Munkaügyi Központja Tájékoztató NEGYEDÉVES MUNKAERŐ-GAZDÁLKODÁSI FELMÉRÉS (NMF) ~ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 2014. IV. negyedév MISKOLC
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja, 2014 Tájékoztató Készítette: Kozák Gábor munkaerő-piaci elemző Jóváhagyta: Lórántné Orosz Edit igazgató 3530 Miskolc, Mindszent tér 3. Telefon: (46) 513-200 Fax: (46) 513-214 E-mail: borsodkh-mk@lab.hu Honlap (megyei): http://borsod-abauj-zemplen.munka.hu Honlap (országos): http://www.munka.hu
T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. BEVEZETÉS 4 2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE, 5 3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI 12 4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2014. IV. NEGYEDÉVBEN 14 5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2015 SZEPTEMBER VÉGÉN 17 6. A MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI 19 7. MÓDSZERTAN 20 8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) 23 TÁBLÁZATOK 1. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 2. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁGAK SZERINT 4. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014 októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján a 40 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján a 40 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. sz. melléklet: Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján a 40 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 7. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRET SZERINT 8. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés ÁGAZATI REPREZENTÁCIÓJA 9. sz. melléklet: A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT 10. sz. melléklet: Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok bevonásra kerültek) 11. sz. melléklet: Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok kizárásra kerültek) GRAFIKONOK 1. sz. melléklet: A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 2. sz. melléklet: A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 3. sz. melléklet: A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT KÉRDŐÍV 1. sz. melléklet: A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés (NMF) során alkalmazott KÉRDŐÍV 3
1. BEVEZETÉS 2014 októberében harmincnyolcadik alkalommal kerestük meg (e-mailen, postai úton vagy személyesen) megyénk jelentősebb foglalkoztatóit, és kértünk információkat a megelőző három hónap foglalkoztatási változásairól, valamint az elkövetkező három-, illetve tizenkét hónap munkaerőgazdálkodási terveiről. A korábbi (negyedévente zajló) felmérésekhez hasonlóan ezúttal is azzal a céllal, hogy szélesebb körű információkhoz jussunk a munkaerő-piac várható folyamatairól. 1 A Negyedéves Munkaerő-gazdálkodási Felmérés (a továbbiakban NMF) elsődleges célja a megszólított gazdasági szervezetek, a megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban munkaügyi központ), és a megyei járási munkaügyi kirendeltségek (a továbbiakban kirendeltségek) közötti munkakapcsolat erősítése: a cégek várható munkaerő-keresletére történő gyors reagálás, illetve a várható létszámcsökkentések révén érintett dolgozók mielőbbi munkába helyezése. A felmérésben résztvevők országos számát tekintve jelenleg ez a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (a továbbiakban NFSZ) egyik legnagyobb volumenű saját adatgyűjtése, azonban nem reprezentálja a gazdasági szervezetek területi-, ágazati és létszámnagyság kategóriák szerinti összetételét. Az NMF másodlagos célja a munkaerő-piaci folyamatok iránt érdeklődő pályaválasztók, munkavállalók, foglalkoztatók és beruházók tájékoztatása, a döntési folyamatok segítése. A felmérés során a kirendeltségek a velük partnerkapcsolatban álló munkáltatóknak egy 1 oldalas, öt kérdést tartalmazó kérdőívet juttatnak el. A kérdőív első négy kérdése a létszámmozgásra, az ötödik negyedévente változó kérdése egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörre fókuszál. Ebben a periódusban arra keressük a választ, hogy a munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. Az NMF adatfelvétele 2014. október 1-27. között zajlott. A kérdőíven a munkáltatók a 2014. szeptember 30-ai statisztikai állományi létszámukat közölték és ehhez képest adták meg a várható létszámmozgást. Az adatközlő munkáltatók által alkalmazott foglalkoztatottak (illetve közfoglalkoztatottak) jelenlegi és három hónappal későbbre tervezett mutatói elkülönülve jelennek meg a tájékoztatóban. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megkérdezett munkaadóktól beérkező adatok alapján megállapítható, hogy 3 hónapon belül (a közfoglalkoztatottak létszámát nem tekintve) összességében 0,6%-os, míg egy év távlatában 1,9%-os létszámemelkedéssel számolnak a munkáltatók. E tájékoztatóban előbb röviden bemutatjuk a megye munkaerő-piaci helyzetét, majd ismertetjük a felmérés során szerzett információkat. 1 A http://nfsz.munka.hu honlapon valamennyi megyei elemzés elérhető, évek szerinti bontásban. 4
2. A FELMÉRÉS MUNKAERŐ-PIACI HÁTTERE 2, 3 Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés A legutóbb publikált KSH munkaerő-felmérés szerint 2014. III. negyedévében országosan a 15-74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma 4 480,1 ezer főt tett ki, mely az egy évvel korábbinál 110,2 ezer fővel több, az aktivitási arány pedig 59,2%, amely 1,7%-ponttal emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest. A gazdaságilag aktív népességen belül a foglalkoztatottak száma 4 148,6 ezer fő volt, mely 208,3 ezer fővel, 5,3%-kal nőtt az elmúlt év azonos időszakához képest, míg a munkanélküliek száma 98,1 ezer fővel, 331,5 ezer főre csökkent, így arányuk 7,4% lett, 2,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A gazdaságilag inaktív 15-74 éves népesség száma 3088,5 ezer fő volt, 146,9 ezer fővel mérséklődött 2013. III. negyedévéhez képest. Foglalkoztatottság és munkanélküliség* 2014. III. negyedév Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén megye Megnevezés 2014. III. negyedév Változás 2013. III. negyedévhez viszonyítva 2014. III. negyedév Változás 2013. III. negyedévhez viszonyítva ezer fő ezer fő %, ill. %-pont ezer fő ezer fő %, ill. %-pont Foglalkoztatottak 4 148,6 208,3 5,3 245,7 8,8 3,7 Munkanélküliek 331,5-98,1-22,8 34,9 6,5 22,8 Gazdaságilag aktívak 4 480,1 110,2 2,5 280,6 15,3 5,8 Gazdaságilag inaktívak 3 088,5-146,9-4,5 228,0-21,1-8,5 15-74 éves népesség 7 568,6-36,7-0,5 508,6-5,8-1,1 Aktivitási arány (%) 59,2 1,7 55,2 3,6 Foglalkoztatási arány (%) 54,8 3,0 48,3 2,3 Munkanélküliségi ráta (%) 7,4-2,4 12,5 1,7 * A KSH 15-74 éves népesség körében végzett munkaerő-felmérése alapján. A gazdasági aktivitást és a foglalkoztatottságot jelző országos mutatókhoz képest továbbra is jelentős Borsod-Abaúj-Zemplén megye lemaradása. A megyében 2014. III. negyedévében a 15-74 évesek 55,2%-a volt jelen a munkaerőpiacon, s mindössze 48,3%-uk számított foglalkoztatottnak. A megyei munkanélküliségi ráta 12,5% volt, ami a megyék ragsorában a harmadik legnagyobb érték. Mindhárom megyei mutató hosszú ideje lényegesen kedvezőtlenebb az országos arányszámoktól. A munkapiaci kereslet és a bővülő közfoglalkoztatás hatására augusztusban 50 ezer fő alá süllyedt a nyilvántartott álláskereső száma a megyében, s havonta átlagosan 15%-kal volt kevesebb, mint 2013. azonos időszakában. A június óta négy hónapon át tapasztalt folyamatos létszámcsökkenés októberben megállt, ami a közfoglalkoztatás létszámigényének átmeneti csökkenésével áll összefüggésben. 2 Forrás: KSH, STADAT-táblák (http://www.ksh.hu/stadat) 3 Forrás: Havi munkaerő-piaci tájékoztató, B.-A.-Z. megye, 2014. október (http://borsod-abauj-zemplen.munka.hu) 5
A Borsod-Abaúj-Zemplén megye járási munkaügyi kirendeltségei 2014. október végén összesen 48 119 fő álláskeresőt tartottak nyilván, az előző hónaphoz viszonyítva 2,6 ezer fővel (5,8%-kal) többet. Az egy évvel korábbi helyzettel összehasonlítva azonban továbbra számottevő a létszámapadás, október végén 9,3 ezer fővel (16,2%-kal) kevesebb álláskeresőt tartottak a megye járási kirendeltségei nyilván, mint 12 hónappal korábban. Országosan is nőtt kissé a számuk, október végén 395,3 ezer álláskereső szerepelt a munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában, ami 3,9%-kal több, mint egy hónapja, de 19,1%-kal szintén kevesebb az egy évvel korábbitól. 90 000 80 000 70 000 fő A regisztrált álláskeresők számának alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2012. január - 2014. október 2012 2013 2014 fő 16 500 15 000 13 500 12 000 Az álláskeresők számának változása körzetenként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 2013. október 2014. október 60 000 50 000 10 500 9 000 7 500 40 000 6 000 30 000 20 000 4 500 3 000 1 500 10 000 0 0 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Miskolc Encs K.barcika T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd A regisztrált álláskeresők száma az egy évvel korábbihoz viszonyítva csak a gönci és a tiszaújvárosi járásban stagnál, a megye többi járásában kevesebb lett. Az október végi adatok alapján a legnagyobb arányú csökkenés a putnoki, a sátoraljaújhelyi, és az edelényi járásban ment végbe, ezekben a térségekben az egy évvel korábbihoz képest 24-34%-kal fogyott a nyilvántartott álláskeresőt száma. Szám szerint tekintve a miskolci (2,7 ezer fős), az ózdi (1,2 ezer fős), továbbá az edelényi (0,9 ezer fős) és a kazincbarcikai (0,7 ezer fős) járásban figyelhető meg kiemelkedő mértékű létszámcsökkenés. Az előző hónaphoz, szeptemberhez képest a miskolci járás kivételével mindenütt nőtt az álláskeresők száma, nagyobb arányban főként azokban a térségekben, ahol a szeptember végén zárult közfoglalkoztatási programok munkaerő-piaci szerepe mértékadóbb (a szikszói, a cigándi, a mezőcsáti és az edelényi járásban). Ezekben a térségekben most 300-350 fővel több álláskeresőt tartottak nyilván, máshol ennél kevésbé (30-230 fővel) emelkedett a kirendeltséggel kapcsolatban álló álláskeresők száma. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a regisztrált álláskeresők létszáma alapján számított munkanélküliségi arány 4 2014. októberben 18,5%-ot tett ki, ami az előző havitól egy százalékponttal magasabb, az egy évvel korábbitól 3,5 százalékponttal alacsonyabb. Az országos arány az elmúlt havi 8,7%-ról 9%-ra emelkedett, az egy évvel korábbitól pedig 2,2 százalékponttal kisebb. A megye viszonylag legkedvezőbb helyzetű járásaiban (Miskolc, Tiszaújváros, Mezőkövesd térsége) az álláskeresők becsült aránya 13 15,5% között alakult októberben, de tartósan a megyei átlag alatti még a sárospataki és a sátoraljaújhelyi járásban, illetve második hónapja a putnoki térségben is. A többi járásban meghaladta a megyei átlagot, a cigándi járásban pedig a 30%-ot. 4 A nyilvántartott álláskeresők száma a KSH Munkaerő-felméréséből származó, a 15-74 éves népességre vonatkozó gazdaságilag aktív népesség számához viszonyítva. 6
35,0 % A regisztrált álláskeresők arányának alakulása B.-A.-Z. megyében, 2013. január - 2014. október Az álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességen belül, B.-A.-Z. megye járásaiban, 2014. október (%) 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 2013 2014 jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. JELMAGYARÁZAT A regisztrált álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült számához viszonyítva, %: <15,0 15,1-20,0 20,1-25,0 25,1-30,0 >30,1 Az utóbbi hónapokban nagy volt a létszámforgalom a kirendeltségeken, októberben a nyilvántartásban lévők 29%-a cserélődött. A hónap folyamán 9,2 ezer főt regisztráltak a kirendeltségek, 22%-kal (1,7 ezer fővel) többet, mint az előző hónapban, a tavalyihoz képest tapasztalható növekedés ennél kisebb volt (7%, 600 fő). Az első ízben nyilvántartásba vett álláskeresők száma (438 fő) a pályakezdő fiatalok csökkenő beáramlása következtében harmadával (230 fővel) kevesebb volt, mint szeptemberben s negyedével, mint egy éve. Ezzel szemben az ismételten regisztráltak száma (8,7 ezer fő) júliustól növekvő tendenciájú, az előző havit 28%-kal (1,9 ezer fővel), az egy évvel korábbit 9%-kal (750 fővel) haladta meg. Az újonnan nyilvántartásba vett álláskeresők túlnyomó többsége októberben is pályakezdő fiatal volt (310 fő, 71%), közülük legtöbben középfokú végzettséggel (48%) keresnek állást, de közel ennyien (42%) csak alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az ismételten nyilvántartásba vett álláskeresők 20%-a ipari-építőipari cégektől került ki, 15%-a közszolgáltatást, 18% pedig egyéb szolgáltatást végző intézményeknél, szervezeteknél dolgozott. Ez utóbbiak döntő többsége közfoglalkoztatott volt. Az ismételten álláskeresővé válók több mint 60%-a hat hónapon, közel 80%-a egy éven belül jelentkezett újra a kirendeltségen. Az elmúlt havi támogatott álláskínálat átmeneti csökkenése következtében októberben kevesebben kerültek ki nyilvántartásból. Az októberben távozók 6,5 ezer fős létszáma 36%-kal (3,7 ezer fővel) maradt el a szeptemberitől, de nagyjából megfelelt a nyilvántartott álláskeresők közül tavaly ilyenkor távozók létszámának. Kétharmaduk (66%) munkát vállalt, a többiek nyilvántartása képzési lehetőség elfogadása (1%) vagy egyéb okból (33%) szűnt meg. A megyei munkaerőpiacon alkalmazott aktív foglalkoztatási támogatások, szolgáltatások hatására tartósan csökken a leghátrányosabb helyzetű álláskeresők száma a megyében. Októberben az egy évvel korábbihoz képest az átlagosnál jóval inkább fogyott a több mint egy éve folyamatosan nyilvántartott álláskeresők, a szociális támogatásból élők, a fiatalok és a megváltozott munkaképességgel állást keresők száma. 7
2014. október végén a megyei munkaügyi kirendeltségek együttvéve 7051 fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, számuk mindössze 8 fővel tért el a szeptemberitől, az egy évvel korábbihoz képest viszont jóval 19,1%-kal 1,7 ezer fővel - kevesebben vannak. A hónap folyamán 1,4 ezer fő pályakezdő álláskereső kérte nyilvántartásba vételét 22% első ízben, 78% ismételten - a megyei kirendeltségeken, s 8 fő híján ugyanennyi pályakezdő nyilvántartása megszűnt. Az idén zárult tanévet követően, júniustól október végéig összesen 3 ezer pályakezdő fiatalt vettek első ízben nyilvántartásba a lakóhely szerint illetékes munkaügyi kirendeltségek, több mint 500 fővel, 15%-kal kevesebbet, mint 2013 azonos időszakában. Csak a 8 osztálynál kevesebbet végzettek száma emelkedett az elmúlt évihez képest, a közép- és a felsőfokú tanintézetből kikerülteké csökkent. Ugyanezen időszak alatt 8,8 ezer pályakezdő álláskereső került ki a kirendeltségek nyilvántartásából, 40%-kal (2,5 ezer fővel) több, mint 2013. június-október hónapokban. Közülük 65% elhelyezkedett 18% a normál munkaerőpiacon, 47% a közfoglalkoztatás révén -, 4% pedig munkaerő-piaci képzés résztvevője lett, 30% nyilvántartása pedig egyéb ok miatt szűnt meg. Az elmúlt év hasonló időszakához képest 2,4 ezer fővel (75%-kal) több pályakezdő álláskereső jutott munkához a megyében. (Országosan augusztus végén 52,4 ezer pályakezdőt tartottak nyilván, számuk havi szinten 1,5%-kal, éves összevetésben 21,4%-kal apadt.) Októberben a közfoglalkoztatásban zajló létszámbővítéshez, illetve cseréhez kapcsolódóan számottevően emelkedett a kirendeltségeken bejelentett álláshelyek száma. Ezek elsősorban a kistérségi startmunka mintaprogramokban valósultak meg, de jelentős volt az országos programot működtető foglalkoztatók és a települési önkormányzatok ún. hagyományos közfoglalkoztatásához kötődő közvetítési igény is. Az elsődleges munkaerőpiac munkaerő-kereslete október lanyhult, a korábbi hónapok átlagára csökkent. Az októberben bejelentett összes üres állás 88%-a a közfoglalkoztatás révén a másodlagos munkaerőpiacon, 12%-a az elsődleges munkaerőpiacon állt rendelkezésre. Ez utóbbi kisebb részéhez (4%) támogatási igény is társult, nagyobb részéhez (8%) viszont ilyen igény nem kapcsolódott. Országosan összesen 72,1 ezer állást (támogatott és nem támogatott állás) jelentettek be a munkáltatók, ebből a legnagyobb részt, 14,1%-ot a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei foglalkoztatók által bejelentett üres állások alkották. Október folyamán a B.-A.-Z. megyei munkaadók összesen 10,1 ezer üres álláshelyet jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken. Ez az előző havitól 12%-kal (1,1 ezer állással) volt több, a tavaly októberben bejelentett állások számát viszont csaknem háromszorosan múlta felül. A megyei foglalkoztatók által bejelentett állások 92%-a támogatással létesült, 8%-a támogatás nélküli állás volt. Támogatással 9,3 ezer főt kerestek, közülük mintegy 440 főt bértámogatással az elsődleges munkaerőpiacon, a legtöbb munkaerő-igény pedig szám szerint 8,9 ezer főre vonatkozóan - a különféle közfoglalkoztatási tevékenységek területén jelentkezett megyeszerte. Támogatás nélkül pontosan 800 főre kezdeményeztek munkaerő-közvetítés a munkáltatók, számuk az előző havi harmadával volt kevesebb, viszont 40%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. 8
db 3 750 3 500 3 250 3 000 2 750 2 500 2 250 2 000 1 750 1 500 1 250 1 000 750 500 250 0 Miskolc Encs A hónap folyamán feltárt, bejelentett új állások száma járásonként, 2014. október K.barcika közfoglalkoztatás egyéb támogatás nem tám. állás T.újváros M.kövesd Ózd S.patak S.újhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc M.csát Cigánd db 25 000 22 500 20 000 17 500 15 000 12 500 10 000 7 500 5 000 2 500 0 2013. jan. febr. A hónap folyamán feltárt, bejelentett állások számának alakulása B.-A.-Z. megyében, 2013. január - 2014. október márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2014. jan. febr. márc. támogatott ápr. máj. jún. júl. nem támogatott aug. szept. okt. A hónap folyamán a járási kirendeltségek az előző hónapról még nyitva álló ajánlatokkal együtt összesen 16,8 ezer állásra végeztek közvetítést, ami az előző havitól ugyan kevesebb (9%-kal), de több mint két és félszerese az egy évvel korábbinak. Miután az országos közfoglalkoztatási programokat megvalósító megyei erdőgazdasági, vízügyi munkáltatók üres állásaikat a megyeszékhely kirendeltségén jelentik be (de a foglalkoztatás az egész megyére kiterjed), a szokásosnál is nagyobb volt a miskolci járás részesedése (35%, 3,5 ezer állás). A megye további négy legtöbb üres állást rögzítő kirendeltségén Ózd (986, 9,7%), Putnok (742, 7,3%), Kazincbarcika (656, 6,5%), Gönc (563, 5,6%) jelent meg a havi új üres állások további 29%-a. A többi járásban 200-500 üres állást jelentettek be a helyi foglalkoztatók. A járások többségében a közfoglalkoztatás keretében kínált állások alkották a legnagyobb részt (80-98%), az egyéb foglalkoztatási támogatások szerepe az encsi, az edelényi, a tokaji és a sátoraljaújhelyi álláskínálatban volt számottevőbb (10% körüli). A nem támogatott álláskínálat kétharmada októberben a miskolci járásban jelent meg, máshol most viszonylag kevés támogatási igény nélküli állásajánlatot nyújtottak be a munkaadók. A támogatott állások túlnyomó többsége a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódott, ezek döntő részét a helyi önkormányzatok jelentették be az illetékes kirendeltségen (63,5%). További számottevőbb állásajánlatot az oktatás, az adminisztratív szolgáltatás, a vízügy és a mezőgazdaság területén tevékenykedő szervezetek jelentettek be (együtt 28%), melyek döntő része szintén a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódott. Ettől nagyban különbözött a nem támogatott állások összetétele: a legtöbb üres állást adminisztratív szolgáltatási (36%), feldolgozóipari (26%), valamint kereskedelmi (12%) tevékenységet végző cégek jelentették be. A támogatott munkaerő-igények között igen kevés volt a szakképzett álláskeresőre irányuló munkaerő-kereslet (923, 10%), az állások alapvetően egyszerű kisegítő, illetve segédmunkát kínáltak. A szakképzettséggel betölthető támogatott állások összetétele sem sokat változott az előző hónaphoz képest, legtöbben mezőgazdasági gépjavítóként, motorszerelőként vagy különféle kommunális szolgáltatási tevékenységek területén juthatnak álláshoz, s csaknem minden járásban kerestek szakképzett bolti eladót, munka- és termelésszervezőt, kőművest, lakatost, adminisztrátort. 9
A nem támogatott állások között is kevesebb volt most a szakképzett dolgozók iránti kereslet (340, 42,5%), leggyakrabban bolti eladó, kőműves, pék és fémfeldolgozó gépkezelő közvetítését kezdeményezték a kirendeltségeken. Az elmúlt hónapokban tartósan magas szintű volt a közfoglalkoztatás munkaerőigénye, új programok indultak, illetve a korábban indított programokon is folyamatos volt a foglalkoztatottak cserélődése. E mellett a nyári időszakban megnövekedett az elsődleges munkaerő-piaci foglalkoztatók által bejelentett üres állások száma is, ami a korábbiaknál jobban bővítette a megyei álláskínálatot. A legtöbb megyei álláskeresőnek azonban októberben is a másodlagos munkaerőpiac, a szociális foglalkoztatás nyújtott kereseti lehetőséget. Az elhelyezkedők döntő többsége az országos és a kistérségi startmunka mintaprogramokban, valamint a helyi önkormányzatok által szervezett ún. hagyományos közfoglalkoztatási programokban tudott munkát vállalni. A foglalkoztatóktól kapott visszajelzések alapján a nyilvántartott álláskeresők közül októberben összesen 10 857 fő kezdett dolgozni, most mintegy 800 fővel (6,7%kal) kevesebben, mint szeptemberben. Az egy évvel korábbi helyzettel összehasonlítva továbbra is jóval kedvezőbbek az adatok, októberben több mint kétszer annyian jutottak munkához, mint 2013 októberében. A munkát kezdők 78%-a (8,5 ezer fő) támogatással, 22%-a (2,4 ezer fő) pedig támogatás nélkül kapott munkát. A támogatással elhelyezkedők közül mintegy 350 fő az elsődleges munkaerőpiacon (bértámogatással, mobilitási támogatással, vállalkozóvá váláshoz vagy munkahelyteremtéshez nyújtott támogatással) kapott állást, a többi támogatással elhelyezett álláskereső közfoglalkoztatott lett. 2014. év elejétől októberig összesen 63,8 ezer főt segítettek munkához a kirendeltségek, számuk 12%-kal, 6,8 ezer fővel múlta felül a 2013 hasonló időszakában elhelyezettek számát. Közülük minden harmadik éven belül több alkalommal is munkához jutott, jobbára közfoglalkoztatottként. 2014 folyamán emelkedett a támogatott munkaerő-piaci (át)képzési lehetőséget kihasználó álláskeresők száma is. Októberben 164 fő lett valamelyik szakmai végzettséget adó vagy betanító képzés résztvevője. 2014. január - október folyamán összesen 5 ezer fő kezdett szakmai ismereteket tanulni, 2,8%-kal (135 fővel) többen, mint 2013 azonos időszakában. Ahogy az elmúlt hónapban, 2014. októberben is egy -miskolci feldolgozóipari - vállalkozás jelentett be csoportosnak minősülő létszámcsökkentésre vonatkozó döntést a megyében. Ez volt a 8. ilyen típusú bejelentés az idén, szemben a 2013. január október havi 11-gyel. Ezzel a döntéssel 226 főre emelkedett az idén elhatározott csoportos létszámcsökkentésben érintett munkavállalók száma, ami alig több, mint fele a 2013 azonos időszakában kapott bejelentésekben érintettek számának. Az idei bejelentések hatása elsősorban az encsi, kisebb részt a miskolci, a szerencsi, az ózdi, a sárospataki és a mezőcsáti járásokat érinti. Az állások túlnyomó többsége a feldolgozóipar (82%), kis része az energiatermelés, az információ, kommunikáció, illetve az oktatás területén szűnt (szűnik) meg. 10
Októberben két megyei munkaadó kért nagyobb, egyenként legalább 10 főt elérő összesen 65 főt kitevő kapacitásbővítése kapcsán felmerült munkaerő-igényének kielégítéséhez álláskeresők közvetítését a miskolci járási kirendeltségen. Az új munkahelyek többsége most szolgáltatási, kisebb részt építőipari tevékenységhez kötődött, hívásfogadó operátori és építőipari segédmunkára vártak nagyobb számú jelentkezőt. A havi állásbejelentésekkel együtt a hasonló nagyságú létszámbővítést, új telephely létesítést végrehajtó megyei szervezetek száma 2014. januártól októberig 56-ra bővült, melyek együttvéve 1310 fő számára hoztak létre új munkahelyet. Az állások túlnyomó többsége Miskolc (73,5%) és Kazincbarcika (16,5%), kisebb része Edelény (7%), valamint Szerencs és Sátoraljaújhely (együtt 4%) térségében valósult meg. Az új állások legtöbbjét munkaerő-kölcsönző (39,5%) és feldolgozóipari (32%) cégek hozták létre, de az érintett munkaerő-kölcsönzők is elsősorban a megye nagyobb feldolgozóipari vállalkozásaival állnak kapcsolatban. A többi megkeresés jó része építőipari (11%) céghez kötődik, illetve egyéb tevékenységi területekről (17,5%) érkezett. Az előző év azonos időszakához képest 2014. október végéig 14-gyel több munkaadó jelzett nagyobb létszámbővítést, a létesített állások száma pedig 40%-kal több, mint az előző év azonos időszakában igényelt, hasonló nagyságrendet elérő állásközvetítések száma. 11
3. A FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 2014. október hónapban Borsod-Abaúj-Zemplén megye 16 járási munkaügyi kirendeltsége a területén működő foglalkoztatók közül összesen 1520 munkáltatót keresett meg, hogy tájékoztatást kérjen a bázis valamint az elkövetkező időszakra (2014. szeptember december közötti, illetve 2015. december) vonatkozó munkaerő-gazdálkodási adataikról, terveikről. A postai úton, valamint e-mailben kiküldött kérdőívünkre 1272 szervezet, a megkeresett munkáltatók 83,7%-a válaszolt. A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása vállalati méret és foglalkoztatottak létszáma szerint* Vállalati méret Válaszadó szervezetek száma és megoszlása Foglalkoztatottak száma és megoszlása db % fő % Mikrovállalkozás 704 55,3 2526 6,0 Kisvállalkozás 386 30,3 8142 19,3 Középvállalkozás 150 11,8 13141 31,2 Nagyvállalkozás 32 2,5 18369 43,6 ÖSSZESEN 1272 100,0 42178 100,0 * Az alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül. Ahogyan azt a fenti táblázaton is jól láthatjuk, a vizsgálatba túlnyomórészt 55,3% arányban a mikro vállalkozói körbe tartozó munkáltatók kerültek be, míg a megkeresett cégek 30,3%-a a kis-, 11,8%-a a középvállalkozások közé tartozik. A 250 fő feletti létszámú foglalkoztatók 2,5%-os arányt képviselnek a mintában. Az általuk alkalmazottak száma ezzel éppen ellentétes megoszlást mutat. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a munkaerő-gazdálkodási felmérésben való részvételre elsősorban a kisebb munkavállalói létszámmal működő cégek vállalkoznak. Fontos azonban figyelmet fordítani a csekély számú, kérdőívet kitöltő nagyvállalat(ok)ra is, hiszen jellegükből adódóan sokkal több alkalmazottal, szélesebb körű információval rendelkeznek. A válaszadó munkáltatóknál alkalmazottak aktuális, 2014. szeptember 30-ra vonatkozó létszáma (közfoglalkoztatottak nélkül) 42.178 fő volt. Ez a szám a KSH 2014. I-III. negyedéves adatai alapján a megyei székhelyű gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állók létszámának 5 28,9%-át teszi ki. Felmérésünk nem reprezentatív (azaz nem jellemzi a B.-A-Z. megyei munkaerő-piac ágazati és foglalkoztatási struktúráját), ennek következtében a mérés eredményei csak bizonyos megkötésekkel, lehatárolásokkal érvényesek, ugyanakkor a jelentős minta-elemszám alapján kellően informatívnak tekinthető. (ld. 8. sz. melléklet) 5 A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. 12
Az alkalmazottak megoszlása munkáltatójuk gazdasági ág 6 szerinti besorolása alapján B.-A.-Z. megyében és a válaszadói körben B.-A.-Z. megye válaszadói kör 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Mezőgazdaság Építőipar Szállítás, raktározás Közigazgatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Ipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Oktatás Egyéb szolgáltatások A megkeresett munkáltatók köre minden negyedév során kismértékben változik. Mintánkban az ipar (azon belül leginkább a feldolgozóipar); a kereskedelem, gépjárműjavítás; a mezőgazdaság; a szállítás, raktározás ágakba tartozó tevékenységet folytató munkáltatók felül, míg a humánegészségügyi, szociális ellátás; a közigazgatás; az oktatás; illetve az egyéb szolgáltatási ágakhoz tartozók alul reprezentáltan szerepeltek; az építőipar; valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás foglalkozási ágakhoz tartozók azonban nem mutatnak számottevő eltérést a KSH adataihoz képest. Az eltérések egyrészről tervezettek voltak például az ipar esetében, ahol igyekeztünk a megye foglalkoztatása szempontjából meghatározó, nagy létszámú munkáltatókat bevonni a vizsgálatba, másrészről viszont a kényszerűség okán keletkeztek, mivel egyes területeken (más együttműködésre hajlandó partnerek hiányában) a mintába túlsúllyal kerültek be a kereskedelem, gépjárműjavítás; a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat; és a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás szakágban tevékenykedő munkáltatók. A válaszadó vállalkozások B.-A.-Z. megyei és országos megoszlása a statisztikai állományi létszám szempontjából is mutat némi különbséget. A felmérésben résztvevő mikro vállalkozások az országos megoszláshoz képest nagyobb, miközben a nagy-, de még inkább a közép-, és a kisvállalkozások alacsonyabb súlyt képviselnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei válaszadók között a mikro- és kisvállalkozások együttes aránya a 85%-ot is eléri, miközben ez az arány az országban 6,8%-ponttal alacsonyabb. A mérésben közreműködő munkáltatók több, mint fele négy járás (Miskolc, Kazincbarcikai, Szerencs, valamint Ózd) munkaerő-piaci vonzáskörzetéből szolgáltatott adatot. 6 A főbb nemzetgazdasági ágakat ismertető táblázat a módszertani összefoglalóban (22. oldal) található. 13
4. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2014. IV. NEGYEDÉVBEN Az adatfelvétel során elsősorban arra kerestünk információt a megkérdezett gazdasági szervezetektől, hogy a kérdezés időpontjában rögzített létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma három hónap elteltével. A létszámadat az esetlegesen alkalmazott közfoglalkoztatottak nélkül kerül bemutatásra. Három hónapon belüli létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 1 0 % fe le tt 5-1 0 % k ö z ö tt N Ö V E K E D É S 5 % a la tt 5 % a la tt 5-1 0 % k ö z ö tt C S Ö K K E N É S 1 0 % fe le tt 2014. szeptember 30-án a felmérésben részt vett munkáltatóknál alkalmazottak statisztikai állományi létszáma 42 178 fő volt. A három hónap alatti létszámváltozás - létszám- felvétel és csökkenés - eredőjeként a válaszadó munkáltatók által foglalkoztatottak száma 2014. IV. negyedév végére várhatóan átlag 0,6%-kal emelkedik (országosan tizedre ugyanilyen arányú létszámnövekedés várható). Mindez 2,3%-os létszám-felvétellel és 1,7%-os létszám-csökkenéssel együtt valósul meg, vagyis a létszám 4,0%-át érinthetik a rövid távú változások. Abszolút számokban kifejezve, így a válaszadó szervezetek által jelzett 956 fős létszámfelvétel és 706 fős létszámcsökkenés valósulhat meg, a változások ily módon mintegy 1662 fő munkavállalót fognak érinteni. Az eddig említett munkaerő-piaci folyamatok hatásaként 2014. december 31-én összesen 42 428 fő foglalkoztatása prognosztizálható a felmérésben résztvevő szervezeteknél, ami a 2014. szeptember 30-ai bázisadathoz képest 0,6%-os (250 fős) emelkedést jelent. 14
A be- és kilépők létszámának egyenlege alapján elmondható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyolc kirendeltségi területéről jeleztek a munkáltatók létszámemelkedést, ezek közül jelentősebb: Tiszaújváros (227 fő, 3,6%); és Miskolc (74 fő, 0,7%). A cigándi körzetben szintén emelkedést prognosztizáltak a válaszadók, de az itt kialakult 7,9%-os emelkedés, abszolút értékben csekély, 19 fős létszámbővülést jelent. Három kirendeltség (Kazincbarcika, Sátoraljaújhely, Szikszó) területén december végén is a szeptemberi létszámszint közelében alakul majd a megkérdezett munkáltatóknál foglalkoztatottak száma. Az eddig említett körzetekkel szemben öt kirendeltség területén viszont negatív egyenleget mutat a be- és kilépők száma, ezek közül jelentősebb: Sárospatak (-91 fő, -3,5%); és Szerencs, (-36 fő; -1,9%). A létszám negatív egyenlege főleg a feldolgozóiparhoz kapcsolódik. Vállalati méret szerint tekintve is különbözőek az előrejelzések. A szeptember végi létszámhoz viszonyítva a legnagyobb arányú bővülésre ismét a mikrovállalkozások köréhez tartozó válaszadóink számítanak, ahol várhatóan közel 1,8%-kal (45 fővel) emelkedik a létszám az elkövetkező három hónap során. Őket a nagyvállalkozások követik, rövidtávú 1,3%-os bővítési tervekkel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 236 fős emelkedést jelent. A felmérésben részt vett kis-, és középvállalkozások többsége egyaránt az alkalmazotti létszám stagnálását valószínűsíti. (ld. 2. sz. melléklet) Az egy évvel korábbi, 2013. IV. negyedévi felmérés során mind a négy vállalati méret szerinti kategóriában azonos irányú létszámváltozást rögzítettünk. Az adatok összehasonlításakor fontos megjegyezni, hogy a két felmérésben nem teljesen ugyanazok a munkáltatók vettek részt. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 25 3,6 619 87,9 60 8,5 704 100,0 Kisvállalkozás 36 9,3 293 75,9 57 14,8 386 100,0 Középvállalkozás 16 10,7 93 62,0 41 27,3 150 100,0 Nagyvállalkozás 7 21,9 17 53,1 8 25,0 32 100,0 ÖSSZESEN 84 6,6 1022 80,3 166 13,1 1272 100,0 A vállalkozások valamivel több, mint 80%-a három hónapon belül stagnálással, 13,1%-uk növekedéssel számol, miközben 6,6%-uk jelez létszámcsökkenést. Mindez azt valószínűsíti, hogy ebben a negyedévben az előző negyedévhez képest jelentősebb pozitív irányú elmozdulás nem várható. Az elmúlt év azonos időszakában készült felmérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 75,2%-a három hónapon belül stagnálással számolt, míg 15,2% növekedést, 9,7% pedig létszámcsökkenést jelzett. 15
A 3 hónap múlva várható létszámváltozás (munkaerő-csökkenés, munkaerő- felvétel) összevont nemzetgazdasági ágak szerint Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Ipar Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Gazdasági szolgáltatások Közösségi szolgáltatások Egyéb szolgáltatások -6,9-6,3-3,5-1,8-0,4-1,7-1,0-0,9-0,2-1,4-1,0-0,7 1,4 2,7 1,0 2,8 2,1 1,1 0,8 2,5 1,1 2,2 1,2 1,1 0,5 0,4 7,3-8,0-6,0-4,0-2,0 0,0 2,0 4,0 6,0 8,0 % Létszámfelvétel Létszámcsökkenés Létszámváltozás A foglalkoztatottak nemzetgazdasági ágak és ágazatok szerinti összetételének alakulásában a (létszámnövekedések-, illetve csökkenések egyenlegét vizsgálva) pozitív és a negatív előrejelzések egyaránt jelen vannak. A be- és kilépési forgalom várhatóan számottevőbb létszámnövekedést eredményez az iparban, azon belül főként a feldolgozóiparban (230 fő, 1,3%), a kereskedelem, gépjárműjavítás (52 fő, 1,1%); valamint a közösségi szolgáltatások körében az oktatás (26 fő, 1,1%) nemzetgazdasági ág(ak)ban. Negatív, létszámcsökkenést eredményező egyenleget három területen, ebből 3% felettit az építőipar (67 fő, 3,5%) területén tevékenykedő válaszadók jeleztek. A 2014. szeptember - december között várhatóan lezajló létszámváltozások az egyes foglalkozásokat a következőképpen érinthetik. A belépő létszám legmagasabb az összeszerelő (112 fő); az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (105 fő); az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (82 fő); a fém- és villamosipari foglalkozások (82 fő); a kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások (74 fő) és a takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások (67 fő); csoport(ok)ban. A kilépő létszám legmagasabb az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (105 fő); és az egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások (86 fő) vonatkozásában. A be- és kilépők egyenlege (zárójeles adatok) alapján az összeszerelők (+91 fő), és az egyéb ipari és építőipari foglalkozások (+62 fő) estében várható jelentősebb foglalkoztatás-növekedés, ugyanakkor az egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások (-53 fő) esetében foglalkoztatáscsökkenés. 16
5. A MUNKAERŐ-KERESLET VÁRHATÓ ALAKULÁSA 2015 SZEPTEMBER VÉGÉN Ebben a részben azt vizsgáljuk, hogy a megkérdezett gazdasági szervezeteknél a kérdezés időpontjában rögzített bázis létszámhoz képest hogyan alakul a foglalkoztatottak száma tizenkét hónap elteltével. Mindkét létszámadat - a jelenlegi és a várható - a közfoglalkoztatási állományúak létszámadata nélkül értendő, illetve kerül bemutatásra. Tizenkét hónap múlva várható létszámváltozás (%) Jelmagyarázat: 1 0 % fe le tt 5-1 0 % k ö z ö tt N Ö V E K E D É S 5 % a la tt 5 % a la tt 5-1 0 % k ö z ö tt C S Ö K K E N É S 1 0 % fe le tt A kérdőívünket kitöltő munkáltatók válaszai alapján megállapítható, hogy a 2014. szeptember 30-ai bázis időszaki létszámhoz képest 2015. szeptember végére várhatóan 1,9%-kal nő az alkalmazásban állók száma. Az országos összesítés azonos irányú (1,2%-os) mozgást prognosztizál 2015. III. negyedév végére. A jelzett megyei változás létszámkihatása a válaszadók körében összességében 813 fős munkahely-bővítést jelent a felvételi és elbocsátási szándékok összevetése alapján. A munkáltatói előrejelzések alapján várhatóan tizenegy járásban alakul ki létszámbővülés 2015. szeptember végére vonatkozóan. Ezek közül jelentősebb: Tiszaújváros (389 fő), és Miskolc (163 fő), továbbá 50 fő közeli várható Sátoraljaújhely, Gönc, Encs és Edelény - legnagyobb számban a feldolgozóipar - területén. A munkáltatók által jelzett várakozások szerint a megye 16 munkaügyi járásából egyedül a mezőcsáti térségben gazdálkodó szervezetek prognosztizáltak létszámfogyást (-35 fő, legnagyobb számban a szálláshely, szolgáltatás, vendéglátás; illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység szektorban). 17
A többi járásban egy év távlatában legfeljebb 8 fős csökkenést vagy legfeljebb 30 fős növekedést tesz ki a válaszadó munkaadók körében várható létszámváltozás egyenlege. A felmérésben részt vett munkaadói kör tekintetében a legnagyobb arányú növekedésre a 10 fő alatti létszámot foglalkoztató mikro vállalkozások esetében számíthatunk az előrejelzések alapján. Az ebbe a létszám-kategóriába tatozó 704 munkaadó alkalmazásában állók száma várhatóan 6,7%-kal, 170 fővel lesz több egy év múlva. Abszolút számokban a legtöbb új munkahely a nagyvállatok esetén prognosztizálható 497 fővel, ez azonban az általuk foglalkoztatottak relatíve nagy számához viszonyítva 2,7% emelkedést jelent. Őket a középvállalkozások követik 1,1%-os (142 fős) rövidtávú bővítési tervekkel. A kisvállalkozások lényegében stagnálásra számítanak. A munkáltatók száma létszám-változtatási szándékaik szerint Csökkenést Stagnálást Növekedést Vállalati méret jelző szervezetek száma és megoszlása ÖSSZESEN db % db % db % db % Mikrovállalkozás 20 2,8 584 83,0 100 14,2 704 100,0 Kisvállalkozás 38 9,8 253 65,5 95 24,6 386 100,0 Középvállalkozás 17 11,3 81 54,0 52 34,7 150 100,0 Nagyvállalkozás 4 12,5 14 43,8 14 43,8 32 100,0 ÖSSZESEN 79 6,2 932 73,3 261 20,5 1272 100,0 A vállalkozások 20,5%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számol, míg 73,3%-uk stagnálást, 6,2%-uk létszámcsökkenést jelez. Az elmúlt év azonos időszakában készült mérésben ezek az arányok a következőképpen alakultak: a vállalkozások 23,2%-a tizenkét hónapon belül növekedéssel számolt, míg 68,0% stagnálást, 8,8% pedig létszámcsökkenést jelzett. Nemzetgazdasági áganként tekintve az elkövetkező 12 hónapban várható létszámmozgások egyenlege nagyobb mértékű (abszolút számokban kifejezett) létszámnövekedést eredményezhet a feldolgozóipar (+644 fő, +3,6%); illetve a kereskedelem, gépjárműjavítás (+68 fő, +1,4%) területén tevékenykedő szervezeteknél. Számottevőbb létszámcsökkenést 2015. III. negyedévének végére egyetlen nemzetgazdasági ágban, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (-49 fő, -8,3%) területén tevékenykedő munkáltatók jeleztek. 18
6. A MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSAI Kérdőívünk a létszámmozgásokat vizsgáló állandó kérdéseken felül tartalmaz egy negyedévente változó kérdést is, amelyben a munkáltatók véleményét kérjük ki egy-egy aktuálisan nagyobb figyelemmel kísért munkaerő-piaci témakörben. Ezúttal ismét arra kerestük a választ, hogy az általunk megkeresett munkáltatók jellemzően milyen (formális-, informális csatornákon elérhető) forrásokból elégítik ki munkaerő-piaci igényüket és, hogy ezeket milyen rendszerességgel használják. Az 5. kérdésben szereplő változók mindegyike az egy évvel korábbi kérdőíven is szerepelt. Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN* % 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 Hírdetés útján 8,6 36,4 54,9 Pályázatokkal 11,0 38,0 51,0 Munkaügyi kirendeltségek segítségével 58,2 38,6 3,2 Informális csatornákon keresztül 22,9 56,1 21,0 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 1,37,3 91,4 Interneten keresztül 2,2 21,1 76,7 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 7,0 36,4 56,6 Gyakran Alkalmanként Soha * a diagram a nincs válasz -ok kizárásával készült A fenti diagramból jól látható, hogy a felmérésben részt vevő munkáltatók döntő többsége igénybe veszi az NFSZ szolgáltatásait, munkaerő-igénye kielégítésében (96,3%) rendszeresen vagy alkalmanként közvetítést kér a területileg illetékes járási munkaügyi kirendeltségektől. Jól működnek azonban az informális csatornák (pl. család, rokonok, kollégák), kapcsolatrendszerek is, ugyanis a válaszadók 88,3%-a ezt a csatornát is alkalmazza az üres álláshelyek betöltésénél, azonban ennél a forrásnál az alkalmankénti gyakoriságot választók száma, több mint kétszerese azokénak, akik ezt a formát gyakran választják. Legutóbb egy évvel ezelőtt vizsgáltuk ezt a kérdést és a kapott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy a legkedveltebb források rangsorában változás nem következett be. A munkáltatók leggyakrabban továbbra is a munkaügyi kirendeltségek, az informális csatornák, valamint a hirdetések által kínált lehetőséget választják. Az egyetlen sorrendi változás, hogy a korábban negyedik helyen szereplő belső meghirdetés, átcsoportosítás a pályázatokkal helyet cserélt. A válaszadók szerint a munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül történő toborzás most is az egyik legkevésbé igénybe vett szolgáltatás. Az elmúlt évhez képest szintén változás, hogy a munkaerőigény kielégítésére szolgáló források igénybevételének gyakorisága az Interneten keresztül változó esetében látványosan (8,7%-ponttal, 26,9%-ra) emelkedett, amely egyrészt adódhat abból is, hogy ma már nagymértéket öltött az Internet térhódítása, másrészt, hogy a válaszadók köre nem fedi teljesen egymást. 19
7. MÓDSZERTAN 1. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérésről A PHARE TWINING svéd-dán modernizációs folyamat során került kialakításra a negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés, amely 2005. közepétől kezdődően a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (korábbi nevén Állami Foglalkoztatási Szolgálat) teljes szervezetére nézve felhasználásra került. Az országban 173, a régióban 28, míg B.-A.-Z. megyében 16 kirendeltség vesz részt rendszeresen a munkában. 2. A lakossági munkaerő-felmérésről A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a lakosság gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a nemzetközi összehasonlításra alkalmas új adatgyűjtését. A magyar munkaerő-felmérés, ami a magánháztartásokra kiterjedő reprezentatív felvétel, a 15-74 éves személyek gazdasági aktivitásáról nyújt információt. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK Gazdaságilag aktívak azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Ide tartoznak többek között a passzív munkanélküliek, akik szeretnének ugyan munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket, meg sem kísérlik az álláskeresést; a gyermekgondozási ellátás bármelyik formáját igénybevevők; az a nyugdíjas, járadékos, aki nem folytat keresőtevékenységet; a tőkejövedelmükből élők; a 15 éven aluliak; a 15 éven felüli tanulók; a háztartásbeliek; a közületi eltartottak; a szociális gondozottak. Foglalkoztatottnak tekintendő mindenki, aki a vizsgált időszakban az ún. vonatkozási héten legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. Jövedelmet biztosító munkának számít minden olyan tevékenység: amely pénzjövedelmet eredményez, vagy amely természetbeni juttatást biztosít, esetleg amelyet egyéb, később realizálható jövedelem érdekében végeztek, amelyet, mint segítő családtagok végeztek a háztartáshoz tartozó gazdaság, vállalkozás jövedelmének növelése érdekében. Munkanélkülinek tekintendő az a személy, aki egyidejűleg az adott héten nem dolgozott (s nincs olyan munkája, amelytől átmenetileg távol volt); aktívan keresett munkát a kikérdezést megelőző négy hét folyamán; rendelkezésre áll, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. 20
A munkanélküliség, illetve a gazdasági aktivitás mértékének jellemzésére a következő fontosabb mutatószámok szolgálnak: foglalkoztatási arány, amely a foglalkoztatottaknak a megfelelő korcsoportba tartozó népességhez viszonyított aránya; munkanélküliségi ráta, amely a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó gazdaságilag aktív népességen belüli aránya; aktivitási arány, amely a gazdaságilag aktívak aránya a megfelelő korcsoportba tartozó népességen belül. Az NFSZ fogalmi rendszerében: Nyilvántartott álláskereső: az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit 6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Pályakezdő álláskereső: a 25. életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét - be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki 1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül, 2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti, 3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít, 3. A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR 08) A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere az EU tevékenységi osztályozásának, a NACE Rev.2-nek magyar nyelvű változata. Az egyes mutatók számításánál a TEÁOR 08-at alkalmazzuk a gazdasági egységek főtevékenységének meghatározására, amelyek a következő területeket fedik le: 21
TEÁOR'08 - Adminisztratív szakág, 2010 - teljes hierarchia (forrás: www.ksh.hu) A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat B Bányászat, kőfejtés C Feldolgozóipar D Villamos energia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés F Építőipar G Kereskedelem, gépjárműjavítás H Szállítás, raktározás I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás J Információ, kommunikáció K Pénzügyi, biztosítási tevékenység L Ingatlanügyek M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás P Oktatás Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás R Művészet, szórakoztatás, szabad idő S Egyéb szolgáltatás T Háztartás munkaadói tevékenysége; termék előállítása, szolgáltatás végzése saját fogyasztásra U Területen kívüli szervezet 00 Nincs besorolva 22
8. MELLÉKLETEK (TÁBLÁZATOK, GRAFIKONOK, KÉRDŐÍV) T Á B L Á Z A T O K Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján TERÜLETI BONTÁSBAN 1. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Járás/Megye/Ország létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Miskolc 384 11 367 11 441 74 0,7 11 530 163 1,4 Encs 43 1 069 1 076 7 0,7 1 121 52 4,9 Kazincbarcika 133 4 326 4 310-16 -0,4 4 355 29 0,7 Tiszaújváros 75 6 252 6 479 227 3,6 6 641 389 6,2 Mezőkövesd 65 2 458 2 438-20 -0,8 2 482 24 1,0 Ózd 77 3 911 3 939 28 0,7 3 905-6 -0,2 Sárospatak 70 2 619 2 528-91 -3,5 2 649 30 1,1 Sátoraljaújhely 62 3 518 3 531 13 0,4 3 574 56 1,6 Szerencs 80 1 900 1 864-36 -1,9 1 892-8 -0,4 Edelény 70 1 325 1 346 21 1,6 1 370 45 3,4 Szikszó 41 653 656 3 0,5 658 5 0,8 Tokaj 40 449 443-6 -1,3 459 10 2,2 Putnok 33 437 430-7 -1,6 444 7 1,6 Gönc 53 948 964 16 1,7 1 001 53 5,6 Mezőcsát 25 706 724 18 2,5 671-35 -5,0 Cigánd 21 240 259 19 7,9 239-1 -0,4 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 272 42 178 42 428 250 0,6 42 991 813 1,9 Magyarország 12 345 650 510 654 319 3 809 0,6 658 507 7 997 1,2 Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 2. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás válaszadók száma Vállalati méret létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva db fő fő fő % fő fő % Mikrovállalkozás 704 2 526 2 571 45 1,8 2 696 170 6,7 Kisvállalkozás 386 8 142 8 129-13 -0,2 8 146 4 0,0 Középvállalkozás 150 13 141 13 123-18 -0,1 13 283 142 1,1 Nagyvállalkozás 32 18 369 18 605 236 1,3 18 866 497 2,7 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 272 42 178 42 428 250 0,6 42 991 813 1,9
Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. októberében adott munkáltatói előrejelzések alapján GAZDASÁGI ÁG SZERINT 3. számú melléklet jelenlegi +3 hó múlva változás +12 hó múlva változás Nemzetgazdasági ág, ágazat válaszadók száma létszám várható létszám +3 hónap múlva várható létszám +12 hónap múlva (TEÁOR '08) db fő fő fő % fő fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 97 2 842 2 832-10 -0,4 2 862 20 0,7 Bányászat, kőfejtés 7 181 180-1 -0,6 186 5 2,8 Feldolgozóipar 250 18 064 18 294 230 1,3 18 708 644 3,6 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 5 134 132-2 -1,5 131-3 -2,2 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazd. 24 2 357 2 346-11 -0,5 2 368 11 0,5 Építőipar 139 1 905 1 838-67 -3,5 1 926 21 1,1 Kereskedelem, gépjárműjavítás 294 4 706 4 758 52 1,1 4 774 68 1,4 Szállítás, raktározás 37 2 228 2 224-4 -0,2 2 236 8 0,4 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 96 846 855 9 1,1 842-4 -0,5 Információ, kommunikáció 13 88 90 2 2,3 93 5 5,7 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 6 143 143 0 0,0 145 2 1,4 Ingatlanügyletek 22 449 453 4 0,9 458 9 2,0 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 69 491 503 12 2,4 487-4 -0,8 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 44 590 593 3 0,5 541-49 -8,3 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás 31 884 885 1 0,1 884 0 0,0 Oktatás 40 2 370 2 396 26 1,1 2 394 24 1,0 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 32 2 924 2 923-1 0,0 2 955 31 1,1 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 19 221 225 4 1,8 233 12 5,4 Egyéb szolgáltatás 47 755 758 3 0,4 768 13 1,7 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1 272 42 178 42 428 250 0,6 42 991 813 1,9
Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 40 főnél nagyobb belépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 4. számú melléklet Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Összeszerelők 112 21 91 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások 105 158-53 Egyéb ipari és építőipari foglalkozások 82 20 62 Fém- és villamosipari foglalkozások 82 44 38 Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások 74 50 24 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások 67 54 13 Irodai, ügyviteli foglalkozások 53 13 40 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások 52 86-34 Építőipari foglalkozások 48 36 12 Feldolgozóipari gépek kezelői 47 16 31 Helyhez kötött gépek kezelői 46 11 35 Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 40 főnél nagyobb kilépő létszámot mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 5. számú melléklet Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások 105 158-53 Egyszerű ipari, építőipari, mezőgazdasági foglalkozások 52 86-34 Takarítók és hasonló jellegű egyszerű foglalkozások 67 54 13 Kereskedelmi és vendéglátó-ipari foglalkozások 74 50 24 Fém- és villamosipari foglalkozások 82 44 38 Járművezetők és mobil gépek kezelői 28 43-15 Összesített kimutatás a várható létszámalakulás tendenciáiról B.-A.-Z. megyében, a 2014. októberében adott (3-hónapos) munkáltatói előrejelzések alapján - a 40 főnél nagyobb belépő-kilépő egyenleget mutató - FOGLALKOZÁSI CSOPORTOK SZERINT 6. számú melléklet Foglalkozási csoport (FEOR 2008) Belépő Kilépő Egyenleg belépő-kilépő fő Összeszerelők 112 21 91 Egyéb ipari és építőipari foglalkozások 82 20 62 Egyszerű szolgáltatási, szállítási és hasonló foglalkozások 105 158-53
7. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása KIRENDELTSÉGENKÉNT ÉS VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT Járás/Megye MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP (50-249 fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN db % db % db % db % db % Miskolc 265 37,6 75 19,4 35 23,3 9 28,1 384 30,2 Encs 18 2,6 20 5,2 4 2,7 1 3,1 43 3,4 Kazincbarcika 80 11,4 31 8,0 19 12,7 3 9,4 133 10,5 Tiszaújváros 39 5,5 21 5,4 12 8,0 3 9,4 75 5,9 Mezőkövesd 21 3,0 31 8,0 12 8,0 1 3,1 65 5,1 Ózd 28 4,0 33 8,5 9 6,0 7 21,9 77 6,1 Sárospatak 18 2,6 31 8,0 21 14,0 0 0,0 70 5,5 Sátoraljaújhely 25 3,6 24 6,2 9 6,0 4 12,5 62 4,9 Szerencs 46 6,5 23 6,0 9 6,0 2 6,3 80 6,3 Edelény 35 5,0 28 7,3 6 4,0 1 3,1 70 5,5 Szikszó 27 3,8 10 2,6 4 2,7 0 0,0 41 3,2 Tokaj 27 3,8 13 3,4 0 0,0 0 0,0 40 3,1 Putnok 23 3,3 8 2,1 1 0,7 1 3,1 33 2,6 Gönc 29 4,1 20 5,2 4 2,7 0 0,0 53 4,2 Mezőcsát 12 1,7 9 2,3 4 2,7 0 0,0 25 2,0 Cigánd 11 1,6 9 2,3 1 0,7 0 0,0 21 1,7 Borsod-Abaúj-Zemplén 704 100,0 386 100,0 150 100,0 32 100,0 1272 100,0 8. számú melléklet A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés GAZDASÁGI ÁG SZERINTI REPREZENTÁCIÓJA Ágazat betűjele Ágazat megnevezése TEÁOR '08 Alkalmazásban állók száma (KSH*) A válaszadó szervezeteknél foglalkoztatottak száma Reprezentációs arány fő % A Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 4 506 2 842 63,1 B Bányászat, kőfejtés 332 181 54,5 C Feldolgozóipar 33 788 18 064 53,5 D Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 1 229 134 10,9 E Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 3 258 2 357 72,3 F Építőipar 6 482 1 905 29,4 G Kereskedelem, gépjárműjavítás 9 959 4 706 47,3 H Szállítás, raktározás 4 895 2 228 45,5 I Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 2 898 846 29,2 J Információ, kommunikáció 515 88 17,1 K Pénzügyi, biztosítási tevékenység 887 143 16,1 L Ingatlanügyletek 1 116 449 40,2 M Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 1 408 491 34,9 N Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 6 783 590 8,7 O Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 15 571 884 5,7 P Oktatás 14 568 2 370 16,3 Q Humán-egészségügyi, szociális ellátás 35 285 2 924 8,3 R Művészet, szórakoztatás, szabad idő 1 318 221 16,8 S-T-U Egyéb szolgáltatások 1 291 755 58,5 A-U ÖSSZESEN 146089 42178 28,9 * A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai, 2014. III. negyedév
9. számú melléklet A válaszadó szervezetek megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG ÉS FŐBB GAZDASÁGI ÁG SZERINT Nemzetgazdasági ág (TEÁOR '08) MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP (50-249 fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) ÖSSZESEN fő % fő % fő % fő % fő % Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 151 6,0 624 7,7 1127 8,6 940 5,1 2842 6,7 Bányászat, kőfejtés 2 0,1 114 1,4 65 0,5 0 0,0 181 0,4 Feldolgozóipar 314 12,4 2589 31,8 5388 41,0 9773 53,2 18064 42,8 Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás 9 0,4 56 0,7 69 0,5 0 0,0 134 0,3 Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás 35 1,4 241 3,0 558 4,2 1523 8,3 2357 5,6 Építőipar 326 12,9 872 10,7 707 5,4 0 0,0 1905 4,5 Kereskedelem, gépjárműjavítás 787 31,2 1243 15,3 598 4,6 2078 11,3 4706 11,2 Szállítás, raktározás 101 4,0 281 3,5 146 1,1 1700 9,3 2228 5,3 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 212 8,4 413 5,1 221 1,7 0 0,0 846 2,0 Információ, kommunikáció 23 0,9 65 0,8 0 0,0 0 0,0 88 0,2 Pénzügyi, biztosítási tevékenység 4 0,2 81 1,0 58 0,4 0 0,0 143 0,3 Ingatlanügyletek 35 1,4 124 1,5 290 2,2 0 0,0 449 1,1 Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 161 6,4 222 2,7 108 0,8 0 0,0 491 1,2 Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység 111 4,4 212 2,6 214 1,6 53 0,3 590 1,4 Közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosít 16 0,6 132 1,6 566 4,3 170 0,9 884 2,1 Oktatás 57 2,3 291 3,6 1706 13,0 316 1,7 2370 5,6 Humán-egészségügyi, szociális ellátás 44 1,7 206 2,5 858 6,5 1816 9,9 2924 6,9 Művészet, szórakoztatás, szabad idő 31 1,2 106 1,3 84 0,6 0 0,0 221 0,5 Egyéb szolgáltatások 107 4,2 270 3,3 378 2,9 0 0,0 755 1,8 ÖSSZESEN (fő, oszlop %) 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 2526 8142 13141 18369 42178 ÖSSZESEN (fő, sor %) 6,0 19,3 31,2 43,6 100,0 Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok bevonásra kerültek) 10. számú melléklet Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból és milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét? Gyakran Alkalmanként Soha Nincs válasz ÖSSZESEN (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) Hírdetés útján 72 5,7 278 21,9 312 24,5 610 48,0 1272 100,0 Pályázatokkal 57 4,5 249 19,6 332 26,1 634 49,8 1272 100,0 Munkaügyi kirendeltségek segítségével 445 35,0 397 31,2 32 2,5 398 31,3 1272 100,0 Informális csatornákon keresztül 184 14,5 450 35,4 84 6,6 554 43,6 1272 100,0 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 6 0,5 55 4,3 552 43,4 659 51,8 1272 100,0 Interneten keresztül 18 1,4 148 11,6 451 35,5 655 51,5 1272 100,0 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 42 3,3 241 18,9 345 27,1 644 50,6 1272 100,0 Megyénk munkáltatóinak visszajelzése a MUNKAERŐ-IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSÉNEK FORRÁSA ALAPJÁN (a nincs válasz -ok kizárásra kerültek) 11. számú melléklet Az Ön szervezete jellemzően, mely forrásokból és milyen gyakran elégíti ki munkaerő-igényét? Gyakran Alkalmanként Soha ÖSSZESEN (db) (%) (db) (%) (db) (%) (db) (%) Hírdetés útján 72 10,9 278 42,0 312 47,1 662 100,0 Pályázatokkal 57 8,9 249 39,0 332 52,0 638 100,0 Munkaügyi kirendeltségek segítségével 445 50,9 397 45,4 32 3,7 874 100,0 Informális csatornákon keresztül 184 25,6 450 62,7 84 11,7 718 100,0 Munkaközvetítőkön, -kölcsönző cégeken keresztül 6 1,0 55 9,0 552 90,0 613 100,0 Interneten keresztül 18 2,9 148 24,0 451 73,1 617 100,0 Belső meghírdetéssel, átcsoportosítással 42 6,7 241 38,4 345 54,9 628 100,0
G R A F I K O N O K 1. számú melléklet A felmérésben résztvevő szervezetek száma és megoszlása VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG, FOGLALKOZTATOTTAK LÉTSZÁMA SZERINT 800 25000 700 600 20000 db 500 400 300 15000 10000 fő 200 100 5000 0 MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP (50-249 fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) 0 Válaszadó szervezetek (db) Foglalkoztatottak (fő) 2. számú melléklet A válaszadói kör 3-hónap múlva várható foglalkoztatotti létszám-várakozásai VÁLLALATI MÉRETNAGYSÁG SZERINT 6,0 4,0 3,7 % 2,0 1,8 2,2 2,4 2,0 1,3 0,0-0,2-0,1-0,7-2,0-1,9-2,3-2,5-4,0 MIKRO (10 fő alatti létszám) KIS (10-49 fő közötti létszám) KÖZÉP (50-249 fő közötti létszám) NAGY (250 fő feletti létszám) Munkaerő-felvétel Munkaerő-csökkenés Létszámváltozás
3. számú melléklet A válaszadói kör foglalkoztatotti létszám-várakozásai MUNKAERŐ-PIACI KÖRZETENKÉNT 12000 10000 fő 8000 6000 2014. szeptember 30-ai tény létszám 2014. december 31-ig várható létszám 2015. szeptember 30-ig várható létszám 4000 2000 0 Miskolc Encs Kazincbarcika Tiszaújváros Mezőkövesd Ózd Sárospatak Sátoraljaújhely Szerencs Edelény Szikszó Tokaj Putnok Gönc Mezőcsát Cigánd munkaügyi körzet