A munkaerőhiány vállalati percepciója Egy empirikus vizsgálat tapasztalatai 17. január 1
Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat. Célja, hogy elméletileg és empirikusan megalapozott ismereteket és elemzéseket nyújtson a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások helyzetét és kilátásait befolyásoló gazdasági és társadalmi folyamatokról. MKIK GVI Institute for Economic and Enterprise Research Hungarian Chamber of Commerce and Industry Az elemzést írta: Nábelek Fruzsina, elemző MKIK GVI fruzsina.nabelek@gvi.hu Hajdu Miklós, elemző MKIK GVI miklos.hajdu@gvi.hu Nyírő Zsanna elemző MKIK GVI zsanna.nyiro@gvi.hu Tóth István János ügyvezető, MKIK GVI tothij@gvi.hu Kutatásvezető: Tóth István János (tudományos főmunkatárs, MTA KRTK KTI, ügyvezető, MKIK GVI) e-mail: toth.istvanjanos@krtk.mta.hu MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet Budapest A kézirat lezárva: 16. december 23. Cím: MKIK GVI 134 Budapest, Bécsi út 1. Tel: 235-5-84 Fax: 235-7-13 e-mail: gvi@gvi.hu Internet: http://www.gvi.hu 2
Összefoglaló Az elemzésben azt vizsgáljuk, hogy a vállalatvezetői vélemények megfigyelése alapján milyen vállalati kört érintenek a toborzási nehézségek vagy a munkaerő- és szakemberhiány ma Magyarországon, és ez a percepció milyen összefüggésben áll a vállalatok bérnövekedési terveivel. Továbbá kitérünk arra is, hogy a toborzási nehézségek és a cégek várható beruházási aktivitása, rendelésállománya, illetve múltbeli béremelésével és jövőbeli béremelési tervei között milyen összefüggések vannak. Eredményeink szerint a toborzási nehézségeket (munkaerő- és szakember-hiány) jelző cégek aránya jelentősen nőtt az elmúlt két évben: míg 11 és 13 között csupán minden tizedik vállalkozás jelezte ezt a problémát, addig 16 októberben már a vállalkozások 36%-a említett a toborzási nehézségeket, mint a vállalat üzleti életét akadályozó tényezőt. Ez a jelenség főként a döntően exportáló, ipari, döntően külföldi tulajdonban lévő, dunántúli, közép- és nagyvállalkozásokra volt jellemző a GVI 16. októberi, több mint 3 vállalatra kiterjedő konjunktúra vizsgálatának adatai alapján. A toborzási nehézségek közül a legtöbb céget az új, tapasztalt munkavállaló(k) felvétele, az új, kezdő munkavállaló(k) felvétele, illetve a cégnél dolgozó tapasztalt munkavállaló(k) megtartása érinti. A vállalkozások közel kétharmada úgy véli, hogy 17-ben tovább fognak súlyosbodni a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák. Az eredmények szerint főként azok a vállalkozások szembesültek munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, akik a megrendeléseik növekedésére számítanak a következő félévben. A bérnövekedési szándékok pozitívan függenek össze a toborzás nehézségek megjelenésével. Azok a cégek, amelyek szembesültek toborzási nehézségekkel az elmúlt egy évben, nagyobb eséllyel fogják emelni a béreket 17-ben. 3
Bevezető Elemzésünkben azt vizsgáljuk, hogy jelenleg a hazai vállalkozások milyen aránya észlel munkaerőhiányt, milyen vállalati jellemzőkkel rendelkeznek azok a cégek, amelyek elsősorban érintettek, illetve, hogy hogyan függ össze a munkaerőhiány a cégek várható beruházási aktivitásával, rendelésállományával, illetve béremelési terveivel. Az elemzéshez az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet vállalati konjunktúravizsgálatának eredményeit használtuk fel, amely Magyarországon a legnagyobb legtöbb cégre kiterjedő vállalati konjunktúra-vizsgálat. Az idei adatfelvétel 3.185 cég vezetőjének válaszain alapul, és a vállalkozások üzleti helyzetéről, valamint rövid távú üzleti várakozásairól tájékoztat, továbbá az idei októberi adatfelvételbe egy, a munkaerőhiánnyal kapcsolatos kérdésblokkot is beemeltünk. Az elemzés második felében a vállalati konjunktúra-vizsgálat szűkített mintáját alkalmaztuk, amely 2889 fő válaszain alapul. Erre azért volt szükség, mert a munkaerőhiánnyal kapcsolatos kérdések többségét csak ezeknek a cégeknek tettük fel. 4
A munkaerőhiány percepciója A munkaerő- és szakember-hiányt, mint a vállalkozás üzleti tevékenységét akadályozó tényezőt (toborzási nehézségek) nagyjából minden tizedik cég említette a konjunktúra vizsgálatok során 11 áprilisa és 13 októbere között. Ezt követően ez az arány 14. októberben megugrott (21%), vagyis ekkor már minden ötödik vállalkozás a cége üzleti tevékenységét akadályozó három legfontosabb tényező közé sorolta e problémát. 15 októberében ismét jelentősebb emelkedés történt, ekkor a vállalkozások 27%-a említette a munkaerő- és szakember-hiányt. Ezután lassabb, de folyamatos növekedés következett, aminek eredményeképpen 16 áprilisában már a cégek közel egyharmada (29%) emelte ki ezt a problémát, 16 októberére pedig ez az arány 36%-ra nőtt. 1. ábra Azon cégek aránya, amelyek említették a cégük üzleti tevékenységét akadályozó tényezők között a munkaerő- és a szakember-hiányt, százalék, 11.4.-16.1. 4 35 3 36 25 15 21 27 29 1 5 13 1 1 9 1 8 7 11_apr 11_okt 12_apr 12_okt 13_apr 13_okt 14_apr 14_okt 15_apr 15_okt 16_apr 16_okt Forrás: GVI vállalati konjunktúra vizsgálatok 11-16, N=1823-3614 5
A 16. októberi vállalati konjunktúra felvétel súlyozott eredményei szerint a vállalkozások több, mint fele (52%) úgy véli, hogy cége üzleti tevékenységét akadályozza a munkaerő- és a szakember-hiány (ld. 2. ábra). 2. ábra Azok aránya, akik említették a cégük üzleti tevékenységét akadályozó tényezők között a munkaerő- és a szakember-hiányt, N=3185, százalék, 16.1. (súlyozott eredmények) 6 5 4 52 48 3 1 említette nem említette Forrás: GVI 16 6
A vállalati jellemzők vizsgálata azt mutatja, hogy a munkaerő- és szakember-hiánnyal főként a döntően exportáló (64%), ipari (63%), döntően külföldi tulajdonban lévő (7%), dunántúli (6%), közép- (61%) és nagyvállalkozások (62%) küzdenek (ld. 4. ábra). 3. ábra A munkaerő-/szakember-hiányt mint akadályozó tényezőt említők aránya, százalék, 16.1. (súlyozott eredmények) Gazdasági ág szerint, N=3167 Tulajdonszerkezet szerint, N=318 7 6 5 4 3 1 63 54 51 41 8 7 6 5 4 3 7 46 48 1 Döntően külföldi tul. Részben külföldi tul. Tisztán hazai tul. Chi-négyzet= 18,285, p=, Export tevékenység szerint, N=384 Chi-négyzet= 12,65, p=, Létszám-kategória szerint, N=3156 7 7 6 5 4 3 1 48 51 Nem exportáló Részben exportáló 64 Döntően exportáló 6 5 4 3 1 61 62 55 23 x-9 fő 1-49 fő 5-249 fő 25-x fő Chi-négyzet= 59,192, p=, Chi-négyzet= 297,329, p=, 7
7 6 5 4 3 1 6 Régiók szerint, N=3185 51 41 Chi-négyzet= 7,16, p=, Forrás: GVI 16 A konjunktúra felvételek szokásos kérdésén ( Mely tényezők akadályozták a leginkább cége üzleti tevékenységét az elmúlt fél évben? Kérem, legfeljebb hármat válasszon! ) túl 16 októberében egy másik, a munkaerőhiánnyal kapcsolatos, általánosabb kérdést is feltettünk a cégvezetőknek: Szembesült az Ön cége az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel? Erre a kérdésre 2647 cégvezető válaszolt. A továbbiakban az e kérdésre adott válaszok súlyozatlan eredményeit ismertetjük. Ezek szerint a megkérdezett vállalatvetetők 47%-a (1255 fő) számolt be arról, hogy az utóbbi egy évben szembesült valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel. Döntően az exportáló (75%), az ipari (67%), és döntően a külföldi tulajdonban lévő (76%), dunántúli (52%), közép- (78%) és nagyvállalkozások (85%) vezetői válaszoltak e kérdésre igennel (ld. 5. ábra). 8
4. ábra Azon cégek aránya, amelyek szembesültek az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, százalék, 16.1. Gazdasági ág szerint, N=2635 Tulajdonszerkezet szerint, N=2532 7 6 5 4 3 1 37 44 65 67 8 7 6 5 4 3 76 57 45 1 Döntően külföldi tul. Részben külföldi tul. Tisztán hazai tul. Chi-négyzet= 174,51, p=, Chi-négyzet= 65,77, p=, Export tevékenység szerint, N=255 Létszám-kategória szerint, N=2629 8 9 7 6 5 4 3 41 62 75 8 7 6 5 4 7 78 85 1 3 35 Nem exportáló Részben exportáló Döntően exportáló 1 x-9 fő 1-49 fő 5-249 fő 25-x fő Chi-négyzet= 128,292, p=, Chi-négyzet= 377,842, p=, 9
6 5 4 3 1 Régiók szerint, N=2647 52 46 41 Chi-négyzet= 21,569, p=, Forrás: GVI 16 A munkaerőhiányra visszavezethető nehézségek közül a legtöbb cégnek (69%) az új, tapasztalt (senior) munkavállaló(k) felvétele okozott gondot. Nagyjából a válaszadók felének az új, kezdő (junior) munkavállaló(k) felvétele (51%), illetve a cégnél dolgozó tapasztalt (senior) munkavállaló(k) megtartása (51%) jelentett problémát. A válaszadók 39%-ának a cégnél dolgozó kezdő (junior) munkavállaló(k) megtartása is nehézséget okozott. Nagyjából egyötöd azok aránya, akik számára az új, diák munkavállaló (pl. gyakornok) felvétele (21%), illetve a cégnél dolgozó diák(ok) (pl. gyakornok) megtartása (18%) is gondot jelentett. A válaszadók 7%-a pedig egyéb tényezőt jelölt meg (lásd a 6. ábrát). 1
5. ábra A válaszadók megoszlása aszerint, hogy cégüket mely esetekben érintették a munkaerőhiányra visszavezethető nehézségek, N=1255, százalék, 16.1. Új, tapasztalt (senior) munkavállaló(k) felvétele 69 Új, kezdő (junior) munkavállaló(k) felvétele A cégnél dolgozó tapasztalt (senior) munkavállaló(k) megtartása A cégnél dolgozó kezdő (junior) munkavállaló(k) megtartása 39 51 51 Új, diák munkavállaló (pl. gyakornok) felvétele A cégnél dolgozó diák(ok) (pl. gyakornok) megtartása 18 21 Egyéb 7 4 6 8 Forrás: GVI 16 11
Külön rákérdeztünk arra, hogy a munkaerőhiány következményeként a cégek emelték-e a kínált béreiket, illetve ezzel összefüggésben (a magasabb kínált bérek költségeit kitermelendő) tudták-e emelni eladási áraikat 1. A cégvezetők 28%-a (621 fő) válaszolt az első kérdésre igennel, és míg a második kérdésre csupán 9%-uk (189 fő). A válaszadók közel kétharmada (64%) vélte úgy, hogy 17-ben súlyosabbá fognak válni a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák Magyarországon, nagyjából egyharmaduk (31%) szerint azonos mértékűek fognak maradni, és csupán a válaszadók 5%-a gondolja azt, hogy e nehézségek enyhülni fognak (ld. 7. ábra). 6 ábra A válaszadók véleménye arról, hogy 17-ben hogyan fognak alakulni Magyarországon a munkaerőhiánnyal kapcsolatos problémák, N=267, százalék, 16.1. 7 6 5 64 4 3 31 1 súlyosabbá válnak azonos mértékűek maradnak 5 enyhülni fognak Forrás: GVI 16 1 A pontos kérdés így hangzott: A munkaerőhiány miatt növekedtek-e az. Ön cégénél kínált bérek? és.ön cégének eladási árai? 12
Eredményeink szerint főként azok a vállalkozások szembesültek munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, amelyre kedvező üzleti kilátások jellemzők: amelyek a következő fél évben rendelésállományuk növekedésére számítanak (59%). Azon cégek körében, amelyek úgy vélik, hogy rendelésállományuk nem fog változni, 47% azok aránya, amelyek vezetői nem említették a munkaerőhiányra visszavezethető problémák létét. Ez az arány 39% azon cégek esetében, amelyek a rendelésállomány csökkenésére számítanak, és 29% azon cégek körében, amelyeknél nincs rendelésállomány (ld. 8. ábra). 7. ábra A rendelésállomány várható alakulása a következő félévben aszerint, hogy a vállalkozás szembesülte-e az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, százalék, 16.1., N=2417, százalék, 16.1. 1 8 6 41 53 61 71 4 59 47 39 29 nő azonos lesz csökken nincs igen nem Chi-négyzet= 56,489, p=, Forrás: GVI 16 13
Azon cégek, amelyek a gépberuházások volumenének növekedésére (69%), illetve csökkenésére (65%) számítanak közel azonos arányban számoltak be valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel. Azok körében, amelyek úgy vélik, hogy változatlan mértékű lesz gépberuházások szintje, 56% ez az arány. A nem beruházó cégeknél láthatjuk a legalacsonyabb, 32%-os értéket (ld. 9. ábra). 8. ábra A gépberuházások volumene a következő fél évben az előző év azonos időszakához képest aszerint, hogy a vállalkozás szembesülte-e az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, százalék, 16.1., N=2263, százalék, 16.1. 1 8 31 44 35 6 68 4 69 56 65 32 nő azonos lesz csökken nincs igen nem Chi-négyzet= 21,137, p=, Forrás: GVI 16 14
Hasonlóan a fentiekhez, azon cégek, amelyek építési beruházásaik volumenének emelkedésére (7%), illetve csökkenésére (75%) számítanak közel azonos arányban számoltak be a munkaerőhiányra visszavezethető problémáról. Ez az arány 58% azoknál, amelyeknél nem várhatóan változik a beruházás volumene és mindössze 39% ott, ahol nem terveznek építési beruházást a következő fél évben. (ld. 1. ábra). 9. ábra Az építési beruházások volumene a következő fél évben az előző év azonos időszakához képest aszerint, hogy a vállalkozás szembesülte-e az utóbbi egy évben valamilyen, a munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel, százalék, 16.1., N=2115, százalék, 16.1. 1 8 6 3 42 25 61 4 7 58 75 39 nő azonos lesz csökken nincs igen nem Chi-négyzet= 136,318, p=, Forrás: GVI 16 15
Béremelési szándékok és a munkaerőhiány érzékelése Végül vizsgáltuk, hogy összefüggnek-e a 17. évi béremelési szándékok azzal, hogy az adott vállalkozás észlelt-e munkaerőhiányra visszavezethető nehézséget az elmúlt évben, vagy sem. A becslés során a vállalat tulajdonosi szerkezetére, iparágára, a vállalat nagyságára (létszám) és a cég árbevételén belül az export súlyára kontrolláltunk, valamint figyelembe vettük a cég várható üzleti helyzetét is. Ezt a rendelésállomány várható alakulásával mértük. Azt feltételezzük ugyanis, hogy a termelékenyebb cégek tudják növelni rendelésállományukat és ezek azok is, amelyek nagyobb valószínűséggel terveznek béremelést. A két tényező között tehát pozitív összefüggés feltételezhető. Az exportáló és a külföldi tulajdonban lévő, valamint a nem mikro cégekre a konjunktúra kutatások eddigi eredményei szerint általában a kedvezőbb üzleti kilátások és a béremelési szándékok nagyobb aránya volt jellemző. Érdemes tehát e hatásokat is figyelembe venni, ha a munkaerőhiány és a béremelési szándékok közötti összefüggéseket szeretnénk vizsgálni. A fenti tényezőktől függetlenül mérhetjük ezek után a munkaerőhiány hatását. A becslés során logit modellt alkalmaztunk. Az eredmények azt mutatják, hogy szignifikáns pozitív kapcsolat mutatható ki a munkaerőhiány érzékelése és a béremelési szándékok között (lásd a Melléklet M2. tábláját). A mikro cégek (1 főnél kevesebbet foglalkoztatók) és a nem exportálók számottevően kevésbé terveznek bérnövekedést, mint a többi cég. Ahogy vártuk, a rendelésállomány növekedésére számítók körében szignifikánsan magasabb a béreket növelni szándékozó cégek aránya, mint ahol a rendelésállomány stagnálására, vagy csökkenésére számítanak. A becslés eredményei szerint a munkaerőhiány problémájának érzékelése e hatásoktól függetlenül is a béremelés nagyobb valószínűségével jár. Vagyis a cégeknek a munkaerőhiány problémájára adott egyik nyilvánvaló alkalmazkodási lépése, a bérek emelésére való törekvés, megfigyelhető a magyar vállalati adatokon is. 16
Melléklet M1. tábla: A GVI Konjunktúra-vizsgálatában alkalmazott súlyok, 16 Létszám-kategóriák Régió csoportok Gazdaságilag fejlettebb Gazdaságilag (cégnél alkalmazottak Összesen három régió (1) fejletlenebb négy régió (2) száma, fő) -9,992,187,78 1-49,762,835,1596 5-249,91,997,198 25-x,218,239,4418 Összesen,4772,5228 1, Megjegyzés: 1: Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl 2: Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Alföld, Észak-Alföld Forrás: GVI 16 M2. tábla: A munkaerőhiány és néhány fontosabb vállalati jellemző hatása a 17-es tervezett bruttó béremelésre. logit w17d ws k1 k2 s1 s2 s3 l1 l2 l3 ex ex1 ex2 order17d Iteration : log likelihood = -1733.3891 Iteration 1: log likelihood = -1459.9553 Iteration 2: log likelihood = -1454.56 Iteration 3: log likelihood = -1454.31 Iteration 4: log likelihood = -1454.31 Logistic regression Number of obs = 2553 LR chi2(13) = 558.72 Prob > chi2 =. Log likelihood = -1454.31 Pseudo R2 =.1612 ------------------------------------------------------------------------------ w17d Coef. Std. Err. z P> z [95% Conf. Interval] -------------+---------------------------------------------------------------- ws.9788853.955373 1.25..7916356 1.166135 k1 -.81593.1957915-1.6.288 -.591936.1755849 k2 -.125512.4587583 -.27.784-1.24662.7736377 s1.3217754.1474324 2.18.29.328132.617376 s2.1729699.137764 1.26.7 -.956948.4416346 s3.4261652.1245227 3.42.1.182152.672251 l1-1.387.2717317-3.8. -1.564671 -.499523 l2.627737.291287.22.829 -.58126.6336734 l3.38838.3149258.98.327 -.384394.92647 ex -.44997.192541-2.36.18 -.8227981 -.77159 ex1 -.2366792.2212895-1.7.285 -.673986.19743 ex2.2263575.3379979.67.53 -.436162.8888211 order17d.657987.1139534 5.77..4346425.8813315 _cons.8561888.3183522 2.69.7.23223 1.48148 ------------------------------------------------------------------------------ Forrás: GVI 16 17
M3. A becslésben felhasznált változók megoszlása M3.1. A vállalkozások megoszlása a 17-ben tervezett bérnövekedés szerint (w17d), 16 október esetszám százalék bérnövekedést tervez (w17d=1) 1534 56,4 bérnövekedést nem tervez (w17d=) 1187 43,6 Összesen 2721 1, Forrás: GVI 16 M3.2. A vállalkozások megoszlása aszerint, hogy szembesültek-e munkaerőhiányra visszavezethető nehézséggel az elmúlt egy évben (ws), 16 október esetszám százalék Nem (ws=) 1429 52,3 Igen (ws=1) 134 47,7 Összesen 2733 1, Forrás: GVI 16 M3.3. A vállalkozások megoszlása gazdasági ágazat szerint, 16 október esetszám százalék Ipar (s1) 528 17,8 Építőipar (s2) 47 13,7 Kereskedelem (s3) 55 17, Egyéb gazdasági szolgáltatás (s4) 1522 51,4 Összesen 2962 1, Forrás: GVI 16 18
M3.4. A vállalkozások megoszlása export tevékenység szerint, 16 október esetszám százalék Nem exportáló (ex) 2118 75,7 <x < 33% (ex1) 375 13,4 33% <= x < 67% (ex2) 116 4,2 67 % <= x (ex3) 188 6,7 Összesen 2797 1, Forrás: GVI 16 M3.5. A vállalkozások megoszlása tulajdonosi hátterük szerint, 16 október esetszám százalék Tisztán hazai tulajdon (k1) 264 91,9 Részben külföldi tulajdon (k2) 41 1,4 Döntően külföldi tulajdon (k3) 19 6,7 Összesen 2835 1, Forrás: GVI 16 M3.6. A vállalkozások megoszlása létszám kategóriák szerint, 16 október esetszám százalék x-9 fő (l1) 42 69,2 1-49 fő (l2) 47 15,9 5-249 fő (l3) 316 1,7 25-x fő (l4) 122 4,1 Összesen 295 1, Forrás: GVI 16 19
M3.7. A vállalkozások megoszlása a rendelésállomány várható változása (order17d) szerint, 16 október esetszám százalék nem növekszik (order17d=) 2219 76,9 növekszik (order17d=1) 689 23,1 Összesen 298 1, Forrás: GVI 16