, amelyek az állami exporthitelügynökségek tevékenységei és a potenciális versenytárs magánbiztosítók/hitelnyújtók ezzel megegyező tevékenysége között állnak fenn (a rövid lejárat, a közép- és hosszú lejárat, a belföldi és az exportszegmensek tekintetében): o Az árképzés szintjében fennálló különbségek; o a fedezet típusának különbségei; o más feltételekre vonatkozó különbségek (az előírt minimum / átlagos önrész szintje, óvatosság a kockázatértékelés során, a szolgáltatás színvonala pl. a jelentkezés és a kárigény-feldolgozás időigényessége tekintetében stb.) Kérjük ismertesse, hogy a véleménye szerint ezek a különbségek milyen hatással vannak a piacra és a piaci versenyre, és amennyiben alkalmazható, akkor tegyen különbséget a rövid lejárat, valamint a közép- és hosszú lejárat között, valamint a belföldi és az exportszegmensek között. A kérdésben csupán közvetett információk alapján lehet nyilatkozni, amely azonban nem ad pontos képet. A magánbiztosítók a vonatkozó jogszabályok betartása mellett belső üzletszabályzatukat betartva nem kívánnak adatot szolgáltatni, különösen nem más piaci résztvevő felé (ideértve az állami tulajdonú exporthitel ügynökséget is). Az árképzés szintjében a magánbiztosítók rendkívül éles árversenyben állnak egymással és tevékenységük diverzifikáltabb a belföldi piac nagy súlya miatt, így alacsonyabb kockázati szinten díjaik alacsonyabbak, mint az állami exporthitel ügynökségek által alkalmazottak. Fedezetet ismereteink szerint csak piacképes kockázatokra adnak, gyakorlatilag whole turnover policy keretében, míg az állami exporthitel ügynökség nem-piacképes kockázatokat fedez, amelyeket egyedi alapon vizsgál. Más feltételekre vonatkozó különbség, hogy 2007-et követően a magánbiztosítók jelentősen szigorították követelményeiket, amelyek feloldására csak ettől az évtől mutatkozik törekvés. Megközelítésükben továbbra is elsősorban egyes ágazatok kockázat-megítélése szerepel, míg az állami exporthitel ügynökségeknél fontosabb az országkockázat megítélése. A. 3. Piaci fejlődés o Kérjük adjon tényszerű tájékoztatást a legfrissebb piaci trendekről a rövid lejáratú, valamint a közép- és hosszú lejáratú szegmensek tekintetében egyaránt, és térjen ki a különböző finanszírozási formákra (biztosítás, kezességvállalás, közvetlen finanszírozás, stb.). 9
A rövid, valamint a közép- és hosszú lejáratú exporthitel biztosítási trendekre nézve lásd az A.1. pont adatait. A két éven belüli és 2 éven túli exporthitel biztosítási termékek iránt 2008 óta folyamatosan növekszik a kereslet a magyar exportőrök részéről. Ezen belül a nem-piacképes relációjú országokba továbbra is esetleges a magán hitelbiztosítók kockázatvállalása. A fenti adatok szorosan illeszkednek a nemzetközi, különösen az európai piaci változásokhoz. Az ezévi tapasztalatok alapján a nemzetközi kereskedelem csökkenésével együtt jelentős visszaesés tapasztalható a ténylegesen megkötött/igénybevett hitelbiztosítási ügyletekben, különösen az MLT ügyletekhez kapcsolódóan. Az alacsony exportforgalmú kis- és középvállalkozások továbbra sincsenek megfelelően kiszolgálva a magán hitelbiztosítók által, folyamatosan jelentkezik a kereslet mind a magán, mind a az állami exporthitel ügynökségek hitelbiztosítási termékeinek fedezetként történő bevonására. 10
A vállalkozások számára elérhető források szűkösségére utal a faktoring piac alakulása az elmúlt években, ahol a további bővülésnek a faktorcégek rendelkezésére álló tőke vált korlátjává. Ez együtt járt egy erőteljes koncentrációval a faktoring piacon (banki háttér nélküli faktorcégek lassú kiesése). A közvetlen finanszírozási források szűkülése eredményeként folyamatosan nő az igény a hitelbiztosítások iránt, azonban a további kockázatvállalásokra rendelkezésre álló kapacitás továbbra is korlátozott. o A világgazdasági válság milyen hatást gyakorolt a kereskedelemfinanszírozás és hitelbiztosítás magánkínálatára? Változott-e az állami beavatkozás iránti szükséglet vagy annak formája? Tartós hatással volt-e a válság a piac által vállalt kockázatok körére? (pl. a piacképesnek tekintett kockázatokra)? A legfontosabb adatokat az előző pontban foglalt táblázatok igazolják. A világgazdasági válságnak tudható be, hogy mind a rövid, mind a közép- és hosszú lejáratú exportügyletek tekintetében a növekvő igények ellenére csökkent a magán biztosítók által befogadott ügyeltek volumene. A válság az érintett biztosítók közzétett nyilatkozatai szerint a magánkínálatot szelektívebbé és kockázatkerülőbbé tette, a határokon átnyúló ügyletek kevésbé kiszámíthatóvá váltak a finanszírozók számára. Az állami hátterű intézmények termékei iránti kereslet, a piaci változásokra tekintettel, a rugalmasság igényével együtt nőtt. Felülvizsgálatot igényelnek a következők: 1) a bizonytalanság a piacon tartós jellegű (több mint 2 éve tart) 2) a kockázatok a piacon rendkívül volatilissá váltak, ami a piaci zavarok oldására rugalmas eszközrendszer működését igényli. Továbbra is növekszik a kereslet a rövid lejáratú (export)hitel-biztosítási termékek iránt. o Melyek az elkövetkező évekre vonatkozó előrejelzések? Egyformán érintik-e ezek a trendek a kereskedelemfinanszírozás és a hitelbiztosítás valamennyi típusát? Egyformán érintik-e valamennyi szektort? Kérjük ismertesse az esetleges különbségeket. 11
A Basel II hatályba lépést követően, valamint a Basel III és a Szolvencia II szabályok bevezetésével a BIS számításai szerint a nagyobb tőkeigényű, hosszabb futamidejű finanszírozási háttér csökken (ide értve az MLT ügyletek forrásköltségét és tőkeköltségét), emiatt az export költsége is nő. A piaci kínálat is nyomás alá kerül, amely enyhítésének egyik eszköze lehet az állami háttér erősítése. A hatások egyformán fogják érinteni a kereskedelemfinanszírozás és a hitelbiztosítás egészét. A ST ügyletek, különösen a gyengébb tőkeerejű KKV szektor kerül versenyhátrányba, alternatív finanszírozási lehetőségek hiányában. A rövid lejáratú export finanszírozását és hitelbiztosítási hátterét a szigorúbb likviditási szabályok alkalmazása forrás oldalról és a tőkeáttétel csökkentésével jelentősen korlátozza az időközben publikált stressztesztek eredményei alapján. Az exportőri oldalon a banki finanszírozás korlátai miatt nőhet a szállítói hitel biztosítása iránti igény. o Vannak-e a belföldi kereskedelemfinanszírozásra vagy hitelbiztosításra (egy adott tagállamon belüli ügyletekre vonatkozóan) jellemző sajátos vonások a legutóbbi piaci trendek, a válság hatása és az elkövetkező évekre vonatkozó előrejelzések tekintetében? Úgy látjuk, hogy a statisztikák szerint a csőd- és felszámolási eljárások száma (különösen a KKV-k körében) nőtt az elmúlt években, amelynek elkerülése végett a piaci szereplők egyre inkább különböző biztosítéki formákat fognak igényelni. Az elmúlt öt évben mindössze öt olyan hónapot jegyzett fel az Opten céginformációs szolgálat, amikor a jelenleginél több kis- és középvállalkozást vontak felszámolás alá. Az Opten kommentárja szerint, amennyiben a már az év eleje óta kiugróan növekvő végelszámolások után a felszámolások emelkedése is megindul, nagyon nehéz helyzet alakulhat ki. Az adatok szerint a felszámolások száma nő, míg például májusban az 1 évre visszatekintő adat 7,3 százalékos növekedést mutatott, addig az egy hónappal korábbihoz képest 13,9 százalékos volt a növekedés üteme. A válság hatására a kockázat növekedése következtében elégtelenné vált a magán finanszírozók valamint biztosítók tőkebázisa és kockázatviselő szándéka a korábban alacsony kockázatú piaci szektorokban. A. 4. Az állami beavatkozás indokai o Milyen körülmények esetén tartaná szükségesnek az esetleges állami beavatkozást a rövid lejáratú, valamint a közép- és hosszú lejáratú kereskedelemfinanszírozás és hitelbiztosítás területén? Másként fogalmazva, vannak-e olyan speciális helyzetek (pl. az eszközök típusa, futamidő, ágazat stb.) amelyben a piac nem tud kereskedelemfinanszírozást vagy exportbiztosítást nyújtani? Kérjük ismertesse ezeket a helyzeteket. Az állami szerepvállalás a közép- és hosszú lejáratú ügyletek a nemzetközileg elfogadott keretek között megengedett, mivel azon ügyletek, amelyek teljes kockázati időszaka meghaladja a 2 évet, a magántulajdonú hitelbiztosítók számára nem vállalható kockázatnak minősülnek, így szükséges az állami háttér fenntartása a piaci hiányosságok kiegyenlítésére. A rövid lejáratú ügyletek körében a Közleményben meghatározott országkör a fejlett és általában kifejezetten jó fizetési tapasztalatokkal bíró (EU ill. OECD) államokat foglalja magába. Egyes, korábban piacképes relációkba a piacképesnek minősítés ellenére is már csak korlátozott mértékben lehet piaci fedezetet nyújtani. 12
A magyar hatóságok kiemelt céljuknak tartják a piaci változásoknak fokozottabban kiszolgáltatott KKV szektor pénzügyi forrásokhoz való jutásának elősegítését, mivel általánosan megfigyelhető, hogy a magántulajdonú biztosítók még rövid lejárat esetén sem tudják szükséges mértékben lefedni ezen kockázatokat. o Véleménye szerint az állami beavatkozás szükségességét illetően vannak-e alapvető különbségek a rövid lejáratú, valamint a közép- és hosszú lejáratú, illetve a külföldre irányuló és a belföldi kereskedelemfinanszírozás és hitelbiztosítás között? Kérjük, ismertesse ezeket. A nemzetközi szabályrendszer tükrében megállapítható, hogy a közép- és hosszú lejáratú ügyletek vonatkozásában általánosan fennáll az igény az állami szerepvállalás a kivitelezendő projektek mérete, az elnyújtott futamidők és a rendszerint magas költségek miatt. A rövid lejáratú exporthitel biztosítás tekintetében a Magyarország fenn kívánja tartani annak a lehetőségét, hogy amennyiben a piaci hatások következményeként a magántulajdonú hitelbiztosítók nem képesek a piaci igényeket kielégíteni, egyszerűen és gyorsan tudjon reagálni, így a piacra belépni, valamint az addicionális fedezet szükségességének megszűntével a fentiekhez hasonlóan a piacot elhagyni. B. RÉSZ: A KÖZLEMÉNY: B.1. Alkalmazási kör A közlemény jelenlegi formájában csak egy eszközre, a rövid távú exporthitel-biztosításra terjed ki. o Szükségesnek tartja-e a közlemény másfajta állami beavatkozásokkal történő kibővítését? Kérjük határozza meg, hogy milyen eszközökkel és indokolja választását. A Közlemény eddig is megfelelő keretet adott az egyes speciális intézkedése szükséges üzlettípusok, terméktípusok kialakításához. Nem tartjuk szükségesnek a közlemény másfajta állami beavatkozással való kibővítését. o Szükségesnek tartja-e a közlemény közép- és hosszú lejáratú finanszírozással történő kibővítését? Kérjük, fejtse ki, miért! Határozottan szükségtelennek tartjuk a közlemény kibővítést a jelenlegitől eltérő középés hosszú lejáratú finanszírozással. A közép- és hosszúlejáratú ügyletekre vonatkozóan kielégítőnek találjuk a 98/29/EK irányelvben, valamint az OECD hivatalosan támogatott exporthitelezésre vonatkozó megállapodását az aquis-ba átültető uniós jogszabályban foglaltakat. B.2. Piacképes és nem piacképes kockázatok A közlemény jelenleg a piacképes és nem piacképes kockázatok közötti megkülönböztetésen alapul. A piacképes kockázatok az EU és bizonyos OECD-országok rövid lejáratú exporthitel-felvevőihez kapcsolódnak. Ezekben az esetekben a tagállamok 13
elvileg nem lépnek közbe. Az összes többi ország nem piacképesnek minősül és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokhoz biztosítási fedezetet nyújtó állami beavatkozást nem szükséges bejelenteni, és a Bizottsággal engedélyeztetni. o Megfelelőnek tartja-e a piacképes és a nem piacképes országok/kockázatok meghatározását? Kérjük, fejtse ki válaszának indokait! Úgy gondoljuk, hogy a piacképes országok megállapított köre nem tükrözi megfelelően a célországok kockázati besorolását (például az EU, mint csoport feltüntetése). A piacképesnek minősített célországok listája a közlemény eredeti kiadása kori állapotot tükrözi, azok felülvizsgálata javasolt. A felülvizsgálatnak figyelembe kellene vennie az ország/szuverén kockázatok gyorsabb és nagymértékű ingadozását. Hangsúlyozni kívánjuk a KKV szektor érzékenységét és azok kiszolgáltatottságára hivatkozva támogatnánk a kis- és középvállalkozások hitelbiztosításának a 4.4. cikktől eltérően általánosan nem piacképessé nyilvánítását. o Kérjük fejtse ki, hogy véleménye szerint melyek azok a döntő elemek, amelyek alapján egy kockázat piacképesnek minősül-e vagy sem? Álláspontunk szerint a piacképes kockázatot befolyásolhatja a célország mellett a futamidő. A 2 évnél hosszabb teljes kockázati idejű ügyletek a nemzetközi trendeknek megfelelően minden esetben nem-piacképesnek tekinthetőek. B.3. A mentesítési záradék A közleményben bizonyos feltételek mellett egy mentesítési záradék lehetővé teszi az állami beavatkozást, amennyiben a piacképes kockázatok időlegesen nem piacképes kockázatokká válnak, a magán-biztosítási vagy a viszontbiztosítási kapacitáshiány fennállása miatt (4.4. pont). Az ideiglenes keretszabály ideiglenes egyszerűsített eljárást vezetett be a rövid lejáratú exporthitelre vonatkozó fedezet hiányának bizonyítása tekintetében. o Megfelelőnek tartja-e, a fedezet hiányának bizonyítására vonatkozó 4.4. pont szerinti feltételt (két nagy, közismert, magántulajdonú nemzetközi exporthitelbiztosítótól, valamint egy hazai hitelbiztosítótól származó bizonyíték)? Kérjük, fejtse ki, miért igen/miért nem! Igen és nem. Alapvetően a közlemény szellemiségének teljes mértékben megfelel, mivel ez egy rendkívül egyszerű mód lenne a fedezet hiányának igazolására. A piac azonban gyakorlatilag oligopol, hiány bekövetkezése kevés számú szereplőt érint. A magántulajdonú biztosítók még elégtelen kapacitásuk esetén is versenytársként tekinthetnek a belépő állami félre és az igazoló nyilatkozat kiadását megtagadhatják. Ebben az esetben a piac megfelelő lefedettségének hiányában rendkívül nehéz az állami beavatkozás belső piaccal való összeegyeztethetőségének bizonyítása, a szükséges információk beszerzése. A 4.4. pont 4. bekezdése ugyanis megköveteli, hogy a bejelentésnek olyan piaci jelentést kell tartalmaznia, amely kimutatja, hogy a magánbiztosítási piacon nem áll rendelkezésre fedezet a kockázatra, és ezt két nagy, közismert, magántulajdonú nemzetközi exporthitel-biztosító, illetve egy hazai hitelbiztosító támasztja alá, ily módon indokolva a védzáradék alkalmazását. A kiszolgáltatott helyzet enyhítésére az ideiglenes keretrendszer adott lehetőséget, 14
amelynek 3.1. bekezdése tette lehetővé kevesebb magán exporthitel biztosító általi illetve exportőri igazolást is. A fennálló szabályozás mellett a felügyeleti hatóságoknak nem áll rendelkezésre megfelelő eszköz a szükséges adatszolgáltatás elérésére a közvetlen felügyelete alá nem tartozó szervezetek részéről. o Indokoltnak tartja-e az ideiglenes keretrendszerben szereplő, a fedezet hiányának bizonyítására vonatkozó, a válság idejére elfogadott egyszerűsített eljárást a válságot követő időszakban is? Kérjük, fejtse ki, miért igen/miért nem! Annak ellenére, hogy összetettebb eljárás, az előző pontnál hivatkozottak alapján mégis szükségesnek találjuk a piacon fennálló fedezethiány igazolására az ideiglenes keretrendszerben meghatározott bizonyítási módnak a válságot követő időszakban való alkalmazását, a közleménybe való átültetését. Ezen szabály átvétele megfelelő rugalmasságot állapítana meg az esetleges jövőbeni piaci hiányosságok idején is. Ugyanakkor a piaci zavarokra történő gyors és hatékony reagálás érdekében szükség lenne olyan további szabályokra is, amelyek biztosítják, hogy a válság (piaci hiányosság fellépésének) ténye és a magán hitelbiztosítási fedezet elégtelen volta közötti összefüggés piaci alapokon való igazolásának időigénye az alkalmazás során csökkenjen. o Kérjük azt is fejtse ki, hogy az Ön véleménye szerint mi lenne a legmegfelelőbb bizonyíték annak alátámasztására, hogy egy kockázat időlegesen nem piacképes (kérjük részletezze mind a bizonyítékok forrásait, mind az információ típusait (pl. statisztikai adatok, piaci jelentés, levelek stb.). Javasoljuk, hogy jogszabályokban meghatározottak mellett az alábbi bizonyítékok is legyenek alkalmazhatóak a tagállami fedezethiány igazolására: 1) Pénzügyi felügyeleti szervek által közzétett jelentések, statisztikák (nemcsak az ún. home country írhatna elő adatszolgáltatást a területén működő, nem önálló egységként működő szervezetekre, hanem a host felügyelet is, mert ennek hiányában az adott országban fennálló hiányosság nem igazolható). 2) Meghatározott számú (4-5) exportőri nyilatkozat 3) Minősített intézetek piacfelméréseinek eredménye o Ön szerint a piac működését korrigáló, de a versenyt csak minimális mértékben torzító állami beavatkozás céljából megfelelő-e a közlemény 4.4. pontja szerinti mentesítési záradék alkalmazásának azon feltétele miszerint a biztosítónak az ilyen kockázatokra vonatkozó díjait a magántulajdonú exporthitel-biztosítók által a szóban forgó kockázattípus esetén felszámított díjhoz kell igazítania? Milyen egyéb feltételek lehetnének még megfelelőek? Kérjük, indokolja véleményét. A beavatkozó állami hátterű biztosító a versenytorzulás miatt nem vághat alá a magántulajdonú hitelbiztosítók által kialakított piaci árnak. A magántulajdonú exporthitel biztosítók díjaihoz való igazodás természetesen az állami exporthitel ügynökségek részéről is elfogadott, akár magasabb díj számításával is, mivel ez nem veszélyezteti a piaci szereplők versenyben elfoglalt pozícióját. Ugyanakkor a magán hitelbiztosítók díjpolitikáinak bizalmas volta miatt csupán az esetlegesen, rendszertelen időszakonként megosztott, aggregált átlagszámokhoz tudunk viszonyítani. 15
o Véleménye szerint indokolt lenne-e hasonló mentesítési záradék más kereskedelemfinanszírozási vagy hitelbiztosítási eszközökre is? Kérjük, fejtse ki, miért igen/miért nem! Amennyiben igen, véleménye szerint mi lenne a legmegfelelőbb bizonyíték annak alátámasztására, hogy egy kockázat időlegesen nem piacképes? Nem tartjuk indokoltnak a mentesítési záradék más kereskedelemfinanszírozási vagy hitelbiztosítási eszközökre való kiterjesztését, mert ha a jelenlegi eszközrendszer rugalmassága növelhető, alkalmasnak tartjuk arra, hogy a jövőbeni feszültségeket kezelje. o Véleménye szerint versenytorzuláshoz vezet-e a mentesítési záradék alapján történő állami beavatkozás a biztosításhoz jutó vállalatok szintjén? Kérjük indokolja meg miért, és hogyan lehetne az ilyen versenytorzulást csökkenteni? Álláspontunk szerint nem jelent versenytorzulást az állami szerepvállalás a mentesítési záradék alapján, mivel a piacon fennálló fedezeti hiány pótlását biztosítja, a magánszektorénál magasabb díjak alkalmazásával, így ezzel nem okoz elszívó hatást. o A közlemény 2.5. pontja egyedi mentesítési záradék alkalmazását engedi a korlátozott exportforgalommal rendelkező kis- és középvállalatoknak (amelyek éves exportforgalma nem haladja meg a 2 millió EUR-t). Véleménye szerint szükség van-e a kkv-k által viselt kockázat fedezetének hiányát bizonyító specifikus feltételekre (az exportforgalom felső határának megjelölésével vagy anélkül)? Kérjük, fejtse ki, miért igen/miért nem! A magyar hatóságok kiemelt céljak tartják a KKV-k támogatását és exportjának ösztönzését. A KKV-ket érintő szabályozások körében javasoljuk az exportforgalmi értékhatár növelését 4-5 millió euróra (vagy optimális esetben megszűntetését), mivel álláspontunk szerint a jelenlegi szabályozás kiszorítja az exportorientált, de még paraméterei alapján KKV-nek minősülő vállalkozásokat. A fentiekben előadottakat fenntartva a mentesítési záradék alkalmazásának fenntartását javasoljuk az ideiglenes keretszabályban meghatározott fedezethiány igazolási mód (exportőrök) alkalmazhatóságával együtt. C. RÉSZ: A RÖVID LEJÁRATÚ EXPORTHITEL-BIZTOSÍTÁSRÓL SZÓLÓ KÖZLEMÉNY JÖVŐJÉRE VONATKOZÓ OPCIÓK/ EGYÉB KÉRDÉSEK o A fenti válaszok alapján Ön szerint mi lenne a legmegfelelőbb lépés: a közleményt a) továbbra is alkalmazni kellene b) módosítani kellene vagy c) 2012-es hatályvesztésével kapcsolatban nincs szükség további lépésekre? Kérjük, indokolja válaszát. Álláspontunk szerint a közlemény a fenti módosítási javaslatok figyelembe vétele esetén, a módosítást követően továbbra is alkalmazható. 16