01/40 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 40. szám 01. június 5. dunántúli statisztikai tükör 01/5 A család-struktúra változásának területi jellemzői a on A háztartásokra és családokra, mint a társadalmi együttélés alapsejtjeire, és ezeknek típusaira, összetételére irányuló vizsgálódások világszerte egyre nagyobb súllyal jelentkeznek a népszámlálások felvételi és feldolgozási programjában. Magyarországon az 1949. évi népszámlálás alkalmával valósult meg az első olyan, egész országra kiterjedő háztartás- és családstatisztikai összeírás, melynek feldolgozása meg is történt. (Az 1941. évi népszámlálás adatainak feldolgozását ugyanis a második világháború meghiúsította.) Jelen elemzésünkben megkíséreljük összefoglalni azokat a legjelentősebb változásokat, amelyek az elmúlt két évtizedben leginkább jellemezték a családok nagyságát és összetételét, elsősorban a on és annak három megyéjében. Vizsgálódásunk alapját az. évi népszámlálások adatai képezik. A család 1 életútjának állomásai elsődlegesen a népmozgalmi eseményekben gyökereznek. Minden házasságkötés alkalmával egy új család jön létre, a születése a családok növekedésében jut kifejezésre, míg a válás és a halálozás a családok felbomlását, esetlegesen megszűnését okozza. A családok életfolyamata mintegy szintetizálja a demográfiai eseményeket. Az elmúlt két évtizedben a családok demográfiai struktúrájának leglényegesebb változásai mind országosan, mind régiós vonatkozásban a családok számának és méretének csökkenése, valamint összetételbeli átrendeződése voltak. 1. tábla A családok és a családokban élők száma, valamint az átlagos családnagyság alakulása a on Megnevezés Baranya Somogy Tolna Családok száma 8 060 98 18 7 59 88 771 Családban élők száma 9 8 58 1 84 66 Száz családra jutó családtag 87 89 9 89 Családok száma 105 646 87 69 64 90 57 8 Családban élők száma 97 809 46 98 184 00 78 9 Száz családra jutó családtag 8 8 84 8. év az. évi százalékában Családok száma 89,5 88,9 89,5 89, Családban élők száma 87,8 87, 86,7 87, Száz családra jutó családtag 98, 97,9 97, 97,8 A. évi népszámlálás időpontjában közel 58 ezer családot írtak össze a on, %-kal kevesebbet, mint -ben. A családi kötelékben élők száma ezt meghaladó mértékben, 1%-kal csökkent, melynek hatására a családok átlagos nagysága is szűkült. (Országosan ugyanekkor a régiós tendenciával megegyező irányú változások mentek végbe, a családszám átlagosan 6, a benne élőké pedig 8%-kal csökkent.) A három megyéje közül a családszám Somogyban, a családban élők száma pedig Tolnában fogyatkozott régiós átlagot meghaladó mértékben a vizsgált két cenzus között. Meg kell azonban említenünk, hogy hazánk 19 megyéje közül kettőben növekedett, egyben pedig stagnált a családok száma. Győr-Moson- Sopron megyében -ben %-kal, míg Pest megyében a pozitív vándorlási egyenlegnek köszönhetően 6%-kal több családot regisztráltak, mint húsz évvel korábban. Fejér megyében mindkét megfigyelt évben változatlanul 8 ezer közelében alakult a családok száma. A családok száma Budapest Pest Borsod-Abaúj-Zemplén Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Hajdú-Bihar Csongrád Győr- Moson-Sopron Jász-Nagykun-Szolnok Békés Fejér Baranya Veszprém Somogy Heves Komárom-Esztergom Zala Vas Tolna Nógrád 184 160 5 7 1 107 8 100 8 8 8 106 104 99 98 87 96 85 91 85 87 80 77 7 7 56 67 68 7 45 5 1. ábra 0 100 00 00 400 500 600 ezer 1 A család a házastársi, vagy élettársi, illetve vérségi kapcsolatban együtt élők legszűkebb körét jelenti. Amikor családot említünk, a gyermekkel, vagy gyermek nélkül együtt élő házaspárokra, élettársi kapcsolatban élőkre, illetve a gyermeküket egyedül nevelő szülőkre gondolunk. A különböző családi állású személyek közül a férj, feleség, élettárs, apa, anya, valamint a nőtlen, hajadon családi állapotú gyermek biztosan tagja egy családnak, a többi családi állású személy (pl. felmenő, egyéb vagy nem rokon) a családnak nem, csak a háztartásnak tagja.
dunántúli statisztikai tükör 01/5 Statisztikai tükör 01/40 A családok összetételének fő vonásaiban történt jellegzetes változások bemutatásához szintén a két évtizeddel ezelőtti és a legutóbbi, -es népszámlálás adatait hasonlítottuk össze. Ennek oka, hogy a magyar népszámlálások és mikrocenzusok történetében először az. évi népszámlálás alkalmával fordult elő, hogy a házasságon és az élettársi kapcsolaton alapuló családok adatait a Központi Statisztikai Hivatal külön is megjelentette. (Addig az élettársi kapcsolatokat a házaspár alkotta családokkal együtt mutatták ki, mivel az adatfelvétel módszere a házaspároktól elkülönülő feldolgozásukra nem adott lehetőséget.) A on az országossal közel megegyezően alakult a családok összetétele mindkét vizsgált népszámlálás alkalmával. Az. évi adatok tanúsága szerint a családok négyötödében (81%-ában) házaspárok éltek együtt gyermekkel vagy anélkül, a családok mindössze 5%-ában volt jellemző az élettársi viszony, az egyszülős családok száma pedig %-ot tett ki. Ehhez képest a legutóbbi cenzus már a házaspáros kapcsolatok jelentős visszaeséséről és ezzel párhuzamosan az élettársi kapcsolatok, illetve a csonka családok számának növekedéséről adott számot. Ezek a változások részben azzal függnek össze, hogy a házasságok mérlege már hosszabb ideje negatív. Több házasság szűnik meg válás vagy halálozás által, mint amennyit megkötnek. Ezt a tartósnak mutatkozó, rendkívül kedvezőtlen folyamatot csak némileg képes ellensúlyozni az élettársi kapcsolat térnyerése.. ábra A családösszetétel alakulása a on és országosan 16% % % % 5% 16% 81% % % 1% % 4% % Ország A megyéiben a különböző népesedési folyamatok hatása a családok összetételében a következőképpen érvényesült. A házaspárból álló családok száma legnagyobb mértékben a régiós áltagot is meghaladva Somogy megyében csökkent az elmúlt két évtizedben. Míg az. évi cenzusban 80,5 ezer házaspáros családot regisztráltak, addig számuk -re alig haladta meg az 56 ezret. A családon belüli részarányuk ezzel egy időben 18 százalékponttal esett vissza. Az élettársak alkotta családszám növekedés Tolnában bizonyult a legjelentősebbnek, az itt regisztrált,5-szeres bővülés még az országos átlagot is meghaladta. A családon belüli hányaduk Somogy és Tolna megyében egyaránt százalékpontos növekedést mutatott. Jelentősen emelkedett azoknak a családoknak a száma és aránya, amelyekből az egyik házasfél hiányzik válás, özvegyülés, illetve különváltan élés következtében. A régión belül leginkább Somogy megyét jellemezte az ilyen csonka családok számának bővülése, ahol -ben 8%-kal, összes családon belüli részarányuk pedig 6 százalékponttal haladta meg az. évit. Az anya nélkül maradt családok száma mindhárom megyében csökkent, a legnagyobb mértékben (6%-kal) Baranyában, arányuk azonban változatlan maradt. Az egy szülős családok döntő többségében az anya élt együtt egy vagy több gyermekével. Számuk kiugró mértékben (8%-kal) Tolnában növekedett meg, arányuk viszont Somogy megyében emelkedett a legjelentősebben. % 81% % Százalék 100,0 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 0,0 0,0 10,0 0,0 A családösszetétel alakulása 64 67. ábra 1 10 16 4 5 6 5 16 16 16 80 Baranya 8 Somogy 84 Tolna 81 A családok nagysága elsősorban a családban élő számától függ. Igaz, hogy az átlagos családnagyság csökkenésében a termékenység közismert alakulásának van a legnagyobb szerepe, de az okok ennél összetettebbek. A gyermekszámot nem csak a termékenység befolyásolja, hanem a házasságtartam, a kiválása a családból. A családnagyság csökkent közvetetten amiatt is, hogy megnőtt az élettartam. Több idősebb házaspár maradt gyermek nélkül, mert a már kiváltak a családból. Ez a tény számottevően növelte a gyermek nélkül élő családok számát és arányát. A on -ben a házaspáros kapcsolatok 41%-ában, az élettársak alkotta párkapcsolatoknak pedig a felében éltek gyermek nélkül a családok. A két párkapcsolati forma közötti közel 10%-os arányeltolódás -ben megszűnt, mindkét családtípus egyaránt közel feléből (45%-ából) hiányoztak a. A gyermek nélkül élő családok összes családon belüli aránya a vizsgált két népszámlálás időpontjában egyaránt 6%-ot tett ki. A három megye vonatkozásában e téren sem -ben, sem -ben nem tapasztalhattunk a régiós átlaghoz képest szembetűnő eltérést. A 01. január 1-jén bevezetett járási rendszer területbeosztásának megfelelően is megvizsgáltuk a családok számának, összetételének változását és között. Összességében elmondható, hogy a családok száma a vizsgált három megye 4 járásában egy kivételtől eltekintve mindenhol csökkent. A Baranya megyében kialakításra került 10 járás településeinek mindegyikében kevesebb családot számláltak -ben az előző cenzushoz képest. A legnagyobb csökkenés, mintegy %-os, a Hegyháti járásban történt, míg legkevésbé a Bólyi járásban (5%-kal) fogyatkozott meg a családok száma. A megyét -ben jellemző átlagos családösszetétel (%-uk házaspáros, 16%-uk élettársi kapcsolat, 0%-uk egyszülős) arányszámaitól leginkább a Pécsváradi, a Bólyi és a Mohácsi járásokban tapasztalhattunk pozitív irányú eltérést, főként a házaspáros kapcsolatok terén. A gyermektelen családok összes családon belüli megoszlását tekintve a két szélsőértéket a Komlói és a Szentlőrinci járás képviselte, az előbbi százalékponttal meghaladta a megyét átlagosan jellemző 6%-os részarányt, az utóbbi százalékponttal elmaradt attól. Baranya Somogy Tolna Családösszetételen a családok családtípusok szerinti megoszlását értjük. Megkülönböztetünk párkapcsolaton alapuló és egyszülős családokat. A párkapcsolaton alapuló családok további két fő csoportot képeznek: házaspár (gyermekkel vagy gyermek nélkül), illetve élettársak (gyermekkel vagy gyermek nélkül) alkotta családok. Az egyszülős családok tovább bonthatók aszerint, hogy csak az apa, vagy csak az anya él együtt gyermekével. Itt kell megjegyeznünk, hogy a gyermek nélkül élő családok nem azonosak a gyermektelen családokkal, azaz az olyanokkal, ahol egyáltalán nem született gyermek. A családdemográfia csak a családokkal ténylegesen együtt élő gyermeket veszi számba. Hozzá kell még tenni, hogy a gyermek családi állást viszont annyiban tágabban értelmezi, hogy gyermeknek minősíti az örökbefogadott, vagy nevelt gyermeket is. Továbbá a közfelfogással ellentétben itt bármilyen korú személy gyermeknek minősül, ha szüleivel (vagy egyik szülőjével) együtt él.
Statisztikai tükör 01/40 dunántúli statisztikai tükör 01/5 A családösszetétel alakulása Baranya megye járásaiban Bólyi Mohácsi Komlói Pécsi Sellyei Siklósi Hegyháti Pécsváradi Szentlőrinci Szigetvári 81 7 76 64 71 6 77 68 71 6 80 7 7 6 7 6 7 10 19 1 18 9 1 1 16 18 7 1 1 1 1 18 10 1 1 1 0 0 40 60 80 100 % 4. ábra a családok száma, viszont legmagasabb arányban itt alkották házaspárok a családot. A gyermek nélkül élő családok összes családon belüli aránya szintén e járásban volt a legmagasabb, 9%, amely a megyei átlagot százalékponttal meghaladta. A családok számát Tolna megye 6 járásának mindegyikében csökkenés jellemezte, melynek mértéke a Bonyhádi járásban elérte a %-ot, míg a Paksiban 4% körül alakult. A házaspáros családok aránya a Bonyhádi járásban volt a legmagasabb (7%), a Tamásiban pedig a legalacsonyabb (64%). A gyermektelen családok összes családon belül képviselt 6%-os megyei arányától kiugró eltérések nem voltak a járásokban. A családösszetétel alakulása Tolna megye járásaiban Bonyhádi Dombóvári Paksi Szekszárdi Tamási 7 68 64 79 76 77 76 18 1 10 10 9 7 10 1 1 1 1 6. ábra A családösszetétel alakulása Somogy megye járásaiban 5. ábra Tolnai 68 78 9 1 Barcsi Csurgói Fonyódi Kaposvári Marcali Nagyatádi Siófoki Tabi 6 64 66 7 6 7 6 67 7 1 18 10 16 9 1 16 10 16 18 1 18 19 9 1 16 1 1 1 1 0 0 40 60 80 100 % Somogy megye 8 járása közül mindössze egyben, a Siófokiban növekedett (169-cel) a két népszámlálás közötti családszám, az összes többiben csökkent. A Tabi járás több szempontból is kiemelkedik a somogyi járások közül. A vizsgált időszakban itt csökkent a legnagyobb mértékben 0 0 40 60 80 100 % Az átlagos családnagyság évtizedek óta tartó csökkenése tovább folytatódott. A on az. évi cenzuskor száz családra átlagosan 89 családtag jutott, -re ez a mutató már csak 8 volt. A párkapcsolatoknál az és között eltelt időszakban a száz családra jutó családtagok száma 97-ről 9-re csökkent amellett, hogy a gyermekes és a gyermektelen családnagyság változatlan maradt. Ahol az egyik szülő él gyermekével, ott két fővel, 44-re nőtt a száz családra jutó családtagok száma. Figyelemre méltó, hogy két évtizeddel ezelőtt a gyermekét egyedül nevelő apák családja volt a nagyobb létszámú. Jelenleg az egyedülálló anyák családjaiban magasabb a száz családra jutó családtagok száma. A gyermek nélküli házaspáros és élettársi kapcsolatok családnagysága mind az elmúlt húsz év, mind a három megye tekintetében változatlan maradt, egyaránt 00 családtag jutott száz családra. A gyermekes párkapcsolatok nagyságában már eltéréseket tapasztalhattunk a megyék adatai alapján. Míg Baranyában fővel 67-re nőtt, addig Tolnában 4 fővel -re csökkent átlagos nagyságuk, miközben Somogyban a régiós átlaggal megegyezően, változatlanul 66 fős volt. Az apa gyermekkel típusú családok nagysága mindhárom megyében egyaránt csökkent, a legszámottevőbben Tolnában, ahol az. évi 5-ról. évre 0 fővel, -ra szűkült. A gyermeküket egyedül nevelő anyák átlagos családnagysága mindhárom megyében növekedett, itt Somogyot érdemes kiemelnünk, ahol 9-ről 45-re emelkedett. Összességében elmondható, hogy és között Somogyban a régiós átlaggal megegyező, 6 fős, Tolnában régiós átlag fölötti (8 fős), míg Baranyában az alatti (5 fős) csökkenés történt a családok átlagos nagyságában.
4 dunántúli statisztikai tükör 01/5 Statisztikai tükör 01/40. tábla Az átlagos családnagyság családösszetétel szerinti alakulása a on Családösszetétel Baranya Somogy Tolna 100 családra jutó családtagok száma kapcsolat gyermekkel 64 66 69 66 kapcsolat gyermek nélkül 00 00 00 00 95 96 99 97 kapcsolat együtt 44 45 5 46 41 9 4 41 együtt 4 40 45 4 Összesen 87 89 9 89 kapcsolat gyermekkel 67 66 66 kapcsolat gyermek nélkül 00 00 00 00 kapcsolat együtt 91 9 9 9 4 6 5 45 45 47 45 együtt 4 44 45 44 Összesen 8 8 84 8 A on a száma mint a családnagyságot elsősorban meghatározó tényező -ben 6 49 volt, 4 -gyel kevesebb az. évinél. Két évtized leforgása alatt a száz családra jutó száma 10-ról 10-re, az ugyancsak száz gyermekes családra vetített gyermekszám pedig 161-ről 9-re csökkent a régióban. Ha csak a gyermekes családtípusokat vizsgáljuk, látható, hogy száz házaspáros kapcsolatra kevesebb gyermek jut mind régiósan, mind a három megyében külön-külön mint az élettársi viszonyon alapuló családokban. Ez mindenképpen felveti a házasság intézményének gyengülni látszó szerepét. A gyermeküket egyedül nevelő apák családjaiban átlagosan fővel csökkent a száz családra jutó száma, a megyék közül Tolnában történt a legnagyobb visszaesés, ott az. évi -mal szemben -re 1-at regisztráltak. Az apa nélküli családokban leginkább Somogyban növekedett meg a létszáma, száz családra vetítve 19-ről 5-re. A baranyai járások mutatóit összevetve a megyét jellemző átlagos értékekkel az tapasztalható, hogy 10-ből 7 járásban a száz családra jutó családtagok száma a megyei átlag (8) felett alakult. A legnagyobb családok -ben a Szentlőrinci, míg a legkisebbek a Komlói járásban éltek. A legtöbb gyermek szintén a Szentlőrinci járás családjaiban fordult elő, ott száz családra gyermek jutott, fővel több a megyét jellemző átlagnál. A gyermekes családokban a legtöbb gyermek a Sellyei járás családjait jellemezte, míg a legkevesebb a Komlói járásban élő családokat. A két szélsőértéket képviselő járás közötti különbség nagyon jelentős, 1 fős volt.. tábla Az átlagos gyermekszám családösszetétel szerinti alakulása a on Családösszetétel Baranya Somogy Tolna 100 családra jutó száma os párkapcsolat 96 96 100 97 i párkapcsolat 86 95 9 90 kapcsolat együtt 95 96 99 97 4 5 6 1 19 1 együtt 0 5 Összesen 10 10 105 10 os párkapcsolat 9 90 9 91 i párkapcsolat 88 10 9 94 kapcsolat együtt 91 9 9 9 16 1 5 5 7 5 együtt 4 5 4 Összesen 101 10 101 10 100 gyermekes családra jutó száma os párkapcsolat gyermekkel 16 1 168 1 i párkapcsolat gyermekkel 4 186 8 9 kapcsolat gyermekkel együtt 164 166 169 166 4 5 6 1 19 1 együtt 0 5 Összesen 9 160 164 161 os párkapcsolat gyermekkel 166 16 164 164 i párkapcsolat gyermekkel 168 7 169 1 kapcsolat gyermekkel együtt 167 166 1 166 16 1 5 5 7 5 együtt 4 5 4 Összesen 9 9 9 9
Statisztikai tükör 01/40 dunántúli statisztikai tükör 01/5 5 Az átlagos családnagyság és a gyermekszám alakulása Baranya megye járásaiban Járások családtagok Száz családra jutó száma 4. tábla Száz gyermekes családra jutó Bólyi 96 108 166 Hegyháti 91 104 16 Komlói 8 99 5 Mohácsi 86 100 9 Pécsi 8 100 6 Pécsváradi 88 101 160 Sellyei 94 0 168 Siklósi 91 106 16 Szentlőrinci 00 1 0 Szigetvári 94 0 16 Bólyi 9 106 168 Hegyháti 89 105 167 Komlói 71 9 0 Mohácsi 79 97 7 Pécsi 80 101 8 Pécsváradi 86 101 16 Sellyei 9 0 1 Siklósi 87 105 164 Szentlőrinci 94 166 Szigetvári 85 105 161 Somogy megyében a 100 családra jutó családtagok és számát kifejező mutatóértékek a Fonyódi, Marcali, Siófoki és Tabi járásokban kisebbnek bizonyultak a megyét jellemző átlagoknál. A gyermekes családok esetében a 9 fős megyei átlagtól mindössze két járás (Fonyódi és Siófoki) mutatója maradt el. 5. tábla Az átlagos családnagyság és a gyermekszám alakulása Somogy megye járásaiban Száz családra jutó Száz gyermekes Járások családtagok száma családra jutó Barcsi 94 109 1 Csurgói 98 169 Fonyódi 87 10 161 Kaposvári 89 106 160 Marcali 87 101 161 Nagyatádi 91 107 16 Siófoki 87 10 8 Tabi 87 101 161 Barcsi 85 106 16 Csurgói 90 109 166 Fonyódi 78 97 5 Kaposvári 84 105 161 Marcali 8 101 161 Nagyatádi 84 10 16 Siófoki* 79 98 Tabi 8 99 16 *Balatonvilágos nélkül Tolna megyében száz családra vetítve átlagosan 84 családtag, ezen belül 101 gyermek, míg a gyermekes családokban átlagosan 9 gyermek élt -ben. A Bonyhádi járás a két utóbbi mutató tekintetében minimálisan, egy-egy fővel maradt el a megyei átlagtól, viszont a Dombóvári és a Szekszárdi járások lemaradása mindhárom mutató tekintetében már jelentősebbnek bizonyult. Az átlagos családnagyság és a gyermekszám alakulása Tolna megye járásaiban Járások családtagok Száz családra jutó száma 6. tábla Száz gyermekes családra jutó Bonyhádi 91 105 16 Dombóvári 84 98 9 Paksi 95 109 166 Szekszárdi 88 104 9 Tamási 88 10 16 Tolnai 95 109 166 Bonyhádi 84 100 8 Dombóvári 79 99 5 Paksi 87 104 161 Szekszárdi 80 100 6 Tamási 85 10 16 Tolnai 87 10 164 A Dél on -ben -hez képest tizedével csökkent az egygyermekes párkapcsolatok száma, miközben a gyermekes párkapcsolatokon belüli arányuk 8 százalékponttal 5%-ra növekedett. Számuk, a három megye vonatkozásában, leginkább Baranyában (1%- kal), legkevésbé pedig Tolnában (6,6%-kal) csökkent, amellett, hogy részarányuk a régió összes megyéjében meghaladta az 50%-ot. A kétgyermekes párkapcsolatok aránya és száma is jelentősen visszaesett az elmúlt két évtized során. Régiós szinten 10 százalékpont körüli csökkenés jellemezte hányadukat, míg számuk kétötödével lett kevesebb. A három, négy és annál több gyermekes párkapcsolatok száma és aránya viszont régiósan növekedést mutatott. A három gyermekes házaspárok és élettársak alkotta családokból egyedül Tolna megyében számláltak -ben kevesebbet (1%-kal), mint -ben. A 4 vagy annál több gyermekes párkapcsolatok száma is itt emelkedett a legkisebb (%-os) mértékben. A másik két megyét nézve Baranyában 57%-kal, Somogyban pedig a régiós átlaggal megegyezően, 6%-kal növekedett a számuk az elmúlt két évtizedben. A házastárs, illetve élettárs nélkül élő szülőknél a számától függetlenül valamennyi kategóriában növekedés következett be a családszámok tekintetében. A csonka családok jelentős hányadában (kétharmadában) mindkét vizsgált évben egyetlen gyermek élt együtt valamelyik szülőjével. A fennmaradó egyharmad többségében (76%-ában) két gyermekkel, közel kétötödében hárommal, és mintegy 6%-ukban 4 vagy annál több gyermekkel élt együtt az apa, vagy az anya.
6 dunántúli statisztikai tükör 01/5 Statisztikai tükör 01/40 7. tábla A gyermekes családok megoszlása a száma szerint, családtípusonként Gyermekszám Gyermekes házaspár és élettársi kapcsolat Baranya megye 1 47, 5,1 66, 66,9 4,8 4,5 7,6 5,5 7,1 9,9 4,8 5,9 4 x 1,7,4 1,4 1,7 Somogy megye 1 47,6 54,0 68,1 67,0 4,7,7 5,8 5, 7,4 9,5 4,5 5,5 4 x,,9 1,6, Tolna megye 1 45, 5,0 64,, 4,9 4,4 8,6 7,5 8,6 9,5 5,6 5,6 4 x,,1 1,6 1,8 1 46,9 5,0 66,4 66,5 4,5,9 7, 5,9 7,6 9,7 4,9 5,7 4 x,0,5 1,5 1,9 A családok gyermekszám szerinti összetételének elemzésénél célszerű különbséget tenni a gyermek családi állású személyek eléggé heterogén kategóriája és a koruknál, eltartottságuknál fogva ténylegesen gyermeknek tekinthető családtagok között. A határ megvonása itt eléggé önkényes. A magyar népszámlálás gyakorlata ebben a vonatkozásban a évesnél fiatalabb számának vizsgálatára ad lehetőséget. Az erre vonatkozó adatok közvetve alkalmasak arra is, hogy a termékenység csökkenésének a családok gyermekszámában mutatkozó hatását jobban érzékeltessék. A továbbiakban csak a évesnél fiatalabb azaz a keresőképes koron aluli adatait vizsgáljuk. A régió családjaiban élő ilyen korú száma -ben 18 045 fő volt, harmadával kevesebb az. évinél. Míg két évtizeddel ezelőtt az összes család 57, addig -re már 68%-ában nem élt évesnél fiatalabb gyermek. Ennél is tragikusabban változott a gyermekes családokon belüli arányuk: -ben megközelítőleg egyharmadukban (%-ában), -ben már felében nem regisztráltak ilyen korú et a on. Az egy évesnél fiatalabb gyermekkel élő családok száma az elmúlt két évtizedben 6%-kal csökkent, míg a két ilyen korú gyermekkel élő családoké 49%-kal. A legkisebb mértékű (16%-os) visszaesést a három évesnél fiatalabb gyermeket nevelők családja szenvedte el, míg a négy és annál több ilyen korú gyermekesek száma 19%-kal növekedett. A három megye közül Baranyában csökkent legszámottevőbb mértékben (8%-kal) és arányban (4,4 százalékponttal) az egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő családok száma és hányada. A két, illetve három ilyen korú gyermekről gondoskodóké Tolna megyében fogyatkozott meg a leginkább, 51, illetve 9%-kal, az összes családon belüli hányaduk pedig 8,1, illetve 0,6 százalékponttal csökkent. A négy és több gyermeket nevelő családok száma Tolnában 9%-kal mérséklődött, miközben családon belüli arányuk változatlan maradt. Baranyában és Somogyban számuk jelentősen növekedett, 8 és %-kal, ugyanekkor az összes családon belüli részesedésük is némileg emelkedett. 8. tábla A családok megoszlása a évesnél fiatalabb száma szerint Megnevezés Baranya Somogy Tolna 0 56,5 57,4 55,6 56,6 1,8,0,0, 16,7 16,,7 16,8,4,6,0,6 4-x 0,5 0,7 0,7 0,6 0 67,8 67,5 68, 67,8 1 19, 19,7 19,0 19, 9,7 9,4 9,6 9,6,5,5,4,5 4-x 0,8 1,0 0,7 0,8 A -es cenzus adatai szerint a on 8 0 családban neveltek éven aluli gyermeket, 4%-kal kevesebben, mint -ben. A csökkenés mértéke családtípusonként jelentős különbségeket mutatott: a házaspárok és élettársak alkotta családokban közel kétszer akkora (7%) volt a gyermekszám-visszaesés, mint a csonka családokban (0%). A száma szerint vizsgálva a évesnél fiatalabb gyermekes családokat kitűnik, hogy a legnagyobb csökkenést (49%-os) a kétgyermekesek szenvedték el, őket követték 6%-kal az egygyermekesek, végül viszonylag a legkisebb fogyással (16%-kal) következett a sorban a háromgyermekesek tábora. Ugyanekkor a négy és több gyermekesek körében 19%-os bővülés történt. A régió megyéit tekintve a száma összességében egyedül Tolnában csökkent a régiós átlag feletti mértékben, Baranyában megegyezett azzal, Somogyban pedig nem érte el azt. Az egy éven aluli gyermeket nevelő családok száma Baranya megyében (8%-kal), a kettő ilyen korosztályba tartozókat nevelőké Tolnában (51%-kal) csökkent kevéssel eltérve a régióban kimutatott értéktől. Nagyobb eltérés a gyermekesek körében történt, Tolna megyében a fogyás mértéke majdnem kétszerese (9%), míg Baranyában fele akkora volt, mint a három megye átlaga (16%). A 4 vagy annál több gyermekes családok számában lezajlott változások is eltérően alakultak: Baranyában 8, Somogyban %-kal növekedtek, ezzel szemben Tolnában 9%-kal csökkentek. Mindezen történések a családok gyermekszám szerinti összetételére nem gyakoroltak túlzottan nagy hatást, a két vizsgált évben ugyanis közel hasonlóan alakultak az arányok.
Statisztikai tükör 01/40 dunántúli statisztikai tükör 01/5 7 A gyermekes családok megoszlása a évesnél fiatalabb száma szerint, családtípusonként 9. tábla Megnevezés 1 4-x 1 4-x gyermekszám Baranya megye Gyermekes párkapcsolat 51,9 41,0 6,0 1, 56,5, 8,7,7 67, 7,8 4, 0,8 70,6,9 5,1 1, Összesen 54,8 8,4 5,6 1,1 59,5 0, 7,9,4 Somogy megye Gyermekes párkapcsolat 51, 40,5 6,4 1,7 58,1 0, 8,4, 67,5 7,,9 1,4 69,,9 4,7, Összesen 54,0 8, 6,0 1,7 60,5 8,9 7,6,0 Tolna megye Gyermekes párkapcsolat 49,4 41,8 7, 1,6 57,9 1,5 8,,4 64, 9,5 4,8 1,4 68, 5,5 4,8 1,5 Összesen 51,7 9,9 6,8 1,6 59,9 0, 7,6, Gyermekes párkapcsolat 51,0 41,0 6,5 1,5 57,4 1, 8,5,8 66,6 8,0 4, 1,1 69,6,9 4,9 1,7 Összesen 5,7 8,8 6,1 1,4 60,0 9,8 7,7,6 Felmerül a kérdés, hogy a leírt demográfiai változásokkal párhuzamosan nem csökkent-e a család jelentősége, illetve nem kell-e ezzel a közeljövőben számolni. A házasság és a család válságára a számának csökkenése és a válások következtében a csonka családok számának emelkedése utal leginkább. A családról alkotott hagyományos képhez viszonyítva lényegesen megváltozott a család szerkezete és funkciórendszere, ennek ellenére a család változatlanul a társadalom alapsejtje, a népesség reprodukciójának a kerete és az utódok személyiségformálásának a műhelye. További információk, adatok (linkek): A dunántúli statisztikai tükör eddig megjelent számainak tartalomjegyzéke Elérhetõségek: judit.halas@ksh.hu Telefon: (+6)-7-5-19 Információszolgálat Telefon: (+6-1)-45-6789 www.ksh.hu KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 01 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!