TEHERELHELYEZÉS. Egy háromtengelyes tehergépjármű 0 tonna saját tömegű. a.) Ha a járművet a közúti forgalomban kívánja használni, külön engedély nélkül, mekkora lehet a jármű legnagyobb teherbírása? b.) A járművön 3 tonna tömegű gépet szállít. Hol lehet az áru tömegközéppontja (az első tengelytől mérve), ha a jármű a közúti forgalomban engedély nélkül vesz részt? (Az igazán jó megoldás nem egy pontot, hanem egy szakaszt ad meg.) x 30 kn A B 3 m 00 kn,2 m R 7 m R 2 Megoldás: a.) A jármű maximális össztömege 24 tonna lehet.(előadás anyaga)!!!! b.) Az első tengelytől: M A = 7 60 3 00 x 30 = 0, innen x = 6,3 m. Az hátsó tengelyek középvonalától: M B = 7 5 + 4 00 + x 2 30 = 0 x 2 = 3, m, vagyis az első tengelytől mérve x 2 * = 3,89 m. A keresett sáv (zöld színnel jelölve) tehát 3,89m x 6,3m.
2. Egy tehergépjármű egy 500kg súlyú, 2 m magas és m széles árut szállít, ami nincs lerögzítve. Számítsa ki, hogy egy hirtelen fékezés következében, melynek mértéke 2m/s 2, a szállított áru felborul, megcsúszik, vagy nem mozdul el a járművön! Az áru és a tehergépjármű felülete közti súrlódási együttható: µ=0,3 Gravitációs gyorsulás: 0m/s 2 F 500 kg 2 m A G F s m Megoldás: Meghatározzuk a testre ható erők nagyságát: G= m g = 500 0 = 5000 N F= m a = 500 2 = 000 N F s =μ m g = 0,3 500 0 = 500 N Az x tengellyel párhuzamosan ható erőket összehasonlítjuk, és megállapítjuk, hogy megcsúszik-e a test, azaz: F < F s a test nem csúszik meg!!! Megvizsgáljuk az A pontban keletkező forgatónyomatékot: M A =000 5000 0,5 = 500 Nm (-), (az F s erővel azért nem számolunk, mert a hatásvonala átmegy az A ponton) Mivel negatív irányba forgat, ezért fékezés hatására a test nem dől előre!!!
JÁRMŰ-HELYETTESÍTÉS 3. Egy gyárból a 00 km távolságban fekvő központi raktárba kell a megtermelt árut folyamatosan elszállítania (a szállítás csak egy irányban történik). A feladathoz eredetileg 0 db 20 tonna teherbírású járművet használt. Az évek során elhasználódott járműveit 5 tonna teherbírású járművekre kívánja lecserélni. A fajlagos rakodási idő mindkét jármű esetében óra/tonna, a menetsebességek szintén megegyeznek (60 km/óra). Kérdés, hogy a 0 db 20 tonnás tehergépkocsi helyett hány darab 5 tonnás járművet vásároljunk, ha a naponta elszállítandó mennyiség nem változik? Megoldás s=00km n =0 db m =20t m 2 =5t t q = h/t v= 60km/h n 2 =? A fajlagos (egy órára vetített) teljesítményeknek egyenlőknek kell lenniük: a20 a 5 t q s n v m k t q s n2 v m k 2 00 0 60 20 0,5 00 x, innen 60 5 0,5 x =,45 2 tehergépkocsi.
4. Egy szállítási feladaton eredetileg 0 db 8 tonna és 0 db 2 tonna teherbírású jármű dolgozott. Egy újabb megbízás miatt ezeket a járműveket egy másik feladathoz kellett beosztania. Rendelkezésre áll ugyanakkor 0 db 20 tonna és 0 db 0 tonna teherbírású jármű. E járművek szintén alkalmasak a feladat ellátására. A szállítás távolsága 80 km, a terhelés egyirányú. A fajlagos rakodási idő minden jármű esetében óra/tonna, a menetsebességek szintén megegyeznek (50km/h). Amennyiben a 8 tonnás és a 2 tonnás tehergépkocsi helyett beállítjuk az összes 20 tonnás járművet, hány 0 tonnás gépkocsit kell még foglalkoztatnunk, ha naponta továbbra is ugyanannyi árut kívánunk elszállítani, mint korábban? Megoldás t=24 h s=80km t q = h/t v=50 km/h n =0 db n 2 =0 db n 3 =0 db n 4 =? m = 8 t m 2 =2 t m 3 =20 t m 4 =0 t A feladat elméleti háttere megegyezik a 3. feladatéval, ezért: 0 0 + = 80 + 50 2 0,5 80 + 50 2 0,5 0 80 + 50 20 0,5 x + 80 + 50 0 0,5 Innen x=5,36 vagyis 6db 0 tonnás kocsira van szükség.
5. Naponta továbbítandó egy raktárba 200 tonna áru. A napi munkaidő 8 óra, a szállítási távolság a rámpától a tárolótérig ismeretlen. Az áru a rakodólapon van, gépkocsik hozzák. A feladat ellátásához csak egyféle targonca áll rendelkezésre. Egy rakodólapnyi áru kirakása a tehergépkocsiból 2 perc, elhelyezése a tárolótérben lévő állvány polcára szintén 2 perc (csak egy irányban szállít). Egy rakodólapon átlagosan 400 kg áru van. A targoncák átlagos sebessége 2 m/s. Számítások szerint 6 targonca kell a feladathoz. Ön szerint legfeljebb milyen messze van a rámpától a tárolótér, ha a feladatot a 6 targonca valóban el tudja látni? Mekkora a fenti targoncás anyagmozgatási rendszerben az anyagáram intenzitása? Megoldás Q=200t t=8h t r =2+2=4min/raklap m r =400kg=0,4t v=2m/s=7,2 km/h G=6 db G t Á Q s tq s v m k t q = 34 = 0,67 h/t 60 0,4 Á 200 s 86, innen s=05,6m 0,67 s 7,20,4 0,5 Egy másik megoldás: Összes munkaidő (6 targoncára vonatkozólag): 6 8 60 = 2880 perc Összes szükséges fordulószám: 200/0,4=500 Összes rakodási idő: 500 (2 + 2)=2000 perc Összes menetidő:2880-2000=880 perc=52800 sec Összes megtett út: 2 52800=05600 m Egy fordulóban megtett út: 05600/500=2,2 m A keresett távolság nem lehet nagyobb, mint 2,2/2=05,6 m Az anyagmozgatási intenzitás: 200/8= 25 tonna/óra
6. Naponta továbbítandó egy raktárba 200 tonna áru. A napi munkaidő 8 óra, a szállítási távolság a rámpától a tárolótérig 200 méter. Az áru rakodólapon van, gépkocsik hozzák. A feladat ellátásához kétféle targonca áll rendelkezésre, egy gyalogkíséretű és egy normál emelőtargonca. Mindkettő teherbírása 800 kg. Egy rakodólapnyi áru kirakása a tehergépkocsiból perc, elhelyezése a tárolótérben lévő állvány polcára 2 perc. Egy rakodólapon átlagosan 400 kg áru van. A gyalogkíséretű targonca átlagsebessége m/s, a normál emelőtargoncáé pedig 2 m/s. A targoncákon egyszerre egy rakodólap továbbítható. A gyalogkíséretű targonca üzemeltetési költsége 000, az emelőtargoncáé pedig 200 Ft/óra. Hány targoncára lenne szükség a feladat ellátásához a.) a gyalokíséretű b.) az emelőtargoncából? Mennyi lenne az összes költség, ha a feladathoz a.) gyalogkíséretű b.) normál emelőtargoncát alkalmazna? Megoldás: Q=200 t t=8 h s= km m t =0,8 t t r =+2=3 min/raklap m r =0,4 t ( db szállítható) v gy =m/s=3,6 km/h v e =2m/s=7,2km/h K gy =000Ft/óra K e =200Ft/óra Q s G = t t q = t q s + v m k 3 = 5 h/t 60 0,4 200 G gy = 8 200 G e = 8 5 + 3,6 0,4 0,5 5 + 7,2 0,4 0,5 = 0,07 db = 6,6 7 db Napi költség: - gyalogtargoncára: 000**8= 88000 Ft/nap - normál emelőtargoncára: 200*7*8=67200 Ft/nap