A BELSŐ SUGÁRTERHELÉS ELLENŐRZÉSE. Útmutató az ÁNTSZ Sugáregészségügyi Decentrumok részére. 2. változat OKK-OSSKI
|
|
- Hunor Szilágyi
- 10 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A BELSŐ SUGÁRTERHELÉS ELLENŐRZÉSE Útmutató az ÁNTSZ Sugáregészségügyi Decentrumok részére 2. változat OKK-OSSKI Sugáregészségügyi Főosztály I. Ionizáló Sugárzások Főosztálya Budapest, december
2 1. A főbb jogszabályi előírások és szakmai szempontok áttekintése A 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet (Rendelet) előírásai szerint: a) nyitott radioaktív készítmény szervezetbe kerülésének lehetősége vagy ennek gyanúja esetén a belső sugárterhelést ellenőrizni kell. Az ellenőrzés kötelezettségét a megyei intézet állapítja meg. Az eredmények nyilvántartásának és jelentésének módját, illetve gyakoriságát az MSSZ-ben kell rögzíteni az ellenőrzés módját és eredményeit az OSZDSZ-nek kell megküldeni (IV.1.4.) b) a belső sugárterhelés vizsgálatát végző laboratóriumnak akkreditációval kell rendelkeznie (2. sz. melléklet 2. sz. függelék 16. pont) c) a belső sugárterhelés vizsgálat eredményét lekötött effektív dózisban kell megadni (2. sz. melléklet 2. sz. függelék 17. pont) d) abban az izotóp-laboratóriumban, ahol nagy a radioaktív belső szennyeződés veszélye, a munkavállalók személyi ellenőrzését a belső szennyeződés vizsgálatával is ki kell egészíteni. A vizsgálat szükségességét és módszerét az MSSZ határozza meg (5. Sz. melléklet pont). A d) pontban szereplő nagy radioaktív szennyeződésveszély értelmezéséhez és számszerűsítéséhez nyújt támpontot a 2.1. táblázat segítségével elvégezhető kritérium-számítás és az útmutató 1. függelékében részletezett szakmai megalapozás. Azonban már itt is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) IAEA RS-G-1.2 ajánlása szerint 1 msv az az éves szignifikáns sugárterhelés, amelynek potenciális elérése esetén a belső sugárterhelés ellenőrzése végrehajtandó [1]. 2. A hatósági ellenőrzés célja és szempontjai A hatósági ellenőrzés fő célja annak vizsgálata, hogy az MSSZ-nek a belső sugárterhelés ellenőrzésére vonatkozó szabályozása összhangban van-e a Rendelet előírásaival. A belső sugárterhelés ellenőrzését alapvetően két módon lehet elvégezni: rutin ellenőrzéssel (olyan esetben, amikor a tevékenység folyamatos és a belső szennyeződés veszélye nem köthető egyes munkafázisokhoz), speciális 1 ellenőrzéssel (ismétlődő, ám időben jól elkülönülő, a belső szennyeződés veszélye szempontjából egyértelműen azonosítható munkafázisok esetén). A speciális ellenőrzés megtervezése és kivitelezése lényegesen egyszerűbb, legalábbis a munkahelyi előszűrés -t tekintve. Az útmutató ezért túlnyomórészt a rutin ellenőrzés problematikáját tárgyalja. 1 A "speciális ellenőrzés" fogalom az Útmutató-ban lefedi a szorosan vett speciális, valamint a feladathoz kötött ellenőrzést is 1
3 A hatósági ellenőrzés gyakorlati szempontjai a következők legyenek: a) tartalmazza-e az MSSZ a belső sugárterhelés ellenőrzésére vonatkozó előírásokat, ha a tevékenység ezt indokolja? (2.1. táblázat és 1. függelék), b) megfelelő-e az MSSZ-ben előírt ellenőrzési módszer, a felhasznált mérőberendezés és az ellenőrzési gyakoriság? (2.2.a-b. táblázat és 2. függelék), c) az ellenőrzésre választott laboratórium rendelkezik-e akkreditációval? d) megfelelő-e az OSZDSZ-nek (OKK-OSSKI) történő eredmény-továbbításra vonatkozó szabályozás? (az eredményeket célszerű pl. a filmdoziméterek havi/kéthavi visszaküldésével egyidőben továbbítani). Elfogadható az a szabályozás, miszerint a munkahely sugárvédelmi megbízottja a rendelkezésére álló mérőeszközökkel (pl. NaI(Tl) detektorral, vagy GM-csővel működő számláló) ún. előszűrést végez. Különösen indokolt lehet speciális ellenőrzés esetén, pl. az egyszerűbb mérési geometriát jelentő pajzsmirigy vizsgálata. Ebben az esetben azonban az MSSZ-nek egyértelmű eljárásrendet kell tartalmaznia arra az esetre, ha a vizsgálati eredmény meghalad egy munkahelyi cselekvési szintet, és az ezen szinthez rendelhető sugárterhelés bizonyítottan nem haladhatja meg az 1 msv dózisnak a vizsgálati időszakra (két mérés közötti átlagos idő) eső hányadát A belső sugárterhelés ellenőrzésének indokoltsága A 2.1. táblázat azon munkahelyek (tevékenységek) azonosításához nyújt segítséget, amelyek esetében az 1 msv éves belső sugárterhelés kialakulásának kockázata számottevő. A táblázatot munkahelyi egységenként 2 kell kitölteni. Minden radioizotópnál a második sor a tárolásra vonatkozik, az itt feltüntetendő aktivitás általában nem egyezik meg a munkafolyamatok során felhasználttal. Ha egy izotóppal többféle tevékenységet folytatnak, akkor az összes aktivitást és a korlátozóbb munkafolyamatot jellemző tényezőket kell beírni. Amennyiben a táblázat soraiban kiszámolt egyes d j számok 1-nél nagyobbak, akkor az ellenőrzést az adott radionuklid(ok)ra vonatkozóan mindenképpen végre kell hajtani. Hasonlóan indokolt az ellenőrzés bevezetése, ha az egyes d j mennyiségek külön-külön nem, azonban együttesen már meghaladják az 1-et. Ebben az esetben azonban nem szükséges azon radionuklidok egyedi ellenőrzése, amelyek járuléka lényegesn kisebb mint 0,1. A 2.1. táblázatban feltüntetett radionuklidok által okozott belső szennyeződés ellenőrzésére a következő módszerek használhatók: - gamma-sugárzó izotópok esetén in-vivo vizsgálat (egésztest-, vagy szervaktivitás mérése egésztest-számlálóval), - alfa- és béta-sugárzások esetén in-vitro vizsgálat (vizelet vagy széklet analízise béta-számlálással, alfa-spektrometriával). A 2.2.a. táblázat tartalmazza a belső sugárterhelés rutin ellenőrzése esetén az elfogadható legkisebb mérési gyakoriságot és a tájékoztató kimutatási határokat. A speciális ellenőrzéshez szükséges kimutatási határokat a 2.2.b. táblázatban foglaltuk össze. Megjegyezzük, hogy a néhány (2-3) óránál rövidebb fizikai felezési idejű radionuklidoknál általában nem szükséges a belső sugárterhelés ellenőrzése. 2 Egy munkahelyi egységnek számít azon osztály, laboratórium stb., amely más egységektől térben elválasztott, illetve az itt foglalkoztatott dolgozók más egységben nyílt izotópos munkát nem végeznek. Ha ezen feltételek valamelyike nem teljesül, akkor az egységet megfelelő módon tágítani kell. 2
4 2.1. Táblázat A belső sugárterhelés ellenőrzése indokoltságának felmérése (munkahelyi egységenként töltendő ki, a részletes magyarázatot ld. az 1. függelékben) Radionuklid 10e(g) j,inh x A j x f hs x f ps = d j H-3 (HTO) 1,8E-10 x x x = H-3 (HTO) 1,8E-10 x x 0,01 x 0,01 = C-14 (gőz) 5,8e-09 x x x = C-14 (gőz) 5,8e-09 x x 0,01 x 0,01 = P-32 2,9E-08 x x x = P-32 2,9E-08 x x 0,01 x 0,01 = Cr-51 3,6E-10 x x x = Cr-51 3,6E-10 x x 0,01 x 0,01 = Mn-54 1,2E-08 x x x = Mn-54 1,2E-08 x x 0,01 x 0,01 = Fe-55 9,2E-09 x x x = Fe-55 9,2E-09 x x 0,01 x 0,01 = Fe-59 3,2E-08 x x x = Fe-59 3,2E-08 x x 0,01 x 0,01 = Co-57 6,1E-09 x x x = Co-57 6,1E-09 x x 0,01 x 0,01 = Co-58 1,7E-08 x x x = Co-58 1,7E-08 x x 0,01 x 0,01 = Co-60 1,7E-07 x x x = Co-60 1,7E-07 x x 0,01 x 0,01 = Sr-85 6,4E-09 x x x = Sr-85 6,4E-09 x x 0,01 x 0,01 = Sr-89 5,6E-08 x x x = Sr-89 5,6E-08 x x 0,01 x 0,01 = Sr-90 7,7E-07 x x x = Sr-90 7,7E-07 x x 0,01 x 0,01 = Zr-95 4,2E-08 x x x = Zr-95 4,2E-08 x x 0,01 x 0,01 = Tc-99m 2,9E-10 x x x = Tc-99m 2,9E-10 x x 0,01 x 0,01 = Ru-106 3,5E-07 x x x = Ru-106 3,5E-07 x x 0,01 x 0,01 = Ag-110m 5,9e-08 x x x = Ag-110m 5,9e-08 x x 0,01 x 0,01 = 3
5 Sb-125 3,3E-08 x x x = Sb-125 3,3E-08 x x 0,01 x 0,01 = 2.1. Táblázat (folytatás) Radionuklid 10e(g) j,inh x A j x f hs x f ps = d j I-125 7,3E-08 x x x = I-125 7,3E-08 x x 0,01 x 0,01 = I-129 5,1E-07 x x x = I-129 5,1E-07 x x 0,01 x 0,01 = I-131 1,1E-07 x x x = I-131 1,1E-07 x x 0,01 x 0,01 = Cs-134 9,6E-08 x x x = Cs-134 9,6E-08 x x 0,01 x 0,01 = Cs-137 6,7E-08 x x x = Cs-137 6,7E-08 x x 0,01 x 0,01 = Ce E-08 x x x = Ce E-08 x x 0,01 x 0,01 = Ce-144 2,9E-07 x x x = Ce-144 2,9E-07 x x 0,01 x 0,01 = Hg-203 1,9E-08 x x x = Hg-203 1,9E-08 x x 0,01 x 0,01 = Ra-226 2,2E-05 x x x = Ra-226 2,2E-05 x x 0,01 x 0,01 = Th-232 2,9E-04 x x x = Th-232 2,9E-04 x x 0,01 x 0,01 = U-234 6,8E-05 x x x = U-234 6,8E-05 x x 0,01 x 0,01 = U-235 6,1E-05 x x x = U-235 6,1E-05 x x 0,01 x 0,01 = U-238 5,7E-05 x x x = U-238 5,7E-05 x x 0,01 x 0,01 = Pu radioiz. 3,2E-04 x x x = Pu radioiz. 3,2E-04 x x 0,01 x 0,01 = Cm radioiz. 1,7e-04 x x x = Cm radioiz. 1,7e-04 x x 0,01 x 0,01 = Am-241 2,7E-04 x x x = Am-241 2,7E-04 x x 0,01 x 0,01 = D = 4
6 2.2.a Táblázat Rutin ellenőrzés elfogadható legkisebb mérési gyakorisága és a szükséges, illetve jellemző kimutatási határok (a részletes magyarázatot ld. a 2. függelékben) Radionuklid Mérési módszer Elfogadható legkisebb mérési gyakoriság/év Szükséges MDA (Bq vagy Bq/l) Jellemző MDA (Bq vagy Bq/l) H-3 (HTO) vizelet/béta C-14 vizelet/béta Cr-51 egésztest Mn-54 egésztest Fe-55 vizelet/béta 1 2,5 1 Fe-59 egésztest Co-57 egésztest Co-58 egésztest Co-60 egésztest Sr-85 egésztest Sr-89 vizelet/béta 12 3,5 1 Sr-90 vizelet/béta 1 0,025 1 Zr-95 egésztest Ru-106 egésztest Ag-110m egésztest Sb-125 egésztest I-125 pajzsmirigy I-129 pajzsmirigy I-131 pajzsmirigy Cs-134 egésztest Cs-137 egésztest Ce-141 egésztest Ce-144 egésztest Hg-203 egésztest Ra-226 vizelet/alfa ,001 Th-232 vizelet/alfa ,001 U radioizotópok vizelet/alfa ,001 Pu radioizotópok vizelet/alfa ,001 Cm radioizotópok vizelet/alfa ,001 Am-241 tüdő 1 0,
7 2.2.b Táblázat A belső sugárterhelés speciális ellenőrzéséhez szükséges, illetve a jellemző kimutatási határok (a részletes magyarázatot ld. a 2. függelékben) Radionuklid Mérési módszer Szükséges MDA (Bq vagy Bq/l) Jellemző MDA (Bq vagy Bq/l) H-3 (HTO) vizelet/béta C-14 vizelet/béta P-32* vizelet/béta Cr-51 egésztest Mn-54 egésztest Fe-55 vizelet/béta 15 1 Fe-59 egésztest Co-57 egésztest Co-58 egésztest Co-60 egésztest Sr-85 egésztest Sr-89 vizelet/béta 25 1 Sr-90 vizelet/béta 1,5 1 Zr-95 egésztest Tc-99m* egésztest Ru-106 egésztest Ag-110m egésztest Sb-125 egésztest I-125 pajzsmirigy I-129 pajzsmirigy I-131 pajzsmirigy Cs-134 egésztest Cs-137 egésztest Ce-141 egésztest Ce-144 egésztest Hg-203 egésztest Ra-226 vizelet/alfa 0,06 0,001 Th-232 vizelet/alfa 0,003 0,001 U radioizotópok vizelet/alfa 0,003 0,001 Pu radioizotópok vizelet/alfa 0,0015 0,001 Cm radioizotópok vizelet/alfa 0,005 0,001 Am-241 vizelet/alfa 0,003 0,001 Megjegyzés: a *-gal jelölt radionuklidoknál 1/12 értékű dóziscsökkentést alkalmaztunk 6
8 1. Függelék. A belső sugárterhelés ellenőrzésének indokoltsága A belső sugárterhelés ellenőrzésének indokoltságát több tényező együttesen határozza meg, így a felhasznált aktivitás, a radionuklid és fizikai-kémiai formája, a műveletek fajtája és az alkalmazott védelem. Az [1] ajánlás szerint egy adott radionuklidra, műveletre, illetve műveleti körülményekre vonatkozóan a következő döntési kritérium vizsgálandó: Aje( g) j, inh f fs f hs f ps d j (F1.1) 0,001 ahol A j a j radionuklid éves felhasznált aktivitása (Bq), e(g) j,inh a j radionuklidra vonatkozó belégzési dózistényező (Sv/Bq), 0,001 a szignifikáns foglalkozási sugárterhelés (Sv), az f tényezők jelentését ld. alább. f fs a radionuklid fizikai-kémiai formájától függő biztonsági tényező, alapértéke 0,01 (indokolt esetekben 0,001 érték választható). f hs a műveleti biztonsági tényező, értékét ld. az F1.1. táblázatban. f ps az alkalmazott védelemre vonatkozó biztonsági tényező (F1.2. táblázat). Az F1.1 képlet f fs alapértékének figyelembe vételével a következő egyszerű formában írható: d j 10Aje( g) j, inh f f (F1.2) hs ps Amennyiben d j értéke eléri, vagy meghaladja az 1-et, akkor a belső sugárterhelés ellenőrzése indokolt. Ha több radionukliddal kell számolni, akkor a D d j 1 (F1.3) j kritérium teljesülése vizsgálandó. A D 1 esetben sem kell ellenőrizni azon radionuklidokat, amelyek egyedi d j tényezői sokkal kisebbek 0,1-nél. A legfontosabb radionuklidok belégzési dózistényezőinek 10-szeresét a 2.1. táblázatban közöltük (a legkedvezőtlenebb kémiai formára és AMAD=5 m részecskeméretű aeroszolra). 7
9 F1.1. Táblázat A műveleti biztonsági tényező értékei [1] Művelet tárolás 0,01 egyszerű nedves műveletek 0,1 szokványos kémiai műveletek 1 bonyolult nedves műveletek, a kiömlés veszélyével 10 egyszerű száraz műveletek 10 illékony anyagok kezelése 100 porlódással járó száraz műveletek 100 f hs F1.2. Táblázat A védelmi biztonsági tényező értékei [1] Védelem nincs védelem 1 elszívófülke 0,1 hermetikus box 0,01 f ps 8
10 2. Függelék. A belső sugárterhelés ellenőrzésének kritériumai 2.1. Rutin ellenőrzés A belső sugárterhelés programjának szakmai szempontból ki kell elégítenie a NAÜ Nemzetközi Biztonsági Alapszabályzatban [2] leírt fő követelményt: "A személyi dozimetriai ellenőrzés módját, gyakoriságát és pontosságát a sugárterhelés mértékének és lehetséges fluktuációjának, valamint a potenciális sugárterhelés valószínűségének és nagyságának figyelembevételével kell meghatározni". A belső ellenőrzés módja és gyakorisága megállapításának a munkahely jellemzésén kell alapulnia, beleértve a felhasznált radionuklidokra, fizikai és kémiai formájukra vonatkozó információt. Az adott ellenőrzési módszer (mérési módszer és gyakoriság) gyakorlati értékelésének két fő szempontja a következő: - az adott ellenőrzési gyakorisághoz tartozó, a feltételezett felvételtől a mérésig tartó idő alatt kialakuló egésztest (szerv) aktivitás, vagy vizelettel kiürített aktivitás legyen meghatározható a mérési módszerrel [1], - a felvétel alulbecslésének mértéke az ismeretlen felvételi időpont miatt a monitorozási intervallumon belül legyen kisebb háromnál, a szokásos középidőre vonatkozó becsléshez viszonyítva [3]. Következésképpen, a rutin ellenőrzés optimális gyakoriságát úgy határozhatjuk meg, mint az adott mérési módszerhez, mérőberendezéshez tartozó legkisebb gyakoriság, amely még kielégíti a fenti követelményeket, az összes ellenőrizendő radionuklid minden szóbajöhető kémiai és fizikai formájára vonatkozóan. 2.1.a) A mérőberendezés (módszer) kimutatási határa és a szervezetben maradó, illetve kiürített aktivitások közötti összefüggés Nyilvánvaló, hogy a felvétel rejtett marad, ha a szervezetben maradó, illetve kiürített aktivitás értéke a fizikai bomlás, illetve biológiai kiürülés miatt a módszer kimutatási határa alá csökken. Emiatt a mérési technika érzékenysége erősen befolyásolja a szükséges mérési gyakoriságot. Adott idővel a felvétel után a szervezetben maradó, illetve onnan kiürített aktivitás értékét a fizikai és biológiai felezési idők, valamint a felvétel és a mérés (mintavétel) között eltelt idő határozza meg. Általában a belső ellenőrzési módszertől (beleértve a módszert és gyakoriságot egyaránt) azt várjuk el, hogy legyen alkalmas a dóziskorlát adott hányadának megfelelő felvétel meghatározására. Ennek megfelelően a következő egyenlet írható fel: I j x m(t) j x c MDA j, (F2.1) ahol I j az éves dóziskorlátnak (20 msv) megfelelő radionuklid-felvétel; c az éves dóziskorlát azon hányada, amelyet még ki akarunk mutatni (alapértéke 0,05); m(t) j a felvétel azon hányada, amely a szervezetben marad, illetve onnan kiürül t idő múlva; MDA j a j radionuklid kimutatási határa. Ilymódon, N éves ellenőrzési gyakoriság esetén, a középidőben történő radionuklid-felvétel feltételezésével: 0,001/e(g) inh,j x m(365/2/n) j MDA j (F2.2) ahol e(g) inh,j az adott radionuklidhoz tartozó belégzési dózistényező (ld. 1. Függelék). 9
11 A fenti egyenlőtlenség teljesülését minden radionuklid feltételezett oldékonysági típusára ellenőrizni kell. 2.1.b) Az ellenőrzési időszakhoz tartozó alulbecslés vizsgálata A középidőben történő radionuklid-felvétel feltételezése a legelterjedtebb a sugárvédelmi gyakorlatban. Nyilvánvaló azonban, hogy ezen feltevés mellett az ellenőrzési időszak elején történő felvételt alá fogjuk becsülni. Az alábecslés mértékét a retenció/exkréció függvény időbeli lefutása és az időintervallum nagysága, azaz az ellenőrzési gyakoriság határozza meg. Így N éves ellenőrzési gyakoriság esetén a következő feltételnek kell teljesülnie: m(365/n) j / m(365/2/n) j > 1/3 (F2.3) A fenti egyenlőtlenség teljesülését ugyancsak ellenőrizni kell minden radionuklid feltételezett oldékonysági típusára. Az m(t) értékeket az ICRP új modelljein alapuló MONDAL szoftver [4] segítségével határoztuk meg, AMAD=5 m aeroszol méretű, általában M oldékonysági osztályú vegyületekre Speciális ellenőrzés Amint azt a fő részben említettük, a speciális ellenőrzéssel kapcsolatos kérdéskör lényegesen egyszerűbb, hiszen itt ellenőrzési gyakoriságot előre általában nem is lehet meghatározni. Így a legfontosabb követelmény az, hogy az ebben az esetben ismert időpontban bekövetkezett radionuklid-felvételt miharabb követő méréssel az éves dóziskorlát adott hányadához tartozó felvételből a szervezetben maradt, illetve onnan kiürített aktivitás az alkalmazott mérési módszerrel kimutatható legyen. Ekkor a következő feltétel írható fel: 0,001/e(g) inh,j /N x m(t) j MDA j (F2.4) A gyakorlati számítások elvégzéséhez a következő feltevéseket tettük: T a felvételt követő munkanap (konzervatív közelítéssel 3 nap), N értéke a 32 P és 99m Tc radioizotópokra 12, egyébként 1. Megjegyezzük, hogy az 1 msv szignifikáns dózis 12 részre történő felosztása talán túlzottan konzervatív eredményekre is vezet, ez azonban az igen rövid fizikai és/vagy biológiai felezési idejű izotópoknál indokolható. Ezekben az esetekben ugyanis az 1 msv dózis minden egyes, szükség esetén évente nagy számot is elérő, speciális ellenőrzéshez történő hozzárendelése végeredményben jelentős éves dózisok kimutatásának elmulasztását eredményezhetné, ami mindenképpen elkerülendő. Irodalom [1] Assessment of Occupational Exposure Due to Intakes of Radinuclides (IAEA Safety Guide, No. RS-G-1.2, Vienna, 1999) [2] International Basic Safety Standards for Protection against Ionizing Radiation and for the Safety of Radiation Sources (IAEA Safety Series No. 115, Vienna, 1996) [3] Individual Monitoring for Internal Exposure of Workers (ICRP Publication No. 78, 1997) [4] N. Ishigure: MONDAL (National Institute of Radiological Sciences, NIRS, Japan) 10
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat
15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet. az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl
1. oldal 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban:
A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei
A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei Brolly Áron, Hózer Zoltán, Szabó Péter MTA Energiatudományi Kutatóközpont 1525 Budapest 114, Pf. 49, tel.: 392 2222 A Paksi Atomerőműben
Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén
Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén A CAThyMARA (Child and Adult Thyroid Monitoring After Reactor Accident) projekt előzetes eredményei Pántya Anna, Andrási
LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem
SE FOK Sugárvédelem, 2010/2011 LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS 2010. október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat 1 Sugárterhelések osztályozásának szempontjai - Sugárforrás
Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után
Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Homoki Zsolt 1, Kövendiné Kónyi Júlia 1, Ugron Ágota 1, Fülöp Nándor 1, Szabó Gyula 1, Adamecz Pál 2, Déri Zsolt 3, Jobbágy Benedek
NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE
NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE Sebestyén Zsolt, Laczkó Balázs, Ötvös Nándor, Petőfi Gábor, Tomka Péter Országos Atomenergia Hivatal Hajdúszoboszló, 2017.04.26.
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.
A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE
A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE Kerekes Andor, Ozorai János, Ördögh Miklós, + Szabó Péter SOM System Kft., + PA Zrt. Bevezetés, előzmények
Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.
RADANAL Kft. www.radanal.kfkipark.hu MTA Izotópkutató Intézet www.iki.kfki.hu Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska
AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1
A sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI
A sugárvédelem alapelvei dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI A sugárvédelem célja A sugárvédelem célkitűzései: biztosítani hogy determinisztikus hatások ne léphessenek fel, és hogy a sztochasztikus
TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS
TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS ACCREDITATION OF TESTLab CALIBRATION AND EXAMINATION LABORATORY XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - 2013 - Hajdúszoboszló Eredet Laboratóriumi
Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Bevezetés Kutatási háttér: a KFKI telephelyen végzett sugárvédelmi környezetellenőrző
Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf
A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom
SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE
SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
A sugárvédelem jogszabályi megalapozása. Salik Ádám 06-30/ NNK SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓINTÉZET (OSSKI)
A sugárvédelem jogszabályi megalapozása Salik Ádám SALIK.ADAM@OSSKI.HU 06-30/349-9300 NNK SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓINTÉZET (OSSKI) 487/2015. (XII. 30.) Kormányrendelet az ionizáló sugárzás
CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály
CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály XXXI. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Keszthely, 2006. május 9 11. Környezeti ártalmak és a légzőrendszer
SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN
1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
ÁTTEKINTÉS A SUGÁRVÉDELEM SZABÁLYOZÁS AKTUÁLIS HELYZETÉRŐL
ÁTTEKINTÉS A SUGÁRVÉDELEM SZABÁLYOZÁS AKTUÁLIS HELYZETÉRŐL Vincze Árpád Országos Atomenergia Hivatal 1 Tartalom NAÜ Biztonsági Szabályzatok Sugárforrások alkalmazása 2013/59/EURATOM irányelv (EU BSS) Átültetés
Nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagymennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadítási eljárása (Útmutató-tervezet)
Nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagymennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadítási eljárása (Útmutató-tervezet) Zagyvai Péter [MTA EK], Juhász László [OSSKI], Pázmándi Tamás [MTA
XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.
XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Radon Cselekvési Terv az EU BSS tükrében Homoki Zsolt Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN
RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő
RADIOAKTÍV ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE hatósági fórum OAH székház, 2016.szeptember 19.
RADIOAKTÍV ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE hatósági fórum OAH székház, 2016.szeptember 19. a szállításra vonatkozó sugárvédelmi programmal szemben támasztott elvárások, a sugárvédelmi szempontok egységes
Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4
99m Tc-MDP hatására kialakuló dózistér mérése csontszcintigráfia esetén a beteg közvetlen közelében Király R. 1, Pesznyák Cs. 1,2,Sinkovics I. 3, Kanyár B. 4 1 Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás
50 év a sugárvédelem szolgálatában
Magyar Tudományos Akadémia KFKI Atomenergia Kutatóintézet Fehér István, Andrási Andor, Deme Sándor 50 év a sugárvédelem szolgálatában XXXV. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2010. április
Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály
Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2019. március 18-21. Szóbeli és írásbeli vizsga napja: 2019. március 21. Képzési idő:
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2007-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
Salik Ádám Országos Közegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság (OSSKI)
Hatályos hazai sugárvédelmi vonatkozású jogszabályi rendszer (atomtörvény, rendeletek) Hazai sugárvédelmi hatósági rendszer Salik Ádám Országos Közegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi
Ionizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
DÓZISMEGSZORÍTÁS ALKALMAZÁSA
DÓZISMEGSZORÍTÁS ALKALMAZÁSA Juhász László 1, Kerekes Andor 2, Ördögh Miklós 2, Sági László 2, Volent Gábor 3, Pellet Sándor 4 1 Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató
Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek
Radioizotópok orvosi, gyógyszerészi alkalmazása Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek Dr. Voszka István Az alkalmazás alapja:- A radioaktív izotóp ugyanúgy viselkedik a szervezetben, mint stabil
ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN
ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági
A radioaktív anyagok új nyilvántartási rendelete:
A radioaktív anyagok új nyilvántartási rendelete: a 11/2010. (III.4.) KHEM rendelet Vajda-Katona Tünde, Sáfár József Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris és Radioaktív Anyagok Főosztálya Vajda-Katona@haea.gov.hu
Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)
Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére) Sebestyén Zsolt Nukleáris biztonsági felügyelő 1 Tartalom 1. Feladat forrása 2. VLLW kategória indokoltsága 3. Az osztályozás hazai
Mi történt Fukushimában? (Sugárzási helyzet) Fehér Ákos Országos Atomenergia Hivatal
Mi történt Fukushimában? (Sugárzási helyzet) Fehér Ákos Országos Atomenergia Hivatal Környezeti dózisteljesítmények a telephelyen Környezeti dózisteljesítmények a telephelyen (folytatás) 6000 microsv/h
Juhász László, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter. ELFT SVSZCS Hajdúszoboszló 2013. április 23-25.
Hatósági útmutató: Nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagy mennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadításához szükséges jogi háttér műszaki megalapozása Juhász László, Pázmándi Tamás,
A felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága
Szűcs László Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága Mire alkalmas egy radioaktívszennyezettség-mérő? A radioaktívszennyezettség-mérők
Legfontosabb nemzetközi szervezetek. A sugárvédelem jogszabályi megalapozása. Legfontosabb nemzetközi szervezetek
A sugárvédelem jogszabályi megalapozása Legfontosabb nemzetközi szervezetek Salik Ádám SALIK.ADAM@OSSKI.HU 06-30/349-9300 ORSZÁGOS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓ IGAZGATÓSÁG
Dóziskorlátozási rendszer
Dóziskorlátozási rendszer Dr. Voszka István 4. számú melléklet a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelethez Sugárvédelmi képzés és továbbképzés Az atomenergia alkalmazása körében szervezett munkavégzés, valamint
Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben
Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben Földi Anikó, Mészáros Mihály Szennyeződés Magyarországon 1986.04.29 Csernobil Észak Fehéroroszország Kárpát medence Dunántúl
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT
1 A Szegedi Tudományegyetem Sugárvédelmi Szabályzata SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT 2015 2 A Szegedi Tudományegyetem Sugárvédelmi Szabályzata TARTALOM 1. A Sugárvédelmi Szabályzat célja,
A munkavállalók személyi dozimetriai ellenőrzésének aktualitásai
A munkavállalók személyi dozimetriai ellenőrzésének aktualitásai ÉS 100 msv / 5 év Fülöp Nándor, Elek Richárd, Glavatszkih Nándor, Papp Eszter és az OSzDSz 487/2015 (XII. 30.) Korm. r. Expozíciós kategória
Sugárfizikai és sugárvédelmi ismeretek. SZTE Nukleáris Medicina Intézet
Sugárfizikai és sugárvédelmi ismeretek SZTE Nukleáris Medicina Intézet A lakosság sugárterhelése 1 A lakosság sugárterhelése 2 Percent contribution of various sources of exposure to the total collective
Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása
Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása Rell Péter, Osváth Szabolcs és Kövendiné Kónyi Júlia Országos Közegészségügyi Központ Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató
Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.
Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól
A magyarországi 106 Ru mérési eredmények értékelése
A magyarországi Ru mérési eredmények értékelése Jakab Dorottya 1 (jakab.dora@energia.mta.hu), Endrődi Gáborné 1, Kapitány Sándor 2, Kocsonya András 1, Pántya Annamária 1, Pázmándi Tamás 1, Zagyvai Péter
DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN
DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN dr. Ballay László OSSKI-AMOSSO A DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA FELVETÉSE SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSEK: DÓZISTELJESÍTMÉNY MÉRÉSEK A helyszínen csak a dózisteljesítmény
Egy retrospektív dozimetriai elemzés
Egy retrospektív dozimetriai elemzés Elek Richárd, Lajos Máté, Fülöp Nándor Országos Közegészségügyi Intézet Sugáregészségügyi Főosztály A konkrét eset ismertetése 2016. nyara: Egy FDG* osztó automata
Kivonat FSU204_KIV_V02. Célja: A PA Zrt. területén történő munkavégzés alkalmával betartandó szabályok ismertetése.
FSU204_KIV_V02 Oldal: 1 / 7 Kivonat az FSU204 Sugárveszélyes tevékenységek felügyelete folyamatról FSU204_KIV_V02 Célja: A PA Zrt. területén történő munkavégzés alkalmával betartandó szabályok ismertetése.
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEREPE A SUGÁRTERÁPIÁS SUGÁRBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN
MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS SZEREPE A SUGÁRTERÁPIÁS SUGÁRBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN A Nemzetközi Sugárbiztonsági Normák megfogalmazása szerint BALESETNEK tekinthető: Bármely nem szándékos esemény, beleértve az üzemeltetési
RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ
Nagy Gábor SOMOS Kft., Budapest RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ (DIPLOMAMUNKA BEMUTATÁSA) XLII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2017. április
Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése
Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése A DÓZISFOGALOM FEJLŐDÉSE A sugárzás mértékét számszerűen jellemző mennyiségek ERYTHEMA DÓZIS: meghatározott sugárminőséggel (180 kv, 1 mm Al szűrés),
Radioaktív nyomjelzés analitikai kémiai alkalmazásai
Radioaktív nyomjelzés analitikai kémiai alkalmazásai Nyomjelzés az élő szervezetben In vitro diagnosztika: a vizsgálandó személy nem érintkezik közvetlenül radioaktív anyaggal, hanem a tőle levett (általában
Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez
Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez Vízszintes metszet (részlet) Mi aktiválódik? Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek I.) Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek
Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.3.28. COM(2012) 147 final 2012/0074 (NLE) C7-0105/12 Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal
Átfogó fokozatú sugárvédelmi továbbképzés
2018. szeptember 10. Átfogó fokozatú sugárvédelmi továbbképzés 2018. szeptember 10., 17., 24. vizsga napja 25. OKI 1221 Budapest Anna u. 5. 8:50 Megnyító Sugárfizikai és dozimetriai ismeretek 1. Ionizáló
SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSI ELJÁRÁSOK A SEMMELWEIS EGYETEMEN
SUGÁRVÉDELMI MÉRÉSI ELJÁRÁSOK A SEMMELWEIS EGYETEMEN 1 Kári Béla, 2 Zagyvai Péter, 3 Kanyár Béla 1 Semmelweis Egyetem ÁOK Radiológia és Onkoterápiás Klinika / Nukleáris Medicina Tanszék 2 Budapesti Műszaki
Atomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás
Atomreaktorok üzemtana Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás Atomreaktorban és környezetében keletkező sugárzástípusok és azok forrásai Milyen típusú sugárzások keletkeznek? Melyik ellen milyen
ÚJSZÜLÖTTEK ÉS KORASZÜLÖTTEK SUGÁRTERHELÉSÉNEK VIZSGÁLATA
ÚJSZÜLÖTTEK ÉS KORASZÜLÖTTEK SUGÁRTERHELÉSÉNEK VIZSGÁLATA Elek Richárd 1,2, Kis Éva 3, Várkonyi Ildikó 3, Porubszky Tamás 2 1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2 Országos "Frédéric Joliot-Curie"
A sugárvédelem rendszere, mentességi, dóziskorlátozási, beavatkozási, cselekvési és más vonatkoztatási szintek
A sugárvédelem rendszere, mentességi, dóziskorlátozási, beavatkozási, cselekvési és más vonatkoztatási szintek Dr. Voszka István 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet az ionizáló sugárzás elleni védelemről
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL
A pályamű a SOMOS Alapítvány támogatásával készült A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL Deme Sándor 1, Pázmándi Tamás 1, C. Szabó István 2, Szántó Péter 1 1 MTA Energiatudományi
Hatályos hazai sugárvédelmi vonatkozású jogszabályi rendszer
Hatályos hazai sugárvédelmi vonatkozású jogszabályi rendszer A sugárvédelem nemzetközi szervezetei Nemzetközi sugárvédelmi ajánlások és szabályozások Motoc Anna Mária, Munkahelyi Sugáregészségügyi Osztály
Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály
Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály Sugárbalesetek és radionukleáris veszélyhelyzetek egészségügyi ellátása című Sugárorvostani továbbképző tanfolyam 2019. május
Hazai környezetradiológia Fukushima után
Hazai környezetradiológia Fukushima után Ugron Ágota 1, Déri Zsolt 2, Fülöp Nándor 1, Homoki Zsolt 1, Kelemen Mária 3, Kövendiné Kónyi Júlia 1, Ormosiné Laca Éva 4, Szabó Gyula 1, Turai István 1 1Országos
Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.
A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000
Orvosi sugáralkalmazás és a páciensek sugárvédelme. Nemzetközi Sugárvédelmi Alapszabályzat (IBSS)
Orvosi sugáralkalmazás és a páciensek sugárvédelme Nemzetközi Sugárvédelmi Alapszabályzat (IBSS) FELELŐSSÉGEK GYAKORLÓ ORVOS az orvosi sugárterhelés elrendelése a beteg teljeskörű védelme SZEMÉLYZET szakképzettség
Sugárvédelmi feladatok az egészségügybe. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésre vonatkozó általános és különös szabályok.
Sugárvédelmi feladatok az egészségügybe. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésre vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Csepura György PhD Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi
Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.27. COM(2011) 385 végleges 2011/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS IRÁNYELVE a lakosság egészségének az emberi fogyasztásra szánt vízben található radioaktív anyagokkal szembeni
FIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.
Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok. Dr. Kóbor József,biofizikus, klinikai fizikus, PTE Sugárvédelmi Szolgálat
Sugárvédelem dozimetria követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai
1. feladat: Izotóplaboratóriumban vizsgálat előkészítését végzi, fecskendőbe szívja a szükséges radiofarmakont. Az Ön mellé beosztott tanuló érdeklődik, hogy milyen esetekben hogyan védekeznek a sugárzással
a NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0969/2010 számú akkreditált státuszhoz Az Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Sugáregészségügyi Fõosztály
A PET/CT sugárvédelmi alapjai elméletben és a gyakorlatban
A PET/CT sugárvédelmi alapjai elméletben és a gyakorlatban Magyar Radiológus Asszisztensek Egyesülete Országos tudományos továbbképzés 2012. április 14. Hibrid technológia CT: Mi az a PET/CT? morfológiai
Sugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)
Sugárvédelem nukleáris létesítményekben Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO) Tartalom Ki mit nevez nukleárisnak? Hasadóanyagok Neutronos láncreakció, neutronsugárzás Felaktiválódás,
Bioszféra modellezés. Juhász László, OSSKI Budapest, 2013. 09.17
Bioszféra modellezés Juhász László, OSSKI Budapest, 2013. 09.17 Bioszféra modellezés iránya Bioszféra modellezés: lehetséges sugárterhelések előállítása környezeti transzport útvonalak és besugárzási útvonalak
kezdeményezi. (2) Ha a minõsített berendezés sugárvédelmi szempontból lényeges tulajdonságát a
16/2000. (VI. 8.) EÜM RENDELET AZ ATOMENERGIÁRÓL SZÓLÓ 1996. ÉVI CXVI. TÖRVÉNY EGYES RENDELKEZÉSEINEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: At.) 68. -a (2) bekezdésének
SUGÁRFORRÁSOK FIZIKAI VÉDELME. 190/2011. (IX.19) Korm. Rendelet. 11/2010. (III. 4.) KHEM rendelet
ORVOSI MUNKAHELYEK SUGÁRVÉDELMÉNEK JOGSZABÁLYI HÁTTERE RENDELETEK A sugárvédelem hazai biztonsági alapszabályzata 16/2000. (VI.8.) EüM rendelet A páciensek védelmére vonatkozó előírások 31/2001. (X.3.)
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer
Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.
Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan
A Víz Keretirányelvhez kapcsolódó nehézfémek vizsgálata felszíni vízben 2011. évi PT-WFD jártassági vizsgálatról
VITUKI Nonprofit Kft. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési Csoport 1095 BUDAPEST, Kvassay Jenő út. 1. Tel: 06-1-215-6140/2199, m. Fax: 06-1-215-6046 E-mail: mecs@vituki.hu. Web: www.vituki.hu/mecs. Cjsz.:
HOZZÁSZÓLÁS A SUGÁRVÉDELMI HATÓSÁGI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSÁHOZ
HOZZÁSZÓLÁS A SUGÁRVÉDELMI HATÓSÁGI RENDSZER ÁTALAKÍTÁSÁHOZ Ballay László A SUGÁRVÉDELEM ÉS A NUKLEÁRIS BIZTONSÁG JELENLEGI HATÓSÁGAI NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK ÉS BERENDEZÉSEK NUKLEÁRIS BIZTONSÁGI ÉS MŰSZAKI
Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével
Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont
Izotópkutató Intézet, MTA
Izotópkutató Intézet, MTA Alapítás: 1959, Országos Atomenergia Bizottság Izotóp Intézete Gazdaváltás: 1967, Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete, de hatósági ügyekben OAB felügyelet Névváltás: 1988,
Háttérsugárzás. A sugáregészségtan célkitűzése. A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok. Sugáregészségtan és fogorvoslás
A sugáregészségtan célkitűzése A sugárvédelem alapelvei, dóziskorlátok A sugáregészségtan célja az ionizáló és nemionizáló sugárzások hatásának megismerése az emberi szervezetben - annak érdekében, hogy
A SZEMÉLYI DOZIMETRIAI SZOLGÁLAT ÚJ TLD-RENDSZERE TÍPUSVIZSGÁLATÁNAK TAPASZTALATAI
A SZEMÉLYI DOZIMETRIAI SZOLGÁLAT ÚJ TLD-RENDSZERE TÍPUSVIZSGÁLATÁNAK TAPASZTALATAI Machula Gábor Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 1124 Budapest, Németvölgyi út 37-39. 1 A kérelmező a rendelkező
A sugárvédelem legfontosabb személyi és tárgyi feltételei
A sugárvédelem legfontosabb személyi és tárgyi feltételei Bővített sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 12. Kalászi Pál OSSKI Int. Sug.véd. Szolgálat 06-20-936-4847 Az ionizáló sugárzás munkahelyi felhasználásának
Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen
Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen Zagyvai Péter 1, Környei József 2, Kocsonya András 1, Földi Anikó 1, Bodor Károly 1, Zagyvai Márton 1 1 2 Izotóp Intézet Kft. MTA Környezetvédelmi Szolgálat 1 Radiojód
A SUGÁRVÉDELEM ÚJ HAZAI SZABÁLYOZÁSA ÉS A MEGVÁLTOZOTT HATÓSÁGI RENDSZERREL KAPCSOLATOS
A SUGÁRVÉDELEM ÚJ HAZAI SZABÁLYOZÁSA ÉS A MEGVÁLTOZOTT HATÓSÁGI RENDSZERREL KAPCSOLATOS EDDIGI TAPASZTALATOK Vincze Árpád Országos Atomenergia Hivatal 1 Megváltozott hatósági rendszer Az atomenergiáról
ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSOK
MSSZ_V15.1_M2 ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSOK ALARA-elv A sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott személyek sugárterhelését az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten kell tartani a gazdasági
SUGÁRVÉDELMI VONATKOZÁSÚ ESEMÉNYEK KIVIZSGÁLÁSÁNAK TAPASZTALATAI NEMZETKÖZI ÉS HAZAI SZINTEN
SUGÁRVÉDELMI VONATKOZÁSÚ ESEMÉNYEK KIVIZSGÁLÁSÁNAK TAPASZTALATAI NEMZETKÖZI ÉS HAZAI SZINTEN Vincze Árpád Országos Atomenergia Hivatal 1 Rendkívüli események a világban (forrás: IAEA USIE adatbázis) 29
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-16/14-M Dr. Szalóki Imre, egyetemi docens Radócz Gábor, PhD
Ionizáló sugárzás felhasználása Magyarországon
Az embert érő orvosi sugárterhelés típusa, szintje és szabályozhatósága. A páciensek védelme ionizáló sugárzások orvosi alkalmazása során Ionizáló sugárzás felhasználása Magyarországon nem nukleáris felhasználások,
A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám
A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai Természetes eredetű Kozmikus sugárzás (szoláris, galaktikus) Kozmogén radioaktív
RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ
RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 1. BEVEZETÉS Az atomenergia békés célokra való alkalmazásakor esetlegesen bekövetkező, különböző forrásokból eredő, a lakosságot és a környezetet veszélyeztető nukleáris veszélyhelyzet
Radioaktív sugárzások az orvosi gyakorlatban. Az ionizáló sugárzások biológiai hatása. A sugárhatás osztályozása. A sugárhatás osztályozása
Radioaktív sugárzások az orvosi gyakorlatban Az ionizáló sugárzások biológiai hatása Dr Smeller László Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet A sugárhatás osztályozása A sugárhatás osztályozása A károsodás
A LAKOSSÁGI ÓVINTÉZKEDÉSEK BEVEZETÉSÉNEK FELTÉTELEI VESZÉLYHELYZETBEN
A LAKOSSÁGI ÓVINTÉZKEDÉSEK BEVEZETÉSÉNEK FELTÉTELEI VESZÉLYHELYZETBEN Kapitány Sándor* és Vincze Árpád Országos Atomenergia Hivatal, 1036 Budapest, Fényes Adolf utca 4. *kapitanys@haea.gov.hu A kézirat