A környezeti kármentesítés beillesztése az ISO14001 szabványú környezeti menedzsment rendszerbe

Hasonló dokumentumok
ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

Az előadási anyagot összeállította: dr. Váró György

Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány

7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma

Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ ELJÁRÁS

A környezetközpontú irányítás rendszerek működtetésének tapasztalatai. Papp Zsolt Csaba

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

XXIII. MAGYAR MINŐSÉG HÉT

Szennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Szolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése KEOP-2.4.

A vezetőség felelősségi köre (ISO 9001 és pont)

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY SZENNYVÍZTISZTÍTÁSA ÉS KISHOMOK VÁROSRÉSZÉNEK SZENNYVÍZCSATORNÁZÁSA KEOP LEHETSÉGES KOCKÁZATOK FELMÉRÉSE

III. Vízbázisvédelem fázisai

FELTÁRÁS ÉS MONITORING

1.2. A VÁLLALATI KÖRNYEZETVÉDELEM, MINT A KÖRNYEZETI GONDOLKODÁS LOKÁLIS SZÍNTERE

XXXIII. Magyar Minőség Hét 2014 Átállás az ISO/IEC új verziójára november 4.

I. SZAKASZ: A SZERZŐDÉS ALANYAI

A., ALAPELVEK VÁLTOZÁSAI

A környezeti szabályozás célja, feladatai. A szabályozás alapkövetelményei. A szabályozás alapkövetelményei 2. A közvetlen szabályozás eszközei

Az es szabvánnyal, illetve a törvényi elvárásokkal kapcsolatos felmérési, tervezési tevékenység

Felszín alatti közegek kármentesítése

Az építőipar ismert és ismeretlen veszélyei, a kockázatkezelés alapját képező lehetséges megoldások

Szennyezett területek adatainak nyilvántartása a KÁRINFO-ban

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

ISO es szabványrendszer

CÉLOK ÉS ELŐIRÁNYZATOK, KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI ÉS MEB PROGRAMOK

Környezeti Kármentesítési Program I. TERVEZÉSI SEGÉDLET

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

KE Környezetvédelmi megfigyelések és mérések

Engedélyszám: /2011-EAHUF Verziószám: Vállalkozási alapismeretek követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

TopNet Magyarország Kft. INFORMATIKAI BIZTONSÁGI POLITIKÁJA

A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG 1836/1993/EK RENDELETE (EMAS 1) Európai Közösség Tanácsa

MINTA A KEOP Monitoring Bizottság előzetes tájékoztatását szolgáló nem végleges dokumentum

Klinikai audit standard. NEVES Fórum október 20.

MUNKAVÉDELEM A GYAKORLATBAN

2011. ÓE BGK Galla Jánosné,

Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése

A HADFELSZERELÉSEK GYÁRTÁS UTÁNI VÉGELLENŐRZÉSÉNEK NATO MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELŐÍRÁSAI

SÁRMELLÉK ZALAVÁR VOLT SZOVJET KATONAI REPÜLŐTÉR KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSE

Végső változat, 2010 Szeptember Integrált Irányítási Rendszer (IIR) a helyi és regionális szintű fenntartható fejlődésért

Tapasztalatok és teendők a szabvány változások kapcsán

Az ISO 9001:2015 szabványban szereplő új fogalmak a tanúsító szemszögéből. Szabó T. Árpád

A folyamatszemlélet és PDCA elvek érvényesülése az új ISO 9001:2015 rendszerben. Bujtás Gyula. Elvárások és javaslatok a külső tanúsító szemszögéből

Környezeti Munkacsoport június

Az új ISO 14001: 2015 szabvány változásai

M OL-csoport Beszállítói Fórum

SZERETETTEL ÜDVÖZÖLJÜK AZ ISOFÓRUM TAVASZ KONFERENCIA RÉSZTVEVŐIT!

(HL L 384., , 75. o.)

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013. (III. 28.) NGM rendelet által módosított szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

BIZTONSÁGVÉDELMI ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI FELADATOK VÉGZÉSE

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE

A minőségirányítási rendszer auditálása laboratóriumunkban. Nagy Erzsébet Budai Irgalmasrendi Kórház Központi Laboratórium

KE Felkészültség és reagálás vészhelyzetre

A DOKUMENTÁCIÓS RENDSZER

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Munkavédelmi előírások a kereskedelemben. Összeállította: Friedrichné Irmai Tünde

A termék előállítása, megvalósítása (ISO 9001 és pont)

A KEOP ÉS KEHOP STRATÉGIAI HÁTTERE, KÖVETKEZTETÉSEI 20 ÉVES AZ OKKP

Fogalomtár Szakkifejezések és fogalom meghatározások

AZ ISO 9001:2015 LEHETŐSÉGEI AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK FEJLESZTÉSÉRE. XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Szeptember 17.

A szabványos minőségi rendszer elemei. Termelési folyamatok

INFORMATIKAI PROJEKTELLENŐR

ISO/DIS MILYEN VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK?

PROJEKTMENEDZSERI ÉS PROJEKTELLENŐRI FELADATOK

1. célhoz kötöttség elve 2. az adatkezelés jogalapja 3. adat megőrzésének ideje 4. egyértelmű, részletes tájékoztatás 5. hozzájárulás 6.

MH ÓCSAI ÜZEMANYAGRAKTÁR TERÜLETÉN FELTÁRT SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSE

Javaslat magasépítési beruházások egységes minőségbiztosítási módszertanának kidolgozására

Készítette: Leiter Xavéria pályázati szakreferens

XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF

Környezetmenedzsment

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM

Munkavédelmi ellenőrzések

Lossos László-TIKÖVIZIG November 19.

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

Képzés leírása. Képzés megnevezése: Integrált belső auditor (MSZ EN ISO 9001, MSZ EN ISO 14001, OHSAS 18001) Jelentkezés

A villamos energia ellátás javítása érdekében tett intézkedések az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoportnál

HOGYAN FOGJA BEFOLYÁSOLNI A HULLADÉK SORSÁT AZ ÚJ ISO SZABVÁNY ÉLETCIKLUS SZEMLÉLETE?

Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés

VEGYIPAR ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN. Középszint

Termék- és tevékenység ellenőrzés tervezése

A környezetvédelem szerepe

Nagy méretű projektekhez kapcsolódó kockázatok felmérése és kezelése a KKV szektor szemszögéből

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Működési és eljárási szabályzat. 1. sz. melléklet: Folyamatábra

Energetikai auditálás és az ISO összehasonlítása. Előnyök és hátrányok

Dr. Farkas József Czap Zoltán Bozó Péter:

ÉMI-TÜV SÜD Kft. Kockázatok és dilemmák az új ISO EN 9001:2015 szabvány szellemében

Pro School Service Nonprofit Kft. / biztonságszervezés / modul/ 2 vifea. segédlet

Teendők munkabaleset esetén

A Hivatal érvényben lévő alábbi dokumentumok létrehozása, szinkronizálása szükséges

ÁTÁLLÁS AZ ÚJ ISO 9001: 2015 SZABVÁNYRA GYAKORLATI PÉLDA. Hogyan, milyen lépésekben állt át az új szabványra az Industrieplan Kft?

Integrált ISO 9001 ISO ISO Vezető auditor képzés

Minőség és minőségirányítás. 3. ISO 9000:2015 és ISO 9001:2015

MŰHELYMUNKA. ISO 9001 kockázatmenedzsment

3., A gépek biztonsági követelményei és megfelelőségének tanúsítása

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

Átírás:

A környezeti kármentesítés beillesztése az ISO14001 szabványú környezeti menedzsment rendszerbe Az ISO 14001 szabványú környezeti menedzsment rendszer, mint átfogó, átlátható, dokumentált és megtervezett rendszer, elfogadott módja a vállalatoknál fellépő környezeti hatások kezelésének. Ez az eljárás nemcsak a szűken értelmezett környezeti kibocsátásokkal áll kapcsolatban, hanem figyelembe veszi a vállalat tevékenységének társadalmi és gazdasági hatásait is. Célom hogy összegyűjtsem azokat a feladatokat, lépéseket, melyeket egy termelő vállalatnak követniük kell egy már megtörtént talajszennyezés kezelésének lefolytatásához, kármentesítéséhez a környezeti menedzsmentrendszer keretein belül. Feltételezzük, hogy a vállalat ISO 14001 szabvány szerinti környezeti menedzsment rendszert vezet be. Ez alapján kijelenthető, hogy a vállalat a bevezetés előtt előzetes állapotfelmérést végez (ISO 14004:1997), hogy megállapítsa a szervezet környezetben elfoglalt helyét. Ebben a folyamatban felmérik a környezeti tényezőket és a környezeti hatásokat. A környezeti állapotfelmérésen belül csak a kármentesítéssel kapcsolatos lépésekkel foglalkozom. Először tisztáznunk kell, hogy milyen tevékenységeket, szolgáltatásokat végez a szervezet. Következő lépésként fel kell tárnunk az ide kapcsoló környezeti tényezőket és a környezeti hatásokat. A környezeti tényezők vizsgálata azt jelenti, hogy sorra vesszük azokat a tevékenységeket, termékeket, szolgáltatásokat, amelyek kapcsolatba kerülhetnek a környezettel, esetünkben a talajjal és a talajvízzel. Kiemelt figyelmet kell fordítani a gyártáshoz használt alapanyagok és üzemanyagok tárolására, szállítására és átfejtésére, ezek kezelésére a gyártás során, valamint a munkavégzéshez használt rakodó, szállító gépek, személygépkocsik olajelfolyására. A környezeti hatások vizsgálatánál miden változást akár káros, akár hasznos számba kell venni, melyek részben vagy egészben a vállalat tevékenységeiből, termékeiből, szolgáltatásaiból származnak. A környezeti tényezők és környezeti hatások vizsgálatához (melyek az ISO előírásai) szorosan kapcsolódik a tényfeltárás folyamata (a kármentesítés eleme), melyet azonban csak később részletezek. A kettő közötti kapcsolat úgy jellemezhető, hogy az ISO szerinti elvárások alapjában egy kiindulási állapot feltárását szolgálják, valamint alapjául szolgálnak a

környezeti politika megfogalmazásához. Ezen felül azonban támpontot nyújthatnak a későbbiekben a részletes tényfeltárás elvégzéséhez, és úgy tekinthetünk erre, mint felderítő, előzetes tényfeltárás. Az előzetes tényfeltárás célja: bizonyítani a szennyezés tényét; meghatározni a szennyezőanyagok forrását; pontosítani a szennyezőanyagok típusát; tájékoztató adatot szolgáltatni a szennyeződés kiterjedéséről. A vizsgálatok alapján el kell készíteni a szervezet környezeti politikáját, amely a vállalat nyilatkozta az általános környezeti teljesítéseivel kapcsolatos szándékairól és elveiről, amely keretet ad a környezeti célok és előirányzatok meghatározásához. A környezeti politikát a szervezet felső vezetése határozza meg. A vezetőség célja, hogy az érdekelt felekkel és a munkatársakkal tudassa, mit szeretne tenni az adott cég a környezetvédelem érdekében. A környezeti politika kitűzi az átfogó célt a szervezet általános környezeti felelősségi szintjére és a szervezettől elvárt eredményekre nézve, amely minden további tevékenység értékelésekor viszonyítási alapul fog szolgálni. A környezeti politikában elkötelezettséget vállalnak a környezet iránt. Ha a vállalat rendelkezik honlappal, akkor a szervezetek bevett szokása, hogy ott ismertetik a környezeti politikájukat. Ezzel a környezeti állapotfelmérés lezárult. A továbbiakban a teljes kármentesítési folyamatot fogom bemutatni, úgy hogy azt beillesztem az ISO 14001 szabványú környezeti menedzsment rendszer által alkalmazott PDCA rendszerbe. Tervezés (Plan) A környezeti politikában foglaltakkal összhangban meg kell fogalmazni azokat a célokat, előirányzatokat, melyek a környezeti állapot javulásához vezetnek. Ennek első lépése, hogy összegyűjtjük azokat a jogszabályi követelményeket, amelyek szabályozzák a kármentesítés folyamatát, valamint előírják a felszín alatti közegben elérendő határértékeket a különböző szennyezőanyagokra vonatkozóan. A részletes tényfeltárás során megtörténik a szennyező forrás helyének, valamint a szennyezőanyag milyenségének pontosítása, a szennyezett földtani közeg és a felszín alatti

vizek vertikális és horizontális lehatárolása. Első lépésként történeti áttekintést kell végezni, melyben fel kell tárni a szennyezés eredetét. E során fel kell használni a területen végzett tevékenységek megismeréséhez, az arról szóló dokumentumokat, engedélyeket. Fel kell tárni, hogy milyen folyamatokban, milyen minőségben és mennyiségben használtak olyan anyagokat, amelyek a földtani közeg elszennyezéséhez vezethettek és pontosan meg kell adni azok helyét, kitérve a tárolási, gyártási, szállítási tevékenységekre. Az információk alapján mintázó fúrásokat kell végezni a területen a szennyezés lehatárolásának érdekében. A lehatárolás a kármentesítés fogalomkörében azt jelenti, hogy furatokból, kutakból származó minták elemzésével vagy elégséges esetben gyorstesztek végzésével igyekeznek meghatározni az elszennyezett terület kiterjedésének pontos nagyságát. A továbbiakban meg kell határozni a szennyezés által érintett földtani közeg fizikai paramétereit, mindenekelőtt a szemcseeloszlást, a szabad hézagtérfogatot, a szivárgási tényezőt és a talaj szorpciós tulajdonságait. Fontos a szennyezett felszín alatti víz szivárgásának iránya, és a szivárgás sebességének ismerete. Ezen adatok alapján történik a szennyeződés terjedésének modellezése. A következő lépésben történik a (D) kármentesítési szennyezettségi célállapot meghatározása, melynek fontos szempontja a mennyiségi kockázatelemzés eredménye. Ennek célja a szennyezett területek károsodott felszín alatti környezetéből fakadó emberi egészségkockázat és az ökológiai kockázatok mennyiségi meghatározása. A műszaki beavatkozás során alkalmazott kármentesítési technológia kiválasztása a kockázatbecslés, a részletes gazdaságossági számítások és a műszaki megvalósíthatósági szempontok alapján az érdekelt felek bevonásával történik. A szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz esetében nem az eredeti, vagy az azt megközelítő állapot helyreállítása az egyetlen kockázat csökkentési lehetőség. A beavatkozás sürgősségétől, a szennyezett terület nagyságától és a beavatkozás költségeitől függően más lehetőségek is vannak, úgymint: a területet nem kezelik, de kivonják a használatból, vagy módosítják a területhasználatot; lokalizálják a szennyezett területet. A lokalizálás eredményeként a szennyezett területre további szennyezést okozó, kockázatos anyag nem kerülhet és a szennyeződés elvileg a természeti elemek útján nem terjedhet;

a szennyezett földtani közeget kitermelik és arra alkalmas helyre lerakják, a munkagödröt tiszta talajjal töltik fel. Az ISO ajánlása alapján a technológia kiválasztása során lehetőség adódik a lakosság bevonására, fórumok megszervezésére. A lakosság megfelelő képviselete szempontjából indokolt lehet civil szervezetekkel történő együttműködés már a tényfeltárás szakaszától kezdődően. Ennek előnye, hogy felmerülhetnek olyan kérdések, szempontok, társadalmi és környezeti szempontból, amelyeket a beruházó nem vett volna figyelembe. Végrehajtás (Do) Ebben a részben előtérbe kerülnek az ISO követelményei, melyek a rendszerszemlélet és a megfelelő dokumentáció körülményeit hivatottak elősegíteni. Akár már a tényfeltárás során, de a kivitelezési munkálatok megkezdése előtt mindenképpen ki kell jelölni azokat a szerepeket, hatás és felelősségi köröket, amelyek a sikeres tervezés, megvalósítás és fenntartás eléréséhez elengedhetetlenek. A projekthez hozzá kell rendelni a szükséges erőforrásokat, melyek egyrészt a humán, másrészt a financiális forrásokat jelentik. Ennek legkézenfekvőbb megoldása a munka volumenétől függően egy vagy több projektfelelős kijelölése, akik végigkísérik a kármentesítést, tartják a kapcsolatot az alvállalkozókkal, koordinálják, összehangolják azok munkáját, tervezik és kommunikálják a vállalaton belüli esetleges leállásokat, korlátozásokat vagy egyéb szükségleteket. Fontos, hogy a munkákat végző vállalkozók részletes ütemtervet készítsenek és a projektfelelősön keresztül egyeztessenek a vállalattal. A projektfelelősök időszakosan jelentést tesznek felettesüknek a munkák előrehaladásáról. A megbízott személy/ek munkája nem ér véget a beruházás végeztével. Az utómonitoring során is figyelemmel kell kísérnie a megvalósított konstrukciókat. Ellenőriznie kell azok állapotát, ütemeznie kell azok karbantartását, javítását, vagy ha ezeket a feladatokat egy alvállalkozó végzi, akkor együtt kell vele működnie és segítenie munkájukat. Nyomon kell követnie a fenntartási, karbantartási és egyéb felmerülő költségeket és szükség esetén azokról jelentést kell tennie. Az ISO további követelménye a megfelelő kommunikáció, vagyis hogy az érintett felek (a vállalatnál dolgozók, lakosság, civil szervezetek, hatóságok, esetleg vállalati partnerek) megfelelően értesítve legyenek a beruházás előrehaladásáról. Ennek színtere lehet lakossági fórum, hivatalos levél, újság vagy a cégen belül kör email. Ugyan ezt már korábban

említettem, de azért írom le újra, mert a tájékoztatás nem csak a tervezés időszakára vonatkozik, hanem átöleli az egész folyamatot, a monitoringgal bezárólag. Fontos, hogy a jövőben ne fordulhasson elő a földtani közeget érintő szennyezés, és lépéseket kell tenni a bekövetkezés kockázatának csökkentésére. Ennek egyik eszköze, melyet az ISO előír a megfelelő felkészültség, képzés. A veszélyes anyagokkal kapcsolatban kerülő dolgozóknak rendszeresen, munkavédelmi és környezetvédelmi oktatásban kell részesülniük, annak érdekében, hogy olyan munka gyakorlatot sajátíthassanak el, amely a haváriák, balesetek kockázatát minimálisra csökkenti. Az oktatásokat célszerű nemcsak elméleti, hanem szükség szerint gyakorlati elemekkel is kiegészíteni. Természetesen nem csak a bekövetkezés elkerülésére kell felkészülni, hanem megfelelő gyakorlatot kell elsajátítani, a baleset bekövetkezése esetén teendő emberi, anyagi és környezeti károk csökkentésére irányuló lépésekről. Ide tartozik a riasztási lánc megszervezése, a kárenyhítési lépések, valamint az érintettek tájékoztatása. Az ISO rendszer egyik alapköve, a megfelelő dokumentáció, melynek követelményei, a következők: - legyen egyértelműen azonosítható (a megfelelő részleggel, funkcióval, tevékenységgel, közvetítő személlyel ellátva) - kiadásának és módosításának ideje pontosan rögzített - legyen rendszerezett, visszakereshető - a dokumentumokat megadott ideig meg kell őrizni, szükség esetén felülvizsgálni, aktualizálni, az elavult dokumentumokat pedig el kell távolítani. A dokumentációnak a konkrét projektre vonatkozóan tartalmaznia kell (hierarchikus felsorolásban): - a célok megvalósítására vonatkozó gyakorlatot, erőforrásokat, a tevékenységi sorrend részletes leírását (állapotfelméréstől a monitoringig) - kapcsolatos utasításokat: munkaköri leírásokat, stb. - bizonylatokat, feljegyzéseket, nyilvántartásokat, többek között: az állapotfelmérés eredményeit, szerződéseket, kommunikációs lépéseket, technológia kiválasztásának iratait, számlákat, helyszínek fényképeit, karbantartási naplókat, esetleges haváriák

körülményeinek leírását, a monitoring rendszer nyilvántartásait, lakossági panaszokat, oktatási tevékenységek naplóit, stb. Ellenőrzés (Check): Ebben a részben a kármentesítési tevékenység elvégzése után teendő feladatokat gyűjtöm össze. A beruházás végeztével jelentésben kell összefoglalni a felső vezetésnek az elért eredményeket, a gazdasági vonzatokat és a jövőbeni teendőket. A műszaki beavatkozás végeztével, vagyis a (D) kármentesítési szennyezettségi célállapot elérését követően 4 évig utómonitoring rendszert kell üzemeltetni, melynek eredményei alapján a felügyelősség lezárhatja a kármentesítést. A monitoring tevékenység ilyen jellegű kiemelése csak a csoportosítás szempontjából lehetséges, valójában a monitoring az egész kármentesítési tevékenységet végigkíséri. A monitoring rendszer kialakításánál választhatunk automatikus vagy kézi technikák között. Meg kell határozni, hogy hol, milyen időközönként, és milyen szennyezőanyagokat kell mérni. A mérésekhez biztosítani kell a megfelelő, kalibrált mérőeszközöket. Az eredményeket csatolni kell a dokumentációhoz, és fel lehet használni a jelentésekben. Ellenőrizni kell a megfelelőséget, mely során a következőket kell megvizsgálnunk: - elértük a kitűzött célt? - jogszabályoknak megfelel? - voltak lakossági bejelentések? ezek kivizsgálásra kerültek? - jövőbeni céljainknak megfelel? Amennyiben nem megfelelőséget találunk, annak okait ki kell vizsgálni. Erre példa lehet, hogy egy mérésnél a szennyezőanyag koncentráció újra kiemelkedő értéket mutat: a kiugrás oka, lehet egy szennyezőanyag lencse vándorlása, melyben koncentrálódott a szennyezés, de lehet akár újabb szennyezés jele is. Ha újabb szennyezésről van szó, azt jelenteni kell a felső vezetésnek és mihamarabb meg kell kezdeni a kárcsökkentési beavatkozásokat. Végül a már

meglévő eljárásokba be kell építeni azokat a lépéseket, amelyekkel elkerülhető, jövőbeni probléma kialakulása. Intézkedés (Act): Ebben a fázisban a felső vezetés leellenőrzi (leellenőrizheti) az elvégzett munkát, számon kérheti a projektfelelősöket az elért eredményekről. Az intézkedés lényege, hogy szükség esetén visszacsatolást jelenthet a tervezési (plan) lépésre.