FARMER-EXPO: Debrecen, DE AMTC, 2009. augusztus 26. Mezőgazdasági vízhasznosítás aktuális kérdései Konferencia a mezőgazdasági célú vízhasználat minőségi megújulásáért A mezőgazdas gazdasági gi vízhasznv zhasználat problémaf mafája és s SWOT analízise és közgazdasági gi kérdk rdései Dr. Szűcs István Debreceni Egyetem
Nyakunkon a szavannásodás, nincs más kiút, csak az öntözés Őzse László (Agro-Földes Kft.) KLÍMAVÁLTOZÁS A hazai klíma mediterrán irányú eltolódása Növekvő szélsőségek: magasabb átlaghőmérséklet, kevesebb nyári csapadék, árvizek, szárazság. A tavak felülete várhatóan csökken: növekvő sótartalom Elsivatagosodás: szárazságtűrő gyomfajok előretörése
VÍZHIÁNY / VÍZTV ZTÖBBLET ÖNTÖZÉS S / BELVÍZRENDEZ ZRENDEZÉS
Verseny hátrány nemzetközi tekintetben NEGATÍV HATÁSOK Csatornák, vízszolgáltató művek kihasználatlansága, leromlása Kiszámítható és fenntartható növénytermesztés bizonytalansága VESZÉLYBE KERÜLŐ FENNTARTHATÓ, KIS ZÁMÍTHATÓ ÉS NEMZETKÖ ZI S ZINTEN IS VERS ENYKÉPES NÖ VÉNYTERMES ZTÉS ÉS HALÁS ZAT A potenciálisan öntözhető területek relatí v alacsony kihasználása Az egyes növényi kultúrák kedvezőtlen jövedelmi helyzete Működési nehézségek a mezőg azdasági vízhasználatban A piaci viszonyok nem követeli k meg a fokoz ottabb mez őgazdas ági víz hasz nálatot Csökkenő fizetőképes ker eslet Időjárási koc káza t Szélsőséges időjárási elemek felszaporodás a Globális klí ma változás Tájékoztatás (kut atás, szaktanácsadás) Érdektelens ég Ingadoz ó hozamok, alacsony termésbiztons ág Vízpótlás és tápanyaggazdál kodás összhangjának Relatív információ-hiány Öntöz éses tápanyaggazdálkodás szánt óföldi elterjesztés ének Érdekelts égi járulék ellenszolgáltatás nél küli ki vet ése Relatíve alacsony értékesítési árak Nehez en ter vez hető értékesítési árak Értékesítési ár ak ingadozás a Talajművelési hiányosságok (víztakarékosság) Speciális ismeretek alacsony szintj e (vízgazd.) Kapcs olódó engedélyek megszerzés e, tervek kész ítés e Mezőgazdas ági víz hasz nálat támogatásának Magas adminisztratív (általános) költségek Ráfordítások relatív magas szintje Vízjogi engedélyek költs éges és hosszadal mas megszerzés e, módosít ása, stb. Magas adminisztratív díjak (igazgatási szolgáltatási díjak) Vízterhelési díj Öntöz és magas költs égei Idősz akonként ismétlődő adminisztratív költségek Határozott idejű engedélyek Magas termelési költségek Magas energiakölts ég Magas amortizációs költségek Magas vízsz olgáltatási díjak Kiépít ett öntözőcsatornák kihasználatlansága Láncker es ked ele m Téli időszakban befogadott víz után fizetendő víz díj Árkontroll Elavult technológiai háttér Hiányosságok az öntöz ő berendez ések beszerzés ében Drága szervizel és Nincsenek irányítottan preferált típus ok Magas beruházási költségek Ellenőrizhetetl en és kiszámíthat atlan költségek a vízsz olgáltatóknál Monopol víz ki vé tel Szolgáltatási díj anomáliái Technológiai problémák Tapaszt alatcsere Import kiszolgáltatotts ág Gazdasági váls ág Nem piaci és érdekelts égi rendszer ű árképzés Csatornák leromlott műsz aki állapota Kiszolgáltatott termel ők a monopolhel yzet ben lévő vízsz olgáltatókkal szemben A tagság nem tud élni tulajdonosi és tagi viszonyával Vízhasz nál ók szórtsága, szervezetlensége, kiszolgáltatotts ága Vízjogi engedél yek megszerzés e nehéz kes és lass ú Túlzott bürokrácia Térítés mentes bel víz bef ogadás ának korlátai Többletfunkció elismerés ének hi ánya (társadal mi és gaz das ági szinten) Hosszú t ávú t er vez ési, ki vitelez ési, beruház ási bizonytalans ág Szétaprózódott földtulajdon Földtörvény korlátozás ai Szeml élet váltás Földhasz nál ati bizonytalans ág Kedvezőtl en birtokszer kez et Együttműkö dési készs ég Egyéni érdekek közérdekként val ó megjelenése Halastavi halgazdál kodás egységes (környezetvédelmi, vízügyi) jogi hátterének hi ánya Vízhasz nál ati szolgalmi jog kör üli tisztázatlan hel yzet Tulajdonviszonyok rendez etlensége Szövetkezés Emberi tényezők Földtulajdonosok köz ötti érdekellentét Korlátoz ott érdekér vényes ítési ké pess ég g el rendel kező mez őgazdas ági vízf elhasznál ás A szolgáltatott víz menn yis égi és mi nőségi garanciájának Eg yes sz er veze te k köz ötti érdekellentétek Kiszámíthatatl ans ág Vízszolgáltatási, felhasz nálási köz össégek önrendel kezés ének jogszabál yi támogatása hiányos Az állami szerepvállal ás széttagolt Hosszú távon folyamatosan változó támogatási rendszer Nem egységes irányítás Piacszerzés sz erinti termel és hi ánya Támogatások ad hoc jellege (hosszú t ávon értelmez ve) Vonat koz ó és végrehajtható kompl ex területfejlesztési stratégia hi ánya Eltérések a VKI értelmezés ében Beruházási támogatás ok előfinanszíroz ási nehézségei Teljes költségvisszatérülés tervezés e Tájékozatlans ág a VKI-ről Támogatási, pál yáz ati lehetőségek akadál yai Pál yázati kiírásnál a sz akmai alapelvek figyelembevételének (AVOP) Megj egy zés: EMVA-ra nem igaz Termelési tapaszt alat megbecsülésének Környez eti- és készl etköltségek kal kulálás a Ökológiai víz hasz nálat Vonatkozó és végrehajtható kompl ex mez őgazdas ági stratégia hi ánya Öntöz éses gazdálkodás háttérbe ker ülése Víz készletr e alapoz ott fejlesztés ek hi ánya Társadal mi és gazdasági ellentét a vízszolgáltatók és fel használók köz ött Környez etvédel mi problémák Eseti (árvíz/belvíz/aszály) védekezés és támogatás Komplex i ntéz kedések (árvíz-belvíz-aszály elleni védekezés) A magyar mezőgazdaság és a mezőgazdasági vízhasználat szempontjából kedvezőtlen gazdasági, társadalmi és jogi környezet Vagyonbiztonság Ágazatok leépülés e Szavaz atmaximalizálás Szerződéses fegyelem és hossz ú távú sz erződéses ka pcsol ato k hiá n ya Közmorál Feketegaz das ág Alacsony foglal koz tat otts ág Magas szociális juttatás ok Korrupció Változ ó és bonyol ult jogi környezet Erodál ódott politi kai köz bizalo m Magas adó és járulékt erhek HORIZONTÁLIS PROBLÉMÁK Közkiadások magas szintj e Piac vesztés Technológiai lemaradás Magas kamatterhek Államháztartási hi ány Bürokrácia Elhibáz ott fejlesztési koncepció Megjegyzés: A zöld sz ínű tényez ők esetében ágazati szintű beav atkoz ás lehetséges
PROBLÉMAFA Negatív hatások: A növénytermesztés és a halászat nemzetközi szinten tapasztalható versenyhátránya, és annak növekedése A csatornák, vízszolgáltató művek kihasználatlansága, jövőbeli leromlása, értékvesztése A kiszámítható és fenntartható növénytermesztés bizonytalansága A vízgazdálkodás jelenlegi helyzetére tekintettel a legalapvetőbb okok azok a horizontális problémák, melyek nemcsak a mezőgazdasági vízhasználat, hanem a magyar mezőgazdaság egésze szempontjából kedvezőtlen gazdasági, társadalmi, valamint jogi környezet meglétét eredményezik: alacsony foglalkoztatottság, társadalmi szinten is tapasztalható kedvezőtlen közmorál, nemzetközi összehasonlításban magasnak ítélhető adó és járulékterhek, fekete/szürke gazdaság térnyerése az erodálódott politikai bizalom megléte, korrupció, változó és bonyolult jogi környezet,
PROBLÉMAFA Az öntözött területek relatíve alacsony mértékét közvetlenül határozza meg az egyes növényi kultúrák esetében realizálható kedvezőtlen jövedelmi helyzet, valamint a mezőgazdasági vízhasználatban tapasztalható működési, működtetési nehézségek. A negatívan ható tényezők kivédésére, a termelők a költségeik és öntözéssel kapcsolatos problémáik csökkentése végett az öntözés felszámolásával, vagy az arra történő berendezkedés elhagyásával reagálnak. Az időjárással kapcsolatos tényezők, illetve a megfelelő specifikus szakmai ismeretek alacsony termésbiztonságot és időről-időre ingadozó hozamokat okoznak (termésbiztonság?) Az öntözés magas költségei: egyrészt a magas adminisztratív költségekben, másrészt a magas vízszolgáltatási díjakban, harmadrészt pedig az öntözés befektetett eszközeinek magas amortizációs költségeiben keresendők. A vízjogi engedélyek, illetve a tevékenység végzéséhez kapcsolódó más tervek, engedélyek költséges és meghatározott időszakonként ismétlődő megszerzése, valamint az érdekeltségi járulék kiszabásának anomáliái magyarázzák az általános költségek relatíve magas szintjét. Ezzel párhuzamosan magas vízszolgáltatási díjakat eredményez az árkontrol, a vízfelhasználók, termelők szolgáltatókkal szembeni kiszolgáltatottsága, valamint a vízszolgáltatók között tapasztalható lánckereskedelem.
PROBLÉMAFA Technológiai és infrastrukturális háttér (csatornák, közművek, öntöző berendezések) színvonalának és kihasználtságának nem megfelelő volta. Kedvezőtlen birtokszerkezet is, mely a szétaprózódott földterületekkel, a földtörvény korlátozásaival, valamint az emberi tényezőkre visszavezethető együttműködési és szövetkezési hajlandóság hiányára vezethető vissza. Másik oldalról megközelítve a kedvezőtlen birtokszerkezet és ezzel párhuzamosan a tulajdonviszonyok rendezetlensége, valamint a vízhasználati szolgalmi jog körüli tisztázatlan helyzet hosszú távú tervezési, kivitelezési, és beruházási bizonytalanságot eredményez, ami a mezőgazdasági vízhasználatban tapasztalható működési, működtetési nehézségek egyik okaként vázolható. Túlzott bürokrácia A halastavi halgazdálkodás egységes (környezetvédelmi, vízügyi) jogi hátterének. Széttagolt állami szerepvállalás, s ezen keresztül a korlátozott érdekérvényesítési képességgel rendelkező mezőgazdasági vízfelhasználás, a vízszolgáltatási, felhasználási közösségek önrendelkezésének hiányos jogszabályi támogatása. VKI körüli tájékozatlanság, a vízszolgáltatók és felhasználók között lévő társadalmi és gazdasági ellentét.
SWOT ANALÍZIS (SW) ERŐSS SSÉGEK Klimatikus adottságok Kedvező talajadottságok Mezőgazdasági kultúra Rendelkezésre álló vízkészlet Jó minőségű vízkészletek Meglévő természetes vízforrások Kedvező hidrológiai adottságok Rendelkezésre álló művek, öntözőrendszerek Kiépített rendszerek Elérhető korszerű technológiák Állami szerepvállalás Szakmai tradíció, múltbeli tudás Szakemberbázis Öntözési (termesztési) kultúra Igényszint megléte Ellátási biztonság Túlzott bürokrácia Értékesítési bizonytalanság Ár-érték arány Szemléletváltás A vízközművek kultúrállapota egyre romlik Műszaki színvonal Földmedrű csatornák Öntözőrendszerek jelentős részben elavultak Átemelő telepek rossz hatásfokkal működnek Szivattyúknál nagy a meddő energia felhasználás A víz átfolyik az országon Szakértelem a vízfelhasználás területén Tudás-transzfer Birtokviszonyok, földhasználat Tulajdonviszonyok Lánckereskedelem Hiányos jogszabályi háttér Érdekérvényesítés, érdekviszonyok GYENGESÉGEK GEK Együttműködési készség, összefogásra alig képesek a vízfelhasználók Kiszolgáltatottság Vízjogi engedélyezés nehézkes és költséges Időszakos helyi mennyiségi, minőségi korlátok Társadalmi problémák Átalakult mezőgazdasági feltételek Halastavi halgazdálkodás egységes (környezetvédelmi, vízügyi) hátterének Többfunkció elismerésének Széttagolt állami szerepvállalás A szolgáltatott víz mennyiségi és minőségi garanciájának Kiszámíthatatlanság Hosszú távú tervezési, kivitelezési, beruházási bizonytalanság
SWOT ANALÍZIS (OT) LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Fejlesztési célú támogatási lehetőségek (EMVA) Pályázati feltételek egyszerűsítése Engedélyezési eljárási feltételek egyszerűsítése Termelői közösségek esetén a támogatási intenzitás növelése Vízfelhasználás támogatása Többlettermés Magasabb jövedelem Kiszámítható termelés Komplett öntözési technológiával intenzív termelésszerkezet Öntözési technika korszerűsítés Stratégia fejlesztés Irányított fejlesztések Vízkivétel közösségi tulajdon Többségi akarat Automatizálás Szervezettség visszaállítása Önálló szerveződés Vízgazdálkodás hatékonyságának fejlesztése VKI Innováció Képzés, szaktanácsadás, kapacitásépítés Időjárási- és csapadékviszonyok A vizek 99%-a külföldről jön Csökkenő fizetőképes kereslet Kiszámíthatatlan piaci környezet Saját forrás Gazdasági környezet Jogi környezet Politikai környezet Versenytársak Pénzügyi befektetők megjelenése, rövid távú profitszemlélet VKJ növekedése
Stratégiai és keret jellegű javaslatok 1. Vízkészletre alapozott és a termelési tapasztalatok figyelembe vételével kidolgozott fejlesztések támogatása és megvalósítása. 2. Hosszú távú stabilitás biztosítása a fejlesztési, rekonstrukciós, valamint fenntartási támogatások tekintetében. 3. Komplex intézkedések (árvíz-belvíz-aszály elleni védekezés) kidolgozása és alkalmazása szemben az eseti jellegű védekezéssel és támogatásokkal. 4. Korszerű öntözési elősegítése. technológiák elterjesztése, kutatás, szaktanácsadás 5. A mezőgazdasági vízhasználat programszerű támogatása. 6. A monopolhelyzetű vízkivétel problémáinak feloldása. 7. Komplex mezőgazdasági, területfejlesztési és vízgazdálkodási (benne ágazati K+F+I) stratégia kidolgozása. 8. A földtörvény vonatkozó korlátozásainak felülvizsgálata. 9. A földhasználat bizonytalanságának tulajdonviszonyok rendezése. megszüntetése érdekében a 10. A vízhasználati szolgalmi jog körüli tisztázatlan helyzet megoldása. 11. A halastavi halgazdálkodás egységes (környezetvédelmi, vízügyi) jogi hátterének megteremtése. 12. A vízszolgáltatási, felhasználási közösségek önrendelkezésének jogszabályi támogatása. 13. A VKI-vel kapcsolatos minél szélesebb körű tájékoztatás, a VKI értelmezésének harmonizálása, s ezen keresztül a teljes költség-visszatérülés elvének, valamint a környezeti- és készlet-költségek kalkulálásának optimális megvalósítása.
Operatív jellegű javaslatok 1. Az állami szerepvállalás pontos lehatárolása, valamint az egységes, egy helyre összpontosított irányítás megvalósítása, ennek eredményeként a mezőgazdasági vízfelhasználás érdekérvényesítő képességének növelése a felső irányításban. 2. A leromlott, elavult csatornák, közművek fejlesztése, rekonstrukciója, valamint fenntartása, amely egyértelműen állami, társulati, illetve üzemi beavatkozást igényel. 3. A mezőgazdasági üzemekben használt öntözőberendezések tekintetében a fejlesztések megvalósításának (jövőbeli beruházások) irányított (preferált típusok) ösztönzése. Eltérő támogatási intenzitás az öntözésfejlesztési beruházások kapcsán a technológia korszerűségének (környezeti hatások, energetikai hatékonyság, stb.), függvényében. 4. A vízjogi engedélyek díjainak és az engedélyezési eljárás folyamatának felülvizsgálata és termelő (vízfelhasználó) szempontból kedvezőbbé tétele. 5. A vízdíjakkal (szolgáltatási díjakkal) kapcsolatos anomáliák enyhítése, megszüntetése. 6. Térítésmentes belvíz befogadásának engedélyezése (halászat). 7. A mezőgazdasági vízgazdálkodás komplex tervezési rendszerének kialakítása.
Földminőség és MC/MR viszonya (MC; MR) Profit max. MC=MR (MR) < 0 0 0 < (műtrágya, öntözővíz) Forrás: Prof. Dr. Szűcs I. 1998.
Esettanulmányokon nyokon alapuló gazdasági gi kalkuláci ciók k egyes eredményei Jó termőhelyi feltételek (> 25 AK) Átlagos évjárati viszonyoknál és vetésforgónál az öntözés gazdaságossága közepesnek mondható, a beruházás rövid időtávon belül megtérül. Javítja és kifejezetten kedvezővé teszi az öntözés gazdaságosságát, ha a vetésváltásban megoldható, hogy minden évben öntözhető kultúra kerüljön be a vetésszerkezetbe, ekkor a gazdaságosság nagyon kedvező értékeket vesz fel. A beruházás gazdaságossága az aszályok gyakoriságának növekedésével szintén erőteljesen javul (termésbiztonság + alacsony hozam/magas ért.-i ár) Az érzékenységvizsgálatok rámutattak arra, hogy a 40%-os beruházási támogatásban részesülő, jó termőhelyi viszonyok között végrehajtott öntözési beruházás ökonómiai szempontból kifejezetten kedvezőnek ítélhető, nagy valószínűséggel megtérül, akár a pesszimista szcenárióban is. Ilyen viszonyok között végrehajtott beruházás tehát mind üzemi, mind nemzetgazdasági szinten gazdaságos és megtérül, így feltétel nélkül támogatható.
Esettanulmányokon nyokon alapuló gazdasági gi kalkuláci ciók k egyes eredményei Közepes termőhelyi viszonyok (17-25 AK) Átlagos évjárati viszonyoknál és vetésforgónál az öntözés rendre gazdaságtalan, a beruházás nem térül meg 10 éven belül, a tőkearányos jövedelmezőség mélyen a pénzpiaci kamatok szintje alatt van. A beruházás gazdaságosságát közepes termőhelyen igen nagy mértékben befolyásolhatja a vetésszerkezet. Olyan vetésszerkezetben, melybe minden évben az öntözést megháláló növényi kultúra kerül, a beruházás megtérülése optimista szcenárió esetén elképzelhető. Közepes termőhelyen, a beruházási támogatás nélkül gazdaságtalan beruházás, támogatás hatására üzemi szinten gazdaságossá válhat. A közepes termőhelyen véghez vitt öntözésfejlesztések tehát csak feltételekkel (megfelelő vetésszerkezet, nagy szaktudás, korszerű technológia, stabil piac és értékesítési lehetőségek) támogathatók. Az öntözés gazdaságosságának rendkívüli érzékenységét mutatja ilyen körülmények között, hogy az értékesítési árak mindössze 2-3%-os csökkenése gazdaságtalanná teheti a beruházást. A kritikus vízszolgáltatási díjak, is meglehetősen alacsonyak ilyen körülmények között, mindössze 7-8 Ft/m 3.
Esettanulmányokon nyokon alapuló gazdasági gi kalkuláci ciók k egyes eredményei Gyenge termőhelyeken (< 17 AK) A többletbevételek már az egyes évek többletköltségeinek fedezésére sem elegendők. Még az optimista szcenárió (hozam, értékesítési ár, termelési költségek, piaci kamatlábak, max. támogatás) esetén sem térülnek meg az öntözési beruházások. A beruházás gazdaságossága már statikus vizsgálatok mellett is negatív. Az öntözőberendezés gazdaságossága gyenge termőhelyen dinamikus szemléletben erősen negatív, az NPV folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Ezen érdemben a beruházási támogatások sem változtatnak, így egyértelmű, hogy gyenge termőhelyen öntözésfejlesztés még feltételesen sem támogatható. A beruházások itt mind üzemi, mind nemzetgazdasági szinten abszolút gazdaságtalannak bizonyulnak.
MUNKATÁRSAIM NEVÉBEN ÉS SAJÁT T NEVEMBEN KÖSZK SZÖNJÜK A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!