Nukleáris-baleseti Sugárterhelés, tennivalók, szabályok, szervezetek elıadó: dr. Mészáros György
Nemzetközi sugárbiztonsági normák Baleset az: bármely nem szándékos beleértve az üzemeltetési hibákat is, a berendezések meghibásodást vagy egyéb rendellenességeket amelyeknek következményei vagy potenciális következményei nem elhanyagolható jelentıségőek a biztonság szempontjából
Sugárbalesetek statisztikája Sugárbaleset ritka, 1944- (57 év) 417 volt -3003 fı szenvedett sugárbalesetet, ebbıl 127 fı halt meg 28 Csernobil, 7 Costa Rica daganatos beteg, rosszul beállított sugárforrás, 60 %-os dózistúllépés (katonai is benne van cca) amely ténylegesen potencionális, vagy egészségügyi következménnyel járt ahol legalább egy ember egészségügyi jelentıséggel bíró dózist kapott egész testre 250mSv, bır egyenérték dózis 6 Sv, vagy az egyéb szervekre számolt egyenérték dózis 0775 Sv -et meghaladta Több ország vezet regisztert legteljesebb az ORISE-Reac/TS Oak Ridge USA bázis
Hol fordulnak elı sugárbalesetek? Zárt sugárforrásokkal elsısorban ( 192 Ir, 60 Co, 137 Cs) ipari alkalmazásoknál (sugárforrás, rtg készülék), anyagvizsgálat, sugársterilezés, élelmiszer tartósítás, sugártherápia, izotópterápiás beavatkozások, rtg-radiol. Diagn vizsgálatok, kutatás minden második sugárbeleset az iparban és minden tizedik a medicinális használat során 48 % ipar, 9 % medicina, 4 % mezıgazd. besugárzó, 4 % főtıanyagciklus, 1 % katonai, 1 % radioaktív hulladék, 32 % ismeretlen 192 Ir (44%), 60 Co 27%, 137 Cs 10%, Pu+ U 5 % nyitott sugárforrásokkal kevés a baleset nukleáris erımővek - kritikusság még ritkább
Tanulás + odafigyelés eredménye!
Sugárbalesetek egészségügyi ellátásának tervezése (NAÜ és ENSZ közös 4. Riportja értelmében A sugárbaleset az ionizálós sugárforrás(ok) alakalmazása során fellépı nem szándékos, váratlan esemény amely jelentıs mértékő emeberi sugárterhelést és/ vagy anyagi kárt okoshat Mind a radiológiai, mind a nukleáris balesetre igaz Nukleáris baleset kritikusság - ellenırizhetetlen láncreakció esélye de sugárbaleset az erőmőben egy tömörtelenség és annak következményeként kapott dózis, vagy egy orvosi alkalmazásnál pl. kint felejtett izotóptól kapott dózis
AZ EMBERT ÉRİ SUGÁRTERHELÉS KÖVETKEZÉNYEI, HATÓSÁGI DÓZISKORLÁTAI ÉS TIPIKUS ÉRTÉKEI Effektív dózis [msv] 10 000 Akut sugárbetegség tünetegyüttesei egésztest besugárzásnál 1 000 Hematológiai tünetek Biológiai módszerekkel kimutatható egésztest többletdózis 100 Éves foglalkozási dóziskorlát 10 Éves lakossági sugárterhelés természetes forrásokból 1 Éves lakossági dóziskorlát Csernobil járuléka hazánkban 0,1 Éves lakossági dóziskorlát a PA Rt. környezetében élıkre 0,01 0,001 Óránkénti dózis személyszállító repülıgépen 0,000 1 A 2003. 04. 11-i esemény okozta számított maximális lakossági dózis a PA Rt. környezetében
A dolgozók baleseti sugárterhelése Dóziskorlátok (16/2000. EüM rendelet): - a baleset következményeinek elhárításában résztvevık sugárterhelése nem haladhatja meg az 50 msv effektív dózist, kivéve: - a népesség jelentıs sugárterhelésének megakadályozása esetén törekedni kell a 100 msv, életmentés során a 250mSv értékek betartására
A dolgozók baleseti sugárterhelése 2. Külsı dózisok: fizikai (γ és n!) és biológiai dozimetria; egyidejő mérések! Belsı dózisok: fizikai (in-vivo, in-vitro, α!) és biológiai dozimetria; retrospektív becslés Védelem: idı (külsı terhelés) és személyi védelem (belsı terhelés)
Sugársérültek ellátása az a személy, aki 250 msv effektív dózist meghaladó sugárterhelést kapott (gyanúja fennáll) soron kívüli orvosi kivizsgálás, kezelés (elsıdleges az életveszély elhárítása!) szakellátás: 12 eü. intézmény (16/2000) további speciális ellátás: OOI, OHII, OSSKI
A sugárterhelés becsléséhez szükséges eljárások és adatok Dolgozók: személyi dozimetriai ellenırzés (fizikai és biológiai módszerek), külsı és belsı terhelés! A dózisok egyidejő, ill. retrospektív meghatározása Lakosság: közvetlen mérés általában nem lehetséges, prognózis szükséges ( óvintézkedések, beavatkozások), retrospektív mérések is
Milyen legyen a szolgálati autóm???
Hagyj fel az álmodozással és térj vissza a realitás talajára! Lerne mit dem Umzugehen, was Dir zusteht
Determinisztikus biológiai hatások 1 Jellemzıje, hogy az un. küszöbdózis fölött jelennek meg a súlyosságuk az elnyelt dózistól függ (szigmoid görbe) Kategóriái, az akut sugársérülések szöveti szervi károsodásai Csontvelıi Gyomor bélrendszeri Bır alaltti szövetek (izom) elfekélyesedése, elhalása Küszöbdózisok jóval meghaladják a sugárvédelmi egyenérték dózis korlátok értékeit 0,5 néhány Gy ig terjednek Kiváltó dózisoknál (determinisztikus >>>sztochasztikus) nagy különbségek, alaptalan félelmeket oldani kell!!!
Determinisztikus biológiai hatások 2 Determinisztikus hatások több sejt, szövet károsodása, pusztulása következtében alakul ki Súlyosságuk függ az egyes szövetek, szervek sugárérzékenységétıl szövetfüggı Nekrózis, pusztulás (pl izomszövet, bır ), vagy csak funkcionális változás de mégis súlyos mőködési zavar (halál) pl. idegszövet A szövetek csökkenı sugárézékenysége szerint felsorolva: Nyirok, (akut félhalálos d: 3,5 Gy, D 0, 3 Gy) limphocitaszám- diagn. Csontvelı, vérképzı rendszer Gyomor-béltraktus Ivarsejtek Érzéskenység Bır Erek,mirigyszövet Máj Kötıszövet Izomszövet idegszövet
Néhány determinisztikus sugárhatás dózisértékek Sv Szövet és hatás Egyenérték dózis Egyszeri besug. Egyenért dózis Többszöri besug Protrahált + frakc. Évi dózisteljes. éveken át Σ Sv/év Protrah+ frakc Here átmeneti végeleges sterilitás 0,15 3,5-6 - 0,4 2,0 Petefészek sterilitás 2,5 6,0 6,0 >0,2 Szemlencse 0,5 2 5 0,1 Homály kimutatható Látáskáros. cataracta 5 >8 0,15 Csontvelı vérképzéscsökkenés 0,5-0,4
Sugárbetegség során kialakuló fıbb tünetek megjelenésnek idı és dózisfüggése Dózistartomány (Gy) 0-1 1-2 2-6 6-10 10-15 50 felett Hányinger és hányás megjelenése Hányás valószínsége - 3 óra 2 Gy 50% 2 óra 3 Gy 100 % 1 óra 100 % 0,5 óra percek Vezet tünetek - Vérképzı rendszer Gyomor - bél Kp ideg rendsz. Szervkárosod. fıbb tünetei Kis fvs. szám csökkenés Súlyos fvs. csökk., bevérzés, fertızések Hasmenés láz, elektrolit zavar Görcs, remegés, elesettség Sugárbetegség súlyossága és jelölése Könnyő I. Közepes II Súlyos III. Rendkívül Súlyos IV.
Beavatkozási és cselekvési szintek Beavatkozási szint: elkerülhetı egyenérték-, vagy effektív dózis, amely elérésekor a beavatkozási intézkedéseket számításba kell venni (kizárólag arra a besugárzási útvonalra vagy útvonalakra vonatkozik, amely(ek)re az intézkedés irányul) Cselekvési szint: az a dózisteljesítmény, vagy aktivitás-koncentráció szint, amely felett helyzetjavító, vagy védelmi intézkedéseket kell végrehajtani (tartós, vagy baleseti helyzetben)
Feltétel nélküli cselekvési dózisszintek a lakosságra (16/2000) A determinisztikus hatások elkerülésére feltétlenül indokoltak az óvintézkedések, ha az elnyelt dózis 2 napra meghaladja az: - 1 Gy (egésztest, vagy csontvelı) - 2 Gy (szemlencse) - 3 Gy (bır, ivarmirigyek) - 5 Gy (pajzsmirigy) - 6 Gy (tüdı) szinteket Ennél kisebb dózisszinteknél költség - haszon (egészségkárosodás csökkenése) elemzés!
Beavatkozási szintek a lakosságra (16/2000) (1) Optimált, általános beavatkozási szintek sürgıs védelmi intézkedésekre: elzárkóztatás 10 msv/2 nap - kimenekítés 50 msv/1 hét - jódprofilaxis 100 mgy (elkerülhetı dózisok: a védelmi intézkedés nélkül és annak végrehajtásával várható dózisok különbsége)
Beavatkozási szintek a lakosságra (16/2000) (2) A lakosság áttelepítésére: - ideiglenes kezdeményezése 30 msv megszüntetése 10 msv/hónap - végleges > 1 Sv/élettartam
Tök rosszul van...
A sugárterhelés becsléséhez szükséges eljárások és adatok Dolgozók: személyi dozimetriai ellenırzés(fizikai és biológiai módszerek), külsı és belsı terhelés! A dózisok egyidejő, ill. retrospektív meghatározása Lakosság: közvetlen mérés általában nem lehetséges, prognózis szükséges ( óvintézkedések, beavatkozások), retrospektív mérések is
A dolgozók baleseti sugárterhelése Dóziskorlátok (16/2000. EüM rendelet): - a baleset következményeinek elhárításában résztvevık sugárterhelése nem haladhatja meg az 50 msv effektív dózist, kivéve: - a népesség jelentıs sugárterhelésének megakadályozása esetén törekedni kell a 100 msv, életmentés során a 250mSv értékek betartására
Egyéb beavatkozások forgalomkorlátozás határforgalom ellenırzése lakossági szabályok (ételek elkészítése) élelmiszertechnológiai eljárások legeltetési tilalom, takarmányozás dekontaminálás (lakóterület, mezıgazdaság) egyéb mezıgazdasági eljárások (mőtrágya, )...
Információ szolgáltatás a veszélyhelyzeti osztályozásához A baleseti állapot sugárzási/kontaminációs jellemzık alapján történı osztályozása az IAEA TECDOC-955 ajánlásain alapul. Az osztályozáshoz felhasználható sugárvédelmi paraméterek többségében olyan közvetlenül és jól mérhetı paraméterek, mint a dózisteljesítmény, vagy az aktivitáskoncentráció.
Veszélyhelyzet osztályozás Amennyiben a kibocsátás megtörtént, a veszélyhelyzet meghatározását a sugárzási jellemzık alapján kell elvégezni. Fokozatok: Készültség Potenciális veszélyhelyzet (PVH) Telephelyi veszélyhelyzet (TVH) Általános veszélyhelyzet (ÁVH)
Készültség Veszélyhelyzet osztályozás Olyan technológiai, vagy a nukleáris technológiát veszélyeztetı esemény, üzemzavar történt, melybıl várható, hogy nukleáris veszélyhelyzet, határértéket meghaladó környezeti kibocsátás, vagy baleseti besugárzás következhet be. Az esemény kezelését az üzemviteli személyzet végzi, de a balesetelhárítási szervezet vezetési csoportját és híradó szervezetét részlegesen riasztják, felkészülnek a külsı és belsı riasztások végrehajtására, amennyiben ez szükségessé válik.
Információ szolgáltatás a döntéshozók felé a beavatkozási és cselevési szinteken alapuló védıintézkedések meghozásához Veszélyhelyzetben a beavatkozásokat a beavatkozási szintek és a cselekvési szintek alapján kell meghozni. A beavatkozási szinteket az óvintézkedés bevezetésével egy bizonyos idı alatt várhatóan elkerülhetı dózis alapján állapítják meg, a cselekvési szintek dózisteljesítményben, vagy aktivitás-koncentrációban kifejezett értékek.
Beavatkozási szintek Beavatkozási és cselevési szintek Elzárkóztatás 10 msv elkerülhetı effektív dózis legfeljebb két napra integrálva Kimenekítés Ideiglenes kitelepítésre 50 msv elkerülhetı effektív dózis legfeljebb 1 hétre integrálva Jódprofilaxis 100 mgy elkerülhetı pajzsmirigyben lekötött dózis a jódizotópokból Cselekvési szintek Elzárkóztatás 0,2 msv/h dózisteljesítmény a csóvától és a kihullástól, 4 órás felhıátvonulás van figyelembe véve. Elkerülhetı dózis 10 msv. Kimenekítés 1 msv/h dózisteljesítmény a csóvától és a kihullástól, 4 órás felhıátvonulás, 50 msv elkerülhetı dózis. Jódprofilaxis 0,1 msv/h dózisteljesítmény a csóvától, 100 mgy elkerülhetı dózis, 4 órás felhıátvonulás. Légzésvédı eszközök használatának elrendelése Minden esetben, ha alapos a gyanú az üzemi terület levegıjének radioaktív jód, vagy aeroszol szennyezettségére.
Információ szolgáltatás a balesetelhárításban résztvevı dolgozók optimális védelmének biztosításhoz A balesetelhárítási tevékenységben résztvevı személyzet sugárterhelésével kapcsolatban elvárás, hogy sugárterhelésük a vonatkozó dóziskorlátokon korlátokon belül optimált legyen és lehetıség szerint ne haladja meg a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzatban meghatározott ellenırzési szintet.
Veszélyhelyzeti sugárterhelés A 16/2000. EüM rendelet szerint: 50 msv effektív dózis 100 msv effektív dózis népesség jelentıs sugárterhelésének megakadályozása esetén 250 msv effektív dózis életmentésben résztvevıkre 10 msv effektív dózis az ellenırzési szint az MSSZ-ben
Sugársérültek ellátása az a személy, aki 250 msv effektív dózist meghaladó sugárterhelést kapott (gyanúja fennáll) soron kívüli orvosi kivizsgálás, kezelés (elsıdleges az életveszély elhárítása!) szakellátás: 12 eü. intézmény (16/2000) további speciális ellátás: OOI, OHII, OSSKI
A lakosság sugárterhelése A kibocsátott radioaktív anyag jellemzıi (összetétel, aktivitás, fizikai-kémiai jellemzık) A radioaktív anyag környezeti terjedése - meteorológia, légköri és környezeti terjedési modellek Külsı és belsı sugárterhelés - dozimetriai modellek, becslés - környezeti és humán mérési eredmények
A környezeti kibocsátás jellemzı mennyiségei, a légköri terjedés, kiülepedés és a dózis számításokhoz Pontos meghatározása nehéz és csak akkor realisztikus, amikor az erımő állapotát a zónasérülés után sikerült stabilizálni Szükség van a monitorozására
Nemzetközi ajánlások, elıírások 1. ICRP ICRP 60 (Recommendations of International Comission on Radiation Protection, 1990) és ICRP 63 (Principles for Intervention for Protection of the Public in a Radiological Emergency, 1993) alapvetı sugárvédelmi elvek, ajánlások a potenciális sugárterhelésre (indokoltság és optimálás elve veszélyhelyzetekre is!) elkerülhetı dózis fogalmának bevezetése, intézkedési szintek bevezetése
Nemzetközi ajánlások, elıírások 2. NAÜ Safety Series No. 120 (Radiation Protection and the Safety Radiation Sources, 1996) a determinisztikus hatásokat el kell kerülni, a sztohasztikus hatások csökkentése érdekében minden ésszerő intézkedést meg kell tenni, a károk elkerülése érdekében hatékony védekezési rendszert kell létrehozni és karbantartani,
Nemzetközi ajánlások, elıírások 3. NAÜ Safety Series No. 115 (International Basic Safety Standards for Protection Against Ionizing Radiation and for the Safety of Radiation Sources, 1996) alapvetı sugárvédelmi elıírások a potenciális sugárterhelésre (indokoltság és optimálás elve!) követelmények a felkészülésre sürgıs óvintézkedések: elzárkózás, kitelepítés, jód-profilaxis általános optimált beavatkozási szintek cselekvési szintek az élelmiszerekre cselekvési szintek a külön megfontolás nélkül végrehajtandó intézkedésekre
Nemzetközi ajánlások, elıírások 4. NAÜ Safety Series No. 115 (folytatás) általános optimált beavatkozási szintek (GIL) 10 msv elkerülhetı dózis elzárkózásra 100 mgy elkerülhetı dózis jód-profilaxisra 50 msv elkerülhetı dózis ideiglenes kitelepítésre 30 msv dózis egy hónapra ideiglenes áttelepítés a dózis > 30 msv/hó 1-2 évig, vagy élettartamra dózis > 1 Sv végleges áttelepítés külön megfontolást nem igénylı beavatkozási szintek (példák!) 1 Gy egésztestre, 6 Gy tüdıre, 3 Gy bırre
Nemzetközi ajánlások, elıírások 5. NAÜ Safety Standards Series No. GS-R-2 (Preparedness and Response for a Nuclear or Radiological Emergency, 2002) a veszélyhelyzet kezelés és felkészülés alapvetı célkitőzései a veszélyhelyzeti tervezés általános követelményei a veszélyhelyzeti felkészülés és veszélyhelyzet kezelés végrehajtásának funkcionális követelményei
Nemzetközi ajánlások, elıírások 6. NAÜ Safety Standards Series No. GS-R-2 (folytatás) öt tervezési kategória atomerımővek kutatóreaktorok, nagyaktivitású tárolók létesítmények (pl. ipari besugárzók), amelyeknél gyors telephelyi intézkedéseket követelı veszélyhelyzetek léphetnek fel, tevékenységek (pl. radioaktív anyag szállítása), amelyeknél a veszélyhelyzet helyszíne elıre pontosan nem jelezhetı, nem hazai létesítményekkel és tevékenységekkel kapcsolatos veszélyhelyzetek országhatárokon átterjedı hatásai
Nemzetközi ajánlások, elıírások 7. NAÜ Safety Standards Series No. GS-R-2 (folytatás) öt veszélyhelyzeti osztály (el lehet térni tılük) általános veszélyhelyzet (jelentıs környezeti hatások veszélye) telephelyi veszélyhelyzet (jelentıs telephelyi hatások és hatások a közeli környezetben is) létesítményi veszélyhelyzet (biztonság szintje csökken, nincs jelentısebb hatás a létesítményben, környezeti hatás elhanyagolható) készültség (elızetes jelek a biztonsági szint lehetséges csökkenésére) egyéb veszélyhelyzet (sugárforrás elvesztése)
Nemzetközi ajánlások, elıírások 8. NAÜ TECDOC TECDOC-953 nukleárisbaleset-elhárítás módszertana (tervezési kategóriák, tervezési területek, tervezési szintek, tervezési kategóriától függı tervezési zónák) tervezési zónák (atomerımő/kkát) megelızı óvintézkedések zónája (3 km/telephely) sürgıs óvintézkedések zónája (30 km/0,5 km) hosszú-távú óvintézkedések zónája (80 km/2 km) TECDOC-955 általános értékelési eljárások reaktorbalesetekhez
Nemzetközi ajánlások, elıírások 9. NAÜ TECDOC TECDOC-1092 monitorozási eljárások nukleáris és sugaras veszélyhelyzetekben monitorozás területei mérési program végrehajtásához szükséges eszközök és létszám jegyzıkönyvezés, dokumentálás
Hazai szabályozás A decentralizált feladat és hatáskörnek megfelelıen a szabályozás a nukleárisbaleset-elhárítás területén szerteágazó. A legfontosabbak: 1996. évi XXXVII. törvény a polgárvédelemrıl 1996. évi törvény az atomenergiától 248/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az ONER-rıl 108/1997. (VI.25) Korm. rendelet OAH elejárásairól nukleáris biztonsági ügyekben 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításról 179/1999. (XII.10.) a 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról 16/2000. (VI.8) EüM rendelet az atomtörvény végrehajtásáról a sugárvédelem és sugáregészségügy területén 165/2002. (X.18) Korm. rendelet a nukleáris és radiológiai veszélyhelyzet esetén végzett tájékoztatásról
Hazai szabályozás Problémák a szabályozással: a nemzetközi ajánlástól eltérı tervezési zónák tervezési kategóriák, tervezési szintek, tervezési területek és tervezési követelmények meghatározása hiányzik, vagy részben/egészében eltérı a nemzetközi ajánlásoktól az országos BEIT mintaterv követi a nemzetközi ajánlásokat, de a mintaterv státusza nem világos
Országos BEIT Nemzetközi ajánlásokra épülı iránymutatás a veszélyhelyzeti felkészülésre és tevékenységre. A KKB 2002. október 18-i ülésén fogadta el. Az országos BEIT-nek megfelelı BEIT-ek és BEFT-ek készítése országosan még ma is folyik. Felépítése: Bevezetés és megalapozás A Veszélyhelyzeti tervezési alap (I-V tervezési kategóriára) Szervezet és felelısség (ONER) Veszélyhelyzeti mőködés elvei (veszélyhelyzeti osztályozás, kommunikáció tájékoztatás Balesetelhárítási felkészülés idıszakának feladatai Függelékek
Az EU hozzájárulása (1/2) ECURIE gyorsértesítési rendszer tagállamok számára a felvételre várók 2001-ben csatlakozhatnak CoDeCs szoftver rendszerrel kiszolgálva a NAÜ-vel folyik az egyeztetés a közös rendszerrıl RODOS nukleárisbaleset-elhárítási döntéstámogató rendszer EU finanszírozásban, nem csak tagországoknak kísérleti üzemben döntés a felhasználásról 2002 végén
Az EU hozzájárulása (2/2) EURDEP sugárzási adatgyőjtés és adatcsere EU finanszírozásban, nem csak tagországoknak regionális központok alaptevékenység a normál idıszaki adatgyőjtés és csere szabványosított formátum Az EU vonatkozó jogszabályai: A Tanács 87/600/EURATOM döntése a közösségi szervezési intézkedésekrıl sugárvédelmi veszélyhelyzet esetén történı korai információcsere érdekében A Tanács 89/618/EURATOM irányelve a lakosság tájékoztatásáról a sugárvédelmi veszélyhelyzetben alkalmazandó egészségvédelmi intézkedésekrıl és a teendı lépésekrıl.
A hazai szabályozási háttér (1/11) Az ONER egészét érintı jogszabályok 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemrıl: meghatározza a veszélyhelyzet fogalmát 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról: definíciók az atomenergia alkalmazóinak kötelezettségei VH-ben szakmai szervezetek kötelezettségei a lakosság ellátásában Kormány felhatalmazása további rendeletekre 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetérıl és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl A magyarországi katasztrófa-elhárítás egységes kerete
A hazai szabályozási háttér (2/11) 114/1995.(IX.27.) Korm. rendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekrıl 196/1996.(XII.22.) Korm. rendelet a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörrıl és a miniszterek polgári védelmi feladatairól 60/1997.(IV.18.) Korm. rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védıeszköz ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól 213/1997.(XII.1.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmény és a radioaktív hulladék tároló biztonsági övezetérıl
A hazai szabályozási háttér (3/11) 87/1997.(V.28.) Korm. rendelet az Országos Atomenergia Bizottság feladatáról, hatáskörérıl, valamint az Országos Atomenergia Hivatal feladat és hatáskörérıl, bírságolási jogkörérıl TT létrehozása hatósági jogkör NBE-ban NAÜ kapcsolattartás 108/1997.(VI.25.) Korm. rendelet az Országos Atomenergia Hivatal eljárásáról a nukleáris biztonsággal összefüggı hatósági ügyekben hozzájárulás a telephelyi BEIT-hez felelısségek rendkívüli üzemeltetési állapotban az OAH saját krízisközpontja
A hazai szabályozási háttér (4/11) 248/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerrıl (MK 1997/116. szám), (módosítva a 40/2000. (III. 24) Korm. rendelettel) az ONER fogalma, feladata, irányítási rendje a KKB szerveinek veszélyhelyzeti mőködése a létesítmények NBE felksézülése 179/1999. (XII.10.) Korm. rendelet az 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról a KKB tagjai, szervezete, feladatai az egyes BE-i szervetek vezetıinek felelıssége, feladatai
A hazai szabályozási háttér (5/11) A NBE-ra vonatkozó további jogszabályok 1971. évi 25. törvényerejő rendelet a nemzetközi polgári repülésrıl Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény és az annak módosításáról szóló jegyzıkönyvek kihirdetésérıl (18. Függelék: a Veszélyes Áruk Biztonságos Légi Szállítása kihirdetve a 20/1997. (X.21.) KHVM rendelettel) 1979. évi 19. törvényerejő rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás kihirdetésérıl 1987. évi 8.sz. törvényerejő rendelet a nukleáris anyagok fizikai védelmérıl szóló egyezmény kihirdetésérıl,
A hazai szabályozási háttér (6/11) 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" és "B" Melléklete kihirdetésérıl (módosítva a 18/1999. (VI. 9.) KHVM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás "A" és "B" Melléklete módosításának és kiegészítésének kihirdetésérıl) 2/1982. (II. 22.) KPM rendelet a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló szabályzatról 1986. évi 2. törvényerejő rendelet a Bernben az 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) kihirdetésérıl 4/1987. (V. 13.) KM számú rendelet a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM) mellékleteinek kihirdetésérıl
A hazai szabályozási háttér (7/11) 12/1990. (IV. 30.) KöHÉM rendelet a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozási Egyezményre vonatkozó Egységes Szabályok (CIM) I. Melléklete módosításainak kihirdetésérıl, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti fuvarozására vonatkozó Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról (többször módosított, utolsó módosítás: 17/1999. (VI.9.) KHVM rendelet) 3/1995.(III.1.) BM rendelet a Rendırség Szolgálati Szabályzatáról, 47/1997.(VIII.26.) BM rendelet az atomenergia alkalmazásával összefüggı rendırségi feladatokról, 39/1997.(VII.1.) IKIM rendelet a nukleáris anyagok nyilvántartási rendszerérıl, nemzetközi ellenırzésérıl és a velük kapcsolatos egyes hatósági jogkörökrıl,
A hazai szabályozási háttér (8/11) 25/1997.(VI.18.) IKIM rendelet a radioaktív anyagok és készítmények nyilvántartásáról, 50/1997.(IX.10.) IKIM rendelet a minisztérium, valamint a közvetlen felügyelete alatt álló szervek, továbbá a kijelölt szervezetek polgári védelmi feladatairól és a tevékenység irányításáról, 62/1997.(XI.26.) IKIM rendelet a földtani és bányászati követelmények a nukleáris létesítmények és radioaktív hulladékok elhelyezésére szolgáló létesítmények telepítéséhez és tervezéséhez, 67/1997.(XII.18.) IKIM rendelet a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap mőködésérıl és eljárásrendjérıl, 23/1997.(VII.18.) NM rendelet a radionuklidok mentességi aktivitás koncentrációja és mentességi aktivitása szintjének meghatározásáról,
A hazai szabályozási háttér (9/11) 7/1988.(VII.20.) SZEM rendelet az atomenergiáról szóló 1980. évi I. törvény végrehajtásáról rendelkezı 12/1980.(IV.5.) MT rendelet végrehajtásáról (a 16/2000.(VI.8:) EüM rendelet módosította!), 12/1998.(XII.11.) EüM rendelet az élelmiszerek radioaktív szennyezettségének megengedhetı mértékérıl, 21/1998.(XII.27.) EüM rendelet az egészségügy ágazati polgári védelmi feladatairól,
A hazai szabályozási háttér (10/11) 16/2000.(VI.8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 1.sz m: Alapvetı sugárvédelmi követelmények és meghatározások, 2.sz. m:i. Dóziskorlátok,,II. Dózismegszorítás, III. Veszélyhelyzeti és baleseti beavatkozási szintek, továbbá cselekvési szintek, IV. A sugárterhelés ellenırzése, 1.sz függelék a 2.sz. m.-hez: Veszélyhelyzeti sugárterhelésre vonatkozó beavatkozási szintek, 12.sz. m: A sugársérültek vagy arra gyanús személyek szakellátására kijelölt intézmények jegyzéke,
Az ONER felépítése KORMÁNYZATI KORODINÁCIÓS BIZOTTSÁG Titkárság Belügyminisztérium OAH Védekezési Munkabizottság Operatív Törzs OKF CERTA VM szakértıi részleg Ágazat NBIÉK Veszélyhelyzeti Központ Ágazat... Ágazat
Ágazati sajátos felelısségek PARt - telephelyen belüli (1/4) BE BM: nukleárisbaleset-elhárítás átfogó felelıssége OKF KKB mőködtetése operatív beavatkozások (rendvédelem, határırizet, tőzoltás, logisztika, ) EüM: Mentıszolgálat O. Onkológia, OHII: sugársérültek ellátása OKK-OSSKI: OKSER IK, ERMAH központ,
Ágazati sajátos felelısségek FVM: (2/4) FVM Radiológiai Ellenırzı Hálózat: mérés, adatgyőjtés Élelmiszer, takarmány, nyersanyag, termıtalaj ellenırzési intézkedések bevezetése és feloldása GM: energiakorlátozási ütemterv életbeléptetése lakosság és mentık ellátása
Ágazati sajátos felelısségek (3/4) HM: A MH személyi állományának, erıinek, eszközeinek megóvása a nukleáris veszélyhelyzet káros hatásaitól Részvétel az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer által meghatározott ágazati feladatok végrehajtásában AMAR mérıhálózat mőködtetése részvétel a következmények elhárításában részvétel a lakosság kimenekítésében Részvétel a nukleáris főtıanyag (kiégett főtıanyag) -szállítás biztosításában
AZ MH NBR FELÉPÍTÉSE A MH Nukleáris Balesetelhárítási rendszere vezetıirányító és végrehajtó szervezetekbıl épül fel HM-HVKF Honvédelmi Miniszter Közigazgatási Államtitkár MH KOB (MH ÖHK, HVK szervek) HM Katasztrófavédelmi Munkacsoport (HM TKF, HM VH, HM KMEH) MH SZFP KOCS MH LEP KOCS MH ÖLTP KOCS MH HKP KOCS MH VIK bázisán, EÜCSF, MH BHP, METSZ
Ágazati sajátos felelısségek KöM: OMSz felügyelete (4/4) levegı, felszíni és felszín alatti vizek radiológiai ellenırzése KöViM: MÁV Rt: saját védekezése, szállítási balesetek elhárítása LRI: saját védekezése Vízügy: operatív kárelhárítás OAH nukleáris és sugaras helyzet értékelése javaslat óvintézkedésekre a VM-nak nemzetközi kapcsolattartás