Előterjesztő: Szeged Megyei Jogú Város Polgármestere Ügyiratszám: 01/1086-194/2009 Tárgy: Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása, valamint településfejlesztési döntés Melléklet: 3 pld. Állami Főépítészi szakvélemény 3 pld. határozati javaslat és mellékletei 1 pld. rendelet-tervezet és mellékletei Készítette: Szeged Megyei Jogú Város Főépítésze Véleményezésre megküldve: Városrendezési, Tulajdonosi és Lakásügyi Bizottság Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Városüzemeltetési, Környezetvédelmi, Víz és Csatorna Bizottság Törvényességi véleményezésre bemutatva: Szeged, 2009. szeptember
Tisztelt Közgyűlés! I. Jelen előterjesztés három területre vonatkozólag tartalmazza Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló többszörösen módosított 59/2003. (XII.05.) Kgy. rendelet (továbbiakban: SZÉSZ) módosítását melyek az alábbiak: 1. Szeged-Szőreg, Magyar utca - Iskola utca Szerb utca Rózsatő utca által határolt tömb 2. Szeged DÉLÉP Ipari Park (volt SZHK nagycsarnok mögötti út, a Gumigyár, az iparvágányok és az IP gyűjtőútja közötti terület) 3. Szeged, Dorozsmai út - Tűzoltó utca Cserje sor Vásár utca és folytatása által határolt terület (Zoll-Platz telephely és környezete) II. Az előterjesztés tartalmaz továbbá egy döntésről szóló határozati javaslatot az alábbi tervezési területre vonatkozólag: Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a Tisza és a Maros folyók hullámtere szegedi szakasza és a Gyálai holtág építési szabályzata és szabályozási terve esetében a környezeti vizsgálat elvégzésének szükségességéről szóló döntést. III. A 2009-2010. évi SZÉSZ karbantartás tervezési programjának elindítása 1 kérelemmel. I. SZÉSZ módosítások 1. Szeged-Szőreg, Magyar utca - Iskola utca Szerb utca Rózsatő utca által határolt tömbre vonatkozó szabályozási terv Előzmények, a tervmódosítás célja: A hatályos szabályozási terv módosítása egy régóta napirenden lévő, ugyanakkor évtizedek alatt meg nem oldott problémát kíván rendezni a Magyar-Iskola-Szerb-Rózsatő utcák által közrefogott tömb (~28,3 ha) kapcsán. A tervezés legfontosabb elemei a volt agyagbánya területének rendezése, tömbfeltárás kialakítása a Bánya és az Újvilág utca között, valamit a Vk központi vegyes terület övezeti besorolásának újragondolása. Jelen tervmódosítást elősegítette a fesztiválhelyszínek infrastrukturális hátterének fejlesztéséről szóló megnyert DAOP pályázat, mely komoly pénz forrást biztosít a volt Bánya tó területén, a parkban tartandó rendezvények korszerű lebonyolítására, egy többfunkciós, a különböző használati igényeket leginkább kielégítő közösségi hely kialakítására, Szőreg városrész szívében. Jelen előterjesztésben a szerkezeti terv, valamint a szabályozási tervlap részlet kerül módosításra. Sajátos előírások nem szükségesek a tömb szabályozására, mivel a hatályos SZÉSZ előírásait kell alkalmazni a területen. A tulajdonlást tekintve az ingatlanok többsége magántulajdon, kivételt képez ez alól az önkormányzati kézben lévő közpark és úthálózat, valamint a társasági tulajdonú ingatlanok. Településszerkezeti terv módosítás: Jelen módosítás során egyetlen szerkezeti jelentőségű változás fog történni, a jelenlegi Vk központi vegyes terület Lke kertvárosias lakóterületi besorolásra változik, melyről előzetesen a közgyűlés az 581/2008 (XI.7.) Kgy. sz. határozatával településfejlesztési döntést hozott. Szabályozási terv módosítás: Az évtizedek során többször tervbe lett véve a Bánya utca összekapcsolása a Munkás és az Újvilág
utcával, amely gondolat a közpark rendezése kapcsán újból napirendre került. A lakossággal történt egyeztetés eredményeképp sikerült konszenzusra jutni az utcanyitásban érintett telektulajdonosokkal, így kialakult egy mindenki számára elfogadható nyomvonal. Az eredeti elképzelésekkel összhangban a meglévő utcahálózatot a tervezett út összekapcsolja, a Bánya utcát a Munkás ill. Újvilág utcával és közvetlen a park déli határán húzódó úttal. Az utcanyitás kapcsán felmerült a tömb közepén fekvő Vk központi vegyes terület övezeti átsorolásának gondolata. Központi jelentőségű intézmény vagy szolgáltató egység megtelepülése itt nem tűnt már reális elképzelésnek, mivel a SZÉSZ Szőreg település északi részén jelentős területen Vt településközponti vegyes övezetet jelöl ki, amely elegendő helyet biztosít a városrész szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató funkciók számára. Ilyen irányú bővítés az elkövetkező 10-20 éves távlatban nem valószínű. Tömbfeltárás: A tömb feltárása a már említett közpark rendezés kapcsán került újra előtérbe. Fő cél az évtizedek óta holtpontra jutott tömbfeltárás folytatása és a park központi, közösségi szerepének növelése volt. Az Önkormányzat a rendezési terv készítésének anyagi fedezetét vállalta, az utcanyitás és járulékos költségei azonban az érintett lakosokat terhelik, ezért a megfelelő megoldás velük egyeztetve, az ő igényeikkel összhangban került kialakításra. A hatályos tervben már szerepel a park nyugati oldala mentén szereplő tervezett út, mely az Ikon sort köti össze a Munkás és az Újvilág utcával. Jelen módosítás feladata összekapcsolni ezt a csomópontot a Bánya utcával. Közpark: A változatos terepadottságokkal rendelkező közpark az 1879-es szegedi nagy árvíznek köszönheti a létét, hiszen - többek között - innen hordták a földet a város feltöltéséhez. Kiváló minőségű agyagot nyertek belőle. Mély fekvése miatt legnagyobb problémája a talajvíz, mely jelentősebb esőzéseknél elborítja a területet, feláztatja a talajt. Jelenleg nagyszabású rendezvények lebonyolítására és közösségi célra szolgál. A rendezési terv alátámasztására készített zöldfelület-rendezési javaslat kijelöli a legcélszerűbb funkció-elrendezést. A park D-i oldalán jelölt építési hely a közösség számára hasznos létesítmény elhelyezésére alkalmas. Az OTÉK 27. (5) bekezdése 2%-os beépítettséget enged meg zöldfelületek esetén, ennek következtében a kb. 3,2 hektáros területre 640 m2 területű épület helyezhető el, mely elegendő teret biztosít az említett funkciók befogadására. Az OTÉK előírásainak megfelelően 500 m2-enként kell egy parkolóhelyet biztosítani zöldterületeken, míg vendéglátóhelyek fogyasztóterületének minden megkezdett 5m2 nettó alapterülete után. A park déli és nyugati oldalán, valamint az Ikon soron, a tervezett utak burkolata mellett 4,5 ill. 5 méteres szélességben 80 db parkolóhelyet határoz meg a terv. Közlekedés: Közúti közlekedés: A Magyar u., Szerb u. és Iskola u. által határolt területen lévő lakóutcák burkolata a mintakeresztszelvények szerint 4,20 4,40 m széles, kétirányú forgalomra alkalmas. A meglévő és tervezett utcák tervezési osztályba sorolása: B.VI.d.C, kiszolgáló út. Az új útburkolatok szélessége 5,0 m, mely mellé 5,0 m szélességű parkolósáv építhető. A tervezési terület úthálózatán annak geometriája alapján 30 km/h sebesség javasolt, TEMPO 30 övezet kijelölhető. Gyalogos közlekedés: Kétoldali beépítés esetén kétoldali járda építése indokolt a Bánya utca meglévő és tervezett szakaszán. A telekosztáshoz kapcsolódó utcákban egyoldali, 1,20 m széles járda építhető. Parkolás A közpark és az építési helyen létesítendő funkció OTÉK szerinti parkoló igénye (a leendő építmény rendeltetésétől függően) 75-100 db személygépkocsi, melyek elhelyezése az új utcák
burkolata mellé tervezett merőleges felállású parkoló helyeken történhet. A lakóházak parkoló igényét telken belül kell biztosítani. Közösségi közlekedés A Tisza Volán helyi és helyközi járatainak megállóhelyei a Szerb u. 53. sz. ill. a Magyar u. 60. sz. ingatlan előtt találhatók, 500 m-es rágyaloglási távolságon belül. Közműellátás: Vízellátás: A meglévő utcákban Bánya u., Munkás u., Ikon sor a kiépített vízelosztó hálózat mérete NA100 KM. A kialakítható lakóingatlanok száma 34 db, a vízellátás a meglévő vezetékek tervezett nyomvonalon való összekötésével, körvezeték létesítésével biztosítható. A vízvezeték hálózaton tűzcsapok telepítendők a vonatkozó BM rendelet szerinti távolságokban. Szennyvízelvezetés: A területen elválasztó rendszerű gravitációs csatornahálózat üzemel. A meglévő szennyvízcsatorna 200 KG csőből épült. A tervezett csatornák az új lakóutcák burkolatának tengelyében kerülnek elhelyezésre. A Bánya utcai csatorna déli irányba építve, az új telkek előtt haladva beköthető a Munkás utcai csatorna meglévő tisztító aknájába. A Bánya tó nyugati partja mentén tervezett új lakóterületet kiszolgáló csatorna 2 szakaszban építhető, az északi befogadó az Ikon sori csatorna, a déli közvetve a Munkás utcai csatorna. Csapadékvíz elvezetés: A tervezési területre készül a csapadékvíz elvezetés kiviteli terve. A kétoldali beépítésű utcákban kétoldali burkolt medrű, nyíltszelvényű gravitációs árok fog épülni, a szakági terveken nyíllal jelzett irányba a befogadók felé. Gázellátás A meglévő gázvezetékek mérete 32 KPE, nyomása 3 bar. A tervezett nyomvonalon kiépíthető új gázvezetékkel körvezeték alakítható, mely biztosítja az új ingatlanok biztonságos gázellátását. Elektromos ellátás: Középfeszültségű hálózat: A terület környezetének elektromos energiaellátása jelenleg a Szeged-Makó 20 kv-os légvezetékről biztosított. A makói 20 kv-os légvezeték a területet jelenleg körülölelő telkek határvonalán, a Magyar és a Szerb utcában is végighalad. A meglevő transzformátor-állomások a fejlesztési terület energiaigényét kiszolgálni nem tudják. Az energiaellátás biztosításához a Magyar utcában haladó 20 kv-os légvezetékről földkábeles leágazást kell a Munkás utcán keresztül a terület sarkáig kiépíteni. A kábel végpontjára egy új transzformátorállomást kell telepíteni. Kisfeszültségű hálózat: A vizsgált terület környezetében jelenleg légvezetékes, illetve légkábeles kisfeszültségű hálózat üzemel. A fejlesztések során azonban csak földkábeles kisfeszültségű hálózatok épülhetnek. A tervezett transzformátorállomásból két kisfeszültségű földkábeles áramkört kell indítani. Közvilágítás: A beépítésre kerülő terület környezetében a közvilágítás légvezetékes, illetve légkábeles hálózattal megoldott. Az átépítések fejlesztések során azonban csak földkábeles közvilágítás építhető. Az új közvilágítás kialakítását a tervezések során az épülő létesítményekhez igazodóan kell kialakítani. Hírközlés: Távbeszélő ellátás: A területen a vonalas távbeszélő ellátást az Invitel biztosítja, a távbeszélő ellátása a Magyar utca felől alépítmény kiépítésével biztosítható. A területen belül is, a KTV rendszerrel közös alépítményes hálózat kiépítése javasolt. Kábeltelevíziós vétel: A terület KTV ellátását a T-Kábel Magyarország Kft. biztosítja. A csatlakozás a Magyar utca felől,
a Munkás utcán keresztül kiépített alépítményben lehetséges. A területen belül, a telefon rendszerrel közös alépítményes hálózat kiépítése javasolt. Mikrohullámú összeköttetés: Magassági beépítési korlátozást jelentő mikrohullámú összeköttetés a területet nem érinti, és fejlesztés sem várható. Környezetvédelem: Az 582/2008.(XI.7.) Kgy. sz. határozattal a közgyűlés döntött arról, hogy nem szükséges környezeti vizsgálat elkészítése jelen tervmódosítás kapcsán. Levegővédelem: A terület levegőminőségére jelenleg a városi háttér szennyezettségen túl a külterületről származó por. A szabályozási terület közelében jelentősebb légszennyező anyag kibocsátó forrás nem található. A területet határoló utak forgalma nem jelentős. A tervezett változtatások a tömbfeltárást biztosító új utak és a területen elhelyezhető kb. 100 parkolóhely mivel ezek csak minimális célforgalom növekedést generálnak, a környezeti levegő minőségében értékelhető változást nem eredményeznek. A terület egy részének átsorolása a vegyes központi (Vk) zónából kertvárosias lakóövezeti (Lke) zónába a levegő minőségében értékelhető változást nem fog eredményezni. Vízvédelem: A terület vízellátása jelenleg közműről van megoldva. A terv a későbbiekben is a közüzemi vízellátással számol, melynek biztonsága érdekében a meglevő vezetékek körvezetékké történő kialakítását javasolja. A terület csatornázása elválasztott rendszerű, gravitációs megoldott. A területről jelenleg a szennyvizeket az Ikon sori ill. a Munkás utcai csatorna gyűjti össze. A közcsatornán elvezetett szennyvizek szegedi szennyvíztisztítóba kerülnek. A szennyvizek végső befogadója a Tisza folyó. Az ingatlanokon keletkező szennyvizek szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosának, az ingatlan határán belül gondoskodni kell. Előtisztító műtárgyat csak engedéllyel (építési ill. vízjogi) lehet létesíteni/üzemeltetni. A közcsatornára bocsátott szennyvizek minőségének meg kell felelnie a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben előírtaknak. A tervezési területre készül a csapadékvíz elvezetés kiviteli terve. A kétoldali beépítésű utcákban kétoldali burkolt medrű, nyíltszelvényű gravitációs árkokat terveznek építeni. Hulladékgazdálkodás: A tervezési területen jelenleg és a tervezett változtatások után is döntően kommunális jellegű hulladékok keletkezésével kell számolni. A területen keletkező települési szilárd hulladékok rendszeres begyűjtése közüzemi szolgáltatás keretében jelenleg is megoldott a Szegedi Környezet-gazdálkodási Nonprofit Kft. közreműködésével. Zajvédelem: A zajvédelem jogi alapjait jelenleg a 284/2007. (X 29.) Korm rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól, a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról és a 8/2002.(III.22.) Köm-EüM együttes rendeletek adják meg. Zajkibocsátással járó új létesítmény kialakításánál be kell tartani a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályaira vonatkozó 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet előírásait. A környezetbe kibocsátható zaj és rezgésterhelési határértékekről a 8/2002.(III.22.) Köm-EüM együttes rendelet intézkedik. Geotechnika: A számításba vehető alapsíkok alatt térfogatváltozásra erősen hajlamos agyagrétegek vannak, melyek szakszerűtlen építés esetén az új épületek süllyedéséhez, repedéskárosodásához veznek, ezért javasolt az építési engedély tervekhez talajmechanikai szakvélemény készítése, minden lakóépülethez, függetlenül azok szintszámától.
Örökségvédelem: Örökségvédelmi szempontból az Iskola utca érdemel említést, mely helyi területi védelem alá tartozó településszerkezeti kategóriába tartozik és rendelet védi. A 1372/5 hrsz.-ú ingatlan a az 1604 hrsz.-ú szerb-pravoszláv templom műemléki környezetében található, amit a szabályozási terv is jelöl. A módosítás sem ezeket a területeket, sem a 3 régészeti területet nem érinti. Az államigazgatási eljárás főbb elemei: A területre vonatkozó tervezési munkák és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII tv. (Étv) 9. -a szerinti államigazgatási eljárás 2008. július hónapban kezdődtek. Az Étv. 9. (4) bekezdésben foglaltak szerint a terv államigazgatási egyeztető tárgyalása 2009. június 4-én megtörtént. Az Étv. 9. (6) bekezdése értelmében a településrendezési tervek véleményezési eljárásának befejezése után, a szabályzatot, illetőleg a terveket a megállapítás, illetve jóváhagyás előtt egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tenni, azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehessenek. A terv kifüggesztésének időpontja: 2009. június 18-tól július 17-ig megtörtént. Vélemény a tervvel kapcsolatban nem érkezett. A Dél-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítésze Sz 03/40-4/2009 iktatószámú levelében (Lásd. melléklet) javasolja a területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv módosításának elfogadását. 2. Szeged DÉLÉP Ipari Park (volt SZHK nagycsarnok mögötti út, a Gumigyár, az iparvágányok és az IP gyűjtőútja közötti terület) Előzmények, a tervmódosítás célja: Az Alukonstrukt Kft. a Délép Ipari Park egyik legnagyobb ipari vállalkozása, közel 300 alkalmazottal. A Kft.-nek bővítési igénye lépett fel, ezért megvásárolta a telephelyével szomszédos ingatlanokat. A 2000-ben készült szabályozási terven látható, hogy az akkori viszonyoknak megfelelően 10 m-es előkerttel történt az építési hely kijelölése. Az Alukonstrukt Kft. részéről bővítési igény lépett fel, amelyet kizárólag a tervezési területen belül tudnak megoldani. A területvásárlás megtörtént, a fémszerkezetű silókat elbontották a területről. A Kft. az utcavonalon álló gyártó-szerelő csarnokának bővítését határozta el, amelyet a telek geometriájából adódóan csak az utcavonalon lehetne ésszerűen, gazdaságosan megépíteni. Ezért vált szükségessé a szabályozási terv módosítása, az építési hely megváltoztatása. A terület jelenleg Ge Egyéb ipari-gazdasági terület zónába tartozik. A zónabesorolás nem változik, ezért a szerkezeti terv módosítására nincs szükség. Az előírások módosítása nem szükséges a terület szabályozásánál, mivel a hatályos SZÉSZ sajátos előírásait kell alkalmazni a területen. Az érvényben lévő szabályozási terv előkertes beépítést ír elő változó előkertmélységekkel, 6,0 méteres minimális oldal- és hátsókert-szélességgel. Mivel a tömbben már található egy csarnoképület, mely az utcavonalon helyezkedik el, és a beruházó ennek bővítését határozta el a megszerzett területek irányában, ezért szükséges az építési hely megváltoztatása. Szabályozási terv módosítás: A szabályozási terv konkrét építési helyet nem fog kijelölni. A Gumigyár melletti csarnoképületnél megtartja a jelenlegi 26 m-es előkertet, a gyűjtő út mellett pedig 10 m-es előkertet jelöl. Az út mellett a meglévő csarnoképület folytatásaként utcavonalas épületelhelyezést tesz lehetővé. Az oldalkert mérete min. 6 m, de legalább az építménymagasság fele, a hátsókertté szintén 6 m, illetve a tényleges építménymagassággal megegyező. Ezen felül új
épület telepítésénél be kell tartani a tűzvédelmi előírásokat (épületek közötti távolságot). A szabályozási terv módosításával változatlanul marad az övezeti besorolás, a módosítás csak az építési helyet érinti. A szöveges előírások az építési helyet meghatározzák. Az építési vonalat az előkert méretét a szabályozási terv jelöli. Örökségvédelem: A területen nincs sem védendő épített örökségi, sem régészeti érték. A legközelebb fekvő régészeti lelőhely a Gumigyár területén található. Környezetvédelem: Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet alapján megkeresett környezet védelméért felelős szervek nyilatkozataikban nem kérték a környezeti vizsgálat szükségességét. Környezetalakítási javaslat: A tervezett épület a jelenleg utcavonalon álló csarnok bővítése lenne mintegy 4.500 m 2 alapterületen merőlegesen a meglévő épületre az utcavonalon, illetve további 1.000 m 2 -rel bővítenék a hátsókert irányába a meglévő csarnokot. A csarnokok magassága nem haladhatja meg a 15 m-t, magasságuk igazodna a meglévőkhöz, ~10,0 m. Az oldalkertek mérete min. 6,0 m, a hátsókert mérete pedig a tényleges homlokzatmagasság fele lehet. A területen a beépítés mértéke max. 50 %-os lehet, min. 30 %-os zöldfelület mellett. Az Alukonstrukt területe a telkek összevonásával mintegy 45.800 m 2. A beépített terület a bővítéssel együtt kb. 15.000 m 2, azaz 32,7 %, tehát megfelelő. A terven ábrázolt zöldterület szintén megfelelő, 35 %-on felüli. Parkolás: Az összes gyártócsarnok és irodaterület parkolási igénye hozzávetőlegesen 90-100 db parkoló (OTÉK szerint: ipari egységeknél 200 m2/1 db, irodánál 10 m2/1 db), ami telken belül elhelyezhető. Közműellátás: Az Ipari Park területén belül magán úthálózat üzemel, a teljes területet kiszolgáló közműellátó rendszerrel. Vízellátás: Az Ipari Park két NA 150 mm-es vízbekötéssel rendelkezik, a BP-i út és a Dorozsmai út felől. Két tartalék tűzi-víztároló üzemel: a porta mellett 25 m 3, míg a megszüntetett kazánháznál 125 m 3 hasznos térfogattal. A tervezett gyártócsarnok létszámfejlesztést nem igényel, az alkalmazott technológiának vízszükséglete nincs használati víz növekedés nem várható. Részletes tervezés keretében vizsgálni kell az építésre kerülő csarnoképület oltóvíz szükségletét. A vízhálózat áteresztőképességét meghaladó tűzivízigény kielégítését tartalék víztároló építéssel kell megoldani. Szennyvízelvezetés: A tervezési területen zárt szelvényű 20, 30 cm átmérőjű beton csövekből épített szennyvízelvezető hálózat üzemel. A megvalósuló új csarnoképületben nem változik a keletkező és elvezetésre kerülő szennyvíz mennyisége. Csapadékvíz elvezetés: A DÉLÉP Ipari Park területén zárt csapadékvíz-elvezető csatornahálózat üzemel, kivéve a Dorozsmai út melletti terület egyes részeit, ahol nyílt szelvényű árok épült. A tervezési területünk 11.6 ha része a DÉLÉP Ipari Területnek. Az új csarnoképület telepítésével nem változik a terület lefolyási adottsága, ugyanis a jelenleg burkolt felület helyére települ az új épület. Ebből adódóan az elvezetendő vízmennyiség sem változik. A kiépült vízelvezető rendszer képes fogadni a keletkező felszíni vizeket. Gázellátás:
A tervezési területen lévő létesítmények gázellátását a Gumigyár melletti gázbekötésre épült gáznyomás szabályozó biztosítja. Az új gyártócsarnok állandó fűtést nem igényel. A csarnok egyes pontjain szükséges gázszükségletet a meglévő hálózatról történő csatlakozással lehet biztosítani. Elektromos energiaellátás: Az Alukonstrukt várható fejlesztési igénye: max.: 150-200 A (100-150 kva). Ez az energiaigény a meglévő kihelyezett 35/1000 kva tip. Transzformátorállomásról biztosítható. Javaslatunk szerint az egyidejűséget is figyelembe véve a kihelyezett 35/1000 kva tip. Transzformátorállomáson jelenleg szerződött 500 kva teljesítmény elegendő a fejlesztés kiszolgálására. Hírközlés: A meglévő Alukonstrukt csarnok hírközlése biztosított és elegendő a bővítés igényének kiszolgálására is. Az államigazgatási eljárás főbb elemei: A területre vonatkozó tervezési munkák és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII tv. (Étv) 9. -a szerinti államigazgatási eljárás 2009. február hónapban kezdődtek. Az Étv. 9. (3) bekezdésben foglaltak szerint a terv megküldésre került az államigazgatási és érintett szerveknek. Az erre beérkezett vélemények alapján az Étv. 9. (4) bekezdésében említett egyeztető tárgyalásra nem volt szükség, mert nem érkeztek a szabályozási terv módosításával kapcsolatban eltérő vélemények. Az Étv. 9. (6) bekezdése értelmében a településrendezési tervek véleményezési eljárásának befejezése után, a szabályzatot, illetőleg a terveket a megállapítás, illetve jóváhagyás előtt egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tenni, azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehessenek. A terv kifüggesztésének időpontja: 2009. június 29-től július 29-ig megtörtént. Észrevétel a tervvel kapcsolatban nem érkezett. A Dél-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítésze Sz 03/80-3/2009. iktatószámú levelében (Lásd. melléklet) javasolja a területre vonatkozó szabályozási terv módosításának testületi jóváhagyását. 3. Szeged, Dorozsmai út - Tűzoltó utca Cserje sor Vásár utca és folytatása által határolt terület (Zoll-Platz telephely és környezete) Előzmények, a tervmódosítás célja: A terület jelenleg Szeged M. J. V. Építési Szabályzata szerint két területfelhasználási egységre kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zónára (Gksz) és egyéb ipari gazdasági zónára (Ge) osztott. A módosítás célja a területen az egyes ingatlanok egységes fejlesztését korlátozó jelenlegi szabályozási kettéosztottság felszámolása. A Ge (egyéb ipari zóna) és Gksz (kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zóna) területek zónahatárainak telekhatárokhoz való igazítása, melyről előzetesen a közgyűlés az 682/2008 (XII.12.) Kgy. sz. határozatával településfejlesztési döntést hozott. Tervezett úthálózat, közlekedésfejlesztés A ZOLL PLATZ területe a Tűzoltó utcán keresztül megközelíthető. A belső úthálózat és parkolóhelyek feltárása a Tűzoltó utcáról történhet. Belső területen alakítandó ki a gazdasági járművek, személyautók közlekedése és parkolása. A tervezési területen a tömböt körülvevő úthálózat kialakítása hiányos, a Vásár utcától a Cserje sor kiépítése egy szakaszon hiányzik, melyet 6,0 m szélességben ki kell építeni. A Tűzoltó utca 5 sz. főútra történő rácsatlakozásánál jelenleg is kiépített jelzőlámpás csomópont található, mely az óránként jelentkező többletforgalmat át tudja bocsátani. A tömegközlekedés útvonalak az 5 sz. főúton (Dorozsmai út) és a Tűzoltó utcán találhatók.
A városi kerékpárút hálózat elemei Dorozsmai úton (5 sz. főút) találhatók, melyről a ZOLL PLATZ területe a Tűzoltó utcán keresztül megközelíthető. Közművek Vízellátás A tervezési területet határoló utcákban az alábbiak szerinti vízvezetékek üzemelnek. Vásár utcában a Dorozsmai út irányából érkező Ø 110 KPE vízvezeték üzemel az utca NY i oldalán. A vezeték csatlakozik a Cserje soron húzódó NÁ 160 as KM PVC vezetékhez. A Cserje soron az utca ÉNY és É i oldalán húzódik NÁ 160 as KM PVC vízvezeték, amely a Tűzoltó utcát érintve a Napos út irányába halad tovább. A Tűzoltó utcában nincs kiépítve végig vízvezeték csak a Dorozsmai úttól a Zoll Platz KFT. régi vízbekötése található, NÁ 100 KM PVC vezeték. A Dorozsmai úton nincs kiépítve végig ivóvíz gerincvezeték. A Napos úttól NÁ 100 azbesztcement vezeték halad a MOL benzinkút előtti földfeletti tűzcsapig. A vezetékről egy NÁ 40 es leágazás történik, amely az E 5 utat keresztezi és a RENAULT autószalon előtti zöldsávban halad tovább. A tervezési területen a jövőben megvalósuló létesítmények használati vízigénye a területet határoló utcákban húzódó meglévő vízvezetékekről biztosítható. Ki kell építeni a Tűzoltó utcában végig egy Ø 110 KPE vezetéket. Így a határoló utcákban egy körvezetékes hálózat alakulna ki. Ez garantálná a két irányú biztonságos vízellátást. Szennyvízelvezetés A Dorozsmai úton a Napos úttól a Tűzoltó utcáig van kiépítve Ø 30 cm es átmérőjű gravitációs szennyvízcsatorna. Ez a csatorna fogadja a MOL benzinkúttól induló szennyvíz nyomócsövön érkező szennyvizet. A nyomócső végén lévő szennyvízátemelő aknához csatlakozik még az Első Beton KFT. szociális épületének gravitációs szennyvízcsatornája is. A szennyvíznyomócső és átemelő magán tulajdonú, de a VÍZMŰ végzi az üzemeltetést. A Tűzoltó utcában nincs szennyvíz közmű csatorna. A Vásár utcában sincs szennyvíz közmű csatorna. A Cserje soron NÁ 315 KG PVC gravitációs szennyvízcsatorna és egy NÁ 200 as KM PVC szennyvíz nyomócső üzemel. A tervezési területen lévő ingatlanok szennyvízelhelyezése jelenleg, mivel nincs közcsatorna a területen, zárt rendszerű aknákban történik alkalmankénti szippantásos kihordással. A Dorozsmai úton húzódó Ø 30 cm es gravitációs csatorna lesz a befogadója a tervezési területen keletkező szociális szennyvíz mennyiségnek. Csak pontos geodéziai felmérés alapján dönthető el, hogy a meglévő csatornához gravitációsan vagy csak átemelő közbeiktatásával, nyomott szennyvízvezetékkel lehet csatlakozni. Csapadékvíz elvezetés A tervezési területet határoló utcákban Cserje sor, Tűzoltó utca, Vásár utca, Dorozsmai út, jelenleg is üzemel elválasztó rendszerű gravitációs csapadékvíz csatornahálózat. A meglévő csatornák átmérője Ø 60, Ø 80 cm általában, de rövid szakaszon (Dorozsmai út 12. melletti bekötés) Ø 120 cm átmérőjű csatorna is üzemel. A csapadékvíz csatornák befogadója a tervezési területtől D i irányban a Dorozsmai út túlsó oldalán a Méntelepi Fehér tó. A tervezési területen összegyűjtött csapadékvizet a terület közvetlen szomszédságában lévő Méntelepi Fehér tóba, mint befogadóba kell vezetni. Gázellátás A tervezési területet határoló utcákban a Tűzoltó utcában és a Cserje soron, valamint a Dorozsmai úton DN 110 PE középnyomáson /3 bar./üzemelő gázhálózat van kiépítve. A tervezési területen megvalósuló létesítményeknek előreláthatólag technológiai gázigénye nem jelentkezik. A Tűzoltó utcában kiépített DN 110 PE, középnyomáson /3 bar./üzemelő gázvezetékről a megvalósuló létesítmények gázellátása elvileg biztosítható. Villamos energiaellátás
A meglévő közcélú hálózat jellemzően földkábeles kialakítású, az átalakítással csak kis mértékben érintett részeken szabadvezetékes hálózat is található (Tűzoltó u., Cserje sor). A rendezési területen mért áramú, csatlakozó, illetve térvilágítási szabadvezetékek is találhatóak, melyek a kiviteli tervben elbontandóak, illetve áthelyezendőek. A meglévő BHTR típusú transzformátor állomásból új földkábelek indítandóak a tervezett épület villamos energia igényének kiszolgálására, illetve a tervezett közlekedési utak és a parkolók megvilágításához szükséges kandeláberek megtáplálására. A létesítendő közvilágítási hálózatot körhálózatként kell megtervezni, illetve kialakítani. Távközlés A szabályozási terv által érintett területen a vezetékes szolgáltatást az Invitel végzi, mint elsődleges szolgáltató, emellett a T-Home, mint alternatív szolgáltató is tevékenykedik. Kábeltelevíziós szolgáltatást a terület jellege miatt egyik szolgáltató sem végez (T-Kábel, illetve TvNetWork, mint a város területén megtalálható két jelentősebb szolgáltató). Az Invitel oszlopait (Tűzoltó utca) meg kell szüntetni, és új földalatti csatlakozásokat kell kiépíteni a jelenlegi légvezetékesek helyett. Egyéb szolgáltatók (KTV) megjelenésével a beépítés jellegéből következően nem kell számolni. Zöldterületi fejlesztés A városi zöldfelületi rendszerhez a Dorozsmai út melletti zöldsávon keresztül történik. Iparterületen belül tervezett zöldfelületi rendszer a közterületek fásításával, valamint az utcafrontokon kötelezően kialakítandó fásításokkal kapcsolódik a Dorozsmai úti zöldsávhoz. Közterületen fásítandó utcák: a Vásár utca ÉNY-i része a Cserje sorig, a Tűzoltó utca Ny-i oldala, valamint a Dorozsmai út É- i oldala. Az utcák fásításához, a Dorozsmai utat kivéve csak gömbfákat, illetve kis lomkoronájú fákat lehet felhasználni. Javasolt fafajok: gömbakác, gömbkőris, stb. Az utcai sorfákat a mintakeresztszelvényeken jelölt helyekre kell telepíteni. A tervezési terülten belül védett vagy védelemre javasolt növény nem található. Környezetvédelem A tervezési terület Szeged MJV Ny-i részén a körtöltésen kívül, belterületen, a Ny-i iparkörzetben helyezkedik el. Környezetében kereskedelmi, gazdasági és ipari övezetek találhatók. Lakóövezettel a tervezési terület nem határos. A tervezési terület jelenleg egyéb ipari gazdasági (Ge) és kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági (Gksz) zónákba van sorolva. A tervezett módosítás gyakorlatilag nem érinti az övezeti besorolásokat csak a területen belüli építési hely szabályozása változik meg. Vízvédelem A terület vízellátása jelenleg közműről van megoldva. A terv a későbbiekben is a közüzemi vízellátással számol. A területen jelenleg nincs kiépített közcsatorna hálózat. A terv a Dorozsmai úton húzódó gravitációs szennyvízcsatorna meghosszabbításával számol. A szennyvízcsatorna megépüléséig a területen keletkező szennyvizeket zárt szennyvízgyűjtőbe gyűjtik és településtisztasági szolgáltatás keretében a szegedi szennyvíztisztítóba kerülnek beszállításra. Levegővédelem A változás után a terület hőigényei kismértékben nőni fognak de ez a növekedés levegővédelmi szempontból figyelembe véve a jelenlegi korszerű tüzelőberendezéseket értékelhető terhelés növekedést nem fog jelenteni. A fűtési célú hőtermelő berendezések légszennyező forrásain kívül jelenleg egy aszfaltkeverő üzem a jelentősebb technológiai légszennyező forrás a területen. A változás után nem kell technológiai jellegű légszennyező források létesítésével számolni. A terület levegőminősége jelentősen javulni fog a Szeged É-i elkerülő út megépülésével. Hulladékgazdálkodás A területen keletkező települési szilárdhulladékok rendszeres begyűjtése közüzemi szolgáltatás keretében jelenleg is megoldott a Szegedi Környezet-gazdálkodási Nonprofit Kht.
közreműködésével. Zajvédelem Közlekedési szempontból a környező telephelyek és a Zoll-Platz forgalma okoz célforgalmat. A Tűzoltó utcán keresztül halad a Dorozsmai út felé Béke telep kifelé irányuló közlekedése, ezt az irányt a lakosság nem kedveli. A betonüzem és az aszfaltkeverő telephelyek környezeti zajkibocsátása a korábbi vizsgálatok szerint a környezeti zajvédelmi követelményeknek megfelel. A területen belüli többi telephely üzemi jellegű zajkibocsátása nem jelentős. A tervezési területen a nincs hangos zenés szórakozóhely. A területet minden oldalon Ge, vagy Gksz besorolású területek övezik, melyek zajvédelmi szempontból a Gazdasági terület, különleges terület zajvédelmi kategóriának felelnek meg. A zollplazt területén kereskedelmi szolgáltató létesítmény megjelenése várható. A kereskedelmi létesítmény üzemi jellegű zajforrásai műszakilag zajcsökkenthetők, ha az szükséges. A meglevő Ge és Gksz területen levő létesítményekhez jól illeszkedik akusztikailag egy kereskedelmi létesítmény. A közelben lakóház, vagy más zajvédelmileg védendő objektum nincs. Az érintett változás miatt a területre irányuló célforgalom összetétele fog megváltozni. A Zoll-Platz főként nehéz tehergépjármű forgalma megszűnik, illetve az árubeszállító járművek forgalmára csökken, de helyettük a személygépkocsi forgalom megnő. Örökségvédelem és régészet Szeged város nyugati határán többnyire mély fekvésű területek találhatók, melyek a szabályozás előtti Tisza kanyargós medreinek a maradványaiból kialakult morotvák, csöpörkék és egyéb időszakosan vízállásos, nádas területeket foglalnak magukba. A tervezéssel érintett terület a várost félkörívben körülvevő tó-láncolat tagjai közül a Méntelepi Fehér-tó és a Lencsés horgásztó között helyezkedik el. A két tó közötti terület a 90,2 m-es magasságával egészen enyhén kiemelkedik a környezetéből, elméletileg emberi megtelepedésre alkalmas lehetett. Sem a rendezés által érintett területről, sem annak közvetlen környékéről régészeti lelőhelyről nincs tudomásunk. A tervezett építkezésnek ezért régészeti szempontból akadálya nincs. A földmunkák során véletlenszerűen mégis előkerülő régészeti leletekről a Móra Ferenc Múzeumot haladéktalanul értesíteni kell. Építésföldtani adatok A vizsgált terület beépítésre alkalmas. Az alapozás síkja felvehető a sárga iszap rétegen. Talajvíz agresszivitás ellen védekezni kell, az MI 17215/4-86 előírása szerinti primer korrózióvédelem szükséges. A talajba kerülő vasbeton szerkezeteknél a vastakarás min. 45 mm legyen. Az államigazgatási eljárás főbb elemei: A területre vonatkozó tervezési munkák az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII tv. (Étv) 9. -a szerinti államigazgatási eljárás alapján történtek az alábbiak szerint: 1) Az eljárás kezdete: 2008. július. 2) Az Étv. 9. (4) szerinti államigazgatási egyeztető tárgyalás időpontja: 2009. március 13. 3) Az Étv. 9. (6) bekezdés szerinti közzététel ideje: 2009. március 31-től 2009. április 29. A kifüggesztés időtartama alatt észrevétel a tervvel kapcsolatban nem érkezett. További tájékoztatásul közöljük, hogy a Körzeti Földhivatal 671/2009. iktatószámú határozatában nyilatkozott arról, hogy a földmérési alaptérképen fellelhető Vásártér utca elnevezést (melyet a településszerkezeti terv és szabályozási terv módosítása is átvett) Vásár utcára javítja az 1974. augusztus 15-i 156/1974. Vb. Határozattal összhangban. Ezen hivatkozásnak megfelelően a rendelettervezet a vonatkozó részek felülvizsgálata és pontosítása szerint kerül előterjesztésre. A Dél-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítésze Sz 03/46-4/2009 iktatószámú levelében (Lásd. melléklet) javasolja a területre vonatkozó szerkezeti és szabályozási terv módosításának elfogadásának testületi jóváhagyását. II. Településfejlesztési döntés:
Környezeti vizsgálat szükségességéről döntés a Tisza és a Maros folyók hullámtere szegedi szakasza és a Gyálai holtág építési szabályzata és szabályozási terve kapcsán I. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 9. -ában foglaltak alapján folyamatban van a Tisza és a Maros folyók hullámtere szegedi szakasza és a Gyálai holtág építési szabályzata és szabályozási tervének egyeztetése és véleményezése. Az Étv. 9. (3) bekezdésének megfelelően a tervismertetőt tartalmazó dokumentációt a polgármester véleményezésre megküldte a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az érintett települési önkormányzati és érdek-képviseleti szerveknek. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. (2) bekezdése alapján az építési szabályzat kidolgozója kikéri a környezet védelméért felelős szervek véleményét arról, hogy a hatáskörükbe tartozó környezet- vagy természetvédelmi szakterületet illetően várható-e jelentős környezeti hatás. A Korm. rendelet 4. (2) bekezdése alapján az alábbi nyilatkozatok érkeztek be: Dél-Alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Állami Főépítész: A tervezett területhasználatot bemutató melléklet léptékéből fakadóan nehezen értelmezhető. Ezért a módosítási elképzelésekre nem teszek észrevételt. Alsó-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: A megküldött dokumentáció alapján nem dönthető el, hogy szükséges-e lefolytatni a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendeletben megadott környezeti vizsgálatot. Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság: A szabályozással érintett terület az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletben szereplő Natura 2000 területeket érint. A várható környezeti hatások érintenek olyan területet, amelyek hazai (országos vagy helyi), közösségi vagy más nemzetközi szintű védettséget élveznek. A szabályozás védett természeti emléket nem érint. Fentiek alapján igazgatóságunk szükségesnek tartja az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet által meghatározott környezeti vizsgálat lefolytatását. Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság: Szeged MJV közigazgatási területét a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működési területe kizárólag a Körös-Maros Nemzeti Park Maros-ártér területi egységei érintik. A Maros folyó hullámtere (nagyvízi medre) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (Natura 2000) területekkel érintett. Az Országos Területrendezési Terv és Csongrád Megye Területrendezési Terve szerint a Maros folyó hullámtere egyrészt védett természeti terület, másrészt részét képezi az Országos Ökológiai Hálózatnak. A környezeti vizsgálat elkészítésének szükségességéről nem nyilatkozott. Szolnoki Bányakapitányság: A tervezési terület hidrológiai, hidrogeológiai és földtani összetevőinek kiterjed környezetitársadalmi kapcsolatrendszere, valamint az ásványvagyon védelmi érintettség miatt a módosítás környezeti vizsgálatának lefolytatását szükségesnek tartjuk. Bács-Kiskun megyei MGSZH Erdészeti Igazgatóság: Általánosságban elmondható, hogy erdők, zöldfelületek, fasorok, stb., kialakításával kapcsolatos terveket, távlati elképzeléseket az erdészeti hatóság támogatja. A meglévő erdőállományok területcsökkenésével járó változási javaslatok viszont a fent leírtaknak megfelelően hatóságunk részéről általában nem elfogadhatók, illetve komoly mérlegelést igényelnek. A környezeti vizsgálat elkészítésének szükségességéről nem nyilatkozott. Csongrád Megyei MGSZH Földművelésügyi Igazgatóság: Az árvizek gyors levonulását akadályozó mindenfajta tevékenység korlátozásával egyetért. A környezeti vizsgálat elkészítésének szükségességéről nem nyilatkozott. Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság:
Tájékoztatom, hogy a súlyos ipari balesetek megelőzésére kiterjedően a terv környezeti vizsgálatának lefolytatása nem indokolt. ÁNTSZ Dél-Alföldi Regionális Intézete: A megküldött tervanyaggal összefüggésben közegészségügyi, környezet-egészségügyi kifogást nem emelek. A Korm. rendelet 5. (1) bekezdése értelében: Ha a kidolgozó véleménye a környezeti vizsgálat szükségességéről eltér a környezet védelméért felelős szervek 4. szerint megkapott véleményétől, a kidolgozó végleges döntését megelőzően az indokok tisztázása érdekében megbeszélést tart az érintett szervekkel. A 2009. augusztus 13-ára összehívott, a Korm. rendelet által előírt egyeztető tárgyaláson megjelent a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának, a Szegedi Körzeti Földhivatalnak, az Állami Főépítésznek, a Csongrád Megyei MGSZH Földművelésügyi Igazgatóságának képviselője. Az egyeztető tárgyaláson a következők kerültek megállapításra: A szabályozási terv országosan védett, helyi védelemre javasolt és Natura 2000-es területeket érint. Amennyiben új beépítésre szánt terület kerül kijelölésre, vagy beépítési % növekedés lesz a hatályos építési szabályzathoz képest, akkor környezeti vizsgálatot kell végezni. Új kikötőhelyek kijelölése intenzitást növel, üdülőterületek beépítési % növelése, kilátó, gyalogoshíd építése a Maros-torkolatban indokolttá teszik a környezeti vizsgálatot. Az egyeztető tárgyalás eredményeként a környezet védelméért felelős szervek fenntartják a környezet vizsgálat szükségességét. A leírtak alapján a Tisza és a Maros folyók hullámtere szegedi szakasza és a Gyálai holtág építési szabályzata és szabályozási terve esetében szükséges a környezeti vizsgálat elvégzése. III. A 2009-2010. évi SZÉSZ karbantartás keretén belül a Szeged város területét érintő módosítási javaslatok gyűjtése 2009. augusztus 31-ével lezárult. A beérkezett módosítási javaslatok között szerepelnek lakossági, képviselői és gazdasági társaságok indítványai egyaránt. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. LXXVIII. törvény ( Étv.) 9. (2) bekezdése értelmében dönteni kell a módosítások kidolgozását illetően, azaz meg kell határozni a tervezési program tartalmát. Jelen előterjesztésben 1 db módosítási kérelem szerepel, melynek ismertetése a szabályozási tervlapon történő helymeghatározással az alábbiakban olvasható. Ez a kérelem egy 2009. évben már megindult városfejlesztési, városrendezési célt szolgálna, ezért történik majd külön az egyeztetése. A szakmai egyeztetés nyomán a kérelem tervezési programba javasolt felvételét és a Közgyűlés ezzel kapcsolatos döntését tartalmazza a határozati javaslat. A tervezési program államigazgatási eljárását - az Étv. 9. -ban meghatározott településrendezési általános szabályok alapján - a Városi Főépítész fogja lefolytatni. Fentiek alapján kérem a T. Közgyűlést a rendelet tervezet valamint a határozati javaslatok elfogadására. Szeged, 2009. szeptember 15. Dr. Botka László polgármester
Kivonat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. szeptember... napján megtartott soros (nyílt) ülésének jegyzőkönyvéből..../2009.(ix...) Kgy. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Dr. Botka László polgármester 01/1086-194/2009 számú, Szeged Megyei Jogú Város Építési szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása valamint településfejlesztési döntések tárgyú előterjesztését és a következő határozatot hozza: 1. a) A Közgyűlés a 645/2008.(XII.12.) Kgy. számú határozattal jóváhagyott településszerkezeti tervlapnak a Szeged-Szőreg, Magyar utca - Iskola utca Szerb utca Rózsatő utca által határolt tömb területét az 1. sz. melléklet szerint módosítja. b) A Közgyűlés a 645/2008.(XII.12.) Kgy. sz. határozatával jóváhagyott településszerkezeti tervlapnak a Szeged, Dorozsmai út - Tűzoltó utca Cserje sor Vásár utca és folytatása által határolt területét (Zoll-Platz telephely és környezete) a 2. sz. melléklet szerint módosítja. 2. A Közgyűlés a Polgármesteren keresztül utasítja a városi főépítészt, hogy a településszerkezeti terv soron következő karbantartásánál a változásokat vezettesse át. Határidő: településszerkezeti terv soron következő karbantartása Felelős: városi főépítész Fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesülnek a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az Aljegyző, a Jegyzői Iroda, a Városüzemeltetési Iroda, az Építési Iroda, a Városi Főépítész, valamint a Délalföldi Regionális Államigazgatási Hivatal. K. m. f. Dr. Botka László sk. polgármester Dr. Mózes Ervin sk. címzetes főjegyző A kivonat hiteléül:
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének.../2009. (IX. ) Kgy. rendelete Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 59/2003.(XII.5.) Kgy. rendelet módosításáról Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. 44/A (2) bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 13.. (1) bekezdése, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997.(XII.20.) Korm. rend. 2. (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról szóló 59/2003.(XII.5.) Kgy. rendelet (továbbiakban SZÉSZ) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. A SZÉSZ IV. fejezete az alábbi 122. -sal egészül ki, és ezzel egyidejűleg a jelenlegi 122. - 125. -ok számozása 123. - 126. -ra változik: 122. 53. Szeged, Dorozsmai út - Tűzoltó u. Cserje sor Vásár u. által határolt terület (Zoll-Platz telephely és környezete) sajátos előírásai (ZP) (1) A sajátos előírások hatálya jelen rendelet 23. sz. mellékletét képező 33-1 és 33-3 jelű szabályozási tervlapon körülhatárolt területre terjed ki. (2) Az utakat, utcákat jelen rendelet 42. sz. melléklet h) pontjában meghatározott 1.- 6. sz. keresztszelvények szerint kell kialakítani. Az útkeresztszelvények alapvető jellemzőit, paramétereit megőrizve a részletesebb adatok birtokában az út-, közmű engedélyezési eljárásban pontosíthatók. (3) A Gksz-512775(ZP) jelű építési övezet telkein: a) Az ingatlanok frekventált helyzetéből adódóan, az esztétikus építészeti megformálás és környezetbe való illeszkedés érdekében a terveket az illetékes tervtanácshoz véleményezésre be kell nyújtani. Az építéshatósági engedélyezési terveknek tartalmaznia kell az illetékes tervtanács véleményét. b) Közterülettel határos telekhatáron újonnan kerítés nem létesíthető. c) Az ingatlanokon kiselemes parkoló-felületet és fedett kerékpártárolót kell kialakítani. (4) Közterületről érzékelhetően egy darab reklámeszköz helyezhető el, magassága legfeljebb az övezetre előírt megengedett legnagyobb építménymagasság lehet. (5) Talaj- és talajvízszennyezés lehetőségét jelentő szabadtéri tevékenység csak vízzáró burkolattal ellátott aljzaton végezhető, mely során keletkezett és felfogott vizeket csak a megfelelő előtisztítás után szabad a befogadóba juttatni. (6) A területen folytatott tevékenység felhagyásakor a hulladék ártalmatlanításáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni. (7) Az építési engedélytervekhez részletes talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a talajvíz agresszivitás elleni védekezés módját. (8) A földmunkák során régészeti leletek előkerülése esetén a kulturális örökségvédelemről szóló jogszabály szerint kell eljárni. (9) Telken belüli zöldfelületeket többszintes növényzettel kell megvalósítani, melynek összetételét az építési engedélyezési tervhez csatolt kertészeti tervben kell rögzíteni. A tervezési területen, a közterületi fásítások, a háromszintes növénytelepítések 12/14 cm-es minimális törzskörméretű iskolázott, faiskolai csemeték felhasználásával kell kialakítani. A cserjék minimális magassága 40-60 cm. A telepítéseknél elsősorban őshonos, szárazságtűrő, lombhullató fákat kell alkalmazni (pl. virágos kőris, gömbkőris, gömbjuhar). (10) A zöldfelület, növényzet fenntartásáról és gondozásáról, a kipusztult növényállomány pótlásáról az ingatlan mindenkori tulajdonosa köteles gondoskodni.
(11) A Gksz és Ge zónák terültén a mindenkori tulajdonosok a beruházások megvalósításának érdekében kötelesek a területek ellátását szolgáló valamennyi szükséges közmű kiépítést, átépítést megvalósítani. 2. A SZÉSZ 23. sz. mellékletének 55-1 és 55-3 sz. tervlap részletei helyébe a Szeged-Szőreg, Magyar utca - Iskola utca Szerb utca Rózsatő utca által határolt tömb területére vonatkozólag a jelen rendelet 1.sz mellékletét képező szabályozási tervlap részletek lépnek. 3. A SZÉSZ 23. sz. mellékletének 24-3, 24-4, 32-1 és 32-2 sz. tervlap részletei helyébe a Szeged DÉLÉP Ipari Park (volt SZHK nagycsarnok mögötti út, a Gumigyár, az iparvágányok és az IP gyűjtőútja közötti terület) területére vonatkozólag a jelen rendelet 2. sz. mellékletét képező szabályozási tervlap részletek lépnek. 4. A SZÉSZ 23. sz. mellékletének 33-1 és 33-3 jelű vonatkozó szabályozási tervlap részletei helyébe a Szeged, Dorozsmai út - Tűzoltó utca Cserje sor Vásár utca és folytatása által határolt terület (Zoll-Platz telephely és környezete) vonatkozóan jelen rendelet 3. sz. mellékletét képező szabályozási tervlap-részlete lép. 5. A SZÉSZ V. fejezetének módosítás utáni 124. h) pontja kiegészül az alábbiakkal: 42. sz. melléklet h) 53. sz. sajátos terület út-mintakeresztszelvényei A SZÉSZ a következő 127. -sal egészül ki: 6. 127. Az Európai Unió jogának való megfelelés E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. 7. Záró rendelkezés A rendelet 2009. október 1. napján lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően induló ügyekben kell alkalmazni. Dr. Botka László sk. polgármester Dr. Mózes Ervin sk. címzetes főjegyző Megalkotta: Szeged MJV Közgyűlése a 2009. IX. napján tartott ülésén. Kihirdetve: Szeged MJV Közgyűlésének Közlönyében.
Kivonat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2009. szeptember jegyzőkönyvéből...-n megtartott soros (nyílt) ülésének./2009. (IX..) Kgy. sz. Határozat Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta Dr. Botka László polgármester 01/1086-194/2009. számú, Szeged Megyei Jogú Város Építési Szabályzatának módosítása és Településszerkezeti Tervének módosítása valamint településfejlesztési döntések tárgyú előterjesztését és a következő határozatot hozza: A Közgyűlés az alábbi módosítási indítványt az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 9. -ában foglaltak szerint egyeztetésre és továbbtervezésre javasolja. A módosítás átvezetéséhez szükséges építési szabályzatnak megfelelő munkarészek elkészítését elrendeli. Sorszám Kérelmező neve 27 PH. Fejlesztési Iroda Kérelem tárgya A készülő környezetrehabilitációs terv és a helyi építési szabályzat összehangolása Kérelem hely-színe, érintett önk.i képviselő Szeged, Somogyi B. u. Dugonics tér Árpád tér Eötvös u. területe (Hekáné dr. Szondi Ildikó) Módosítandó rész SZÉSZ 84. SZT 40-2 Határidő: Az Étv. 9. (2) bekezdés a) és b) pontok alapján történő tervanyag elkészítése: 2010. április 30. Felelős: Városi Főépítész A fentiekről jegyzőkönyvi kivonaton értesülnek a tisztségviselők, a Címzetes Főjegyző, az Aljegyző, a Jegyzői Iroda, a Városi Főépítész, a Városüzemeltetési Iroda, az Építési Iroda és a Délalföldi Regionális Államigazgatási Hivatal. K. m. f. Dr. Botka László s.k. Dr. Mózes Ervin s.k. polgármester címzetes főjegyző A kivonat hiteléül: