Fizika Előadás

Hasonló dokumentumok
A Lorentz transzformáció néhány következménye

7. osztály, minimum követelmények fizikából

IDEÁLIS FOLYADÉKOK ÁRAMLÁSA





A biliárdgolyók fizikája

Rezgésdiagnosztika. 1. Bevezetés. PDF created with pdffactory Pro trial version

Bertrand-duopólium. Profitmaximum a Bertrand-modellben. Az árak egyenlõk és megegyeznek a. Kovács Norbert SZE KGYK, GT

2. Kvantumfizikai jelenségek és fogalmak

Acélcsövek szilárdsági számítása (írta: Bokros István)

DIFFÚZIÓ. BIOFIZIKA I Október 20. Bugyi Beáta

2. A speciális relativitás elmélete

Mérnöki alapok 9. előadás

Határtalan neutrínók


Ó Ó ü ú ú

A modern fizika születése

VI. A tömeg növekedése.

ű ű Ö Ü

ő Ú ú Ü ú

Ó

Ó Ü

ű ű ű Ú Ü Ü Ú ű Ó Ó ű

ű ű Ó

Ú ű Ö ű ű Ü Ú ű Ü ű ű ű ű ű Ö ű

ű ű ű Ú ű ű Ó ű Ó Ö

ú ú ú ű ú Ó ú ű Ö Ö ű ű ű ú ú ű ű ű ű ú ű Ö ú ú ű Ó ű ű

Ú Ö ű Ö

Ó ű ű ű ű ű

ű ű ű Ú ű ű ű ű Ó

ű ű ű ű ű ű ű ű

Ö Ö Ú


ELTE II. Fizikus 2005/2006 I. félév KISÉRLETI FIZIKA Optika 10. (X. 12)

Középszintű érettségi feladatsor Fizika. Első rész

Speciális relativitás

8. előadás Ultrarövid impulzusok mérése - autokorreláció


Termelésmenedzsment alapok. Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan

ĺ Á É ó ö ĺ óđ ń í ó ł ö ö ľ ľ ó ö ö ł É ó ö ľ ő ľ ö í ő ľ ľ ľ ľ í ľ í ľ ő í ĺ ö ö ć ľ ó ľľ ś ő ł ż ő ö ňő ľ óĺ ĺ ő ľ ň í ľí ĺ őľ ľ ľ Á ľ ľ ľ ó ľ ľ Ś


Mechanikai munka, energia, teljesítmény (Vázlat)

ö á á ö á ü á í á ö ü í ö ö ő ö á á ó ö á á á í ó á á á ő ő ú ú á á ó ó ó ő ö ü ö ö ü ö Ö á ő á á Ö á Í á ó á ő ü á ö á á ü ö ö á ö á á ö ó ü ú ő á í

ő ü ü í Á í ü ő í í í ű í í ű í í ű í ú í í ű í ű ű í í


ÜTKÖZÉSEK. v Ütközési normális:az ütközés

ö É Á É É Ú Ö É Á

Anyagvizsgálati módszerek Mérési adatok feldolgozása. Anyagvizsgálati módszerek

ω = r Egyenletesen gyorsuló körmozgásnál: ϕ = t, és most ω = ω, innen t= = 12,6 s. Másrészről β = = = 5,14 s 2. 4*5 pont

á á á ö ö ü á á á ő á ó á á ő í á í á ú á ö ó á á ó á ó á á ó í á á á á á ó ő á ő ú á á á á ü á í í á ó ü ű ó ó ő á á á ö á á á ü á á ú á á ö ő á á í

ú ľ ľ ú ľ ő ú ő ľ ü ľ ö ľ Í ľ öľ Á ő ő ö ľ ľ ú ü ö ö ú ö ü ľ ű ö ő ľ ö í ő č ő ľ ö í ľ ľ Ĺ í ö ř Ĺ ö ö ő ö ľ ö ä ľ í í ö ő ő í ä ü ľ ľ ľ ü ő ü ö ö í ä


LUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás.

ÁRLISTA. (MF) Általános gépi menetfúró metrikus finommenethez


[ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] v( t) = k A B. Gyors kinetikai módszerek. Stopped flow. = k. Dr. Kengyel András. v = k A B. ( t) [ ] ( t ) ( t)

A bizonytalanság és az információ közgazdaságtana


Jelölje meg aláhúzással vagy keretezéssel a Gyakorlatvezetőjét! Bachinger Zsolt Both Soma Dénes Ferenc. Dobai Attila Györke Gábor Kerekes Kinga

A diszkrimináns, paraméteres feladatok a gyökök számával kapcsolatosan

Theory hungarian (Hungary)

A FIZIKA TANÍTÁSA. Visszapattanáskor belapuló labda függôleges irányú mozgása

2010/2011. tanév Szakács Jenő Megyei Fizika Verseny II. forduló január 31.

Ó ú É Ú

ü ú ú ú ú ü Á ü ű Ö ú ű ú ü ű ü ű Ö ű

ű ő ű ű ű ö ő ú ö ő ő ő ő ő ő ő ű ő ő ő ő ü ü ő ü ü ő ú ü ő ő ü ü ü ő ú ü

Egydimenziós akusztikai Doppler-effektus. , 1 c (2)

5 = nr. nrt V. p = p p T T. R p TISZTA FÁZISOK TERMODINAMIKAI FÜGGVÉNYEI IDEÁLIS GÁZOK. Állapotegyenletbl levezethet mennyiségek. Az állapotegyenlet:

Á Á Á ű Á

ó ö ó ő ő ü ú ö ő ö ő ü ő ü ó ó ö ü ó ü ő ú ú ő Ú ú ó ő ő ó ú Ó Ö Ö Ö

a) Az első esetben emelési és súrlódási munkát kell végeznünk: d A

Az enzimkinetika alapjai

ú ú ű Ó

Mechanika részletes megoldások

É ö

Ö ü ú ü ű ü ű ü Á ü ű ű ú ű Á Ű ú ü ü ú ű Á ü Ú ü ű ü ü ű ü ú ú ü ú ü ü ü ü ü ü Ü Ü Ü ü Ö Ü ü ü ü ű ü ü ű ú ü ú

ü ű ü ü Ó ü

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

Ó ú É ú É É É Ő ú ú ű Ó Ö É É ú Ü ú É ú

4. Lineáris csillapítatlan szabad rezgés. Lineáris csillapított szabad rezgés. Gyenge csillapítás. Ger-jesztett rezgés. Amplitúdó rezonancia.

2.3. Belsı és ferde fogazat.

ü ö ő ü í ü ú íő ő ö ü ö ö Ö ö ö ö ö ő ö ő ö ő ö ö ö ü ő ü ü ö ő í í ő ü ü ő ő ű í ú ú ö Ö ő ü í ü ő ü ö í ő ő Á ú í ő ö ö í ő ő ő ö í ő ö É ö í ő ú ő

László István, Fizika A2 (Budapest, 2013) Előadás

Ö Ö Ö Ö Á ű ű ű ű ű ű ű ű ű ű

ő ó ó ó ő ó ő ó ő ő ő ó ö ó ó ö ő ő ö ő ö ű ó ő ő ű ő ő ö ő ó ó ő ö ó ö ő ő ű ó ö ő ő ű ő ő ő ö ó ü ó ő ő ő ő ű ő ö ő ü ő ő ó ő ö ö ö ő ó ő ő ő ó ü ö

Ü Ü Ó Ü Ó

Í ö ű ü ű ö ö ö ö Í ö ö ű ü ű ö ű ű ö ö ű ű ö Í ö ö ű ü ö ű ö ö ű ű ö

Ó Ó ú ú ú ú ú É ú

Ú Ú Ü Ü ű ű ű É Ú É ű


Ó ű ű ű ű ű ű É É É

ű ű ű Ö ű ű ű Ú ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű

Ü ű Ü É ű ű É Ü Ü

Ó Ü Ó Ó Ó Ó Ó Á Ó Ó Ó

ľ ź í ö ö ü ý đ ö ü ľ ľ í ä ź ľ ľ ľ Ĺ í í ń ö ů ź í ö Á ö í ľ í Ĺ ľ ľ ö Ĺ ű ö í ź Ĺ ö ź í í ź ü ź ź ľ í ź í ľ Ĺ ú đö Ĺ Ő ľĺ ľü ľü ľü ľü ź ľ ľ ľ ö Í í


( E) ( E) de. 4πε. Két példa: 1. példa: Rutherford-szórás. 2. példa: : Kemény gömbön történı szórás szögfüggése. szögfüggése (elméletileg(

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

Átírás:

Fizika. Előadás

A speiális relaiiás elélee Kineaika

Krdináarendszerek Nygó (labraórii) krd. rdsz. Mzgó krd. rdsz. és y y és z z Galilei-ranszfráió: az órák gyanúgy járnak y z y z & & y & A ehanika örényei inden ineriarendszerben gyanazk (azaz egyfra aeaikai alakban fgalazhaók eg). y& & & y ahl : & & y z & z& & z & z & d d r & r r F r & r d d r F Galilei féle relaiiási el

A speiális relaiiáseléle pszláai (Einsein-pszlák) Mawell (eléleileg), Herz (kísérleileg) igazla: EMH léezése A Galilei_ranszfráió ne űködik! ( agy -, ne hlláegyenle!) Einsein-pszlák:. a Terészeörények inden ineriarendszerben gyanlyan alakúak,. bárilyen fizikai haás ai sebességgel erjedhe.. A speiális relaiiáseléle: r r (, y, z, ) (, y, z, ) és F F

Lrenz-ranszfráió I. Hendrik Ann Lrenz és Henri Pinaré ranszfráió a Mawell-egyenleeke álzalanl hagyja (szenderd elrendezés) O O (az rigóból egyszerre indló fényjelekkel órák szinkrnizálása) és (ne gyanaz érik!) Galilei-ranszfráió??? Másik ranszfráió kell! -!!

Lrenz-ranszfráió II. A krrespndenia-el: egy ad jelenségre nakzó új örénynek haáreseben indig issza kell adnia a régi! Vissza kell kapnnk a Galilei-ranszfráió, ha: <<, agyis ehanika??? új ranszfráió (Einsein) Γ( ) és Γ( ) és li Γ

Lrenz-ranszfráió III. és Γ( ) és Γ( ) Γ ( )( ) Γ Hgyan ranszfrálódik az idő? és Γ Γ Γ( ) Γ( ) - Γ ( ) Γ A krrespndenia el ényleg eljesül: liγ ( << ) Γ Γ Γ Γ li

Lrenz-ranszfráió IV. K K Γ( ) K K Γ( ) Γ - Γ y y z z Eseény (éridő krdináák): Ha ké eseény örén: K : K : K : Γ Lineáris kapsla!!! (,) és K :(,) és és (A) (B) Γ( ) Γ (C) (D) Γ( ) Γ

A Hsszknrakió nygalban léő rúd hssza K - ben : L Γ - Mérés : (A) Γ( ) Frdía?? A rúd hssza K - ban : L L

Az idődilaáió Egy óra K - ben nygalban an : (D) Γ Ikerparadn: Szieria???

A sajáidő d d τ / d d d r r τ τ Sajáidő: bárely ineriarendszerből száía gyanaz

A ű-ezn (ün) blása A ün insabil részeske, aely τ. µs ala elblik. Ezek a részeskék a Föld felső légkörében, H 47 agasan kelekeznek H µ 7 τ τ H τ. 99

Az egyidejűség relaiiása Az egyidejűség is relaí fgal, ninsen abszlú egyidejűség!!! Γ (B) ) ( Γ

Az k-kza relaiisziks árgyalása Γ (B) Γ > > k kza Az k-kza srrend egfrdlha-e a ásik krdináarendszerből néze? < < < Ha Az k-kza srrend (kazaliás) ne serélődhe fel! ellenndás

A sebességek relaiisziks összegződése ) ( (C) Γ Γ (D) Lák: Γ Γ ) ( y y y y Γ z z és

Példa a sebesség-összeadásra I. & y & & & & y y Γ Γ & & & K-ban: A fény a zgó rendszerben is sebességgel erjed, de az iránya egy kissé egálzik.

Példa a sebesség-összeadásra II. Indísnk el egy fénysgara a zgó rendszer engelye enén. & & & &

Példa a sebesség-összeadásra III. Fény zgása áraló flyadékban Hipplye Fizea (85),de << ( ) n n n n n Fizea érési eredénye

A speiális relaiiás elélee Dinaika

Iplzs-egaradás I. ( ) Kíülről néze Rögzísük a K krdináarendszerünke a - sebességgel zgó öegpnhz. M Töegegaradás: M ( )

Iplzs-egaradás II. Aznban: M Newni öegfgal: M ( )?

Iplzs-egaradás III. Beírjk ( )-be: / ( ) ( ) ( ) ( ) 4 4 4 ( ) / ( ) / Relaiisziks öeg Nygali öeg

Relaiisziks iplzs (relaiisziks öeg nélkül!!!) K-ban: dl dl K K -ben: a ns. d Fdτ F d : d d és dl : d d d dl dτ dτ d d d F d Fdτ ( ) / dp d F 3/ 3/ p d d F F

Relaiisziks zgásegyenle p&r r F ahl p Példa: öegpn zgása állandó erő haására I. & F && F a

Példa: öegpn zgása állandó erő haására II. ( ) F d d / & & ( ) F & & & / ( ) / a & & ( ) / a a & & li [ ] ( ) ( ) a a d a a / / ( ) / ) ( a a

A öeg-energia ekialenia W W dp d Fd d dp dp d d [ p] E k W W p d p W dp d F dp d d ( / ) ( / ) ( / ) ( / ) p ( / ) W W Fd ( / ) [ p] E ( / ) << E k pd...

A öegdefeks > p n He E 8MeV ól J

Az energia, in a sebesség és az iplzs függénye ( ) / E Klassziks fizika: E p p E ( ) / p? Beláhaó: 4 p E 4 p E p p p E k << ha 4