Vizsgakövetelmények Ismerje az ember születés előtti fejlődésének eseményeit (barázdálódás, beágyazódás, méhlepény és magzatburkok kialakulása és születésének fő szakaszait, a terhesség, szülés, a szoptatás biológiai folyamatait, a méhlepény és a magzatvíz szerepét). Magyarázza a magzati és anyai vérkeringés kapcsolatát. Magyarázza a kapcsolat jelentőségét az immunrendszer szempontjából. Ismertesse az ember posztembrionális fejlődésének legjellemzőbb változásait (tömegés hosszgyarapodás, fogak megjelenése, mászás, ülés, járás, beszéd, kézhasználat, nemi érés, a gondolkodásmód változása, öregedés). Tudja, hogy a társadalmi, életmódbeli hatások befolyásolják az egyedfejlődés ütemét. Magyarázza a különbséget a klinikai és a biológiai halál fogalma között. Ismertesse a családtervezés különböző módjait, terhességi tesztek lényegét (mit, miből mutatnak ki), a terhességmegszakítás lehetséges következményeit. Tudjon megnevezni a meddőség hátterében álló okokat (ivarsejttermelés zavara, hormonzavarok) és azok kezelésére szolgáló lehetőségeket (mesterséges megtermékenyítés, hormonkezelés). Esetleírások alapján legyen képes azonosítani a kialakuló meddőség hátterében meghúzódó okokat, illetve megjósolni egyes egészségügyi állapotok (fertőzések, genetikai rendellenességek, terhességmegszakítás) meddőséghez vezető következményeit. Ismertesse a várandóság jeleit, a terhesgondozás jelentőségét, a terhesség és szoptatás alatt követendő életmódot, a szoptatás előnyeit a csecsemőre és az anyára nézve. Ismertesse, hogyan előzhetők meg a nemi úton terjedő betegségek (szifilisz, AIDS, gombás betegségek). 1
Az ember egyedfejlődése Szerk: Vizkievicz András Az állatok egyedfejlődése (ontogenezis) így az emberé is alapvetően két fő szakaszra tagolható: az embrionális fejlődésre, amely a megtermékenyítés pillanatától a születésig tart, ill. a posztembrionális fejlődésre, amely a születéstől a halálig tartó folyamat. Az ember embrionális fejlődése Az egyedfejlődés korai szakaszai, ill. eseményei Megtermékenyítés. (Fertilizáció) Barázdálódás, melynek során gyors, egymást követő osztódások során kialakul a szedercsíra. A csíralemezek kialakulása. (Gasztruláció) A szervtelepekből kialakulnak az embrió szervkezdeményei. (Organogenezis) Növekedés, differenciálódás. Az embrionális szervkezdemények funkcionáló szervekké alakulnak. Az ember embrionális fejlődése 266 nap, az utolsó mensestől számítva a terhesség 280 nap. A megtermékenyítés A haploid (23) hímivarsejt és a haploid (23) petesejt egyesülését megtermékenyítésnek nevezzük, melynek eredménye a diploid (46) zigóta. A megtermékenyítést közvetlen megelőző folyamatok A női nemi ciklus 14. napján bekövetkezik az ovuláció (LH hatására), melynek során a petefészek felszínéről kilökődik egy haploid petesejt (II r. oocita) és egy sarki sejt tüszőhámsejtekkel (corona radiata) körülvéve (a meiózis első osztódási fázisán túl, haploid sejtek, de még 2 kromatidás kromoszómákkal). A petesejt a méhkürtbe kerül, majd a petevezető perisztaltikus mozgásának és a csillós hám működésének eredményeképpen elindul a méh felé. A hímivarsejtek a közösülés (koitusz) alkalmával kerülnek a női ivarutakba, a hüvelybe, ill. a méhbe (általában a méhszáj környékére). 2
A megtermékenyítés leggyakrabban a petevezeték kiszélesedő rojtos részében, a petefészekhez közel történik. Abban az esetben, ha a zigóta nem a petevezetékbe, hanem a hasüregbe kerül és a méh üregén kívül tapad meg, méhen kívüli terhességről beszélünk (vagy a petevezetőben tapad meg). A petesejt a 0,1 mm átmérőjével az emberi szervezet legnagyobb sejtje, citoplazmájában szénhidrátokból, fehérjékből, és lipidekből álló szikanyag található. A petesejtet egy glikoproteid kocsonyás burok (zona pellucida) veszi körül, amelyet a már említett tüszőhámréteg borít be. Az ondó kémhatása lúgos (prosztata), amely kedvez a spermiumok mozgásának, azonban a hüvely savas váladéka gátolja azt, ugyanakkor hatására az ondófolyadék besűrűsödik, ami meggátolja a női ivarutakból történő kifolyást. Az ejakuláció alkalmával 1,5-5 ml ondó jut be a női ivarutakba, ml-enként kb. 150 millió hímivarsejttel, azonban a petesejtet csak töredékük éri el. A petesejt kb. 24, a hímivarsejtek kb. 48 óráig alkalmasak a megtermékenyítésre, utána elpusztulnak. A női orgazmus része, hogy a méh simaizomzata ritmikusan összehúzódik elősegítve a hímivarsejtek feljutását a petevezető felé. A hímivarsejtek a kb. 10-15 cm-es utat 3 mm/min sebességgel teszik meg, velük szemben sodródik a petesejt kb. 20 m-es sebességgel. A hímivarsejtek mozgásirányát kemotaxis és az áramlással szembeni haladás a reotaxis határozza meg. A megtermékenyítés mechanizmusa A petesejtet egyszerre akár több száz spermium is körülveszi, akroszómális enzimjeikkel megkezdik a petesejt burkainak (corona radiata és a zona pellucida) bontását. Azonban a petesejt belsejébe csak egy spermium juthat be, amit többféle mechanizmus biztosít. A spermiumok a petesejt (zona pellucida) felszínén található, fajra jellemző speciális receptorokon (ZP-3) kötődnek meg. 3
A corona radiatat túlnyomórészt a hialuronsav nevű poliszacharid tartja össze. A hímivarsejtek membránhoz kötött enzim segítségével képesek emészteni a hialuronsavat, s a petesejtet körülvevő sejtek közötti kapcsolatokat fellazítják. A hímivarsejtek így hozzáférhetnek a petesejt burokhoz (zona pellucida), amivel elsődlegesen kapcsolódniuk kell a termékenyítés során. Kapacitáció: A spermium külső membránján található kötő fehérjék a peteburok ZP3 fehérjéjéhez kapcsolódnak. A kötődés hatására megnövekszik a Ca 2+ sejtbe áramlása, növekszik a sejten belüli camp mennyiség, aminek hatására az akroszómális bontóenzimek kiáramlanak. A sejtek hiperaktív mozgásúak lesznek: a farok gyors, hullámzó, erőteljes csapássokkal mozgatja előre a sejteket. A fellazított, glükoproteidekből álló zona pellucidán a hímivarsejt keresztülfúrja magát és bekerül a petesejtbe. Az első hímivarsejt feji részének bejutását követően a petesejt sejthártyája alatt a citpolazmában található granulumokból nagy mennyiségű bontó enzim ürül exocitózissal a petesejt felszínére, felszámolva a ZP-3 receptorokat. A petesejt és spermiummembrán egyesülését követően befejeződik a II. meiótikus osztódás. A petesejtbe a spermium feji része kerül be, a nyak, a középdarab és a farok kívül marad. A mitokondriumok így kizárólag az anyai géneket tartalmazzák. A méhen kívüli megtermékenyítés során (in-vitro fetrilizáció) a petesejt és a spermiumok a méh üregén kívül, mesterséges körülmények között egyesülnek, majd miután a megtermékenyülés megtörtént és az embrió osztódása elindult, az embriót kb. szedercsíra-hólyagcsíra állapotban visszaültetik az anya méhébe, ahol a fejlődés már természetes körülmények között zajlik tovább. A méhnyálkahártyát előzetesen hormonális kezeléssel megfelelően felkészítik az embrió befogadására. Barázdálódás, a szedercsíra és a hólyagcsíra kialakulása A zigóta kb. 24 óra múlva mitózisokkal osztódni kezd. Kb. 3-4 nappal a megtermékenyítés után 16 sejtes szedercsíra állapotba (morula) kerül. A szedercsírának van egy ún. belső (embryo) és egy külső (trophoblast) sejttömege. A szedercsíra belép az méh üregébe (4-5 nap). 4
A szedercsíra belső kisebb sejtjei egy ponton gyűlnek össze létrehozva az embriócsomót, ill. egy részük apoptózissal elhal, így belül egy folyadékkal telt üreg keletkezik. A külső nagyobb sejtek az ún. trophoblast sejtek rétegét alkotják, majd külső magzatburkot chorion - hozzák létre. Ezt a belül üreges képződményt hólyagcsírának (blastula) nevezzük. A hólyagcsíra megtapad a méh nyálkahártyáján, elkezd bontóenzimeket termelni és behatolni a méhfal hámsejtjei közé, majd a nyálkahártya kötőszöveti állományába. Ez a folyamat a beágyazódás, az implantáció. Az implantáció 6. naptól, a külső magzatburok sejtjei osztódva elágazó bolyhokat hoznak létre. 8. nap: a részben beágyazódott hólyagcsíra chorion sejtjei elkezdik termelni a hcg-t, amely megakadályozza a sárgatest elsorvadását (terhességi teszt), 11-12. nap: teljes beágyazódás. Az embrió korai fejlődése (az első 3 hét eseményei) Az embriócsomóban egy üreg keletkezik amnionüreg. Alatta az embrió lapos, mindössze két sejtrétegű embriópajzs. A felső sejtek képezik az ektodermát, a külső csíralemezt. Az alsó sejtek az endodermát, a belső csíralemezt. Az endoderma alatt szintén üreg jön létre szikhólyag - tartalék tápanyaggal. 5
Ektoderma származékai: Bőr hámrétege, szemlencse, a teljes idegrendszer, retina, mellékvesevelő. Endoderma származékai bélcsatorna hámja, máj, hasnyálmirigy, légzőszervrendszer hámja. Az embrió külső sejtrétegének (trophoblast, később chorion) a méhfal belső felé eső sejtjei tovább osztódnak, bolyhossá válnak, amivel megindul a méhlepény kialakulása. A mezoderma kialakulása Az ektoderma sejtjei a lemez közepén besüllyednek (primitív csík), befordulnak az ektoderma és az endoderma közé egy újabb sejtréteget hozva létre, a mezodermát. Mezoderma származékai: Az összes kötő- és támasztószövet, gerinchúr, Izomszövetek, vázizomzat, zsigeri izmok, A teljes keringési rendszer: szív, vérsejtek, erek, nyirokrendszer, Szaporító-kiválasztó rendszer. A velőcső kialakulása, a központi idegrendszer fejlődése Az ektoderma sejtjei középen megnagyobbodnak - velőlemez. A velőlemez két széle felhajlik velősáncok. A velősáncok között a velőlemez besüllyed velőbarázda. Létrejön a velőcső, amely besüllyed az ektoderma és az endoderma közé. Az eddig leírt folyamatok nagyjából az első 3 héten lejátszódnak. 6
Vázlatosan összefoglalva a további eseményeket: Az embrió hosszirányban megnyúlik. Erre merőlegesen meggörbül. Ezért a szikhóhyag beszűkül, majd eltűnik, kb. a 3. hónapra. A bélcső kialakul az endodermával határosan. Az amnionüreg egyre nagyobb. Kialakul a köldökzsinór, benne a szikzacskócsökevény, 2 artéria, 1 véna. Magzatburkok Az embriót, majd a magzatot az embrionális fejlődés alatt 2 burok veszi körül: 1. Külső magzatburok (irhahártya, chorion) A trophoblaszt sejtek alkotják. Felszíne a sejtek osztódása miatt bolyhossá válik (innen a neve). Részt vesz a placenta kialakításában. Feladata az embrió rögzítése és táplálása. Termeli a hcg hormont (human Chorion Gonadotrop). Az LH-hoz hasonló hatású hormon, amely 10. naptól termelődve fenntartja a sárgatestet (így az tovább termeli a progeszteront). Vizeletből 10. nap után kimutatható, így megállapítható a terhesség. A terhességi tesztek hcg-antitesteket tartalmaznak, amennyiben a vizeletben megtalálható a hcg, az ellenanyaggal összekapcsolódik, ami színreakciót eredményez, az eredmény pozitív. 2. Belső magzatburok, amnion, magzating Az amnionüreg külső rétege. Mechanikai védelmet nyújt. Termeli az amnionüreget kitöltő magzatvizet, amely véd a külső mechanikai hatásoktól, a kiszáradástól és a hőmérséklet-változásoktól, magzat szabad, szinte lebegő 7
mozgását biztosítja. A magzatvíz háromóránként kicserélődik. A magzat mintegy 400 ml-t iszik belőle naponta. A magzatvíz vizsgálata fontos információt nyújthat a magzat esetleges kóros fejlődéséről (Down-kórt a 16. héten vételezett mintából vizsgálják). Később a két burok összenő közös magzatburok alakul ki. A méhlepény, placenta A fejlődő magzat rögzítését, táplálását biztosító szerv. Korong alakú, szivacsos, rendkívül vérbő. Kialakulásáig embrió, utána magzat (2-3 hónap). Fejlődése a beágyazódást követően megkezdődik, teljes fejlettségét a 3. hónapra éri el, progeszteront és ösztrogént termel. A terhesség vége felé öregszik, leépül, ami veszélyessé teszi a túlhordást. Két részből áll: Magzati rész: amely a külső magzatburokból jön létre. Anyai rész: a méh nyálkahártyája. Kialakulása A beágyazódást követően az embriócsomó feletti trophoblaszt sejtek intenzíven osztódnak. Egyre elágazóbb bolyhok jönnek létre. A bolyhok növekedve felszakítják a méhnyálkahártya ereit, véröblök jönnek létre, aminek következtében az anyai vér körülmossa a chorion bolyhait (nyílt keringés). A bolyhokba a magzat erei a köldökzsinóron keresztül belenőnek. A magzati és az anyai vér nem keveredik! A méhlepény és a magzat között a köldökzsinór létesít kapcsolatot. 8
Benne embrionális kötőszövetben 2 artéria, 1 véna és a szikhólyag maradványa található. A köldökzsinór anyagát érett kocsonyás kötőszövet ún. Wharton-kocsonya, képezi. Ez védi az ereket az összenyomódástól. Az artériák a magzat felől elhasznált, salakanyagokban gazdag vért szállítanak az anya szervezetébe, amely kiválasztja azokat. A magzati keringés A magzati és az anyai vérkeringés anatómiai értelemben teljesen független egymástól. A méhlepényben felfrissült vér a köldökvénán (vena umbilicalis) keresztül jut a magzathoz. A köldökvéna a májhoz szállítja a vért így a magzati életben kizárólag a máj kap oxigénben dús vért, a többi testrészbe kevert vér jut. A vena umbilicalis az alsó üres vénához csatlakozik (vena cava inferiorhoz), amely a magzat testéből vénás vért szállít - itt a vénás és az arteriás vér keveredik. A vér a jobb pitvarba jut, ahonnan egyrészt a nyitott ovalis nyíláson (foramen ovale) keresztül a bal pitvarba kerül. másrészt a jobb kamrába, majd a tüdőartériába (artéria pulmonalis) jut. A vér a tüdőartériából a tüdő elkerülésével a Botallo-vezetéken keresztül (ductus arteriosus Botalli) az aortába kerül (a tüdő összeesett, keringési ellenállása nagy). A magzat vére a belső csípőverőérből induló két köldökartérián (arteria umbilicalis) keresztül jut vissza a méhlepénybe (lásd még vérkeringés jegyzet). A placenta területén diffúzióval történik az anyagtranszport. Az oxigén felvételt a magzati hemoglobin nagyobb megkötő képessége biztosítja. A két vért egy szűrőberendezés választja el, azonban átjutnak: vírusok (HIV, rubeola, stb.), alkohol, drogok, nikotin gyógyszerek, mérgek, stb. Antitestek, fehérvérsejtek (passzív természetes immunizálás). 9
Az embrió, a magzat további fejlődése 3 hét elteltével az embrió 3 mm hosszúságú, kialakul a feji és a farki vég. Ekkor már megjelennek az idegrendszer, a tüdő és az emésztőrendszer kezdeményei. A 18-21. nap körül verni kezd a szív-kezdemény. A 4. héten a velőcső záródik, a bélcső kialakul, az embrió erőteljesen görbül. 5 hetes korban az embrió már 12 mm hosszúságú, s láthatóak a végtagjai, mint apró kezdemények. Megjelenik a szemhólyag, kialakul a köldökzsinór. 6. héten kezdenek kialakulni a szemek, a fülek, a száj, fejlődik az arc. 8 hétre a magzat hossza 2,5 cm (ülőmagasság). kifejlődnek az ujjak. Megjelennek a tejfogak csírái. Valamennyi fontosabb szerv jelen van, bár még nincsenek teljesen kifejlődve. Megjelenik a máj. A szív egyenletes ütemben ver. 3. hónap végére az ülőmagasság 8 cm, már magzatnak nevezzük (méhlepény). Már az emberi élőlény kicsinyített mása. Száját nyitni és csukni tudja, ilyenkor már az arcvonások is felismerhetők. Megjelenik a haj, szemöldök, a lanugo fetalis. A nemi szervek differenciálódnak. 4. hónap végére a magzat 18 cm. Mozgása érezhetővé válik, grimaszokat is vág. Külső nemi szervei kialakultak, neme már megállapítható ultrahang segítségével. Hallja édesanyja szívverését és hangjait 6 hónaposan már kb. 30 cm hosszú. Nyeli a magzatvizet. Szorosan összegömbölyödik, térdét felhúzza csaknem az álláig, karjait maga előtt keresztbe teszi, feje a mellkasára csuklik. Mozgását már mások is érzékelik (a hasfal hullámzik). A hangos zajoktól megijed, összerezzen. A 24. héttől kezdve már működőképes a tüdeje is. 7 hónaptól már méhen kívül is életképes, ha megszületik koraszülés. 39. hét. A magzat felveszi a születési testhelyzetet. Fejjel lefelé, maga alá húzott lábakkal kuporog a megszületésre várva. A 9. hónapban kevesebbet rúgkapál, hiszen szűkös számára a hely. 10
A vajúdás, amely bevezeti a szülést általában mintegy 280 nappal a nő utolsó menstruációjának első napja, azaz 266 nappal a fogamzás után kezdődik. Ha a szülés a 28. hét előtt következik be, vetélésről beszélünk, amennyiben a 28. és a 36. hét között indul meg, akkor koraszülésről beszélünk. Első szakasz, a tágulási szakasz (vajúdás) Nyákdugó eltávozása. A terhesség alatt a nyákdugó, egy vastag, kocsonyás-zselés állagú anyag, amely elzárja a méhszájat a külvilágtól, hogy meggátolja a baktériumok méhbe való bejutását. A méhnyak vékonyodásával és tágulásával a nyákdugó általában véres váladék formájában távozik. Első szülésnél ez megtörténhet napokkal, sőt, egy-két héttel is szülés előtt, többedik terhességeknél rendszerint a nyákdugó távozását követően 24 órán belül megkezdődik a vajúdás. A vajúdás előtt a magzatburok gyakran megreped, a magzatvíz elfolyik. A vajúdás első szakasz akkor kezdődik, amikor az elegendő gyakoriságú, intenzitású és időtartamú méhösszehúzódások kezdik a méhszájat kitágítani. (Jósló fájások) E szakasz hossza minden nőnél és minden terhességnél más. Lehet 1 óránál rövidebb, és tarthat napokig is. A vajúdás elején az izom-összehúzódások 15-20 perces időközökkel követik egymást, és mintegy 15-60 másodpercig tartanak. Ahogy a folyamat előrehalad, az összehúzódások gyakoribbak, erősebbek és hosszabbak lesznek. A méhszáj kb. 10 cm-re tágul. Oxitocin szint jelentősen nő, mivel a magzat hipotalamusza jelentős mennyiségben választja el. (ha nem elég erősek az összehúzódások, oxitocin infúziót alkalmaznak). Progeszteron szint meredeken csökken. Második szakasz (kitolási szakasz) A méh összehúzódásoknak köszönhetően a baba feje áthatol a teljesen kitágult méhnyakon át a hüvelybe. Az összehúzódások most már körülbelül egy percig tartanak, és a köztük lévő szünet is kevesebb, mint egy perc. A törzs izmai által kifejtett nyomás és a méh erőteljes összehúzódásai eredményeként az anya kitolja a gyermekét. Harmadik szakasz (a lepényi szakasz) A harmadik szakasz a lepényi szakasz; a méhlepény összelapul, és leválik a méh faláról, magával húzva a magzatburkot. Hozzávetőlegesen 300 ml-es vérveszteség kíséri. Néha a vérveszteség nagyobb is lehet: a lepényi szakban fellépő vérzés súlyos szövődmény lehet. Ha a méhlepény a magzat megszületése után egy órával sem ürül ki, mesterséges leválasztást kell alkalmazni. 11
A terhesség alatti hormonális változások Terhesség alatt szünetel a női nemi ciklus. A külső magzatburok (chorion) kb. 10. naptól termeli a hcg-t. A hcg fenntartja sárgatestet, ami kb. 3. hónapig termeli a progeszteront. 3. hónaptól kezdődően a placenta átveszi a progeszteron és az ösztrogéntermelését, a sárgatest elsorvad. (A progeszteron és az ösztrogén gátolja a tüszőérést.) A hcg szint a terhesség első harmadában kb. a 10. héten - éri el a maximumát. A 12. héttől szintje a 15. hétig csökken, majd ezt követően vérszintje a szülésig stagnál. A progeszteron és az ösztrogén szint szinte egyenletesen emelkedik a szülésig, majd a vajúdás időszakában mennyisége jelentősen lecsökken. A szülést megelőzően emelkedik az oxitocin szint, ami megindítja a méhösszehúzódásokat. A szülést követően megindul a tejelválasztást serkentő hormon termelődése, ami megindítja az emlőkben a tejtermelést. Ikerterhesség Ha több petesejt érik meg és termékenyül meg egyszerre, többpetéjű ikerképződésről beszélünk. Ilyenkor a magzatoknak külön magzatburkuk, ill. placentájuk van. Nemük lehet különböző. Genetikai állományuk 50 %-ban azonos. Az egypetéjű ikerképződéskor egyetlen embrió indul fejlődésnek, amelyben két embriócsomó jön létre. A magzatoknak közös a magzatburkuk, ill. a placentájuk. Genetikai állományuk 100 %- ban azonos. A születésszabályozás A születésszabályozás a családtervezés hagyományos eljárásainak összessége. Célja a születendő gyermekek számának, nemének, tulajdonságainak befolyásolása. Ennek része a fogamzásgátlás. Fogamzásgátlás Hogyan kerülhető el a nemkívánt terhesség? A terhességi index, vagy Pearl-index azt jelenti, hogy egy év alatt az adott védekezési módszert használó 100 pár közül hánynál jelentkezik terhesség. Minél kisebb ez a szám, annál biztonságosabb a módszer. Védekezés nélkül ez a szám 80-90. 12
Tabletta Ezek szájon át szedhető, hormontartalmú tabletták. Bennük ösztrogén és progeszteron található. Megakadályozzák a petesejt érését, kilökődését. A mellékhatások szempontjából fontos, hogy minél kevesebb hormont tartalmazzanak, ugyanakkor biztonságosak legyenek. Megbízhatósága: a legbiztonságosabb, leghatékonyabb módszer. A terhességi indexen 0,3-2,0 értéket mutat. Előnyei: szabályszerű használat esetén igen hatékony, használata egyszerű, a havivérzés előtti panaszokat csökkenti, megszünteti vagy csökkenti a görcsös fájdalmat a havivérzés alatt, pontosítja a rendszertelen ciklust, csökkenti a méh- és a petefészek-daganatok esélyét. Hátrányai: el lehet felejteni a bevételét, nem véd a nemi betegségekkel szemben, émelygés, hányinger, rossz közérzet léphet fel, későbbi termékenységi zavarok, megnövekedik a húgyúti fertőzések, az epehólyag megbetegedések, a trombózis és az embólia előfordulási aránya, májfunkció zavarokhoz vezet, kizárólag orvosi felügyelet mellett alkalmazható, rendszeres ellenőrzés mellett, 18 éves kor alatt nem ajánlott! Gumióvszer (koton, kondom) Vékony gumiból (latex) vagy műanyagból készült, a hímvesszőre húzandó fogamzásgátló eszköz. Megbízhatósága: terhességi indexe 7-14, azaz 100 ezt használó párnak 1 év alatt 7-14 terhessége lehet. A nagyobb hibaarány oka a kiszakadás, és a helytelen használat. Előnyei: mindig kéznél lehet, semmilyen egészségkárosító hatása nincsen se a lányra, se a fiúra nézve, ez az egyetlen fogamzásszabályozó módszer, mely véd az összes nemi betegséggel szemben. Hátrányai: elszakadhat. Esemény utáni tabletta Ez szintén hormontartalmú gyógyszer. Szeretkezés után 72 órán belül bevéve, megakadályozza a tüszőérést, ill. a beágyazódást. Megbízhatósága: nem annyira jó, rosszabb, mint a kombinált tablettáé. 13
Előnye: szükség esetén kéznél lehet, Hátrányai: nagyobb a hormontartalma, bevétele után gyakran jelentkező vérzés, stabil ciklust megzavarhatja. Hüvelyi pesszárium A pesszárium gömbszelet alakú, vékony gumiból készült eszköz, melyet a felhelyezés előtt zselével kell kitölteni, és a méhszáj elé helyezni. Úgy hat, hogy megakadályozza a hüvelybe került hímivarsejtek petesejthez való feljutását a méhszáj elzárásával. Szeretkezés előtt kell felhelyeznie a nőnek és szeretkezés után legalább 6 órán át nem szabad levenni. Megbízhatósága: terhességi indexe 10-16 körül mozog. Megbízhatóságát csökkenti a nem megfelelő méret, a rossz felhelyezés, a szeretkezés közbeni elmozdulás, korai eltávolítás. Előnyei: nincs egészséget veszélyeztető hatása, véd a belső nemi szervek gyulladásával szemben, nem muszáj a szeretkezés előtt közvetlenül felhelyezni, lehet hamarabb is Hátránya: szakszerű felhelyezése némi gyakorlatot igényel. Spirál A méh üregébe felhelyezett fogamzásgátló eszköz. Ezt a kis műanyag eszközt - újabban ezüstözött vagy aranyozott rézdrót fogja körül. Általában olyan nőknek szokták ajánlani, akik már szültek. A nőgyógyász helyezi fel a méhbe. A modern spirálokat akár öt évre is felhelyezhetik. A spirál nem befolyásolja a megtermékenyítést, ez egy abortív eszköz, mely úgy fejti ki hatását, hogy megakadályozza a megtermékenyített petesejt beágyazódását a méh nyálkahártyájába. A spirálok egy fém részt tartalmaznak, ami egy steril gyulladást okoz a méh üregében. A fogamzásgátló hatás úgy alakul ki, hogy a megtermékenyített petesejt nem tud beágyazódni a méh üregében, mert a steril gyulladás következtében nincs alkalmas nyálkahártya, ami a petesejtet befogadná. Megbízhatósága: jó, terhességi indexe 0,1-5 között változik. Előnyei: felhelyezése után a kontrollvizsgálatokat kivéve nincs vele gond, elég megbízható. 14
Hátrányai: növeli a belső nemi szervek gyulladásának kockázatát, erősítheti a vérzés nagyságát és a vérzés alatti görcsöket, növeli a méhen kívüli terhesség esélyét. Spermicidek Recept nélkül kapható szerek. Két úton hatnak. Egyrészt a hímivarsejtek mozgását és életben maradását gátolják, másrészt mechanikus akadályt képeznek a méhszájon való áthaladásnál. Különböző formái: tabletta, kúp, zselé, krém, hab, szivacs. Megbízhatósága: terhességi indexe 13-17 között mozog. Más módszerekkel kombinálva jobb. Alkalmazható gumióvszerrel, pesszáriummal, naptári módszerrel, megszakított közösüléssel. Előnyei: könnyű hozzáférhetősége, egyszerű használata, nem egészségkárosító. Hátránya: önmagában használva magas terhességi index. Természetes fogamzásgátló módszerek Naptármódszer, test-alaphőmérséklet mérése Alapja, hogy a peteérés 28 napos ciklus esetén általában a 14. napon történik. Figyelembe véve a petesejt és a hímivarsejt életidejét, kiszámítható, hogy a kilökődés előtti és utáni 3-4. napon jöhet létre terhesség. Tehát elvileg ebben az időben kell tartózkodni a közösüléstől, vagy védekezni más módszerrel. 28 napos ciklus esetén ez a 10.-18. napot jelenti. Hatékonysága javítható a testhőmérséklet mérésével, mert peteéréskor az alaphőmérséklet először lecsökken, majd megnő 0.3-0.5 Celsius fokkal. Megbízhatósága: terhességi indexe magas, 10-29 között van. Előnyei: teljesen ártalmatlan az egészségre, természetes módszer. Hátrányai: megtanulására szakkönyvre, szakember segítségére lehet szükség, nem megbízható. Megszakított közösülés Ez azt jelenti, hogy a férfi nem engedi az ondóját a nő hüvelyébe a szeretkezés végén. Megbízhatósága: az összes módszer közül ez a legkevésbé megbízható. A terhességi index 1239. Oka, hogy a férfi legtöbbször későn szakítja meg a közösülést, amikor az ondó egy része már a hüvelybe távozott. Emellett a fiúk egy részénél a magömlés előtt ún. előváladék távozhat a hüvelybe, mely már hímivarsejteket tartalmazhat. Előnye: nincs eszközhöz kötve, tehát bármikor használható. Hátrányai: nem megbízható. Kombinálható a természetes fogamzásgátló, módszerekkel, spermicid anyagokkal. 15
Végleges fogamzásgátlás (meddővé tevés, sterilizálás, kasztrálás) Ezzel megszüntethető a megtermékenyülési és megtermékenyítési képesség. Férfiaknál a herezacskó bőrén ejtett pár cm-es metszés után az ondóvezetékeket lekötik és átvágják. Az ondó mennyisége alig csökken, de hímivarsejtek nem lesznek benne. Az orgazmusra való képesség és a közösülési képesség nem változik. Nőknél: A hasfalon ejtett 1-2 cm-es metszésen keresztül egy műszer segítségével elzárják a petevezetőt, így a petesejt és a hímivarsejt sem képes rajta áthaladni. Ebben az esetben sem változik az orgazmusra való és a közösülési képesség. Megbízhatósága: férfiakon 100%-os biztonságú, nőknél a terhességi index 0,2-1 között mozog. Előnyei: nem lesz a fogamzásgátlással többé gond, az egészséget nem károsítja. Hátránya: vissza nem fordítható állapot. Abortusz A terhesség mesterséges úton történő megszakítását, művi vetélésnek, vagy abortusznak nevezik. Az etikai problémákon túl a később kívánt magzatok életkilátásait jelentősen ronthatja és veszélyeztetheti az abortuszon átesett nő egészségét. A terhesség 12. hetéig (különösen indokolt esetben a terhesség 16. - extrém esetben - a 20. hetéig) a nem kívánt fogamzás megszakítható. A megtermékenyült petesejt nem ágyazódott be olyan mélyen a méh falába - így onnan még viszonylag könnyen eltávolítható. Az orvosi beavatkozás műtétnek számít. A klasszikus terhesség-megszakítás lényege a nyakcsatorna mechanikus tágítása, a méh kiürítése, majd a méhnyálkahártya éles kanállal történő kaparása annak érdekében, hogy a méhen belül ne maradjanak magzati szövetek. Azok ugyanis kiváló táptalajul szolgálnak a baktériumoknak, így súlyos fertőzést okozhatnak. Ennél jóval ritkábban ugyan, de a bent maradt magzati maradványok rosszindulatú elfajulásra is hajlamosak lehetnek. Az abortusz szövődményei A műtéti sérülések közül legjelentősebb a méhfal kilyukasztása. A műtét után késői szövődmények közül a leggyakoribb a méhnyak elégtelensége, a műtét alatti tágítások miatt. Az állapot következménye a terhesség félidejében, burokrepedéssel induló spontán vetélés. A gyakorta ismételt méhkaparások a későbbiek során beágyazódási, ill. lepénytapadási rendellenességet okozhatnak. A meddőség okai forrás: webbeteg Meddőségről akkor beszélünk, ha fogamzásgátlást nem alkalmazva, rendszeres szexuális élet mellett sem következik be a teherbeesés egy év időtartam alatt. A párok körülbelül 15-20 százaléka meddő. 16
A női meddőség leggyakoribb okai részben hormonális, mint pl. a peteérés rendellenességei, a prolaktin szint emelkedése, a korai menopauza, részben mechanikai eredetűek, mint pl. a petevezető károsodása, elzáródása, az endometriózis. Hormonális rendellenességek Ezekben közös, hogy a peteérés hormonális zavarok miatt nem megy végbe, így a megtermékenyülés sem lehetséges. Az eltérések érinthetik a hipotalamusz (releasing faktorok), az agyalapi mirigy (FSH, LH), a petefészkek (ösztrogén), a pajzsmirigy, a mellékvesekéreg rendellenes működését, melyeket okozhatja sérülés, daganatos megbetegedés, túlzott testedzés, illetve éhezés. Megfelelő hormonális kezeléssel az esetek jelentős része orvosolható. A prolaktin, a tejelválasztást serkentő hormon magas szintje, a peteérést kiváltó hormonok alacsony szintjét eredményezi. A prolaktin-szint az agyalapi mirigy daganata miatt lehet magas. Korai menopauzáról beszélünk akkor, ha ma még többnyire - ismeretlen okok miatt 35 éves kor előtt elmarad a menstruáció és megszűnik a peteérés. Mechanikai rendellenességek Az ide sorolható rendellenességek a hüvely, a méh és a petevezetők veleszületett elégtelen kifejlődésére, alaki deformitásokra vezethetők vissza. Ezen okok többnyire műtéti úton kezelhetők. A petevezető károsodását, elzáródását elsősorban a petevezeték gyulladásos megbetegedése eredményezi. A legtöbb eset hátterében Chlamydia fertőzés áll, mivel a méhűri fertőzés hasüregbe terjedése ellen a szervezet a petevezetékek lezárásával védekezhet. A petevezeték károsodása jelentősen akadályt képezhet a fogantatás szempontjából, mivel az embrió nem lesz képes a petevezetéken keresztül eljutni a méhbe. A fogamzási problémákkal küszködő nők egyharmada endometriózistól szenved. Endometriózisról beszélünk, ha a méhszövet a méhen kívül is megtalálható, pl. petevezetőben, ill. petefészek felszínén. Ezek a beágyazódott szövetek rendesen reagálnak a hormonális ciklusra, növekednek, majd minden hónapban nyálkahártyájuk vérzés kíséretében lelökődik, párhuzamosan a méh nyálkahártyájával. Ez a folyamat hegesedéshez, gyulladáshoz vezethet. A petefészek felszínén levő összenövések és hegesedések megnehezíthetik a petesejt kijutását a petefészekből. Vagy a petevezető belső felszíne is hegesedhet, ami elzáródáshoz vezethet. A férfi meddőség sterilitás - okai Hormonális okok, melyek a hipotalamusz (releasing faktorok), az agyalapi mirigy (FSH, LH), ill. a here (tesztoszteron) rendellenes hormontermelésének zavarai miatt következnek be. A magas testhőmérséklet gátolja a hímivarsejtképzést. Ennek hátterében állhat a rejtettheréjűség, mikor születéskor a here nem a herezacskóban található, hanem a hasüregben, ill. herezacskó falában futó vénák tágulata. Gyulladás, daganat. A felnőttkori mumpsz szövődményeként heregyulladás alakulhat ki, melynek szövődményeként hegesednek, illetve elzáródnak az ivarutak. 17
Kémiai hatások, sugárzás. Egyes kémiai és fizikai hatások is okozhatják a spermaképződés csökkenését vagy a spermák fokozott pusztulását. Ilyen a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a különböző gyógyszerek, elsősorban a kemoterápiás szerek használata. A daganatellenes terápiában alkalmazott besugárzás szintén okozhat sterilitást. Idegi eredet. A megtermékenyítés bekövetkezéséhez az erekció és ejakuláció zavartalan lezajlására is szükség van. Idegi eredetű merevedési zavart okoz a gerinc bizonyos szakaszának a sérülése. Pszichés okok. Napjainkban a férfi meddőséget leggyakrabban pszichés tényezők okozzák az erekció és az ejakuláció gátoltsága folytán. A stressz, a nem kiegyensúlyozott párkapcsolat, a szociális és egzisztenciális bizonytalanság, az alkoholizmus mind a nemzőképesség csökkenését okozhatja, legtöbbször a hímvessző merevedési zavara formájában. Posztembrionális fejlődés 1. Újszülöttkor 10 napos korig tart (köldökcsonk leeséséig), nagyon gyors anyagcsere, szabálytalan légzés, rossz hőszabályozás, egész napos alvás, testsúly csökkenhet. 2. Csecsemőkor 1 éves korig tart, leggyorsabb növekedés és fejlődés, alapmozgások megtanulása (felülés, kapaszkodás, mászás, járás,), beszédelemek megjelenése, beszéd megértése, első tejfogak megjelenése, 15-20 óra alvás. 3. Kisgyerekkor (ovi) 5-6 éves korig, végtagok sokat nőnek, ügyesedő mozgás, 2 éves korig kibújik az összes tejfog, a kor végén megkezdődik a fogváltás (először a metszőfogak), gyors szellemi fejlődés, napi 12 óra alvásszükséglet, rohamos szellemi fejlődés, szókincsgyarapodás. 4. Kölyökkor Serdülésig tart, fokozott növekedés, nagy mozgásigény, nagy energiaigény. 18
5. Serdülőkor (pubertás) Kezdete változó, o lányok előbb (11-12), o fiúk később (12-13) (függhet: örökléstől, környezettől, életmódtól, stb.), nemi hormonok indítják el, látható jelei: o testmagasság hirtelen növekedése, o kialakulnak a másodlagos nemi jellegek, o o o szeméremszőrzet megjelenése, lányoknál a szeméremdomb megnagyobbodása, fiúknál a herék és a hímvessző növekedése, - elkezdődik az ivarsejtek termelődése, - lányok: petesejt (ciklikusan), - fiúk: hímivarsejt (folyamatosan), - lányoknál: menstruációs vérzések jelentkezése, - fiúknál: magömlés jelentkezése, - éjszakai magömlés (pollúció). Személyiség megváltozása o Önálló személyiség kialakulása. o Megnövekedett szabadságvágy. o Erősödő öntudat. o Nemi öntudat, párkapcsolatok kialakulása. o Erősödő kritikai megnyilvánulások. o Érzelmi viharok, indulati kitörések, sértődések, magába zárkózás. o Önbizalom a végletek közötti ingadozása. o Kortárs csoportokhoz való tartozás igénye. o Önállósodás, szülőkről való leválás. o Gyakran családon kívüli felnőtt modell keresése. o Intellektuális fejlődés, elvont gondolkodás. 6. Ifjúkor 17 éves kortól 25 éves korig tart, kialakul a végleges testmagasság, kialakul a felnőtt személyiség, nagy szellemi és fizikai teljesítmény. 7. Felnőttkor 25. életévtől 60 éves korig, legaktívabb alkotó tevékenység, végén megkezdődik az élettani hanyatlás, nőknél klimax. 8. Öregkor 60 éves kortól 75 éves korig, fokozódik a hanyatlás, testtartás megváltozik, rugalmatlan izmok, ráncosodás, őszülés, kopaszodás. 9. Aggkor 75. életévtől, gyakoriak a betegségek. 19
Akceleráció A posztembrionális fejlődés felgyorsulása (akceleráció = gyorsulás lat.). Tejfogak korábban bújnak ki. Gyorsabb és nagyobb mértékű testtömeg és testmagasság növekedés. Korábbi ivarérettség. Semmelweis idejében az első menses ideje 15-19 év közé esett, ma 12-14év. Oka: a javuló életfeltételek, egészségügyi ellátás. Az öregedés Jelei: bőr veszít víztartalmából, rugalmasságából, ráncossá válik, hajhullás, őszülés, ínysorvadás, fogvesztés, csontritkulás, testmagasság csökkenés, csökkenő izomerő (az izomfehérjék mennyisége csökken), gyengébb ízületek, porckopás, ízületi gyulladás, érelmeszesedés mértéke nő, szűkülnek az erek, nő a vérnyomás, erek rugalmassága csökken, nő az agyvérzés, infarktus, trombózis kockázata, csökken a gyomorsav termelése, máj, hasnyálmirigy enzimtermelése, öregkori távollátás, nagyothallás, vesetestecskék száma felére csökken, nő az egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázata, csökken az agyvelő tömege, romlik a memória, csökken az alkalmazkodó képesség. A halál Biológiai-orvosi szempontból tekintve a halál olyan folyamat, amely a testnek, mint egésznek a dezintegrálódásából széteséséből - áll, amely szervrendszerek, szervek, végül az egyes sejtek pusztulásában nyilvánul meg. A szervezet dezintegrálódási folyamatában az a pillanat, melyben a halál bekövetkezik, tapasztalati, technikai vagy eszközös megfigyelések alapján nem állapítható meg. Társadalmilag elfogadott megállapodás szükséges annak meghatározásához, hogy milyen jelenségek alapján mondhatjuk ki az egyén halálát. Klinikai halálról akkor beszélünk, amikor a szívműködés és a légzés leáll. A klinikai halál állapotából a külső körülményektől függően általában még 5 percig az egyén újra éleszthető, mivel az agyi működések addig még nem állnak le. 20
Agyhalálról akkor beszélünk, amikor az agy a keringés leállása miatt az oxigénhiány és a tápanyaghiány következtében irreverzibilisen károsodik. Alapvetően két szintjét különböztetjük meg: agykérgi halál, melyet nem tekintünk halálnak, agytörzsi halál, amely életfunkciókat fenntartó gépek nélkül a szervezet működésének a leállását eredményezi. Az egyes agytörzsi területek állapotának megítéléséhez a következő vizsgálatok végzendők el: Pupilla fényreakció Intenzív fénnyel, többször, külön-külön is megvilágítjuk a pupillákat. Corneareflex Kiváltása a szaruhártya mechanikus ingerlésével történik (pl. vattával), amire reflexes szemhéjzárás következik be. Cranio-facialis fájdalmi reakció Az arc területén alkalmazott intenzív inger a mimikai izomzatban összehúzódást vált ki. EEG, CT,MR, stb. elsősorban az agykéreg működéséről nyújtanak információt. http://hu.wikipedia.org/wiki/hal%c3%a1l Az eutanázia Az eutanázia mai jelentése: a gyógyíthatatlan beteg halálának a beteg kívánságára vagy beleegyezésével történő meggyorsítása (aktív eutanázia), illetve a páciens részéről szükségtelennek tartott orvosi beavatkozásról való tudatos lemondás (passzív eutanázia). http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszseges/2014/az-eutanazia-jogi-szemmel Magyarországon csak a passzív eutanázia engedélyezett: a gyógyíthatatlan, rövid időn belül halált okozó betegségben szenvedő beteg visszautasíthatja az életét fenntartó, megmentő beavatkozást, ellátást. Aki cselekvőképes, erről ügyvéd vagy közjegyző előtt, írásban nyilatkozhat (aki írásképtelen, két tanú együttes jelenlétében rendelkezhet). Az érvényességhez egy, a beteg kezelőorvosából, egy kompetens szakorvosból és egy pszichiáterből álló bizottság írásos nyilatkozatára is szükség van: ők azt vizsgálják, hogy a kezelést visszautasító személy valóban megfelel-e a fenti feltételnek, és tisztában van-e a döntése következményeivel. Ezután három nap elteltével a betegnek ismét nyilatkoznia kell a kezelés visszautasításáról. A nyilatkozat bármikor, bármilyen módon visszavonható. Ha cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes beteg utasítja vissza az életmentő, vagy életét fenntartó kezelést, az orvosi bizottság mellett azt bíróságnak is jóvá kell hagynia. A bíróság engedélyének megérkezéséig a kezelőorvos a kezelés folytatása érdekében akár rendőri segítséget is igénybe vehet. Az egészségügyi szolgáltató köteles megpróbálni rábeszélni a beteget a döntése megváltoztatására. Aki gyereket vár és képesnek tűnik a baba kihordására, nem utasíthatja vissza az életmentő vagy -fenntartó kezelést. Forrás: Index Összefoglalás, ami az emelt szintű érettségire feltétlenül szükséges Az állatok egyedfejlődése alapvetően két fő szakaszra tagolható: az embrionális fejlődésre, amely a megtermékenyítés pillanatától a születésig tart, ill. a posztembrionális fejlődésre, amely a születéstől a halálig tartó folyamat. 21
Az ember embrionális fejlődése Az egyedfejlődés korai szakaszai, ill. eseményei Megtermékenyítés. Barázdálódás. Kialakul a szedercsíra. A csíralemezek kialakulása. Növekedés, differenciálódás. Az ember embrionális fejlődése 266 nap, az utolsó mensestől számítva a terhesség 280 nap. A megtermékenyítés A haploid (23) hímivarsejt és a haploid (23) petesejt egyesülését megtermékenyítésnek nevezzük, melynek eredménye a diploid (46) zigóta. A megtermékenyítést közvetlen megelőző folyamatok A női nemi ciklus 14. napján bekövetkezik az ovuláció (LH hatására), melynek során a petefészek felszínéről kilökődik egy haploid petesejt. A petesejt a méhkürtbe kerül, majd a petevezető perisztaltikus mozgásának és a csillós hám működésének eredményeképpen elindul a méh felé. Az ejakuláció alkalmával 1,5-5 ml ondó jut be a női ivarutakba, ml-enként kb. 150 millió hímivarsejttel, azonban a petesejtet csak töredékük éri el. A petesejt kb. 24, a hímivarsejtek kb. 48 óráig alkalmasak a megtermékenyítésre, utána elpusztulnak. Az ondó kémhatása lúgos (prosztata), amely kedvez a spermiumok mozgásának, azonban a hüvely savas váladéka gátolja azt. A megtermékenyítés leggyakrabban a petevezeték kiszélesedő rojtos részében, a petefészekhez közel történik. Abban az esetben, ha a zigóta nem a petevezetékbe, hanem a hasüregbe kerül és a méh üregén kívül tapad meg, méhenkívüli terhességről beszélünk (vagy a petevezetőben tapad meg). A megtermékenyítés mechanizmusa A petesejtet egyszerre akár több száz spermium is körülveszi, akroszómális enzimjeikkel megkezdik a petesejt burkainak bontását. Azonban a petesejt belsejébe csak egy spermium juthat be (csak egy maradhat), amit többféle mechanizmus biztosít. A petesejtbe a spermium feji része kerül be, a nyak, a középdarab és a farok kívül marad. A mitokondriumok így kizárólag az anyai géneket tartalmazzák. A méhen kívüli megtermékenyítés során (in-vitro fetrilizáció) a petesejt és a spermiumok a méh üregén kívül, mesterséges körülmények között egyesülnek, majd miután a megtermékenyülés megtörtént és az embrió osztódása elindult, az embriót kb. szedercsírahólyagcsíra állapotban visszaültetik az anya méhébe. A méhnyálkahártyát előzetesen gyógyszeres kezeléssel megfelelően felkészítik az embrió befogadására. 22
Barázdálódás, a szedercsíra és a hólyagcsíra kialakulása A zigóta kb. 24 óra múlva mitózisokkal osztódni kezd. Kb. 3-4 nappal a megtermékenyítés után 16 sejtes szedercsíra állapotba kerül. A szedercsíra belép az méh üregébe (4-5 nap). A szedercsírának van egy ún. belső és egy külső sejttömege. A szedercsíra belső kisebb sejtjei egy ponton gyűlnek össze létrehozva az embriócsomót. A külső nagyobb sejtek majd külső magzatburkot chorion - hozzák létre. Ezt a belül üreges képződményt hólyagcsírának nevezzük. A hólyagcsíra megtapad a méh nyálkahártyáján, elkezd bontóenzimeket termelni és behatolni a méhfal nyálkahártyájának kötőszöveti állományába. Ez a folyamat a beágyazódás, az implantáció. Az implantáció A külső magzatburok sejtjei osztódva elágazó bolyhokat hoznak létre. A beágyazódott hólyagcsíra a chorion sejtjei elkezdik termelni a hcg-t, amely megakadályozza a sárgatest elsorvadását (terhességi teszt). Az embrió korai fejlődése (az első 3 hét eseményei) Az embriócsomóban egy üreg keletkezik amnionüreg. Alatta az embrió lapos, mindössze két sejtrétegű embriópajzs. A felső sejtek képezik az ektodermát, a külső csíralemezt. Az alsó sejtek az endodermát, a belső csíralemezt. Az endoderma alatt szintén üreg jön létre szikhólyag - tartalék tápanyaggal. Ektoderma származékai: Bőr hámrétege, a teljes idegrendszer, Endoderma származékai bélcsatorna hámja, máj, hasnyálmirigy, légzőszervrendszer hámja. Az embrió külső sejtrétegének a méhfal belső felé eső sejtjei tovább osztódnak, bolyhossá válnak, amivel megindul a méhlepény kialakulása. A mezoderma kialakulása Az ektoderma sejtjei a lemez közepén besüllyednek az ektoderma és az endoderma közé egy újabb sejtréteget hozva létre, a mezodermát. Mezoderma származékai: Az összes kötő- és támasztószövet, Izomszövetek, vázizomzat, zsigeri izmok, A teljes keringési rendszer: szív, vérsejtek, erek, nyirokrendszer. 23
A velőcső kialakulása, a központi idegrendszer fejlődése Az ektoderma sejtjei középen besüllyednek az ektoderma és az endoderma közé, így létrejön a velőcső. Az eddig leírt folyamatok nagyjából az első 3 héten lejátszódnak. Vázlatosan összefoglalva a további eseményeket: Az embrió hosszirányban megnyúlik. Erre merőlegesen meggörbül. Ezért a szikhóhyag beszűkül, majd eltűnik, kb. a 3. hónapra. A bélcső kialakul az endodermával határosan. Az amnionüreg egyre nagyobb. Kialakul a köldökzsinór, benne a szikzacskócsökevény, 2 artéria, 1 véna. Magzatburkok Az embriót, majd a magzatot az embrionális fejlődés alatt 2 burok veszi körül: 2. Külső magzatburok Felszíne a sejtek osztódása miatt bolyhossá válik (innen a neve). Részt vesz a placenta kialakításában. Feladata az embrió rögzítése és táplálása. Termeli a hcg hormont (human Chorion Gonadotrop). Az LH-hoz hasonló hatású hormon, amely 10. naptól termelődve fenntartja a sárgatestet (így az tovább termeli a progeszteront). Vizeletből 10. nap után kimutatható, így megállapítható a terhesség. 2. Belső magzatburok, amnion Az amnionüreg külső rétege. Mechanikai védelmet nyújt. Termeli a magzatvizet, amely kitölti az amnionüreget. A magzatvíz vizsgálata fontos információt nyújthat a magzat esetleges kóros fejlődéséről (Down-kórt a 16. héten vételezett mintából vizsgálják). Később a két burok összenő közös magzatburok alakul ki. A méhlepény, placenta A fejlődő magzat rögzítését, táplálását biztosító szerv, rendkívül vérbő. Kialakulásáig embrió, utána magzat (2-3 hónap). Fejlődése a beágyazódást követően megkezdődik, teljes fejlettségét a 3. hónapra éri el, progeszteront és ösztrogént termel. Kialakulása A beágyazódást követően az embriócsomó feletti külső magzatburoksejtek intenzíven osztódnak. 24
Egyre elágazóbb bolyhok jönnek létre. A bolyhokba a magzat erei a köldökzsinóron keresztül belenőnek. A magzati és az anyai vér nem keveredik! A méhlepény és a magzat között a köldökzsinór létesít kapcsolatot. Az artériák a magzat felől elhasznált, salakanyagokban gazdag vért szállítanak az anya szervezetébe, amely kiválasztja azokat. A magzati keringés A magzati és az anyai vérkeringés anatómiai értelemben teljesen független egymástól. A méhlepényben felfrissült vér a köldökvénán keresztül jut a magzathoz. A vér a jobb pitvarba jut, ahonnan egyrészt a bal pitvarba kerül, másrészt a jobb kamrába, majd a tüdőartériába jut. A vér a tüdőartériából a tüdő elkerülésével az aortába kerül (a tüdő összeesett, keringési ellenállása nagy). A magzat vére a két köldökartérián keresztül jut vissza a méhlepénybe (lásd még vérkeringés jegyzet). A placenta területén diffúzióval történik az anyagtranszport. Az oxigén felvételt a magzati hemoglobin nagyobb megkötő képessége biztosítja. A két vért egy szűrőberendezés választja el, azonban átjutnak Vírusok (HIV, rubeola, stb.) Alkohol Drogok Nikotin Gyógyszerek, mérgek, stb. Antitestek, fehérvérsejtek (passzív természetes immunizálás). A vajúdás, amely bevezeti a szülést általában mintegy 280 nappal a nő utolsó menstruációjának első napja, azaz 266 nappal a fogamzás után kezdődik. Ha a szülés a 28. hét előtt következik be, vetélésről beszélünk, amennyiben a 28. és a 36. hét között indul meg, akkor koraszülésről beszélünk. Első szakasz, a tágulási szakasz (vajúdás) Nyákdugó eltávozása. A terhesség alatt a nyákdugó, egy vastag, kocsonyás-zselés állagú anyag, amely meggátolja a baktériumok méhbe való bejutását. A vajúdás előtt a magzatburok gyakran megreped, a magzatvíz elfolyik. A vajúdás első szakasz akkor kezdődik, amikor a méhösszehúzódások kezdik a méhszájat kitágítani (jósló fájások). Ahogy a folyamat előrehalad, az összehúzódások gyakoribbak, erősebbek és hosszabbak lesznek. Oxitocin szint jelentősen nő. Progeszteron szint meredeken csökken. 25
Második szakasz (kitolási szakasz) A baba feje áthatol a teljesen kitágult méhnyakon át a hüvelybe. A törzs izmai által kifejtett nyomás és a méh erőteljes összehúzódásai eredményeként az anya kitolja a gyermekét. Harmadik szakasz (a lepényi szakasz) A méhlepény összelapul, és leválik a méh faláról. A terhesség alatti hormonális változások Terhesség alatt szünetel a női nemi ciklus. A külső magzatburok (chorion) kb. 10. naptól termeli a hcg-t. A hcg fenntartja sárgatestet, ami kb. 3. hónapig termeli a progeszteront. 3. hónaptól kezdődően a placenta átveszi a progeszteron és az ösztrogéntermelését, a sárgatest elsorvad. (A progeszteron és az ösztrogén gátolja a tüszőérést.) A hcg szint a terhesség első harmadában kb. a 10. héten - éri el a maximumát. A progeszteron és az ösztrogén szint szinte egyenletesen emelkedik a szülésig, majd a vajúdás időszakában mennyisége jelentősen lecsökken. A szülést megelőzően emelkedik az oxitocin szint, ami megindítja a méhösszehúzódásokat. A szülést követően megindul a tejelválasztást serkentő hormon termelődése, ami megindítja az emlőkben a tejtermelést. Ikerterhesség Ha több petesejt érik meg és termékenyül meg egyszerre, többpetéjű ikerképződésről beszélünk. Ilyenkor a magzatoknak külön magzatburkuk, ill. placentájuk van. Nemük lehet különböző. Az egypetéjű ikerképződéskor egyetlen embrió indul fejlődésnek, amelyben két embriócsomó jön létre. A magzatoknak közös a magzatburkuk, ill. a placentájuk. A születésszabályozás A születésszabályozás a családtervezés hagyományos eljárásainak összessége. Célja a születendő gyermekek számának, nemének, tulajdonságainak befolyásolása. Ennek része a fogamzásgátlás. Fogamzásgátlás Hogyan kerülhető el a nemkívánt terhesség? A terhességi index, vagy Pearl-index azt jelenti, hogy egy év alatt az adott védekezési módszert használó 100 pár közül hánynál jelentkezik terhesség. Minél kisebb ez a szám, annál biztonságosabb a módszer. Védekezés nélkül ez a szám 80-90. Tabletta Ezek szájon át szedhető, hormontartalmú tabletták. Bennük ösztrogén és progeszteron található. Megakadályozzák a petesejt érését, kilökődését. 26
A mellékhatások szempontjából fontos, hogy minél kevesebb hormont tartalmazzanak, ugyanakkor biztonságosak legyenek. Megbízhatósága: a legbiztonságosabb, leghatékonyabb módszer. A terhességi indexen 0,3-2,0 értéket mutat. Gumióvszer (koton, kondom) Vékony gumiból (latex) vagy műanyagból készült, a hímvesszőre húzandó fogamzásgátló eszköz. Megbízhatósága: terhességi indexe 7-14, azaz 100 ezt használó párnak 1 év alatt 7-14 terhessége lehet. A nagyobb hibaarány oka a kiszakadás, és a helytelen használat. Esemény utáni tabletta Ez szintén hormontartalmú gyógyszer. Szeretkezés után 72 órán belül bevéve, megakadályozza a tüszőérést, ill. a beágyazódást. Megbízhatósága: nem annyira jó, rosszabb, mint a kombinált tablettáé. Abortusz A terhesség mesterséges úton történő megszakítását, művi vetélésnek, vagy abortusznak nevezik. Az etikai problémákon túl a később kívánt magzatok életkilátásait jelentősen ronthatja és veszélyeztetheti az abortuszon átesett nő egészségét. Posztembrionális fejlődés 1. Újszülöttkor 10 napos korig tart (köldökcsonk leeséséig), nagyon gyors anyagcsere, szabálytalan légzés, rossz hőszabályozás, egész nap alszik, testsúly, csökkenhet. 2. Csecsemőkor 1 éves korig, leggyorsabb növekedés és fejlődés, alapmozgások megtanulása (felülés, mászás, járás, kapaszkodás), beszédelemek megjelenése, beszéd megértése, első tejfogak megjelenése, 15-20 óra alvás. 3. Kisgyerekkor (ovi) 5-6 éves korig, végtagok sokat nőnek, ügyesedő mozgás, 2 éves korig kibújik az összes tejfog, a kor végén megkezdődik a fogváltás (először a metszőfogak), gyors szellemi fejlődés, napi 12 óra alvásszükséglet, rohamos szellemi fejlődés, szókincsgyarapodás. 27