A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK AZ EURÓPAI UNIÓ ÉVI ÖSSZEVONT ÉVES BESZÁMOLÓJA

EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.11. COM(2016) 475 final PART 1/2 A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK ÉS A SZÁMVEVŐSZÉKNEK AZ EURÓPAI UNIÓ 2015. ÉVI ÖSSZEVONT ÉVES BESZÁMOLÓJA HU HU

TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ A PÉNZÜGYI KIMUTATÁS TÁRGYALÁSA ÉS ELEMZÉSE... 3 AZ ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓT KÍSÉRŐ MEGJEGYZÉS... 27 ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK... 28 MÉRLEG... 30 EREDMÉNYKIMUTATÁS... 31 CASH FLOW KIMUTATÁS... 32 KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL... 33 MEGJEGYZÉSEK A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ... 34 ÖSSZEVONT JELENTÉSEK A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL ÉS MAGYARÁZÓ MEGJEGYZÉSEK RÉSZ II.

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁS TÁRGYALÁSA ÉS ELEMZÉSE 2015-ÖS PÉNZÜGYI ÉV Meg kell jegyezni, hogy a számadatok millió euróra való kerekítése miatt a következő táblázatok néhány pénzügyi adata pontatlannak tűnhet. 4

1. EU: Intézményi irányítás és műveletek Az EU a jogállamiságon alapul. Ez azt jelenti, hogy az EU által hozott intézkedések kivétel nélkül az uniós tagállamok által önkéntesen és demokratikusan elfogadott szerződéseken alapulnak. Az EU sajátos intézményi felépítéssel rendelkezik: az európai polgárok közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait, az EU átfogó prioritásait az Európai Tanács határozza meg, amelyet a tagállami és uniós szintű vezetők alkotnak, a tagállamok kormányai az Európai Unió Tanácsában (a Tanács) vannak képviselve, az EU egészének érdekeit az Európai Bizottság (a Bizottság) mozdítja elő. A Bizottság elnökét az Európai Parlament választja, tagjait pedig a tagállami kormányok jelölik a Bizottság megválasztott elnökével egyetértésben. A Bizottságnak mint testületnek a jóváhagyásáról az Európai Parlament szavaz. Az EU saját jogrenddel rendelkezik, amely a nemzetközi jogtól különálló, és a tagállamok jogrendszereinek elválaszthatatlan részét képezi. Az EU jogrendje saját jogforrásain alapszik. E jogforrások sokfélesége miatt meg kellett határozni ezek hierarchiáját. A hierarchia csúcsán az elsődleges jog áll, amely a következőket foglalja magában: az Európai Unióról szóló szerződés, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ), az Európai Unió Alapjogi Chartája, egyéb Szerződések és jegyzőkönyvek. Ezt követik az EU által megkötött nemzetközi megállapodások, az általános jogelvek, valamint a másodlagos jog, amely a Szerződéseken alapul. Az EU szervezeti irányítása magában foglalja az intézményeket, az ügynökségeket és egyéb uniós szerveket, amelyeket a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött 9. megjegyzés sorol fel. A szakpolitikák kidolgozásáért és a döntéshozatalért felelős fő intézmények a következők: az Európai Parlament, az Európai Tanács, a Tanács és a Bizottság. 2. Az EU fő politikai célkitűzései A Bizottság 2010. március 3-án előterjesztette az Európa 2020 stratégiát, amely az EU gazdaságának fellendítésére irányuló tízéves stratégia. A stratégia célja az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés, amely a nemzeti és európai szakpolitikák közötti koordináció javításával párosul. Az EU számos kiemelt célt fogadott el, amelyeket 2020-ig kell megvalósítani. Ezek közé tartozik a foglalkoztatás, a kutatás-fejlesztés, az éghajlat/energiaügy, az oktatás, a társadalmi befogadás és a szegénység csökkentése. E korlátozott számú uniós szintű célt minden uniós országban a különböző helyzetek és körülmények figyelembe vételével nemzeti célokká alakítják át. Európa feltárta a növekedés és foglalkoztatás új mozgatórugóit. E területekkel a következő 7 kiemelt kezdeményezés foglalkozik: Európai digitális menetrend, Innovatív Unió, Mozgásban az ifjúság, Erőforrás-hatékony Európa, Iparpolitika a globalizáció korában, Új készségek és munkahelyek menetrendje, valamint A szegénység elleni küzdelem európai platformja. Az Uniónak és a tagállami hatóságoknak valamennyi kezdeményezés kapcsán össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A 2014 novemberében hivatalba lépett Bizottság a következő 10 kezdeményezést határozta meg (2019- ig), amelyek az Európa 2020 stratégia folytatását képviselik: Új lendület a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak: Az EU fő kezdeményezése e megnevezés alatt az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA), amelyet az EBB csoporttal együtt indítottak el. Az alap célja, hogy megoldást kínáljon az Unióban jelenleg tapasztalható beruházáshiányra azáltal, hogy kulcsfontosságú területeken például az infrastruktúra, az oktatás, a kutatás és innováció, a megújuló energia, valamint a kisvállalkozások kockázatfinanszírozása területén magánforrásokat von be stratégiai beruházások finanszírozásába. A várakozások szerint a 5

tagállamok, a nemzeti fejlesztési bankok és a magánberuházók kiegészítő finanszírozása révén a beruházások összértéke az EU-ban elérné a 315 milliárd EUR-t. Ellenállóképes energiaunió és jövőbe mutató éghajlat-politika: Az EU már hosszú ideje elkötelezett az éghajlatváltozás kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések mellett, és kötelességének érezte, hogy határozott uniós szakpolitikai döntéshozatal révén példát mutasson. Az európai éghajlat-változási program révén az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányuló átfogó szakpolitikai intézkedéscsomagot kezdeményeztek uniós szinten. Az EU célokat tűzött ki saját maga számára, hogy 2050-ig fokozatosan csökkentse üvegházhatásúgáz-kibocsátását. A főbb éghajlat- és energiaügyi célokat a 2020-ig tartó energiaügyi és éghajlat-változási csomagban és a 2030- ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretben rögzítették. E célok kialakítása elősegíti, hogy az EU az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemtervében foglaltak szerint megvalósítsa az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság irányába való átalakulást. Az EU rendszeres nyomon követés és jelentéstétel révén figyelemmel kíséri a kibocsátáscsökkentés terén elért előrehaladását. Az EU a globális éghajlat-változási megállapodásra irányuló erőfeszítések élvonalában van. Tekintettel a Kiotói Jegyzőköny részes feleinek korlátozott számára, valamint 2009-ben Koppenhágában a megállapodás elmaradására, az EU a fejlett és fejlődő országokból álló széles koalíciót hozott létre az ambiciózus célok támogatására, amely meghatározó volt a 2015. decemberi párizsi éghajlat-változási konferencia (COP21) sikerének szempontjából. Ezen a konferencián 195 ország példa nélkül álló, egyetemes és jogilag kötelező erejű, globális éghajlat-változási megállapodást fogadott el. Az EU a nagy gazdaságok közül elsőként jelentette be 2015 márciusában az új megállapodáshoz való tervezett hozzájárulását, és már megtette az első lépéseket azon cél megvalósítása irányában, hogy 2030-ig legalább 40 %-kal csökkentse a kibocsátást. Elmozdulás egy új migrációs politika felé: A migráció kezelése politikai prioritás a hivatalban lévő Bizottság számára. Az európai migrációs stratégia legfontosabb célkitűzése, hogy átfogó megközelítést alkalmazzon a migráció kérdésére. E stratégia első része azonnali intézkedéseket határoz meg a további emberi tragédiák megelőzése érdekében, valamint azért, hogy erősítse a veszélyhelyzetek elhárítására szolgáló mechanizmusokat. Ennek eléréséhez az életmentés érdekében megerősítik a tengeri jelenlétet, célba veszik az embercsempész hálózatokat, a menedékkérők Unión belüli elosztására irányuló mechanizmus segítségével reagálnak a nagy számú érkezőre, továbbá uniós operatív és pénzügyi eszközök alkalmazásával segítik a leginkább érintett tagállamokat. A Bizottság 2015-ben első lépésként költségvetés-módosítások révén további finanszírozást biztosított lásd a 6. szakaszt. Ezen túlmenően újra meg kell határozni a hosszú távú migrációs politikát a következő négy pillér alapján: 1. az irreguláris migráció ösztönzőinek csökkentése; 2. életmentés és a külső határok biztosítása; 3. erős közös menekültügyi politika; és 4. a legális migrációra vonatkozó új politika. Mélyebb és méltányosabb belső piac: Az egységes piac Európa egyik legnagyobb vívmánya, emellett legjobb eszköze a fokozódó globalizáció korában. Az egységes piac az erősebb és méltányosabb uniós gazdaság kialakításának hajtóereje. Azáltal, hogy lehetővé teszi az emberek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabadabb mozgását, új lehetőségeket nyit meg a polgárok, a munkavállalók, a vállalkozások és a fogyasztók számára, és megteremti az Európa számára sürgősen szükséges munkahelyeket és növekedést. Az integráltabb és mélyebb tőkepiacok több finanszírozáshoz juttatják a vállalkozásokat különösen a kkv-kat és az infrastrukturális projekteket. A jobb munkavállalói mobilitás lehetővé teszi az emberek számára, hogy könnyebben eljussanak oda, ahol szükség van készségeikre. Végül az adókijátszás és az adócsalás elleni küzdelem biztosítja, hogy mindenki méltányosan kivegye részét az adóterhekből. A digitális egységes piacról szóló csomag: Az internet és a digitális technológiák átalakítják világunkat. A meglévő internetes akadályok miatt azonban a polgárok nem férnek hozzá bizonyos termékekhez és szolgáltatásokhoz, az internetes és az induló vállalkozások kilátásai korlátozottak, valamint a vállalkozások és kormányok nem tudják teljes mértékben kihasználni a digitális eszközök nyújtotta előnyöket. Az EU egységes piacát ezért hozzá kell igazítani a digitális korhoz: meg kell szüntetni a szabályozási akadályokat és a 28 nemzeti piacot egy egységes piaccá kell átalakítani. Ez évente 415 milliárd EUR-val növelné az uniós gazdaságot, és több százezer új munkahely létrehozását eredményezné. A jogérvényesülés és az alapvető jogok térsége: 6

Az EU nem pusztán az áruk és a szolgáltatások közös piaca. Az európaiakat közös értékek kötik össze, melyek az uniós szerződésekben és az EU Alapjogi Chartájában is le vannak fektetve. Az EU-nak soha nem szabad szem elől tévesztenie ezeket az értékeket a terrorizmus, az emberkereskedelem, a csempészet és a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem során. Az EU feltett szándéka, hogy megkönnyítse azon európaiak dolgát, akik más uniós országban kívánnak tanulmányokat folytatni, dolgozni vagy éppen házasságot kötni. Az egyik legfőbb cél ezért az, hogy Unió-szerte hidakat építsünk a tagországok jogrendszerei között. A jogérvényesülés egységes térsége, melyben nincsenek határok és indokolatlan jogi, illetve bürokratikus akadályok, garanciát jelent arra, hogy a polgárok Unió-szerte rendelkezzenek bizonyos jogokkal, és azoknak érvényt is tudjanak szerezni. Erősebb globális szerepvállalás: Az EU-nak határozott közös külpolitikára van szüksége ahhoz, hogy hatékonyan tudja kezelni az olyan globális kihívásokat, mint például a szomszédságában zajló válságok, közvetíteni tudja értékeit, valamint hozzá tudjon járulni a békéhez és a jóléthez a világban. Kiegyensúlyozott EU USA szabadkereskedelmi megállapodás: Az EU jelenleg tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal egy ambiciózus és kiegyensúlyozott kereskedelmi és beruházási megállapodásról. A transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség új kereskedelmi és beruházási lehetőségeket teremt majd a kis- és nagyvállalkozások számára egyaránt, valamint új munkahelyeket. A fogyasztók számára csökkenti az árakat, ugyanakkor bővíti a kínálatot, ezzel párhuzamosan pedig megőrzi az EU magas szintű fogyasztóvédelmi normáit, a szociális jogokat és a környezetvédelmi szabályokat. Továbbá fokozza Európa befolyását a világban azáltal, hogy formálja a globális kereskedelmet, közvetíti az európai értékeket, valamint több beruházást vonz. A demokratikus változás Uniója: 2014-ben a tagállamoknak első alkalommal kellett figyelembe venniük az európai parlamenti választások eredményét az Európai Bizottság elnökjelöltjének személyéről szóló döntés meghozatalakor. Noha fontos lépésről van szó, a bizottságielnök-jelölés csak az első azoknak a változtatásoknak a sorában, melyek célja, hogy az EU demokratikusabbá váljon, és közelebb kerüljön a polgárokhoz. Az európaiaknak jogukban áll tudni, kikkel állnak kapcsolatban a biztosok, a bizottsági alkalmazottak, az Európai Parlament tagjai, illetve a Tanács képviselői a jogalkotási folyamat során. A Bizottság elkötelezett amellett, hogy új alapokra helyezze az Európai Parlamenttel fennálló viszonyát, és a jövőben szorosabban együtt kíván működni a tagállamok parlamentjeivel is. Mélyebb gazdasági és monetáris unió további erőfeszítések a gazdasági stabilitás és a befektetők Európába vonzásának előmozdítása érdekében: A gazdasági és monetáris unió kiteljesítésére irányuló bizottsági munka az öt elnök jelentésére épül, amely négy olyan területet határoz meg, ahol további munkára van szükség. Az öt elnök jelentése a tagállamok, az érintett uniós intézmények és az öt elnök közötti számos konzultáció eredménye. 3. Uniós költségvetés: az elkészítéstől a mentesítésig 3.1. Költségvetés és források Az EU politikai célkitűzéseit a többéves pénzügyi keret fogja össze, amely éves maximális összegeket (felső határt) állapít meg az uniós kiadások egészére, valamint a főbb kiadási kategóriákra (fejezetekre) nézve. Az összes fejezet felső határainak összege adja a kötelezettségvállalási előirányzatok teljes felső határát. Az EU költségvetése szakpolitikák és programok széles körét finanszírozza az Unió egész területén. Az Európai Parlament és a Tanács által a többéves pénzügyi keretben meghatározott prioritásokkal összhangban a Bizottság egyedi programokat, tevékenységeket és helyi projekteket hajt végre. A költségvetést a Bizottság készíti el és az EUMSZ 314. cikke szerinti eljárás alapján rendszerint december közepén fogadja el az Európai Parlament és a Tanács. A költségvetési egyensúly elvének 7

megfelelően egy adott pénzügyi évre vonatkozóan a teljes bevételnek egyensúlyban kell lennie a teljes kiadással (kifizetési előirányzatok). Az EU két fő forrással rendelkezik: saját forrásokkal és egyéb bevételekkel. A saját forrásokon belül az alábbi kategóriák különböztethetők meg: tradicionális saját források (például vámok), hozzáadottértékadó (héa) alapú saját forrás és bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló forrás. Az EU tevékenységeiből származó egyéb bevételek (például a versenyügyi bírságok) általában az összbevétel kevesebb mint 10 %-át teszik ki. Az uniós források legnagyobb részét a saját forrásokból származó bevétel teszi ki, amely automatikusan, a nemzeti hatóságok további határozata nélkül generálódik az EU számára a költségvetés finanszírozásához. A költségvetés finanszírozásához szükséges saját források teljes összege az összes kiadás és az egyéb bevételek különbözeteként kerül meghatározásra. A saját források teljes összege nem haladhatja meg az EU bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,23 %-át. Általános elvként az EU nem vehet fel hitelt a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeknél a költségvetése finanszírozására. 3.2. Az uniós költségvetés irányításának és felhasználásának módja Elsődleges operatív kiadások Az EU operatív kiadásai a többéves pénzügyi keret különböző fejezeteit fedezik, és a pénz kifizetésétől és kezelésétől függően különböző formát öltenek. A Bizottság 2014-től kezdve az alábbiak szerint sorolja be kiadásait: Közvetlen irányítás: a költségvetést közvetlenül a Bizottság szolgálatai hajtják végre. Közvetett irányítás: ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor a Bizottság egyes költségvetésvégrehajtási feladatokat átruház az uniós jog vagy a nemzeti jog hatálya alá tartozó intézményekre, így például uniós ügynökségekre. Megosztott irányítás: e módszer esetében a költségvetés végrehajtásának egyes feladatait tagállamokhoz delegálják. A kiadások mintegy 80 %-a ezen irányítási mód alá tartozik, és olyan területeket foglal magában, mint a mezőgazdasági kiadások és a strukturális intézkedések. A különböző pénzügyi szereplők a Bizottságon belül A biztosok testülete kollektív politikai felelősséget vállal, de a testület valójában nem maga gyakorolja a költségvetés végrehajtásával kapcsolatban ráruházott hatáskört. E feladatokat minden évben egyes köztisztviselőkhöz delegálja, akik a testület felé a költségvetési rendelet, valamint a személyzeti szabályzat értelmében elszámoltathatók. Az érintett személyzet általában főigazgatók és szolgálatvezetők megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőként ismertek. Ők a költségvetés végrehajtásához kapcsolódó feladatokat továbbdelegálhatják a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselőknek. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő felelőssége a teljes irányítási folyamatot magában foglalja, az intézmény által meghatározott szakpolitikai célkitűzések elérése érdekében végzendő teendőktől az elindított tevékenységek működési és költségvetési szempontokat egyaránt szem előtt tartó irányításáig. Minden engedélyezésre jogosult tisztviselőnek éves tevékenységi jelentést kell készítenie a felelőssége alá tartozó tevékenységekről. Ebben a jelentésben az engedélyezésre jogosult tisztviselő jelentést tesz a szakpolitikai eredményekről, valamint az arról szerzett megalapozott bizonyosságról, hogy a jelentésében leírt tevékenységekhez rendelt forrásokat a tervezett célra, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveivel összhangban használták fel, továbbá arról, hogy az érvényben lévő ellenőrzési eljárások megfelelőképpen biztosítják az alapul szolgáló műveletek jogszerűségét és szabályszerűségét. A költségvetési rendelet 66. cikke alapján a Bizottság az egyes éves tevékenységi jelentésekről szóló összefoglaló jelentést (synthesis report) nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amellyel a Bizottság az EUMSZ 317. cikkével összhangban átfogó politikai felelősséget vállal az uniós költségvetés irányításáért. Ez a jelentés és az éves tevékenységi jelentés a következő internetcímen érhető el: http://ec.europa.eu/atwork/planning-and-preparing/synthesisreport/index_hu.htm. 8

Az EUMSZ 318. cikke szerint a Bizottság az engedélyezésre jogosult tisztviselők éves tevékenységei jelentése alapján értékelő jelentést bocsát ki a bizottsági programok előrehaladásáról és teljesítményéről. A 2015-ös pénzügyi évtől kezdődően az összefoglaló jelentést és az értékelő jelentést ötvözik a költségvetésre vonatkozó éves gazdálkodási és teljesítményjelentésben bemutatott információkkal. Az engedélyezésre jogosult tisztviselő által kiállított fizetési megbízásokat és visszafizetési felszólításokat a számvitelért felelős tisztviselő hajtja végre, és ő felelős a pénztárkezelésért; a számviteli szabályok és módszerek megállapításáért, a számviteli rendszerek hitelesítéséért, a könyvelésért és az intézmények éves beszámolóinak elkészítéséért. A számvitelért felelős tisztviselő továbbá aláírásával látja el a beszámolókat, kijelentve ezzel, hogy a beszámoló valós képet ad a pénzügyi helyzetről, a műveletek eredményéről és a cash flow-król. 3.3. Pénzügyi jelentéstétel és elszámoltathatóság Az EU összevont éves beszámolója tájékoztatást nyújt az EU intézményeinek, ügynökségeinek és egyéb szerveinek tevékenységéről eredményszemléletű elszámolási és költségvetési szempontból. E beszámoló nem tartalmazza a tagállamok éves beszámolóját. Az EU éves beszámolója két önálló, de egymással kapcsolatban lévő részből áll: a) a pénzügyi kimutatások; valamint b) a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések, amelyek részletes képet adnak a költségvetés végrehajtásáról. Az összevont éves beszámoló elkészítése a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének felelősségébe tartozik, mint ahogy az is, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból valós képet adjon az Európai Unió pénzügyi helyzetéről, műveleteinek eredményéről és cash flow-iról. A fenti éves beszámolókon felül meghatározott területekről szóló ad hoc jelentések is készülnek, például a költségvetési és pénzgazdálkodásra vonatkozó jelentés, a pénzügyi instrumentumokról szóló jelentés, a nyújtott garanciákról szóló jelentés és a pénzügyi korrekciókról szóló jelentés. Jelentéstétel és elszámoltathatóság a Bizottságnál: 9

3.4. Ellenőrzés és mentesítés Ellenőrzés Az Európai Unió éves beszámolóját és forrásokkal való gazdálkodását külső ellenőre, az Európai Számvevőszék (a Számvevőszék) ellenőrzi, amely tevékenysége részeként az Európai Parlament és a Tanács számára összeállítja a következőket: (1) az általános költségvetésből finanszírozott tevékenységek éves jelentése, amely részletezi az éves beszámolóval és a beszámoló alapjául szolgáló műveletekkel kapcsolatos észrevételeit; (2) ellenőrzésein alapuló és megbízhatósági nyilatkozat formájában az éves jelentésben szereplő vélemény i. a beszámoló megbízhatóságáról, valamint ii. a beszámoló alapjául szolgáló az adóalanyoktól beszedett bevételeket és a végső kedvezményezetteknek teljesített kifizetéseket magukban foglaló műveletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; valamint (3) meghatározott területeket lefedő ellenőrzések eredményeiről szóló különjelentések. Mentesítés Egy költségvetési ciklus utolsó lépése a költségvetéssel kapcsolatos mentesítés az adott pénzügyi év vonatkozásában. A mentesítés a költségvetés-végrehajtás külső ellenőrzésének politikai vetülete, az a határozat, amellyel a Tanács ajánlására eljáró Európai Parlament mentesíti a Bizottságot (és más uniós szerveket) egy adott költségvetés irányításának felelőssége alól annak lezárásával. Az Európai Unióban a mentesítésért felelős hatóság az Európai Parlament. Ez azt jelenti, hogy az éves beszámolók ellenőrzését és véglegesítését követően a Tanács javaslata, majd az Európai Parlament döntése alapján mentesítik a Bizottságot és más uniós szerveket az Unió költségvetésének végrehajtása alól az adott pénzügyi évre. E határozat alapját a következők képezik: az éves beszámoló vizsgálata, a Bizottságnak az EU költségvetésével kapcsolatos éves gazdálkodási és teljesítményjelentése (a korábbi összefoglaló jelentés és éves értékelési jelentés), a Számvevőszék éves jelentése, ellenőrzési véleménye és különjelentései, és a Bizottság válaszai, valamint kérdések és további tájékoztatáskérések a Bizottság felé. E mentesítési eljárás háromféle eredményre vezethet: a mentesítés megadása, halasztása vagy elutasítása. Az Európai Parlamentben az éves költségvetési mentesítési eljárás szerves részét képezi a biztosok meghallgatása, akiket az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának tagjai kérdeznek a felelősségük alá tartozó szakpolitikai területekkel kapcsolatban. A mentesítésről szóló végső jelentést, amely a Bizottságnak szóló ajánlásokat is tartalmaz, az Európai Parlament plenáris ülésén 10

fogadják el. A Tanács mentesítési ajánlását az ECOFIN fogadja el. Az Európai Parlament mentesítésről szóló végső jelentését és a Tanács mentesítési ajánlását egyaránt éves nyomon követési jelentés követi, amelyben a Bizottság ismerteti azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket az ajánlások végrehajtása érdekében hozott. 4. Az Európai Unió összevont pénzügyi kimutatásai: Pénzügyi helyzet 2015-ben 4.1. Bevételek Az uniós intézmények és szervek bevételeinek nagy része nem visszterhes ügyletekből származó bevétel. Az alábbi ábra áttekintést nyújt e bevételek főbb kategóriáiról. A nem visszterhes ügyletekből származó bevételek ötéves tendenciája (): 160 000 140 000 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 Kiadások visszafizettetése Pénzbírságok Héa Tradicionális saját források GNI-alapú források 20 000-2011 2012 2013 2014 2015 A 2014. évi GNI-alapú források összegét a GNI 2002-ig visszamenő jelentős felülvizsgálatát követően határozták meg. A hozzájárulások kiigazítása így méretét tekintve példa nélküli volt: az összes uniós tagállam vonatkozásában összesen majdnem 10 milliárd EUR-t tett ki. Ez magyarázza a 2015. évi csökkenés nagy részét az előző évhez képest. A kiadások visszafizettetése a Bizottság által kibocsátott és beszedett (vagy a Bizottság számviteli rendszerében könyvelt későbbi kifizetésekkel szemben beszámított) visszafizetési felszólításokat fedi le, melyek az uniós költségvetésből korábban kifizetett kiadások visszafizettetését szolgálják. 4.2. Kiadások A kiadások 155,9 milliárd EUR-t tettek ki, vagyis az előző évhez képest alacsonyabbak voltak (2014: 165,3 milliárd EUR). Az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és a Kohéziós Alap vonatkozásában 4,6 milliárd EUR-s csökkenés figyelhető meg, amelynek oka a 2014 2020-as programozási időszak végrehajtásának lassú elindulása volt. Az Európai Szociális Alap (ESZA) kiadásai 2,8 milliárd EUR-val csökkentek; ennek oka, hogy kevesebb költségtérítési igényt nyújtottak be a 2007 2013-as többéves pénzügyi keret időszakára vonatkozóan. A főbb kiadási tételek (112,4 milliárd EUR) a megosztott irányítás alá tartozó transzferjellegű kifizetések. A főbb alapok a következők: az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA), az Európai Mezőgazdasági 11

Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és más vidékfejlesztési eszközök, az ERFA, a Kohéziós Alap és az ESZA. A 2015-ös pénzügyi évben ezek az összes kiadás majdnem 71 %-át tették ki. EMGA EMVA ERFA/Kohéziós Alap ESZA 9% 41% 35% 15% A közvetlen irányítás keretében felmerült kiadások elsősorban a Bizottság, a végrehajtó ügynökségek és 2015-től kezdődően a vagyonkezelői alapok általi költségvetés-végrehajtást mutatják. Ugyancsak közvetlen irányítás alá tartoznak az összes uniós intézmény és ügynökség igazgatási kiadásai. Közvetett irányítás esetén a költségvetést az uniós ügynökségek, az uniós szervek, harmadik országok, nemzetközi szervezetek és egyéb jogalanyok hajtják végre. Összességében a közvetlen és közvetett irányítás keretében felmerült kiadások az összes kiadás hozzávetőleg 14 %-át teszik ki (22 milliárd EUR). Az EU az olyan jövőbeli kifizetési kötelezettségeket is kiadásként számolja el, amelyeket még nem tüntetnek fel a készpénz alapú költségvetési számlákon. Ezeket különösen a mezőgazdaságra és a vidékfejlesztésre vonatkozó szállítói kötelezettségek és elhatárolt költségek, valamint a biztosok, az európai parlamenti képviselők és a személyzet által megszerzett nyugdíjjogosultságokkal kapcsolatos munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek alatt tüntetik fel, és ezek negatív gazdasági eredményhez vezetnek (e kifizetéseket jövőbeli költségvetésekből fogják finanszírozni és még nem tüntették fel a bevételek között). 4.3. Gazdasági eredmény Az időszak (13 033) -s gazdasági eredménye (vagyis a veszteség) az előző évhez hasonló szinten maradt. 4.4. Eszközök 154 milliárd EUR összegű eszköz az EU összevont mérlegében 12

7% 6% 1% Kölcsönök 3% 37% Értékesíthető pénzügyi eszközök Pénzeszközök és pénzeszközegyenértékesek Előfinanszírozás 26% Egyéb előlegek a tagállamoknak 14% 6% A mérleg eszközoldalán lévő legjelentősebb tételek a pénzügyi eszközök (kölcsönök, értékesíthető pénzügyi eszközök, készpénz) és az előfinanszírozási összegek, amelyek az EU eszközeinek közel 83 %- át teszik ki. A kölcsönök összege 1,6 milliárd EUR-val, 57 milliárd EUR-ra csökkent, míg az uniós költségvetésből finanszírozott értékesíthető pénzügyi eszközök (költségvetési eszközök) összege 460 -val emelkedett. Az eszközoldalon az ingatlanok, gépek, berendezések alatt a Kopernikusz program eszközei (1,7 milliárd EUR) és a Galileóhoz kapcsolódó befejezetlen beruházások (2,1 milliárd EUR) szerepelnek. A korábbi évek során az uniós intézményeknek és szerveknek sikerült alacsony szinten tartani év végén a pénzeszközként és pénzeszköz-egyenértékesként tartott összegeket. A pénzeszközök 2015. december 31-i 21,7 milliárd EUR összegű magas egyenlegének fő okai az alábbiak: a 2014. évi GNI- és héa-egyenlegek (5,4 milliárd EUR) késedelmes befizetése: a 2015-ben teljesített, elhúzódó befizetések igen nagy része 2015 szeptemberére esett. A tagállamoknak az uniós költségvetéshez való héa- és GNI-alapú hozzájárulását évente kiigazítják, amelyre minden év decemberének első munkanapján kerül sor. A 2014. évi kiigazítás során a GNI-adatokat 2002-ig visszamenően jelentősen módosították, ami a tagállamok összességét tekintve példa nélküli, 9,5 milliárd EUR-s kiigazítást eredményezett, a 2015. évi GNI- és héa-egyenleg (1,4 milliárd EUR), két tagállam által előre befizetett 2016. évi GNI-alapú forrás (0,7 milliárd EUR), pénzbírságok és egyéb bevételek (1,5 milliárd EUR). A saját forrásokról szóló rendelet alapján ezeket az egyenlegeket csak 2016-ban, költségvetés-módosítás útján lehet visszatéríteni a tagállamoknak. Előfinanszírozás Megjegyzendő, hogy az előfinanszírozás szintjét jelentősen befolyásolja a többéves pénzügyi keret ciklusa például a többéves pénzügyi keret időszakának elején várhatóan nagy előlegeket kell kifizetni a tagállamok részére a kohéziós politika keretében. A Bizottság minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az előfinanszírozást megfelelő szinten tartsa. Egyensúlyt kell teremteni a projektek elegendő finanszírozásának biztosítása és a kiadások kellő időben történő elszámolása között. Az uniós mérlegben szereplő teljes előfinanszírozás (amely nem tartalmazza a tagállamok részére teljesített egyéb előlegeket és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokat) 40 milliárd EUR-t tesz ki (2014: 45 milliárd EUR), amelynek szinte az egésze bizottsági tevékenységekhez kapcsolódik. A Bizottság által nyújtott előfinanszírozás mintegy 70 %-a megosztott irányítású, ami azt jelenti, hogy a költségvetés végrehajtását a tagállamokhoz delegálják (a Bizottság felügyeleti szerepet lát el). Bizottság általi előfinanszírozás irányítási mód szerinti bontásban 13

Közvetlen irányítás 16% Közvetett irányítás 15% Megosztott irányítás 69% A megosztott irányítási mód alá tartozó legjelentősebb előfinanszírozási összeg az ERFA-hoz és a Kohéziós Alaphoz kapcsolódik. A hosszú távú előfinanszírozás az új többéves pénzügyi kerethez kapcsolódóan 12,6 milliárd EUR-val emelkedett, míg a rövid távú előfinanszírozás 17,7 milliárd EUR-val csökkent. A hosszú távú előfinanszírozás emelkedése elsősorban a 2014 2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret megosztott irányítású új előfinanszírozási kifizetéseinek köszönhető (összesen 10 milliárd EUR, amelyből 7 milliárd EUR a kohéziós politikához kapcsolódik). A rövid távú előfinanszírozás összegeinek csökkenése ugyancsak elsősorban a megosztott irányításnak köszönhető: mivel a 2007 2013-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret a zárószakaszhoz érkezett, a kapcsolódó előfinanszírozásokat fokozatosan elszámolják. Közvetlen és közvetett irányítás alá tartozó pénzügyi instrumentumok Az uniós éves beszámolóban a következők vannak feltüntetve pénzügyi instrumentumként: a költségvetésből nyújtott kölcsönök, felvett hitelből nyújtott kölcsönök, tőkeinstrumentumok, garanciaeszközök, valamint garanciaalapok: külső jogalanyoknak (elsősorban az EBB csoportnak) nyújtott garanciák a nem az uniós költségvetés által létrehozott instrumentumokra. Az uniós költségvetésből finanszírozott, közvetlen és közvetett irányítás alá tartozó pénzügyi instrumentumok jelentősége és volumene évről évre nő. A hagyományos költségvetés-végrehajtási módhoz képest amely vissza nem térítendő és más támogatások nyújtására terjed ki az e megközelítés mögött álló alapvető koncepció az, hogy a költségvetésből pénzügyi instrumentumok révén felhasznált minden egyes euróból a tőkeáttételi hatásnak köszönhetően a végső kedvezményezett több mint 1 eurót kap pénzügyi támogatásként. Az uniós költségvetés ezen intelligens felhasználása arra irányul, hogy maximalizálja a rendelkezésre álló források hatását. A garanciaeszközökben és garanciaalapokban tartott tőkeinstrumentumok és befektetések (vagyis tőkeinstrumentumok és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) értékesíthető pénzügyi eszközként szerepelnek az EU éves beszámolójában. 14

Költségvetési pénzügyi instrumentumok értékesíthető pénzügyi eszközei 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500-2011 2012 2013 2014 2015 Garanciaalapok Az EU meghatározott célokból uniós költségvetési finanszírozású garancialapokat hozott létre annak érdekében, hogy likviditási tartalékot biztosítsanak az EBB csoport uniós költségvetési garanciával fedezett műveleteiből származó potenciális veszteségekkel szemben. A 2015-ben létrehozott fő új garanciaalap az ESBA-garanciaalap. Az ESBA az EBB csoport kockázatviselési kapacitásának növelésére irányuló kezdeményezés, amelynek révén az EBB akár 61 milliárd EUR összegben eszközölhet befektetéseket az EU-ban. Az ESBA nem különálló jogi személy, illetve nem szigorúan vett befektetési alap. Az ESBA kockázati tartaléka védelmet nyújt az EBB számára az alapul szolgáló műveletek potenciális veszteségeivel szemben. A kockázati tartalék az EBB saját tőkéjéből nyújtott 5 milliárd EUR összegű allokációból és az uniós költségvetésből biztosított, legfeljebb 16 milliárd EUR összegű (korlát) garanciából áll. A célkitűzés az, hogy a tagállamok, nemzeti fejlesztési bankok és magánbefektetők által nyújtott kiegészítő finanszírozás révén a beruházások összértéke az EU-ban elérje a 315 milliárd EUR-t. Az ESBA műveleteit két keretben hajtják végre: az egyik az EBB által végrehajtott infrastrukturális és innovációs keret, a másik pedig az EBA által végrehajtott kkv-keret. Mindkettő rendelkezik adósságportfólióval (12,25 milliárd EUR összegű uniós garancia) és tőkeportfólióval (3,75 milliárd EUR összegű uniós garancia). Az EBA az EBB-vel kötött megállapodás értelmében egy EBB-garancia alapján jár el, amelyre az EU vállal viszontgaranciát. Az EU és a EBB eltérő szerepet tölt be az ESBA-n belül. Az ESBA-t az EBB-n belül hozták létre, amely a műveleteket (adósság- és tőkebefektetések) finanszírozza, ehhez pedig a tőkepiacokon hitelt vesz fel. Az infrastrukturális és innovációs keretet illetően az EBB függetlenül hozza meg a beruházási döntéseket, a műveleteket pedig saját szabályainak és eljárásainak megfelelően irányítja, ugyanúgy, ahogy a saját (kockázati) műveletei esetében. Annak biztosítása érdekében, hogy az ESBA keretében végzett beruházások célja továbbra is a beruházásokat akadályozó piaci hiányosságok kezelése legyen, és így jogosultak legyenek az uniós garancia nyújtotta védelemre, külön ezt a célt szolgáló irányítási struktúrát hoztak létre. A független szakértőkből álló beruházási bizottság megvizsgál minden egyes, az EBB által javasolt projektet, hogy azok jogosultak-e az uniós garanciafedezetre. Azt követően, hogy megerősítik egy művelet jogosultságát az ESBA által garantált műveletként, a projekt folytatására vonatkozó döntésre és a projektirányításra az EBB szokásos projektciklusa és irányítási folyamatai alkalmazandók. Az EU szerepe az EBB adósság- és tőkeinstrumentum-befektetéseiből származó potenciális veszteségekkel kapcsolatos uniós garancia nyújtására korlátozódik. Következésképpen az EU nem vesz részt az ESBA-műveletek végső kiválasztásában és irányításában, nem fektet be pénzt az ESBAműveletekbe, és nem közvetlen szerződő fél az alapul szolgáló instrumentumokban. Mivel az uniós (és az IPSAS) számviteli szabályok konszolidációra vonatkozó ellenőrzési kritériumai és számviteli követelményei nem teljesülnek, a kapcsolódó eszközök nem tartoznak bele az EU összevont éves beszámolójába lásd az összevont pénzügyi kimutatások 5.2. megjegyzését. Az uniós garancia korlátja minden esetben 16 milliárd EUR, vagyis az uniós költségvetésből teljesített aggregát nettó kifizetések nem haladhatják meg ezt az összeget. Az uniós garancia kifizetéseit egy 15

újonnan létrehozott garanciaalapból teljesítenék, amely likviditási tartalékot biztosít az ESBA garantált műveletein keletkező potenciális nettó veszteségekkel (a várható bevételek által nem fedezett várható veszteségekkel) szemben. Az ESBA garanciaalapját 2016-tól kezdődően az uniós költségvetésből finanszírozzák, és összege 2022-ig fokozatosan eléri a 8 milliárd EUR-t, így a maximális uniós garancia 50 %-át fogja biztosítani. 2015. december 31-ig 1 350 -t kötöttek le, amelyet 2016-ban (500 ) és 2017-ben (850 ) fizetnek be a garanciaalapba. Ezt az összeget a fennálló kötelezettségvállalásként közzétett összeg tartalmazza az összevont pénzügyi kimutatások 5.3.1. megjegyzésében. Az alábbi táblázatok áttekintést nyújtanak az EU által alkalmazott pénzügyi instrumentumokról a többéves pénzügyi keret szerinti bontásban 2014 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret Tőkeinstrumentumok: Eszközök Kötelezettségek Garanciák COSME Növekedésösztönző Tőkefinanszírozási Eszköz 39 (2) Horizont 2020 InnovFin kutatási és innovációs célú 108 (2) Garanciaeszközök: 146 (4) COSME hitelgarancia-eszköz 125 (43) * Foglalkoztatás és szociális innováció 10 (3) * Diákhitelgarancia-eszköz 16 (1) * Horizont 2020 InnovFin kutatási és innovációs célú hitel és 638 (97) (442) Horizont 2020 InnovFin kkv-garanciaeszköz 294 (22) (17) Természetitőke-finanszírozási eszköz 12 Energiahatékonysági magánfinanszírozási eszköz (PF4EE) 12 1 107 (166) (459) Összesen 1 253 (170) (459) 2014 előtti többéves pénzügyi keret Eszközök Kötelezettségek Garanciák Hiteleszközök/Tőkeinstrumentumok/Technikai segítségnyújtás: Gazdasági és pénzügyi együttműködési eszköz az euromediterrán partnerség keretében (MEDA) 251 (2) Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) 153 (4) Hiteleszközök: Kkv-kat támogató hitelek 19 Tőkeinstrumentumok: 404 (6) A versenyképességi és innovációs program keretében a gyorsan növekvő és innovatív kkv-k támogatására létrehozott eszköz 413 Európai Technológiai Hitelkeret (ETF) Startup eszköz 1998 11 Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap (GEEREF) 76 Többéves keretprogram Tőkefinanszírozási eszköz 192 Marguerite Alap 50 A foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress 71 mikrofinanszírozási eszköz Európai Energiahatékonysági Alap 128 (22) Technológia-transzfer kísérleti projektek 1 Garanciaeszközök: 943 (22) A versenyképességi és innovációs program keretében létrehozott kkv-garanciakeret (CIP SMEG) 108 (215) * A Ten-T projektek hitelgarancia eszköze (LGTT) 238 (3) (209) Többéves program (MAP) vállalkozásoknak 23 (35) * Projektkötvény-kezdeményezés (PBI) 236 (1) (220) Európai Progress mikrofinanszírozási megbízás 13 (11) * Kockázatmegosztási finanszírozási mechanizmus 927 (94) (845) Kkv-garanciakeret 16 (16) * 1 561 (375) (1 274) 16

Összesen 2 927 (403) (1 274) * Az EU által vállalt kockázat teljes összegére céltartalékot képeztek (vagyis a kötelezettségek között szerepel). 17

Több többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó Eszközök Kötelezettségek Garanciák Tőkeinstrumentumok: Délkelet-Európáért Európai Alap (EFSE) 118 A Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszközhöz tartozó vállalkozásbővítési alap (Enterprise 10 A Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszközhöz tartozó vállalkozásinnovációs alap (Enterprise 21 Környezetbarát Növekedésért Alap a keleti szomszédság részére (SE4F) 52 MIFA Debt Fund mikrofinanszírozási kezdeményezés Ázsia 9 MENA Alap a mikro-, kis- és középvállalkozások számára (SANAD) 10 220 Garanciaeszközök: A Nyugat-balkáni Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Eszköz garanciaeszköze 20 (14) * 20 (14) Garanciaalapok: Külső fellépésekre vonatkozó garanciaalap 2 108 (25) (19 450) Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) 1 (202) 2 109 (25) (19 652) Összesen 2 349 (39) (19 652) Mindösszesen 6 529 (612) (21 385) * Az EU által vállalt kockázat teljes összegére céltartalékot képeztek (vagyis a kötelezettségek között szerepel). Felvett hitelből nyújtott kölcsönök Az Európai Unióról szóló szerződés felhatalmazza az EU-t, hogy konkrét megbízatások teljesítéséhez szükséges pénzügyi források mobilizálása érdekében hitelt vegyen fel. Az EU képviseletében eljáró Bizottság jelenleg három fő programot működtet makroszintű pénzügyi támogatás (MFA), fizetésimérleg-támogatás (BOP) és az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus (EFSM), amelyek keretében kölcsönöket nyújthat, és az uniós hitelnyújtás finanszírozásához szükséges tőkét a tőkepiacokon vagy pénzügyi intézményeknél veszi fel. 2015-ben Írország hivatalosan kérte az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében számára nyújtott első kölcsön visszafizetési határidejének meghosszabbítását. Az 5 milliárd EUR összegű részletet három új részletre osztották fel (2 milliárd, 1 milliárd és 2 milliárd EUR), amelyek lejárata 2023, 2029, illetve 2035. 2016 januárjában Portugália hivatalosan kérte az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében számára nyújtott első kölcsön 2016. június 3-i visszafizetési határidejének meghosszabbítását. A 4,75 milliárd EUR összegű részletet három új részfolyósítással refinanszírozták (1,5 milliárd, 2,25 milliárd és 1 milliárd EUR), amelyek lejárata 2023, 2031, illetve 2036. 2015. július 17-én a Görögország és az Európai Stabilitási Mechanizmus között létrejött kölcsönmegállapodást megelőző átmeneti kölcsönként az európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében áthidaló kölcsönt nyújtottak Görögország számára. Az első és egyetlen folyósításra 2015. július 20-án került sor, és teljes mértékben visszafizetésre került, amikor az ESM-megállapodást megerősítették az euróövezeti tagállamok nemzeti parlamentjei. Erre a visszafizetésre 2015. augusztus 20-án került sor. A felvett hitelből nyújtott kölcsönök áttekintése (nominális összegek) Magyaror szág Fizetésimérleg-eszköz Lettors zág Románia Összes en milliárd EUR Európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus Egyéb* ÖSSZES Portugáli Görögo Összes EN Írország a rszág en Összesen Összes nyújtott 6,5 3,1 8,4** 18,0 22,5 26,0 7,2 55,7 5,1 78,8 2014.12.31-ig folyósított 5,5 2,9 5,0 13,4 22,5 24,3 46,8 2,4 62,6 2015-ben folyósított 5,0 7,2 12,2 1,3 13,5 2015.12.31-ig folyósított összesen 5,5 2,9 5,0 13,4 27,5 24,3 7,2 59,0 3,6 76,0 18

2015.12.31-ig visszafizetett kölcsönök (4,0) (2,2) (1,5) (7,7) (5,0) (7,2) (12,2) (0,1) (20,0) 2015.12.31-én kinnlévő összeg 1,5 0,7 3,5 5,7 22,5 24,3 0 46,8 3,5 56,0 * MFA, EURATOM és a felszámolás alatt álló ESZAK. ** Elővigyázatossági pénzügyi támogatással együtt. 4.5. Kötelezettségek 226 milliárd EUR összegű kötelezettség az EU 2015. évi összevont mérlegében 2% 28% 31% Nyugdíj és egyéb munkavállalói juttatások Hitelfelvételek Szállítói kötelezettségek Passzív időbeli elhatárolások 14% 25% Egyéb kötelezettségek A kötelezettség oldal elsősorban a következő négy kiemelt tételből áll: a nyugdíjakra és az egyéb munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, a hitelfelvételek, a szállítói kötelezettségek és az elhatárolt költségek. 2014-hez képest a legnagyobb változás az elhatárolt költségek közel 12,4 milliárd EUR összegű emelkedése, ami annak köszönhető, hogy elindult a 2014 2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret végrehajtása, amelynek tekintetében a felmerült költségeket csak megbecsülni lehet, mivel azokat a tagállamok még nem jelentették be. Egy másik jelentős változás a szállítói kötelezettségek hozzávetőleg 12,5 milliárd EUR összegű csökkenése, amelynek oka, hogy a tagállamok lassabban nyújtják be a 2007 2013-as programozási időszakra vonatkozó költségkimutatásokat. A csökkenés másik oka, hogy az irányító és kontrollhatóságok tagállamok általi kijelölésének késedelme miatt lassabban indult el a 2014 2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret végrehajtása. Összes beérkezett és szállítói kötelezettségként elszámolt költségtérítési igény és számla 19

30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000-2013 2014 2015 Az eszközöket meghaladó kötelezettségállomány nem jelenti azt, hogy az uniós intézmények és szervek pénzügyi nehézségekkel küzdenének, hanem inkább azt, hogy bizonyos kötelezettségeket jövőbeli éves költségvetésekből kell majd finanszírozni. Az eredményszemléletű elszámolás szabályai értelmében igen sok kiadást 2015-ben számolnak el, holott tényleges kifizetésükre esetleg csak 2016-ban vagy később, jövőbeli költségvetések keretében kerül sor, és a kapcsolódó bevételeket majd csak későbbi időszakokban tüntetik fel. A kiemelendő legjelentősebb összegek az EMGA tevékenységei (amelyeket 2016-ban fizetnek ki) és a munkavállalói juttatások (amelyeket a következő 30 év során teljesítenek). 5. AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS VÉDELME Áttekintés a 2015. évi pénzügyi korrekciókról és visszafizettetésekről Az uniós költségvetés végrehajtásakor nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy megfelelően megelőzzék, feltárják, majd korrigálják a hibákhoz, szabálytalanságokhoz és csaláshoz vezető rendszerbeli hiányosságokat. A Számvevőszék éves jelentése az éves beszámoló alapjául szolgáló műveletek jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó megbízhatósági nyilatkozatot, valamint a kifizetések lényeges hibaszintjét tartalmazza. Az EU éves beszámolójának a Hivatalos Lapban való közzétételével együtt a megbízhatósági nyilatkozatot is közzéteszik. A Bizottság védintézkedései két fő mechanizmus révén enyhítik e hibák hatásait: (1) megelőző mechanizmusok (például előzetes ellenőrzések, a kifizetések megszakítása és felfüggesztése); valamint (2) korrekciós mechanizmusok (elsősorban a tagállamokra kivetett és a tagállamok által elfogadott pénzügyi korrekciók, és kisebb mértékben az uniós kifizetések kedvezményezettjeire kiszabott visszafizettetések). A megosztott irányítás keretében (mezőgazdasági kiadások és strukturális intézkedések) elsődlegesen a tagállamok felelősek a teljes kiadási ciklusban annak biztosításáért, hogy az uniós költségvetésből teljesített kiadás jogszerű és szabályszerű legyen. A korrekciós intézkedések, például a pénzügyi korrekciók és visszafizettetések a Bizottság és közös irányítás alá tartozó kiadások esetén a tagállamok által is végzett, az uniós költségvetésből finanszírozott kiadások elszámolhatóságára vonatkozó felügyeleti és ellenőrzési munka alapján születnek. A Bizottság a pénzügyi korrekció vagy visszafizettetés összegének meghatározásakor figyelembe veszi az alkalmazandó jogszabályok megsértésének természetét és súlyosságát, valamint a költségvetésre gyakorolt pénzügyi hatásokat, többek között abban az esetben is, amikor az irányítási és kontrollrendszerek hiányossága állapítható meg. A legtöbb korrekcióra a kifizetést követően kerül sor. A pénzügyi korrekciók és visszafizettetések folyamata: Utólagos ellenőrzések és pénzügyi ellenőrzések Folyamatban Visszaigazolt Végrehajtott A pénzügyi korrekciók és visszafizettetések a folyamatuk két fő szakasza szerint kerülnek bemutatásra. Mindkét szakaszra sor kerülhet egyetlen évben vagy több évre elhúzódóan: 20

1. Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések a visszaigazolási szakaszban: ezeket az összegeket az érintett tagállam elfogadta, vagy bizottsági határozattal kiszabták. 2015-ben az összes visszaigazolt pénzügyi korrekció és visszafizettetés 3 499 -t tett ki (2014: 4 728 ). 2015-ben visszaigazolt pénzügyi korrekciók és visszafizettetések szakpolitikai területek szerinti bontásban 132 5 99 8 326 349 462 826 1 040 253 EMGA Vidékfejlesztés ERFA Kohéziós Alap ESZA HOPE/EHA EMOGA Orientáció Belső politikák Külső politikák Igazgatás 2. Pénzügyi korrekciók és visszafizettetések a végrehajtási szakaszban: ezek az összegek a folyamat utolsó lépését jelentik, amellyel véglegesen korrigálják a jogosulatlan kiadásokat. Az ágazati alapú szabályozási keretekben több végrehajtási mechanizmust is előirányoztak. 2015- ben az összes végrehajtott pénzügyi korrekció és visszafizettetés 3 853 -t tett ki (2014: 3 285 ). A pénzügyi korrekciók és visszafizettetések végrehajtása több évet is igénybe vehet, ami főként a mezőgazdasági politika keretében a tagállamoknak biztosított részletfizetési vagy halasztási határozatokkal magyarázható. A kohéziós politika területén a jogi keret a programozási időszak lezárásakor vagy azt követően való végrehajtást ír elő. 2015-ben végrehajtott pénzügyi korrekciók és visszafizettetések szakpolitikai területek szerinti bontásban 136 5 16 26 317 407 585 774 1 173 414 EMGA Vidékfejlesztés ERFA Kohéziós Alap ESZA HOPE/EHA EMOGA Orientáció Belső politikák Külső politikák Igazgatás A fenti információk kiegészítő jellegű közzétételek, amelyeket a számviteli standardok nem írnak elő, és a megadott adatok nem mindig közvetlenül a számviteli rendszerből származnak. Az említett összegekre, valamint a megelőző és korrekciós mechanizmusokra vonatkozó további részletek a Bizottság által készített, és a mentesítési hatóságnak, valamint a Számvevőszéknek küldött, az uniós költségvetés 21

védelméről szóló éves közleményben találhatóak. A közlemény a Költségvetési Főigazgatóság Europa honlapján érhető el. 6. A kockázatok és bizonytalanságok kezelése az uniós költségvetés végrehajtása során Az uniós költségvetés végrehajtása során felmerülő kockázatokat és bizonytalanságokat két fő kategóriába lehet sorolni: általános és várható kockázatok és bizonytalanságok, valamint kivételes kockázatok és bizonytalanságok. 6.1. Általános és várható kockázatok és bizonytalanságok A pénzügyi év során felmerült problémák Makrogazdasági környezet Az EU makrogazdasági környezete hatást gyakorol az uniós tagállamok azon képességére, hogy teljesítsék az uniós intézményekkel és szervekkel szembeni finanszírozási kötelezettségeiket, ezáltal pedig az EU azon képességére, hogy folytassa a 2. szakaszban kiemelt uniós szakpolitikák végrehajtását. Az európai gazdaságot továbbra is számos kedvező tényező támogatja, így például az olajár, az euró átváltási árfolyama és a finanszírozási költségek, amelyek élénkítették a kivitelt és a lakossági fogyasztást. A beruházásokat azonban továbbra is gazdasági és szakpolitikai bizonytalanságok, néhány országban pedig a túlzott eladósodottság hátráltatja. Az európai gazdaság fellendülése a negyedik évébe ért, és most a feltörekvő gazdaságok növekedésének lassulása miatt különböző nehézségekkel és jelentős kockázatokkal szembesül. A gazdasági növekedés mindeddig nem volt elég erős a munkanélküliség jelentős csökkentéséhez, és annak sem látszanak jelei, hogy élénkülnének a fellendülés fenntarthatóságának biztosításához szükséges beruházások. Ezenfelül a 2014 2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben meglehetősen lassan halad az uniós költségvetés végrehajtása, amelyet a Görögországgal kapcsolatos folyamatos problémák és a menekültügyi válság tovább súlyosbít. Az euróövezet gazdasági fellendülése a fentiekben ismertetett kedvező tényezőkből származó jelentős támogatás ellenére továbbra is mérsékelt. E tényezők a korábban vártnál valószínűleg némiképp erősebbek lesznek, és hatásuk hosszabban fog érvényesülni. Az olajár például a bőséges kínálat miatt még tovább csökkent, és a feltételezések szerint jelentősen alacsony is marad, és csak később fog emelkedni. A menedékkérők egyes tagállamokba való beáramlásával összefüggő kormányzati kiadásokból eredően a fiskális politika valamivel jobban kedvez a növekedésnek az euróövezetben. Ezenkívül a mennyiségi lazítás és a hitellazítás Európai Központi Bank (EKB) általi kombinációja előre vetíti, hogy a finanszírozási költségek az euróövezetben a korábban vártnál valószínűleg hosszabb ideig maradnak alacsonyak és tovább segítik a tagállamok közötti pénzügyi fragmentáció és különbségek csökkentését. Ugyanakkor az e tényezőkből származó fellendülést egyre jobban visszafogja a romló globális környezet, és a válságból fennmaradt néhány probléma (elsősorban a magas szintű politikai bizonytalanság, adósság és munkanélküliség) továbbra is nehezíti a növekedést. Reál-GDP, inflációs ráta és munkanélküliségi ráta %-ban, uniós átlag szerinti bontásban 1 Reál GDP Infláció Munkanélküliségi ráta 2015 2016 2017 2015 2016 2017 2015 2016 2017 Belgium 1,3 1,3 1,7 0,6 1,4 1,7 8,3 8,0 7,4 Németország 1,7 1,8 1,8 0,1 0,5 1,5 4,8 4,9 5,2 Észtország 0,9 2,1 2,3 0,1 1,0 2,5 6,3 6,3 7,5 Írország 6,9 4,5 3,5 0,0 0,6 1,4 9,4 8,5 7,8 Görögország 0,0 (0,7) 2,7 (1,1) 0,5 0,8 25,1 24,0 22,8 Spanyolország 3,2 2,8 2,5 (0,6) 0,1 1,5 22,3 20,4 18,9 Franciaország 1,1 1,3 1,7 0,1 0,6 1,3 10,5 10,5 10,3 1 Forrás: Az Európai Bizottság 2016. téli európai gazdasági előrejelzése. 22