Rézcsövek a hűtés- és klímatechnikában, az ipari és orvosi gázellátásban

Rézcsövek a hűtés- és klímatechnikában, az ipari és orvosi gázellátásban

Kiadó: ERI Európai Réz Intézet Kft. 1053 Budapest, Képíró u. 9. Tel.: (1) 266 48 10 e-mail: info@copperalliance.hu www.rezcsoinfo.hu A Német Rézintézet (DKI) által kiadott Kupferrohre in der Kälte- Klimatechnik,für technische und medizinische Gase, című kiadvány magyar fordítása. Minden jog fenntartva a teljes, vagy részletekben történő utánnyomásra, a fénymásolt, vagy elektronikus úton történő terjesztésre. Kiadva: 2018 június

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Réz, mint alapanyag... 4 3. Hűtés és klímatechnika... 5 3.1 Alapanyagok a hűtés- és klímatechnikában 3.2 Kötéstechnika 3.3 Tervezési- és szerelési útmutató 3.4 Nyitott vízhűtéses hálózat 4. Orvosi gázok és vákuum... 7 4.1 Alapanyag az orvosi gázokhoz és vákuum-berendezésekhez 4.2 Kötéstechnika 4.3 Tervezési- és szerelési útmutató 4.4 Vákuumvezetékek 5. Sűrített levegő... 9 5.1 Alapanyag a sűrített levegő hálózathoz 5.2 Kötéstechnika 5.3 Tervezési- és szerelési útmutató 6. Ipari- és laboratóriumi gázok... 11 6.1 Felhasznált anyagok 6.2 Nagy tisztaságú- és laboratóriumi gázok 6.3 Kötéstechnika 6.4 Tervezési- és szerelési útmutató 7. Általános útmutató... 13 7.1 Szerkezeti elemek nyomásállósága 7.2 Nyomástartó berendezések és rendszerek irányelve 7.3 Tanúsítványok 7.4 Szabványon kívüli csőméretek 8. Táblázatok és diagramok... 14 9. Szabványok, előírások, irodalom... 24 10. Kiadványok... 26

1. Bevezetés 2. Réz, mint alapanyag Csővezetékek anyagaként a réz különös jelentőséggel bír a hűtésés klímatechnikai iparban olyan tulajdonságok révén, mint az alacsony hőmérséklettel szembeni ellenállóság, a kiváló hővezető képesség és a bevált és megbízható szerelési technikák. Ezek, és más tulajdonságok azt jelentik, hogy a rézcsövek egyre nagyobb szerepet kapnak a műszaki és egészségügyi gázok területén. A réz mindenütt jelen van a mindennapi életünkben. Csak néhány példát említünk a felhasználásra, mint elektromos vezeték a villamos iparban, vagy csővezetékként az építőiparban, vagy tető- és homlokzatfedő lemezként. Olyan napi használati tárgyak, mint a csapok és a pénzérmék is rézötvözetekből készülnek. A lágyítás bármikor visszaállítható a kezdeti szintre, így szinte korlátlan számú alakítási művelet érhető el. A réz létfontosságú nyomelem a növények, állatok és az emberek számára, a természetes táplálékban is megtalálható. Az emberi testnek többek között szüksége van a rézre az oxigén szállításához és az immunvédelemhez egyaránt. Nagyon jó forraszthatósággal és hegeszthetőséggel rendelkezik, a hideg és meleg megmunkálás során egyaránt. Az elektrotechnikában alkalmazott oxigéntartalmú réz típusokhoz képest a Cu-DHP elektromos vezetőképessége kissé alacsonyabb. A szerelési technológiában használt ötvözetek általában réz-cink (sárgaréz) és réz-ón-cink ötvözetek (bronz), valamint alacsony ötvözésű réz-vas anyagok. A kiadvány célja, hogy a tervezők és a szakemberek informálódjanak a rézcsövek és szerelvények lehetséges alkalmazási lehetőségeiről, az alkalmazási területek különleges jellemzőiről és a betartandó előírásokról. Mivel egy ilyen kiadvány nem tartalmazhat minden csőszerelési vagy készülékszerelési specifikus tulajdonságot, fontos, hogy a függelékben felsorolt különböző intézmények ingyenes tanácsadó szolgálatára felhívjuk a figyelmet. A réz és a legtöbb ötvözete a különböző típusú acéloktól eltérően nem hőre keményedő (edződő). Az anyag a hidegalakítás miatt (pl. varrat nélküli csövek húzása) keményedik (edződik). Ez a keményedés megfelelő hőkezeléssel lágyítható (átkristályosítási hőkezelés). Rézcső. (DKI) 4 A szerelési technológia minden területén, beleértve az alább tárgyalt különleges alkalmazásokat, csak az oxigénmentes, foszforraldezoxidált réz Cu-DHP (anyag száma: CW024A) használatos.

3. Hűtés- és klímatechnika A rézanyagok kiemelkedő tulajdonságai, sokaldalúságuk a hűtés- és klímatechnikai alkalmazásokban különösen jól érvényesülnek. Használatuk évtizedek óta széles körű, korszerű és megfelelő szabályozással rendelkezik. Meg kell jegyezni, hogy a hűtés- és klímatechnikai előírásoknak megfelelő csöveket fontos alkalmazni (lásd a 8. fejezet táblázatait), hogy szükség esetén a műszaki és jogi garanciális követelmények érvényesüljenek. A réz kifejezett alacsony hőmérsékleten használható anyag, ezért különösen alkalmas a hűtőberendezések alkatrészeihez. A réz növekvő szilárdságot és nyúlást mutat, ha a hőmérséklet csökken, és ez alapvetően különbözteti meg a rézanyagokat az összes többi műszaki anyagtól. Ennek megfelelően olyan jelenségek, mint például az alacsony hőmérsékletű ridegség ismeretlen réz anyagoknál. A Cu-DHP anyagot ezért az előírásoknak megfelelően lehet használni -269 C és +250 C közötti hőmérséklettatományban. A réz szinte minden hűtőközeg és keverékeik esetén használható. Ezek közé tartozik minden biztonságos hűtőközeg, szén-dioxid, éghető szénhidrogén hűtőközeg és ezek keverékei (lásd még a 8.8. táblázatot). A réz csak feltételesen használható a következő hűtőközegekhez: R-717 ammónia a felhasználás műszakilag lehetséges, de jelenleg nem engedélyezett. R-764 kén-dioxid csak száraz állapotban használható. A kisméretű hűtőrendszerek szabványosított vízzel hígított ammónia hűtőközegéhez használt rézanyagok a gyakorlatban bizonyítottak, műszaki és tudományos vizsgálatuk biztató (lásd a 9. fejezetben szereplő bibliográfiát), azonban a vonatkozó rendeletek változtatása még nem történt meg. A CO 2 -hűtőközeg működtetéséhez nagyobb nyomásállóságú anyagok használata szükséges. A rézötvözetből készült anyagok, alkalmazása amelyeket a következő fejezet ír le bizonyították az alkalmasságukat. 3.1 Alapanyagok a hűtés- és klímatechnikában 3.1.1 Csövek A hűtőkör helyszínen szerelt csöveinek meg kell felelniük a MSZ EN 12735-1 szabvány (Réz és rézötvözetek. Hűtők és légkondicionálók varrat nélküli rézcsövei. 1. rész: A csőhálózatok csövei) előírásainak. Ez a szabvány egyaránt rendelkezik a tiszta réz Cu-DHP, valamint nagynyomású alkalmazásokhoz használt, alacsonyan ötvözött réz például CuFe2P anyagokról. Az utóbbiakat méreteit elsősorban collban adják meg. A csövek minőségére vonatkozó követelmények különösen a következőkre vonatkoznak: a belső felületek minősége csővégek lezárása cső jelölése tesztelés nyomásállóság További információ a 8. fejezetben található. Egyes méretekhez rendelkezésre állnak gyárilag bevonatolt rézcsövek is. Ezek lehetnek kemény burkolatú csövek például geotermikus kollektorokhoz, valamint habosított hőszigetelő burkolatok is. A hűtés- és klímatechnikához való Préskötés a hűtéstechnikában való felhasználáshoz. (Kép: IBP) felhasználhatóságot és anak módját és feltételeit az adott gyártótó tanúsítja. 3.1.2 Kötőelemek A hűtőközegek csővezetékeinek kötéséhez a forrasztható fittingekkel történő kapilláris keményforrasztás a legáltalánosabb. Az MSZ EN 378-2 szerint hegesztéses, valamint megfelelő szilárdságú mechanikai kötés is megengedett. A keményforrasztott kötéseknél az MSZ EN 1254-1 szabvány szerint (max. 108 mm névleges átmérőig) kapilláris idomokat használnak, hegesztett kötéseknél a DIN 2607 szerinti rézből készült hegeszthető idomokat kell használni. Legújabban a hűtőközeg-vezetékekhez is használhatók présidomok. Köszönhetően különleges kialakításuknak hermetikusan tömítenek (MSZ EN 16084 vagy MSZ EN ISO 14903 szerint) és a felhasznált tömítőgyűrűk ellenállnak a napjainkban használt hűtőközegeknek és olajoknak. Ezen hűtéstechnikai présidomok a kapilláris idomokhoz hasonló magas nyomást és hőmérsékleti viszonyokat viselnek el (lásd a képet). A fenti szerelvények belső felületei gyárilag olyan kivitelűek, amelyek megfelelnek a hűtőközeg-kör követelményeinek. Ez azonban csak ab- 5

ban az esetben érvényes, ha a szerelvények az eredeti csomagolásban maradnak. Az eredeti csomagolás kinyitása után a belső felületek tisztaságának megőrzése természetesen a felhasználó felelőssége. 3.2 Kötéstechnika Figyelni kell arra, hogy a hűtőközeg csőhálózatát kizárólag a hűtőberendezés szerelésben szakképzett, tanúsított szakemberek építhetik ki. Ez az egyetlen módja annak, hogy biztosítsuk a megfelelő üzembe helyezést és a hűtőközegek szakszerű kezelését. A keményforrasztást, mint ajánlott kötéstechnikát az MSZ EN ISO 17672 szabvány szerinti keményforrasszal végezzük. Ha szükséges, az MSZ EN 1045 szabványnak megfelelő folyasztószert kell használni. A keményforrasztással vagy hegesztéssel történő csőkötés készítése előtt és alatt a csővezetéket fel kell tölteni száraz inert gázzal a belső felületen történő reveképződés elkerülése miatt (lásd a képet). A védőgázok nemesgázok, vagy nitrogén és ezek keverékei, például nitrogén-hidrogén, nitrogén-argon stb. lehetnek. Biztonsági okokból a hidrogén tartalom nem haladhatja meg a 4 térfogat-százalékos maximális értéket. A présidomos technika alkalmazásával kiküszöbölhető a természetes úton kialakuló magas hőmérséklet miatti revésedés, mivel a hőhatás hiánya miatt az nem képződik. További információ a 8. fejezetben található. A modern hűtőközegek általában magasabb működési hőmérsékletet és / vagy működési nyomást eredményeznek, mint korábban. Bármelyik szerelvény használata esetén az érintett gyártókkal konzultálni Védőgáz bevezetés védőgáz kilépés vízfürdőn keresztül Keményforrasztás védőgáz alatt (DKI 6027). kell az alkalmazási területekről, különösen a megengedett legnagyobb üzemi nyomásról. 3.3 Tervezési- és szerelési útmutató A hűtő- és légkondicionáló rendszerek csővezetékeit védeni kell a külső hőhatásokkal szemben. Ezért biztosítani kell a csövek szakszerű hőszigetelését. Ezenkívül meg kell felelni a tűzvédelmi követelményeknek és a páralecsapódás elleni védelemnek. A szabadon telepített rézcsövek általában nem igényelnek további korrózióvédelmet. Különleges esetekben azonban védőintézkedésekre lehet szükség. Ha kétségei támadnak, forduljon a 10. pontban felsorolt intézményekhez vagy a gyártókhoz. Hasonlóképpen figyelemmel kell lenni a hőmérséklet által okozott hosszváltozásra a csővezeték tervezésénél és szerelésénél. További információk a hűtőközeg vezetékek telepítéséről az MSZ EN 378-2 szabványban találhatók. Például, ezeknek a szabványos csöveknek a különböző átmérőjű csövekhez történő csatlakozásánál csak gyárilag készített átmeneti idomokat lehet használni, és figyelembe kell venni a lehetséges mozgásból adódó hatásokat. 3.4 Nyitott vízhűtéses hálózat Ritkán, nyitott hűtőkör, oxigén tartalmú víz (pl. kútvíz) mint hűtőközeg esetén figyelni kell arra, hogy korrózióvédelmi okokból az MSZ EN 1057 (DVGW GW 392 munkalap) szerint csöveket kell használni. Ezen csövek belső felülete az ilyen alkalmazásokra megfelel, és az különbözik az MSZ EN 12735-1 szerinti klímatechnikai csövek belső felületétől. Ebben az esetben csőkötésekhez az ivóvíz-berendezésekben rendszerint használt összetevőket és kötési technikákat kell használni. További információ az ivóvíz, fűtés- és gázszerelési alkalmazásokról a www. rezcsoinfo.hu weboldalon. 6

4. Orvosi gázok és vákuum A rézcsövek használata a kórházakban, klinikákon, orvosi és technológiai gázellátó létesítményekben általános sztenderdnek tekinthető. A réz megfelel azon szigorú követelményeknek, amelyek ezen a területen az anyagokra vonatkoznak. A réz higiéniai tulajdonságai a helyes és bevált telepítési technológiával együttesen indokolják az előnyben részesített felhasználást. Az orvosi gázokat szállító csővezetékekre vonatkozó követelményeket a MSZ EN ISO 7396-1 (Gyógyászati gázok csővezetékrendszerei. 1. rész: Csővezetékrendszerek nyomás alatti gyógyászati gázokhoz és vákuumhoz) szabvány tartalmazza. Az MSZ EN ISO 9170-2: 2009 (Vételi egységek gyógyászati gázok csővezetékrendszereihez. 2. rész: Vételi egységek altatógáz-elszívó rendszerekhez) és az MSZ EN ISO 11197 (Gyógyászati ellátóegységek) szabványok szerint erősen ajánlott a rézcsövek használata ezen gyó gyászati rendszerek esetén. 4.1 Alapanyag orvosi gázokhoz és vákuum-berendezésekhez Orvosi célú gázok szállítására szolgáló vezetékekhez, a sűrített levegőnek a gyógyászati eszközök működtetésére történő felhasználására, a műszerek és a vákuum-berendezések működtetéséhez az MSZ EN 13348 (Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek orvosi gázokhoz vagy vákuumhoz) szabvány szerinti rézcsöveket kell használni. Az üzemi nyomás 2 MPa (20 bar)-ig terjedő tartományban változhat. A szerelvényekhez az MSZ EN 1254-1, -4 és -5 szerinti kapilláris forrasztásos szerelvényeket kell használni. A szabványok szerint gyártott idomok belső felülete megfelel az orvosi gázok szállítására vonatkozó feltételeknek. Ez azonban csak abban az esetben érvényes, ha a szerelvények az eredeti csomagolásban maradnak. Az eredeti lezárás kinyitása után a belső felületek szükséges tisztaságának felelőssége a felhasználóé. 4.2 Kötéstechnika Az orvosi gázellátó rendszerekhez és az orvosi berendezések vákuumvezetékeihez az MSZ EN ISO 7396-1 szerint rézből készült csővezetékeknél jelenleg csak védőgáz alatt történő keményforrasztásos vagy hegesztéses kötés használható. Az inert gázzal történő csőkötés a cső belső felületén a reveképződést megelőzi. Ellenkező esetben a revedarabok a csatlakoztatott szerelvényekben és eszközökben hibákhoz vezethetnek. Általában az MSZ EN ISO 17672 szerinti CuP 279 (régi megjelölések: CP105, L-Ag 2P) vagy CuP 179 (régi megnevezések: CP203, L-CuP6) foszfortartalmú forraszanyagok folyasztószer nélkül használhatók. Ha a forrasztási folyamathoz a folyasztószer használata elkerülhetetlen például a sárgarézből, vagy a bronzból készült szerelvények forrasztására kerül sor, vagy ha ezüsttartalmú forraszanyagokat használunk, ügyelni kell arra, hogy ne kerüljön folyasztószer a cső belsejébe. Az FH10 típusú MSZ EN 1045 szabványnak megfelelő folyasztószert kell alkalmazni. 4.3 Tervezési- és szerelési útmutató A csővezetékek szerelésekor mindig győződjön meg róla, hogy nincs szivárgás. A mintavevő szelepek beszerelése előtt a vezetékeket orvosi sűrített levegővel kell átfújni (ISO 7396 meghatározás). A nyomástartó tartályokból származó nitrogén is alkalmas erre. Javasoljuk, hogy az átfújást a szükséges nyomáspróbával kombinálják. A cső belső felületeinek összehasonlítása keményforrasztás után. Fent: Inert védőgázzal forrasztva. Alsó: forrasztás védőgáz nélkül. (DKI 4983) Kórházi panel orvosi gázok számára. Kép: ECI 7

Ezzel ellenőrizzük, hogy a tervezett gáz kilép-e a kibocsátási ponton az előírt tisztaságban. A vizsgálat azt is biztosítja, hogy az adott gáz minden egyes gázminta-mintavételi pontnál kilépjen, azaz nincsenek helytelen csőcsatlakozások. A gondosan szerelt és védőgáz hatása alatt összekötött rézcsövekhez nem szükséges és nem ajánlott a kész cső folyadékkal történő megtisztítása. A tisztítófolyadékok maradékot hagynak, ami ismét megkérdőjelezi a csövek belső felületének tisztaságát. Kapilláris forraszidom szerelés egyszerűsített RAL minőségi jelzéssel (Kör a közepén ponttal) (DKI 3502). A rézcsövek utólagos zsírtalanítása nem kivitelezhető az építkezésen a vonatkozó balesetvédelmi előírások betartása mellett. (vegyi anyagok használata!). Sokkal inkább érdemes előzetesen érdeklődni a cső- és idom gyártók elérhető minőségeiről. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a már meglévő szokások és felületesség miatt bekövetkező helytelen anyagválasztás csak nagy erőfeszítésekkel korrigálható később. Ezért a megrendelési folyamat központi szerepet játszik az ilyen esetekben: figyeljünk arra, hogy az alkalmazási területnek megfelelő csövet rendeljünk orvosi gázokhoz az orvosi gázok csöveit! Forrasztáshoz olyan kapilláris forraszidomokat ajánlott használni, amelyekben a Gütegemeinschaft Kupferrohr e.v RAL minőségi jelét állandó jelleggel alkalmazzák (lásd a képet). A vételezési pontot elhagyó gáz tisztasága eltérő. Ebben az öszszefüggésben például az MSZ EN ISO 7396 (Gyógyászati gázok csővezetékrendszerei. 1. rész: Csővezetékrendszerek nyomás alatti gyógyászati gázokhoz és vákuumhoz) és a gyógyszerekről szóló törvény előírásait értjük. A gázokban az oxigén, az altatógáz és a kéjgáz alkotják a hatóanyagot, ezért ezekkel szemben különleges követelményeket támasztanak. Az MSZ EN ISO 7396 szerint mindegyik vételezési pontnál vizsgálatot kell végezni a gázárammal távozó látható részecskék esetében. A szállítási állapotban lévő, fémtartalmú csővezetékeket állandó jelleggel fel kell címkézni az orvosi gázellátó rendszerekbe történő beszerelés után, a gáz típusának és / vagy a hozzá tartozó szimbólumnak a megjelölésével. A jelölések fémcímkékből vagy matricákból állhatnak, lyukasztva vagy bélyegezve. A címkézés további részleteit az MSZ EN ISO 7396 szabvány tartalmazza. A szabadon vezetett csöveket könynyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Párhuzamos vezetés és kereszteződések esetében a csövek távolságát úgy kell megválasztani, hogy javítás és karbantartás probléma nélkül legyen lehetséges. Minden vezetéket biztonságosan kell lezárni minden emeleten. A gázvezetékeknek a vízvezetékek felett kell lenniük, könnyebb gázok csöveit kell felül, a nehezebb gázokat alul elhelyezni. A vezetékeket az MSZ EN ISO 7396 szerint kell biztonságos távolságban elhelyezni az elektromos vezetékektől, minimális távolsága 50 mm, és nem szabad elektromos berendezések földelésére használni. Természetesen azonban a csővezetékeket be kell építeni a védelmi potenciálkiegyenlítésbe a vonatkozó előírásoknak megfelelően (egyen potenciálra hozás EPH). A csőátmérőtől függően az orvosi gázellátó rendszerek rögzítési távolságát az MSZ EN ISO 7396 határozza meg (lásd a 8. fejezet táblázata). 4.4 Vákuumvezetékek A vákuumvezetékek részben elzárás nélküliek, de mindig a vákuumszivattyú felé történő lejtéssel kell szerelni. Annak érdekében, hogy a nyomásveszteség alacsony legyen, a teljes vezeték hossza a lehető legrövidebb legyen. A csatlakozások és elágazások az MSZ EN 1254-1, -4 vagy -5 szabvány szerinti idomokkal készüljenek. Orvosi gázellátó rendszer a csövek jelölésével (Kép: Drägerwerke). 8

5. Sűrített levegő A rézcső a sűrített levegő szállítására különösen alkalmas csővezeték-anyagnak bizonyult például gépek és berendezések működtetésénél, vagy mérő-, vezérlő-, szabályozás technológiánál. A jó korrózióállóság, a tartós-, biztonságos kötés, a kedvező ellenállás (idomok áramlástechnikája) és a költséghatékony üzemeltetés a rézcsővel szerelt sűrített levegős berendezések legfontosabb előnyei. Azonban vannak különbségek a sűrített levegő követelményeire a felhasználás területének függvényében: a) Az úgynevezett üzemi sűrített levegő hálózat, például a sűrített levegős szerszámok ellátásánál, figyelni kell arra, hogy egy bizonyos harmatpontot érhet el a levegő, amikor kondenzvíz válhat ki, vagy a szállított levegő nem érheti el az előírt maximális olajtartalmat. Az üzemi sűrített levegő hálózatnál általában nincsenek további követelmények. Az üzemi sűrített levegőnél általában nem használnak szűrőket, mivel a tisztaságra vonatkozó követelmények alacsonyabbak, és a szűrőket a nagy nyomásveszteségek miatt nem célszerű használni, csak ott ahol a sűrített levegő minősége valóban szükségessé teszi. b) Ellentétben az üzemi célú sűrített levegővel az ellenőrző vagy szabályozó légvezetékeknél, vagy az élelmiszeripari ágazatban a felhasználástól függően más feltételek állnak fenn. A részecskeszűrőként aktív szénszűrő, aktív szén abszorber vagy steril szűrő használható a sűrített levegő szükséges minőségének biztosítására. Elosztó állomás (Kép: Drägerwerke) Ezen alkalmazásokhoz bizonyos tisztasági osztályokat lehet hozzárendelni az MSZ ISO 8573-1 szabványnak (Sűrített levegő. 1. rész: Szennyezők és tisztasági osztályok; 2001-02 / 1-7. fokozat) megfelelően. Az ilyen sűrített levegő követelményeit csak szűrők és szárítók kombinációjával lehet elérni. A szerelési technológia és a felhasznált alkatrészek tekintetében különös figyelmet kell fordítani a sűrített levegő tisztasági követelményeire. Ezért a rendeltetésszerű felhasználástól függően meg kell különböztetni a rendes üzemi sűrített levegőt és a sűrített levegőt a különleges tisztasági követelmények miatt. 5.1 Sűrített levegős rendszerek részei Az technológiai sűrített levegőt szolgáló rendszerekben főleg az MSZ EN 1057 szerinti rézcsövek használhatók az MSZ EN 1254-1, -4 és -5 szerinti kapilláris forrasztásos idomokkal. Továbbá a tömítés az MSZ EN 1254-2 szabványnak és a DIN 2459 és a DVGW W 534 vagy G 5614 munkalapok, valamint a speciális gyártói előírásoknak feleljen meg. Az MSZ ISO 8573-1 (1-7. osztály) szerinti különleges tisztasági követelményeknek megfelelő sűrített levegő elosztására szolgáló rendszerekben az MSZ EN 12735-1 vagy az MSZ EN 13348 szerinti rézcsöveket használjuk. A keményforrasztással történő kötéseknél figyelembe kell venni a különleges előírásokat (lásd még a 3.2 fejezetet). Roppantógyűrűs és présidomos kötések esetén a gyártók utasításai érvényesek a felhasználás területeire. Az orvosi sűrített levegő területén, például sebészeti műszerek vezetékei, csak az MSZ EN 13348 szerinti rézcsöveket használjuk. Csatlakozások készítésénél figyelembe kell venni a 3.2 fejezet előírásait forrasztásnál, valamint egyéb csatlakozási technikáknál, mint pl. roppantógyűrűs szerelvényekhez és présidomokhoz a gyártó utasításait. 5.2 Kötéstechnika A sűrített levegős rendszerekben a kompresszorok által generált rezgések általában kerülendők. A rezgések csővezetékbe történő átvitele nem zárható ki teljesen, de kompenzátorokkal általában csillapítás érhető el. A rezgésfeszültségnek való nagyobb ellenállás miatt a ke- 9

Cső külső átmérője (mm) Egyenértékű csőhossz (m) 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 108 88,9 76 54 42 35 28 22 18 2,0 15 12 1,5 1,0 0,5 0,0 0,2 0,4 0,6 0,8 1,0 1,2 1,4 1,6 1,8 2,0 2,2 2,4 2,6 2,8 3,0 3,2 3,4 3,6 3,8 4,0 4,2 4,4 4,6 4,8 5,0 zeta érték 1. ábra: A szerelvények egyenértékű csőhossza, száraz sűrített levegő 8 bar (DKI 6054). ményforrasztás és a présidomos kötés előnyösebbek a sűrített levegős rendszereknél mint a lágyforrasztás. A sűrített levegős csatlakozások a szokásos módon hajthatók végre. Sűrített levegőnél és orvosi gázoknál, különleges tisztasági követelményekkel kell számolni. Keményforrasztás során a sűrített levegős hálózatoknál meg kell akadályozni a reveképződést. Ez azt jelenti, hogy a forrasztásokat ilyen rendszerekben inert gáz alatt kell végrehajtani. Ugyanez vonatkozik a hegesztett kötésekre (lásd 3.2). 5.3 Tervezési- és szerelési útmutató Általánosságban meg kell jegyezni, hogy a sűrített levegős berendezések nagyvonalúan túl vannak méretezve. A cégek általában 50%-os vagy annál nagyobb teljesítménytartalékot építtetnek be a sűrített levegős hálózat későbbi esetleges bővítése miatt. A sűrített levegő előállítása energiaigényes és így drága, mert a gazdaságos üzemeltetés feltétele a kedvező áramlástechnikai kialakítás (lásd: ZVSHK szakmai ismertető füzete sűrített levegős hálózatok ). Ez azt jelenti, hogy a csőkötések lehetőleg keresztmetszet szűkület nélkül legyenek végrehajthatók. A préskötéseknél és a forrasztásos kötéseknél a tömítő-felület a cső keresztmetszetén kívül helyezkedik el, így az ellenállásuk is kisebb lesz. Az alaki ellenállás értékek az 1. ábrából kiolvashatók. A szerelvény áramlási ellenállása, a zeta-értéke alapján, a cső belső átmérőjétől függően egyenértékű csőhosszúság formájában olvasható le. A különböző belső átmérőjű csővezetékek esetében a köztes értékeket ennek megfelelően interpolálni kell. A réz nagyon ellenálló az olajjal és a nagy nyomásokkal szemben, valamint költséghatékony működést biztosít (áramlástechnikailag kedvező szerelvények). A rézcsövek előnyösek a sűrített-levegős hálózatok szereléséhez, a későbbi hálózatbővítések nagyon könnyen hajthatók végre. 10

6. Ipari- és laboratóriumi gázok Az itt említett műszaki gázok vezetékei kizárólag fémes anyagokból készülhetnek. Ugyanakkor sokféle követelmény van a gázfajták, azok felhasználása vagy tisztasága tekintetében. Mivel nincs létező önálló szabvány a rézcsövekre ipari vagy laboratóriumi gázok számára, és nem tervezik a megjelenést a belátható jövőben, itt a kapcsolódó alkalmazások szabványait használják a rendelési és szállítási követelmények meghatározására. Ezt a megközelítést több mint egy évtizede használják. Ha laboratóriumi gázokat szállító rendszerekről van szó, pl. gőz- vagy gáznemű anyagok szállítása nagypontosságú analitikai berendezésekkel történő vizsgálatra, a csövek alkalmasságát a gyártó tanúsítvánnyal kell, hogy igazolja. Ezek azonban meglehetősen ritka esetek. 6.1 Felhasznált anyagok Az MSZ EN 12735-1 szerinti hűtés- és klímatechnikai rézcsöveket ipari és laboratóriumi gázok szállítására és elosztására is használják, illetve az MSZ EN 13348 szerinti orvosi gázok és vákuum rézcsövei is alkalmazhatók. Csőcsatlakozóként általában a kapillárisan forrasztható idomokat az MSZ EN 1254-1, -4 és -5 szabvány használják. Ezen túlmenően az MSZ EN 1254-2 szerinti roppantógyűrűs kötések használhatók. A présidomos kötés is alkalmazható, ha a tömítőelem a gyártó tanúsítása és műszaki adatlapja szerint megfelel az adott gázfajtának. 6.2 Nagy tisztaságú- és laboratóriumi gázok A nagytisztaságú és laboratóriumi gázok esetén fontos tényező az áramló gáz tisztasága. Az anyag tisztaságát számértékek adják meg, ahol az első számjegy az összes kilences számát jelöli, a második a jobb oldali utolsó szám értékét. Például: Oxigén 6.0 tisztaság 99.99990 térfogat % Oxigén 3,5 tisztaság 99.95 térfogat % Tekintettel a szállítandó gázok nagy tisztaságára, igény van a csövek és kötőelemek nagy tisztaságú gázokhoz/speciális laboratóriumi felhasználásre anyagminőségre. Szabványosított termékek ilyen speciális célra jelenleg nem mindig állnak közvetlenül rendelkezésre. Egyrészt, az ilyen speciális termékek iránt alacsony a kereslet, másrészt az igények és így a megoldások is különlegesek és egyediek. Ezt érdemes már a tervezési fázisban figyelembe venni, ezen különleges esetekben csak így valósítható meg szakszerűen a nagytisztaságú gázok vezetésének projektje. 6.3 Kötéstechnika A rézcsöveket ipari vagy laboratóriumi gázokhoz általában forrasztással vagy hegesztéssel kell összekötni. Alternatív megoldásként a présidom alkalmazása akkor lehetséges, ha a gyártó jóváhagyja a megfelelő alkalmazást. A gáz tisztaságára vonatkozó különleges követelmények esetén a keményforrasztás során védőgázos forrasztást kell használni (lásd 3.2 fejezetet). Az MSZ EN ISO 17672 szabvány szerinti CuP 279 (régi megjelölések: CP105, L-Ag 2P) vagy CuP 179 (régi megnevezések: CP203, L-CuP6) foszfortartalmú forraszanyagok folyasztószer nélkül használhatók. Ha a forrasztásnál a folyasztószer használata elkerülhetetlen például, ha sárgaréz vagy rézötvözet szerelvényt kell forrasztani, vagy ha ezüstöt tartalmazó forraszanyagok használunk, ügyelni kell arra, hogy ne kerüljön folyasztószer a cső belsejébe. Az FH10 típusú MSZ EN 1045 szabványnak megfelelő folyasztószert kell használni. Műszaki gázok elosztó rendszere préskötésekkel (DKI 6025) 11

6.4 Tervezési- és szerelési útmutató A falon kívül szerelt csöveket könynyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni. Párhuzamos vezetések és kereszteződések esetén a csőkötést úgy kell megválasztani, hogy az javítás és karbantartás céljából könnyen hozzáférhető legyen. A vezetékeket meg kell védeni a rázkódtatásoktól és egyéb zavaroktól. A gázt szállító csöveket vízvezetékek felett kell elhelyezni, a könnyebb gázok csövét a nehezebb gázok fölé kell helyezni. Ezenkívül az alábbiakban felsorolunk néhány rövid információt az ezen alkalmazási területen leggyakrabban használt gázokról. További információ a 8. fejezetben található. Oxigén Minden, az oxigénnel érintkező alkatrésznek a robbanásveszély miatt olaj, zsír, glicerin vagy más széntartalmú kenőanyagoktól mentesnek kell lennie. Oxigénvezetékek anyagaként a réz előnyös tulajdonságai miatt különösen jól alkalmazható. Nemesgázok (hélium, argon, kripton, xenon, radon) és nitrogén A nemesgázok, a nitrogén és keverékeik éghetetlenek, színtelenek és szagtalanok, és kémiailag nem, vagy csak nagyon lassan reagálnak környezetükkel, azaz inert módon viselkednek ( inert gázok ). A rézcsövek ezen a területen is régóta bevált anyagnak számítanak. Hidrogén A hidrogén színtelen és szagtalan, éghető gáz. Mint az egyéb tüzelőanyag-gázokhoz, a hidrogénhez is dezoxididált rézből (pl. Cu-DHP) készült csövek használhatók. A hidrogénvezetékeken végzett nyomáspróba a hidrogén kis sűrűsége miatt hidrogénnel, vagy héliummal történik. PB gáz, földgáz A cseppfolyósított gázokhoz és földgázhoz tartozik a propán- és a bután- és ezek keverékei is. Amikor ezeket a gázokat használja, fordítson nagy figyelmet a tervezett felhasználásra. Ha a gázt fűtőanyagként (pl. háztartásokban) használjuk, akkor a megfelelő előírásokat, az MBSZ előírásait kell követni. Ebben az esetben az MSZ EN 1057 szerinti csöveket kell használni. További információ az MBSZ-ben illetve az Európai Réz Intézet kiadványaiban és weboldalán található. Amennyiben a gázokat hűtőközegként használjuk, akkor az MSZ EN 12735-1 szerinti csöveket alkalmazzuk. Ez a különbség a felhasználási területek jogi és műszaki követelményeinek eltéréséből adódik. Széndioxid A szén-dioxid színtelen, szagtalan, nem éghető gáz. Száraz gázként nem lép reakcióba a csővezetékekhez használt anyagokkal. Biztosítani kell azonban, hogy nedvesség ne kerüljön be a csőbe, mert a vezetéket károsíthatja. Csőanyagként rezisztens anyagok használhatók, mint például a réz és a CuFe2P. Acetilén Az acetilén vezetéséhez a réz használata tilos! Az acetilén és a réz reakciójából nagyon robbanásveszélyes réz-acetilid képződhet. A réz ötvözetből készült szerelvények is csak akkor használhatók, ha az anyag legfeljebb 70% réz tartalmú! 9. ábra: Keményforrasztott vezetékek laborgázokhoz (kép Drägerwerke) 12

7. Általános útmutató 7.1 Szerkezeti elemek nyomásállósága A rézcsövek maximálisan megengedett üzemi nyomását a csőgyártók határozzák meg. A táblázatok a 8. fejezetben áttekintést nyújtanak. A számítás az ismert módon történik. A csövek szilárdsági állapota (lágy / félkemény / kemény) nincs hatással a maximálisan megengedhető nyomás értékére, mivel biztonsági okokból minden számítás a lágy állapotra vonatkozik. Ilyen megfontolásból a hőkezelés (forrasztás, hegesztés) révén várható esetleges szilárdság csökkenést is figyelembe veszik, így annak hatása is semleges. A szerelvények megengedett üzemi nyomása a 8. fejezet táblázatában található. A szerelvények használatát magasabb nyomáson és hőmérsékleten mindig a gyártóval kell konzultálni. 7.2 Nyomástartó berendezések és rendszerek irányelve A nyomástartó berendezésekről szóló irányelv meghatározza a nyomástartó berendezés és alkatrészeinek állapotára vonatkozó követelményeket. A nyomástartó berendezések működtetése és forgalomba hozatala további szabályozások alá tartoznak. Be kell tartani pl. a nyomástartó berendezések és a biztonságos működtetés irányelveit. Nincsenek követelmények a nyomás alatti gázok ill. hűtőközegek szerkezeti elemeiként használt idomok, csövek CE jelölésére, sőt a nyomástartó berendezése irányelve tiltja ezt. A CE jel alkalmazásáról az előre szerelt csőrendszerek esetében a tervezési, de legkésőbb a jóváhagyás előkészítési fázisában dönteni kell. Kifejezett követelmény azonban a rendszerek elemeinek, mint a csövek és idomok, nyomon követhetősége és azonosíthatósága. Ennek megfelelően ezen elemek viselik a gyártó jelét. A rézcsövek és idomok tartós módon viselik gyártójuk azonosító jelét. A jelöletlen termékek nyomon követhetősége sokkal több erőfeszítést igényel. További információ a nyomástartó berendezések és rendszerek irányelvéről az Európai Bizottság weboldalain. 7.3 Tanúsítványok A csővezeték egyes elemi esetében az üzembe helyezőnek bizonyítania kell az anyagjellemzőket. Ezeket a jellemző értékeket a gyártó tesztelési tanúsítványai dokumentálják és közlik. Az MSZ EN 10204 szerinti 2.2-es típusvizsgálati tanúsítványokat a gyártók általában ingyenesen biztosítják ügyfeleiknek. A hűtéstechnika, valamint az ipari és a laboratóriumi gázok esetében ez a típusú tanúsítvány teljesen elegendő. Az orvosi gázok és a vákuumos alkalmazások esetében is egyre gyakrabban használják az ilyen típusú vizsgálati tanúsítványt a beszerzés egyszerűsége miatt. A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően azonban a jelentős többletmunkák miatt többletköltségek merülnek fel a 3.1 átvételi vizsgálati bizonyítvány kiadása során. A 3.1. számú vizsgálati bizonyítvány csak akkor lehetséges, ha ezt a komponens gyártásának megrendelésekor előzetesen egyeztették. Ennek oka az, hogy a 3.1 vizsgálati bizonyítvány esetében az anyag tulajdonságait a méretekhez viszonyítva is rögzítik és közvetlenül az ügyfélhez továbbított gyártási tételhez rendelik. Az ilyen típusú 3.1-es vizsgálati bizonyítvány bemutatásának szükségessége azonban nagyrészt csak speciális esetekre korlátozódik. 7.4 Szabványon kívüli csőméretek A fent említett szabványokban felsorolt csőméretek a szabványosítás értelmében ajánlások. Ezen méreteken túl a csővezetékekre vonatkozó követelmények az öszszes olyan méretre is vonatkoznak, amely nincs felsorolva. Az ilyen csövek beszerzési forrásai az Európai Réz Intézettől szerezhetők be (lásd még a 10. fejezetet). A rendelési szövegben fel kell tüntetni a méretet és a hozzá tartozó szabvány specifikációt (pl. MSZ EN 12735-1 szerint ). Az olyan általánosan használt kifejezések, mint az EN alapján, nem elegendők. 13

8. Táblázatok és diagramok 8.1 A Cu -DHP réz fizikai tulajdonságai Olvadáspont 1083 C Sűrűség 8,9 kg/dm 3 Hővezetés 20 C-on > 330 W/mK Hőtágulás 100 C-on 1,7 mm/m 8.2 Rézcsövek MSZ EN 1057 (DVGW GW 392 munkalap) szerint RAL minőségi védjeggyel Tekercsben, szállítási hossz 25 vagy 50 m Méret Névleges súly Megengedett Szilárdsági állapot mm kg/m nyomás R m (Mpa) 12 x 1 0,31 89 lágy (R220) 15 x 1 0,39 70 lágy (R220) 18 x 1 0,48 57 lágy (R220) 22 x 1 0,59 46 lágy (R220) Szálban, szállítási hossz 5 m Méret Névleges súly Megengedett Szilárdsági állapot mm kg/m nyomás R m (Mpa) 12 x 1 0,31 89 félkemény (R250) 15 x 1 0,39 70 félkemény (R250) 18 x 1 0,48 57 félkemény (R250) 22 x 1 0,59 46 félkemény (R250) 28 x 1 0,75 36 félkemény (R250) 35 x 1,2 1,13 34 kemény (R290) 42 x 1,2 1,37 28 kemény (R290) 54 x 1,5 2,20 28 kemény (R290) 64 x 2 3,47 31 kemény (R290) 76,1 x 2 4,14 26 kemény (R290) 88,9 x 2 4,86 22 kemény (R290) 108 x 2 7,37 23 kemény (R290) 133 x 2,5 10,90 22 kemény (R290) 159 x 3 13,09 19 kemény (R290) 219 x 3 18,12 13 kemény (R290) 267 x 3 22,14 11 kemény (R290) A maximális megengedett üzemi nyomás értékei mindig az anyag R200 állapotára vonatkoznak (lágyított), a megfelelő mérettel, az AD2000- munkalap B0 / B1 szerint 3,5-szeres biztonsági tényezővel számítva. Az értékek 100 C-ig érvényesek. 100 C és 250 C közötti üzemi hőmérséklet esetén a megengedett üzemi nyomást a hőmérséklet függvényében újra kell számolni. 14

8.3a Rézcsövek a hűtéstechnikában MSZ EN 12735-1 szerint Méretek tekercsben, 25 vagy 35 m szállítási hossz Méret mm Névleges súly kg/m Megengedett nyomás Szilárdsági állapot R m (Mpa) 4 x 1 0,08 318 lágy (R220) 6 x 1 0,14 194 lágy (R220) 8 x 1 0,20 139 lágy (R220) 10 x 1 0,25 109 lágy (R220) 12 x 1 0,31 89 lágy (R220) 15 x 1 0,39 70 lágy (R220) 16 x 1 0,42 66 lágy (R220) 18 x 1 0,48 57 lágy (R220) 22 x 1 0,59 46 lágy (R220) További méretek iránt érdeklődjön a gyártónál vagy a forgalmazónál A maximális megengedett üzemi nyomás értékei mindig az anyag R200 állapotára vonatkoznak (lágyított), a megfelelő mérettel, az AD2000- munkalap B0 / B1 szerint 3,5-szeres biztonsági tényezővel számítva. Az értékek 100 C-ig érvényesek. 100 C és 250 C közötti üzemi hőmérséklet esetén a megengedett üzemi nyomást a hőmérséklet függvényében újra kell számolni. Méretek szálban, szállítási hossz 5 m Méret mm Névleges súly kg/m Megengedett nyomás Szilárdsági állapot R m (Mpa) 6 x 1 0,14 194 kemény (R290) 8 x 1 0,20 139 kemény (R290) 10 x 1 0,25 109 kemény (R290) 12 x 1 0,31 89 kemény (R290) 15 x 1 0,39 70 kemény (R290) 16 x 1 0,42 66 kemény (R290) 18 x 1 0,48 57 kemény (R290) 22 x 1 0,59 46 kemény (R290) 28 x 1 0,75 36 kemény (R290) 28 x 1,5 1,11 55 kemény (R290) 35 x 1,5 1,40 43 kemény (R290) 42 x 1,5 1,70 36 kemény (R290) 54 x 1,5 2,20 28 kemény (R290) 64 x 2 3,47 31 kemény (R290) 76,1 x 2 4,14 26 kemény (R290) 88,9 x 2 4,86 22 kemény (R290) 108 x 2,5 7,37 23 kemény (R290) 133 x 3 10,90 22 kemény (R290) További méretek iránt érdeklődjön a gyártónál vagy a forgalmazónál A maximális megengedett üzemi nyomás értékei mindig az anyag R200 állapotára vonatkoznak (lágyított), a megfelelő mérettel, az AD2000- munkalap B0 / B1 szerint 3,5-szeres biztonsági tényezővel számítva. Az értékek 100 C-ig érvényesek. 100 C és 250 C közötti üzemi hőmérséklet esetén a megengedett üzemi nyomást a hőmérséklet függvényében újra kell számolni. 15

8.3b CuFe2P anyagú rézcsövek nagynyomású rendszerekhez MSZ EN 12735-1 szerint Méretek szálban, szállítási hossz 5 m Méret mm Méret coll Megengedett nyomás bar Szilárdsági állapot R m (Mpa) 9,52 3/8 kemény (R420) 12,70 1/2 A megengedett üzemi kemény (R420) 15,87 5/8 nyomás függ az üzemi lágy (R300) 19,05 3/4 hőmérséklettől és a lágy (R300) 22,23 7/8 gyártó utasításaitól.co 2 - lágy (R300) 28,57 1 1/8 vezetéséhez a általában lágy (R300) 34,92 1 3/8 150 C határhőmérséklet lágy (R300) 41,27 1 5/8 feltételezünk. lágy (R300) 53,97 2 1/8 lágy (R300) További méretek iránt érdeklődjön a gyártónál vagy a forgalmazónál A maximális megengedett üzemi nyomás értékei mindig az R300 anyagi állapotra vonatkoznak (lágyított) és a megfelelő méretre, az AD2000- munkalap B0 / B1 szerint számítva, valamint a gyártó adataitól és specifikus engedélyeitől is függenek. 8.4 Rézcsövek az orvosi gázokhoz és vákuumhoz az MSZ EN 13348 szerint Méretek szálban, szállítási hossz 5 m Méret mm Névleges súly kg/m Megengedett nyomás Szilárdsági állapot R m (Mpa) 6 x 1 0,14 194 kemény (R290) 8 x 1 0,20 139 kemény (R290) 10 x 1 0,25 109 kemény (R290) 12 x 1 0,31 89 kemény (R290) 15 x 1 0,39 70 kemény (R290) 16 x 1 0,42 66 kemény (R290) 18 x 1 0,48 57 kemény (R290) 22 x 1 0,59 46 kemény (R290) 28 x 1 0,75 36 kemény (R290) 28 x 1,5 1,11 55 kemény (R290) 35 x 1,5 1,40 43 kemény (R290) 42 x 1,5 1,70 36 kemény (R290) 54 x 2 2,91 37 kemény (R290) 64 x 2 3,47 31 kemény (R290) 76,1 x 2 4,14 26 kemény (R290) 88,9 x 2 4,86 22 kemény (R290) 108 x 2,5 7,37 23 kemény (R290) További méretek iránt érdeklődjön a gyártónál vagy a forgalmazónál A maximális megengedett üzemi nyomás értékei mindig az anyag R200 állapotára vonatkoznak (lágyított), a megfelelő mérettel, az AD2000- munkalap B0 / B1 szerint 3,5-szeres biztonsági tényezővel számítva. Az értékek 100 C-ig érvényesek. 100 C és 250 C közötti üzemi hőmérséklet esetén a megengedett üzemi nyomást a hőmérséklet függvényében újra kell számolni. 16

8.5 Üzemi nyomás és falvastagság méretezése Az üzemi nyomást és a falvastagságot az AD 2000-munkalap B0 Nyomástartó edények méretezése és B1 Hengerek és gömbhéjak belső túlnyomás alatt alapján végezzük. (kapcsolódó hazai szabvány: MSZ EN 13480-3) Egy cső megengedett üzemi nyomását a következő egyenlet szerint számítjuk: p B = 20 x R m x t (d a t) x S A falvastagságot ennek megfelelően kell kiszámítani: t = d a x p B R ( m ) 20 x + p S B A jelölések magyarázata: p B megengedett üzemi nyomás (bar), egész számra kerekítve d a külső átmérő (mm) R m a cső szakítószilárdsága / szilárdági állapota (MPa) (N / mm 2 -nek felel meg). Az EN 12735-1 és az EN 13348 szerint Cu-DHP-ből készült csövek esetében, melyeket a berendezések helyszíni szerelésére használunk, tekintettel a szál és tekercses csövek eltérő szilárdsági állapotára, valamint a helyszíni építési feltételek, a keményforrasztás hatásaira Rm = 200 MPa szakítószilárdsággal kell számolni. Az EN 12735-2 (A berendezés csövei) szerinti, Cu-DHP rézből készült, R220 vagy Y040 szilárdsági állapotú csövek esetén, mely ipari folyamatok során kerülnek hőkezelésre, vagy keményforrasztásra, Rm = 220 MPa szakítószilárdsággal számoljuk t falvastagság mm-ben. Ebből a célból az AD2000 B0 jelenlegi verziója szerint a falvastagságot a minimális falvastagsággal kell figyelembe venni, tekintettel a tűrés maximális értékére. (Megjegyzés: az AD2000 B1 esetében t = s c1, így az s névleges falvastagságot s = t + c1 értékkel kell számítani.) 20 számítási állandó, a mértékegysége bar / MPa, megfelel (bar x mm²) / N) S biztonsági tényező. Kezeletlen alkatrészekhez, hegesztett és forrasztott varratokhoz (pl. cső / forrasztott idom) az AD 2000-munkalap B0 szerint a varrat nélkül, belső nyomás alatti rézcsövekhez S = 3,5 biztonsági tényezővel kell számolni (a biztonsági együtthatók VdTÜV AK AD2000 W 6/2 réz anyagainak egységes meghatározása 08.06 0,2016). A Cu-DHP vagy más egyéb minták hosszirányú forrasztott tartályaihoz S = 4 biztonsági tényezőt kell használni. 17

8.6 Forraszanyag és folyasztószer RAL minőségjellel A hűtés- és klímatechnikai rendszerek, ipari, laboratóriumi és orvosi gázok csővezetékei általában forrasztva vannak. A folyasztószer vagy annak maradványai ha kis mennyiségekben bejutnak a cső belsejébe korróziót idézhetnek elő, ezért a folyasztószer nélkül végrehajtott forrasztást tekintjük optimálisnak. Amennyiben ez nem megvalósítható, úgy forrasszunk, hogy a folyasztószer ne jusson be a cső belsejébe, vagy a csőben később áramló médiumba. Keményforraszok és azok tulajdonságai az MSZ EN ISO 17672 szerint, rézcsöves rendszerek szereléséhez (elemek adatai tömegszázalékban) Ke ményfor rasz tás jelölés tartomány C Régi Olvadási Cu Ag Zn Sn P CuP 179 CP 203, maradék L-CuP6 5,9-6,5 710-890 CuP 279 CP 105, maradék L-Ag2P 1,5-2,5 5,9-6,7 645-825 Ag 134 AG 106, L-Ag34Sn 35 37 33 35 25,5-29,5 2,0-3,0 630 730 Ag 145 AG 104, L-Ag45Sn 26 28 44 46 23,5-27,5 2,0-3,0 640 680 Ag 244 AG 203, L-Ag44 29 31 43 45 24,0-28,0 675 735 Folyasztószer keményforrasztáshoz: FH 10 (MSZ EN 1045) Megjegyzések: Réz-foszfor forraszok ( CP ) használata, és réz-réz forrasztás esetén nem szükséges folyasztószert használni. A réz-sárgaréz vagy réz-vörösöntvény kötésekhez mindig folyasztószert kell használni (FH 10). Lágyforraszanyagok és tulajdonságaik az MSZ EN ISO 9453 szerint, rézcsöves rendszerek szereléséhez (elemek adatai tömegszázalékban) Lágyforrasztás Sn Cu AG Olvadási tartomány C 402 (S-Sn97Cu3) maradék 2,5-3,5 227-310 702 (S-Sn97Ag3) maradék 2,8-3,2 221-224 Folyasztószer minden forraszanyaghoz: 3.1.1, 3.1.2, vagy 2.1.2 (MSZ EN 29454 1) 18

8.7 Az MSZ EN 1254 szerinti, kapillárisan forrasztható idomok (fittingek) megengedett üzemi nyomása Adatok az MSZ EN 1254 szerint: A forrasztható idomok nagyobb belső nyomásra és / vagy hőmérsékletre való alkalmazása, az áramló közeg, a min./ max. hőmérséklet és a nyomás ismeretében az idom gyártójának jóváhagyása alapján történhet. Forrasztott kötés lágyforrasztás / keményforrasztás Maximális üzemi hőmérséklet C Üzemi nyomás (bar) a cső külső átmérője szerint (mm) 6 28 35 54 64 108 30 25 25 16 65 25 16 16 110 16 10 10 Az MSZ EN 1254 előírásain túl: magasabb nyomás és hőmérséklet esetén: szerezze be a gyártó jóváhagyását Megjegyzés: Hűtőközeg-vezetékek és gázvezetékek esetén csak keményforrasztást használunk. A lágyforrasztást csak 110 C maximális üzemi hőmérsékletig használhatjuk (pl. vízhűtési körök). 19

8.8 Különböző területeken alkalmazandó cső típusának kiválasztása (általános alkalmazásokhoz) Felhasználás a szállítandó közeg szerint Hűtés és klímatechnika Biztonságos hűtőközeg H-FCKW (lásd 3 fejezet) Jelölés Rézcsőszabvány H-FKW Éghető hűtőközeg más anyagok C n H n MSZ EN 12735 1 Széndioxid* CO 2 Ammónia NH 3 Réz nem használható! Ipari- és laboratóriumi gázok Nemesgázok Hélium Neon Argon Kripton Xenon Radon He Ne Ar Kr Xe Rn Inert gázok Nitrogénoxid N 2 Széndioxid* CO 2 Kén-hexafluorid SF 6 MSZ EN 12735 1 vagy MSZ EN 13348 Levegő préslevegő vákuum Éghető gázok Hidrogén H 2 Metán CH 4 Folyékony gáz C n H n Kemencegáz Acetilén** C 2 H 2 Réz nem használható! 20

Felhasználás a szállítandó közeg szerint Jelölés Rézcsőszabvány Orvosi gázok Oxigén O 2 Nitrogén N 2 Széndioxid* CO 2 Kéjgáz N 2 O Argon Ar MSZ EN 13348 Hélium He Xenon Xe Orvosi préslevegő Vákuum Fűtőanyagok Földgáz (CH4) Folyékony gáz CnHn MSZ EN 1057 Városi gáz Üzemi préslevegő különösebb tisztasági elvárás nélkül MSZ EN 1057 Egyéb gázok Ammónia NH 3 Klórgáz Cl 2 Sósav HCl Foszgén COCl 2 Rézcső egyikhez sem használható! Kéndioxid SO 2 Kénhidrogén H 2 S * A gáznak teljesen száraz állapotban kell lennie, mint pl. a sűrített gázpalackból történő elvétel esetén. ** Nagyon robbanásveszélyes réz acetilid képződése lehetséges! Követelmények: Üzemi biztonsági előírás és Műszaki szabályok acetilén készülékek és kalcium-karbid tárolók (TRAC). 8.9 Csőbilincsek ajánlott távolságai rézcsövekhez (rögzítés), az orvosi gázellátásban Adatok MSZ EN ISO 7396 szerint Cső külső átmérő (mm) Maximális csőbilincs távolság (m) 15-ig 1,5 22 28 2,0 35 54 2,5 > 54 3,0 21

8.10 Nyomásveszteségek rézcsövek ipari és orvosi gázokhoz Az ipari és orvosi gázok csővezetékeinek nyomásvesztesége, beleértve az alaki ellenállások nyomásveszteségeit, legfeljebb 0,1 x p B (üzemi nyomás) lehet. Ebben az esetben az alaki ellenállások veszteségének aránya műszakilag mintegy 20%-os értékű lehet. Ezért nem szükséges az alaki ellenállások nyomásveszteségének külön számítása a csőátmérők meghatározásához. Rendelkezésre álló nyomásveszteség = üzemi nyomás x 0,1 a szakasz teljes hossza A nomogram az oxigén, a kéjgáz, a széndioxid, a nitrogén, a hidrogén és a sűrített levegő nyomásveszteségét az eltérő anyagjellemzők ellenére is kellő pontossággal határozza meg. További információk kérésre a gyártóktól és az Európai Réz Intézettől kaphatók. Gázállapot: üzemi nyomás 5 bar, hőmérséklet 20 C (DKI 4809) 0,3 0,4 6x1 0,5 0,6 0,7 0,8 0,9 1 Sebesség (m/s) 2 3 8x1 4 10x1 2 12x1 6 5 7 Áramlási mennyiség (l/sec) 3 4 5 6 7 8 9 10 20 15x1 18x1 22x1 28x1,5 35x1,5 42x1,5 8 9 10 11 12 13 14 15 30 40 54x2 50 60 70 80 90 100 200 300 0,1 0,2 0,3 0,4 0,5 1 2 3 4 5 10 20 30 40 50 60 Nyomásveszteség mbar/m 22

23

9. Szabványok, előírások és irodalom MSZ EN 378-1 Hűtőberendezések és hőszivattyúk, biztonsági és környezetvédelmi követelmények 1. rész: alapvető követelmények, meghatározások, osztályozások és kiválasztási kritériumok; 2017 MSZ EN 378-2 Hűtőberendezések és hőszivattyúk, biztonsági és környezetvédelmi követelmények 2. rész: tervezés, gyártás, tesztelés, jelölés és dokumentáció; 2017 MSZ EN 1045 Keményforrasztás. Folyósítószerek keményforrasztáshoz. Osztályba sorolás és műszaki szállítási feltételek; 1997 MSZ EN 1057 Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek vízhez és gázhoz, egészségügyi és fűtési alkalmazásra; 2010 MSZ EN 1254 1 Réz és rézötvözetek. Csővezetékarmatúra. 1. rész: Szerelvények rézcsőhöz kapillárisan lágy vagy kapillárisan kemény forrasztható véggel; 1999 MSZ EN 1254 2 Réz és rézötvözetek. Csővezetékarmatúra. 2. rész: Összenyomható végű szerelvények rézcsövekkel való felhasználásra; 1999 MSZ EN 1254 4 Réz és rézötvözetek. Csővezetékarmatúra. 4. rész: Kapilláris vagy összenyomható véget más véggel összekötő szerelvény; 1999 MSZ EN 1254 5 Réz és rézötvözetek. Csővezetékarmatúra. 5. rész: Rézcsőhöz kapillárisan kemény forrasztható, rövid végű szerelvények; 1999 pren 1254-7 Réz és rézötvözetek. Szerelvények, présidomos csatlakozók fémcsövekhez; Tervezet 2004 DIN 2607 Csőhajlítás rézből, hegesztéshez; 2002 MSZ EN ISO 7396 1 Gyógyászati gázok csővezetékrendszerei. 1. rész: Csővezetékrendszerek nyomás alatti gyógyászati gázokhoz és vákuumhoz; 2016 MSZ ISO 8573-1 Sűrített levegő. 1. rész: Szennyezők és tisztasági osztályok; 2010 MSZ EN ISO 9170-1 Vételi egységek gyógyászati gázok csővezetékrendszereihez. 1. rész: Vételi egységek nyomás alatti gyógyászati gázokhoz és vákuumhoz; 2009 MSZ EN ISO 9170-2 Vételi egységek gyógyászati gázok csővezetékrendszereihez. 2. rész: Vételi egységek altatógáz-elszívó rendszerekhez; 2009 MSZ EN ISO 9453 Lágyforraszötvözetek. Vegyi összetétel és termékalak (ISO 9453:2014) 2014 MSZ EN ISO 9454-1 Lágyforrasz-folyósítók. Osztályba sorolás és követelmények. 1. rész: Osztályba sorolás, megjelölés és csomagolás (ISO 9454-1:2016); 2016 MSZ EN 10204 Fémtermékek. A vizsgálati bizonylatok típusai; 2005 MSZ EN ISO 11197 Gyógyászati ellátóegységek (ISO 11197:2016); 2016 MSZ EN 12735 1 Réz és rézötvözetek. Hűtők és légkondicionálók varrat nélküli rézcsövei. 1. rész: A csőhálózatok csövei; 2016 MSZ EN 13348 Réz és rézötvözetek. Varrat nélküli, kör szelvényű rézcsövek orvosi gázokhoz vagy vákuumhoz; 2016 MSZ EN ISO 17672 Keményforrasztás. Keményforraszok (ISO 17672:2016); 2017 MSZ EN 14276-1 Nyomástartó berendezések hűtőberendezésekhez és hőszivattyúkhoz. 1. rész: Edények. Általános követelmények; tervezet 2017 MSZ EN 14276-2 Nyomástartó berendezések hűtőrendszerekhez és hőszivattyúkhoz. 2. rész: Csővezetékezés. Általános követelmények; tervezet 2017 24

Műszaki Biztonsági Szabályzat A nemzetgazdasági miniszter 11/2013. (III. 21.) NGM rendelete a gáz csatlakozóvezetékekre, a felhasználói berendezésekre, a telephelyi vezetékekre vonatkozó műszaki biztonsági előírásokról és az ezekkel összefüggő hatósági feladatokról AD 2000-Merkblatt B 0 (Németország) Nyomástartó edények méretezése; 2014-11 AD 2000-Merkblatt B 1 (Németország) Hengeres és gömbölyű héjak belső túlnyomás alatt; 2000-10 AD 2000-Merkblatt W 6/2 (Németország) Anyagok nyomástartó edényekhez, réz- és rézötvözetekhez; 2009-03 RAL-RG 641/1 (Németország) Minőségi és vizsgálati előírások a rézcső minőségi szervezeti rézcső / RAL minőségi jelölésére e.v.; 2009-08 RAL-RG 641/4 (Németország) Minőségbiztosítás rézcső; Kiterjesztés a kapilláris forrasztható szerelvényekre, rézcsövekből; Minőségi és vizsgálati előírások; 2001-04 DVGW GW 2 (Németország) Rézcsövek összekötése földgázés vízszerelésekhez, földben és épületen belül; 2012-05 DVGW GW 392 (Németország) Húzott rézcsövek gáz- és ivóvízberendezésekhez és varratmentes ónbevonatú rézcsövek ivóvízberendezésekhez; Követelmények és tesztek; 2009-07 DVGW W 534 (Németország) Csőcsatlakozók és csőcsatlakozások; 2015-07 DVGW vizsgálati specifikáció G 5614 (Németország) Oldhatatlan csőkötések fémhez, Gázvezetékek; fémes csatlakozók; 2013-12 Nyomástartó berendezésekről szóló 2014/68 / EU irányelv Nyomástartó berendezések előírásai A Berendezések és Termékbiztonsági Törvény tizennegyedik rendelete (14. GPSGV) Üzembiztonsági előírások (BetrSichV) Az acetilénegységek és a kalciumkarbid tartályok műszaki szabályai (TRAC) Rézcsövek az épületgépészetben Szerelési segédlet Európai Réz Intézet Épületgépészeti tervezési segédlet rézcsöves szerelésekhez Európai Réz Intézet Szakszerű rézcsőszerelés Oktatási program középszintű szakiskolák részére Európai Réz Intézet 25