MAGYAR SUZUKI ZÁRTKÖR EN M KÖD RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2500 Esztergom, Schweidel J. u. 52/A. 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti BIZTONSÁGI ELEMZÉS KIVONATA Budapest, 2018. március 14.
Dokumentáció megnevezése: Magyar Suzuki Zrt. 2500 Esztergom, Schweidel J. u. 52/A. telephelyére vonatkozó 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti Biztonsági elemzés Témaszám: 2018-P1447-0314 Készítette: PROFES Környezetbiztonsági Programiroda Zrt. 1042 Budapest, Árpád u. 21. Budapest, 2018. március 14.
TARTALOMJEGYZÉK 1. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEM BEMUTATÁSA... 4 1.1 A VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEMNEK A BIZTONSÁG SZEMPONTJÁBÓL FONTOS JELLEMZ I4 1.1.1 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése... 4 1.1.2 bb tevékenységek bemutatása és a gyártott termékek felsorolása... 4 1.2 SÚLYOS BALESET SZEMPONTJÁBÓL MÉRTÉKADÓ VESZÉLYES LÉTESÍTMÉNYEK ELHELYEZKEDÉSE... 4 1.3 A JELENLÉV VESZÉLYES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA, BESOROLÁSA ÉS MENNYISÉGE... 5 1.3.1 A technológia védelmi és jelz rendszereinek leírása... 7 1.3.2 Veszélytelenít és mentesít anyagok bemutatása... 7 2. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESET ÁLTAL VALÓ VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE... 8 2.1 A VESZÉLYES IPARI ÜZEM ÉS KÖRNYEZETÉRE VONATKOZÓ ELEMZÉS MENETÉNEK RÖVID LEÍRÁSA... 8 2.2 A KÁROSÍTÓ HATÁSOK LEHETSÉGES TERÜLETI ELOSZLÁSA... 8 Az [ER] szcenárió következményelemzése... 8 A [BT] szcenárió következményelemzése... 9 2.3 KOCKÁZATELEMZÉS... 9 2.3.1 Összesített egyéni halálozási kockázat... 9 2.3.2 Társadalmi kockázat meghatározása... 11 2.4 A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VESZÉLYEZTETETTSÉGE... 12 2.5 KORÁBBI ÜZEMZAVAROK ÉS SÚLYOS BALESETI ESEMÉNYEK... 14 3. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK BEMUTATÁSA... 15 3.1 A VESZÉLYHELYZETI VEZETÉS LÉTESÍTMÉNYEI... 15 3.2 A VEZET ÁLLOMÁNY VESZÉLYHELYZETI ÉRTESÍTÉSÉNEK ESZKÖZRENDSZERE... 15 3.3 AZ ÜZEMI DOLGOZÓK VESZÉLYHELYZETI RIASZTÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE... 15 3.4 A VESZÉLYHELYZETI HÍRADÁS ESZKÖZEI ÉS RENDSZEREI... 15 3.5 TÁVÉRZÉKEL RENDSZEREK... 16 3.6 A HELYZETÉRTÉKELÉST ÉS DÖNTÉS-EL KÉSZÍTÉST TÁMOGATÓ INFORMATIKAI RENDSZEREK... 16 3.7 A VÉGREHAJTÓ SZERVEZETEK EGYÉNI VÉD ESZKÖZEI ÉS SZAKTECHNIKAI ESZKÖZEI... 16 3.8 A VÉDEKEZÉSBE BEVONHATÓ BELS ÉS KÜLS ER K... 16 3 /17. oldal
1. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem bemutatása 1.1 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek a biztonság szempontjából fontos jellemz i 1. sz. táblázat Suzuki Zrt. telephelye Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem neve: Suzuki Zrt. Üzemeltet székhelye: 2500 Esztergom, Schweidel J. u. 52/A Az üzem (telephely) pontos címe (amennyiben eltér a székhely adataitól): 2500 Esztergom, Schweidel J. u. 52/A Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése: személygépjárm -gyártás Telefon munkaid ben (központ, titkárság, ügyelet): +36-33-541-352 Telefax munkaid ben (központ, titkárság, ügyelet): +36-33-510-587 Vezet neve, beosztása: Novák Gyula, Termelési igazgató Vezet e-mail címe: gynovak@suzuki.hu Vezet telefonszáma: +36-20-665-0902 Veszélyes ipari védelmi ügyintéz neve: Rozgonyiné Békés Anita (Profes Kft.) Veszélyes ipari védelmi ügyintéz e-mail címe: bekes.anita@profes.hu Veszélyes ipari védelmi ügyintéz mobiltelefon száma: +36-30-205-5475 A Suzuki Zrt. minden t le elvárhatót megtett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megel zésére és a kialakult balesetek hatásainak mérséklésére, amelyek az alábbiakban kerülnek bemutatásra a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 10. mellékletének 1.1 és 1.2 pontjának megfelel en. 1.1.1 A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem rendeltetése A Magyar Suzuki Zrt személygépkocsi gyártással és értékesítéssel foglalkozik 1.1.2 bb tevékenységek bemutatása és a gyártott termékek felsorolása A Magyar Suzuki Zrt. gépkocsi alkatrészeket gyárt, beleértve a karosszériagyártást és festést is, illetve a beszállított alkatrészekb l gépkocsikat szerel össze. zveszélyességi szempontból a gépkocsigyártás technológiájában többféle, különböz zveszélyességi jellemz vel bíró anyagot használunk fel, és ezen anyagokkal végzett tevékenység, m velet is veszélyesnek min sül. Els sorban a festékek, hígítók és az ezekkel végzett m veletek festékkeverés, szórás, szikkasztás t zveszélyesek. Az összeszerel üzemben a kész gépkocsik üzemanyaggal való töltése, illetve konzerválása (waxolása) min sül kiemelten t zveszélyes tevékenységnek. Az alkatrészek, anyagok mozgatására PB gázüzem targoncákat használunk, ezek töltése, a PB gáz tartályos tárolása szintén zveszélyes tevékenység. A felhasznált t zveszélyes anyagokat többségében zárt rendszerben kezelik, ezekb l minimalizált készleteket tárolnak, mivel a beszállítás folyamatos. Az energiaellátás zökken mentessége érdekében a telephelyen 2 db 130 m 3 -es PB tartály került megépítésre, lekötött gázmennyiség feletti gázszükséglet ellátására. 1.2 Súlyos baleset szempontjából mértékadó veszélyes létesítmények elhelyezkedése A telephely helyszínrajzát a T-01. sz. térképmelléklet tartalmazza, amelyen pontosan jelölve 4 /17. oldal
van a veszélyes anyagok elhelyezkedése is. A két földdel takart PB tartály a dolgozói és látogatói parkoló mellett, a személyportától balra a kerítésvonalon belül található. A földalatti tartálypark a Szerel üzemmel szemben található, a személyportától jobbra. Az egyik 15 m 3 -es föld alatti PB tartály a Présüzem sarkánál a kerítés mellett, míg a másik a Logisztika épületében sarkánál, a Fest üzem el tt található. A gyártási folyamatban használt egyéb anyagokat (festékek, lakkok stb.) az üzemekben, kis mennyiségben, arra kijelölt helyen tárolják. A veszélyes hulladékokat keletkezési helyükön arra kijelölt edényzetben (hordók, IBC-k) gy jtik, majd a központi, üzemi veszélyes hulladéktárolóba ( zöldház ) szállítják, ahonnan mérlegelés után az arra kijelölt szakcég elszállítja. A veszélyes és nem veszélyes hulladékok elkülönítve kerülnek tárolásra. A tárolóhelyek a jogszabályi el írásoknak megfelel en kerültek kialakításra. 1.3 A jelenlév veszélyes anyagok azonosítása, besorolása és mennyisége A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletében megadott kritériumok alapján a Suzuki Zrt. esztergomi telephelye alsó küszöbérték veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek min sül. A telephelyen lév veszélyes anyagok maximális mennyiségei a raktári kapacitás, valamint a gyártási igények figyelembe vételével kerültek kiszámításra. A telephelyen jelen lév minden veszélyes anyagot, azok mennyiségét, illetve tárolási helyét az 1. mellékletbe csatolt táblázat tartalmazza. A jelen lév veszélyes anyagok dönt többsége az alsó küszöbérték 2%-nál kisebb mennyiségben vannak jelen. A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. mellékletének 5 pontja alapján az ilyen kis mennyiség anyagokat nem kell figyelembe venni a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor, amennyiben úgy helyezkednek el, hogy súlyos balesetet nem képesek okozni. A Suzuki Zrt. telephelyén a veszélyes anyagok az arra kialakított területen és helyiségekben kerülnek betárolásra, illetve az üzemi térben csak t zálló szekrényekben tárolják a veszélyes anyagokat. A kis mennyiség, továbbá a tárolásból fakadó sajátosságok alapján kijelenthet, hogy ezen anyagok nem okozhatnak veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet, amelynek hatásai az üzem kerítésvonalán túlterjedhetnek. Mindezek alapján az üzemben jelen lév 2 %-nál nagyobb mennyiség veszélyes anyagok listája a következ. 2. sz. táblázat Anyag neve Besorolás Jelen lév max. mennyiség (t) Acetilén, oldott (Dissous-gáz) nevesített 0,675 Betaguard RB 10BVSL E2 4,25 Bonderite M-Zn L-3035 E1 2,15 ENVIRONMENTALLY HAZARDOUS SUBSTANCE E1 9,535 HFO 1234YF Soltice P2. 21,8 Motorbenzin E10 nevesített 1,2 PB gáz nevesített 104,464 5 /17. oldal
Gázolaj nevesített 23,6 Ólmozatlan benzin nevesített 33,6 Oxigén s rített nevesített 0,1405 E1 veszélyes hulladék E1 8 E2 veszélyes hulladék E2 30,71 Az E1 és E2 kategóriába sorolt veszélyes hulladékok a következ hulladéktípusokból adódik össze. 3. sz. táblázat Hulladék kód Elnevezés HP mondat 1 HP mondat 2 Jelen lév max mennyiség (t) Besorolás 06 01 06 egyéb sav HP14 0,08 E2 06 05 02 08 01 15 08 03 17 13 02 05 a folyékony hulladéknak a képz dése helyén történ kezeléséb l származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó festék és lakk tartalmú vizes iszap veszélyes anyagokat tartalmazó, hulladékká vált toner ásványolaj alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motor-, hajtóm - és ken olaj HP14 4,5 E2 HP14 8 E1 HP14 0,15 E2 HP14 1,5 E2 13 05 02 olaj-víz szeparátorokból származó iszap HP14 0,45 E2 13 05 06 olaj-víz szeparátorokból származó olaj HP14 1,5 E2 13 05 07 15 01 10 15 01 11 15 02 02 16 01 14 16 02 13 olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék veszélyes, szilárd porózus mátrixot (pl. azbesztet) tartalmazó fémb l készült csomagolási hulladék, ideértve a kiürült hajtógázos palackokat veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, sz anyagok (ideértve a közelebbr l meg nem határozott olajsz ket), törl kend k, véd ruházat veszélyes anyagokat tartalmazó fagyálló folyadék veszélyes anyagokat tartalmazó kiselejtezett berendezés, amely különbözik a 16 02 09-t l 16 02 12-ig terjed hulladéktípusoktól HP14 HP3 3 E2 HP14 2,5 E2 HP14 0,08 E2 HP14 3,5 E2 HP14 0,4 E2 HP14 0,2 E2 16 06 02 nikkel-kadmium elemek HP14 0,35 E2 17 04 09 17 05 03 veszélyes anyagokkal szennyezett fémhulladék veszélyes anyagokat tartalmazó föld és kövek HP14 HP3 1,5 E2 HP14 3,5 E2 6 /17. oldal
19 08 11 13 05 07 ipari szennyvíz biológiai kezeléséb l származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap olaj-víz szeparátorokból származó olajat tartalmazó víz HP14 4,5 E2 HP14 HP3 3 E2 A telephelyen csak Biztonsági adatlappal rendelkez anyagokat tárolnak és vesznek át a munkautasításoknak megfelel en, ismeretlen összetétel anyagok tárolása kizárt. A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet és 1. mellékletében megadott üzemazonosítási eljárás alapján elvégzett számítás szerint a Suzuki Zrt. esztergomi telephelye az alábbi azonosítási számokkal jellemezhet : 4. sz. táblázat Üzemazonosítási számok Alsó küszöbérték Fels küszöbérték Egészségi veszélyek - - Fizikai veszélyek 4,4 0,97 Környezeti veszélyek 0,43 0,18 Az azonosítási számítás során megállapítható, hogy az üzemben egyidej leg jelenlév maximális veszélyes anyag mennyiség a fizikai veszélyek szempontjából meghaladja az alsó küszöbértéket, de a fels küszöbértéket nem éri el. Ez alapján az üzem alsó küszöbérték veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemként került azonosításra. 1.3.1 A technológia védelmi és jelz rendszereinek leírása A gyártás egy része automata üzemelés, ennek meghibásodása vagy problémája esetén a kezel személyzet be tud avatkozni. Ezen tevékenységek során jelent s mennyiség veszélyes anyag nem kerül felhasználásra. Az üzem kb. 50%-át lefed en automata t zjelz rendszer (h - és füstérzékel k) áll jelenleg rendelkezésre, amelynek 100%-ra való b vítése folyamatban van. Az automata jelz rendszer mellett kézi jelzésadók is rendelkezésre állnak, illetve a robbanásveszélyes területeken gázérzékel k is elhelyezésre kerültek. 1.3.2 Veszélytelenít és mentesít anyagok bemutatása A telephelyen tárolt anyagok jellegéb l fakadóan azonnali kárenyhít beavatkozás a kiszóródott vagy kifolyt anyagok összegy jtése és szakszer elhelyezése. Veszélyhelyzetek kezelésére a következ eszközök állnak rendelkezésre: - felitató granulátum (akkumulátortölt k mellett), - mészhidrát (akkumulátor tölt knél kannában), - havária készletek (épületen belül, felitató hurka és lapok). 7 /17. oldal
2. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése 2.1 A veszélyes ipari üzem és környezetére vonatkozó elemzés menetének rövid leírása A Magyar Suzuki Zrt. jelen biztonsági elemzésben alkalmazott elemzési eljárás elvei és terjedelme alapvet en a SEVESO III. Irányelvnek (2012/8/EU) és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti események elleni védekezésr l szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet által megfogalmazott követelményeknek felelnek meg. A Biztonsági elemzésben alkalmazott elemzési eljárás a fentieknek megfelel en az alábbi lépéseken keresztül került megvalósításra: Megalapozó elemzés Részletes technológia elemzés Az események bekövetkezési frekvenciájának meghatározása Következményelemzés Küls és bels dominóhatás vizsgálat Kockázatelemzés Környezeti veszélyeztetés vizsgálata Kockázatértékelés és kockázatkezelés 2.2 A károsító hatások lehetséges területi eloszlása Az [ER] szcenárió következményelemzése A 130 m 3 -es PB tartály generikus okból történ felhasadása, teljes anyagtartalmának pillanatszer kikerülése esetén kialakuló tócsat z és esetleges g zköd robbanás a következ sugárzási és túlnyomási zónákat idézheti el. sugárzás [kw/m 2 ] 5. sz. táblázat Zóna sugara [m] Kitettség [s] Hatás Szabadban tartózkodókra értelmezve 35 30 Harmadfokú égési sérülés. 114,78 10 30 Másodfokú égési sérülés. 216,63 8 30 SKET elfogadhatósági kritérium 239,9 6. sz. táblázat Túlnyomás Hatás Zóna sugara Pa bar m 1 10 5 1 A zónán belül tartózkodók esetén: tüd beszakadása, bels szervek károsodása, halál. 87,82 2,1 10 4 0,21 Zónán belüli téglaépületek összeomlanak, az alatta tartózkodók megsérülhetnek, elhalálozhatnak. 224,18 1 10 4 0,10 A zónán túl egészségkárósító hatással nem kell számolni. SKET elfogadhatósági kritérium. 363,98 8 /17. oldal
A [BT] szcenárió következményelemzése Anyagfáradás miatt a benzintartály töltésére érkez tartányos szállító járm felhasad, a szállított teljes anyagmennyiség a szabadba jut és tócsát alkot. A tócsat z, illetve esetlegesen kialakuló g zköd robbanás esetén az alábbi h sugárzási és túlnyomási zónák alakulhatnak ki. sugárzás [kw/m 2 ] 7. sz. táblázat Zóna sugara [m] Kitettség [s] Hatás Szabadban tartózkodókra értelmezve 35 30 Harmadfokú égési sérülés. nem alakul ki 10 30 Másodfokú égési sérülés. 55,21 8 30 SKET elfogadhatósági kritérium 63,7 8. sz. táblázat Túlnyomás Hatás Zóna sugara Pa bar m 1 10 5 1 A zónán belül tartózkodók esetén: tüd beszakadása, bels szervek károsodása, halál. 56,099 2,1 10 4 0,21 Zónán belüli téglaépületek összeomlanak, az alatta tartózkodók megsérülhetnek, elhalálozhatnak. 120,353 1 10 4 0,10 A zónán túl egészségkárósító hatással nem kell számolni. SKET elfogadhatósági kritérium. 234,37 2.3 Kockázatelemzés A kockázatok számítását SAVE II program környezetben végeztük. A SAVE II képes az elemzési eredmény grafikus ábrázolására, és az elemzési eredmény MIF formátumban történ vektorgrafikus megjelenítésére is. 2.3.1 Összesített egyéni halálozási kockázat Az összes szcenárió összesített izokockázati térképét az alábbi ábrán mutatjuk be: 9 /17. oldal
A szcenáriók egyéni összesített izokockázati képe (szoftveres) A szcenáriók egyéni összesített izokockázati képe 10 /17. oldal
A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelt alapján feltételek nélkül elfogadható szint veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történ halálozás egyéni kockázata a 10 6 esemény/év értékét nem éri el. Mivel a Suzuki Zrt. esztergomi telephelyén kialakuló 10-6 esemény/év kockázati zóna lakott területet nem érint, így az egyéni halálozási kockázata feltételek nélkül elfogadható. 2.3.2 Társadalmi kockázat meghatározása A társadalmi kockázatot a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet alapján határoztuk meg. A társadalmi kockázat kiszámításakor a veszélyességi övezetben él lakosságot és az ott nagy számban id szakosan tartózkodó embereket (például munkahelyen, bevásárlóközpontban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.) is figyelembe vesszük. Az eredményt F-N görbe segítségével jelenítjük meg. Az F-N görbe X-tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán jelenítjük meg úgy, hogy a legkisebb érték 1 legyen. Az F-N görbe Y-tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. Az értéket szintén logaritmikus skálán jelenítjük meg, a legkisebb megjelenített érték 10-9 1/év. Társadalmi kockázat Értékelés 9. sz. táblázat F<(10 5 N 2 ) 1/év, ahol N>=1 F<(10 3 N 2 ) 1/év, és F>(10 5 N 2 ) 1/év tartomány közé esik, ahol N>=1 F>(10 3 N 2 ) 1/év, ahol N>=1 Feltétel nélkül elfogadható kockázat Feltételekkel elfogadható Nem elfogadható A társadalmi kockázat megállapításakor az egyéni kockázat számítása során bemutatott, azzal azonos modell teret alkalmaztunk. A társadalmi kockázat számítása során figyelembe vettük a civil lakosság mellett a telephelyen esetlegesen tevékenyked küls s vállalkozások, valamint a szomszédos gazdálkodó szervek létszámadatait is. 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 1.6.1 pontja szerint megállapított F-N görbe (a veszélyeztetett területen él lakosság, valamint az id szakosan ott tartózkodó személyek figyelembe vételével) az alábbi képen kerül bemutatásra. 11 /17. oldal
A Suzuki Zrt. esztergomi telephelyének társadalmi kockázata A tevékenység által okozott társadalmi kockázat a feltételek nélkül elfogadható tartományban van abban az esetben is, ha a telephelyen tevékenyked küls s munkavállalókat is figyelembe vesszük a kockázatszámítás során. A feltételek nélküli megfelelést l függetlenül a nagyobb biztonság érdekében a esztergomi Suzuki Zrt. minden küls s munkavállalója tekintetében megteremti a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 1.6.2 pontjában foglalt követelményeket. Üzemeltet továbbá tevékenységének kockázatának csökkentése érdekében saját munkavállalóin kívül oktatásban részesíti a közvetlen szomszédságában lév vállalatok dolgozóit. 2.4 A természeti környezet veszélyeztetettsége Az alábbi fejezetben a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 1.7. pontja alapján el írtak szerint, a környezetterheléssel járó súlyos balesetb l származó veszélyeztetés elfogadhatóságát vizsgáljuk. A Suzuki Zrt. kiemelt feladatának tartja a környezet magas fokú védelmét, esetleges baleseti események során a károk mérséklését. Az üzemben felhasznált anyagok egy része környezetre veszélyes tulajdonsággal bír, így különösen körültekint en szükséges azokat szállítani és felhasználni a telephelyen belül. A raktárakban és a felhasználási helyen egyaránt zárt területen manipulálnak az anyagokkal. Mind a szilárd, mind pedig a folyékony környezetre veszélyes anyagok kikerülésére van kárment készlet rendszeresítve az üzem több pontján, amelyekben a kijutott anyagok körbehatárolásához, felitatásához, illetve összegy jtéséhez szükséges anyagok és eszközök megfelel számban rendelkezésre állnak. A kárment eszközök részletes leírása a 3.4.6. fejezetben található. A környezetre veszélyes tulajdonsággal bíró veszélyes hulladékok elkülönítve, erre kijelölt 12 /17. oldal
zárt és fedett tárolóhelyen kerülnek tárolásra az elszállításig. A veszélyes hulladék tárolókban szintén rendelkezésre állnak kárment anyagok és eszközök az esetleges anyagkikerülések kezelésére. Az üzemeltet minden természeti környezetet érint balesetei eseményt köteles az illetékes vízügyi igazgatóság felé bejelenteni és mindent megtenni annak érdekében, hogy a szennyez dést el ször lokalizálja, majd felszámolja. A kárelhárításhoz szükséges személyi és szervezési feltételeket a Bels védelmi terv, valamint a bels szabályzatok írják el. A kárelhárítási beavatkozási tevékenységet rendszeresen (évente) meg kell ismételni. A pesszimista szemlélet alapján a fent bemutatott er -eszköz, illetve személyi és szervezési megoldásokon túl a jelen lév környezetre veszélyes anyagok számszer sített kockázatelemzését is elvégeztük. Az EAI (Environmental Accident Index) más alapokon vizsgálja az ipari káresemények által okozott következményeket, mint ahogy azt az iparbiztonság területén gyakran használt CPR [18] teszi. Ezen index módszer a kikerül veszélyes anyag kémiai tulajdonságait, illetve a befogadó környezet paramétereit egyaránt figyelembe veszi. Amennyiben egyes káresemények EAI értéke 500 alatt marad, úgy a szakirodalom a további vizsgálatától eltekint. (Asa Scott Andersson: Development of an Environmental Accident Index, 2004) Az EA Index számításához felhasznált szakirodalmat a 8. sz. melléklethez csatoltuk. Az EAI számításának alapösszefüggése: ahol: Tox Am Con Sol Sur vízi él lényekre gyakorolt akut toxicitás jelz száma anyagmennyiségre vonatkozó jelz szám kémiai anyag viszkozitásának jelz száma az anyag vízben való oldhatóságának jelz száma talajba való behatolás jelz száma A Betaguard RB 10BVSL nev paszta állagú anyag biztonsági adatlapja nem tartalmazza a vizsgálathoz szükséges adatokat, így azt a legnagyobb tömegszázalékú alkotóelemének (10% cink-oxid) adataival helyettesítettük. A Bonderite M-Zn L-3035 adatlapja ugyancsak hiányos volt, ez esetben a 25m/m%-át adó cink-bisz(dihidrogén-foszfát) adatait használtuk. Az üzem által environmentally hazardous substance névvel ellátott anyagcsoport esetén a legpesszimistább értékekkel dolgoztunk. Az E1 veszélyes hulladékot a szerves oldószereket vagy más veszélyes anyagokat tartalmazó festék és lakk tartalmú vizes iszap (08 01 15 hulladék kód) adja, míg az E2 veszélyes hulladékok vizsgálatánál a legnagyobb mennyiségben jelen lév viszkózus összetev k keverékével számoltunk (4,5 tonna ipari szennyvíz biológiai kezeléséb l származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap, illetve 4,5 tonna a folyékony hulladéknak a képz dése helyén történ kezeléséb l származó, veszélyes anyagokat tartalmazó iszap ). A telephelyt k mintegy 500 méterre található a Szentlélek-patak, a területen a talajvíz mélysége átlagosan 4-6 méter, míg a talaj leginkább löszös-agyagos-homokos. Ezen kiindulási adatok alapján az alábbi jelz számokat, illetve EA indexeket állapítottuk 13 /17. oldal
meg. 10. sz. táblázat Sorcímkék Létesítmény Max mennyiség(t) Tox Am Con Sol Sur EAI Betaguard RB 10BVSL Hegeszt üzem 4,25 1 3 0 1 3 12 Bonderite M-Zn L-3035 Fest üzem 2,15 1 3 4 4 3 33 ENVIRONMENTALLY HAZARDOUS Alkatrész 9,535 2 5 4 4 3 110 SUBSTANCE Motorbenzin E10 Végellen rzés 1,2 4 3 4 2 3 108 Gázolaj ASSY (f.a.tartály) 23,6 1 5 2 2 3 35 Olmozatlan benzin ASSY (f.a.tartály) 33,6 4 3 4 2 3 108 E1 veszélyes hulladék Vesz.hull.tároló 8 4 5 4 3 3 200 E2 veszélyes hulladék Vesz.hull.tároló 30,71 4 5 4 5 3 240 A táblázatban látható, hogy az EAI mértéke egyik létesítmény esetében sem haladja meg az 500-at, így további vizsgálat nem szükséges a fenti létesítmények kapcsán. A telephelyen a fent nevezett anyagokon túl egyéb környezetre veszélyes anyag nem kerül felhasználásra iparbiztonsági szempontból releváns mennyiségben. A fentiek alapján kijelenthet, hogy a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 7. mellékletének 1.7. pontja szerint a környezetterheléssel járó súlyos balesetb l származó veszélyeztetés elfogadható a Suzuki Zrt. esztergomi telephelyén. 2.5 Korábbi üzemzavarok és súlyos baleseti események A Suzuki Zrt. tárgyi telephelyein üzemzavar vagy súlyos baleseti esemény az elmúlt 5 évben nem következett be, így a 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 3. mellékletének 1.6.5 fejezetében el írt intézkedéseket az Üzemeltet nek nem volt szükséges bevezetnie. Természetesen az Üzemeltet célja a folyamatos fejlesztés, így súlyos baleseteket és üzemzavarokat megel intézkedéseket ezen események megvalósulása nélkül is foganatosít ködésében. 14 /17. oldal
3. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása 3.1 A veszélyhelyzeti vezetés létesítményei A Suzuki Zrt. esztergomi telephelyén kialakított vezetési pontja az Energiaellátás irodájában került kialakításra. Ezen veszélyhelyzeti irányító központban az alábbi döntés el készítési infrastruktúra áll rendelkezésre: kommunikációs eszközök, hálózati és mobil telefonvonalak, az üzem papíralapú térképe (vázlata), amely tartalmazza mind a veszélyes üzemet, mind a veszélyességi övezet által érintett más területeket, menekülési útvonalakat, gyülekezési pontot, t zoltó készülékek elhelyezkedését, t zoltóvíz vételezési helyeket stb. Biztonsági elemzés és Bels védelmi terv 1 db nyomtatott példánya, fénymásoló, nyomtató, számítógép, számítógépes hálózat, internet hozzáférés, papír, íróeszközök, megfelel mennyiség és min ség egyéni véd felszerelés a veszélyhelyzeti vezetési pontról induló személyzet védelmére. Amennyiben a kijelölt vezetési pont elhelyezkedéséb l adódóan nem alkalmas a veszélyhelyzeti irányításra (veszélyeztetett területen van), úgy a veszélyhelyzeti vezet vagy a zoltás vezet küls vezetési pontot jelölhet ki. Alternatív vezetési pont a veszélyhelyzett l függ en lehet a Szerel üzemi iroda (ASSY). 3.2 A vezet állomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere A telephely területén veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti eseményt észlel dolgozó a káreseményt minden esetben haladéktalanul köteles jelenteni vezetékes telefonhálózaton, mobiltelefonon vagy szóban közvetlen felettesének, illetve t z esetén a kézi jelzésadóval beindítani a t zjelz rendszert, valamint telefonon értesíteni a portaszolgálatot. 3.3 Az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere Az üzemi dolgozók riasztására és veszélyhelyzeti tájékoztatása a t zjelz, illetve a hangosbeszél rendszer áll rendelkezésre, ez utóbbi magyarul és angol nyelven is tájékoztatást ad az üzemben tartózkodóknak. 3.4 A veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszerei Súlyos baleseti esemény során a küls és bels kommunikáció egyaránt telefonon, mobil telefonon vagy futárral történhet. Veszélyhelyzet esetén, a súlyos baleseti esemény jelzésének az alábbiakat kell tartalmaznia: baleset pontos helyszínének megnevezése (Suzuki Zrt. esztergomi telephely, épület vagy tárolóhely neve, a veszélyhelyzet által érintett anyagok), a baleset jellegének (t z, robbanás, toxikus esemény) megnevezése, z esetén: mi ég, mit veszélyeztet közvetve vagy közvetlenül az égés, robbanás esetén: mi okozhatta a robbanást, milyen anyagok kerülhettek, vagy kerülhetnek a légtérbe, talajba, csatornákba, toxikus eseménynél: milyen anyag folyt ki, mekkora mennyiség, mekkora felületen 15 /17. oldal
párolog, történt-e személyi sérülés vagy haláleset, emberélet van-e veszélyben, küls területek, személyek forognak-e veszélyben, további veszélyes anyag, illetve berendezés, amelyet a reakció elérhet, a riasztó személy nevét, beosztását és a telefonszámot, amelyr l a jelzést adta. 3.5 Távérzékel rendszerek A telephelyen automata t zjelz rendszer került kiépítésre, amely részletesen a 4.23 fejezetben került bemutatásra. 3.6 A helyzetértékelést és döntés-el készítést támogató informatikai rendszerek A Suzuki Zrt. esztergomi telephelyén napi rendszerességgel frissítik a készletlistát, amely információt szolgáltat az egyes raktárakban található veszélyes anyagokról. Egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor a raktárépületben tárolt anyagok pontos mennyiségér l és helyér l a naprakész készletlista adhat információt. 3.7 A végrehajtó szervezetek egyéni véd eszközei és szaktechnikai eszközei A társaság minden dolgozója számára biztosítja az egészséget nem veszélyeztet és biztonságos munkavégzéshez szükséges egyéni véd eszközöket, ennek juttatási rendjét az Egyéni véd eszköz juttatásra vonatkozó jegyzék tartalmaz, amelyet a 6. sz. mellékletben csatoltunk. A telephelyen a következ egyéni véd felszerelések állnak rendelkezésre: - rendszeresített légz készülék (frissleveg s) 3 készlet - csuklyás vegyi könny gázvéd véd ruha 3 készlet - saválló véd ruha 3 készlet - kémiailag ellenálló keszty 10 pár - kémiailag ellenálló biztonsági csizma 5 pár - véd sisak 10 db - duplex URH rádió 2 db Az egyéni véd eszközök a Vegyszerraktárban (Energiaellátó) található. Anyagkijutás esetén a következ kárelhárítási eszközök állnak rendelkezése: - felitató granulátum (akkumulátor tölt knél), - mészhidrát (akkumulátor tölt knél kannában), - havária készletek (épületen belül, felitató hurka és lapok). 3.8 A védekezésbe bevonható bels és küls er k Súlyos baleseti esemény bekövetkezésekor a mentésben a társaság minden olyan munkavállalója köteles részt venni, aki az adott feladat elvégzésére szakmailag, egészségileg alkalmas és a mentés valamely vezet jét l a részvételre utasítást kap. A részvételt csak az esetben lehet megtagadni, ha azok a véd felszerelések nem állnak rendelkezésre, amelyek hiánya közvetlen veszélyt jelent az egészségre vagy testi épségre. A veszélyeztetett területen dolgozó munkatársak az alábbi feladat- és felel sségi körökkel rendelkeznek: súlyos baleseti esemény észlelése esetén riasztják környezetét és értesítik a telepvezet t, a technológiai rendszer általuk kezelt érintett részeit leállítják és kiszakaszolják a technológiai utasításoknak és az egyéb bels szabályozókban foglaltaknak megfelel en, 16 /17. oldal
szükség esetén segítséget nyújtanak a kimenekítésben és els segélynyújtásban, amennyiben erre utasítást kapnak, részt vesznek a kárcsökkent intézkedésekben, illetve a kárelhárításban, a vészhelyzeti vezet utasításának megfelel en a gyülekezési ponton gyülekeznek, illetve létszámellen rzésre jelentkeznek. Ha bizonytalan, hogy a kárelhárítás gyorsan megoldható és/vagy biztos, hogy a baleset küls területeket, személyeket is érint, a tevékenység szüneteltetésével, jelent s anyagi kárral jár vagyis ha az esemény nem tekinthet jelentéktelennek akkor azonnal jelezni kell a zoltóságnak és azt követ en azonnal meg kell kezdeni a szükséges riasztásokat és meg kell kezdeni a kárelhárítás megszervezését. Az elhárítási tevékenység irányításába a rendeletileg hatáskörükbe utalt egyes állami szervezetek, hatóságok helyszínre érkez vezet i is bekapcsolódhatnak. A Társaság területén bekövetkez súlyos üzemi balesetek elhárításában szükség esetén az alábbi küls szervezetek nyújtanak támogatást, amelyek elérhet ségeit a Bels védelmi terv tartalmazza: Esztergom Hivatásos T zoltóparancsnokság és az RST szerinti t zoltóságok (veszélyhelyzet elhárítási feladatok irányítása, oltás), Esztergom Katasztrófavédelmi Kirendeltség, Országos Ment szolgálat (sérültek mentése ellátása helyszínen is), Rend rség (esetleges útlezárás, terület biztosítása, lezárása), Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (koordinálás, szükséges er források biztosítása), Országos Katasztrófavédelmi F igazgatóság (koordináció, szükséges er források biztosítása), Esztergom város polgármestere (együttm ködik a védekezésbe bevont más szervekkel), telephelyen tevékenyked küls s vállalkozások, szomszédos gazdálkodó szervezetek. Szükség esetén a védekezésbe a telephelyen található anyagmozgató gép is bevonható. 17 /17. oldal