2017 HELYI TANTERV Szentlőrinci Általános Iskola Zsigmond Király Általános Iskola Tagintézménye Hatályba lépés időpontja: 2017/2018 tanév 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. Az általános iskola helyi tanterve... 4 1.1 A tantárgyi rendszer és heti óraszámok a normál általános iskolai képzésben... 4 1.1.1 Az 1-4. évfolyamon 2013/2014-es tanévtől a felmenő rendszerben... 4 1.1.2 Az 5-8. évfolyamon 2013/2014-es tanévtől a felmenő rendszerben... 5 2. Kiemelt fejlesztési területek... 7 3. A tantárgyi tantervek közös jellegzetességei... 9 3.1 Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai-célok, alapelvek... 9 3.1.1. Célok és feladatok: Alsó tagozat... 9 3.1.2. Célok és feladatok: Felső tagozat... 11 4. Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei... 13 5. Magasabb évfolyamba lépés feltételei... 16 5.1 Az első évfolyamon... 16 5.2 Második évfolyamtól... 18 6. A tanuló esélyegyenlőségét biztosító intézkedések területei... 18 7. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái... 19 7.1 Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái, a tanulók teljesítményének értékelése... 19 7.2 Értékelés módja... 21 7.3 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek... 29 8. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének, és minősítésének követelményei és formái... 30 8.1 Magatartás értékelése... 31 8.2 Szorgalom értékelése... 34 9. Záró rendelkezések... 38 2
Az iskola rövid bemutatása Intézményünk 8 évfolyamos általános iskola, évfolyamonként egy osztállyal működik. Tantárgyi rendszerünk megegyezik a NAT és a kerettantervek műveltség-területeivel és tantárgyaival. Újszerű tanulásszervezési technikákat és módszereket alkalmazunk az oktatásban. Erősítjük az digitális tartalmak, és az IKT tan-eszközök gyakorlatban való használatát. Az osztálytanítók és osztályfőnökök négy évig kísérik osztályukat. A kötelező tanórán kívüli tevékenységeket informatika, színjátszó könyvbarát, matematika, angol, ügyes kezek, fizika szakkörök egészíthetik ki. A tömegsport foglalkozásokon lehetőség nyílik a rendszeres test-mozgásra. Délutánonként kosárlabdázni, korcsolyázni, úszni, túrázni lehet. A 8. évfolyamosok részére felvételire való felkészítést szervezünk matematika, magyar és angol tan-tárgyakból. A hátrányos helyzetű és SNI tanulók esélyegyenlőségének javítását a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakításával biztosítjuk. A tehetséggondozás megvalósításának lehetősége a tanulmányi versenyeken való részvétel. Az pályázatok lehetőségeit kihasználva széles körű szabadidős kínálata van intézményünknek (őszi-tavaszi túrák, erdei iskola, nyári táboroztatás). Rendezvényeink az összetartozás élményét erősítik. Iskolai ünnepélyek, amelyek egyben települési ünnepélyek is, iskolagyűlések, farsangi bál, Kisdiák Fesztivál, Adventi, Márton napi és a Zsigmond projekt, gyermeknap, egészség és sportnap, ÖKO programok. A tanulók érdekeinek képviseletét diákönkormányzat látja el, mely negyedévente iskolagyűléseken tájékoztatja a tanulóközösséget terveiről és az elvégzett munkáról. Az iskola munkájához segítséget nyújt a Szülői Szervezet és az iskola alapítványa, Önkormányzatok, RNÖ. 1. Az általános iskola helyi tanterve 3
1.1. A tantárgyi rendszer és heti óraszámok a normál általános iskolai képzésben Óraterv a kerettantervekhez (51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet szerint 1.1.1. Az 1-4. évfolyamokon 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1 7+1 6+1 6+1 Angol nyelv 2+1 Matematika 4+0,5 4+1 4+1 4+1 Hit- és Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1+1 1 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Roma népismeret +1 +1 +1 +1 Szabadon tervezhető órake- 2 2 3 3 ret Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 4
1.1.2. 5 8. évfolyamon 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. Magyar nyelv és irodalom 4 4 3 4 Választható 1 1 Angol nyelv 3 3 3 3 Választható 1 1 1 1 Matematika 4 3 3 3 Választható 1 1 1 Történelem, társadalmi és ál- 2 2 2 2 lampolgári ismeretek Hit- és Erkölcstan 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Választható 1 Biológia - egészségtan 2 1 Választható 1 Fizika 2 1 Kémia 1 2 Földrajz 1 2 Ének-zene 1 1 1 1 Rajz 1 1 1 1 Dráma és tánc/hon-és népisme - 1 ret Roma népismeret +1 +1 +1 +1 5
Informatika 1 1 1 Választható 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szabadon tervezhető órakeret 2 3 3 3 Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31 Kerettantervek A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Biológia-egészségtan Fizika Kémia Ének-zene Ének-zene (alsó tagozat) Változat B A A B A A 6
2. Kiemelt fejlesztési területek A pedagógiai eredményesség szempontjából kiemelkedően fontos kereszttantervi követelmények (a NAT által meghatározott Kiemelt fejlesztési adatok)fel: Kiemelt fejlesztési feladatok: o Erkölcsi nevelés o Nemzeti öntudat, hazafias nevelés o Állampolgárságra, demokráciára nevelés Önismeret és társas kultúra fejlesztése o Családi életre nevelés o Testi, lelki egészségre nevelés o Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Környezettudatosság o Pályaorientáció o Gazdasági és pénzügyi nevelés Médiatudatosságra nevelés Kulcskompetenciák : o Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia o Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia o Szociális és állampolgári kompetencia 7
o Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség A hatékony, önálló tanulás 8
3. A tantárgyi tantervek közös jellegzetességei 3.1. Az alapfokú nevelés-oktatás szakaszai-célok, feladatok 3.1.1. Célok és feladatok: Alsó tagozat 1 2. évfolyam A bevezető szakasz két évben történő meghatározása az óvodából az iskolában való sikere átmenet előfeltétele: az első két évet az óvodára jellemző időigényesebb tevékenység- és tanulásszervezési formák felé orientálja. A teljesítménymotiváció és a képességek fejlesztése területén a szabályozás nagy teret enged az egyéni érdeklődésnek, és lehetővé teszi az ebben az életkorban különösen jelent ős egyéni különbségek kezelését. Feladatok: - A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése. - A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. - A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése, játék- és mozgásigényének kielégítése. - Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. - Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. - Társas kapcsolatok kialakítása és a hozzá szükségbeállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása, közös tevékenységekből fakadó élmények megerősítése. - A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. 9
- Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. 3-4. évfolyam Ebben a szakaszban erőteljesebbé válnak a negyedik évfolyam végére már meghatározóak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. A motiválás és a tanulásszervezés a teljesítményekre összpontosít. Feladatok: - A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. - Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. - A mindennapi életvitellel összefügg ő gyakorlati ismeretek nyújtása. - Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. - A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. - Önismeret fejlesztése. - Koncentrációs képességek fejlesztése, amely a tanuláshoz való viszonyban, a közös játékokban és feladatokban jelenik meg. - Az egészséges életmód megismertetése, a mozgás, rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése. 10
3.1.2. Célok és feladatok: Felső tagozat 5-6. évfolyam Az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek megalapozása. Ebben a szakaszban történik az iskolai tudás erőteljes tagolódása, amely megköveteli az ilyen típusú tanuláshoz szükséges és ehhez rendeződő képességnyalábok, kompetenciák célzott megalapozása. Feladatok: - Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak éselsajátíttatása, gyakoroltatása. - A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. - Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. - A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. - A kreativitás, kritikai gondolkodás fejlesztése. - A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléletek és alapfogalmak megismertetése. - Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése. - Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. - Más népek és kultúrák megismerésének igénye. - A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése. 11
- Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív magatartások és szokások megerősítése. - Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése, a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása. 7-8. évfolyam Alapvető feladata a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése. Feladatok: - Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. - Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. - A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, értelmezése, indoklási, bizonyítási képességekre. - A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagításaés mélyítése. - Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása. - Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása, felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra. - A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligenciai mélyítése és gazdagítása. - Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából. - Az emberiség előtt álló globális problémák megismertetése. 12
- A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. - Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése. - A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történőösztönzés és nevelés. - Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése. - Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtéseaz önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. - Pályaorientáció 4. Tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tartalmi és minőségi kritériumok között fontos, hogy - a tanulmányi segédletek és taneszközök szakmailag hiteles tananyagot közvetítsenek (ismeretekbe ágyazott képesség fejlesztés), - feleljen meg a kompetencia fejlesztés kritériumainak, - legyen jellemzője a probléma központúság, és a tanulói felfedezést biztosító feladatok, - feleljenek meg a tanulók életkori sajátosságainak, - jól strukturált szerkezetű, megfelelő betűtípusú, betűméretű legyen, - az ábra és képanyag igazodjon a tananyag tartalmához, - a tananyag feldolgozását illetően elsősorban az induktív, a heurisztikus és a kooperatív tanulásra épülő módszereket részesítsék előnyben, - differenciált tanítást támogató legyen, 13
- az egyéni haladást jól szolgálja, - helyezzen hangsúlyt a képességfejlesztésre, - a mindennapi élethez kapcsolódó nyelvezet ű legyen, - feladatokban gazdag és változatos legyen, - ösztönözzön az önálló tanulásra, - ára elfogadható, reális legyen, - megfeleljen a tartósság kritériumának, - külső megjelenésében esztétikus legyen, - lehetőleg környezetbarát papírból készüljön. 14
Vizsgált Funkciók Motiváció A minőség összetevői - Illusztráltság - Érdekesség - Problémák bemutatása - Gondolkodást ösztönző egyéb megoldá - sokat tartalmaz Ismeretátadás Rendszerezés Koordináció Differenciálás Tanulásirányítás Tanulási stratégiák tanítása Az önértékelés elősegítése Értékekre nevelés - Életszerűség, érthetőség - Tudományos pontosság - Strukturáltság - A többi tankönyvekkel való összehangoltság Szintezett- tananyag - A tanórai és az otthoni tanulás folyamatát orientáló eszközök - Az ismeretek alkalmazását gyakoroltató, illetve összefoglaló kérdések és feladatok - Érzelmi hatást keltő eszközök - Helyes értékrendet közvetítenek 15
5. Magasabb évfolyamra lépés feltételei Az intézmény tanulója magasabb évfolyamba akkor léphet, ha teljesítette a tantárgyi tantervekben előírt továbbhaladási követelményeket. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. 5.1. Az első évfolyamon Szöveges értékelést alkalmazunk Ha az iskolába gyermeknek nehézségei támadnak a tanulási követelmények teljesítésében, akkor a szülő az alábbiak közül választhat: - Kéri az igazgatót, mentesítse gyermekét az értékelés alól, és előkészítő évfolyamként végig járja az elsőévfolyamot, majd szeptemberben újra kezdi tanulmányait az általános iskolában (ez nem számít bukásnak). - Kéri, hogy gyermeke évfolyamot ismételhessen. Előkészítőévfolyam: Az első évfolyamra felvett tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól. Ha a tanulót mentesítették az értékelés és minősítés alól, az első évfolyamot a többi tanulóval azonos osztályban előkészítő évfolyamként végzi és fejezi be. Az előkészítő évfolyam során a tanuló játékos felkészítés keretében készül az iskolai követelmények teljesítésére. Előkészítő évfolyamra a tanuló csak egy tanéven keresztül járhat, és csak abban az esetben, ha tanulmányait legkésőbb a hetedik életévében megkezdte. A következő tanévben osztályozás nélkül újra kezdheti tanulmányait az első évfolyamon Egyéni továbbhaladás, egyéni fejlesztési terv 16
A szülő kérésére az előkészítő év átváltoztatható egyéni továbbhaladásra. Szakértői vélemény alapján az igazgató az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig engedélyezheti a tanuló részére az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó egyéni továbbhaladást. Egyéni továbbhaladás esetén - a szakértőivélemény alapján - az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsótanítási napjáig kell a tanulónak utolérnie a többieket. Ha a tanulónak egyéni továbbhaladást engedélyeztek,apedagógus - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési tervet készít. Az egyéni fejlesztésitervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesítenie, továbbá, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző évfolyam-okig, de legkésőbb a negyedik évfolyam végéig tarthat. Egyéni továbbhaladás esetén, amennyiben a tanuló a negyedik évfolyam végéig nem teljesíti a helyi tantervben meghatározott tanulmányikövetelményeket, a negyedik évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait. Évfolyamismétlés: A tanuló az első évfolyamon évfolyamismétlésre utasítható, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Szülő kérésére engedélyezni kell az évfolyam megismétlését. 17
5.2. Második évfolyamtól A tanulók valamennyi tantárgyból év végi osztályzatot; hit-erkölcstan, valamint népismeret tantárgyakból szöveges értékelést is, és bizonyítványt kapnak tanulóink. Az év végi értékelésben a tanév során szerzett folyamatosértékelések alapján kialakított tanári vélekedés a döntő. A tanítói, tanári döntést az osztályozó értekezlet véleményezi. Magasabb évfolyamba lépés feltételei: - Felsőbb osztályba az a tanuló bocsátható, aki valamennyi tantárgyból legalább elégséges osztályzatot kapott. - Az a tanuló, aki legfeljebb háromtárgyból szerzett elégtelen osztályzatot, felsőbb osztályba csak sikeres javítóvizsga után léphet. 6. A tanuló esélyegyenlőségét biztosító intézkedések területei: Az iskolai körülményekből adódó esélyegyenlőséget sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása: - - Az oktatásba történő bekapcsolódás területei: a beiratkozás, az osztályba sorolás, a tanulói tankötelezettség elmulasztása, a mulasztások. - Az iskolai teljesítmények segítése: fejlesztő foglalkozások, IPR tevékenység, Útravaló. - Továbbtanulásra való felkészítés: tantárgyi felkészítő foglalkozások, pályaorientációs foglalkozások. A családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget sértő körülmények feltárása, valamint azok 18
kezelésének módja: - gyermek és ifjúságvédelmi tevékenység - szociális támogatások (ingyenes tankönyv, étkezés) - napközis és tanulószobai ellátás - iskolai könyvtár szolgáltatásai - délutáni sport és kulturális programok 7. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái 7.1. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái, a tanulókteljesítményének értékelése 7.1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanév során ügyelni kell az írásbeli és a szóbeli számonkérések arányára. A tanév során minden tanuló legalább egyszer kapjon lehetőséget szóbeli beszámolóra. Azért kell minden műveltségi területen törekedni arra, hogy rendszerese n legyen szóbeli számonkérés is, mert ez egyúttal fejleszti a tanulók beszédkészségét, aktiválja a szókincsüket, s módot ad a szóbeli megnyilatkozás különböző formáinak gyakorlására. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló tájékoztató füzetében is feltüntetni. 19
A tájékoztató füzetben a pedagógusnak minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátnia. Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt a naplóba dátummal ellátva be kell jegyezni. A számonkérés gyakorisága A számonkérés gyakorisága legyen összhangban a heti óraszámmal: - heti egy vagy annál kevesebb óraszám esetén félévente legalább három - minden más esetben havonta legalább egy alkalommal kerüljön rá sor. A számonkérés formái A tanórákon szóban és írásban számolnak be a gyerek a tudásukról. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult, de a tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. - Szóbeli számonkérések: o szóbeli felelet: az előző tanítási órán/órákon feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzése, önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján, o óraközi munka: az órái munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minősége, o önálló kiselőadás: egy adott téma önálló feldolgozása és előadása o projekt beszámoló o a témahét kiselőadásai - Írásbeli számonkérések: Egy adott témakörben szerzett tudás mérése önálló feladatok megoldásán keresztül. Fajtái: o írásbeli felelet (max. 15-20 perc időtartamban), 20
o házi dolgozat, o témazáró dolgozat (45 perc időtartamban), o projekt munka, o a témahéttel összefüggő írásbeli munka, o erdei iskola írásbeli munkái. - Gyakorlati számonkérése k: o A számonkérés ezen formája elsősorban a készségtárgyak esetében alkalmazható. o Ide tartozik az önállóan végzett gyűjtőmunkák ellenőrzése és értékelése is. (Projektben, témahéten, erdei iskolában végzett gyűjtőmunka is.) 7.1.2. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya Írásbeli beszámoltatások formái: - írásbeli felelet: teszt, szódolgozat, tudáspróba, - házi dolgozat, - témazáró dolgozat, - év eleji és év végi felmérések, - projekt /témahét erdei iskola beszámolói, produktumai. Írásbeli beszámoltatások rendje, korlátai 21
- Írásbeli számonkérés havonta legalább egyszer történjen. - Írásbeli felelettel alkalomszerűen tájékozódunk a tanulók pillanatnyi tudásáról. - Házi dolgozatot egy félévben legfeljebb egyszer írassunk. - Témazáró dolgozat írására a témaköröknek megfelelően évente 3-4 alkalommal kerüljön sor. - Két témazárónál többet egy napon nem lehet íratni. - A témazáró dolgozatokat egy héttel előbb be kell jelenteni. - Az év eleji felmérés célja az aktuális tudásszint felmérése, a bementi, viszonyító mérésként funkcionálhat, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint ellenőrzése. Ha nem előzi meg ismétlés, akkor csak a tájékozódást szolgálja. Ilyenkor nem osztályozzuk. - Az év végi felmérés a tanév tananyagának alapkövetelményeit méri. Kimeneti mérésként szolgálhat, fejlődési viszonyítási alapként a bemeneti méréshez. Több órás ismétlésnek kell megelőznie, előre be kell jelenteni. Az év végi felmérések osztályzata témazáró értékű jegynek felel meg. Az írásbeli beszámoltatások értékelésben betöltött szerepe, súlya: A félévi és tanév végi osztályzatok kialakításánál kiemelt szerepe van a témazáró dolgozatnak., kétszeressel súllyal számítandó az érdemjegyek átlagában. A témazáró dolgozatok, valamint az év eleji és év végi felmérők osztályzatánál az alábbi százalékos teljesítményeket kell figyelembe venni: Első évfolyamon 2-8. évfolyamon 0-40 % Nem felelt meg 0-30 % elégtelen (1) 41-75% Megfelelt 31-50% elégséges (2) 22
51-75% közepes (3) 76-90% Jól megfelelt 76-84 % jó (4) 91-100% Kiváló 85-100 % jeles (5) Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. A házi feladatok mind a szóbeli, mind az írásbeli a tanítási órán feldolgozott ismere-tek gyakorlását, elmélyítését szolgálják. A házi feladat érdemjeggyel történő minősítése elfogadható. De a kiemelkedő munka, pl. önálló gyűjtőmunka, (a projekt, a témahét, az erdei iskola ideje alatt végzett munka is) szaktanári dicsérettel jutalmazható. A hiányzó házi feladat pótlólagos elvégzését szükségesnek gondoljuk, többszöri hiány esetén szaktanári figyelmeztetést javaslunk. Fontosnak tartjuk, hogy a napközis és otthoni felkészülés mellett a gyerekeknek maradjon idejük életkori sajátosságuknak, gyermeki személyiségüknek megfelelő tevékenységekre; pihenésre, regenerálódásra, mozgásra, játékra. Ennek tükrében az otthoni és napközis felkészüléshez az alábbi elveket és korlátokat alkalmazzuk. - A tanultak begyakorlása érdekében a tanulók otthoni (napközis és tanulószobai) felkészülés formájában szóbeli és írásbeli házi feladatot kapnak. - Az osztályfőnökök és szaktanárok a házi feladatok, feladásakor figyelembe veszik a tanulók egyéni képességeit, életkori sajátosságait, aktuális állapotát és ezekből kiindulva differenciált formában adnak feladatokat az otthoni és napközis felkészüléshez. - Emellett folyamatos konzultációt folytatnak a napközis nevelővel, akik visszajelzésekkel tájékoztatják a délelőttös nevel őket a házi feladatokkal kapcsolatos tapasztalataikról. - A házi feladatok mennyiségét úgy határozzuk meg, hogy a szóbeli és írásbeli felkészülés tantárgyanként az alsó tagozaton napi 20 percnél, a felső tagozaton napi 35 percnél többet ne vegyen igénybe. 23
- A tanítási szünetekre kötelez ő házi feladatot nem adunk, csak verstanulás, szorgalmi feladat és kötelező olvasmány elolvasása várható el a tanulótól. 7.2. Értékelés módja Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Az értékelés kiterjed az iskolai élet egészére: a tanulmányi, a szabadidős, illetve a közösségi munkára. A tanulmányi munka értékelésének alapja a tantárgyanként megfogalmazott követelményrendszer. A nevelők a tanulók tanulmányi előmenetelének és teljesítményének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez. Emellett figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak fejlődtek-e, vagy hanyatlottak az előző értékelés óta. Az ellenőrzés és értékelés csak akkor tölti be szerepét, folyamatos, ha objektív és előre meghatározott, és az ismertetett követelményeken alapul. 7.2.1. Értékelés az alsó tagozaton Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Alkalmazott minősítések: Kiváló=K (5), Jó=J(4), Megfelelő=M(3,2), Felzárkóztatásra szorul=f(1) Második évfolyam második félévétől az érdemjeggyel történő értékelést alkalmazzuk. A tanulók év végi osztályzatot, hit-és erkölcstan valamint népismeret tantárgyakból szöveges értékelést, továbbá bizonyítványt kapnak. 24
Értékelés 1. osztály, 2. osztály félév: A heti egy órás tantárgyak esetén félévente legalább 3 alkalommal %-os vagy szöveges bejegyzés a naplóba illetve a tájékoztatóba (K,J,M,F). A többi tantárgy esetén havonta %-os vagy szöveges bejegyzés a naplóba illetve a tájékoztatóba (K,J,M,F). 1.negyedévben :a magatartás és szorgalom értékelésének beírása a naplóba, tájékoztatóba ( 5,4,3,2). Félév: szöveges minősítés a naplóba, tájékoztatóba + (K,J,M,F tantárgyanként betűvel kiírva). 3.negyedévben : a magatartás és a szorgalom értékelésének beírása a naplóba,tájékoztatóba(5,4,3,2). 21 25
Év vége: szöveges minősítés naplóba, bizonyítványba + (K,J,M,F, tantárgyanként betűvel kiírva). Értékelés 2. osztály év vége, 3. és 4. osztály: A heti egy órás tantárgyak esetén félévente legalább 3 alkalommal érdemjeggyel(5,4,3,2,1) történő értékelés a naplóba illetve a tájékoztatóba. A többi tantárgy esetén havonta érdemjeggyel (5,4,3,2,1) történő értékelés a naplóba illetve a tájékoztatóba. 2. évfolyamon hit-és erkölcstan valamint népismeret tantárgyakból szöveges értékelés. 1.negyedévben :a magatartás és szorgalom értékelésének beírása a naplóba, tájékoztatóba (5,4,3,2) Félév: érdemjeggyel kifejezett bejegyzés a naplóba, tájékoztatóba (5,4,3,2,1) 3.negyedévben:a magatartás és szorgalom értékelésének beírása naplóba, tájékoztatóba (5,4,3,2,) Év vége: érdemjeggyel kifejezett bejegyzés a naplóba, bizonyítványba (5,4,3,2,1) Témazáró dolgozatok írására a főtantárgyakból (matematika, magyar, környezet, nyelv) a témaköröknek megfelelően, évente 3-4 alkalommal. A témazáró dolgozatok valamint az év eleji és év végi felmérők értékelésénél az alábbi százalékos teljesítményeket kell figyelembe venni: 1.o. - 2.o.félév 2.o.év vége - 3.o.,4o. 0% - 40% = F 0% - 40% = 1 41% - 75% = M 41% - 55% = 2 56% - 75% = 3 76% - 90% = J 76% - 90% = 4 91% - 100% = K 91% - 100% = 5 26
7.2.2.Értékelés érdemjeggyel A pedagógus a tanulók teljesítményét a tanítási évközben rendszeresen érdemjegyekkel érté-keli. Az érdemjegyek tartalma: 5 (jeles): Kifogástalan tárgyi tudás, szabatos megfogalmazás, képesség az önálló ismeretszerzésre, anyagfeldolgozásra, tanórai aktivitás. 27
4 (jó): Megfelelő tárgyi tudás, a tananyag összefüggéseinek értése, elfogadható kifejező készség, az önálló ismeretszerzés képessége, tanórai aktivitása. 3 (közepes): Bizonytalan tudás, egyenetlen teljesítmény és aktivitás, önállótlanság, a beszámoltatások alkalmával tanári segítség igénylése, hiányos füzetvezetés, kifogásolható külalak. Önálló tanulásra, ismeretszerzésre csak segítséggel képes, ismereteiről nem tud összefüggő szöveg formájában számot adni. 2 (elégséges): Tudása töredékes, a tananyag összefüggéseit nem képes megérteni, ismereteinek alkalmazásában önállótlan, füzetvezetése tanulását nem segíti. Számonkérések alkalmával jelentős segítséget igényel, csak kérdésekre válaszolva tud ismereteiről számot adni. 1 (elégtelen): Tudása nagyon hiányos, a továbbhaladáshoz nem elegendő. Önálló ismeretfeldolgozásra segítséggel sem képes, taneszközei hiányosak. Füzetvezetése rendezetlen, összefüggéstelen, hanyag. Tanára segítő kérdéseire sem tud válaszolni a számonkérések alkalmával, a feladatok szövegét sem érti. A felszerelés hiányára illetve tanuló magatartására nem adható tantárgyi elégtelen, kivétel az a házi dolgozat, melynek értékelését a szaktanár előre jelzi. - Értékelés osztályzattal A tanuló osztályzattal történő értékelésére félév végén a tájékoztató füzetbetan,éva végén a bizonyítványban kerül sor. A tanév végi osztályzazt egész tanévben nyújtott teljesítményt minősíti. Az osztályzat az érdemjegyeken alapul,melyek közül a témazáró dolgozatok, a félévi- és év végi dolgozatok súlyozottan számítanak. 28
- Nevelőtestületi dicséret: tanév végén kitűnő tanulmányi eredményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért együttesen. 7.3. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának és edzettségének fizikai (fittségének) mérése Az 5-8. évfolyamon testnevelés tantárgyat tanító pedagógus az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési időszakban a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) mérési módszerrel, és a hozzá kifejlesztett eszközök alkalmazásával elvégzi a tanulók fizikai állapotának és edzettségének mérésével kapcsolatos feladatokat. A mérés eredményeit rögzíti a NETFIT informatikai rendszerbe. Tanévenként elemzik és meghatározzák az adott tanuló fizikai fittségi szintjének továbbfejlesztése szempontjából szükséges intézkedéseket. A mérések iskolai adatai alapján a testnevelés tantárgyat tanítópedagógusok tanévenként javaslatot tehetnek a nevelési program részét képező iskolai egészségfejlesztési program módosítására. A fizikai fittségi mérés eredményeit a mindenkori tanév rendéjéről szóló jogszabályban meghatározott mérési időszak utolsó napjáig az iskolának a tanuló mérési azonosítójának alkalmazásával kell feltölteni a NETFIT rendszerbe. A fizikai fittségi érés tanulót érintő eredményeiről a tanuló és a szül ő a tanuló mérési azonosítójának felhasználásával NETFIT a rendszeren keresztül kap tájékoztatást. A mérés célja: tanulók egészsége megőrzésének, javításának, fenntartása, és a tanulók egészségi állapotának nyomon követése,a tanulók fittségi szintjének növelésén keresztül, az egészséghez szükséges fittségi állapot fejlesztése, megőrzése, javítása (fejlesztése). A mérés megszervezése: a köznevelési intézmények rendelkezésére bocsátott útmutató ( Kézikönyv a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) alkalmazásához ) alapján az éves tervben kerül rögzítésre. 29
8. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei és formái Magatartáson értjük a tanuló: - iskolai közösséghez, valamint annak tagjaihoz való viszonyát, - önmagához való viszonyát, felelősségét, önállóságát, - hatását a közösségre, viselkedését a társas kapcsolatokban - házirendben leírtak és közös iskolai szabályaink betartatását, - a közösség érdekében végzett tevékenységét, - viselkedését, hangnemét, beszédkultúráját, önfegyelmét. Szorgalmon értjük a tanuló: - tanulmányi munkához való viszonyát, - munkavégzésének pontosságát, kötelességtudatát, - önálló feladatai elvégzésének minőségét, - rendszeretetét, pontosságát, felszerelésének rendbetartását, - többletfeladatok vállalását, teljesítését, - tanórán kívül szerzett ismereteinek felhasználását, - aktivitását. Az osztályfőnök minden tanév első napján ismerteti a tanulókkal a magatartás és szorgalom értékelésének alapelveit, az egyes minősítések feltételeit, a követelményekről a szülőket a tanév első szülői értekezletén tájékoztatja. 30
Az értékelés formái - Az osztályfőnök a szaktanárok véleményét kikérve havonta értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát a pedagógia programban megfogalmazott kritériumok alapján. Az osztályzatokat beíratja a tájékoztató füzetbe. - Negyedévkor és háromnegyedévkor negyedéves értékelés formájában a szaktanárokkal együtt értékeli az osztályfőnök a gyerek magatartását és szorgalmát. Ez a novemberi, illetve április havi jegy mellett jelenik meg, a naplóba és a tájékoztató füzetbe eltérő színnel kerül bejegyzésre. - Félévkor és év végén a havi jegyek és a szaktanárok véleményének figyelembevételével az osztályfőnök érdemjegyet javasol. A havi jegyek figyelembevételekor a negyedéves ill. háromnegyedéves értékelés dupla értékű jegynek számít. A félévi és év végi magatartás és szorgalom jegyekről az osztályozó konferencia dönt a havi jegyek átlagának lefelé ill. felfelé történő kerekítésével. A tantestület indokolt esetben eltérhet a matematikai kerekítés szabályától. Vitás esetekben az osztályfőnök véleményének nagyobb súlya van. 8.1. Magatartás értékelése A tanév során 2ő-tl 5-ig terjedő skálán érdemjegyekkel értékelünk. A magatartás érdemjegyei és minősítései a következők: 5: példás 4: jó 3: változó 2: rossz Iskolánkban a magatartás minősítésének követelményei a következők: 31
Példás (5) az a tanuló, aki: - Nincs igazolatlan órája. - Nincs írásbeli figyelmeztetése. - Az önként vállalt vagy rábízott közösségi feladatok teljesíti. - A Házirendet betartja. - Nevelőivel, a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, udvarias. Jó (4) az a tanuló, aki: - Nincs igazolatlan órája. - Nincs osztályfőnöki vagy annál magasabb fokozatú írásbeli figyelmeztetése. - Részt vesz a közösség életében, a rábízott feladatokat elvégzi. - A Házirendet betartja. - Nevelőivel, a felnőttekkel és társaival szemben tisztelettudó, udvarias 32
Változó (3) az a tanuló, aki: - Van igazolatlan órája. - Osztályfőnöki figyelmeztetésnél magasabb fokozatú írásbeli figyelmeztetése nincs. - A közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, a rábízott feladatokat nem mindig teljesíti. - A Házirendet többször megszegi. - Nevelőivel, a felnőttekkel és társaival szemben udvariatlan, viselkedése tisztelet-len. Rossz (2) az a tanuló, aki: - Több alkalommal igazolatlanul mulaszt. - Osztályfőnöki int ője, vagy ennél magasabb fokozatú büntetése van. - Közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart,rábízott feladatokat nem teljesíti. - A Házirendet ismételt figyelmeztetések ellenére sem tartja be. - Nevelőivel, a felnőttekkel és társaival szemben tiszteletlen, udvariatlan. A magatartás minősítésének elvei táblázatos formában 33
Példás Jó Változó Rossz Nincs igazolatlan Nincs igazolatlan Van igazolatlan órája. órája. órája. Több alkalommal igazolatlanul mu- laszt. Nincs írásbeli fi- gyelmeztetése. Nincs osztályfőnöki vagy annál magasabb fokozatú írásbeli figyelmeztetése. Osztályfőnöki figyelmeztetésnél magasabb fokozatú írásbeli figyelmeztetése nincs. Osztályfőnöki int ő- je, vagy ennél magasabb fokozatú büntetése van. A közösségi mun- Közösségi munkát Az önként vállalt Részt vesz a közös- kában csak vonanem végez, másovagy rábízott kö- ség életében, a rá - kodva vesz részt, a kat is visszatart, a zösségi feladatokat bízott feladatokat rábízott feladatokat rábízott feladatokat teljesíti. elvégzi. nem mindig teljesínem teljesíti. ti. A Házirendet ismé- A Házirendet be- A Házirendet be- A Házirendet több- telt figyelmeztetétartja. tartja. ször megszegi. sek ellenére sem tartja be. Nevelőivel, a fel- Nevelőivel, a fel- Nevelőivel, a fel- Nevelőivel, a fel- nőttekkel és társai- nőttekkel és társai- nőttekkel és társai- nőttekkel és társai- val szemben udvaval szemben tiszte- val szemben tiszte- val szemben tiszteriatlan, viselkedése lettudó, udvarias. lettudó, udvarias. letlen, udvariatlan. tiszteletlen. 8.2. Szorgalom értékelése 34
A tanév során 2-től 5-ig terjedő skálán érdemjegyekkel értékelünk. A szorgalom érdemjegyei és minősítései a következők: 5: példás 4: jó 3: változó 2: hanyag Iskolánkban a szorgalom minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: - Tanulmányi munkája kiemelkedő. - Munkavégzésében kitartó, figyelmes. - Képességeinek megfelelően teljesít. - Házi feladatait elkészíti, felszerelései rendezettek. - Többletfeladatokat szívesen vállal. Jó (4) az a tanuló, aki: - Tanulmányi munkája egyenletesen jó színvonalú. - Munkavégzésében kitartó, figyelmes. - Képességeinek megfelelően teljesít. - Házi feladatait elkészíti, felszerelései rendezettek. - A rábízott feladatokat elvégzi. 35
Változó (3) az a tanuló, akinek: - Tanulmányi munkájának színvonala ingadozó. - Munkavégzésében rendszertelen, figyelmetlen. - Teljesítménye elmarad a képességeitől. - Házi feladati, felszerelései időnként hiányosak. - A rábízott feladatokat nem mindig végzi el. Hanyag (2) az a tanuló, aki: - Tanulmányi munkája alacsony színvonalú. - Munkavégzésében rendszertelen, figyelmetlen. - Teljesítménye messze elmarad a képességeitől. - Házi feladati, felszerelései gyakran hiányosak. - A rábízott feladatokat nem végzi el. 36
A szorgalom minősítésének elvei táblázatos formában Példás Jó Változó Hanyag Tanulmányi munká ja kiemelkedő. - Tanulmányi munká - Tanulmányi munká - Tanulmányi munká - ja egyenletesen jó jának színvonala ja alacsony színvoszínvonalú. ingadozó. nalú. Munkavégzésében kitartó, figyelmes. Munkavégzésében kitartó, figyelmes. Munkavégzésében rendszertelen, fi- gyelmetlen. Munkavégzésében rendszertelen, fi- gyelmetlen. Képességeinek meg- Képességeinek meg- Teljesítménye elma- Teljesítménye meszsze elmarad a képesfelelően teljesít. felelően teljesít. rad a képességeitől. ségeitől. Házi feladatait elké- Házi feladatait elké- Házi feladati, felsze- Házi feladati, felszeszíti, felszerelései szíti, felszerelései relései időnként relései gyakran hiárendezettek. rendezettek. hiányosak. nyosak. A rábízott feladato- Többletfeladatokat A rábízott feladato- A rábízott feladatokat nem mindig szívesen vállal. kat elvégzi. kat nem végzi el. végzi el. 37
9. Záró rendelkezések A Pedagógiai Programot a Helyi tanterv módosítása után - a nevelőtestület 2017.06.30.-án elfogadta. Az elfogadást a nevelőtestület jelenlevő képviselői aláírásukkal tanúsítják. Az intézmény vezetője a Pedagógiai Program Helyi tanterv módosítását jóváhagyta. Frittmann-Juhász Tünde mb. tagintzémény-vezető A Szülői Szervezet véleményezési jogával élve a Pedagógiai Programban Helyi tantervben megfogalmazott módosításokkal egyetért. Varga Józsefné SZM elnök 38
Az iskolai diákönkormányzat képviselőivel tartott megbeszélésen a Pedagógiai Program Helyi tanterv módosításait megismerte. Az érintettek véleményezési jogukkal élve a dokumentumban megfogalmazottakkal egyetértettek. Fürnstallné Keller Anita DÖK vezető tanár 39