XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 2018. március 3 4.
Fluorit természetes (balra) és ibolyántúli (jobbra) fényben. Ojuela-bánya, Mapimí, Durango (Mexikó). A kristály mérete: 40 x 47 mm. Gál László gyűjteménye. Fotók: Kupi László. A fluorit kristályszerkezete: baloldalt a kalciumion kocka szomszédsága (= koordinációja) kékkel, jobboldalt a fluorid tetraéderes szomszédsága sárgával. Részletek a cikkben.
XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 1 KÖSZÖNTŐ Nagy tisztelettel köszöntöm a XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál résztvevőit, vendégeit, látogatóit. Örömmel és barátsággal köszöntöm Miskolc város polgárait, fiataljait, akik minden évben nagy érdeklődéssel várják, és kitartó lelkesedéssel látogatják a tavasz egyik nagy ásványtani eseményét az Egyetemvárosban. Az ember évezredes vágya, törekvése az őt körülvevő természet, a természeti környezet egyre mélyebb megismerése, a társadalmi-gazdasági fejlődést segítő természeti erőforrások feltárása és hasznosítása, a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás biztosítása, a természeti értékek megóvása. A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának oktatói és hallgatói, a Herman Ottó Múzeum szakemberei, amatőr ásványgyűjtőkkel és ásványbarátokkal összefogva, széles nemzetközi részvétel és érdeklődés mellett, immáron 36. alkalommal szervezik meg a rendezvényt annak érdekében, hogy minden látogató számára feltáruljon az ásványok, drágakövek, kőzetek és ősmaradványok csodálatos világa. Az ásványfesztivál nagy élményt jelent mindenkinek, különösen a fiataloknak, aki érdeklődnek a természet, az ásványok, az ékkövek és kövületek sokunk számára rejtett értékei iránt. Az Ásványfesztivál egyszerre jelent esztétikai élményt és új ismeretek megszerzését, melynek megrendezése igazi hagyománnyá vált a Miskolci Egyetem életében. Olyan értéket teremtettek a kollégák, amelyet érdemes megőriznünk és megújulva minden évben továbbvinnünk. Az idei rendezvényen sokféle kiállítást rendezünk, bemutatjuk az év ásványát, a fluoritot, az év ősmaradványát, a Balatonitest, illetve ízelítőt nyújtunk a két éve adományként az egyetemünkre került több ezer példányos Dudás László ásványgyűjteményből. Ennek a kollekciónak a világ minden részéből származó anyaga mind az oktatásban, mind a kutatásban jól hasznosítható. Kiemelném még, hogy az Ásványfesztiválhoz kapcsolódva 11. alkalommal kerül megrendezésre egy országos középiskolás diákkonferencia, melyen ifjú kutatók mutatják be érdeklődésre számot tartó kutatási témáikat. Szívből kívánok mindenkinek élményekben gazdag, tartalmas kikapcsolódást! Miskolc, 2018. március 3. Prof. Dr. Szűcs Péter a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának dékánja
2 XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál Program 2018. március 3. (szombat) 9.00-10.00 Szakmai bemutató 10.00-18.00 Kiállítás és börze 10.00-17.00 Földtudományi játszóház 12.00 Megnyitóünnepség. A rendezvényt megnyitja dr. Szakáll Sándor intézeti tanszékvezető, egyetemi tanár (Miskolci Egyetem, Ásványtani-Földtani Intézet) 12.30-14.30 Vetítettképes előadások az Ásványbarátok klubja Facebook-csoport szervezésében (XX. előadó) - 12.30-13.00 Dr. Szente István (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Őslénytani Tanszék, Budapest): Az év ősmaradványa, a Balatonites - 13.00-13.30 Dr. Papp Gábor (Magyar Természettudományi Múzeum, Ásvány- és Kőzettár, Budapest): Bűvös kockák a bányából az év ásványa, a fluorit - 13.30-14.00 Nagy Gyula és Keményvári Bálint (Diggers gonna dig): Fluoreszkáló ásványok - 14.00-14.30 Kupi László (geológus, SRK): Ezerarcú ásványvilág 11.00, 12.30, 14.00 és 15.30: Egri Csaba (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest): Láthatatlan Magyarország 3D vetítés hazánk kristálybarlangjairól (III. előadó) 2018. március 4. (vasárnap) 9.00-17.00 Kiállítás és börze 9.00-16.00 Földtudományi játszóház 10.00-16.00 Díjmentes ásványhatározás: Leskó Máté (Miskolci Egyetem, Ásványtani-Földtani Intézet) 10.00-16.00 Díjmentes drágakő-határozás: Dr. Ditrói-Puskás Zuárd (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kőzettan-Geokémiai Tanszék, Budapest) 11.00, 12.30, 14.00 és 15.30: Egri Csaba (Földművelésügyi Minisztérium, Budapest): Láthatatlan Magyarország 3D vetítés hazánk kristálybarlangjairól (III. előadó) 17.00 Fesztiválzárás
XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 3 KiállíTáSoK az év ásványa: FlUoriT Válogatás a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara és Bódi József (Jászapáti) gyűjteményeiből a Magyarhoni Földtani Társulat programsorozatának részeként az év ősmaradványa: BalaToNiTES Válogatás a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának (Budapest) gyűjteményéből a Magyarhoni Földtani Társulat programsorozatának részeként a Dudás-féle ásványgyűjtemény Válogatás Dudás László (Tucson, Arizona, USA) Miskolci Egyetemre került adományából 40 éves a budapesti TiT Stúdió Egyesület ásványbarát Szakcsoportja Válogatás a szakköri tagok anyagából Fluorit, Gyöngyösoroszi, Altáró. A nagyobbik kristály 4 mm-es. Bódi József gyűjteménye. Fotó: Tóth László.
4 XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál Fluorit színes és formás, nem haszontalan szépség HARMAN-TóTH ERZSéBET ELTE TTK Természetrajzi Múzeum, Budapest 2018 a fluorit éve, hiszen a fluorit nyerte a szavazatok több mint felével az év ásványa választást a szfalerit és a kalcit előtt. Az év ásványa program 2016- ban csatlakozott az év fajai ismeretterjesztő sorozathoz. A Miskolci Ásványfesztivál látogatói minden bizonnyal találkoznak majd e szép ásvány kristályaival. Ismerjük meg közelebbről e színes és formás ásványt! A fluorit (régi, magyarosított nevén folypát) mutatós és hasznos ásvány egyben, az ásványgyűjtők kedvence, az ásványbörzék rendszeres résztvevője. Kémiai összetétele CaF 2 (kalcium-difluorid), és a kockáról elnevezett köbös kristályrendszerben kristályosodik. A kémiai összetétel és az alkotó ionok térbeli elrendeződését megadó kristályszerkezet (lásd a belső borítón) az a két adat, amelyek egyértelműen azonosítják őt az ásványok világában. A borító kristályszerkezeti ábráján piros pontozott vonal jelöli ki a kristályszerkezet legkisebb építőegységét, az ún. elemi cellát. Ebből az egységből kiindulva akármekkora kristályt felépíthetünk, ha a tér három irányába egymás mellé tesszük az ilyen építőkockákat. Az építőkockának a csúcsain és lapközepein találhatók a kalciumionok (Ca 2+, kétszeresen pozitív töltésű kation), és minden térnyolcad közepén a fluoridionok (F, egyszeresen negatív töltésű anion). A két képen ugyanazt a szerkezetet mutatjuk; baloldalt a kalcium kocka elrendeződésű szomszédságát, jobboldalt a fluorid tetraéder elrendeződésű szomszédságát emelve ki. A fluoritéval megegyezik több természetes vegyület (ásvány) és ember által előállított szintetikus vegyület kristályszerkezete is. Az ásványt már az ókorban is ismerték, akkor tetszetős külleme miatt faragványokat készítettek belőle. A fluorit puhasága miatt ritkák e faragványok a korai régészeti leletanyagban, az ókorból például összesen két kelyhet őriz a British Museum (Barber és Crawford kehely). Nevének eredete a 16. századra nyúlik vissza, és a legkorábbi ipari felhasználásához köthető: ércolvasztási adalékként segíti a nem kívánatos elemek (kén, foszfor) fémtől való elválasztását, és csökkenti a salak olvadási hőmérsékletét, azaz folyósít. A fluorit név tehát a latin fluere, folyni igére vezethető vissza. Színes egyéniség Ha a fluorit tökéletes, olyan, ahogy fent leírtuk (tisztán CaF 2, hibátlan atomi elrendeződésben), akkor bizony színtelen. Ilyen kristályok többnyire ellenőrzött körülmények közt, tiszta alapanyagokból, laboratóriumban születnek. A természet sokkal bátrabb: a fenti recepthez hozzátesz nyomelemeket, hibákat a kris-
XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 5 tályrácsba (akár természetes radioaktivitás útján), vagy éppen színes ásványokat, kőolajcseppeket zár a fluoritkristályba. Így a fluoritok már az ibolyán innen, természetes fénynél is változatos színekben pompáznak: leggyakoribbak a zöld, lila, kék, sárga, rózsaszín és barna árnyalatok, változó színintenzitással, akár egy kristályon belül is több színnel (lásd a címlap és a belső borító fényképeit). Rossz hír, hogy bizonyos esetekben a kristályok színe múlandó: fény hatására egyes példányok kifakulhatnak, így célszerű őket napfénytől elzárva tartani. Ehhez jön még az ibolyán túl keletkező színkavalkád: ha a fluoritokat az emberi szem számára láthatatlan UV-fénnyel világítjuk meg, a besugárzásnál kisebb energiájú, nagyobb hullámhosszú és így már a látható (380 760 nm hullámhosszú) tartományba eső fényt sugároznak ki, nem is akármilyet: kéket, vöröset, lilát. Ez a fluoreszcencia jelensége. Vannak annyira UV-aktív fluoritok, amelyek már napfény hatására is fluoreszkálnak (a napsugárzás mintegy 10%- ban UV-sugárzást is tartalmaz; az UV-lámpák fénye egy a látható fényénél kisebb, szűk hullámhosszú tartományra korlátozódik, így ott a jelenség sokkal intenzívebb). Miért hasznos az UV-aktivitás az esztétikán túl? A fluorit sokszor kísér ércesedéseket (elsősorban ólom-, cink- vagy ónércesedéseket), így jelezhet számunkra: UV-elemlámpával, sötétben, pl. egy kivilágítatlan bányavágatban, vagy éjszaka egy növényzettel nem túl sűrűn benőtt hegyoldalon a fluoritokat elárulhatja UV-színük, és akár ércesedés nyomára is vezethetnek. Egy kémiai elem és egy fizikai jelenség névadója A fluor, a fluorit egyik alkotója, igen illékony, egyúttal nagyon reaktív, ezért elemi formában nagyon nehezen előállítható, és így igen későn kimutatott kémiai elem. Elemi formában (F 2, zöldessárga színű, erősen mérgező gáz) Henri Moissan izolálta először 1886-ban, és ezért 1906-ban kémiai Nobel-díjat is kapott. Természetesen az elem is leggyakoribb ásványáról, a fluoritról kapta a nevét. A fluoreszcencia jelenségét ásványok esetében szintén a fluoritnál figyelték meg először, a 19. század első felében, és itt is az ásvány a névadó. Ennek köszönhető, hogy az adott hullámhosszú UV-fénnyel megvilágított fluoritok olykor igen vad színekben pompáznak, világítanak. A besugárzás (gerjesztés) megszűnésével a jelenség is azonnal megszűnik. Fontos kiemelni, hogy nem minden fluorit fluoreszkál, csak az, amelyikbe a természet beleépítette a lehetőséget nyomelemek (tipikusan ritkaföldfémek), illetve rácshibák segítségével. A rácshibákat akár természetes radioaktív sugárzás is életre hívhatja. Születés a tűz és víz jegyében A fluorit keletkezése többnyire magmás, illetve hidrotermás folyamatokhoz köthető. Magmás környezetben nagy szilíciumtartalmú, elsősorban gránitos
6 XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál olvadékok kristályosodásának terméke, az illékony fluor koncentrálódása szükséges hozzá, ami az olvadék nagy részének kristályosodását követő, olykor óriáskristályokat termő, ún. pegmatitos szakaszban jellemző. Itt jellegzetesen ónés lítiumércesedések kísérője lehet. A hidrotermás azaz meleg vizes keletkezés a földkéreg repedéseiben keringő, az éves középhőmérsékletnél melegebb, ionokban gazdag oldatból való kristályosodást jelenti, ahol az ionok is, a hő is származhat többféle forrásból, így nem szükségszerű aktív magmatizmus / vulkanizmus jelenléte. Ilyen közegben a fluorit leggyakrabban ólom-cinkércek kísérőásványa. A szín és a kristályok alakja is utalhat a keletkezés körülményeire, a halványabb árnyalatok általában alacsonyabb keletkezési hőmérsékletet jeleznek. Kristályalak tekintetében a kocka alacsony hőmérsékletet jelez, míg a bonyolultabb formák megjelenése magasabb keletkezési hőmérsékletre utal (1. ábra). Sors a fizikai tulajdonságok tükrében A fluorit több szempontból is eltér elődeitől, az év ásványának 2016-ban megválasztott gránátcsoport tagjaitól, illetve a 2017-ben nyertes kvarctól. Az említett ásványok kivétel nélkül kemények és nem hasadnak, hanem kizárólag törnek. Ennek következménye, hogy az erózió (víz, szél, jég) által pusztított kőzetekből kiszabadulva még sokáig túlélnek. Születésük helyétől, például a hegyekből eljuthatnak a felszíni vizekkel a messzi tengerig, óceánig is. Legfeljebb kisebbek és kerekebbek lesznek a kezdetben formagazdag kristályok. A fluorit ezzel szemben puha: keménysége 4-es a Mohs-féle karcolási keménységi skálán (a skála négyes keménységű fokozatát a fluorittal definiálták), azaz már egy rendesebb bicskával karcolható. Emellett kitűnően hasad: kalapáccsal megütve sík lapok mentén válik ketté. A hasadás a fluorit kristályain összesen négy, az oktaéder lapjaival párhuzamos irányban valósulhat meg. Ez elősegíti a gyors aprózódást. Ha tehát egy fluoritkristály kikerül az őt befogadó kőzetből, a mechanikai hatásokra könnyen aprózódik homok szemcseméretig vagy az alá. Így nem fogunk kerek fluoritkavicsokat találni a folyóparton, és az ásványgyűjtők szinte csak a keletkezés helyén fognak fluoritot találni, üledékekben sosem. E két tulajdonság, a hasadás és a puhaság következménye az is, hogy szépsége ellenére a fluorit nem igazán alkalmas drágakőnek: ékszerbe foglalva a viseléssel járó mechanikai hatások könnyen tönkretehetik. Ha mégis ékszer készül belőle, ovális, gömbölyded formára (kaboson) csiszolják, sík lapokat (fazettákat) ritkán alakítanak ki rajta, és olykor még műgyantával is kezelik. Ha annyira a szívünkhöz nő, hogy ékszerként is viselni akarjuk, olyan ékszert válasszunk, ahol a foglalat minél jobban óvja a könnyen hasadó, törékeny szépséget.
XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 7 1. ábra: Az ábra bal oldalán a fluorit lehetséges kristályformáit látjuk (zárójelben a kristályformához tartozó lapszám szerepel), a jobb oldalon pedig ezek kombinációjával létrejött, összetett kristályformákat. Messze a leggyakoribb formák a kocka és az oktaéder. A jobb felső kombináción az is megfigyelhető, hogy az oktaéderlapok a kocka csúcsain, a rombdodekaéderlapok a kocka élein jelennek meg kombinációban. Az alsó kristály extrém formagazdag: 90 lapot tartalmaz. Puhasága ugyanakkor előny dísztárgykészítésnél: a tömeges fluorit könnyen faragható, a gyakran sávosan változó színeket különféleképp tudják kiaknázni az alkotók (2. ábra). A hasadás (3. ábra) a fluorit és számos további kristályos anyag fontos ismertetőjegye: az átlátszó kristályokon, de akár a gömbölydedre csiszolt, alakot elrejtő ékköveken is könnyen észreveszi a gyakorlott szem a mechanikai hatásra
8 XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 2. ábra: Fluorit obeliszk (szabadkőműves jelkép) a 18-19. század fordulójáról, Mária Terézia lányának, Mária Anna főhercegnőnek az ásványgyűjteményéből. Példa a fluorit díszítőkőként való alkalmazására. ELTE TTK Természetrajzi Múzeum gyűjteménye (BE24404). Fotó: Pekker Péter.
XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 9 3. ábra: A fluorit négy, egymásra nem merőleges irányban hasad, e síkok térbeli viszonyát mutatja az első ábra. A középső ábrán azt látjuk, hogy hasíthatunk egy kocka alakú, akár nem tökéletes kristályból oktaédert: lecsapjuk a csúcsokat. A harmadik ábra a kész hasadási idomot mutatja, a rajta húzódó vonalak a képződő hasadási síkokat jelzik. A börzéken elérhető szabad kristályok többsége ilyen. kialakult hasadási nyomvonalakat, a kristály belsejében megjelenő hasadási síkokat. A hasadás kiválóan hasznosított tulajdonság az ásványkereskedelemben is. A börzéken gyakori oktaéder alakú, szabad kristályok szinte kivétel nélkül nagyobb, tökéletlen kristályokból hasítással kialakított hasadási idomok, amelyek elaprózva is több pénzt hoznak az eredeti, nagyobb, de nem elég jó alakú kristálynál. a fluor forrása a modern társadalomban érdemes megjegyezni, hogy míg a kalcium a földkéreg (Földünk külső, átlagosan 5 70 km vastag kőzethéja) 5. leggyakoribb eleme, és koncentrációja nagyságrendileg 4 tömegszázalék, a fluor csak a 13. helyen áll, és átlagos koncentrációja nem éri el az 1 g/t értéket (ez azt jelenti, hogy 1 m 3, azaz 1 m 1 m 1 m méretű kőzettömbben az átlagos fluoridtartalom nem éri el a 3 g-ot). Míg a kalciumot tipikusan nem a fluoritból szerzi be az emberiség, addig a fluornak a fluorit ma a legfontosabb forrása (a jövőben bizonyosan fontos szerephez jutnak fluornyersanyagként az apatitot tartalmazó, foszfátos üledékek is). A fluor az Európai Unió által kritikus fontosságúnak ítélt, azaz technológiailag fontos, de az EU területén az igényeket messze alulmúló mennyiségben hozzáférhető elem. Részben azért, mert jelenleg a négy legnagyobb piaci szereplő, amely az éves szinten 6.500.000 tonnás fluorit-kitermelés 87%-át adja, Európán kívüli: Kína, Mexikó, Mongólia és Dél-Afrika, részben pedig azért, mert a fluortartalmú vegyületek újrahasznosítása jelenleg még csekély, 1% körüli. Nem csoda, hogy az Ásványfesztiválnak otthont adó Miskolci Egyetem kutatói egy
10 XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál EU-s projekt keretében azt is megvizsgálták, van-e ma Magyarországon potenciális fluornyersanyag (további részletek itt: http://kritikuselemek.unimiskolc.hu). Felhasználását tekintve a fluoritból 60%-ban fluorsavat gyártanak, amely a fluorvegyületek előállításának alapanyaga, 20% az acélgyártásban hasznosul, 10% az alumíniumkohászati adalék, 4% cementgyártási adalék, a maradék urándúsítási technológiában kap szerepet, illetve opálüveg, zománcok és lakkok adalékanyaga. Hétköznapjainkat átszövik a fluorvegyületek: ott vannak az LCD kijelzőkben, a konyhai edények teflonbevonatában, gyógyszereink jó részében és a fogkrémben is. A fogkrémekben a legtöbbször fluorid van, azaz a fluor negatív töltésű ionja, ami a szervezetünk számára felvehető, és a fogzománcot erősíti. Nagyon ritkán fluoritot is tesznek bele, de ebben az esetben a fluorit fluortartalma nem felvehető a szervezetünk számára, így a fluorit legfeljebb gyengéd mechanikai dörzsanyagként hasznosulhat. érdemes megjegyezni, hogy speciális célokra mesterséges fluoritot is előállítanak, például a kromatikus aberrációt csökkentő, így élesebb képet adó objektívlencsékhez. Míg a drágaköveknél a szintetikus kövek olcsóbbak a természetes köveknél, a hibátlan szintetikus fluoritok sokkal drágábbak a természetes, hibagazdag kristályoknál. Színes magyar valóság Magyarországon a Velencei-hegységben volt fluoritbányászat a 20. század derekán. Pákozdon 1951 1961 között, a Pátkától DK-re található szűzvári lelőhelyen, ólomérccel együtt 1951 1967 között termeltek ki fluoritot. A fluorit főként kis kiterjedésű hidrotermás repedéskitöltésekhez (telérekhez) kötődött, így a bányászat is kis volumenű volt, a teljes kitermelt fluorit mennyisége 66.000 t volt. Ma Magyarországon a fluoritnak az ásványgyűjtők körében van a legnagyobb jelentősége. Ha méretüknél fogva nem is, a szín- és formagazdagság tekintetében a magyar fluoritok megállják helyüket a nemzetközi porondon. Főként a Mátra fluoritjai figyelemre méltók, sajnos e fluoritkristályok a lelőhelyek korlátozott hozzáférhetősége révén minden bizonnyal drágán cserélnek majd gazdát az Ásványfesztiválon. A lelőhelyekről, a gyűjtési lehetőségekről és a lelőhelyek legszebb példányairól a geomania.hu oldal ad naprakész tájékoztatást, de álomszép képeket (elsősorban Tóth László felvételeivel) és részletes lelőhelyinformációkat tartalmaz a Geoda 2013/3. száma is, amely megvásárolható lesz a Fesztivál alatt is, a Magyar Minerofil Társaság (www.minerofil.hu) standján. A fluorit Magyarországon a 2018-as év ásványa cím birtokosaként még jó ideig a figyelem középpontjában lesz, a kapcsolódó programokról az evasvanya.hu honlap és az Év ásványa Facebook-oldal ad tájékoztatást.
XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 11 2018 ősmaradványa: a Balatonites balatonicus FŐZy ISTVÁN Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest Harmadik éve, hogy a közönség szavazatai alapján megválasztják az év ősmaradványát. 2016-ban az eocén óriás egysejtűjét, a Szent László pénzeként is ismert legendás kövületet, a Nummulitest választották, míg 2017-ben a legtöbb szavazatot a jégkorszak egyik emblematikus ősállata, a Kárpátok sárkánya, a barlangi medve kapta. 2018-ban a korábbiakhoz hasonlóan három jelölt volt: a hazai miocén gyakori és csinos fésűskagylója, a Pecten, a szintén a magyar miocénből is ismert legyezőpálma, a Sabal és az ígéretes nevű triász ammonitesz, a Balatonites. A versenyt végül nem a Pecten nyerte. Még csak nem is a pálma vitte el a pálmát. A legtöbb szavazatot a Balatonites kapta, mely valóban szép ősmaradvány és a Balaton mindannyiunk számára kedves. miféle állat is volt a Balatonites? A triász időszakban élt lábasfejű (cephalopoda), pontosabban szólva ammonitesz lágy testének semmilyen részlete nem őrződött meg, de szépen díszített vázának maradványai bizonyos rétegekben gyakoriak, például a Balaton-felvidéken. Mint minden ammonitesznek, neki is volt egy belső, kamrázott része, a phragmoconus és egy külső, osztatlan lakókamrája. Az állat lágyteste, a létfontosságú szervek ez utóbbiban helyezkedtek el. Ahogy növekedett az élőlény, a lakókamra hátsó részén egy újabb kamrafalat választott ki a lábasfejű köpenye, és a szervek előbbre húzódtak. Az újabb kanyarulatok csak csekély mértékben burkolták be a korábbiakat, és az oldalfalak laposak voltak, így gyarapodott, növekedett a korongra emlékeztető formájú váz (1. ábra). Ammoniteszek ma már nem élnek, de rokonaik, a nautiluszok ma is ott vannak a tengerekben. Maga a Nautilus élő kövület, és bár neki is van kamrázott phragmoconusza és osztatlan lakókamrája, sok tekintetben különbözik a kihalt ammoniteszektől. Mégis, ha megnézünk egy videót az óceán vizében lebegő Nautilusról, könnyen magunk elé képzelhetjük a triász tengerben úszó, lebegő, sodródó Balatonitest. Az ammoniteszek életmódjáról ugyanis meglehetősen keveset tudunk, de egyben biztosak vagyunk: a Nautilushoz hasonlóan kiválóan tudtak lebegni, vagy szükségleteiknek megfelelően lassan emelkedni, netán épp sülylyedni a vízoszlopban. Mindezt hogyan? Az ammoniteszek phragmoconusa egy csövön a szifón keresztül, amely áttöri a kamraválaszfalakat, összeköttetésben volt a lakókamrával. Így a szifó segítségével az állat szabályozni tudta a váz belsejét kitöltő testfolyadék és gáz arányát. A lebegésre finoman kalibrált fajsúly csekély változása az állat emelkedésével, vagy éppen süllyedésével járt. Feltéte-
12 XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál lezhető, hogy az ammoniteszek táplálékául szolgáló plankton napi mozgását követték a cephalopodák. Úgy mozogtak a tengerben fel és alá, mint a tengeralattjárók, amelyeknek egyébként szintén a kamrázott belső része biztosítja a vertikális mozgást. Nem véletlen hát, hogy az év ősmaradványa poszterére felkerült a 245 millió éves tengeralattjáró szlogen is. Honnan ismerjük? Az állatok/növények földrajzi elterjedésével a biogeográfia, az ősmaradványok, pontosabban szólva az egykor volt élőlények hajdani elterjedésével a paleobiogeográfia foglalkozik. Izgalmas kérdés, hogy merre járt a triász tengeralattjárója, hol, milyen kőzetek rejtik a maradványait, azaz hol gyűjthetünk Balatonitest? A neve alapján arra gondolhatnánk, hogy Balatonitesünk csak nekünk, magyaroknak van, de ez egyáltalán nem így van. A Balatonites nem hungarikum. A nemzetség képviselői nem csak a Balaton-felvidékről ismeretesek. Ha térképen ábrázoljuk az ismert Balatonites-előfordulásokat, feltűnik, hogy a nemzetség 1. ábra: A Balatonites balatonicus szép példánya, háttérben a Balaton. Az év ősmaradványának választott cephalopoda kövület a középső-triász pelsoi alemeletének jellegzetes maradványa, azaz vezérkövülete.
XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 13 2. ábra: A Balatonites balatonicus amerikai rokona, a Nevadából előkerült Balatonites shoshonensis. A képen a faj típuspéldánya látható. Fajnevét a Shoshone-hegységről, végső soron az arrafelé őshonos soson indiánokról kapta. kozmopolita: maradványai tőlünk távoli területeken is fellelhetők. A Balaton-felvidékről előkerült első példányok után az alp-kárpáti térség számos pontján, szlovák, osztrák és olasz lelőhelyeken is megtalálták képviselőiket. Kelet felé haladva ismerünk Balatoniteseket Törökország, Kambodzsa, Vietnam, Tibet, Dél- Kína területéről, sőt, Oroszország nagyon távoli partjairól és még Japánból is. Nyugat felé tekintve pedig az Egyesült Államokból, Nevadából is vannak adataink, az itt talált példányokat Balatonites shoshonensis néven írták le a kutatók (2. ábra). E faj képviselőit a Balatonites balatonicus faj maradványainál durvább bordák és erősebb csomók díszítik, de a hasonlóság szembetűnő. A nemzetségbe (genusba) sorolás kapcsán perdöntő volt, hogy a shoshonensis háti (ventrális) oldalán szintén megjelenik a jellegzetes gyöngysorszerű taréj, ami a típusfaj, a Balatonites balatonicus esetében is megfigyelhető. Balatonitesek tehát Amerikában is vannak, és ennek ismeretében talán az sem meglepő, hogy a Nevada triászából leírt Nevaditesek pedig hazánkból is előkerültek.
14 XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál Dudás lászló mineralógus (USa) hagyatéka a miskolci Egyetemen SZAKÁLL SÁNDOR Miskolci Egyetem, Ásványtani-Földtani Intézet Dudás László Nyíregyházán született, 1943-ban a debreceni Tisza István Tudományegyetemen végzett természetrajz-földrajz szakon, majd a Földrajzi Tanszék gyakornoka volt. Doktorátusát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen kezdte 1944-ben. Magyarországról 1945-ben Németországba, onnan pedig 1951-ben az Egyesült Államokba emigrált. Szakmai karrierje a montanai Anacondában teljesedett ki. Az Anaconda Vállalatnak volt ott egy nagy kohója, ami a Butte-i bányák érceit hasznosította és a kohó mellett létesítettek egy metallurgiai kutatólaboratóriumot. Dudás László ott kapott állást, mint metallurgiai mineralógus. A vállalatnak világszerte voltak érdekeltségei, például az ásványairól híres chilei Chuquica- Dudás László arcképe 1944-ből.
XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 15 Ércmikroszkópi vizsgálat közben az Anaconda cégnél (1960).
16 XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál mata érctelep is Anaconda-bánya volt. Az Anaconda cég a metallurgiai kutatóintézetet 1967-ben áthelyezte az arizonai Tucsonba, így Dudás László családjával szintén odaköltözött. 1955 után szakmai munkájával párhuzamosan intenzív ásvány- és kőzetgyűjtést folytatott. Ásványkereskedése, a Continental Minerals 1998-ig működött. Halálakor a cég leltára kb. 30 tonna anyagot tartalmazott. Ebből mintegy 2 tonna volt a komoly érték, jó minőségű kristályok, illetve ritka ásványok. A többi döntően oktatási anyagnak minősült. Dudás László több ízben küldött a Debreceni Egyetem Ásványtani- és Földtani Tanszékének a világ különböző részeiről származó ásványokat és kőzeteket. Halála után fia, Örs 2001-ben adományozott egy tekintélyes ásványokból, kőzetekből és könyvekből álló anyagot az alma mater részére. Az adomány Dudás László saját gyűjteményéből és cége, a Continental Minerals leltárából válogatott anyagból állt. Az ásványtani anyag, tekintettel arra, hogy a Debreceni Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszéke éppen egy kényszerű költözködés miatt helyhiány miatt nem tudta azt szakszerűen elhelyezni, 2016 szeptemberében az adományozó közreműködésével a Miskolci Egyetem Ásványtani-Földtani Intézetébe került. Az ásványtani kollekció értékéről: közel 3000 példányból áll, mintegy 850 ásványfajt és 72 országot képvisel. A fajok közül mintegy 270 féle származik a típuslelőhelyről. Az anyagban számos híres amerikai gyűjtő példányai megtalálhatók, az eredeti alátétcédulákkal együtt: ilyenek például David M. Shannon (a shannonit névadója), Albert L. Kidwell (a kidwellit névadója), Albert L. McGuinness (a mcguinnessit névadója). A példányok mind az öt világrészt képviselik, természetesen legnagyobb bőségben észak-amerikát. Gazdag anyag származik az USA-ból, különösen a montanai és arizonai szulfidos ércesedésekből (kiemelhető közülük Butte), továbbá a kaliforniai Crestmore kontaktmetamorf ásványaiból, a kaliforniai borát-lelőhelyekről, a New Jersey-i Franklin cinkércesedéséből. Szép anyag képviseli a mexikói ércesedéseket (Zacatecas, Moctezuma, Mapimí), a chilei chuquicamatai rézérctelepet, a namíbiai Tsumeb ércesedését, a svájci Lengenbach, a kanadai Bancroft, Mt. St. Hilaire, vagy a délafrikai Hotazel és Phalaborwa világhírű lelőhelyeket. Az előzetes válogatás alapján látható, hogy mintegy 1500 példány kerülhet a selmeci ásványgyűjteménybe, kb. 700 példány a teleptani kollekcióba, a többi pedig a gyakorló gyűjtemény duplumait fogja gazdagítani. érdemes megjegyezni, hogy a tanszéken található rendszertani kiállításba már közel 300 példányt beépítettünk, melyek nagyban emelik a kiállított anyag változatosságát, tudományos értékét. Összességében megállapíthatjuk, hogy Dudás Örs adománya mind az oktatást, mind a tudományos munkát nagyban segítő anyaggal gazdagította a Miskolci Egyetem selmeci gyökerekkel rendelkező ásványgyűjteményét.
XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 17 idén 40 éves a TiT Stúdió Egyesület ásványbörze és kiállítás ESZESNé KUHN GIZELLA és HOLLóSy FERENC TIT Stúdió Egyesület Ásványbarát Szakcsoportja, Budapest A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Stúdió Egyesület Ásványbarát Szakcsoportja idén decemberben 40. alkalommal rendezi meg a TIT Ásványbörzét és kiállítást a szokásos helyszínen (Budapest XI., Zsombolyai u. 6., TIT Székház). Rendezvényünk célja ma is az, hogy fórumot biztosítson az ásvány- és tapasztalatcserére vágyó hazai és külföldi gyűjtőknek. A börzéhez kapcsolódó kiállításaink színvonala minden évben elismerést vált ki szakmai körökben is. A rendezvény nagy érdeme, hogy kizárólag természetes, illetve feldolgozott ásványokat mutatunk be, kínálunk cserére, illetve megvételre. A TIT ásványokhoz kapcsolódó ismeretterjesztési tevékenysége 1971-ig nyúlik vissza, amikor is Dr. Juhász Árpád neves geológus akkori igazgató kezdeményezésére különböző előadások sorozatára került sor. Az előadásokat rendszeresen látogatók egy csoportja 1975-ben megalakította az Ásványbarátok Szakkörét, amely azóta is folyamatosan működik. Mai nevén az Ásványbarát Szakcsoport jelenleg az ország legnagyobb taglétszámú, legaktívabb ásvány- és fosszíliagyűjtéssel foglalkozó szervezete. Tagjaink között minden korosztály megtalálható. Jelenlegi létszámunk 54 fő rendes és 12 fő pártoló tag. Az évek során a TIT SE Ásványbarát Szakcsoportja féléves, illetve éves programok alapján tevékenykedő, jól működő szervezett közösséggé vált. Tevékenységét öttagú vezetőség irányításával a TIT SE és a Szakcsoportok Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint végzi. Az elhatározott feladatok teljesítését minden évben a vezetőség beszámolója alapján Beszámoló Taggyűlésen értékeljük. Szakcsoportunk tevékenységét öt részre bonthatjuk: klubfoglalkozásokra, gyűjtőutakra, kultúrprogramokra és közösségépítő programokra, valamint az évente megrendezésre kerülő börzére és kiállításra. Klubfoglalkozásaink Az összejöveteleket minden hét szerdáján tartjuk. Az előadásokon egy-egy ásvány vagy ásványcsoport kerül ismertetésre. Szemléltetésként a tagok bemutatják gyűjteményük néhány darabját. Nagy érdeklődésre tartanak számot a különböző lelőhelyekről tartott előadások és útibeszámolók is, melyeket vetítéssel teszünk színesebbé. Az előadásokat neves szakemberek mellett a szakcsoport tagjai tartják.
18 XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál A klubfoglalkozások fontos programja az ásványgyűjtő túrák értékelése, a tapasztalatcsere, valamint a gyűjtött anyag egy-egy példányának bemutatása. Természetesen cserére is lehetőség nyílik. gyűjtőútjaink A kéthetente tartott túrák zömmel egynaposak. Egy-egy nagyobb terület bejárása érdekében évente két négynapos gyűjtőutat is szervezünk, egyet tavasszal és egyet ősszel. Ezek során ellátogattunk pl. a Bakonyba, a Zempléni-hegységbe, a Mecsekbe és a Balaton-felvidékre, számos működő és felhagyott bányát, lelőhelyet meglátogatva, melyek száma évről-évre 40 45 körül mozog. Amikor lehetőségünk adódik, külföldi gyűjtőutakat is szervezünk. Így jutottunk el Ausztriába, Csehországba, Szlovákiába, Erdélybe, Németországba. Esetenként csatlakozunk a Magyar Minerofil Társaság által szervezett túrákhoz. Kultúrprogramjaink A téli időszakban vagy év közben egy-egy aktuális lelőhelyhez is kapcsolhatóan kultúrprogramokat is szervezünk. Ezen alkalmakkor olyan ásványkiállításokat, magángyűjteményeket, nevezetes geológiai helyeket stb. látogatunk meg, mint pl. a bécsi Természettudományi Múzeumot, a kassai ásványkiállítást, a zirci Természettudományi Múzeumot, a Kupy-gyűjteményt, a nadapi szintezési ősjegyet vagy éppen a tarnaszentmáriai parazitavulkánt. De olyan híres épületeket is felkerestünk, mint a kassai székesegyház, a várpalotai Thúry vár, a melki apátság stb. Az elmúlt években esetenként visszatérően is külföldi ásványbörzéket is meglátogattunk. Ezek között említhető pl. München (Németország), Tišnov (Csehország) és Sainte-Marie-aux-Mines (Franciaország). Bár e börzéken vásárolni is szoktunk, mégis elsősorban ismereteket gyűjtünk, a világ ásványaiban gyönyörködünk és kapcsolatokat építünk. Közösségépítő programjaink Minden év január első napjaiban óévet búcsúztató és új évet köszöntő kirándulást szervezünk valamelyik felhagyott bányában a budai hegyekben. Ilyenkor piknikezünk, eszünk-iszunk és örülünk egymásnak, jó szerencsét kívánva az elkövetkező gyűjtőévre. Esetenként bográcsozással egybekötött vízparti lazítást tartunk. Időnként egy-egy társunk meghívására baráti találkozót rendezünk. Mikulásünnepség alkalmával terített asztal mellett megajándékozzuk egymást. Természetesen ásványokkal. Az Ásványbarát Szakcsoport logójával ellátott pólókat készíttettünk, melynek viselése erősíti a tagság összetartozását.
XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 19 írások rólunk A Szakcsoport tevékenységéről bővebb információ olvasható a TIT Stúdió Egyesület honlapján: www.tit.hu. Összefoglaló kiadványt készítettünk, mely részletesen bemutatja Szakcsoportunkat a kezdetektől napjainkig. Körmendy Regina cikket írt a Szakcsoport tevékenységének elmúlt 40 évéről. Egy hosszabb lélegzetű összefoglalót tervezünk megjelentetni idén a Természet Világa című újságban. Nagyobb érdeklődésre számot tartó rendezvényeinkről a Facebookon adunk tájékoztatást. A TIT Stúdió Egyesület hivatalos Facebook oldala: Természet Tudomány Ember. Szakcsoportunk életének mozzanatairól Naplót vezetünk, mely mindannyiunk számára nagyon érdekes olvasmány, mondhatni kortörténeti dokumentum, melyben nyomába eredhetünk az elmúlt időknek, újra élhetjük az egykori sztorikat, újra nevethetünk egy-egy poénon, és újra örülhetünk egymásnak. További híradások A tagság téma iránti komolyságát, elhivatottságát és lelkesedését mutatja, hogy már 2006-ban Uzsovics József társunk szerkesztésében - útjára indítottuk az Ametiszt és Ammonitesz című újságot. Sajnos ez a kiadvány ma már nem él. Köszönettel tartozunk viszont Körmendy Regina tagtársunknak, aki 2007-től Lelőhely címmel jelentetett meg egy általa szerkesztett papír alapú kiadványt, benne nagyon sok hasznos információval a gyűjtőtársak részére. Ma ez a kiadvány már online módon is elérhető az ásványgyűjtők és a téma iránt érdeklődő olvasók széles köre számára a geomania.hu honlapon. Végezetül mi egyebet kívánhatnánk egymásnak és a kedves olvasóknak, mint Jó szerencsét
20 XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál Bemutatkozik a műszaki Földtudományi Kar A Miskolci Ásványfesztivál rendezvénysorozat egyik kezdeményezője és 36. alkalommal szervezője a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara, amely a világ egyik legrégebbi műszaki felsőoktatási intézménye. 2015-ben ünnepeltük a 280. évfordulóját annak, hogy 1735-ben IV. Károly császár megalapította Selmecbányán Karunk elődjét, a Bergschola -t. Mária Terézia 1762. október 22-én akadémiai rangra emelte az intézményt, amely a bányászati-kohászati tudományok művelésére alakult, a természeti környezet megismerését, az ásványi nyersanyagforrások feltárását, kitermelését és feldolgozását tervező, irányító és megvalósító szakemberek képzésére jött létre. Az ásvány- és kőzettan oktatására több mint 250 éve, 1763-ban megalapították az első tanszéket. Akkor kezdődött meg annak az ásvány- és kőzetgyűjteménynek a kialakítása is, amely folyamatosan bővülve, ma is az oktatás és tudományos kutatás céljait szolgálja az Ásvány- és Kőzettani Intézeti Tanszéken. A selmeci aranygyűjtemény, vagy a történeti ásványgyűjtemény különleges darabjai iránt ma is nagy az érdeklődés, több történeti darabot kölcsönöztünk a néhány éve megnyílt Pannon-tenger Múzeumnak is. Ez a gyűjtemény jelentősen bővült a két esztendeje hozzánk került Dudás László-féle adománnyal, melyből egy kis válogatást jelen rendezvényen is bemutatunk. A közel három évszázados múltra visszatekintő Műszaki Földtudományi Kar oktatásikutatási területe történelme során sokat változott, az elmúlt évtizedekben pedig jelentősen kibővült. A természeti értékek megismerése, felkutatása és kitermelése mellett ezek megőrzése, a természeti környezetünk védelme is fő feladatunk. A földtudományok beható ismerete nélkül, a mérnöki ismeretek és mérnöki szemlélet hiányában nem tehetünk eredményes lépéseket környezetünk védelme, a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás érdekében. A nyersanyagok felkutatása és kitermelése, az energiagazdálkodás, a hagyományos és alternatív energiaforrások kutatása, a vízkészletek feltárása és megvédése, a geoinformáció-feldolgozás, a hulladékprobléma megoldása, a természeti környezet rehabilitálása és rekultivációja mind a Műszaki Földtudományi Karon megszerezhető ismereteket igényli. E feladatok fontosságát, társadalmi elismertségét is mutatja, hogy a Kar 2012-ben két nagyszabású TÁMOP pályázatot is nyert, melyek eredményei további kutatási pályázatokat, többek között Horizon 2020-as és GINOP projekteket indukáltak. E korábbi TÁMOP pályázatok egyike CriticEl (www.kritikuselemek.uni-miskolc.hu) az európai gazdaság számára fontos, a jövőben nehezen beszerezhető kritikus nyersanyagok hazai forrásait kutatta úgy a földkéregben megtalálható primer nyersanyag-lelőhelyekből, mint a hulladékok újrafeldolgozásából, azaz másodlagos nyersanyagokból. A Kútfő projekt a magyarországi vízkészlet és ehhez kötődő energiaforrások optimális és fenntartható gazdálkodását kutatta (www.kutfo.uni-miskolc.hu). A kar öt nyertes Horizont 2020-as pályázatával minden bizonnyal az egyik legsikeresebb karnak mondhatja magát az országban. E projektek egyike az elárasztott bányatérségek robotizált vizsgálatával, egy másik pedig a geotermikus energia innovatív hasznosításával foglalkozik. A Karon három alapszakon, azon belül szakirányokon indul nappali, esetenként levelező tagozaton képzés:
XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 21 - Műszaki Földtudományi alapszak Földtudományi specializáció Bánya- és Geotechnikai specializáció Olaj- és Gázmérnöki specializáció Nyersanyagelőkészítési specializáció - Környezetmérnöki alapszak Geokörnyezeti specializáció Környezettechnikai specializáció - Földrajz alapszak Geoinformatikai kutatói specializáció A BSc alapszakokhoz nyolc egyetemi végzettséget adó (MSc) mesterszak kapcsolódik. A legelsőként indított mesterszak, a Geográfus 2009 szeptemberében indult, majd ezt követték a mérnöki mesterszakok 2010-től. A Műszaki Földtudományi Karon elérhető (MSc) mesterszakok: - Bánya- és Geotechnikai mérnöki szak - Geográfus szak - Hidrogeológus mérnöki szak (angol nyelven is) - Környezetmérnöki szak (angol nyelven is) - Földtudományi mérnöki szak (angol nyelven is) - Olaj- és Gázmérnöki szak - Olajmérnöki mesterszak (angol nyelven) - Széhidrogén-kutató földtudományi mérnöki mesterszak (angol nyelven) A Műszaki Földtudományi Kar több mint tíz ipari partnerrel együttműködésben valósítja meg 2016 szeptemberétől képzéseinek duális formában történő indítását mindhárom alapszakán és három mesterszakán. Ezzel négyre bővült azon karok száma az egyetemen, akik képzéseiket duális formában is indítják. A Műszaki földtudományi alapszakon ez a képzési forma kettő specializáción, a bánya- és geotechnikai, valamint a nyersanyag-előkészítési specializáción indul. A környezetmérnök alapszakon általános környezetmérnöki, valamint hulladék újrahasznosítási profillal várják a cégek a hallgatókat. A MOL Nyrt. először velünk kooperálva hirdetett meg duális képzési helyet az országban, amely az angol nyelvű olajmérnöki mesterképzési szakhoz kapcsolódik. Az országban elsőként a földrajz alapszak és a geográfus mesterszak szintén megkezdhető duális formában. Mindehhez neves hazai bányászati, hulladékgazdálkodási, mezőgazdasági, gyógyszeripari, valamint olaj- és gázipari cégek nyújtanak segítséget országszerte. A Műszaki Földtudományi Kar országosan egyedülálló képzései ezáltal még unikálisabbá, egyedivé válnak. A Műszaki Földtudományi Karon professzorok, oktatók és kutatók, jól felszerelt laboratóriumok, gyűjtemények, informatikai eszközök és rendszerek segítik a hallgatóinkat a mérnöki tanulmányok elsajátításában, az elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzésében. Hallgatóink felkészülését, a szükséges tudás elsajátítását, a jövő szakembereinek szakmai és emberi fejlődését nagyban segíti a karon meglévő jó oktató-hallgatói viszony, a tradíciók, a hagyományok. Szervezetileg 7 intézetben 15 intézeti tanszék szervezi, irányítja és végzi az oktatóés kutatómunkát. Így:
22 XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál 1. ásványtani-földtani intézet - Ásvány- és Kőzettani Intézeti Tanszék - Földtan-Teleptani Intézeti Tanszék 2. Bányászati és geotechnikai intézet - Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék - Geotechnikai Berendezések Intézeti Tanszék 3. Földrajz-geoinformatika intézet - Természetföldrajz-Környezettan Intézeti Tanszék - Társadalomföldrajz Intézeti Tanszék 4. geofizikai és Térinformatikai intézet - Geofizika Intézeti Tanszék - Geodéziai és Bányaméréstani Intézeti Tanszék - Bányászati Szakigazgatási Intézeti Tanszék 5. Környezetgazdálkodási intézet - Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék - Környezetmérnöki Intézeti Tanszék 6. Kőolaj és Földgáz intézet - Olajmérnöki Intézeti Tanszék - Gázmérnöki Intézeti Tanszék - MOL Intézeti Tanszék - Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet társult Intézeti Tanszék (AFKI) 7. Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai intézet - Mechanikai Eljárástechnikai Intézeti Tanszék - Bioeljárástechnikai és Reakciótechnikai Intézeti Tanszék Hívjuk és várjuk azokat a természettudományok iránt érdeklődő és elkötelezett fiatalokat, akik szeretnék a bennünket körülvevő világ törvényeit, értékeit megismerni, megvédeni, a fejlődés és a környezet egyensúlyát megőrizni, a fenntartható fejlődés, a fenntartható természeti erőforrás-gazdálkodás megvalósításában mérnökként közreműködni. Amennyiben bővebb információkat szeretne képzéseinkről, a duális képzési lehetőségekről, érdekli, hogy milyen események történnek karunkon, vagy éppen a kar dékánjának földtudományokkal, földtudományi képzésekkel kapcsolatos helyzetképét szeretné megismerni, látogasson el a www.mfk.uni-miskolc.hu honlapra! Prof. Dr. Szűcs Péter a Műszaki Földtudományi Kar dékánja
24 XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál Címlapon: Fluorit, Parádsasvár, Béke-táró. Hosszúsága: 1 cm. Bódi József gyűjteménye. Fotó: Tóth László. A XXXVI. Miskolci Nemzetközi Ásványfesztivál rendező szervei: Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara Herman Ottó Múzeum Ásványtára University Sportmarketing kft. Magyarhoni Földtani Társulat Oktatási és Közművelődési Szakosztálya A műsorfüzetet szerkesztette: Fehér Béla Kiadta a Miskolci Egyetem 2018-ban Nyomdai munkálatok: Tipo-Top kft., Miskolc Felelős vezető: Solymosi Róbert
Krokoit, Red Lead-bánya, Dundas, Tasmania (Ausztrália). A példány 9 cm-es. Miskolci Egyetem, Dudás-gyűjtemény. Fotó: Tóth László. Kröhnkit, Chuquicamata (Chile). A példány 11 cm-es. Miskolci Egyetem, Dudás-gyűjtemény. Fotó: Tóth László.